52007DC0023

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.1.2007

COM(2007) 23 végleges

.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYÉHEZ A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban

{SEC(2007) 84}{SEC(2007) 85}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYÉHEZ A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban

1. Bevezetés

2006 novemberében a Bizottság az EU-ban létező szabályozásokból adódó adminisztratív teher csökkentése érdekében nagyra törő cselekvési program megindítására tett javaslatot. Ennek részeként a Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Tanács 2007. tavaszi ülésén 25%-os csökkentési célt tűzzön ki 2012-re, amelyet az EU és tagállamai közösen érnének el[1]. Mindez hangsúlyozza a Bizottság jobb szabályozás melletti elkötelezettségét a „növekedési és foglalkoztatási” stratégia részeként.

A 25%-os átfogó csökkentési cél közös célkitűzés, amelyet a tagállamok és az európai intézmények kizárólag megosztott felelősséggel és közös erőfeszítésekkel érhetnek el. Fontos, hogy a folyamatban érintett valamennyi fél megfelelő és gyors lépéseket tegyen, hogy így a politikai célkitűzést operatív intézkedésekre lehessen váltani az üzleti közösség – különösen a kis- és középvállalkozások – valamint a fogyasztók javára.

Ez a cselekvési program nem a deregulációról szól. Nem célja továbbá az sem, hogy módosítsa a létező közösségi jogban meghatározott politikai célkitűzéseket vagy a létező jogszabályszövegekben kitűzött célkitűzések szintjét. Inkább jelentős erőfeszítés annak érdekében, hogy áramvonalasítsa és számos tehertől megszabadítsa azt a módot, ahogyan a politikai célkitűzések megvalósulnak: ez fontos fokmérője a szabályozás minőségének, minden szinten. A szükségtelen és aránytalan adminisztratív terheknek tényleges gazdasági hatása lehet. A vállalatok bosszantónak és a figyelemelterelőnek érzik, és gyakran az egyszerűsítés első számú prioritásaként azonosítják. A Bizottság elkötelezte magát, hogy minden szinten segít ezeknek a szükségtelen terheknek a megszüntetésében, valamint aláhúzza, hogy ez az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége.

Ez a cselekvési program meghatározza, hogyan javasolja a Bizottság az adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítását, mérését és csökkentését. A program mérni fogja az adminisztratív költségeket, el fogja dönteni, hogy e költségek közül melyek jelentenek szükségtelen terhet, és csökkenteni fogja ezeket a szükségtelen adminisztratív terheket. Gyakorlatilag amint a felmérésnek megjelennek az eredményei, a Bizottság elemezni fogja ezeket, és megteszi a szükségtelen terhek csökkentésére irányuló kezdeményezéseket. Az ebben a közleményben bemutatott stratégia ambiciózus, és sikere nagy mértékben függ a tagállamok és az EU többi intézményének támogatásától és együttműködésétől. A mai napig megvalósított kísérleti projekt[2] és nemzeti felmérések megerősítették, hogy az adminisztratív terhek csökkentése közös felelőssége az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

A következő oldalon az 1. táblázat összefoglalja a cselekvési program különböző összetevőit, és utal az egyes építőkövek részletes bemutatásának helyére ebben a közleményben.

1. táblázat – Az EU adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó cselekvési programjának alkotórészei |

A költségek mérésének módszertana (2. fejezet, 2.1-2,2. szakasz) és a terhek csökkentésének elvei (5. fejezet) |

A szükségtelen adminisztratív terhek mérésének és csökkentésének prioritást élvező területei, amelyek az EK-joghoz, valamint „tisztán” a nemzeti és a regionális joghoz kapcsolódnak (2,3. szakasz) |

Javasolt szervezeti felépítés (2,4. szakasz) |

Az adminisztratív terhek csökkentésének célpontjai (3. fejezet) |

Javaslatok az azonnali cselekvésre (4. fejezet) |

A cselekvési program középpontjában az elavult, redundáns vagy ismétlődő adatszolgáltatási kötelezettségek állnak, amelyeket világosan meg kell különböztetni a koherens vagy a jogszabály kedvező hatásainak eléréséhez szükséges jogalkotási jellemzőktől. A cél a vállalatokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése; ugyanakkor a program alapvető javulást fog hozni a fogyasztók számára is, például az alacsonyabb árak révén. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések nem veszélyeztethetik a jogszabályok alapvető célját, és egyértelműen vannak olyan esetek, ahol többek között népegészségügyi vagy környezetvédelmi okokból, a munkavállalók érdekeinek védelmében, illetve a Közösség pénzügyi érdekeinek szükségszerű védelme illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében továbbra is szükség lesz adatszolgáltatási kötelezettségekre.

A javaslat lényege, hogy a Bizottság a tagállamok segítségével felméri a közösségi joghoz és a nemzeti átültetéshez kötődő adminisztratív terheket, és megfelelő csökkentési javaslatokat készít; a tagállamok pedig a tisztán nemzeti és regionális joghoz kötődő adminisztratív terheket mérik fel és csökkentik. A program 2007 májusában kezdődik, és célja, hogy 2008 novemberére elkészüljön a kiválasztott közösségi jogszabályok által támasztott adminisztratív költségek értékelése. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a vállalatok adminisztratív terhei 2012-ig 25%-kal csökkenjenek. Hogy ezt a nagyra törő célt el lehessen érni, a tagállamoknak és a Bizottságnak közösen kell a vállalatok szükségtelen terheinek feltérképezésén, felmérésén és csökkentésén dolgozniuk.

A program hosszú távon gazdasági hasznot hajt, rövid és középtávon pedig kézzel fogható, konkrét eredményekkel jár. A program középpontjában bizonyos prioritást élvező területek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése áll. Az európai uniós jog prioritást élvező területeit egy 2006 októberében lezárult kísérleti projekt[3] megállapításai, az érdekelt feleknek a gördülő egyszerűsítési programhoz adott hozzájárulásai és a 2006. november 14-én elfogadott bizottsági munkadokumentummal elindított konzultáció eredményei alapján azonosították. Azokra a jogszabályi követelményekre kiterjedő a területek kaptak prioritást, amelyek a vállalatok adminisztratív költségeinek túlnyomó többségét jelentik, így lehetővé téve a Bizottságnak és a megfelelő jogalkotóknak, hogy erőfeszítéseiket és erőforrásaikat azokra a területekre összpontosítsák, ahol a vállalatok szabályozási környezetének javításával a legjelentősebb hatás érhető el. A megfelelő módosítások ugyanakkor csak abban az esetben végezhetők el, ha nem veszélyeztetik a jogszabály alapjául szolgáló célkitűzéseket. Egy későbbi szakaszban a Bizottság dönthet úgy, hogy a programok olyan területekre is kiterjeszti, amelyek jelenleg nem szerepelnek a prioritási listán.

A csökkentési cél és a prioritást élvező területek mellett a cselekvési program egy listát is tartalmaz, amely a német elnökség alatt gyorsított eljárással megindítandó intézkedéseket sorolja fel (III. melléklet). Ezek a tételek gyors, rövid távon jelentkező eredményekkel az első lépést jelentik a csökkentési cél elérésének irányába, és rámutatnak, hogy a Bizottság jelentőséget tulajdonít az adminisztratív tehercsökkentés stratégiájának. A cselekvési program folyamatosan konkrét eredmények elérésére fog törekedni, amelyek megkönnyítik a vállalatok életét.

1.1. Adminisztratív terhek és az üzleti környezet az EU-ban

Az EU jogszabályai olyan, a Szerződésekben meghatározott és közpolitikai célkitűzéseket követnek, amelyeket közösségi szinten jobban el lehet érni, mint tagállamonként. Ilyen többek között a belső piac hatékony működéséhez szükséges feltételek biztosítása, közte a biztonsági és szociális normák megfelelő szintje. Az adatszolgáltatás és a jelentéstétel központi jelentőségű a belső piac lényegét jelentő kölcsönös bizalomhoz: szavatolni kell, hogy a játéktér mindenki számára azonos feltételeket biztosítson. Az adatszolgáltatás és a jelentéstétel az olyan politikaterületeken is fontos, ahol a kedvezményezettek kezelik a közpénzeket, mint például a kohéziós politika vagy a mezőgazdaság. Folyamatosan őrködni kell azonban az ilyen előírások által keletkező haszon és adminisztratív teher közötti egyensúly fölött, amely idővel változhat: néhány létező eljárás szükségtelenül időigényessé, rendkívül bonyolulttá vagy idejétmúlttá vált, miközben néhány esetben a szükséges információ már rendelkezésre áll más forrásokból.

Az adminisztratív követelmények fontos tényezői az üzleti környezetnek, hiszen az EU-ban a vállalatoknak jelentős időt kell űrlapok kitöltésére és különféle témákhoz kapcsolódó jelentések elkészítésére fordítaniuk. Ezek a költségek jelenleg az EU GDP-jének 3,5%-ára becsülhetők. Például a szükségtelen jelentéstétel csökkentésével a vállalatok alkalmazottai több időt fordíthatnak az alapvető üzleti tevékenységekre, ami csökkenti a termelési költségeket. Ez újabb befektetések és innovációs tevékenységek megvalósulását teszi lehetővé, ami minden bizonnyal javítja a termelékenységet és az általános versenyképességet.

A 2012-ig történő 25%-os közös adminisztratív tehercsökkentési cél mind a közösségi jogszabályokat mind pedig a nemzeti szabályozási intézkedéseket felöleli. A célkitűzés elérése a európai uniós GDP szintjének nagyjából 1,4%-os, azaz 150 milliárd eurós növekedését eredményezné középtávon[4].

1.2. Az adminisztratív költségek és terhek meghatározása

Fontos tisztázni az adminisztratív költségek és az adminisztratív terhek meghatározását. Ezek az általánosan elfogadott egyszerűsített költségmodell (Standard Cost Model, SCM) kézikönyvre és az EU egyszerűsített költségmodell módszertanára (EU SCM) alapuló definíciók alább megtalálhatók[5].

A megfelelési költségek a szabályozásnak való megfelelés valamennyi költsége, kivéve a közvetlen pénzügyi költségeket és a hosszú távú strukturális következményeket. Az egyszerűsített költségmodell összefüggésében ezek „alapvető megfelelési költségekre” és „adminisztratív költségekre” bonthatók.

Az adminisztratív költségek a vállalatoknál, az önkéntes szektorban, a közigazgatási szerveknél és az állampolgároknál tevékenységükkel vagy termelésükkel kapcsolatos jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése során felmerülő költségek, történjen az akár a közigazgatási szervek, akár magánfelek felé.

Az adatot átfogóan kell értelmezni, például magában foglalja az adatszolgáltatáshoz vagy a nyilvántartáshoz szükséges címkézési, beszámolási, figyelemmel kísérési és értékelési költségeket is. Néhány esetben továbbítani kell az adatokat közigazgatási szervekhez vagy magánfelekhez. Máskor csak felügyelet vagy kérésére történő beküldés céljából kell rendelkezésre állnia.

Fontos különbséget tenni az olyan adatok között, amelyeket a vállalkozások jogszabály hiányában is összegyűjtenének, valamint azok között, amelyeket jogi rendelkezések hiányában nem gyűjtenének össze. Az utóbbiak révén felmerülő költségek minősülnek adminisztratív terheknek. Bizonyos adminisztratív terhek szükségesek, hogy hatásosan el lehessen érni a jogszabály alapjául szolgáló célkitűzéseket és a Szerződésekben meghatározott védelem szintjét; például ahol a piac átláthatóvá tételéhez van szükség adatokra. Sok olyan eset is van azonban, ahol a terhek anélkül is áramvonalasíthatók és csökkenthetők, hogy az hatással lenne alapul szolgáló célokra, mint olyanokra. Ez utóbbi terhek egyértelműen szükségtelenek.

A cselekvési program célja az adminisztratív költségek csökkentése illetve az adminisztratív terhek azonosítása és csökkentése anélkül, hogy ez aláásná a jogszabályok alapjául szolgáló célkitűzéseket[6].

2. AZ ADMINISZTRATÍV TERHEK EGÉSZ EU-RA KITERJEDő FELMÉRÉSÉNEK KIALAKÍTÁSA

2.1. Az EU SCM-modell

Az Európai Tanács 2005. március 23-án felkérte „a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg az adminisztratív terhek mérésére vonatkozó közös módszertan kialakításának lehetőségét, abból a célból, hogy 2005 végéig megállapodás jöjjön létre” A Bizottság 2005. március 16-i Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban című közleménye kísérő személyzeti munkadokumentumként tartalmazott egy részletes vázlatot a lehetséges „EU nettó adminisztratív költségmodellről”[7] is, amely az egyszerűsített költségmodellre (SCM)[8] épült.

Az EU nettó adminisztratív költségmodell vázlatát a 2005. áprilistól szeptemberig tartó kísérleti szakaszban módosították és finomították, és ez vezette el a Bizottságot odáig, hogy bemutassa a felülvizsgált módszertant, amit EU SCM-nek[9] is hívnak. A Bizottság számos lehetséges javítást felsorolt az EU SCM-hez, miközben tisztázta, hogy az ilyen jellegű optimalizálás nem előfeltétele a modell alkalmazásának. 2006. március 15-én a modell alkalmazásáról egy operatív kézikönyvet is beillesztettek a hatásvizsgálati iránymutatásokba[10], amit a módszertani konvergencia elősegítése érdekében az EU valamennyi hivatalos nyelvére lefordítottak. Az EU SCM-et már számos közzétett vagy később megjelenő hatásvizsgálatban[11] alkalmazták annak érdekében, hogy az új jogszabályok által létrehozott valamennyi adminisztratív teher indokolt és minimális mennyiségű[12] legyen.

2.2. Az EU felmérése és az adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítása

A cselekvési program az EU egyszerűsített költségmodelljét (EU SCM)[13] használja a legtöbb terhet jelentő adatszolgáltatási kötelezettségek – vagyis az ebben a közleményben javasolt prioritást élvező területeken történő információk benyújtására vonatkozó előírások (pl. egy megfelelőségi bizonyítvány beküldése) – azonosításához, hogy értékelje őket, és hogy rálátást adjon a terhek csökkentésének lehetséges módjára.

A kísérleti projekt egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mérési program alapját az adott adatszolgáltatási kötelezettségek azonosításának kell képeznie. Bár köztudott, hogy számuk tagállamonként jelentősen eltér[14], ezeket még mindig könnyebb összehasonlítani, mint egész jogszabályokat, amelyek tagállamonként változnak. Ennélfogva az adatszolgáltatási kötelezettségek az építőelemei minden adminisztratív teher csökkentésére irányuló programnak. Mindez megkívánja az ilyen kötelezettségek egyértelmű osztályozását az alap-jogiaktusokban és az azokat követő végrehajtási szabályokban, mind EU- mind pedig nemzeti szinten. A feladat első szakasza ezért a közlemény által érintett jogi aktusok által jogilag előírt főbb adatszolgáltatási kötelezettségek pontos feltérképezése lesz. Először a közösségi jog által előírtakat térképezik fel, ami lehetővé teszi, hogy utána feltérképezzék a közösségi joghoz kapcsolódó, de a tagállam által az átültető jogszabályban hozzáadottakat is. A Bizottság és a tagállamok szorosan együtt fognak működni, hogy még akkor kijelöljék az adatszolgáltatási kötelezettségeket, mielőtt a költségek felmérésére sor kerülne.

Mivel azok a tagállamok, amelyek már elkészítették alapméréseiket, az eredeti SCM-hez képest némileg eltérő változatokat fogadtak el, nehézséget okoz a meglévő adatok országok közötti összehasonlítása, különösen akkor, amikor megpróbáljuk összesíteni az eredményeket és meghatározni az adatszolgáltatási kötelezettségek eredetét. Némi technikai harmonizációra van tehát szükség (lásd az I. mellékletet).

2.3. A cselekvési program hatóköre: melyik jogszabályokat értékelik?

A növekedési és foglalkoztatási stratégiával összhangban, valamint a munkadokumentumról[15] folytatott konzultációt és vitát követően a Bizottság azt javasolja, hogy a cselekvési program hatóköre a vállaltokra háruló kötelezettségekre korlátozódjék[16].

Ráadásul a novemberi munkadokumentumról folytatott konzultáció után széleskörű a megegyezés, hogy a tagállamokkal együtt a Bizottságnak az alábbiakból eredő terhek csökkentése érdekében kell meghatároznia az adatszolgáltatási kötelezettségeket, felmérni költségüket és meghatározni a megfelelő intézkedéseket[17]:

A tagállamok és Bizottság tekintetében:

- EK-rendeletek és -irányelvek (többek között a nemzetközi jogból eredő adatszolgáltatási kötelezettségek) azokon a prioritást élvező területeken, ahol a legmagasabbak a terhek és/vagy amelyeket ilyennek érzékelnek („üzleti bosszantótényezőnek”)

és

- nemzeti átültetések és végrehajtó intézkedések, amelyek ezekhez az EK-rendeletekhez és -irányelvekhez kapcsolódnak.

A tagállamok tekintetében:

- A tagállamoknak eközben vagy teljes alapméréseket kellene végezniük az ország adatszolgáltatási kötelezettségeiről, vagy tervbe kellene venniük bizonyos prioritást élvező területek felmérését és a ezeken a tisztán nemzeti és regionális kötelezettségek csökkentését.

A Bizottságot ösztönzi az a tény, hogy 2006-ban az egy évvel korábbi tizenegy helyett már tizenhét tagállam döntött az adminisztratív terhek felmérése és csökkentése mellett, további kettőben pedig kipróbálás alatt áll a módszertan. A cselekvési program szerint 2009-re valamennyi tagállamnak el kell végeznie az adatszolgáltatási kötelezettségek felmérését a legfontosabb, prioritást élvező nemzeti és regionális területeken. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell egyezniük az általános alapmérésről a prioritást élvező területeken és a csökkentési célok esetében, amelyek a Közösség és tagállamok között az adminisztratív terhek eredete szerint oszlanak meg. A november 14-i munkadokumentumról folytatott konzultációt és vitát követően a Bizottság a közösségi joggal kapcsolatban a következő prioritást élvező területeket határozta meg, amelyeken cselekedni kellene:

1. Társasági jog

2. Gyógyszerészeti jogszabályok

3. Munkakörnyezet / munkaviszony

4. Adójog (héa)

5. Statisztika

6. Mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatások

7. Élelmiszerbiztonság

8. Közlekedés

9. Halászat

10. Pénzügyi szolgáltatások

11. Környezetvédelem

12. Kohéziós politika

13. Közbeszerzés

A II. mellékletben ezt a listát azoknak a jogszabályoknak a listája egészíti ki, amelyeket kiválasztottak a felmérésre. Azokon a területeken (pl. társasági jog, mezőgazdaság, közbeszerzés és kohéziós politika), ahol 2007-ben már folyamatban van vagy tervbe van véve az adminisztratív költségek felmérése vagy a szélesebb gazdasági hatás értékelése, ott a szinergiák maximalizálása érdekében szoros koordinációról fognak gondoskodni. Amennyiben a további munka során olyan EU-jogszabályok kerülnek elő, amelyek a mellékelt listából kimaradtak, azokat hozzá fogják adni a felsoroláshoz. A prioritást élvező területek és az adott jogszabályok listája nem érinti az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló későbbi intézkedéseket. Bizonyos esetekben a felmérések akár arra is juthatnak, hogy valójában a jogszabályok által kirótt valamennyi teher szükséges. Az ilyen kötelezettségek természetesen nem fognak megszűnni.

2.4. Szervezési kérdések

A Bizottság azt javasolja, hogy a fent vázolt megközelítést a tagállamokkal partnerségben vigyék tovább. A Bizottság biztosítani fogja ennek a gyakorlatnak az összeegyeztethetőségét azzal a korábbi kötelezettségvállalásával, hogy időben megteszi a munkaprogramjában felsorolt javaslatokat.

2.4.1. Külső tanácsadók

A Bizottság a közösségi jog adminisztratív költségeinek tényleges felmérését egy külső tanácsadó cégre fogja bízni, amelyet egy ajánlati felhívást követően 2007 elején fognak kiválasztani. A tanácsadók a tagállamokkal és a Bizottsággal szoros együttműködésben fogják elvégezni a felméréseket, jelentést fognak tenni a felmérésre kiválasztott jogszabályokról, és valamennyi politikaterületen javaslatokat fognak tenni a Bizottságnak a csökkentésre. A program területe további csökkentésre alkalmas adatszolgáltatási kötelezettségek azonosításával kiterjeszthető.

2.4.2. A tagállamok és a Bizottság

A projektet egy irányítócsoport és számos, egy későbbi szakaszban meghatározandó szakértői alcsoport fogja figyelemmel kísérni.

Javasolt, hogy a tagállamok a jobb szabályozás nemzeti szakértőinek magas szintű csoportján (High Level Group of National Experts on Better Regulation) keresztül kapcsolódjanak be. A csoport rendszeresen át fogja tekinteni a haladást, tanácsot fog adni a Bizottságnak és biztosítja, hogy a Bizottság szolgálatainak és ajánlattevőiknek rendelkezésére álljanak a tagállamok közigazgatásaiban található kapcsolattartó pontok. A Bizottságnak tanácsot adó többi szakértői csoport bizonyos prioritást élvező területek esetében fog kapcsolattartási pontként működni.

Tervbe van véve a meglévő SCM-hálózattal folytatandó rendszeres véleménycsere is, illetve a felmerülő módszertani kérdésekkel kapcsolatban számítanak hozzájárulására. A Bizottság ezen kívül együtt fog működni a tagállamokkal abban is, hogy azonosítsák és terjesszék a terhet jelentő nemzeti vagy regionális szintű adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatokat.

A Bizottság rendszeresen jelentést kíván tenni a cselekvési program előrehaladásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.4.3. Kapcsolat más idevágó, folyamatban lévő tevékenységekkel

Az adminisztratív terhek csökkentésének közösségi cselekvési programja párhuzamosan fut számos más folyamatban lévő tevékenységgel, különösen a Bizottság egyszerűsítést célzó gördülő programjával; ez már tartalmaz néhány olyan jogszabályt, amely ennek a cselekvési programnak is a prioritást élvező területeihez tartozik. Az adminisztratív terhek csökkentése az egyszerűsítés sajátos formája, ezért a cselekvési program keretében elvégzett mérési és csökkentési elemzések általánosabban a Bizottság egyszerűsítési programjába is be lesznek táplálva.

A cselekvési program szempontjából néhány folyamatban lévő vagy tervezett, az ilyen terhek bizonyos ágazatokban való mérésére vonatkozó tanulmány is kiemelkedő jelentőséggel fog bírni[18]. 2006 decemberében például az 1782/2003/EK tanácsi rendelet tekintetében egy olyan tanulmány elkészítése kezdődött meg, amely a KAP 2003-as reformja következtében a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztratív terhek mérésével foglalkozik.

2.4.4. A felmérés és az egyszerűsítési javaslatok eredményei

A felmérés nagyjából két évbe fog telni, ez a cselekvési program azonban azonnal intézkedéseket kíván indítani. A Bizottság nem fog a projektek végéig várni, hogy az adminisztratív terhek csökkentésére javaslatot tegyen. A felmérések során – a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése végett – a Bizottság folyamatosan törekedni fog az egyszerűsíthető, eltávolítható vagy módosítható követelmények azonosítására.

2.4.5. Az érdekelt felek bevonása

A cselekvési program átlátható megközelítést fog alkalmazni, folyamatosan válaszol az európai érdekelt felek észrevételeire[19]. Az európai vállalatoknak ezen kívül lehetőségük lesz szorosan bekapcsolódni a felmérésbe, például mélyinterjúk révén. Vizsgálják továbbá a kommunikáció optimalizálásának elektronikus lehetőségeit is.

3. AZ ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSÉNEK CÉLJAI

A Bizottság nagyra törő stratégiát javasol az EU-ban föllelhető adminisztratív terhek feltérképezésére, felmérésére és csökkentésére. Egy közös csökkentési cél politikai nyomatékot jelent, és minden szinten előmozdítja a felelősséget. A célkitűzések megkönnyítik az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló folyamat egészének figyelemmel kísérését[20]. Amit felmérünk, az el is készül.

A Bizottság – közösségi, valamint nemzeti és regionális szintre is kiterjedően – az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó közös európai uniós célként 2012-ig 25%-ot javasol. Ez a már kitűzött nemzeti célokat is tükrözi[21].

3.1. Célok kitűzése négy tagállamban

Az abban a négy tagállamban tett intézkedések vizsgálata alapján, amelyek már elindították az adminisztratív terhek mérésére és csökkentésére irányuló programjaikat, a következő tanulságok vonhatók le a leendő EU-stratégia kialakítására vonatkozóan:

Az azon négy tagállam által adott bizonyítékok, amelyek teljes alapméréseket végeztek mind a közösségi, mind pedig a tagállami szintű szabályozás terheiről, abba az irányba mutatnak, hogy a 25%-os csökkentési célkitűzés mindkét szinten az adatszolgáltatási követelmények korszerűsítésével és áramvonalasításával érhető el. Ezt az a részletesebb mérés is megerősíti, amelyet egyes ágazatokban több tagállam is elvégzett. Ezek az empirikus eredmények jelentős adminisztratív terhek létezését bizonyítják, amelyek az alább meghatározott költségcsökkentési módszerekkel – az alapul szolgáló jogszabályok célkitűzéseinek sérelme nélkül – csökkenthetők.

3.2. Tanulságok az EU célkitűzéseinek kialakításához

3.2.1. A közös 25%-os cél, mint a program alappillére

A vizsgált tagállamok tapasztalatai azt sugallják, hogy az elfogadott módszertanon alapuló felmérés kezdeményezésével együtt már a korai szakaszban rögzíteni kell egy általános célt. A Bizottság úgy véli, hogy az Európai Tanácsnak kellene rögzítenie ezt a közös célt 2007 tavaszán. Az a javaslat, hogy ennek 25%-os adminisztratív tehercsökkentésnek kellene lennie az egész EU-ban, és hogy ezt a célt politikai alappillérként kellene felhasználni, hogy nyomatékot kölcsönözzön az intézkedésnek.

Konkrétabban a Bizottság úgy véli, hogy az Európai Tanácsnak mind az EK-joganyagnál mind pedig ennek átültető és végrehajtó intézkedéseinél 25%-os csökkentési célt kellene jóváhagynia. Az Európai Tanácsnak fel kellene hívnia a tagállamokat, hogy legkésőbb 2008 októberéig tűzzenek ki összehasonlítható nemzeti szintű célokat. Kizárólag ezzel a kombinált stratégiával érhető el, hogy a vállalatok élvezhessék az üzleti környezet egyértelmű javulását.

3.2.2. Az EU és a tagállamok közös intézkedése az adminisztratív terhek csökkentéséért

Ebben a cselekvési programban a Bizottság bemutatja a közösségi joghoz és az ahhoz kapcsolódó átültető intézkedésekhez kötődő adminisztratív terhek mérésére és csökkentésére vonatkozó terveit. Ugyanakkor a közös 25%-os cél hasznának teljes kiaknázása a tagállamoktól is azonos fokú elkötelezettséget kíván tisztán nemzeti és regionális intézkedéseikkel és átültetéseikkel kapcsolatban.

A felmérésnek azoknál a részeinél, amelyeket a Bizottság a tagállamok segítségével végez el, a fellépés az ebben a cselekvési programban felsorolt, prioritást élvező területekről származó terhekre fog irányulni[22]. A közös 25%-os célkitűzés elérése 5 éven belül várható. Az előrehaladás áttekintésére 2009 tavasza a javasolt időpont. Ez az időkeret igen nagyra törő, hiszen ilyen léptékű felmérésre eddig még nem volt példa, és így jelentős mennyiségű időt – jelenlegi becslések szerint másfél évet – vesz igénybe. A Bizottságnak és a tagállamoknak olyan csökkentési javaslatokat kell felvázolniuk, amelyek megjelölik, miért nincs már szükség az egyes adatszolgáltatási kötelezettségekre. Végezetül a közösségi szinten szükséges változtatásokról jórészt intézményközi eljárás keretében kell határozni. Ez az időkeret ezért erős elköteleződést kíván az EU intézményei és a tagállamok részéről annak biztosítására, hogy az EU- és nemzeti szintű jogalkotási folyamatok időben befejeződjenek, és a megfelelő intézkedések így 2012-re hatályba lépjenek.

Javasolt, hogy a felmérések alapján az Európai Tanács 2009 tavaszán politikaterületenként konkrétabb részcélokat is jelöljön meg: magasabb csökkentési célokat lehetne előirányozni azokon a területeken, ahol az adminisztratív terhek különösen is súlyosak, és jelentős a csökkentés hatóköre. Általánosságban egyértelműnek kell lennie: a 25% általános politikai cél. Következésképpen különböző célok lesznek előirányozva. A célok a szabályozási hagyományok függvényében különösen is különbözők lehetnek tagállamonként, ágazatonként és még jogszabályonként is, a szabályozás intenzitásától és adminisztratív egyszerűsítésre való alkalmasságától függően.

Javasolt, hogy a célt a 2004 során érvényes adminisztratív terhek szintjének szempontjából határozzák meg, ezzel is biztosítva, hogy elismerjék a tagállamok és a Közösség által már megtett intézkedéseket[23].

Minthogy az adminisztratív teher egyszerűsítésére vonatkozó leendő javaslatok sem a konkrét javaslatok politikai célkitűzéseit, sem pedig a közösségi politika lényegét nem fogják megváltoztatni, ajánlott, hogy a három intézmény egyezzen meg, hogy az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó javaslatok prioritást élvezzenek az intézményközi döntéshozatal során[24].

4. STRATÉGIA AZ AZONNALI CSELEKVÉSÉRT

Ezek a célok nagyra törő, hosszú távú változtatási menetrenddé állnak össze. A Bizottság azonban arra is javaslatot tesz, hogy egy korlátozott számú közösségi szintű adminisztratív tehercsökkentési javaslaton már 2007 első felében induljon meg a munka. A Bizottság egy sor olyan gyorsított eljárású intézkedést azonosított, ahol az alapot képező jogszabályokban már viszonylag apró változtatásokkal is jelentős haszon érhető el. Ezeket így viszonylag nyíltan kell eldönteni és végrehajtani, a jogszabályok átfogó céljainak veszélyeztetése nélkül. A javaslatok az érdekelt felekkel folytatott konzultáción és a tagállamok és a Bizottság szakértőinek elgondolásain alapulnak. Ezeknek a módosításoknak a tényleges elvégzése erős elkötelezettséget kíván a mind a Tanácstól mind pedig a Parlamenttől. A Bizottság ezért felkéri az Európai Tanácsot, hívja fel a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy adjanak különleges prioritást a III. mellékletben meghatározott intézkedéseknek, miután a Bizottság megtette a megfelelő javaslatokat.

A III. melléklet 11 olyan tételt javasol, amelyek hozzávetőlegesen 1,3 milliárd euróval csökkenthetik az adminisztratív terheket[25].

5. AZ ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSÉNEK KÖZÖS ELVEI

Az adminisztratív követelmények mérése nem önmagáért való cél az EU-ban. A cél a bürokrácia visszaszorítása az európai vállalatok számára. A terhek csökkentésének hogyanjára a Bizottság azt javasolja, hogy a következő elvek vezessék a folyamatot, mivel jelentősen hozzájárulhatnak az adminisztratív terhek csökkentéséhez:

- A jelentéstételi követelmények gyakorisága csökkenjen az ahhoz szükséges minimumra, hogy elérhetők legyen a jogszabályok célkitűzései, továbbá legyen összehangolva a különféle jogszabályokhoz kapcsolódó jelentések gyakorisága ahol csak lehetséges;

- Vizsgálják felül, hogy ugyanaz a tájékoztatási kötelezettség nincs-e különböző csatornákon keresztül többször előírva, és szűnjenek meg az átfedések (jelenleg például számos környezetvédelmi tájékoztatási kötelezettséget több jogszabály is előír);

- Ahol jelenleg papíralapú információgyűjtés van előírva, ott írjanak elő elektronikus vagy webalapú jelentéstételt, lehetőség szerint intelligens portálok felhasználásával;

- Vezessenek be küszöbértékeket a tájékoztatási követelményekre, kis- és középvállalkozások esetében lehetőség szerint korlátozva őket, vagy hagyatkozzanak mintavételre (köztudott, hogy a kkv-k különösen szenvednek az adminisztratív terhektől – a tájékozódási célú adatgyűjtés során ezt figyelembe kell venni);

- Mérlegeljék, hogy egy-egy ágazatban a valamennyi vállalatot érintő adatszolgáltatást kockázatalapú megközelítéssel helyettesítik, vagyis az információs követelményekkel a legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységeket végző piaci szereplőket célozzák meg;

- Csökkenjenek vagy szűnjenek meg az adatszolgáltatási követelmények azokon a területeken, ahol ezek olyan alapvető követelményekhez kapcsolódnak, amelyek az adatszolgáltatási követelmény elfogadása óta hatályukat vesztették vagy módosultak (pl. a közúti szállításban olyan adatszolgáltatási kötelezettségek is érvényben vannak még, amelyek azokra az időkre nyúlnak vissza, amikor a nemzetközi szállítmányozáshoz még engedélyekre volt szükség);

- Adjanak hivatalos magyarázatokat azokhoz az összetett jogszabályokhoz, amelyek lelassíthatják az üzleti tevékenységeket vagy jogi szaktudás megszerzését tehetik szükségessé.

6. A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

A Bizottság számos lépést irányzott elő „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” című dokumentumban[26]. Ezek tartalmazzák ennek az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési programnak a bemutatását is a Bizottság munkadokumentumáról és a jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról folytatott konzultációk eredményei alapján.

[pic]

A Bizottságnak, a többi EU-intézménynek és a tagállamoknak ezt követően kellene elindítani a mérési programot, és intézkedéseket tenniük a gyorsított eljárású tételek tekintetében. A Bizottságnak az EK-joganyagra vonatkozó széles körű mérési programja 2007 tavaszán kezdődik, a jelentés pedig 2008 negyedik negyedévében készül el. Ezeket az intézkedéseket a gördülő egyszerűsítési program révén is figyelemmel lesznek kísérve, amely máris számos fontos javaslatot tartalmaz az adminisztratív terhek csökkentésére[27]. Rendszeresen jelentés fog készülni az adminisztratív terhek csökkentésében elért haladásról. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak közben hasonló intézkedéseket kell tenniük az időszak során, és a nemzeti és/vagy regionális jogszabályok módosításával eredményeket kell felmutatniuk a terhek csökkentése terén. A növekedési és foglalkoztatási stratégia összefüggésében az elért eredményekről szóló jelentésükben a tagállamoknak a „Jobb szabályozás” fejezetben jelentést kell tenniük az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló nemzeti programjaikról. Ily módon éves értékelő jelentésében (Annual Progress Report, APR) a Bizottság közösségi és nemzeti szinten is évente jelentést tesz az átfogó haladásról, ezzel támogatva az Európai Tanácsot a program további irányának meghatározásában. Mint fentebb már előkerült, a 2009. tavaszi Európai Tanács fontos mérföldköve lesz a cselekvési programnak, és a Bizottság 2008. évi APR-e ezért a program félidős értékelését is tartalmazni fogja, amelyet adott esetben további javaslatok fognak kísérni a program megerősítése érdekében.

2009 tavaszára várhatóan valamennyi tagállam befejezi felmérését, legalább a prioritást élvező nemzeti szintű területeken, és így készen fog állni arra, hogy kitűzze saját konkrét nemzeti céljait. A tagállamok szempontjából ez olyan folyamat, amely változatlanul veszi figyelembe a különböző kiindulási pontokat, hiszen többen már elvégezték az alapfelméréseket, és haladnak költségcsökkentési prograjukkal.

A 2012 tavaszi Európai Tanács kizárólag akkor lesz képes áttekinteni a teljes stratégiai programot és lezárni azt, amennyiben minden érintett szereplő a fenti menetrenddel összhangban cselekszik.

7. KÖVETKEZTETÉSEK

Az ebben a közleményben meghatározott cselekvési program azt a távlatot csillantja fel, hogy jelentősen hozzájárul az EU üzleti klímájának javításához. Részletes útitervet tartalmaz a szükségtelen adminisztratív terhek felméréséhez és csökkentéséhez, valamint célokat az egész folyamat irányításához.

A cselekvési program erős elkötelezettséget követel a tagállamok és a társjogalkotók részéről. Az Európai Tanács 2007. tavaszi ülését ezért felkérik, hogy:

14. Támogassa az ebben a közleményben részletezett adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programját, ideértve a kiválasztott prioritást élvező területeket, a javasolt módszertant, a terhek csökkentésének elveit, a gyorsított intézkedéseket és a szervezési struktúrát is.

15. Kérje fel a tagállamokat, hogy támogassák a Bizottságot a közösségi joghoz és átültetéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek felmérésében, az ebben a közleményben kifejtetteknek megfelelően.

16. Határozzon meg egy 25%-os átfogó célt az EK- és a nemzeti jog által okozott adminisztratív terhek csökkentésére, amelyet 2012-ig kell elérni. E célkitűzés elérésének megkönnyítésére a konkrétan az EK-joghoz és átültetéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésére is 25%-os csökkentési célt kellene meghatározni. Ezt a célt később a cselekvési program eredményei alapján fogják differenciálni a prioritást élvező területek között.

17. Kérje fel a tagállamokat, hogy legkésőbb 2008 októberéig határozzanak meg nemzeti szintű célokat az adminisztratív terhek csökkentésére, valamint 2007 októberétől – a növekedési és foglalkoztatási stratégiára vonatkozó előrehaladási jelentésük részeként – évente adjanak jelentést az adminisztratív terhek felméréséről és csökkentéséről.

18. Hívja fel a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy – miután a Bizottság megtette a megfelelő javaslatokat – részesítsék különleges prioritásban a III. mellékletben meghatározott intézkedéseket azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb, 2007-ben el lehessen fogadni azokat.

19. I. melléklet: Minimális harmonizációs követelmények

Mivel azok a tagállamok, amelyek már elkészítették alapméréseiket, az eredeti SCM-hez képest némileg eltérő változatokat fogadtak el, nehézséget okoz a meglévő adatok országok közötti összehasonlítása, különösen akkor, amikor megpróbáljuk összesíteni az eredményeket és meghatározni az adatszolgáltatási kötelezettségek eredetét.

A 2006 októberében befejeződött kísérleti projekt megmutatta, hogy szükség lesz a meghatározások bizonyos minimális szintű harmonizációjára annak érdekében, hogy lehetővé váljék az adatok hitelesítése és összehasonlítása az országok között, értelmes eredmények jöjjenek létre EU-szinten, és ki lehessen tűzni ad hoc csökkentési célokat. Ez különösen az alábbiakat érinti:

- az adatszolgáltatási kötelezettségek eredetének osztályozása;

- a szabványosított költséghányadok (általános költségek);

- az érintett adminisztratív tevékenységek típusa és az érintett alapsokaság (az ágazatok és cégek számának szegmentálása);

- a „hatékony vállalat” meghatározása;

- az érintett szervezetek (pl. háztartások, vállalkozások, közigazgatási egységek stb.).

A növekedési és foglalkoztatási stratégiával összhangban a Bizottság azt javasolja, hogy a cselekvési program hatóköre korlátozódjék a vállalatokra háruló kötelezettségekre[28].

II. melléklet: Az adatszolgáltatási kötelezettségekből eredő adminisztratív terhek Bizottság általi felmérésének prioritást élvező területei

No. | Area | EC Legislation |

1 | Company Law 1 | Fourth Council Directive 78/660/EEC of 25 July 1978 based on Article 54 (3) (g) of the Treaty on the annual accounts of certain types of companies. |

3rd Council Directive of 9 October 1978 (78/855/EEC) |

6th Council Directive of 17 December 1982 (82/891/EEC) |

Second Council Directive of 13 December 1976 on coordination of safeguards which, for the protection of the interests of members and others, are required by Member States of companies within the meaning of the second paragraph of Article 58 of the Treaty. |

2 | Pharmaceutical legislation | Directive 2001/83/EC of the European Parliament and of the Council of 6 November 2001 on the Community code relating to medicinal products for human use |

Directive 2001/20/EC on the approximation of laws, regulations and administrative provisions of the Member States relating to the implementation of good clinical practice in the conduct of clinical trials on medicinal products for human use |

3 | Working environment/ employment relations | Council Directive 89/391/EEC of 12 June 1989 on the introduction of measures to encourage improvements in the safety and health of workers at work |

Directive 92/57/EEC of 24 June 1992 on the implementation of minimum safety and health requirements at temporary or mobile construction sites |

4 | Tax law (VAT) | Sixth Council Directive 77/388/EEC of 17 May 1977 on the harmonization of the laws of the Member States relating to turnover taxes - Common system of value added tax: uniform basis of assessment |

5 | Statistics | Council Regulation (EEC) No 3330/91 on the statistics relating to the trading of goods between Member States |

Council Directive 2001/109/EC of the EP and Council on fruit trees; Council; Council Directive 93/23/EEC of 1 June 1993 on the statistical surveys to be carried out on pig production, Council Directive 93/24/EEC of 1 June 1993 on the statistical surveys to be carried out on bovine animals |

Council Regulation (EEC N) 3924/91of 19 December 1991 on the establishment of a Community survey of industrial production |

Council Regulation (EC, Euratom) No 58/97 of 20 December 1996 concerning structural business statistics |

Annex II: Priority areas for the Commission's measurement of administrative burdens deriving from information obligations |

No. | Area | EC Legislation |

6 | Agriculture and Agricultural Subsidies | Council Regulation (EC) 1782/2003 of 29 September 2003 establishing common rules for direct support schemes under the common agricultural policy and establishing certain support schemes for farmers 2. |

Commission Regulation (EC) No 1291/2000 of 9 June 2000 Laying down common detailed rules for the application of the system of import and export licences and advance fixing certificates for agricultural products. |

7 | Food Safety | Regulation (EC) No 1760/2000 of the European Parliament and of the Council of 17 July 2000 establishing a system for the identification and registration of bovine animals and regarding the labelling of beef and beef products and repealing Council Regulation (EC) No 820/97 |

Council Regulation (EC) No 21/2004 of 17 December 2003 establishing a system for the identification and registration of ovine and caprine animals and amending Regulation (EC) No 1782/2003 and Directives 92/102/EEC and 64/432/EEC. |

Directive 2000/13/EC of the European Parliament and of the Council of 20 March 2000 on the approximation of the laws of the Member States relating to the labelling, presentation and advertising of foodstuffs. |

Council Regulation (EC) 1/2005 - Protection of animals during transport and related operations. |

Regulation 1830/2003 GMOs - traceability rules require that operators have in place system to hold information for 5 years. |

Council Directive Plant health – legislation requires operators to keep plant passports (certificates confirming compliance with EC legislation in this area) for 1 year. |

Directive 98/6/EEC of the European Parliament and the Council of 16 February 1998 on consumer protection in the indication of the prices of products offered to consumers |

8 | Transport | Regulation (EC) No 561/2006 of the European Parliament and of the Council of 15 March 2006 on the harmonisation of certain social legislation relating to road transport and amending Council Regulations (EEC) No 3821/85 and (EC) No 2135/98 and repealing Council Regulation (EEC) No 3820/85 3 |

(Directive 2004/49/EC of the European Parliament and of the Council of 29 April 2004 on safety on the Community's railways and amending Council Directive 95/18/EC on the licensing of railway undertakings and Directive 2001/14/EC on the allocation of railway infrastructure capacity and the levying of charges for the use of railway infrastructure and safety certification (Railway Safety Directive);) |

9 | Fisheries | Council Regulation (EEC) No 2847/93 of 12 October 1993 establishing a control system applicable to the common fisheries policy |

Annex II: Priority areas for the Commission's measurement of administrative burdens deriving from information obligations |

No. | Area | EC Legislation |

10 | Financial Services | Directive 2006/48/EC of the European Parliament and of the Council of 14 June 2006 relating to the taking up and pursuit of the business of credit institutions. |

Directive 2006/49/EC of the European Parliament and of the Council of 14 June 2006 on the capital adequacy of investment firms and credit institutions. |

Directive 2002/83/EC of the European Parliament and of the Council of 5 November 2002 concerning life insurance |

11 | Environment | Regulation (EC) No 1013/2006 of the European Parliament and of the Council of 14 June 2006 on shipments of waste 4 |

Council Directive 96/61/EC of 24 September 1996 concerning integrated pollution prevention and control 5 |

Waste Electrical and Electronic Equipment (WEEE) Directive 2002/96/EC. |

Directive 2000/53/EC of the European Parliament and of the Council of 18 September 2000 on end-of life vehicles |

Directive 2003/105/EC of the European Parliament and of the Council of 16 December 2003 amending Council Directive 96/82/EC on the control of major-accident hazards involving dangerous substances |

12 | Cohesion policy | Council Regulation (EC) No 1105/2003 of 26 May 2003 amending Regulation (EC) No 1260/1999 laying down general provisions on the Structural Funds. |

Council Regulation (EC) No 1260/1999 of 21 June 1999 laying down general provisions on the Structural Funds. |

Commission Regulation (EC) No 621/2004 of 1 April 2004 laying down rules for implementing Council Regulation (EC) No 1164/94 as regards information and publicity measures concerning the activities of the Cohesion Fund. |

13 | Public Procurement 6 | Directive 2004/17/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 coordinating the procurement procedures of entities operating in the water, energy, transport and postal services sectors. |

Directive 2004/18/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 on the coordination of procedures for the award of public work contracts, public supply contracts and public service contracts. |

Commission Regulation (EC) No 1564/2005 of 7 September 2005 establishing standard forms for the publication of notices in the framework of public procurement procedures pursuant to Directives 2004/17/EC and 2004/18/EC of the European Parliament and of the Council (Text with EEA relevance). |

(1) A separate study to measure administrative cost stemming from company law is already in progress. |

(2) The administrative burden related to Council Regulation (EC) No 1782/2003 is measured in a separate study which is ongoing. The results of this study will be available in 2007 and will be taken into account when the regulation will be up for review in 2008. Any reduction in administrative burden resulting from this review will be taken into account for the 25% administrative burden target. |

(3) Measurement to focus on the benefits of the new act compared to the old legislation. 4) The measurement for this piece of legislation will commence only in 2008 in order to provide an insight into the expected reductions made by the 2006 revision as compared to the 1993 regulation. (5) The Commission is completing a full review of the IPPC directive and will propose a legislative revision before the end of 2007. Administrative burdens have been taken into account as a part of this review and the work of the consultants will therefore primarily focus on identifying and measuring those burdens that exist as a result of Member States' application of the directive. |

(6) Measurements in the public procurement area shall be carried out as an integrated part of the overall intermediate evaluation of these relevant Directives currently scheduled to commence in 2008. |

Annex III: Items for fast track actions

Area | Company Law |

Description | Ease requirements regarding written reports to the stockholders in case of merger and division |

EC legislation | Third Council Directive 78/855/EEC of 9 October 1978 based on Article 54(3)(g) of the Treaty concerning mergers of public limited liability companies and Sixth Council Directive 82/891/EEC of 17 December 1982 based on Article 54(3)(g) of the Treaty, concerning the division of public limited liability companies |

Reduction measure | Make the requirements voluntary and give stockholders the opportunity to decide whether the document should be drawn up in a national merger or division to align with the provision of the tenth directive |

Area | Agriculture |

Description | Ease the obligations for farmers, collectors and/or processors of energy crops that have to be complied with in order for the farmers to receive support for the cultivation of energy crops |

EC legislation | Commission Regulation (EC) No 1973/2004 |

Reduction measure | Reduce the reporting obligation for the operators and make it possible to replace the obligatory lodging of a security by the operators by another system offering equivalent assurance for the good financial control of the system |

Area | Agriculture |

Description | Ease the requirements concerning the documentary proof to be delivered by operators in order to receive export refunds for exporting certain agricultural produce |

EC legislation | Commission Regulation (EC) No 800/1999 |

Reduction measure | Raise threshold. Article 16(1) requires exporters to deliver a copy of a customs document as proof of importation in a third country in order to get differentiated refunds paid. Under certain conditions the paper copy may be replaced by IT generated information. Article 17 gives Member States the option to waive the requirement of Article 16(1) for refunds up to certain thresholds, depending on the destination. In that case only a transport document is required. To the extent possible, an extension of the waiver in order to cover more situations will be considered |

Area | Statistics |

Description | Ease certain statistical obligations on farmers |

EC legislation | Council Directives 93/23/EEC; 93/24/EEC and 93/25/EEC |

Reduction measure | Reduce frequency of certain agricultural statistics to once a year by merging and simplifying the 3 Directives. More specifically frequencies will be reduced for surveys in Member States with pig populations smaller than 3 million head and cattle population smaller than 1.5 million heads. Furthermore, Member States will be allowed to use sources other than surveys (e.g. the system for the identification and registration of bovine animals) to make the required estimates, thus easing the response burden on farmers |

Area | Statistics |

Description | Ease certain statistical obligations regarding the information society |

EC legislation | Implementing regulation applying (EC) No 808/2004 of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004 concerning Community statistics on the information society |

Reduction measure | Simplify the ordinary and sector questionnaire in the annual Commission Regulation that implements regulation 808/2004, thus easing the administrative burdens for respondents. The proposal aims at reducing the volume of statistical questions posed to businesses in the information society |

Area | Transport |

Description | Ease certain obligations to provide transport statistics |

EC legislation | EEC Council: Regulation No 11 concerning the abolition of discrimination in transport rates and conditions, in implementation of Article 79(3) of the Treaty establishing the European Economic Community |

Reduction measure | Remove the obligation to provide information on tariffs, agreements, price deals and transport. The proposal will remove outdated requirements (from 1960) for documentation on a series of issues when transporting goods across national borders within the EU |

Area | Transport |

Description | Ease information obligations in the transport sector |

EC legislation | Council Directive 96/26/EC of 29 April 1996 on admission to the occupation of road haulage operator and road passenger transport operator and mutual recognition of diplomas, certificates and other evidence of formal qualifications intended to facilitate for these operators the right to freedom of establishment in national and international transport operations |

Reduction measure | Introduce electronic register to enhance exchange of data and allow targeted checks, thereby reducing administrative burdens on businesses |

Area | Transport |

Description | Ease information obligations in the maritime sector |

EC legislation | Council Directive 96/35/EC of 3 June 1996 on the appointment and vocational qualification of safety advisers for the transport of dangerous goods by road, rail and inland waterway |

Reduction measure | Simplify the administrative procedures both for public authorities (EU or national) and for private bodies |

Area | Food hygiene |

Description | Exempt small businesses from certain HACCP requirements |

EC legislation | Regulation (EC) No 852/2004 |

Reduction measure | Exempt mall retailers (butchers, bakers etc.) from certain HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Point) requirements, thereby not imposing the same burdens on small butchers, bakers, etc. as on large supermarkets |

Area | Food hygiene |

Description | Simplify administrative requirements for small fishing vessels |

EC legislation | Regulation (EC) No 853/2004 |

Reduction measure | Remove unnecessary requirements for small fishing vessels |

[1] Bizottsági munkadokumentum COM(2006) 691: Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban. A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2006)689: Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata

[2] „Pilot project on administrative burdens” (adminisztratív terhekre vonatkozó kísérleti projekt), Österreichische Institut für Wirtschaftsforschung (WIFO) - Centre for European Policy Studies (CEPS), 2006. október

[3] „Pilot project on administrative burdens” (adminisztratív terhekre vonatkozó kísérleti projekt), Österreichische Institut für Wirtschaftsforschung (WIFO) - Centre for European Policy Studies (CEPS), 2006. október

[4] Gelauff, G.M.M. és A.M. Lejour (2005). Öt fontos lisszaboni lépés: A célok elérésének gazdasági hatása (Five Lisbon highlights: The economic impact of reaching these targets). CPB Document 104. CPB (Central Planbureau, holland gazdaságpolitikai elemzőiroda), Hága

[5] EU Model – manual , 2006. március, 1. o. ( http://ec.europa.eu/governance/impact/docs/sec_2005_0791_anx_10_en.pdf ); International Standard Cost Model Manual – measuring and reducing administrative burdens for businesses , 2005. október, 7. o. ( http://www.oecd.org/dataoecd/32/54/34227698.pdf )

[6] International SCM manual (Nemzetközi SCM kézikönyv) ( http://www.oecd.org/dataoecd/32/54/34227698.pdf )

[7] Európai Bizottság, Személyzeti munkadokumentum, a „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” c. 2005-ös közlemény melléklete: A jogalkotásból adódó igazgatási költségek minimalizálása. Egy lehetséges EU nettó adminisztratív költségmodell részletes vázlata. SEC(2005) 175, 2005. március 16.

[8] A SCM használata számos tagállamban jelentősen előremozdította szabályozási reformot, és ezekre a tapasztalatokra ez a cselekvési program is egyértelműen építeni szándékozik. Az SCM-et jelenleg 17 tagállam és az OECD használja. http://www.administrative-burdens.com

[9] Lásd: személyzeti munkadokumentum, az EU-törvényhozás által okozott adminisztratív költségek értékelésére vonatkozó közös európai uniós módszer kifejlesztése – Jelentés a kísérleti szakaszról (2005. április–szeptember) SEC(2005) 1329. A törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU módszerről szóló bizottsági közleményhez [COM(2005) 518, 2005. október 21.] csatolva.

[10] Lásd http://ec.europa.eu/governance/impact/docs_en.htm

[11] Lásd például a postai szolgáltatásokra gyakorolt hatást, SEC(2006) 1292, a COM(2006) 594 kísérődokumentuma.

[12] Bár módszertanuk közös, az adminisztratív teher csökkentésének gyakorlata különbözik a rendes hatásvizsgálat gyakorlatától. Az adminisztratív teher felmérése arra irányul, hogy egy bizonyos politikaterületen a jogszabályhoz utólagos becslést adjon valamennyi jogalkotási szintre, és ezután azonosítsa a csökkentés célpontjait. A hatásvizsgálat a lehetséges politikai opciók valamennyi költségét és hasznát felméri, míg az adminisztratív teher módszertana csak részleges mérőeszköz, amelyet arányosan kell alkalmazni, és csak a javasolt jogszabály-módosítások hatásainak utólagos értékelésére használható (marginális megközelítés).

[13] SEC(2005) 175

[14] Az Egyesült Királyság majdnem 20 000 kötelezettséget térképezett fel, szemben Dániával (1 100 kötelezettség) és Hollandiával (3 000 kötelezettség).

[15] Bizottsági munkadokumentum COM(2006) 691: Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban

[16] A Bizottság mindazonáltal a kohéziós politika valamennyi kedvezményezettjére vonatkozó adminisztratív előírásokat is elemezni fogja. Ez a cselekvési program továbbá nem akadályozza a Bizottság többi olyan kezdeményezését, amelyek az állampolgárokra, a közigazgatásra és/vagy az önkéntes szektorra háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányulnak.

[17] További technikai részletekért lásd: EU Model – manual ( http://ec.europa.eu/governance/impact/docs/sec_2005_0791_anx_10_en.pdf ).

[18] COM(2006) 689, 10. o.

[19] Ezt a 2007. évi költségvetésben javasolt kísérleti projekttel fogják megvalósítani (26 01 08 költségvetési tétel).

[20] A Világbank Csoport áttekintése a holland közigazgatási tehercsökkentési programról (World Bank Group Review of the Dutch Administrative Burden Reduction Program), 2006. november; Adminisztratív egyszerűsítés Hollandiában (Administrative Simplification In The Netherlands), OECD, 2006. november 24.

[21] Egyes országok már az eredmények ismerete előtt (Egyesült Királyság, Svédország), sőt már a mérési szakasz megkezdése előtt (Ausztria, Csehország, Dánia, Hollandia) meghatároztak átfogó „politikai” célokat. Ezek az országok mind 25%-os célt tűztek ki Csehország kivételével, amely 20%-ot.

[22] Az 1783/2003/EK tanácsi rendelethez kapcsolódó adminisztratív teher felmérése egy külön tanulmány keretében történik, és már folyamatban van. A tanulmány eredményei 2007-ben fognak rendelkezésre állni, és figyelembe lesznek véve a rendelet 2008-ban esedékes felülvizsgálatakor. A 25%-os adminisztratív tehercsökkentési cél esetében valamennyi, ebből a felülvizsgálatból következő adminisztratív tehercsökkenést figyelembe fognak venni.

[23] A gördülő egyszerűsítési program során elért csökkentő hatásokat szintén értékelni fogják.

[24] Intézményközi megállapodás a jobb szabályozásról. 2003. december (2003/C 321/01)

[25] A teljes összeg kiszámítása még folyamatban van.

[26] COM(2006) 689, 2006.11.14.

[27] Lásd „Első jelentés a szabályozási környezet javítására irányuló egyszerűsítési stratégia terén elért eredményekről”, személyzeti munkadokumentum, 2006. október. Például a következő politikaterületeken: Környezetvédelem: a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (Integrated Pollution Prevention and Control, IPPC) szóló irányelv és az ipari kibocsátásokról szóló többi kapcsolódó jogszabály felülvizsgálata az egyértelműség és következetesség javítása (nevezetesen a jelentéstétel szempontjából), valamint a követelmények ésszerűsítése céljából; az építési termékekről szóló irányelv felülvizsgálata a pontosítás és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében (különösen a kkv-k esetében), mégpedig azáltal, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítanak a műszaki előírások megfogalmazásában és használatában, könnyítik tanúsítási szabályokat, és megszüntetik azokat a végrehajtási akadályokat, amelyek eddig gátolták az építési termékek valódi belső piacának létrehozását; statisztika: a gazdasági szereplők statisztikai jelentéstételének egyszerűsítése, lehetőség szerint a kkv-k mentesítésével, figyelembe véve a mérésről és az adminisztratív költségek csökkentéséről szóló, folyamatban lévő kísérleti projekt, valamint az egy folyamatra korlátozódó adatgyűjtési rendszerre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány eredményeit.

[28] A Bizottság mindazonáltal a kohéziós politikához kötődő alapok valamennyi kedvezményezettjére vonatkozó adminisztratív előírásokat is elemezni fogja. Ez kísérletként fog működni. Ez a cselekvési program továbbá nem akadályozza a Bizottság többi olyan kezdeményezését, amelyek az állampolgárokra, a közigazgatásra és/vagy az önkéntes szektorra háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányulnak.