52006DC0037

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 02.02.2006

COM(2006) 37 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességének felülvizsgálatáról a 2004. július 30-i COM(2004) 541 közleménynek megfelelően

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességének felülvizsgálatáról a 2004. július 30-i COM(2004) 541 közleménynek megfelelően

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság 2004 júliusában közzétett egy közleményt, amelyben tartalmazta álláspontját a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv (a továbbiakban: a keretirányelv) 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően. Ebben a közleményben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs egyértelmű ok az interaktív televíziós szabványok kötelező bevezetésére, és jelezte, hogy a témát 2005-ben felülvizsgálja. A közlemény javaslatot tett egy munkacsoport felállítására, amely megállapítja a Multimedia Home Platform (MHP) szabvány piaci fellendülésének elősegítéséhez szükséges lépéseket.

Ez a felülvizsgálat erre a korábbi értékelésre épül, és figyelembe veszi a 2004 júliusa óta lezajlott piaci fejlődést. Az elmúlt 18 hónap során a Bizottság az „MHP végrehajtási csoportban” intenzív párbeszédet folytatott az érdekelt felekkel – mind a köz- mind pedig a magánszférából – a digitális TV együttműködési képességeiről. A csoport jelentéseket mutatott be tíz tagállam helyzetéről, és fórumként szolgált ötletek és legjobb gyakorlatok cseréjéhez.

A piaci fejlemények – különösen Olaszországban – bebizonyították, hogy az együttműködési képesség akkor érhető el, ha az érdekeltek azzal a közös céllal működnek együtt, hogy a gyakorlatba átültessenek egy olyan műszaki szabványt, mint az MHP, viszont az interaktív szolgáltatások megjelenésének és növekedésének biztosítása önmagában nem elegendő; további üzleti és műszaki fejlődésre van szükség.

A Bizottság működésének jelenlegi súlypontja a tagállamokkal való munka a digitális televíziózásra való sikeres átállás megkönnyítés érdekében, ami az interaktív digitális szolgáltatások meglétének előfeltétele, a nyílt szabványok és az együttműködési képességet célzó, már folyó együttműködések támogatása, valamint a tagállamok és az érdekeltek közötti legjobb gyakorlatok cseréje.

A Bizottság arra törekszik, hogy az európai polgárok élvezhessék a digitális televízió előnyeit, ideértve az interaktív digitális TV-szolgáltatások növekvő skáláját, amely egyre nagyobb számú adatátviteli platformon válik lehetővé. Úgy véli, hogy a piacnak jelenleg az használ leginkább, ha továbbra is az ipar által vezetett önkéntes szabványosítási kezdeményezésekre támaszkodik.

1. HÁTTÉR

2005 májusában a Bizottság közzétett egy az analógról a digitális műsorszórásra való áttérés meggyorsításáról szóló közleményt[1], amelyben a tagállamoknak a 2012-es céldátumig javasolja a digitális televíziózásra való átállást és az analóg TV-adás megszüntetését. A digitális TV egyik előnye a teljesen interaktív alkalmazás lehetősége, ahol a nézőnek egy „válaszcsatorna” segítségével lehetősége van kapcsolatba lépni a műsorszolgáltatóval. Az interaktív alkalmazásokhoz a vevőkészülékben szükség van egy szoftvercsomagra, amelyet „alkalmazás program interfésznek” (API) hívnak.

2004. július 30-án a Bizottság közzé tette egy a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről szóló közleményt[2]. A közlemény tartalmazta a Bizottság álláspontját a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről, a keretirányelv[3] 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően. E cikk szerint a Bizottság lépéseket tehet bizonyos szabványok kötelezővé tétele érdekében, ha nem sikerült elérni a digitális interaktív televíziózás megfelelő együttműködési képességét. A közlemény megállapította, hogy akkor nem volt egyértelmű ok arra, hogy API-szabványokról rendelkezzenek, de a témakört 2005-ben felülvizsgálják. Időközben számos támogató és kapcsolódó intézkedést javasoltak, amelyekkel elő lehetett segíteni az EU szabványügyi testületei által elfogadott API-k számára az akkoriban egyetlen nyílt szabványt, az MHP-t használó interaktív digitális szolgáltatások kihasználtságát. Az intézkedések között szerepel egy MHP-t végrehajtó munkacsoport létrehozása, annak megerősítésére, hogy a tagállamok – az állami támogatásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével – fogyasztói szubvenciókat ajánlhatnak az interaktív televízió-vevőkészülékekre, valamint a védett technológiákhoz való hozzáférés felügyelete.

A közlemény alapjául szolgáló elemzés a kísérő SEC(2004) 1028-ként kiadott kibővített hatásértékelésben (EIA) található. Az elemzés rámutat, hogy egy vagy több kötelező szabvány bevezetése európai szinten jogbiztonságot nyújthatna az interaktív TV értékesítési lánc különböző szereplőinek, és európai szintű skálamegtakarítást tenne lehetővé, ugyanakkor a régebbi fogyasztói felszerelés tekintetében negatív gazdasági hatással járna, visszafogná az innovációt, és akadályt jelentene a piacra való belépéskor.

Ez a közlemény az interaktív digitális televíziózás 2004 júliusa óta bekövetkezett változásait értékeli.

2. AZ ELTELT IDőSZAK FEJLEMÉNYEI (2004. JÚLIUS – 2005. DECEMBER)

2.1. A Távközlési Tanács következtetései

2004. december 9-én a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács olyan tanácsi következtetéseket fogadott el, amelyek üdvözlik a Bizottság közleményét és az abban javasolt ösztönző intézkedéseket, valamint a Bizottság azon szándékát, hogy 2005 második felében felülvizsgálja helyzetet a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességével kapcsolatban. Ezen kívül a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az interaktív digitális televíziózás fejlődésének ösztönzése érdekében határozzon meg intézkedéseket olyan szabványok tekintetében is, amelyek különböznek az MHP-től, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában tettek közzé a keretirányelv 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

2.2. Az MHP végrehajtási csoport

A 2004-es közlemény eredményeként felállt MHP végrehajtási csoport 2004 novemberében tartotta első ülését Brüsszelben. A csoport célja az információcsere, a legjobb gyakorlatok közzététele és az interaktív televíziózás területén tevékenykedő szereplők közötti kapcsolatok elősegítése volt. Ez az intézkedés abban próbált segíteni, hogy az MHP elérje a kritikus tömeget és skálamegtakarítást jelentsen, ily módon kerekedve felül a széttöredezettség problémáján, amellyel az új műsorszolgáltató termékek szembenéznek. A tanácsi következtetéseknek eleget téve a csoport munkája az interaktív televíziózáshoz általánosságban kötődő témákat fogott át, ideértve az MHP-től különböző szabványok használatát is.

A csoport öt alkalommal ülésezett 2004 novembere és 2005 szeptembere között. A csoportban minisztériumok, szabályozóhatóságok, műsorszolgáltatók, hálózat-üzemeltetők, gyártók, ipari szövetségek és kutatási projektek vettek részt. Tíz ország esete került elő (Olaszország, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Magyarország, Hollandia, Spanyolország, Németország és Belgium) más ipari bemutatókkal együtt, így szemléltetve az európai műsorszórásért folytatott tanácskozás fontosságát.

Az MHP végrehajtási csoport munkája arra szolgált, hogy szemléltesse egy az érdekelt felek nézeteinek megosztására szolgáló fórum értékeit egy olyan összetett területen, mint a digitális televíziós szolgáltatások együttműködési képességei.

2.3. A digitális televíziózás alakulása

Az interaktív televíziós szolgáltatások bevezetésének előfeltétele az analógról a digitális televíziózásra való átállás. A digitális, földi sugárzású TV Európában számos alkalommal hibásan indult, de mostanra már kezdenek fenntartható üzleti modellek megjelenni, és az átállás kezd lendületbe jönni.

Az 1. táblázat 2005. június végén mutatja a digitális televíziózás helyzetét az EU-ban.

Digitális TV |

Előfizetők (1000 fő) | Elterjedtség % |

|Kábel |Műhold |Földi sugárzás |DSL | Összesen | | |Ausztria |60 |228 |0 |0 |288 | 8,8% | | Belgium |146 |0 |10 |3 |159 | 3,7% | | Ciprus |0 |12 |0 |4 |16 | 6,5% | | Cseh Köztársaság |0 |90 |0 |0 |90 | 2,2% | | Dánia |140 |337 |0 |0 |477 | 19,2% | | Észtország |0 |8 |1 |0 |9 | 1,5% | | Finnország |129 |48 |516 |0 |693 | 28,6% | | Franciaország |1022 |4402 |490 |750 |6664 | 25,3% | | Németország |2038 |2440 |2200 |0 |6678 | 17,1% | | Görögország |0 |218 |0 |0 |218 | 5,6% | | Magyarország |0 |150 |4 |0 |154 | 3,9% | | Írország |170 |363 |0 |0 |533 | 38,1% | | Olaszország |0 |3318 |2500 |221 |6039 | 26,9% | | Lettország |10 |8 |0 |0 |18 | 2,0% | | Litvánia |0 |8 |0 |0 |8 | 0,6% | | Luxemburg |1 |0 |0 |0 |1 | 0,6% | | Málta |2 |0 |0 |0 |2 | 1,5% | | Hollandia |190 |555 |128 |0 |873 | 12,4% | | Lengyelország |45 |1230 |0 |0 |1275 | 9,3% | | Portugália |380 |389 |0 |0 |769 | 15,1% | | Szlovákia |0 |15 |0 |0 |15 | 0,8% | | Szlovénia |2 |0 |0 |5 |7 | 1,0% | | Spanyolország |665 |1776 |0 |57 |2498 | 17,3% | | Svédország |230 |608 |450 |12 |1300 | 28,9% | | Egyesült Királyság |2600 |7913 |5178 |26 |15713 | 63,5% | | ÖSSZESEN EU 25 |7826 |24116 |11477 |982 |44497 | 23,7% | | Forrás: Dataxis

2.4. MHP – a piac alakulása

Az interaktív TV iránti kereslet alacsonyabbnak bizonyult, mint azt néhány évvel ezelőtt sok előrejelzés jósolta, és az interaktív televízió üzleti sikere továbbra is korlátozott. A legsikeresebb alkalmazások kvízműsorok, sportközvetítések, szerencsejátékok és valóságshow-k közül kerültek ki; a kormányzatoknak még meg kell találniuk azt a módot, amellyel sikeresen aknázhatják ki a technológiát, mint a polgárokkal való kommunikáció eszközét.

Az MHP szabványt használó külső digitális vevődekóderek (set top box) száma Olaszországban növekedett legnagyobb mértékben. Az MHP olaszországi bevezetésének sikere szorosan kötődik az alkalmazott, fogyasztókat támogató rendszerhez; a hatóságok támogatják az interaktív képességgel és válaszcsatornával rendelkező dekóderek beszerzését. A támogatás célja az MHP termékek és az olcsóbb, interaktív képesség nélküli termékek közötti árkülönbözet ellentételezése volt, és ennek következtében az interaktív dekóder-piacot az MHP uralja. A megnövekedett kereslet és az egymással versenyző kínálat eredményeként Olaszországban számottevően csökkent az MHP termékek ára. A kereslet lehetővé tette, hogy az MHP készülék elérje a kritikus tömeget, és ez skálamegtakarításhoz valamint jelentős árcsökkenéshez vezetett.

Az interaktív szolgáltatások sikeres elindításának előfeltétele, hogy megfelelően nagyszámú készülék működjék. Olaszországban több mint 2 millió MHP dekóder van, de az interaktív szolgáltatások ennek ellenére lassan fejlődnek. Az egyik nehézség az interaktív dekóderrel rendelkező fogyasztók vonakodása attól, hogy a válaszcsatornát csatlakoztassák és használják a telefonvonalukon keresztül, gyakran egyszerűen azon földhözragadt ok miatt, hogy az otthoni TV-készülék nem mindig van a telefoncsatlakozó közelében[4]. Ezen kívül az olasz MHP dekóderek a földi sugárzású televízióhoz kötődnek. A jelenlegi (analóg-digitális) párhuzamos műsorszórás alatt nagy a frekvenciahiány, ami akadályozza az interaktív szolgáltatások elterjedését, hiszen ezeknek a szolgáltatásoknak is frekvenciára van szüksége. Mindazonáltal az olasz hatóságok azt tervezik, hogy az interaktív televízió lesz a nyilvánosságnak szóló szolgáltatások fő platformja.

A külső digitális vevődekóderek piacán az éles verseny következtében az MHP dekóderek ára 100 EUR alá csökkent, de ez a csökkenés még nem gyűrűzött tovább a többi, kisebb versennyel rendelkező piacra, ahol az MHP készülékek ára továbbra is viszonylag magas. Az északi piacokon (Finnország, Svédország, Dánia és Norvégia) és Németországban az MHP dekóderek és a többi, egyszerűbb digitális dekóder közötti jelentős árkülönbség arra indítja a vásárlók túlnyomó többségét, hogy ne az MHP termékeket válassza.

Még egyetlen szabvány esetében is, mint az MHP, sokféle végrehajtási előírás fordulhat elő. Az olasz műsorszolgáltatók szorosan együttműködtek, hogy közös végrehajtási előíráscsomagot dolgozzanak ki. Az MHP sikeres olaszországi bevezetése a következő tényezők együttes meglétének köszönhető:

1) az olasz műsorszolgáltatók önkéntes megállapodása az MHP használatáról,

2) az interaktív dekóderek hatósági támogatásának bevezetése, és

3) a közös végrehajtási előírások meghatározása.

Az olaszországi digitális TV fejlődése azt is bemutatja, hogy a piaci szereplők rugalmassága és a köztük lévő egyetértés hatékonyan elősegítheti az együttműködési képesség elérését.

Az északi országokban – jóllehet a NorDig megállapodások körül széleskörű egyetértés alakult ki a műsorszolgáltatók és az állami hatóságok között – az MHP soha nem terjedt el igazán, elsősorban a „zapper boxokhoz”, vagyis az interaktív televíziózási szolgáltatás és javított vételi funkciók nélküli külső digitális vevődekóderekhez képesti árkülönbség miatt. Az északi országok ugyan virágzó piacok, de viszonylag kicsik, így – támogatási intézkedés hiányában – az árkülönbség lett az a fő hátrány, amely miatt az MHP nem tudott sikeresen tért hódítani.

Németországban ugyan a kábelüzemeltetők és a közszolgálati műsorszolgáltatók bejelentették, hogy támogatják az MHP-t, viszont a piaci szereplők nem hangolták össze tevékenységüket oly mértékben, mint Olaszországban. A kereskedelmi műsorszolgáltatók és a fizetős TV-k működtetői vonakodtak, hogy – különösen egy jól működő üzleti modell hiányában – az interaktív televíziózásban ruházzanak be, a fogyasztókat pedig egyáltalán nem támogatták.

Belgiumban, a Flamand Régióban rendkívül ígéretesen indul az MHP bevezetése a kábelhálózaton, mivel a kábel lényegénél fogva kétirányú, interaktív médium, és így a felhasználóknak az interaktív szolgáltatás valóban javukra válik, amelyet méltányolnak. Ezen kívül a kábelüzemeltetők partnerségre léptek a műsorszolgáltatókkal és a tartalomszolgáltatókkal.

2.5. Az interaktív digitális televíziózás más szabványai

A Bizottság 2004. júliusi közleményében jelezte azon szándékát, hogy két újabb interaktív televíziózási szabványt – nevezetesen az MHEG-5-öt[5] és a WTVML-t[6] – adjon hozzá az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett felsoroláshoz, a keretirányelv 17. cikkének megfelelően, és attól függően, hogy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) elfogadja-e őket. Az ETSI elfogadta ezeket a szabványokat, és a Bizottság már dolgozik a szabványok felsorolásának ennek megfelelő módosításán[7]. A piacon széles körben használják ezeket a szabványokat.

Az M331 megbízásban meghatározott szabványosítási munkaprogram során megszülető további szabványok – mint például a hordozható tartalom-formátum (portable content format, PCF)[8] – esetében is mérlegelik azok felvételét a szabványjegyzékbe, amint hozzáférhetővé válnak. A PCF javítja az együttműködési képességet, lehetővé téve a tartalomszolgáltatóknak, hogy mindössze egyszer készítsék el a tartalmat, és azt utána többféle API platformon is futtassák. A PCF az interaktív televíziós alkalmazások 80%-ára kiterjed. A PCF és a többi 331-es megbízás szerinti szállítható szabványnak megvan a potenciálja arra, hogy megkönnyítse az interaktív tartalmak fejlődését, illetve javítsa az együttműködési képességet.

Tekintettel a védett szabványokra, a keretirányelv elvárja a tagállamoktól, hogy az API-k tulajdonosait arra ösztönözzék, hogy tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett és megfelelő díjazás ellenében bocsássanak rendelkezésre minden olyan információt, amelyre a digitális interaktív TV szolgáltatások nyújtóinak az API által támogatott valamennyi szolgáltatás teljesen működőképes formáinak nyújtásához szükségük van. A Bizottság nyomon követi a védett technológiák hozzáférhetőségét a gyártók általi engedélyezés által, és az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban eddig nem érkezett hozzá panasz.

2.6. A nagyfelbontású televízió (HDTV) műszaki együttműködési képességéhez vezető útiterv

A Bizottság szolgálatai – mivel aggódtak, hogy a különböző (bár szabványosított) HDTV műszaki alternatívák miatt a piac esetlegesen széttöredezhet – 2005. január 21-re egy műhelybeszélgetést szerveztek Brüsszelben a HDTV együttműködési képességéről. A műhelybeszélgetésen jelen voltak az európai közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók, a gyártók, az infrastruktúra- és szolgáltatásnyújtók valamint a nemzeti és európai HDTV tervező csoportok.

Megállapodtak a képernyők címkézési rendszerről, mely szerint a „HD ready” jelzésű fogyasztói készülék támogatni fogja mind a két fő nemzetközi letapogatási formátumot, vagyis mind a 720 soros progresszív, mind pedig az 1080 soros váltottsoros (interlaced) letapogatást. Hosszabb távon várható a költségesebb, de rendkívül jó minőségű 1080/50 progresszív formátum használata is. A műhelybeszélgetés megerősítette azt is, hogy minden nagyfelbontású vevőkészülék támogatni fogja az MPEG-2 illetve az új, fejlett, tömörített MPEG-4 AVC kódolási rendszert[9]. Ez meghagyja a műsorszolgáltató szabadságát, hogy maga válassza meg a letapogatási formátumot és a kódolási rendszert a „HD ready” jelzésű képernyők nyújtott lehetőségeken belül.

Az európai ipar műhelybeszélgetésen részt vevő képviselőinek vezérelve a HDTV előírások közötti rugalmasság és együttműködési képesség előmozdítása volt. Ez a megállapodás – amely önkéntes, és minden piaci szereplő számára nyitott – biztonságot nyújt a fogyasztónak HDTV készülék vásárlásakor, hiszen egy nagyképernyős készülék megvásárlása jelentős beruházást jelent a fogyasztónak. A „HD Ready” címke lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy különbséget tegyen a normális felbontású és a nagyfelbontású képernyők között. Az útitervet továbbították a kommunikáció bizottságnak (Communications Committee, COCOM), és elérhető a nyilvános dokumentumok COCOM nyilvántartásában[10].

3. A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA AZ INTERAKTÍV DIGITÁLIS TV EGYÜTTMűKÖDÉSI KÉPESSÉGÉRőL

A keretirányelv 18. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy – amennyiben nem lehet megfelelő együttműködési képességet elérni – az irányelv 17. cikkében található eljáráshoz folyamodjék, amely szerint bizonyos szabványok kötelezővé tehetők. 2004. július közleményében a Bizottság rámutatott az irányelvben előírt együttműködési képesség fogalom különféle vonatkozásaira, és arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság előtt álló valódi döntés nem annyira az, hogy sikerült-e elérni az együttműködési képességet avagy sem, hanem sokkal inkább az, hogy indokolt-e egy vagy több API szabványt kötelezővé tenni egy vagy többi piaci szegmensben.

A SEC(2004) 1028 dokumentumban található kibővített hatásértékelés kapcsán a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy akkor nem mutatott egyértelmű ok arra, hogy lépéseket tegyenek a szabványok kötelezővé tétele érdekében, de 2005-ben felülvizsgálják a helyzetet. Másfél évvel később a Bizottság ugyanezzel a döntéssel néz szembe, de a piac alakulása az eltelt időszakban és az érdekeltekkel folytatott átfogó párbeszéd számos tényre rávilágított:

- Egy olyan szabvány, mint az MHP, igen összetett előírás sokféle végrehajtási lehetőséggel. Az MHP olaszországi sikerének egyik oka az, hogy a műsorszolgáltatók közösen megegyeztek az MHP közös műszaki végrehajtási előírásairól, és megfelelő tesztsorozatokat fejlesztettek ki, hogy ellenőrizzék a különböző gyártóktól származó készülékeknél ennek teljesülését, és biztosítsák az együttműködési képességet.Ez a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az együttműködési képesség nem szavatolható egyszerűen egy MHP-hez hasonló szabvány jogszabályban történő előírásával; akkor érhető el, ha az érdekeltek az együttműködési képesség biztosításának közös céljával működnek együtt egy szabvány végrehajtásában.

- A közös szabvány mellett szóló egyik érv szerint az lehetővé teszi a gyártóknak, hogy skálamegtakarítást érjenek el, és így csökkentsék a fogyasztói készülékek árát. Az elmúlt év tapasztalata (például a hasonló MHP termékek olaszországi és németországi árainak összehasonlítása) azt mutatja, hogy a készülékek árának alakulását javarészt a piaci feltételek irányítják, és az egyik országban tapasztalható alacsony árak nem azonnal „gyűrűznek tovább” más országokba.

- Az interaktív szolgáltatások növekedése alacsonyabb számos előrejelzésnél. Az üzleti modelleknek tovább kell fejlődniük, mielőtt az online kormányzati szolgáltatások jelentős növelését mérlegelni lehetne.

- A műszaki együttműködési képesség kapcsán a konszenzusos megközelítés és az együttműködés új paradigmája alakult ki a nagyfelbontású TV területén, és ez ígéretes modellnek tűnik más együttműködési képességgel kapcsolatos problémák megoldásához is.

A Bizottság úgy véli, hogy ezek a fejlemények alátámasztják korábbi elemzését és következtetéseit, nevezetesen hogy az egész EU-ra vonatkozó szabványoknak a keretirányelv 18. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezővé tétele nem járulna hozzá jelentősen az európai interaktív digitális televíziózáshoz, viszont komoly negatív hatásai lennének.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság prioritásai a következők:

- Együttműködés a tagállamokkal a digitális TV-re való sikeres átállás érdekében, amely az interaktív digitális szolgáltatások katalizátora

A Bizottság nyomon követi az átállásról szóló 2005. májusi közleményét, és különösen a tagállamokban zajló folyamatokat. A tagállamok átállási terveivel kapcsolatos információkat rendszeres közzé teszik az Europa internetoldalon[11].

- A nyílt szabványok és az együttműködési képesség támogatás

A digitális átállás valamint a digitális televíziós szolgáltatások és technológiák együttműködési képessége terén a Bizottság továbbra is előmozdítja az európai szabványügyi testületek által kidolgozott nyílt szabványokat

- A tagállamok és az érdekeltek közötti együttműködés támogatása

A Bizottság továbbra is összehívja a tagállamokat a kommunikációs bizottság (COCOM) műsorszolgáltatói alcsoportjába, mint a digitális TV-ről általában és az interaktív digitális TV-ről speciálisan szóló tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megosztására szolgáló fórumba.

Az MHP végrehajtási csoport megmutatta az érdekelt felek közti nézetek kicserélésére szolgáló fórum értékeit, és az ipar már kezdeményezi az érdekeltek közötti együttműködés folytatását. Ez a HDTV-től átvett sikeres modellen fog alapulni, ahol az EBU és a DIF megalapították az európai HDTV fórumot.

A Bizottság támogatja az ipar által vezetett kezdeményezéseket, és szükség szerint biztosítja a fenti két tevékenység közötti együttműködést.

- A digitális TV nyílt szabványait és együttműködési képességét érintő nemzetközi együttműködés támogatása

A digitális televíziózásnak megvan arra a potenciálja, hogy csökkentse a digitális kirekesztődést és hozzájáruljon a társadalmi kohézióhoz. A Bizottság folytatja a digitális televíziózás nyílt, együttműködni képes szabványainak támogatását, hogy ily módon világszerte kicserélhetők legyenek a tartalmak. A Bizottság egy sor tevékenységet indított el és finanszírozott a digitális TV-t érintő kutatás, fejlesztés és szabványosítás terén történő nemzetközi együttműködés előremozdítására Ez kiterjeszthető lenne a végrehajtást és a digitális TV-gyártásról szóló nemzetközi együttműködésre is.

- A védett technológiák nyomon követése

A védett technológiák használata továbbra is versenyjogi felülvizsgálat tárgyát képezi.

[1] COM(2005) 204.

[2] COM(2004) 541.

[3] 2002/21/EK irányelv az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról.

[4] Az otthoni hálózatrendszerek bevezetésével ez változhat.

[5] A MHEG-5 egy a Multimédia és Hipermédia Szakértői Csoport (Multimedia and Hypermedia Experts Group, MHEG) által kifejlesztett nemzetközi szabvány egy része. Az MHEG-5 egyszerűbb, mint az MHP. Becslések szerint több mint 5 millió külső digitális vevődekóder használja az MHEG-5-öt.

[6] A WTVML a Wireless Mark-up Language (WML) kiterjesztése a TV-re, egy televíziós alkalmazásokra szolgáló mikro-böngésző. Becslések szerint több mint 7 millió külső digitális vevődekóder használja az WTVML-t

[7] Ez magában foglalja a kommunikációs bizottságon keresztül a tagállamok véleményének kikérését.

[8] Lásd SEC(2004) 346., 19. o.

[9] A VC1 tömörített kódolási rendszer támogatását is tervezik, amint ez európai szabvánnyá válik.

[10] COCOM05-37, elérhető a http://forum.europa.eu.int/Public/irc/infso/cocom1/library oldalon

[11] http://europa.eu.int/information_society/policy/ecomm/todays_framework/digital_broadcasting/

switchover/national_swo_plans/index_en.htm