52007DC0062

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.2.2007

COM(2007) 62 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 között

{SEC(2007) 214} {SEC(2007) 215} {SEC(2007) 216}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 között (EGT vonatkozású szöveg)

BEVEZETÉS

E közlemény javaslatot tesz a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítását célzó stratégiára az Európai Unióban 2007 és 2012 között. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság a foglalkoztatási és szociális ügyekkel[1] kapcsolatos EU politikák jelenleg egyik legfontosabb szakterülete. Az utóbbi évtizedek jelentős közösségi jogszabálygyűjteményeinek elfogadása és alkalmazása lehetővé tette az EU tagállamaiban a munkakörülmények javulását, illetve a munkahelyi balesetek és betegségek számának csökkentésében elért jelentős előrelépéseket.

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos politika fellendítése céljából az Európai Bizottság 2002-ben új közösségi stratégiát dolgozott ki a 2002-től 2006-ig terjedő időszakra. E stratégia a jó munkahelyi közérzet átfogó megközelítésén alapult, mely figyelembe vette a munka világában végbement változást és az új, különösen pszichoszociális eredetű kockázatok megjelenését.

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2002-2006-os közösségi stratégia értékelő jelentése[2] megállapítja, hogy a stratégia nemzeti szinten felerősítette a megelőzésre irányuló politikák szerepét, koherens és meggyőző érveket hozott fel a közös célok eléréséhez létrehozandó partnerség érdekében, illetve felszólította a megelőzés szimpatizánsait, hogy gondolják végig az e célkitűzések eléréséhez szükséges stratégiát. Ezenkívül felhívta a közvélemény figyelmét a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontosságára azáltal, hogy a megelőzésre irányuló politikákat a minőség, illetve a gazdasági teljesítmény és versenyképesség szerves részeként határozta meg.

A lisszaboni stratégia keretében a tagállamok felismerték, hogy a munkahelyi minőség és teljesítmény biztosítása nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdításához. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság hatékony védelmének hiánya a munkahelyi balesetekből és foglalkozási megbetegedésekből adódó távolmaradáshoz, illetve a keresőtevékenységből eredő tartós rokkantsághoz vezethet. Ennek nemcsak jelentős emberi vonzata van, de a gazdaságra is erősen negatív hatást gyakorol. A munkahelyi egészségvédelemmel és balesettel kapcsolatos problémákból eredő hatalmas költségek gátolják a gazdasági növekedést és az EU vállalatainak versenyképességére is káros hatással vannak. E költségek igen jelentékeny része a szociális biztonsági rendszerekre és az államháztartásra hárul.

A 2001-es stockholmi Európai Tanács 2010-ig célul tűzte ki az 55 és 64 év közötti férfiak és nők tekintetében az 50%-os foglalkoztatási arány elérését. A 2002-es Európai Tanács barcelonai ülésén megállapította, hogy „az Európai Uniónak törekednie kell arra, hogy 2010-ig fokozatosan körülbelül öt évvel emelkedjen a tényleges átlagos nyugdíjkorhatár”. A modern munkaszervezés, illetve a munkakörnyezet egészsége és biztonsága ehhez nagymértékben hozzájárulhat azáltal, ha jó munkahelyi közérzetet biztosít, ha maximalizálja a személyek munkavégzési képességét, és ha megelőző intézkedéseket hoz a munkaerőpiac korai elhagyásának megakadályozására.

A nők és a férfiak munkaképességének és a szakmai élet minőségének javítása érdekében előrelépésekre van szükség a nemek közötti egyenlőség terén is. Az egyenlőtlenségek – legyen az a munka világában vagy azon kívül –, érzékenyen érintik a nők munkahelyi biztonságát és egészségét[3] és ezáltal hatással vannak nők termelékenységére. Ugyanakkor a férfiak munkahelyi biztonságával és egészségével kapcsolatos specifikus kérdések is figyelmet érdemelnek.

A nemzeti, illetve az EU politikáknak hozzá kellene járulniuk olyan munkakörnyezetek és munkahelyi egészségügyi szolgáltatások kialakításához, melyek lehetővé tennék, hogy a munkavállalók egészen idős korukig teljes és hatékony módon vegyenek részt a szakmai életben. Célunk egy olyan állapot elérése, melyben a munka a személyes egészséget és közérzetet erősíti és melyben a munkaerőpiacra való belépés, illetve a munkaviszony fenntartása a népesség általános egészségi állapotát javítja. Ebben az összefüggésben fontos kiemelni a jó munkahelyi egészség hozzájárulását az általános közegészségügyhöz. A munkahely különösen ideális fóruma a megelőzésnek és az egészség elősegítését célzó intézkedéseknek.

A 2002-2006-os közösségi stratégia által lefedett időszakban a munkahelyi balesetek száma jelentősen csökkent. A 2007-2012-es stratégia még ennél is ambíciózusabb és a munkahelyi baleseteket 2012-ig átlagosan 25%-al kívánja csökkenteni az EU-27 tagállamokban a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának javítása révén, lényegesen hozzájárulva ezáltal a növekedést és foglalkoztatást célzó stratégia sikeréhez.

A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS BIZTONSÁG FŐBB KIHÍVÁSAI

A 2002-2006-os közösségi stratégia innovatív megközelítése már most ígéretes eredményeket hoz. A tagállamok valós előrelépéseket tettek stratégiáik és a még célzottabb nemzeti cselekvési programok kidolgozása terén. A 2000-től 2004-ig terjedő időszak során az EU-15 tagállamokban (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok) a halálos munkahelyi balesetek száma 17%-al, míg három napos vagy annál hosszabb keresőképtelenséggel járó balesetek száma pedig 20%-al[4] csökkent. Valószínűsíthető, hogy ezt a pozítív tendenciát a későbbi statisztikák is igazolni fogják.

Az elért előrelépések ellenére a munkakörülményeket vizsgáló negyedik európai felmérés legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók többségének megítélése a munkahelyi egészségüket és biztonságukat veszélyeztető tényezők tekintetében nem javult:

- az európai munkavállalók közel 28%-a nem véletlenszerű egészségügyi problémáktól szenved, melyet vagy jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított;

- a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre.

Ezenkívül a foglalkozási kockázatok csökkenésének mértéke sem egyforma:

- A munkavállalók egyes csoportjai jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak (főleg a fiatal munkavállók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók).

- Egyes vállalattípusok sebezhetőbbek (különösen a kis- és középvállalkozások, mivel kevesebb forrással rendelkeznek ahhoz, hogy a munkavállalók védelmét szolgáló komplex rendszereket hozzanak létre, ugyanakkor az egészségügyi és biztonságvédelmi problémák negatív hatása jobban sújtja őket).

- Egyes foglalkoztatási ágazatok még mindig különösen veszélyesek (építőipar/magas- és mélyépítés, mezőgazdaság, halászat, közlekedés, egészségügy és a szociális szolgáltatások).

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos több olyan kihívás, melyet az előző beszámolási időszak során már azonosítottak, továbbra is növekvő jelentőséggel bír. A legfontosabbak az alábbiak:

- a munkaképes korú lakosság öregedése és a demográfiai változás;

- a foglalkoztatás új tendenciái, beleértve az önálló vállalkozóként folytatott tevékenység térnyerését, az alvállalkozói szerződést és a kis- és középvállalkozások által történő foglalkoztatást;

- Európába irányuló új és egyre nagyobb tömegeket érintő migrációs hullámok.

Ezenkívül a nők foglalkoztatásbeli részvétele tovább növekszik, amit a munkaerőpiacon gyakran a nemek közötti erőteljes megkülönböztetés kísér. Ezért jobban figyelembe kell venni az egészség és a biztonság nőkkel kapcsolatos szempontjait.

Terjedőben vannak a foglalkozási megbetegedések bizonyos típusai (izom- és csontrendszeri zavarok, illetve pszichés zavarokkal kapcsolatos megbetegedések). A foglalkozási kockázatok természete az innováció ritmusának, az újabb kockázati tényezők kialakulásának (munkahelyi erőszak, beleértve a szexuális és pszichológiai zaklatást, illetve a függőség) és a munka átalakulásának mértékében változik (széttöredezettebb szakmai élet). Ezek a változások a jelenség jobb megértését teszik szükségessé egy olyan speciális kutatás révén, melynek célja a megelőzésre irányuló hatékony intézkedések kidolgozása. Végezetül pedig elmondható, hogy a közösségi jogszabályok konkrét megvalósítása tagállamonként jelentős eltéréseket mutat.

Az említett okokból kifolyólag tovább kell folytatni és fejleszteni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot az elkövetkezendő öt évben előmozdítsuk.

A 2007-2012-ES KÖZÖSSÉGI STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

A 2007-2012-es közösségi stratégia elsődleges célja a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések folyamatos, tartós és homogén csökkentése. A Bizottság úgy értékeli, hogy ezen időszak központi célkitűzését a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések – 100 000 munkavállalóra levetítve – 25%-os csökkentése kellene, hogy képezze a 27-tagú EU-ban.

Ezen ambíciózus célkitűzés elérése érdekében a következő fontosabb célok megvalósítását javasolják:

- az EU jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása (vö: 4.1, 4.2. pont);

- a kis- és középvállalkozások támogatása a hatályos jogszabályok végrehajtása során (vö: 4.1 pont);

- a jogi keretnek a munka világában végbement fejlődéshez történő igazítása és annak egyszerűsítése, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében (vö. 4.3. pont);

- a nemzeti stratégiák fejlesztésének és végrehajtásának elősegítése (vö. 5. pont);

- a munkavállalók magatartásában bekövetkezett változások bátorítása, illetve a munkáltatók egészségorientáltabb szemléletre való ösztönzése (vö. 6. pont);

- a lehetséges új kockázatok azonosítására és értékelésére létrehozott módszerek kidolgozása (vö. 7. pont);

- az elért eredmények nyomon követésének javítása (vö. 8. pont);

- az egészségvédelem és a biztonság nemzetközi szinten történő előmozdítása (vö. 9. pont).

MODERN ÉS HATÉKONY JOGALKOTÁSI KERET LÉTREHOZÁSA

A közösségi jogszabályok végrehajtásának erősítése

A közösségi vívmányok hatékony végrehajtása elengedhetetlen a munkavállalók életének és egészségének védelméhez, illetve annak biztosításához, hogy minden, a tágabb értelemben vett európai piacon működő vállalat azonos elbánásban részesüljön.

2004-ben a Bizottság jelentést fogadott el a 89/391/EGK keretirányelv gyakorlati végrehajtásával és különösen az első öt egyedi irányelvvel[5] kapcsolatban. A főbb következtetések az irányelveknek a védelem nemzeti szinten kifejtett pozitív hatását igazolják. A jelentés ugyanakkor súlyos hiányosságokat állapít meg a közösségi jogszabályok alkalmazása terén, különösen a kockázatot jelentő ágazatokban és a kiszolgáltatottabb munkavállalói kategóriákban (fiatalok, határozott idejű szerződéssel dolgozók és alacsony képzettségű munkavállalók), úgymint a kis- és középvállalkozásokban és a közszférában.

A közösségi jogszabályok jobb betartása ténylegesen hozzájárulna a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentéséhez. E célkitűzés elérése érdekében erősíteni kellene mindannyiunk elkötelezettségét, úgy közösségi, mint nemzeti szinten.

A Bizottság, mint a szerződések őre, jogsértési eljárások indítása révén fogja biztosítani a közösségi irányelvek hatékony átültetését és végrehajtását. E célból segíteni fogja a tagállamokat, ugyanakkor a legnagyobb körültekintéssel fog eljárni és szükség esetén jogsértési eljárásokat fog indítani, mint ahogy arra már volt példa a múltban.

A tagállamok a maguk részéről pedig mindent megtesznek azért, hogy biztosítsák a közösségi jogszabályok teljes hatékonyságát. Ebben az összefüggésben az európai vállalatok egészségvédelme és biztonsága a Bizottság számára kulcsfontossággal bír. Szükség van arra, hogy a kis- és középvállalkozások különleges helyzetére és igényeire megfelelő választ találjunk, különösen ami a kockázatértékelést, illetve a munkavállalók képzését és részvételét érinti az olyan hagyományosan nagy kockázattal járó ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az építőipar és a közlekedés.

Következésképpen a nemzeti stratégiáknak olyan eszközök végrehajtására kellene elsősorban figyelmet fordítaniuk, melyek a jogszabályok magas szintű betartását biztosítják, úgymint a kis- és középvállalkozások és a nagy kockázattal járó ágazatok körében:

- a bevált gyakorlatok terjesztése helyi szinten;

- az irodai alkalmazottak és a munkások képzése;

- a kockázatértékelést megkönnyítő egyszerű eszközök kidolgozása;

- egyszerű nyelven megfogalmazott, illetve könnyen érthető és alkalmazható iránymutatások és információk terjesztése;

- az információk jobb terjesztése és a forrásokhoz való könnyebb hozzáférés;

- kiváló minőségű és a megelőzést szolgáló külsős szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása elérhető áron;

- a munkaügyi felügyelők mint közvetítők bevonása annak érdekében, hogy elősegítsék a kis- és középvállalkozások jogszabályainak jobb betartását, először az oktatás, a meggyőzés és a bátorítás, illetve szükség esetén, kényszerítő intézkedések révén;

- gazdasági ösztönző intézkedések alkalmazása közösségi (pl. a strukturális alapok révén) és nemzeti szinten, különösen a mikrovállakozások és a kis- és középvállalkozások számára.

A Bizottság, az új PROGRESS közösségi program útján, illetve a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottsággal (a továbbiakban: CCSS) összhangban gyakorlati útmutatókat állít össze a 92/57/EGK (időszakos vagy helyileg változó építkezések)[6], a 2004/40/EK (elektromágneses terek)[7] és a 2006/25/EK (optikai sugárzás)[8] irányelvek helyes alkalmazása céljából. Az iránymutatások szükség esetén figyelembe veszik a tudományos bizottságnak az új és az újonnan azonosított egészségügyi kockázatokról alkotott majdani tudományos véleményét. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (Európai Ügynökség) a bevált gyakorlatok tudatosítására, előmozdítására és terjesztésére irányuló fellépéseit leginkább a nagy kockázatot jelentő szektorokra és a kis- és középvállalkozásokra összpontosítja. A Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottság folytatja nemcsak azon területek meghatározását, melyekben igény mutatkozik a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatók kidolgozására, hanem azon erőfeszítéseit is, melyek arra irányulnak,hogy ezeket érthetőbbé tegye a kis- és középvállalkozások számára. |

A gyakorlat azt mutatja, hogy az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok alkalmazása az alvállalkozói szerződések esetében komoly nehézségekbe ütközik, mivel a munkáltatók többnyire csak a saját munkavállalóikra terjesztik ki a megelőző intézkedések hatáskörét. Ez a terjedőben lévő gyakorlat különös figyelmet érdemel mind nemzeti, mind közösségi szinten.

A Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottsággal együttműködésben a Bizottság megvizsgálja a munkáltatók közötti lehetséges együttműködési formákat azokban az esetekben, amikor egyazon munkahelyen az alvállalkozások többféle típusa létezik, valamint azt, hogy szükség van-e ajánlások megfogalmazására. |

A 89/391/EGK keretirányelv 7. cikkének végrehajtása során nagyarányú egyenlőtlenségekre derült fény a megelőző szolgáltatások minősége, kiterjedése és hozzáférhetősége tekintetében. Ennek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a tagállamok nem egyformán határozzák meg a szakértelmet és az elvárt képességeket, illetve az, hogy a megelőzésre irányuló intézkedéseket túlzott mértékben kihelyezik.

Az európai helyzetértékelést követően a Bizottság megvizsgálja egy olyan ajánlás elfogadásának szükségességét, mely felszólítja a tagállamokat a minőségi megelőző szolgáltatásokhoz való hozzáférést megkönnyítő intézkedések meghozatalára azokban az esetekben, amikor a kívánt szakértelem nincs jelen a vállalaton belül, mint pédául a kis- és középvállalkozások esetében. |

Az együttműködés elmélyítése a jogszabályok alkalmazásának ellenőrzése során

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi vívmányokat átültető nemzeti jogszabályok hatékony és egyforma alkalmazása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy minden tagállamban a védelem hasonló szintje valósuljon meg. A Bizottság közösségi szinten folytatja a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők munkájának elősegítését annak érdekében, hogy a jogszabályok alkalmazásának ellenőrzését és felügyeletét hatékonyabbá tegyék, hogy a munkaügyi felügyeletek közötti együttműködést megkönnyítsék, és hogy egyes ágazatok vagy különleges kockázatok tekintetében az együttes fellépéseket felgyorsítsák.

A vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselőket felkérik, hogy: vizsgálják meg a tagállamok munkahelyi baleseteinek előfordulási aránya közötti különbségek okait és cseréljék ki tapasztalataikat a hatékonynak bizonyult új megoldásokkal kapcsolatban; a REACH rendelet hatásának felmérésekor vizsgálják meg alaposabban a munkaügyi felügyeletek szerepét és alakítsanak ki szinergiákat egyéb olyan ellenőrző szervekkel, melyek a piacfelügyeleti és a környezetvédelmi politikáért felelősek; fejlesszék tovább az információcsere mechanizmusait a gyakorlati alkalmazás problémáival kapcsolatban, lehetővé téve azok együttes megközelítését; vonják szorosabbra együttműködésüket a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottsággal, nevezetesen a jogalkotási kezdeményezéseket és az irányelvek végrehajtásának értékelését előkészítő munka keretében. |

- Nemzeti szinten megfelelő lépéseket kell tenni ahhoz, hogy a munkaügyi felügyeleti tisztviselők számára lehetővé tegyék annak biztosítását, hogy az érintettek betartsák kötelezettségeiket és jogaikat gyakorolhassák, beleértve azokat az ellenőrzéseket is, melyeket az egészségügyi és biztonsági előírásoknak való nem megfelelés miatti büntetőeljárás és az arányos és visszatartó erejű büntetések hatékony alkalmazása miatt hajtanak végre. Az új kihívások – köztük a migrációs áramlatok –, igazolják az ellenőrzések célirányosabbá tételét és a felügyelők ismereteinek elmélyítését.

A jogalkotási keret egyszerűsítése és a változásokhoz igazítása

A Bizottság ügyelni fog annak biztosítására, hogy a jogi keret alkalmazkodjon az utóbbi évek technikai fejlődéséhez és a munka világában végbement változásokhoz, tiszteletben tartva a koherens, egyszerű és hatékony jogalkotás elveit, illetve a vállalatokat terhelő adminisztratív terhek csökkentését célzó közösségi célkitűzést.

A Bizottság: a szociális partnerekkel jelenleg is folyamatban lévő konzultáció útján folytatja az izom- és csontrendszeri, a rákkeltő anyagok és az injekciós tűvel átvitt fertőzések miatti kockázatok megelőzésének lehetséges módjaira irányuló munkáját, elfogadja a vegyi anyagok tájékoztató értékeinek harmadik listáját; értékelő jelentést készít a 92/57/EGK (időszakos vagy helyileg változó építkezések), a 92/58/EGK (munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések)[9], a 92/91/EGK (fúrólyukon keresztül történő kitermeléssel foglalkozó iparágak)[10], 92/104/EGK (az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágak)[11], illetve a 92/29/EGK (a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás)[12] és a 93/103/EK (halászhajók)[13] irányelvek végrehajtásáról, értékeli az önálló vállalkozókra[14] és a foglalkozási megbetegedések[15] jegyzékére vonatkozó ajánlásokat követően meghozott intézkedéseket. |

- Az adminisztratív és intézményi szabályozási keret értékelése és egyszerűsítése továbbra is a Bizottság fő prioritása marad a „Jobb szabályozás és növekedés az Európai Unióban”[16] és „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról”[17] szóló bizottsági közleményekben megállapított elvekkel összhangban.

A Bizottság: folytatja „az egészségvédelemről és biztonságról" szóló irányelvek kodifikálását és – a felesleges administratív terhek csökkentése céljából – megvizsgálja a jogszabályok egyszerűsítésének lehetőségeit úgy, hogy az e közleményben ismertetett célkitűzések megvalósítását ne veszélyeztesse; javaslatot tesz vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők tisztségét létrehozó határozat módosítására a tagok számának csökkentése és működésének javítása céljából, ösztönzi a gyakorlati végrehajtás egyszerűsítéséről és racionalizálásáról szóló, küszöbön álló irányelv fényében a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelvek értékelésére egy közös módszertan létrehozását[18]. |

- Nemzeti szinten minden, a vállalatok egyszerűsítését célzó kézzelfogható erőfeszítést a nemzeti keret egyszerűsítése és javulása kell, hogy kísérje a védelem jelenlegi szintjének megtartása mellett. A Bizottság már tett arra vonatkozó javaslatot, hogy a jogalkotás egyszerűsítésére és a szövegezés minőségének javítására irányuló kezdeményezést foglalják bele a „lisszaboni” programba és javasolja, hogy a tagállamok adjanak számot a folyamatban lévő, vagy tervezett intézkedéseikről.

A NEMZETI STRATÉGIÁK FEJLESZTÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE

A közösségi stratégia sikere azon fog múlni, hogy a tagállamok mennyire kötelezik el magukat olyan koherens nemzeti stratégiák elfogadása mellett, melyek mennyiségi célkitűzéseket határoznak meg a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések csökkentése céljából, illetve olyan ágazatokra és vállalatokra összpontosítanak, melyek a leggyengébb eredményt mutatják fel, illetve a leggyakoribbb kockázatokatra és a legkiszolgáltatottabb személyekra összpontosítanak. Ezeket a stratégiákat a nemzeti helyzet részletes értékelése alapján kellene meghatározni az érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel folytatott konzultáció alapján.

A CCSS ideális fórumot kínál a nemzeti stratégiák tartalmi kérdéseivel, azok célkitűzéseivel, a megtett intézkedésekkel, a közösségi stratégiákhoz való viszonyulásuk módjával és az általuk elért fejlődés ellenőrzésével kapcsolatos háromoldalú megbeszélésekhez. A CCSS ezenkívül a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok megvitatására is szolgál és ügyel arra, hogy a nemzeti stratégiákat koherens módon dolgozzák ki, és hogy azok az EU egész területén egyforma védelmet biztosítsanak. |

A nemzeti stratégiák négy területe érdemel külön figyelmet:

Az egészségellenőrzés megelőző hatékonyságának növelése

Az egészségre káros munkakörülmények hatása hosszú távon jelentkezik és olyan foglalkozási megbetegedéseket és egészségügyi problémákat okozhat, melyeket csak egy bizonyos idő után lehet kimutatni, vagy – mint az azbeszt esetében –, akár csak 20 év múlva. Ezért a munkavállalók egészségének felügyelete a megelőzés elsődleges eszköze.

A megelőzés javítása érdekében a Bizottság bátorítja a tagállamokat és a vállalatokat a munkavállalók orvosi felügyelete során továbbított adatok rendszeres elemzésére és összegyűjtésére oly módon, hogy az a vállalatok számára ne jelentsen további admisztratív terhet. A nemzeti egészségügyi rendszereknek aktívabb szerepet kell vállalniuk, többek között azáltal, hogy az orvosok számára figyelemfelkeltő kampányt szerveznek annak érdekében, hogy figyelmüket pácienseik kórtörténetére és munkakörülményeik jelentőségére irányítsák. |

A munkavállalók rehabilitációja és újbóli beilleszkedése érdekében meghozott intézkedések

Évente több mint 350 000 munkavállaló kényszerül arra, hogy egy balesetből kifolyólag munkahelyet változtasson, 300 000 személy különböző mértékű tartós rokkantságban szenved, 15 000 pedig azoknak a száma, akik végleg kiszorulnak a munkaerőpiacról[19].

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy nemzeti stratégiáikba olyan különleges intézkedéseket (pénzügyi támogatás, személyre szabott képzések) építsenek be, melyek a munkaerőpiacról munkahelyi baleset, foglalkoztatási megbetegedés, vagy rokkantság miatt hosszú időre kiszorult munkavállalók rehabilitációját és újbóli beilleszkedését segítik elő. |

A társadalmi és demográfiai változások kezelése

Az EU demográfiai változásaiból eredő kihívásokat az „Európa demográfiai jövője – a kihívástól a lehetőségig”[20] című bizottsági közlemény ismerteti. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politika választ adhat ezekre a kihívásokra, különösen a munkahelynek az egyéni szükségletekhez való jobb hozzáigazítása, illetve a fontosabb ergonómiai elveknek a munkahelyek tervezése és a munkaszervezés terén történő tényleges alkalmazása révén.

Noha igaz az, hogy megoldást kell találni az öregedő társadalom kihívásaira Európában, ez nem ok arra, hogy a fiatalabb munkavállalók helyzetét figyelmen kívül hagyjuk, különösen a munkahelyi kockázatoknak nagymértékben kitett fiatalokét. Hiszen ez azzal járna, hogy a kockázatokat a fiatalabb korosztályok felé tolnánk el, későbbi problémáknak teremtve ezzel alapot.

Az Európai Ügynökséget – kockázatfigyelő intézete útján – felkérik, hogy készítsen jelentést azokról a kockázatokról, melyeket az egészség és a biztonság tekintetében a nők, a migráns munkavállalók, a fiatalabb és az idősebb munkavállalók fokozottabb munkaerőpiaci bevonása jelent. Ez elősegíti a tendenciák és az új kockázatok felismerését és nyomon követését, illetve a szükséges intézkedések azonosítását. |

A politikák koherenciájának erősítése

Ahhoz hogy hatékony legyen, az európai munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét és előmozdítását célzó erőfeszítések gyakorlati koordinációt kívánnak meg közösségi és nemzeti szinten mind a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák, mind azon politikák között, melyek e politikára hatással lehetnek. Ezért lépéseket kell tenni a szinergiák kiaknázása, illetve annak érdekében, hogy a koherencia különösen az alábbi politikák terén legyen biztosítva:

- közegészség;

- regionális fejlesztés és szociális kohézió;

- közbeszerzés;

- foglalkoztatás és átszervezés.

A Bizottság biztosítja, hogy azon munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő kezdeményezések, melyek célja a betegségmegelőzés és az aktív egészséges élet meghosszabbítása, a közegészségügyi politikákkal összhangban legyenek. A szóban forgó stratégia figyelembe veszi „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöldkönyv által 2007-ben kezdeményezett konzultáció, illetve „A népesség mentális egészségének előmozdítása. Az EU mentálhigiénés stratégiája” eredményeit. A Bizottság – a „munkahelyi egészség és biztonság” tárcaközi munkacsoport segítségével ügyel arra, hogy a többi szakpolitika terén meghozott kezdeményezések figyelembe vegyék azoknak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra kifejtett lehetséges hatását. A Bizottság megvizsgálja, hogy a különböző közösségi programok és alapok milyen módon járulnak hozzá a munkavállalók egészségének és biztonságának védelméhez. |

A MAGATARTÁSBELI VÁLTOZÁSOK ELŐMOZDÍTÁSA

A jogalkotás hatással lehet a viselkedési mintákra. A megelőzési kultúra előmozdítását célzó stratégiának a társadalom valamennyi rétegét meg kell szólítania és túl kell mutatnia a munkahelyen és a gazdaságilag aktív népességen. Hozzá kell járulnia egy olyan általános kultúra kialakításához, mely a hangsúlyt az egészségre és a kockázatmegelőzésre helyezi.

Az egészségvédelem és a biztonság bevonása az oktatási és képzési programokba

A 2002-2006-os stratégia nemzeti, regionális és helyi végrehajtása során szerzett tapasztalat a kockázatmegelőzési kultúra kialakításának fontosságát mutatja az oktatás valamennyi szintjén, beleértve a szakmai és az egyetemi képzést is. Az alapfokú oktatás fontos szerepet játszik, mivel a megelőzés alapvető reflexei a gyermekkorban fejlődnek ki.

A munkahelyi egészségvédelem és a biztonság kezelése terén ülönös figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, illetve a vállalatoknál nagy kockázatnak kitett munkavállalók képzésére annak érdekében, hogy felhívják figyelmüket a lehetséges kockázatokra, illetve a megelőzés és a leküzdés módjaira. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások és a migráns munkavállalók számára.

Az Európai Szociális Alap e tekintetben kiemelkedő szerepet játszik azáltal, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén támogatja a megelőzési kultúra kialakítására irányuló tagállami kezdeményezéseket.

Az Európai Ügynökséget felkérik, hogy készítsen felmérést arról, hogy a tagállamok milyen mértékben integrálták az egészségvédelmet és a biztonságot a képzési, különösen a szakképzési politikáikba. Ezen információk és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleménye alapján a Bizottság megvizsgálja egy ilyen irányú ajánlásra vonatkozó javaslat szükségességét. A tagállamokat felkérik, hogy használják ki jobban az Európai Szociális Alap és az egyéb közösségi alapok nyújtotta lehetőségeket olyan képzési projektek létrehozására, melyek a munkáltatók és a munkavállalók képzését segítik elő a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén. |

Egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek: az egészség növelése és a vállalatok tudatosságának előmozdítása

Azok a vállalatok, melyek aktív megelőzési politikáik révén a munkavállalók egészségvédelmébe fektetnek be, konkrét eredményeket érnek el: csökkennek a távolmaradásokból eredő költségek, csökken a személyzet nagymértékű fluktuációja, nő a fogyasztók elégedettsége és a motiváció, javul a minőség és a vállalatok külső megítélése. Ezeket a pozitív hatásokat tovább erősítheti, ha egy egészséges munkakörnyezetben a munkavállalókat olyan életmód kialakítására ösztönzik, mely javítja általános egészségi állapotukat.

A Bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiáikban rendelkezzenek olyan különleges kezdeményezésekről, melyek lehetővé teszik a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások számára, hogy a munkavállalók egészségvédelmének előmozdítása érdekében technikai segítségnyújtásban részesüljenek. A Bizottság felkéri az Európai Ügynökséget, hogy a szóban forgó stratégiával és a közösségi közegészségügyi programokkal egyidőben gyűjtse össze és tegye közzé azokat az információkat, melyek a munkahelyi egészségvédelem előmozdítására irányuló kampányok létrehozását támogatják. A Bizottság felkéri az „Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért” nevű alapítványt, hogy vizsgálja meg e kampányok tényleges hatását. |

Az embereknek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági problémákkal kapcsolatos hozzáállásának változtatása többek között a vállalatok szereplői tudatosságának erősödésével, illetve annak biztosításával jár, hogy az információval, a képzéssel és a munkavállalók részvételével kapcsolatos szabályokat hatékonyan és teljes egészében kell alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók megfelelő szakmai ismeretekre tegyenek szert, hogy megelőző reflexeket alakítsanak ki, és hogy munkájukat biztonságban végezzék.

A tudatosságot különösen a kis- és középvállalkozásokban lehet erősíteni a megelőző intézkedésekre irányuló közvetlen, vagy közvetett pénzügyi ösztönzők biztosítása révén. Ezek az ösztönző intézkedések magukban foglalhatnák a társadalombiztosítási hozzájárulások vagy a biztosítási díjak lehetséges csökkentését a munkakörnyezet javítása és/vagy a balesetek csökkentése érdekében történt befektetések arányában, az egészség és a biztonság kezelésére létrehozott rendszerek felállítására nyújtott gazdasági támogatást, illetve az egészségvédelmi és biztonsági követelmények bevezetését a közbeszerzési szerződések odaítélése során.

Az Európai Ügynökséget felkérik, hogy ágazatonként dolgozzon ki figyelemfelkeltő kampányt a kis- és középvállalkozások részére, és mozdítsa elő bizonyos ágazatokban a vállalatokon belüli egészségvédelem és biztonság kezelését a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalatok cseréje révén. A szociális partnereket felkérik, hogy az ágazati szociális párbeszéd keretében dolgozzanak ki kezdeményezéseket és biztosítsák, hogy a munkavállalók képviselői nagyobb koordinációs szerepet kapjanak a foglalkozási kockázatok rendszeres kezelése terén. |

AZ ÚJ ÉS NÖVEKVő VESZÉLYEKKEL VALÓ SZEMBENÉZÉS

Új kockázatok azonosítása

Mind az alap, mind az alkalmazott kutatás nélkülözhetetlen a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos ismeretek javításához, a kitettségre vonatkozó helyzetek leírásához, az ok-okozati összefüggések azonosításához és a megelőző megoldások és újító technikák kialakításához. A tudományos kutatás olyan érveket és bizonyítékokat szolgáltat, melyekre a politikai döntéseknek támaszkodniuk kell.

A tudományos kutatás prioritásainak fel kell ölelnie a pszichoszociális problémákat, az izom- és csontrendszeri zavarokat, a veszélyes anyagokat, a reproduktív kockázatokkal kapcsolatos tudást, az egészségvédelmet és a biztonságot, a különböző tényezők együttes jelenlétéhez (pl. munkaszervezés és a munkahelyek tervezése, ergonómia, fizikai és vegyi hatásoknak való kitettség) és a nanotechnológiához kapcsolódó lehetséges kockázatokat.

Közösségi szinten folytatják az erőfeszítéseket többek között a hetedik kutatási keretprogram keretén belül, melyet a munkahelyi és környezeti biztonságot elősegíteni kívánó technológiai platform támogat, amely 2006-ban adta ki stratégiai kutatási menetrendjét. A különböző területeken meghirdetetendő pályázati felhívásokhoz számos témát kiválasztottak már – egészség, nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák, társadalom–gazdaságtan és humán tudományok –e keretprogram keretén belül: a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, illetve a munkavállalók nanorészecskéknek való kitettsége gazdasági vonatkozásainak értékelése, az ipari kockázatok kezelése, védőeszközközök és szerkezetbiztonság. Megjegyzendő, hogy e területen szükség van a nemzeti kutatói programok közelítésére. A nemzeti technológiai platformok létrehozása fontos szerepet tölthet be e tekintetben.

Felkérik az Európai Ügynökséget, hogy a kutatói programok kialakítása során segítse elő a nemzeti egészségvédelmi és biztonsági kutatóintézeteken belül a közös prioritások kialakítását, az eredmények közzétételét, illetve a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági igények figyelembe vételét. Az Európai Ügynökség kockázatfigyelő intézetének javítania kellene az új technológiákkal, a biológiai veszélyekkel, az ember-gép komplex interfészekkel és a demográfiai változásokkal kapcsolatos kockázatok előrejelzésein. A Bizottság bátorítja a tagállamokat és a szociális partnereket az alapvető kutatások eredményeinek gyakorlati és gyors alkalmazásának elősegítésére úgy, hogy egyszerű megelőzési eszközöket biztosít a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások számára. |

A mentális egészség előmozdítása a munkahelyen

Jelenleg a nem megfelelő mentális egészséggel kapcsolatos problémák képezik a munkaképtelenség negyedik leggyakoribb okát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség fő oka. A munkahely ideális hely a pszichológiai zavarok megelőzésére és a jobb mentális egészség elősegítésére.

A Bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy – az e témával kapcsolatos közösségi kezdeményezésekkel összhangban – építsék be nemzeti stratégiáikba a mentális egészségügyi problémák megelőzését és a mentális egészség hatékonyabb előmozdítását, beleértve a szellemi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának bevezetését. A Bizottság kiemeli a szociális partnerek között a munkahelyi erőszakkal és zaklatással kapcsolatban folyó tárgyalások fontosságát és ösztönzi őket, hogy fogadjanak el a munkahelyi stresszel kapcsolatos európai keretmegállapodás végrehajtásának értékelése alapján következtetéseket. |

AZ ELÉRT EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

Szükség van olyan új eszközök létrehozására, melyek képesek az elért eredmények és mind a nemzeti, mind az európai szinten meghozott együttes erőfeszítések mérésére annak érdekében, hogy e stratégia megfelelő végrehajtása biztosítva legyen.

A közösségi statisztikai program keretében a Bizottság elfogadta az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslatát, melynek célja többek között az ESAW[21] és az EODS[22] megszilárdítása, illetve a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott adminisztratív adatok rendszeres továbbításának biztosítása. A Bizottság – lakossági felmérések keretében – felgyorsítja a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos statisztikai adatgyűjtést. A Bizottság a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal együttműködésben kidolgozza a nemzeti stratégiák tartalmáról, a kitűzött célok teljesítésének értékeléséről, illetve a nemzeti megelőzési struktúrákról és a megtett erőfeszítésekről szóló információk gyűjtését és cseréjét lehetővé tevő közös rendszert. A Bizottság előmozdítja a minőségi mutatók kialakítását a célból, hogy a szolgáltatott adatokat a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos európai statisztikákkal és közvéleménykutatásokkal egészítse ki. |

AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS A BIZTONSÁG ELŐMOZDÍTÁSA NEMZETKÖZI SZINTEN

Az egyre inkább globalizálódó gazdaságban az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy a világ minden részében érvényes munkaügyi előírásokat alakítson ki az illetékes nemzetközi szervezetekkel együtt multilaterális, illetve a harmadik országokkal bilaterális szinten. A tagjelölt országokat pedig segítenie kell a közösségi vívmányok átvételére való felkészülésben. E tekintetben az EU-nak elő kell mozdítania a munkahelyi egészségvédelem és biztonság politikájában meghatározott megelőzési elveket az alábbiak révén:

- fokozza együttműködését a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), az Egészségügyi Világszervezettel (WTO) és egyéb nemzetközi szervezetekkel a célból, hogy az egészségvédelem egyre magasabb szintjét biztosítsák világszerte;

- együttműködik egyéb országokkal annak érdekében, hogy előmozdítsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által 2003-ban elfogadott, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság általános stratégiája végrehajtását, csakúgy mint a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló, 2006-ban elfogadott keretegyezmény ratifikálását;

- ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy ratifikálják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeit;

- együttműködik a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel abból a célból, hogy elérjék az azbeszt, vagy az azbesztet tartalmazó termékek termelésére, forgalmazására és használatára vonatkozó általános tilalmat, és a munkahelyi egészség és biztonság előmozdítását általában;

- fokozza a balesetekkel kapcsolatos adatgyűjtést a komoly balesetekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség révén, ami hozzájárul az adatok összehasonlíthatóságának javításához;

- megerősíti a fejlődő gazdaságokkal, úgy, mint az Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával és Japánnal, illetve a gyorsan felemelkedő gazdaságokkal, (Kína és India) való együttműködést;

- segíti a tagjelölt országokat a közösségi vívmányok alkalmazásában a munkahelyi biztonság és egészség terén.

KÖVETKEZTETÉSEK

Mind gazdasági, mind humán szempontból a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kiemelt helyet érdemel a közösségi politikai menetrendben.

A lisszaboni stratégia azon központi célkitűzése, mely a foglalkoztatást és a termelékenységet a nagyobb versenyképesség révén kívánja növelni, további erőfeszítéseket kíván minden érintett szereplőtől ahhoz, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében az EU eredményeiben javulást érjenek el. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontos szerepet játszik a vállalatok versenyképességének és termelékenységének fokozása és a szociális védelmi rendszerek fenntarthatósága céljából, mivel az a balesetek, azok hatásai és a betegségek csökkenésével, illetve a munkavállalók motivációjának növekedésével jár. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések óriási terhet jelentenek a köz- és magánkézben levő szociális védelmi rendszerekre, ami nemcsak integrált, összefogott és stratégiai intékedéseket igényel, hanem az Európai Unió érintett felei közötti együttműködést is a közösségi és a nemzeti politikák kidolgozása tekintetében. A Bizottság a szociális menetrend eredménytáblájában és a többi érintett féllel együttműködve a továbbiakban pontosítani fogja a közösségi szinten végrehajtandó különleges intézkedéseket, illetve azok pontos menetrendjét, melyek kiegészítik azokat az intékedéseket, melyek mellett a tagállamok elkötelezték magukat.

E közlemény segítségével a Bizottság ösztönözni kívánja az érintett feleket, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket a munkahelyi balesetekből és a foglalkozási megbetegedésekből eredő óriási költségek csökkentésére, illetve arra vonatkozóan, hogy a jó munkahelyi közérzet az európai polgárok számára kézzelfogható realitássá váljon, mely konkrét előrelépést jelentene a 2005. május 10-én elfogadott polgári menetrend irányába.

[1] Az EK Szerződés 137. cikkén alapuló politika.

[2] A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia értékelő jelentése SEC(2007) 214.

[3] "Gender issues in safety and health at work".(A nemekkel kapcsolatos kérdések a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén). Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA), 2003

[4] SEC(2007) 214.

[5] COM(2004) 62., 2004.2.5.

[6] HL L 245., 1992.8.26., 6. o.

[7] HL L 159., 2004.4.30., 1. o.

[8] HL L 114., 2006.4.27., 38. o.

[9] HL L 245.,1992.8.26., 23. o.

[10] HL L 348.,1992.11.28., 9. o.

[11] HL L 404.,1992.12.31., 10. o.

[12] HL L 113.,1992.4.30., 10. o.

[13] HL L 307., 1993.12.13.

[14] HL L 53., 2003.2.28., 45. o.

[15] HL L 238.,2003.9.25., 28. o.

[16] COM(2005) 97. 2005.3.16.

[17] COM(2005) 535. 2005.10.25.

[18] COM(2006) 390. 2006.7.14.

[19] Eurostat - munkaerő-felmérés 1999, ad hoc modul „Munkahelyi balesetek és munkával kapcsolatos egészségügyi problémák”, a „Körkép az Európai Unióról: munka és egészség az EU-ban, statisztikai portré” kiadásában közzétéve.

[20] COM(2006) 571.

[21] A munkahelyi balesetek európai statisztikája.

[22] Az európai foglalkozási megbetegedések statisztikája.