EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52006IE0744
Opinion of the European Economic and Social Committee on External action of the Union: the role of organised civil society
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Az Unió külkapcsolati tevékenysége: a szervezett civil társadalom szerepe
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Az Unió külkapcsolati tevékenysége: a szervezett civil társadalom szerepe
HL C 195., 2006.8.18, p. 62–63
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
18.8.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 195/62 |
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „Az Unió külkapcsolati tevékenysége: a szervezett civil társadalom szerepe”
(2006/C 195/16)
2004. január 28-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy Működési Szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján véleményt bocsát ki az alábbi tárgyban: „Az Unió külkapcsolati tevékenysége: a szervezett civil társadalom szerepe”.
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Külkapcsolatok” szekció véleményét 2006. május 4-én elfogadta. (Előadó: Christoforos KORYFIDIS.)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. május 17–18-án tartott 427. plenáris ülésén (a 2006. május 17-i ülésnapon) 140 szavazattal 3 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. |
E vélemény egy kérdőíven és egy tanulmányon alapul. A munka hosszú elméleti és helyszíni elemzési folyamat eredménye, illetve az EGSZB azon tapasztalataiból táplálkozik, melyeket a többi konzultatív szervvel, továbbá a tagjelölt országok és egyes, Unión kívüli államok civil társadalmi szervezeteivel kialakított kapcsolatai révén szerzett. E többéves tevékenység ahhoz a meggyőződéshez vezetett, hogy új szakaszba kell lépni, és törekvéseit és kapcsolatait strukturáltabbá és előreláthatóbbá kell tenni, illetve új perspektívákat kell azoknak biztosítani. |
2. |
Az EGSZB megítélése szerint a gazdasági globalizáció, összekapcsolódva a tudományos és technikai, így különösen az információáramlás területén zajló fejlődéssel, olyan horderejű folyamatokhoz vezet, melyek eredményeképpen a mai világban eltolódnak a külkapcsolatok alakításának és fejlődésének súlypontjai. Alapvetően arról van szó, hogy a hagyományos államközi kapcsolatok társadalmak közötti kapcsolatokká alakulnak át. |
3. |
A fenti megállapításból az következik, hogy az Unió egészének mint kormányzási rendszernek egyöntetűen és időben fel kell ismernie ezt a megváltozott helyzetet. E felismerés azt kell, hogy jelentse, hogy az Uniónak külkapcsolati tevékenységei kialakításakor és fejlesztésekor biztosítania kell a szervezett civil társadalom tevékeny részvételét, és azt e politikák végrehajtásakor is ki kell használnia. |
4. |
Az említett közösségi politikáknak – amikor csak lehet – elébe kell menniük az eseményeknek, és mindenképp összefüggő egészet kell alkotniuk. A felvázolásukkor és végrehajtásukkor alkalmazandó kritériumok, függetlenül attól, hogy az Unió határain belül, vagy azon kívül kerülnek alkalmazásra, nem lehetnek mások, mint Európa demokratikus élete, gazdasági és szociális vívmányai, a Közösség stratégiai célkitűzései és a hiteles tudás. |
5. |
Az is fontos, hogy Európa szervezett civil társadalma, mint eltérő szervezetek és érdekek koalíciója tudomásul vegye és elismerje azt az új szerepet, amelyet a világ fejlődését meghatározó keretek kialakításában játszik. Az így kirajzolódó kép alapján elengedhetetlenné válik, hogy új belső szervezeti egyensúlyt alakítson ki, valamint hogy jobban összebékítse a versenyt és az együttműködést, különösen azokon a területeken és azon fellépései vonatkozásában, ahol tevékenysége az Unió határain kívülre irányul. |
6. |
Maga az európai civil társadalom számára is bonyolult és nehezen megoldható problémát jelent, hogy tudatára ébredjen annak a gyökeresen új szerepnek, amelynek betöltésére hivatott. Szükségessé válik, hogy olyan korszerű módszereket alkalmazzon, amelyek révén jobban megismeri a tanulással és a tudással kapcsolatos lehetőségeket. |
7. |
E tudás kialakításához, de általában véve is ahhoz, hogy az európai polgárok megállják a helyüket a tudásalapú társadalomban és gazdaságban, az egész életen át tartó tanulási programokat új nézőponttal kell kiegészíteni. A gyakorlatban ez a globalizációval és az Unió külkapcsolati tevékenységével kapcsolatos ismeretek bevonását jelenti. |
8. |
Az EGSZB-re, mint a szervezett civil társadalom érdekeinek európai szintű szószólójára hármas feladat hárul:
|
9. |
Az EGSZB fent említett három feladata számos témát fog át, mivel az új globális környezet által okozott valamennyi probléma kihat identitásának egyik vagy másik összetevőjére, vagyis a gazdasági, szociális, környezeti vagy kulturális dimenzióra. |
10. |
Ebben a keretben az EGSZB a külkapcsolati tevékenységet meghatározó közösségi politikák megfogalmazásához és alakításához elsősorban azon objektíve adott képességén keresztül járulhat hozzá, hogy megnyilvánulásai révén minden konkrét ügyben olyan kreatív egyensúlyt alakít ki, mely a fent említett négy dimenziót átfogó eljárás és nézőpont keretében szintetizálja a tagjai által kifejezésre juttatott különböző érdekeket. |
11. |
Fontos megjegyezni, hogy az EGSZB már jelentős tapasztalatokkal bír az Unió külkapcsolati tevékenységét érintő kérdésekben. Azt sem rejthetjük véka alá, hogy e tapasztalatoknak a szélesebb közösségi mechanizmusok és megközelítések révén való kihasználása még némi kívánnivalót hagy maga után. A közösségi intézményeknek nem sikerült teljes mértékben kiaknázni e tapasztalatokat, valamint a véleményekben, tájékoztató jelentésekben és javaslatokban számukra megfogalmazott következtetéseket. |
12. |
Az EGSZB megítélése szerint meg kell találni a módját, hogy ezek a tapasztalatok közvetlen és dialektikus kapcsolatba kerüljenek az Unió központi politikai struktúráival. Ez történhet a megerősített együttműködésről szóló jegyzőkönyvek aláírásával, ahogyan ez az Európai Bizottság esetében történt, de talán még jobb megoldás lenne az Unió valamennyi politikai szervével való együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy a külkapcsolati tevékenység terén integrált és lehetőség szerint az eseményeknek elébe menő politikákat lehessen kidolgozni. |
13. |
Mindenesetre az EGSZB érzékeli és hangsúlyozza, hogy meg kell erősítenie saját és általában véve a szervezett civil társadalom szerepét a globalizáció folyamatában. Mindez általános értelemben azért szükséges, hogy előmozdítsa az Unió átfogóbb céljait a 21. században minket körülvevő világban. Szűkebb értelemben pedig – kifejezetten az EGSZB szempontjából – e célok előmozdításának lehetséges módja indokolja ezt a fokozott szerepvállalást. Más szóval az EGSZB kialakulóban lévő, új működési módjára utalunk, mind a tudásalapú társadalom keretében és körülményei között, mind pedig egyik sajátosságával összefüggésben, melynek lényege, hogy hiteles fellépésre képes az Unió határain kívül, a társadalom szintjén, az ún. „puha diplomácia” eszközeivel. |
14. |
Az EGSZB igényt formál fent említett sajátosságának és képességeinek elismerésére és támogatására. Azt kívánja, hogy ismerjék el, mint világszintű partnert és a szervezett civil társadalom intézményi képviselőjét, így különösen a nemzetközi szervezetek körében. Ezenkívül elvárja, hogy helyzete és szerepe a harmadik országokkal aláírt szerződésekben kellő súllyal jelenjen meg, illetve, hogy támogassák ezen országok civil társadalmával összefüggő politikáit. |
15. |
A fent vázolt feladat ellátásához az EGSZB támogatást kér fő középtávú politikai céljai megvalósításához. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
|
16. |
Tekintettel a fenti megállapításokra és javaslatokra, az EGSZB felkéri az Unió politikai szerveit az állandó intézményközi párbeszéd módszerének alkalmazására, melynek eredményeképpen létrejöhet:
|
Brüsszel, 2006. május 17.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Anne-Marie SIGMUND