52006DC0631

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.10.2006

COM(2006) 631 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

EU – Kína: Közelebbi partnerség, növekvő felelősség

{COM(2006) 632 végleges}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

EU – Kína: Közelebbi partnerség, növekvő felelősség

1. Mi a tét?

Az elmúlt évtizedben Kína újból jelentős hatalommá lépett elő. A világ negyedik legnagyobb gazdaságává és harmadik legnagyobb exportőrévé vált, valamint politikai hatalma is megnőtt. Kína külpolitikája jelentős mértékben aktívabbá és kifinomultabbá vált az ország gazdasági növekedése révén. Kína politikájának központi tétele azon törekvés, amely a fejlődésre, valamint arra irányul, hogy megtalálja politikai és gazdasági hatalmának megfelelő helyét a világban. Kína méretét és rendkívüli növekedését tekintve e változások komoly hatással vannak a világpolitikára és a világgazdaságra.

Az EU a világ legnagyobb piacát képviseli, amelynek valutája globális tartalékvaluta. Világviszonylatban vezető szerepet tölt be a kulcstechnológiák és -készségek terén. Az EU központi szerepet játszik abban, hogy fenntartható megoldásokat találjunk napjaink környezetvédelmi, energetikai és globalizációs kihívásaira. Képesnek bizonyult arra, hogy határaitól távol is haladó módon befolyást gyakoroljon, valamint a legtöbb fejlesztési segélyt nyújtja a világon.

Európának hatékonyan kell reagálnia Kína újbóli felemelkedésére. Ahhoz, hogy megoldjuk azokat a gondokat, amelyekkel ma Európának szembe kell néznie – ideértve az éghajlatváltozást, a foglalkoztatást, a migrációt és a biztonságot – lehetővé kell tennünk, hogy saját értékeinken alapuló dinamikus kapcsolatot tartsunk fent Kínával. Érdekünkben áll az is, hogy támogassuk a kínai reformfolyamatokat. Ez azt jelenti, hogy a Kínával fennálló viszonyt be kell kapcsolni az Európai Unió kül- és belpolitikájának teljes skálájába. Az EU-n belül ezért szoros koordinációra van szükség az átfogó és következetes megközelítés érdekében.

Az EU és Kína 2003-ban stratégiai partnerségben állapodott meg, hogy kapcsolatuk fontosságát jobban kifejezzék. Néhány nézeteltérés fennmaradt, azonban ezeket hatékonyan kezelik, továbbá a kapcsolatok egyre érettebbé és realisztikusabbá válnak. Kína ugyanakkor – az EU-val együtt – szorosan kötődik a globalizációs folyamathoz, és egyre jobban integrálódik a nemzetközi rendszerbe.

Az Európai Unió Kínával szembeni alapvető beállítottságát továbbra is az elkötelezettség és a partnerség jellemzi. A szorosabb stratégiai partnerség azonban azt jelenti, hogy mindkét oldal felelőssége nő. A partnerségnek meg kell felelnie mindkét fél érdekeinek, és mivel aktívabb és felelősségteljesebb nemzetközi szerepet vállalnak, az EU-nak és Kínának együtt kell működnie, hozzájárulva egy erős és hatékony többoldalú rendszerhez és támogatva azt. Az a cél, hogy Kína és az EU saját erejét latba vetve közös megoldást kínáljon a globális problémákra.

A kereskedelmi és gazdasági együttműködés egyaránt hasznára válik mind az Európai Uniónak, mind Kínának. Ha tudatosítani akarjuk a legmélyebben rejlő lehetőségeket, nem az a megfelelő válasz, hogy Kína előtt becsukjuk Európa kapuit. Hogy a Kínával szembeni nyitottság politikai támogatottságát kiépítsük és fenntartsuk, Európában teljes mértékben ki kell aknázni a partnerség előnyeit. Kínának meg kell nyitnia saját piacát és biztosítania kell a méltányos piaci versenyt. Az elkövetkező évtizedekben az EU kereskedelempolitikájának központi feladata az lesz, hogy alkalmazkodjon a verseny teremtette kihívásokhoz és méltányos megállapodást kössön Kínával. E kulcsfontosságú kétoldalú kihívást – amely partnerségünk próbája – az e közleményt kísérő „Verseny és partnerség” című kereskedelempolitikai dokumentum részletesebben taglalja.

Európa és Kína együtt jobban tudja érvényesíteni saját érdekeit, mint külön-külön.

2. Tényállás: Kína újjáéledése

A kínai politikában továbbra is kulcskérdés a belső stabilitás. Az elmúlt évtizedekben a stabilitást erősítette a határozott gazdasági növekedés. 1980 óta Kínában az éves növekedés átlagosan 9 %-ot tett ki, és az ország részesedése a világ GDP-jéből tízszeresére nőtt, elérve a globális GDP 5 %-át. Kína fejlődésének eredménye a világtörténelemben eddig ismert leggyorsabb szegénységcsökkenés, valamint egy nagy létszámú középosztály kialakulása, amely iskolázottabb, és amelynek vásárlóereje és választási lehetőségei egyre növekednek.

E figyelemreméltó növekedés története azonban bizonytalanságot és törékenységet takar. A kínai vezetés nap mint nap egy összetett úton jár, számos fontos – elsősorban belföldi – kihívással szembesülve, amelyek azonban egyre inkább visszhangot keltenek nemzeti határaikon kívül.

- Az egyenlőtlenségek továbbra is szaporodnak. A vagyoni különbség, csakúgy mint a társadalmi, a regionális és a nemek közötti egyensúlytalanság, jelentős és növekvő mértékű; nagy nyomás nehezedik az egészségügyre és az oktatási rendszerre; továbbá Kína kénytelen szembenézni a számottevő demográfiai változásokkal és a rohamosan öregedő népesség problémájával.

- Kína energia- és nyersanyagszükséglete már így is jelentős és tovább növekszik, az ország a világ második legnagyobb energiafogyasztója; a korlát nélküli gazdasági és ipari növekedés környezeti költsége egyre nyilvánvalóbb. A növekedés szerkezete ugyanakkor nem kiegyensúlyozott, a hangsúly az exportra helyeződik a belföldi kereslet rovására.

Kína reformtervének központi eleme továbbra is a növekedés, azonban fokozottan elegyedik olyan intézkedésekkel, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkoznak és biztosítják a fenntarthatóbb gazdasági és politikai fejlődést. Paradox módon számos területen javulnak a stabilitáshoz szükséges feltételek, amint a párt és az állam ellenőrzése lazul. A függetlenebb bíróságok, az erősebb civil társadalom és a szabadabb sajtó végsősoron elősegíti a stabilitást, biztosítva a szükséges fékeket és egyensúlyokat. Egy „harmonikus társadalmat” építő kiegyensúlyozottabb fejlődés iránti igény felismerése reményt kelt, azonban további reformokra van szükség.

Kína regionális és nemzetközi politikája a hazai szükségleteket szintén támogatja: A biztonságos és békés szomszédság is hozzájárul a gazdasági növekedéshez; emellett Kína szélesebb körű nemzetközi elkötelezettségét továbbra is a nagyon specifikus célkitűzések – mint például a hatalom növekedéséhez szükséges természeti erőforrások biztosítása – elérésére való törekvés határozza meg. Szemmel látható ugyanakkor, hogy Kína nemzetközi tiszteletet és elismerést szeretne kivívni. A 2008. évi pekingi olimpiai játékok és a 2010. évi sanghaji világkiállítás révén a világ figyelme a kínai fejlődésre összpontosul.

Kína hagyományosan úgy jellemzi külpolitikáját, mint amely szigorúan be nem avatkozó jellegű, azonban az ország aktívabb és magabiztosabb nemzetközi szerepvállalásával ez egyre kevésbé fenntartható. Fokozatosan szaporodó aktív diplomáciai kötelezettségvállalásai szemléltetik, hogy a kínai kormány kezdi tudatosítani ezt és azon nemzetközi kötelezettségeit is, amelyek megfelelnek világgazdasági súlyának és az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként betöltött szerepének.

Az EU és Kína profitál a globalizációból, amelynek sikerében mindketten érdekeltek. Mindkét fél számára erőpróbát és további kötelezettségeket jelent. Mindannyian szeretnénk, ha egy hatékony többoldalú rendszer alakulna ki, bár fennmaradnak még olyan értékrendbeli eltérések, amelyek tekintetében folytatni kell a párbeszédet.

Ahogy erősödik a partnerség, úgy szaporodnak az elvárások és nő a felelősség minkét oldalon. Kína legnagyobb kereskedelmi partnereként az EU kereskedelmi politikájával jelentős hatást gyakorol Kínára, és ez fordított esetben is így van. Mindkét oldal egyre inkább elvárja, hogy e hatást politikájának alakítása során partnere figyelembe vegye.

3. A követendő út

Az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell a Kínában zajló belpolitikai és gazdasági reformfolyamatot annak érdekében, hogy az erős és stabil országgá váljon, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, védi a kisebbségeket és garantálja a jogállamiságot. Az EU megerősíti az együttműködést avégett, hogy biztosítsa a fenntartható fejlődést, hogy méltányos és szilárd kereskedelmi politikára törekedjen, továbbá elmélyítse és kiegyensúlyozza a kétoldalú kapcsolatokat. Az EU-nak és Kínának együtt kell működnie a béke és stabilitás támogatása érdekében. Az Európai Uniónak fokoznia kell a koordinációt és az együttes fellépést, valamint fejlesztenie kell az európai vállalatokkal és civil társadalommal folytatott együttműködést.

A mai napig a kapcsolatok jogalapját az 1985. évi kereskedelmi és együttműködési megállapodás képezte. E megállapodás már nem tükrözi a kapcsolatok terjedelmét és aspektusait, ezért a 9. EU–Kína csúcstalálkozón a vezetők megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek egy új, kibővített partnerségi és együttműködési megállapodás létrehozásáról annak érdekében, hogy együttműködésünk alapjait modernizáljuk. Ezen új megállapodás kiemelkedő lehetőséget kínál. Kapcsolatunk teljes skáláját és összetettségét egyetlen keretbe foglalja, ugyanakkor előretekintő és tükrözi az e közleményben foglalt prioritásokat.

3.1. Kína társadalmának nyitottabbá és plurálisabbá válásához nyújtott támogatás

A kínai vezetés többször kinyilvánította, hogy támogatja a reformot, ideértve az alapvető jogokat és szabadságokat is, azonban e téren a fejlődés korlátozott. Az Európai Uniónak mérlegelnie kell, mi módon tud leghatékonyabban hozzájárulni a kínai reformfolyamathoz, alátámasztva azt, hogy az emberi jogok hatékonyabb védelme, a nyitottabb társadalom és egy fokozottabban felelősségre vonható kormány Kína javát szolgálja, valamint mindezek nélkülözhetetlenek a folyamatos gazdasági növekedéshez.

A demokrácia, az emberi jogok és a közös értékek támogatása továbbra is alapvető tételei az EU politikájának, és központi szerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatokban is. Az EU-nak támogatnia és ösztönöznie kell a teljes, egészséges és független kínai civil társadalom fejlődését. Fel kell karolnia azokat a törekvéseket, amelyek a valamennyi egyéb reform nélkülözhetetlen alapját jelentő jogállamiság megerősítésére irányulnak.

Az EU ugyanakkor a továbbiakban is ösztönzi az alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartását, a szólás- és vallásszabadságot, az egyesülés szabadságát, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a kisebbségek védelmét Kína valamennyi régiójában. Az EU arra ösztönzi Kínát, hogy az Emberi Jogi Tanács aktív és konstruktív partnerévé váljon, elvárva Kínától azt, hogy tiszteletben tartsa az ENSZ által vallott értékeket, ideértve a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát.

Az EU és Kína közötti kapcsolat korai szakaszában fogalmazódott meg az emberi jogokról szóló, évente kétszer sorra kerülő párbeszéd gondolata. E párbeszéd továbbra is betölti célját, ám az EU elvárásai – amelyek partnerségünk minőségének növekedésével együtt nőttek – egyre kevésbé teljesülnek. A párbeszédnek:

- fókuszáltabbnak és eredményorientáltabbnak kell lennie, minőségibb véleménycserével és konkrét eredményekkel;

- rugalmasabbnak kell lennie, felhasználva a különálló szemináriumokból és alcsoportoktól származó eredményeket;

- összehangoltabbnak kell lennie a tagállami párbeszédekkel.

3.2. Fenntartható fejlődés

Napjaink egyik kulcsfontosságú kihívása az, hogy biztosítani tudjuk a fenntartható fejlődést. Kína központi szerepet játszik abban, hogy e kihívásnak megfeleljünk. Együttműködési programján keresztül a Bizottság továbbra is támogatja Kína fontos belföldi reformprogramját, ideértve a vállalati szociális felelősséggel kapcsolatos reformokat is. Az energiát, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást, a nemzetközi szociális normákat és a fejlesztési támogatást érintő témákban, valamint a szélesebb körű makrogazdasági kérdésekben az Európai Uniónak és Kínának biztosítania kell a szoros nemzetközi együttműködést. Mindkét félnek:

Biztosítania kell a biztonságos és fenntartható energiaellátást . A világ energiapiacának fontos szereplőiként az Európai Uniónak és Kínának egyaránt érdeke és felelőssége, hogy biztonságos és fenntartható energiaellátást biztosítson, fejlessze a hatékonyságot és mérsékelje az energiatermelésnek és -fogyasztásnak a környezetre gyakorolt hatását. Az EU prioritása az, hogy biztosítsa Kína integrálódását egyrészt a világ energiapiacán, másrészt a többoldalú irányító mechanizmusokba és intézményekbe, valamint az, hogy ösztönözze Kína aktív és felelősségteljes energiapartnerré válását. Ennek alapján minkét félnek együtt kell működnie abban, hogy:

- fokozzák a nemzetközi együttműködést, különösen ami az energiára vonatkozó adatok átláthatóságának és megbízhatóságának javítására irányuló erőfeszítéseket, valamint a fejlődő országokban – beleértve Afrikát – az energia biztonságának javítását célzó információcserét illeti;

- elmélyítsék Kína szakértelmét a technika és a szabályozás terén, mérsékeljék az energiaigény növekedését, növeljék az energiahatékonyságot és a tiszta, megújuló energiaforrások (például a szél, biomassza és bioüzemanyagok) alkalmazását, támogassák az energiaügyi előírásokat és az energiamegtakarítást olyan technológiák kifejlesztése és elterjesztése révén, amelyek zéró közeli szénkibocsátási szinttel rendelkeznek;

- a beruházások és beszerzések piaci alapon történő megközelítése révén határozottan állást foglaljanak a stabilitás megerősítése mellett; párbeszédet folytassanak más fő fogyasztókkal; ösztönözzék az átlátható és megkülönböztetéstől mentes szabályozási rendszereket, beleértve a nyitott és hatékony hozzáférést az energiapiachoz; és elfogadják a nemzetközileg elismert szabványokat és normákat.

Mindkét félnek küzdenie kell az éghajlatváltozás ellen és javítania kell a környezet állapotát . A környezeti és az éghajlatváltozási kérdésekben a 2005. évi EU–Kína csúcstalálkozón létrehozott partnerség jó alapja az együttműködésnek.

- Az Európai Uniónak meg kell osztania szakértelmét a szabályozás terén annak érdekében, hogy Kínával együttműködve megelőzze a környezetszennyezést, védje a biológiai sokféleséget, hatékonyabban használja fel az energiát, a vizet és a nyersanyagokat, valamint javítsa a környezetvédelmi jogszabályok átláthatóságát és betartását. Mindkét félnek együtt kell működnie annak érdekében, hogy megbirkózzanak az erdőirtással és az illegális fakitermeléssel, valamint fenntartható módon kezeljék a halászati erőforrásokat és irányítsák a tengeri ügyeket.

- A feleknek az éghajlatváltozási partnerségre kell építeniük – elmélyítve a kétoldalú és a nemzetközi együttműködést, ellátva az éghajlatváltozásról szóló egyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megosztott nemzetközi kötelezettségeket –, valamint aktívan részt kell venniük az éghajlatváltozást érintő, 2012 utáni nemzetközi együttműködésről szóló párbeszédben. Meg kell szilárdítanunk a kibocsátáskereskedelem és a tiszta fejlesztési mechanizmusok alkalmazását.

Mindkét félnek fejlesztenie kell az információcserét a foglalkoztatás és a társadalmi kérdések terén . Kína elkötelezte magát a társadalmi különbségek leküzdése és egy kiegyensúlyozottabb fejlődés elősegítése mellett. Az Európai Uniónak és Kínának:

- élénkíteniük kell az együttműködést a foglalkoztatás és a társadalmi kérdések terén, újra megszilárdítva és kibővítve a kétoldalú párbeszédet annak érdekében, hogy e kérdéskörbe belefoglalják például az egészségügyet és a munkahelyi biztonságot, a megfelelő munkakörülményeket, valamint az elöregedő társadalom okozta kihívások legyőzését érintő kérdéseket is;

- együtt kell biztosítaniuk azon nemzetközi kötelezettségvállalások betartását, amelyek a munkaügyi és társadalmi kérdésekre vonatkoznak.

Mindkét félnek fejlesztenie kell a nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatos koordinációt . A nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatos kérdések terén a szoros együttműködés egyaránt hasznára válik az Európai Uniónak, Kínának és a fejlődő világbeli partnereknek is. Jelentős hátulütői vannak annak, ha nem vagyunk képesek hatékonyan koordinálni tevékenységünket, különösen Afrikában, de más fejlődő országokban is. Az Európai Uniónak és Kínának:

- részt kell venniük Afrika fenntartható fejlődéséről szóló párbeszédben. A tevékenységnek és prioritásoknak mindkét oldalon átláthatóknak kell lenniük, alapjául szolgálva a teljes körű párbeszédnek;

- támogatniuk kell a regionális erőfeszítéseket, amelyek Afrikában a kormányzás javítására irányulnak;

- annak érdekében, hogy a támogatás hatékonysága, a koordináció és a gyakorlati kétoldalú együttműködés lehetőségei tökéletesedjenek, fel kell tárniuk azokat a lehetőségeket, amelyek révén javul Kína integrációja.

A feleknek fenntartható gazdasági növekedést kell létrehozniuk . Kína az Európai Unió és a világ fejlődésének motorjává vált, azonban az ország jelenlegi növekedési modellje komoly egyensúlytalanság forrása az EU és Kína közötti kereskedelemben. A kínai kormány felismerte, mennyire fontos, hogy megfeleljenek a makrogazdasági kihívásoknak, hogy milyen fontos az előretekintő költségvetési, monetáris és strukturális politika, a fogyasztás fellendítése és az egyenlőtlenségek csökkentése. Az árfolyam fokozódó rugalmassága olyan fontos tényező lesz , amely segíti újra egyensúlyba hozni a növekedést, hogy az megfeleljen a hazai keresletnek és a kínai háztartások növekvő vásárlóerejének. Kínában a folyó fizetési mérleg többletének csökkentéséhez vezető politikai intézkedések fokoznák az ország ellenőrzését saját gazdasága felett, fékeznék a „túlhevülést”, ugyanakkor teljesítenék Kína megosztott felelősségét, amely a stabil és kiegyensúlyozott világgazdaság biztosítására vonatkozik.

Kulcsfontosságú gazdasági hatalomként az EU-nak és Kínának tovább kell fejlesztenie partneri kapcsolatát és együtt kell dolgoznia azon, hogy megbirkózzon a világgazdasági kérdésekkel:

- el kell mélyíteniük az együttműködést és meg kell osztaniuk tapasztalataikat egymással a monetáris, költségvetési, pénzügyi, árfolyam- és strukturális politikák alakítása és végrehajtása terén;

- együtt kell működniük a globális egyensúlytalanságok rendszeres kiegyenlítése érdekében;

- meg kell erősíteniük és javítaniuk kell a makrogazdasági párbeszédet.

3.3. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok

Kína globális kereskedelmi rendszerbe történő integrációja hasznára vált mind Európának, mind Kínának. Az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína külkereskedelmének több mint 19 %- át képviseli. Azok az európai vállalatok, amelyek Kínával kereskednek és az országban beruháznak, hozzájárultak Kína növekedéséhez, tőkejavakat, tudást ás technológiát vittek az országba, ami hozzájárult fejlődéséhez.

Európa érdekében áll, hogy Kína gazdaságilag erős legyen. Kína, különösen a gyorsan növekvő középosztály, bővülő piacot jelent az EU-export számára. Az EU-ból Kínába irányuló export 2000 és 2005 között több mint 100 %-kal nőtt, sokkal gyorsabban, mint a világ fennmaradó része esetében. 2004-ig a szolgáltatások exportja az EU-ból Kínába a hatszorosára növekedett. Az európai vállalatok és fogyasztók hasznát látják a versenyképes árú kínai beruházási és fogyasztási javaknak. A nyitottság haszonnal jár mind Kína, mind az EU számára.

Európa mindazonáltal fokozottan érzékeli, hogy a valóban kölcsönös kereskedelmi kapcsolatot korlátozzák a piacra jutás új akadályai, valamint az, hogy Kína még nem hajtotta végre teljes mértékben a Kereskedelmi Világszervezet keretében vállalt kötelezettségeit. A Kínából származó import fokozta a nyomást, amely a globalizációhoz való alkalmazkodás tekintetében Európára nehezedik. Ez a trend valószínűleg folytatódik, ahogy Kína egyre nagyobb hozzáadott értékű javakat állít elő.

Európának továbbra is nyílt és méltányos piacrajutást kell kínálnia a kínai export számára és alkalmazkodnia kell a versenykihívásokhoz annak érdekében, hogy a kapcsolatot politikailag és gazdaságilag hosszú távon fenn lehessen tartani. Az EU-nak fejlesztenie és konszolidálnia kell a nagy hozzáadott értékű és csúcstechnológiát alkalmazó tervezés és gyártás azon területeit, ahol komparatív előnye van, valamint támogatnia kell a dolgozók átképzését. Kínának a maga részéről ezt azzal kell viszonoznia, hogy megszilárdítja elkötelezettségét a nyílt piac és a méltányos verseny mellett. Mindkét oldalon foglalkozni kell azokkal az aggodalmakkal, amelyeket a gazdasági fejlődésnek a természeti erőforrásokra és a környezetre gyakorolt hatása kelt. Az EU feladatai ezzel kapcsolatban:

Ragaszkodás a nyitottsághoz . Az EU továbbra is együttműködik Kínával abban, hogy az ország teljes mértékben végrehajtsa a Kereskedelmi Világszervezet keretében vállalt kötelezettségeit, valamint sürgeti Kínát annak érdekében, hogy az említett kötelezettségeken felüli mértékben nyissa meg piacát, lehetőséget teremtve ezzel az EU-beli vállalatok számára. Az EU elfogadja, hogy nem követelheti meg Kínától a nyitottságot, ha közben maga is korlátozásokat tart fenn. Az EU arra ösztönzi Kínát, hogy tartsa tiszteletben azon kötelezettségvállalásait, amelyek a kormányzati beszerzési megállapodásról szóló csatlakozási tárgyalások 2008. évi megkezdésére vonatkoznak, és hogy e tárgyalásokat a lehető leggyorsabban sikeresen befejezze.

Az esélyek kiegyenlítése . Az EU prioritásai közé tartozik, hogy Kínában jobban védjék a szellemi tulajdont és véget vessenek a kényszerű technológiaátadásnak, például azáltal, hogy Kína végrehajtja a Kereskedelmi Világszervezet keretében vállalt kötelezettségeit, ami elősegíti, hogy az országban kedvezőbb légkör alakuljon ki a beruházások számára. Az EU nyomást gyakorol Kínára annak érdekében, hogy az ne nyújtson több tiltott támogatást és reformálja meg bankrendszerét, valamint ösztönzi az országot arra, hogy nyersanyag-kereskedelmében tegye lehetővé a piaci erők működését.

Az európai vállalatok támogatása . A Bizottság fokozott erőfeszítést tesz arra, hogy a Kínával üzleti kapcsolatot fenntartó vállalatokat segítse, különösen a kis- és középvállalkozásokat, miközben ösztönzi őket arra, hogy tartsák tiszteletben a megfelelő munkakörülményeket. Az EU kibővíti és megalapozza azokat a jelenlegi információkat, képzéseket és tanácsadást, amelyek Kínában a szellemi tulajdon védelmére vonatkoznak. Pekingben egy európai központot kell nyitni. Az EU–Kína vezetői csere- és képzési programot ki kell bővíteni.

Az EU érdekeinek megvédése: párbeszéd mindenek előtt . Az EU egyértelműen előnyben részesíti azt, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi nézeteltéréseket párbeszéd és tárgyalás útján oldja meg. A kereskedelmet érintő jelenlegi EU–Kína párbeszédeket minden szinten meg kell szilárdítani, a kereskedelem megkönnyítésére és a piacra jutás javítására kell őket kiélezni, és hatályukat kiterjeszteni. Az EU-nak és Kínának érdekében áll közös erőfeszítéseket tenni a nemzetközi szabályokat meghozó és globális szabványokat megállapító szervek keretében. Az EU világszerte olyan felügyeleti és szabályozó megoldásokra törekszik aktívan, amelyek elősegítik a nyílt piacot és a szabályozások konvergenciáját, valamint a Kínával való együttműködésre építenek a szabályozásról folytatott közös párbeszéden keresztül. Ez egyszersmind segít azt is biztosítani, hogy a kínai import megfeleljen az élelmiszerekre és nem élelmiszercélú termékekre vonatkozó uniós szabványoknak.

Azokban az esetekben azonban, amikor az egyéb erőfeszítések kudarcot vallanak, a Bizottság a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési rendszerét alkalmazza a többoldalú megállapodásokban szereplő szabályoknak és kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. A kereskedelem védelmét célzó intézkedések továbbra is eszközei maradnak a méltányos kereskedelmi feltételek biztosításának. Az EU aktívan együttműködik Kínával annak érdekében, hogy olyan feltételek alakuljanak ki, amelyek lehetővé teszik a piacgazdasági státus korai odaítélését. E feltételek némelyike tekintetében az utóbbi időben előrelépés történt. A Bizottság folytatja együttműködését a kínai hatóságokkal azon mechanizmusok révén, amelyeket létrehoztunk és amelyek készen állnak a gyors reagálásra, amint valamennyi feltétel teljesül.

Erősebb kapcsolat kialakítása . Az 1985. évi kereskedelmi és együttműködési megállapodást szintén modernizáló új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások kulcsfontosságú célkitűzése az, hogy az európai exportőrök és beruházók számára hozzáférhetőbbé váljon a kínai piac – a Kereskedelmi Világszervezet keretében vállalt kötelezettségen túl –, valamint hogy a szellemi tulajdon védelme fokozódjon és a földrajzi árujelzőket kölcsönösen elismerjék. Kínának a nemzetközi kereskedelmi rendszer egyik legfontosabb kedvezményezettjeként felelősséget kell vállalnia ezen előnyöknek megfelelő mértékben, jelentősen hozzájárulva a Kereskedelmi Világszervezet tárgyalásai dohai fordulójának újjáélesztéséhez és befejezéséhez.

E lépések közül sok nem csupán az EU érdeke. E lépések nagy mértékben Kína érdekében is állnak, továbbá szerves részét képezik az ország előrehaladásának a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés és fejlődés, valamint a világviszonylatban betöltött vezető szerep és a vele járó kötelezettségek felé. A kísérő kereskedelempolitikai dokumentum középtávra meghatározza az EU és Kína közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok átfogó megközelítését.

3.4. A kétoldalú együttműködés megszilárdítása

A kétoldalú együttműködés több kérdést ölel fel, beleértve 7 hivatalos megállapodást és 22 ágazati párbeszédet, amelyek a légi közlekedéstől és tengeri szállítástól a regionális és makrogazdasági politikáig terjedően sokféle döntő kérdésről szólnak. Továbbra is fontos marad egyrészt a strukturált párbeszéd továbbfejlesztése, amely a versenyügyi kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatok és vélemények cseréjére irányul, másrészt a technikai és kapacitásbővítő segítségnyújtás a verseny megerősítése tekintetében. Bár az együttműködés sikeres és pozitív, az összpontosítás, az egyensúly és a kölcsönös haszon biztosítása érdekében többet kell tennünk valamennyi téren, elsősorban az olyan vezető szerepet betöltő területeken, mint például a tudomány és a technológiai együttműködés. Többet kell tennünk annak érdekében, hogy a migrációs kérdésekben, az emberek közötti kapcsolat terén, valamint hivatalos kapcsolataink irányításának szerkezete tekintetében megerősítsük együttműködésünket. Mindkét félnek:

Biztosítania kell a minőséget és a bővülő együttműködést a tudomány és technológia terén . A kínai kormány prioritásai között szerepel a tudományos és technológiai együttműködés. Kína GDP-jének 1,5 %-át költi dinamikus és bővülő kutatási és fejlesztési programjára. A kétoldalú együttműködés szintén erős: Kína azon legfontosabb harmadik országok egyike, amelyek részt vesznek több uniós kutatási projektben a 6. kutatási keretprogram keretében, ezáltal hozzáférése van a kutatásra szánt 600 millió eurónyi összeghez, emellett az ország fontos partner olyan kulcsfontosságú projektekben, mint például az ITER és a Galileo. Növelni kell az EU kínai programokban való részvételét.

2005 májusában a tudományos és technológiai fórum keretében tett közös nyilatkozat meghatározta az együttműködés továbbfejlesztésének hátterét, alapul véve a kölcsönös előnyöket, a kölcsönös hozzáférést és részvételt. Mindkét félnek:

- meg kell erősítenie és javítania kell az együttműködés területeit. Ez lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy megfelelően összpontosítson és hatékonyan jelölje meg prioritásait, és hogy reagálni tudjon az olyan fontos ügyekben, mint a felbukkanó járványok, illetve hogy tiszta energiatechnológiákat dolgozhasson ki; egyszerűbbé kell tennie a bővülő kölcsönösség lehetőségeinek vizsgálatát; és ki kell alakítania a tagállamokkal való hatékonyabb koordináció alapját;

- tökéletesíteni kell a közös tervezést a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében, és rugalmasabbá kell tenni az európai kutatók kínai programokban való részvételének finanszírozását. Mindkét félnek könnyítenie kell a kutatók mozgékonyságát, amelyet az EU esetében a keretprogram részeként nyújtott konkrét támogatások segítenek elő.

A feleknek hatékony migrációs kapcsolatot kell kiépíteniük . Az EU-t kulturálisan gazdagítják a Kínából és más országokból származó bevándorlók, akik fontos készségeket és tapasztalatokat hoznak magukkal. Ha azonban a migrációs folyamatot nem irányítják megfelelően, akkor ennek kedvezőtlen következményei lehetnek. A személyek közötti csereprogramok megkönnyítésének még nem alakult ki hatékony jogi kerete. Szükségünk van azonban a megelőzést és a visszatérést középpontba állító olyan hatékony mechanizmusokra, amelyek a rendszerrel visszaélők kezelésére irányulnak. Mindkét félnek arra kell törekednie, hogy mielőbb megszülessen egy hatékony visszafogadási megállapodás.

- A meglévő konzultációs mechanizmusokat továbbra is fenn kell tartani és ki kell őket bővíteni azzal a céllal, hogy hatáskörük kiterjedjen mind a legális, mind az illegális bevándorlásra, valamint az előrehaladás érdekében megújított politikai kötelezettségvállalások szükségesek.

- Mindkét félnek meg kell állapodnia a konkrét együttműködési projektekről – például a hivatalnokok csereprogramja és képzések – és ezeket véghez kell vinnie; valamint létre kell jönnie a biometrikus technológiával kapcsolatos tapasztalatcserének.

- A Közbiztonsági Minisztériummal külön párbeszédet kell folytatni a migráció, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem tárgyában.

- Az EU–Kína turisztikai magállapodás (ADS) – annak érdekében, hogy hatékonyan működjön – továbbra is megkívánja a proaktív és gyakorlati együttműködést.

Mindkét félnek ki kell terjesztenie a személyes kapcsolatokat . Meg kell erősítenünk az emberek közötti kapcsolatoknak a kulturális csereprogramoktól és az idegenforgalomtól a civil társadalmi és akadémiai kapcsolatokig terjedő teljes skáláját, amely a mindkét oldalon tett jelentős és folyamatos tevékenység révén kapcsolatainkat alátámasztja.

- A civil társadalmi és intézményi kapcsolatok közvetlenül támogatják és ösztönzik a politikai és kereskedelmi kapcsolatokat. Mindkét fél részéről meg kell könnyíteni az uniós és a kínai civil társadalmi csoportok közötti közvetlen kapcsolatokat valamennyi téren, és amennyiben lehetséges, e csoportokat be kell vonni az ágazati párbeszédekbe. A hivatalos nem kormányzati kapcsolatokat tartóssá kell tenni és ki kell bővíteni. A központi szerepet betöltő Európai Parlamentnek ki kell szélesítenie együttműködését a Kínai Nemzeti Népi Kongresszussal. Az Európai Uniónak meg kell szilárdítania az ECOSOC, a Kínai Gazdasági és Szociális Tanács, a politikai pártok és más félhivatalos szervek közötti kapcsolatokat.

- Az oktatás területe különösen sikeres, 2005-ben 170 000 kínai diák tanult az EU-ban. Tovább kell építenünk a meglévő együttműködést az egyes tagállamok által fenntartott programok, valamint az Erasmus Mundus program Kínára vonatkozó ága révén. A közös diplomát adó képzések és közös felsőoktatási intézmények létrehozásának már vannak pozitív példái. Olyan konkrét projekteket is meg kell valósítanunk, mint például egy európai jogi akadémia. Mindkét félnek ösztönöznie kell az uniós diákokat arra, hogy Kínában tanuljanak. A nyelvi képességek elmélyítéséhez a Bizottság támogatja azt a konkrét programot, amely az Európában majdan tanító kínai nyelvtanárok képezésére szolgál.

- Az EU-ban bővíteni kell és hatékonyabban össze kell hangolni a Kínával kapcsolatos felsőoktatási- tudományos szakismereteket . Mindkét oldalon olyan lépések szükségesek, amelyek elősegítik az európai és kínai egyetemi körök közötti effektív kölcsönhatást. A Bizottságnak továbbra is támogatnia kell egy Kínával foglalkozó olyan akadémiai hálózatot, amely az uniós szakpolitikákat támogató szaktanácsadás érdekében összefogja a felsőoktatási szakismereteket, és összehangolja az információcserét az akadémiai közösségen belül; valamint az európai egyetemeken kis számú, kínai tanulmányokkal foglalkozó, nagy tekintélyű tanszéket kell létrehozni. Állandó és rendszeres párbeszédnek kell fennállnia az európai és kínai kutatóközpontok között.

Mindkét félnek hatékonyabbá kell tennie a kétoldalú struktúrákat . Mindkét oldalnak át kell gondolnia a kapcsolatokat irányító struktúrákat, és meg kell fontolniuk, szükséges-e azokat ésszerűsíteni, korszerűsíteni vagy javítani. A Bizottság 2003. évi szakpolitikai dokumentuma igyekezett kibővíteni az EU és Kína közötti ágazati párbeszédeket. Ez nagy sikerrel járt, nagy részük jól működik és kapcsolatunkhoz jelentős mértékben hozzájárul. A fejlődést azonban felül kell vizsgálni. Mindkét oldalon meg kell fontolni, léteznek-e új szervek, illetve mechanizmusok, amelyek szintén fejleszthetnék az EU és Kína közötti kapcsolatokat.

- Az éves csúcstalálkozók megfelelő keretet biztosítanak a kormányfői szintű kapcsolatok fenntartásához. Ezt rendszeres átfogó eszmecserének és technikai, miniszteri és annál magasabb szintű párbeszédnek kell kiegészítenie. Ezen felül mindkét oldalon keresni kell a találkozás és véleménycsere további rugalmas és nem hivatalos lehetőségeit.

- A külügyminiszter-helyettesi szinten folytatott stratégiai párbeszéd, amelyről nemrégiben állapodtak meg, kulcsfontosságú mechanizmus, amelynek hatálya alá tartoznak a regionális és geopolitikai kérdések, és amely meghatározza a kapcsolat fókuszát, hatását és értékét.

- Mindkét oldalon alaposan meg kell vizsgálni az ágazati párbeszédek alapjait, kölcsönhatásait és eredményeit azzal a céllal, hogy maximalizálják a szinergiát és biztosítsák a kölcsönös előnyöket, valamint amennyire lehetséges, biztosítaniuk kell az érdekelt felek részvételét. A Bizottság elkészíti a konkrét ágazati kihívásokról szóló munkadokumentumok sorozatát.

- Létre kell hozni az új független EU–Kína fórumot. Az EU esetében e fórumnak karnyújtásnyira kell lennie az intézményektől, és fel kell használnia a civil társadalmi, felsőoktatási, üzleti és kulturális tapasztalatokat, tanáccsal látva el a politikai vezetőket és lendületet adva a politikai kapcsolatoknak.

Az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy egységesen lépjen fel a Kínával fenntartott kapcsolatát érintő sokféle kérdésben. A kapcsolat összetettsége és a folyamatosság fontossága miatt nélkülözhetetlen a rendszeres, módszeres és árfogó koordináció.

Az EU együttműködési programjának, amely az országstratégiai dokumentumon és a nemzeti indikatív programokon keresztül nyilvánul meg, továbbra is szerepet kell játszania a két fél közötti kapcsolat támogatásában és a kínai reformfolyamatban. Ahogy Kína egyre távolabb kerül a tengerentúli fejlesztési támogatás jellegzetes kedvezményezettjének státusától, az EU-nak gondosan kell beosztania és felügyelnie együttműködési programját. Mindkét félnek érdekében kell, hogy álljon az együttműködés, amelynek tükröznie kell az EU saját elveit és értékeit, és amelynek a partnerség alapjául kell szolgálnia.

3.5. Nemzetközi és regionális együttműködés

Az EU-nak és Kínának egyaránt érdeke, hogy egy megreformált és hatékony többoldalú rendszer révén támogassák a békét és a biztonságot. Az ENSZ keretében szorosan együtt kell működniük, többoldalú megoldásokat keresve a felbukkanó válságok kezelésére, harcolva a terrorizmus ellen és bővítve a regionális együttműködést, beleértve azt is, hogy mindkét fél bekapcsolódik a kialakulóban lévő regionális struktúrákba. Az erős többoldalúságban, a békében és a biztonságban való közös érdekeltséget tükröznie kell a szorosabb együttműködésnek és a strukturáltabb párbeszédnek, amely a Közel-Keletről, Afrikáról és Kelet-Ázsiáról, valamint az olyan átfogó kihívásokról szól, mint például az atomsorompó.

Kelet-Ázsia . Nyilvánvaló, hogy az EU-t jelentős mértékben érdekelt a kelet-ázsiai stratégiai biztonsági helyzetet illetően. Politikai fellépéseire vonatkozó nyilvános iránymutatások kidolgozásával jobban kihasználhatná kül- és biztonságpolitikájának növekvő hatékonyságát és a régiót érintő stratégiai érdekeltségét.

A régióban központi szerepet betöltő Kína azon fáradozik, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében fejlessze kapcsolatait szomszédaival – ideértve Oroszországot és Indiát is – és Közép-Ázsiával. A kínai–japán viszonyt azonban még javítani kell. Az EU érdekelt abban, hogy a régió fontosabb szereplői között szilárd kapcsolat álljon fenn és a regionális integráció folytatódjon.

Tajvan . Az EU jelentős mértékben érdekelt abban, hogy a Tajvani szoros békéje és stabilitása fennmaradjon. Az „egy Kína” elv alapján, valamint figyelembe véve a régió stratégiai egyensúlyát, az Európai Uniónak továbbra is fenn kell tartania érdekeltségét és mindkét oldal felé képviselnie kell véleményét. A politikának figyelembe kell vennie, hogy az EU:

- ellenez milyen olyan intézkedést, amely egyoldalúan megváltoztatná a status quot;

- erősen ellenzi az erőszak alkalmazását;

- ösztönzi a gyakorlati megoldásokat és a bizalomépítő intézkedéseket;

- támogatja a valamennyi fél között zajló párbeszédet; és

- továbbra is fenntartja erős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Tajvannal.

Kína katonai kiadásainak és katonai célkitűzéseinek átláthatósága . Növekszik az aggodalom Kína védelmi kiadásainak átláthatatlansága miatt. Mivel e kiadások tovább nőnek, meg kell győzni Kínát arról, hogy szükség van az átláthatóság javítására. Az EU-nak ugyanakkor bővítenie kell kapacitását Kína katonai fejlődésének elemzése tekintetében.

Fegyverembargó . Az 1989. évi Tiananmen téri események eredményeként fegyverembargó bevezetésére került sor. Az EU beleegyezett abba, hogy tovább dolgozik az embargó megszüntetése érdekében, azonban mindkét oldalon szükség van további lépésekre:

- A jelenlegi és a majdani elnökségeknek be kell fejezniük a technikai előkészületeket, amelyek biztosítani hivatottak, hogy az embargó feloldása nem vezet a fegyverkereskedelem mennyiségi és minőségi növekedéséhez, továbbá folytatniuk kell azon lehetőségek feltárását, amelyek révén e kérdésben megegyezés jöhet létre. Az EU-nak együtt kell működnie Kínával annak érdekében, hogy javuljon a légkör az embargó feloldásával kapcsolatban, azáltal, hogy Kínában haladás történik az emberi jogok helyzetében, a Tajvani szorosban javulnak a kapcsolatok, és a katonai kiadások átláthatósága növekszik.

A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása . A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása kulcsfontosságú területe a stratégiai partnerségnek. A nemzetközi és a kétoldalú együttműködés alapja az ENSZ BT 1540. számú határozata és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló együttes nyilatkozat, amely a 2004. évi EU–Kína csúcstalálkozón született meg. Az EU pártfogolja Kínát a Koreai-félszigeten való szerepvállalásában, emellett nélkülözhetetlen Kína további támogatása ahhoz, hogy az iráni nukleáris kérdésben előre lehessen jutni. Az exportellenőrzés megerősítését célzó párbeszéd és gyakorlati együttműködés jól indult. Az EU-nak a kínai hivatalnokokkal együttműködve ezt fel kell használnia arra, hogy ösztönözze Kínát arra, hogy:

- megfeleljen a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésről szóló valamennyi szerződésnek és nemzetközi okmánynak, és segítse elő az ezeknek való megfelelést regionális és nemzetközi szinten;

- megerősítse a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos anyagok, berendezések és technológiák, valamint a hagyományos fegyverek, kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek exportjának ellenőrzését.

Mindkét félnek meg kell osztania tapasztalatát az exportellenőrzések végrehajtása és betartása terén, például a kínai vámtisztviselők képzésén keresztül. Meg kell vizsgálniuk a közös európai uniós és ázsiai kezdeményezések lehetőségeit az ASEAN regionális fórum keretében.

4. Következtetés

Kína az EU egyik legfontosabb partnere. Az ország felemelkedése örömteli, azonban a pozitív és hatékony reagálás érdekében az EU-nak minden szinten tökéletesítenie kell szakpolitikái összehangolását és biztosítania kell az egységes európai véleményt a kulcsfontosságú kérdésekben.

Kétoldalú kapcsolatunk erős és bővül, és a továbbiakban is erre kell építenünk. E közlemény ajánlásai – amelyeknek a tanácsi következtetések révén való jóváhagyására és kiegészítésére felkérik a Tanácsot – az EU számára kihívásokkal teli programot jelentenek. A partnerségi és együttműködési megállapodás fontos gyakorlati mechanizmust biztosít e program végrehajtásához.

Az EU-nak és Kínának egyaránt érdekében áll a szorosabb és erősebb stratégiai partnerség kialakítása, azonban ezzel együtt jár a megnövekedett felelősség és az átláthatóság iránti igény, ami összehangolt cselekvést kíván meg mindkét féltől.