(1)

Az (EU) 2022/2577 tanácsi rendelet (1) sürgős és célzott intézkedéseket vezet be a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása érdekében. A megújuló energia Unióban való alkalmazása az uniós ellátásbiztonság megerősítése, valamint a piaci volatilitás és az energiaárak csökkentése révén jelentősen hozzájárulhat az energiaválság hatásainak enyhítéséhez. Mivel a hosszadalmas és összetett engedélyezési eljárások az egyik legfőbb akadályt jelentették a megújuló energiaforrásokba és a kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházások gyorsasága és léptéke tekintetében, az (EU) 2022/2577 rendelet további sürgős és célzott intézkedéseket kívánt bevezetni a megújulóenergia-technológiákra és a leggyorsabban bevezethető projekttípusokra alkalmazandó engedélyezési eljárások azonnali felgyorsítása érdekében. Az (EU) 2022/2577 rendelet 2024. június 30-ig alkalmazandó.

(2)

Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) módosító (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3)2023. november 20-án lépett hatályba, és módosításokat vezetett be a megújuló energiát 2030-ig és azt követően szabályozó jogszabályi keretben, beleértve a megújulóenergia-projektekre alkalmazandó engedélyezési eljárások egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezéseket is. Az (EU) 2022/2577 rendelet által bevezetett intézkedések egy részét az (EU) 2023/2413 irányelv belefoglalta az (EU) 2018/2001 irányelvbe. Az (EU) 2023/2413 irányelv nem tükrözte azonban az (EU) 2022/2577 rendeletben foglalt néhány kivételesebb intézkedést, korlátozva ezzel az említett intézkedések kivételes és ideiglenes jellegét. Ehelyett az említett irányelv az engedélyezési eljárások felgyorsítására stabil és hosszú távú állandó rendszert vezetett be, amely olyan célzott lépéseket és eljárásokat határoz meg, amelyek hosszabb végrehajtási időt igényelnek. A tagállamok kötelesek az (EU) 2023/2413 irányelvet 2025. május 21-ig átültetni a nemzeti jogukba, kivéve az engedélyezési eljárásokra vonatkozó egyes rendelkezéseket, amelyeknek az átültetési határideje korábbi, nevezetesen 2024. július 1-je, tehát az közvetlenül az (EU) 2022/2577 rendelet érvényességi idejének vége utánra esik. Az (EU) 2023/2413 irányelv átültetését követően a megújulóenergia-projektekre vonatkoznak majd az említett irányelv által az engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében bevezetett rendelkezések.

(3)

Az (EU) 2022/2577 rendelet értelmében a Bizottság 2023. december 31-ig elvégezte az említett rendelet felülvizsgálatát az ellátásbiztonság és az energiaárak alakulása, valamint a megújuló energia szélesebb körű elterjesztésének felgyorsítása érdekében, és jelentést tett közzé a Tanácsnak a felülvizsgálat főbb megállapításairól. A Bizottság az említett felülvizsgálat alapján javasolta az említett rendelet egyes rendelkezései érvényességi idejének meghosszabbítását.

(4)

A Bizottság a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról szóló, 2022. december 22-i (EU) 2022/2577 tanácsi rendelet felülvizsgálatáról szóló, 2023. november 28-i jelentésében megállapította, hogy az (EU) 2022/2577 rendelet érvényességi ideje meghosszabbításának feltételei teljesültek, és javaslatot tett a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítására legnagyobb potenciállal rendelkező, az (EU) 2018/2001 irányelvben foglalt intézkedésektől eltérő, kiválasztott intézkedések meghosszabbítására, amelyek a jelek szerint jelentősen felgyorsítják a megújuló energia és a kapcsolódó villamosenergia-hálózatra vonatkozó infrastruktúra-projektek engedélyezési eljárását, vagy jelentős potenciállal rendelkeznek erre. Figyelembe vették azt a tényt, hogy az (EU) 2023/2413 irányelv bizonyos rendelkezéseket vezetett be az (EU) 2018/2001 irányelvbe a megújulóenergia-projektekre alkalmazandó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében, beleértve az (EU) 2022/2577 rendelet hatálya alá tartozókkal azonos vagy hasonló témákra vonatkozó szabályokat is. Szintén figyelmbevételre került az a tény, hogy az (EU) 2023/2413 irányelv által bevezetett engedélyezési szabályokat – az említett irányelv 15c. és 16a. cikke szerinti, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületekkel kapcsolatosak kivételével – 2024. július 1-jéig kell átültetni, közvetlenül az (EU) 2022/2577 rendelet érvényességi idejének végét követően.

(5)

Az (EU) 2022/2577 rendelet hatálybalépése óta javult a villamosenergia-piac felkészültsége és az Unió ellátásbiztonsága. Az uniós energiaellátás biztonsága tekintetében azonban továbbra is komoly kockázatok mutatkoznak. A gázpiac globális helyzete továbbra is nagyon szűk. A gázárak még mindig jóval magasabbak a válság előtti áraknál, ami elkerülhetetlenül kihat az uniós polgárok vásárlóerejére és az uniós vállalkozások versenyképességére. Ezt súlyosbítja többek között a feszült geopolitikai körülményekből eredő magas piaci volatilitás. A közelmúltbeli jelentős áringadozások 2023 nyarán és őszén, amikor az árak néhány héten belül több mint 50 %-kal emelkedtek, és amelyeket olyan események okoztak, mint az ausztrál cseppfolyósított földgáz (a továbbiakban: LNG) létesítményekben történt sztrájk, a közel-keleti válság vagy a „Balticconnector” rendszerösszekötő zavara, azt mutatják, hogy a piacok továbbra is instabilak, és még a viszonylag csekély keresleti és kínálati sokkhelyzeteknek is sérülékenyek. Ilyen körülmények között az elszigetelt esemény okozta hiánytól való félelem Unió-szerte negatív szisztémás reakciókat válthat ki, ami súlyos következményekkel járhat az energiaárakra nézve. Emellett az orosz vezetékes gáz behozatalának elmúlt évi jelentős csökkenése miatt az Unió földgázellátása jelentősen csökkent a válság előtti helyzethez képest. A vezetékes gázbehozatal jelenlegi szintjével az Unióba várhatóan mintegy 20 milliárd köbméter (m3) orosz földgáz érkezik, ami körülbelül 110 milliárd m3-rel kevesebb, mint 2021-ben. Ezért továbbra is komoly kockázata van annak, hogy gázhiány lép fel az Unióban.

(6)

A globális gázpiacok nagyon nagyon szűkösek maradnak, és ez várhatóan egy bizonyos ideig így is marad. Amint azt a Nemzetközi Energia Ügynökség megjegyezte a 2023-i Középtávú gázjelentésében, a globális LNG-ellátás 2022-ben (4 %-kal) és 2023-ban (3 %-kal) csak szerény mértékben nőtt. A 2023-i „A világ energiaügyi kilátásai” című jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség arra számít, hogy a piaci egyensúly a közeljövőben bizonytalan marad, annak ellenére, hogy az új LNG-kapacitások 2025-től online elérhetővé válnak.

(7)

Az ilyen súlyos nehézségeket számos további kockázat súlyosbítja, többek között az ázsiai LNG-kereslet újbóli élénkülése, amelynek következtében csökkenhet a gáz rendelkezésre állása a globális gázpiacon; a hideg tél, melynek következtében a gázkereslet akár 30 milliárd köbméterrel is megnövekedhet; a szélsőséges időjárási viszonyok, amelyek az alacsony vízszint miatt hatással lehetnek a vízenergia-tárolásra és a nukleáris termelésre, és következésképpen a gáztüzelésű villamosenergia-termelés iránti kereslet növekedéséhez vezethetnek; a kritikus infrastruktúrák további zavarai, mint például az Északi Áramlat gázvezeték elleni 2022. szeptemberi szabotázsakciót vagy a Balticconnector-gázvezeték 2023. októberi kiesését követő további zavarok a kritikus infrastruktúrákban, valamint a geopolitikai környezet romlása, különösen az Unió energiaellátásának biztonsága szempontjából releváns országokban és régiókban, például Ukrajnában, Azerbajdzsánban és a Közel-Keleten.

(8)

Tekintettel a kereslet és a kínálat jelenlegi szükös egyensúlyára, még egy kisebb energiaellátási zavar is széles körű hatást gyakorolhat a gáz- és az energiaárakra, és súlyos, tartós károkat okozhat az európai gazdaság számára, hatást gyakorolva annak versenyképességére, és tartós károkat okozva az Unió polgárai számára. A jelenlegi helyzet ezért az egész Uniót az energiahiány kockázatának és magas energiaáraknak teszi ki.

(9)

A megújuló energia alkalmazásának felgyorsítása alapvető szerepet játszott az energiaválság kezelésére irányuló uniós stratégiában, és az Unió általános gázkeresletének csökkentése révén alapvető szerepet játszik és fog játszani az ellátás biztonságának növelésében és a fogyasztóknak az áringadozásokkal szembeni védelmében. A Nemzetközi Energia Ügynökség a „Mennyi pénzt takarítanak meg az európai fogyasztók a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően?” című, 2023. júniusi aktuális megújulóenergia-piaci elemzésében fogalt a becslése szerint az átlagos nagykereskedelmi villamosenergia-árak 2022-ben 8 %-kal magasabbak lettek volna az összes európai piacon a további beépített megújulóenergia-kapacitás nélkül. 2022-ben a megújuló energiaforrásokból történő magasabb villamosenergia-termelés felváltotta a fosszilis alapú villamosenergia-termelés mintegy 107 TWh-ját – ami mintegy 10 milliárd m3 gáznak felel meg –, és ami a becslések szerint több mint 10 milliárd EUR megtakarítást eredményezett.

(10)

Bár az (EU) 2022/2577 rendelet korlátozott ideig volt hatályban, a Bizottság jelentése szerint a rendelet pozitívan hozzájárult a megújuló energiaforrások uniós alkalmazásának felgyorsításához, különösen azáltal, hogy egyszerűsítette az egyes engedélyezési eljárásokra alkalmazandó eljárásokat, és növelte a politikai tudatosságot a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárás felgyorsításának fontosságára vonatkozóan. Az említett rendelet hatásainak nagy része ugyan az elkövetkező hónapokban válik majd láthatóvá, a megújuló energiával és a kapcsolódó infrastruktúrával kapcsolatos projektek termelésére, bevezetésére és engedélyezési eljárására vonatkozó első rendelkezésre álló adatok az (EU) 2022/2577 rendelet hatálybalépését követő időszakra vonatkozóan felgyorsulásra utalnak, legalábbis néhány tagállamban. Az Eurostat szerint 2023 első felében az Unióban a megújulóenergia-termelés rekordmagas volt, helyettesítve a további gázmennyiségeket. A Bizottság jelentése azt is kiemeli, hogy az (EU) 2022/2577 rendelet hatálybalépését követő hónapokban pozitív fejlemények történtek a megújuló energia alkalmazásának növekedése terén. Az ágazat kezdeti adatai szerint az Unió 2023 három negyedévében több fotovoltaikus kapacitást telepített, mint 2022-ben az egész év során. A szélenergia-kapacitás is jelentősen nőtt több tagállamban. A Bizottság jelentésében összegyűjtött rendelkezésre álló adatok azt is jelzik, hogy az (EU) 2022/2577 rendelet hatálybalépése óta több tagállamban két számjegyű növekedés tapasztalható a megújulóenergia-projektekre kiadott engedélyek mennyiségében. Emellett – legalább egy tagállamban – a megújuló energiaforrások szélesebb körben történő elterjedése szempontjából fontos és összesen több mint 2 000 km-es hálózati projektekre is gyorsított engedélyezési eljárás vonatkozik.

(11)

Tekintettel arra, hogy az energiaellátást és az árakat érintő kockázatok továbbra is fennállnak, 2024 júniusának végét követően is szükség lesz egy bizonyos ideig a megújulóenergia-projektek gyorsabb ütemű alkalmazására a fennmaradó orosz gázbehozatal fokozatos megszüntetése érdekében. Kétségtelen, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia magasabb részaránya tovább erősítené az Unió rezilienciáját. Ráadásul minél gyorsabb a megújuló energiaforrások bevezetése, annál nagyobb a pozitív hatása az Unió rezilienciájára, az energiaellátás biztonságára, az energiaárakra és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenségre.

(12)

Az Unió előtt álló sürgős és továbbra is instabil energetikai helyzet miatt meg kell hosszabbítani az (EU) 2022/2577 rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását, nevezetesen azon renelkezésekét, amelyek a legnagyobb lehetőséget mutatták a megújuló energiaforrások azonnali felgyorsítására, és amelyek eltérnek az (EU) 2018/2001 irányelvben foglalt intézkedésektől, ezért biztosítani kell, hogy az (EU) 2022/2577 rendelet alkalmazásának meghosszabbítása ne kettőzze meg az említett irányelvet. Ezen túlmenően ezek az intézkedések megfelelő biztosítékokat tartalmaznak a környezetvédelem biztosítására, az alkalmazásukra vonatkozó különös feltételek formájában. Az (EU) 2018/2001 irányelvben foglalt intézkedéseket ezen rendelettel párhuzamosan kell alkalmazni, és az említett intézkedések korlátozott ideig további vészhelyzeti intézkedésekkel egészítik ki az említett rendeletet. Az (EU) 2022/2577 rendelet alkalmazása meghosszabbításának elmaradása azzal a kockázattal járna, hogy lelassulna a megújuló energiaforrások és a kapcsolódó infrastruktúra engedélyezésének és alkalmazásának üteme, különösen azokban a tagállamokban, amelyek széles körben alkalmazták az említett rendeletet. Németország szerint például az (EU) 2022/2577 rendelet alkalmazásának a meghosszabbítása nélkül – különösen a megújulóenergia-projektek és a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúra engedélyezési eljárásának felgyorsítására tekintettel –, mintegy 41 GW szárazföldi szélenergia telepítése késhet és körülbelül két évvel tovább tarthat, vagy egyes esetekben teljesen leállhat. Számos, összesen több ezer kilométer hosszúságú, tervezett nagy villamosenergia-átviteli hálózati projekt engedélyezési eljárásának a sebessége szintén lassulna, becslések szerint egy–három évvel.

(13)

Az (EU) 2022/2577 rendelet által bevezetett ideiglenes intézkedések egyike, amely pozitív hatásokat mutatott, és amely a jövőben jelentős felgyorsítási potenciállal bír, az, hogy a 3. cikk (1) bekezdése bevezette azon megdönthető vélelmet, amely szerint a megújulóenergia-projektek kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek, valamint a közegészséget és a közbiztonságot szolgálják a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt különleges eltérések alkalmazásában, kivéve, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az ilyen projektek olyan jelentős káros hatást gyakorolnak a környezetre, amelyet nem lehet enyhíteni vagy kompenzálni. Az (EU) 2018/2001 irányelv 16f. cikke megdönthető vélelmet vezet be arra vonatkozóan, hogy a megújulóenergia-projektek kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek és a közegészséget és a közbiztonságot szolgálják, az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szövegével közel azonos megfogalmazásban. Ezért nem szükséges meghosszabbítani az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikke (1) bekezdése alkalmazását, mivel ez a megdönthető vélelem az (EU) 2018/2001 irányelv 16f. cikke értelmében alkalmazandó.

(14)

Az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikke (2) bekezdése azonban előírja, hogy elsőbbséget kell biztosítani a kiemelkedően fontos közérdeknek minősülő projekteknek minden olyan esetben, amikor az adott esetben a jogi érdekek mérlegelésére van szükség, és amikor az említett projektek további kompenzációs követelményeket vezetnek be a fajok védelme érdekében. Hasonló rendelkezés nem szerepel az (EU) 2018/2001 irányelvben. Az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első mondata – az energiapiacon kialakult és az Unió előtt álló jelenlegi sürgető és még mindig bizonytalan energiahelyzetben – tovább gyorsíthatja a megújulóenergia-projekteket, mivel megköveteli a tagállamoktól, hogy tervezési és engedélyezési eljárásaik keretében támogassák az említett megújulóenergia-projekteket azáltal, hogy a környezetvédelmi kérdéseken túlmenően a különböző, egymásnak ellentmondó érdekek kezelése során elsőbbséget biztosítanak számukra. A Bizottság jelentése rámutatott az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikke (2) bekezdése első mondatának értékére, amely elismeri a megújuló energia alkalmazásának viszonylagos jelentőségét a jelenlegi nehéz energetikai környezetben, az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett irányelvekben előírt eltérések sajátos célkitűzésein túl. Mivel az Unió jelenleg rendkívül súlyos energiaellátási helyzettel szembesül, helyénvaló meghosszabbítani az (EU) 2022/2577 rendelet 3. cikke (2) bekezdése alkalmazását annak megfelelő elismerése érdekében, hogy a megújulóenergia-erőművek döntő szerepet játszanak az éghajlatváltozás és a szennyezés elleni küzdelemben, az energiaárak csökkentésében, az Unió fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésében, valamint az Unió ellátásbiztonságának biztosításában az engedélyező hatóságok vagy a nemzeti bíróságok által végzett jogi érdekek kiegyensúlyozása keretében.Ugyanakkor helyénvaló fenntartani azt a környezetvédelmi biztosítékot is, hogy a kiemelkedően fontos közérdeket képviselőnek minősülő projektek esetében megfelelő, elegendő pénzügyi forrással alátámasztott fajmegőrző intézkedéseket fogadjanak el.

(15)

Amint az a Bizottság jelentésében is látható, kihívást jelent az uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt egyedi eltérések alkalmazására vonatkozó másik feltétel alkalmazása, nevezetesen az egyéb alternatív megoldások hiányával kapcsolatos követelmény. Az ilyen kihívások korlátozzák annak a megdönthető vélelemnek a gyakorlati hasznosságát, amely szerint a megújulóenergia-projektek, a hálózati csatlakoztatásuk, maga a kapcsolódó hálózat és a tárolóeszközök kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek, mert jelentős akadályt jelent annak bizonyítása, hogy egy projektet máshol nem lehetne megvalósítani, ha egy egész ország területét kell figyelembe venni, és még inkább, ha más megújulóenergia-technológiákat kell figyelembe venni. Ezért a megújuló energiaforrások elterjedésének, hálózati csatlakoztatásuknak, valamint a megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-rendszerbe történő integrálásához szükséges hálózati infrastruktúra kiépítésének a felgyorsítása érdekében – amely a „Hálózatok: a hiányzó láncszem – A hálózatokra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2023. november 28-i bizottsági közleményben elismert kiemelt cél – felgyorsítása érdekében helyénvaló pontosítani, hogy e rendelet alkalmazásában hogyan teljesíthetők az uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt egyedi eltérések alkalmazására vonatkozó feltételek, figyelembe véve a mérlegelendő alternatív feltétel körét. Így különösen, a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog alkalmazásában az annak megállapításához szükséges eseti értékelések során, hogy az adott megújulóenergia-projektnek vagy a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő integrálásához szükséges hálózati infrastruktúra projektjének vannak-e kielégítő alternatív megoldásai, pontosítani kell, hogy az értékelés azokra az alternatív megoldásokra korlátozható, amelyek biztosítják a kérdéses projektével azonos célkitűzések elérését ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül. A kielégítő alternatív megoldások időkeretének és költségeinek összehasonlításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a megújuló energiaforrások és a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő integrálásához szükséges hálózati infrastruktúrák gyorsított és költséghatékony alkalmazásának szükségességét, összhangban az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján benyújtott integrált nemzeti energia- és klímaterveikben, valamint azok aktualizált változataiban meghatározott prioritásokkal, valamint azt is mérlegelniük kell, hogy e prioritások milyen gyorsan érhetők el.Az energiapiacok jelenlegi helyzetére tekintettel egy ilyen ideiglenes előírás indokolt a megújulóenergia-erőművek és a kapcsolódó hálózati infrastruktúra elterjedésének megkönnyítése érdekében, elismerve ezáltal az éghajlatváltozás és a szennyezés elleni küzdelemben, az energiaárak csökkentésében, az Unió fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésében és az Unió ellátásbiztonságának biztosításában betöltött szerepüket.

(16)

A 92/43/EGK tanácsi irányelvben (5) előirányzott vonatkozó eltérés alkalmazásakor a tagállamok további kihívásokkal szembesülnek a megújuló forrásokból energiát előállító erőműre vagy létesítményre, illetve a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúrára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések elfogadását célzó követelményt illetően. Az ilyen további kihívások jelentős késedelmeket okozhatnak. Ezért az ilyen projektek felgyorsítása érdekében – a környezetvédelem magas szintjének megőrzése mellett – helyénvaló e rendelet alkalmazásában meghatározni, hogy a kiegyenlítő intézkedések – szigorú feltételek mellett – a projekt végrehajtásával párhuzamosan is megvalósíthatók. A következő feltételek, nevezetesen az, hogy a kiegyenlítő intézkedések bevezetését megelőzően ne befolyásolják visszafordíthatatlanul a helyszín szerkezetének és funkcióinak fenntartásához elengedhetetlen ökológiai folyamatokat, és hogy ne sérüljön a Natura 2000 hálózat általános egységessége, biztosítják a helyszín környezeti integritásának a megőrzését és a Natura 2000 területek magas szintű védelmét. Az energiapiacok jelenlegi helyzetére tekintettel egy ilyen ideiglenes előírás indokolt a megújuló forrásokból energiát előállító erőművek és létesítmények, valamint a kapcsolódó hálózati infrastruktúra elterjedésének megkönnyítése érdekében.

(17)

Egy másik rendelkezés, amely jelentősen felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások elterjedésének ütemét, az (EU) 2022/2577 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése. Az említett cikk hat hónapos maximális határidőt ír elő a meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítására. A meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítása jelentős mértékben hozzájárulhat a megújulóenergia-termelés mielőbbi növeléséhez, lehetővé téve a gázfogyasztás csökkentését. Az erőmű-átalakítás módot ad a jelentős megújulóenergia-potenciállal rendelkező helyszínek folyamatos használatára, ami mérsékli annak szükségességét, hogy új helyszíneket kelljen kijelölni a megújulóenergia-projektek számára. A hatékonyabb turbinák beszerelése révén végrehajtott szélerőmű-átalakítás általában lehetővé teszi a meglévő kapacitás kevesebb, nagyobb és hatékonyabb turbinákkal történő fenntartását, illetve a kapacitásnövelést. Az átalakítás olyan előnyökre is építhet, mint a hálózati csatlakozás megléte, a társadalmi elfogadottság valószínűleg nagyobb mértéke és a környezeti hatások ismerete.

(18)

A Bizottság az (EU) 2022/2577 rendelettel összhangban elvégzett felülvizsgálata során megállapította, hogy lehetőség van a megújulóenergia-projektek átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárás további egyszerűsítésére, különösen azokban a tagállamokban, amelyek nagyobb erőműátalakítási potenciállal rendelkeznek. Az (EU) 2023/2413 irányelv e tekintetben számos rendelkezést vezet be az (EU) 2018/2001 irányelvbe, többek között maximális határidőket az engedélyezés tekintetében. Az (EU) 2018/2001 irányelv 16b. cikke legfeljebb egyéves határidőt állapít meg a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületeken kívül eső megújulóenergia-projektek átalakítására, míg az említett irányelv 16a. cikke hat hónapos határidőt ír elő a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületeken belüli megújulóenergia-projektekre vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelölésének végrehajtási határideje az (EU) 2018/2001 irányelv hatálybalépésétől számított 27 hónap (azaz a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületeket 2026. február 20-ig kell kijelölni), és még ha amegújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek korábban is kijelölhetők, helyénvaló meghosszabbítani az (EU) 2022/2577 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. Az ilyen meghosszabbítás célzott módosítást tartalmaz az (EU) 2022/2577 rendelet 5. cikke (1) bekezdése hatályát illetően, hogy annak alkalmazását az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikke szerint kijelölt területekre korlátozza. Az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alkalmazásának meghosszabbítása a 6. cikke alkalmazásával együtt biztosítaná, hogy a tagállamok által e rendelet alapján önkéntesen meghatározott különleges területeken található erőműátalakítási megújulóenergia-projektek újraindítására azonnal ambiciózus engedélyezési határidő vonatkozzon, míg a terület többi részére az (EU) 2018/2001 irányelvben szereplő, az erőműátalakítási megújulóenergia-projektek újraindítására vonatkozó maximális határidők vonatkoznának. Ez összhangban van továbbá az (EU) 2023/2413 irányelv által bevezetett, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek és az ilyen státusszal nem rendelkező területek közötti különbségtétellel.

(19)

Az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikke bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a környezetvédelmet, az uniós környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott egyes környezetvédelmi értékelési kötelezettségek alóli mentességeket vezessenek be a megújulóenergia-projektek, valamint az olyan energiatárolási projektek és villamosenergia-hálózati projektek tekintetében, amelyek a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükségesek. Az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikke alkalmazása opcionális a tagállamok számára. Az említett cikk hatékony eszközt biztosít számukra ahhoz, hogy felgyorsítsák a megújuló energia és a kapcsolódó infrastrukturális projektek elterjedését azáltal, hogy gondos egyensúlyt biztosítanak a megújuló energiaforrások jóval gyorsabb alkalmazásának szükségessége és a környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelmének szükségessége között. Amint azt a Bizottság jelentése kifejti, az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikke kézzelfogható pozitív eredményekhez vezetett mind a sikeres megújulóenergia- és villamosenergia-hálózati projektek száma, mind a gyorsítási potenciál és az engedélyezési eljárás időtartamának lerövidítése tekintetében azokban a tagállamokban, amelyek éltek vele. A tagállamok és az érdekelt felek által benyújtott becsléseken alapuló bizottsági jelentés megállapításai szerint ez a gyorsulás a tengeri projektek esetében néhány hónaptól akár három évig is terjedhet.

(20)

A Bizottság jelentésében összegyűjtött bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikke alkalmazási idejének meghosszabbítása – az energiapiaci ellátás kifejezetten feszült helyzetére tekintettel – szükséges a megújulóenergia-projektek azonnali, erőteljes felgyorsításának biztosításához. Az említett cikknek korlátozott ideig együtt kell léteznie az (EU) 2018/2001 irányelvben foglalt, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelöléséhez és a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő integrálásához szükséges hálózati és tárolási infrastruktúra számára kijelölt területekre vonatkozó rendelkezésekkel,és az említett cikk semmilyen módon nem akadályozza az ilyen területek kijelölését.

(21)

Az (EU) 2018/2001 irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy az (EU) 2023/2413 irányelv hatálybalépésétől számított 27 hónapos határidőn belül jelöljék ki a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására szolgáló célterületeket egy vagy több megújulóenergia-technológia számára. Még ha a tagállamok az (EU) 2023/2413 irányelv hatálybalépésének pillanatától, az átültetési határidő kivárása nélkül kijelölhetnek is megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületeket, az ilyen kijelöléshez időre van szükség, amely várhatóan hosszabb lesz, mint az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikkében említett kijelölt, megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy hálózati területek kijelöléséhez szükséges idő. Ennek az az oka, hogy az említett cikk nem írja elő, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületeket kijelölő terv részeként előzetesen megfelelő szabályokat állapítsanak meg az említett területekre vonatkozóan a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek telepítésére és a közös elhelyezésű energiatárolásra vonatkozóan elfogadandó hatékony mérséklési intézkedésekre vonatkozóan, és nem vezet be az e területeken követendő konkrét eljárásokat. Ezért a megújulóenergia-projektek építésének átmeneti időszakban történő további megkönnyítése érdekében az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikke alkalmazását meg kell hosszabbítani, hogy a tagállamok számára lehetővé váljon meghatározott területek észszerűsített módon történő kijelölése, az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek párhuzamos kijelölésének lehetőségének sérelme nélkül, annak biztosítására, hogy az ilyen területeket az említett irányelvben előírt határidőn belül határozzák meg.

(22)

Az (EU) 2018/2001 irányelv olyan rendelkezést tartalmaz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett kijelöljék a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges villamosenergia-hálózati és tárolási infrastruktúra területeit. Tekintettel az (EU) 2022/2577 rendelet 6. cikkének és az (EU) 2018/2001 irányelv 15e. cikkének opcionális jellegére, nem áll fenn az ellentmondás jogi kockázata, mivel a tagállamok eldönthetik, hogy melyik rendelkezést alkalmazzák, vagy akár mindkettőt alkalmazhatják az említett rendelet alkalmazási időszakában a különböző villamosenergia-hálózati területek párhuzamos meghatározása érdekében, az említett jogi aktusokban meghatározott eltérő feltételek szerint.

(23)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményében (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény) foglalt azon rendelkezések, amelyek a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szólnak, és mindenekelőtt a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó tagállami kötelezettségek továbbra is alkalmazandók.

(24)

Az energiapolitikai szolidaritás elve az uniós jog általános elve, amely valamennyi tagállamra vonatkozik. Az elv alkalmazásával a javasolt intézkedések lehetővé teszik a megújulóenergia-projektek gyorsabb kiépítéséből származó hatások határokon átnyúló elosztását. Az intézkedések valamennyi tagállamban a megújulóenergia-létesítményekre vonatkoznak, és a projektek széles körére kiterjednek. Tekintettel az uniós energiapiacok integrációjának mértékére, ha egy tagállamban növekvő arányban alkalmaznak megújuló energiát, az más tagállamok számára is előnyös lesz az ellátásbiztonság és az alacsonyabb árak szempontjából. Elő kell mozdítani a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia határkeresztező áramlásait ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, és biztosítani kell, hogy az olcsón termelt megújuló energiát olyan tagállamokba exportálják, ahol a villamosenergia-termelés drágább. Emellett a tagállamokban újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások Unió-szerte hatással lesznek a gázkereslet általános csökkenésére.

(25)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Szerződésekben előírt egyéb eljárások sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozzon a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen, ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel. Az ilyen megfontolások fényében a sürgős és még mindig instabil energiahelyzet, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának mint az Uniós energiaellátás biztonsági kockázatainak és az energiaárak ingadozásának mérséklésére szolgáló eszköz azonnali felgyorsításának sürgető szükségessége megteremti az EUMSZ 122. cikke (1) bekezdésében leírt helyzetet. Figyelembe kell venni továbbá az Európai Parlament megbízatásának közelgő végét, a rendes jogalkotási eljárás keretében történő jogszabályalkotáshoz szükséges időt, valamint azt, hogy a tagállamoknak és a befektetőknek kiszámíthatóságra és jogbiztonságra van szükségük a jogi keret tekintetében. Az (EU) 2022/2577 rendelet bizonyos rendelkezései alkalmazási idejének egy évvel történő meghosszabbítása és egy új rendelkezéssel való kiegészítése szükséges a jelenlegi helyzetre való reagáláshoz, ezért indokolt, hogy e rendelet jogalapja az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdése legyen.

(26)

Sürgős fellépésre van szükség, mivel az (EU) 2022/2577 rendelet 2024. június 30-án hatályát veszti, és a befektetőknek és a hatóságoknak a lehető leghamarabb tisztázniuk kell az ezt követően alkalmazandó jogi keretet, hogy befektetési döntéseik biztonsága és projektjeik tervezése ennek megfelelően történhessen. Ezért helyénvaló elfogadni az említett rendelet alkalmazásának az alkalmazási idejelejárta előtt néhány hónappal történő meghosszabbításáról rendelkező jogi aktust. Továbbá az új rendelkezés bevezetése miatt ennek a rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(27)

A megfelelő rendelkezések alkalmazását ideiglenesen meg kell hosszabbítani, és azoknak az új rendelkezéssel együtt 2025. június 30-ig kell hatályban maradniuk.

(28)

mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a fellépésnek nagyságrendje és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

Az (EU) 2022/2577 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a rendelet minden olyan engedélyezési eljárásra alkalmazandó, amelynek kezdő időpontja e rendelet alkalmazási időszakára esik, és nem érinti az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőknél rövidebb határidőket megállapító nemzeti rendelkezéseket.”;

2.

a 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

3.

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

4.

az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

5.

a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6.

a 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az 1. cikk, a 2. cikk 1. pontja, a 3. cikk (2) bekezdése, a 3a. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk és a 8. cikk azonban 2025. június 30-ig hatályban marad.”