This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32024D2974
Commission Implementing Decision (EU) 2024/2974 of 29 November 2024 establishing the best available techniques (BAT) conclusions, under Directive 2010/75/EU of the European Parliament and of the Council on industrial emissions, for the smitheries and foundries industry (notified under document C(2024) 8322)
A Bizottság (EU) 2024/2974 végrehajtási határozata (2024. november 29.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a kovács- és öntödei ipar tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2024) 8322. számú dokumentummal történt)
A Bizottság (EU) 2024/2974 végrehajtási határozata (2024. november 29.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a kovács- és öntödei ipar tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2024) 8322. számú dokumentummal történt)
C/2024/8322
HL L, 2024/2974, 2024.12.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2024/2974/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version:
06/12/2024
- Date of document:
- 29/11/2024; Elfogadás időpontja
- Date of effect:
- 29/11/2024
- Date of notification:
- 29/11/2024
- Date of end of validity:
- No end date
- Author:
- Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság
- Responsible body:
- ENV
- Form:
- Végrehajtási határozat
- Addressee:
- A tagállamok
- Additional information:
- EGT vonatkozás
- Treaty:
- Szerződés az Európai Unió működéséről
- Legal basis:
-
- 32010L0075 - A13P5
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document No data available in the table
- Modified by:
-
Relation Act Comment Subdivision concerned From To Corrected by 32024D2974R(01) Corrected by 32024D2974R(02) (BG) Corrected by 32024D2974R(03) (ES) Corrected by 32024D2974R(04) (DE) - Instruments cited:
- EUROVOC descriptor:
- Subject matter:
- Directory code:
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2024/2974 |
2024.12.6. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/2974 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2024. november 29.)
az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a kovács- és öntödei ipar tekintetében történő meghatározásáról
(az értesítés a C(2024) 8322. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyek feltételei az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések alapján kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságoknak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. |
|
(2) |
A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott és a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2024. április 29-én megosztotta a Bizottsággal a kovács- és öntödei iparra vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető (3). |
|
(3) |
Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések figyelembe veszik a fórumnak a BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét. Magukban foglalják a BAT-referenciadokumentum kulcsfontosságú elemeit. |
|
(4) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A kovács- és öntödei ipar tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2024. november 29-én.
a Bizottság részéről
Maroš ŠEFČOVIČ
a Bizottság tagja
(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
(2) A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).
(3) https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/c66a71e9-ce56-47bb-9bba-6d9c79649eee?p=1&n=10&sort=created_DESC.
MELLÉKLET
1. A kovács- és öntödei ipar tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések
ALKALMAZÁSI KÖR
Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:
|
2.3. |
Vasfémek feldolgozása:
|
|
2.4. |
Napi 20 tonnánál nagyobb termelési kapacitású vasfémöntödék tevékenysége. |
|
2.5. |
Nemvasfémek feldolgozása:
|
|
6.11. |
A 91/271/EGK irányelv (1) hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett szennyvízkezelés, feltéve, hogy a szennyező anyagok nagy része az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik. |
Ezek a BAT-következtetések a következőkre is kiterjednek:
|
— |
Folyamatos öntési eljárásokat alkalmazó vasfémöntödék, amelyek végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő szürke vagy gömbgrafitos öntöttvas öntvényeinek előállítására szolgálnak. |
|
— |
Nemvasfémöntödék ötvözet ingotot, hulladékot, visszanyert terméket vagy folyékony fémet használnak végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő öntvények előállítására. |
|
— |
A különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelése, amennyiben a szennyező anyagok nagy része az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik, és a szennyvízkezelés nem tartozik a 91/271/EGK irányelv1 hatálya alá. |
|
— |
Öntőformák és -magok bevonatolása vas- és nemvasfémöntödékben. |
|
— |
Az anyagok tárolása, szállítása és kezelése, beleértve a hulladék és a homok öntödékben történő tárolását és kezelését. |
|
— |
Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó égetési folyamatok, feltéve, hogy a gáznemű égéstermékek közvetlenül érintkeznek az anyagokkal (például az alapanyag közvetlen melegítése vagy az alapanyag közvetlen szárítása). |
Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:
|
— |
A vas és/vagy acél folyamatos öntése (vékony lemezek, vékony szalagok és lemezek előállítása céljából). Ezzel a vas- és acélgyártásra (IS) vonatkozó BAT-következtetések foglalkoznak. |
|
— |
További formázást igénylő félkész nemvasfémtermékek gyártása. Ez a nemvasfémiparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. |
|
— |
Az öntvények bevonatolása. Erre a szerves oldószereket használó felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések vonatkozhatnak, beleértve a fa és a fatermékek vegyi anyagokkal való tartósítását is. |
|
— |
Kovácsoló prések. |
|
— |
Közvetett hűtőrendszerekből származó szennyvíz. Ez az ipari hűtőrendszerekre (ICS) vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat. |
|
— |
Hengerművek. Ez a vasfémfeldolgozó iparral (FMP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. |
|
— |
Forró gázt előállító helyszíni tüzelőberendezések, amelyeket nem használnak közvetlen érintkezésen alapuló fűtésre, szárításra, illetve tárgyak vagy anyagok bármilyen más kezelésére. Ezek a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozhatnak (2). |
Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:
|
— |
fémek és műanyagok felületkezelése (STM), |
|
— |
hulladékkezelés (WT), |
|
— |
az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése (ROM), |
|
— |
gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM), |
|
— |
tárolásból származó kibocsátások (EFS), |
|
— |
energiahatékonyság (ENE). |
Ezek a BAT-következtetések más vonatkozó jogszabályok, például a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet, vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló (CLP) rendelet sérelme nélkül alkalmazandók.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
Általános kifejezések |
|||||||||||||
|
Használt kifejezés |
Meghatározás |
||||||||||||
|
Öntés |
Öntési eljárással előállított fém munkadarab, amelyet kidobnak vagy kiengednek az öntőformából |
||||||||||||
|
Öntési eljárás |
A megolvasztott fém öntése az öntőforma üregébe. Az olvadt fémet ezután hagyni kell megszilárdulni |
||||||||||||
|
Centrifugális öntés |
A megolvasztott fémet a termék alakjától függően függőlegesen vagy vízszintesen elhelyezett, előre felmelegített forgó öntőformába öntik. Öntés után az öntőforma a központi tengelye körül forog, és centrifugális erőt hoz létre, amely a megolvasztott fémet a periféria felé tereli, és arra kényszeríti, hogy az öntőforma falaira rakódjon |
||||||||||||
|
Irányított kibocsátások |
Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül |
||||||||||||
|
Tiszta hulladék |
Fémhulladék, amely megfelel legalább az alábbi jellemzők mindegyikének:
A mentesség azt jelenti, hogy a maradék szennyeződések olyan alacsony szinten vannak jelen, hogy nem befolyásolják hátrányosan a környezeti teljesítményt (pl. megnövekedett TVOC-, PCDD/F- és/vagy nehézfém-kibocsátás), valamint az üzem működését/biztonságát |
||||||||||||
|
Hidegkötési eljárások |
Öntőformák és -magok megszilárdítási eljárásai, ahol a homok kötőanyag szobahőmérsékleten megkeményedik. A megszilárdítás közvetlenül azután kezdődik, hogy a homok kötőanyag készítmény utolsó összetevőjét is bevezették a keverékbe |
||||||||||||
|
Folyamatos öntés |
A megolvasztott fémet az alján vagy oldalán nyitott vízhűtéses formába öntik. Intenzív hűtéssel a fémtermék külseje megszilárdul, miközben lassan kihúzható az öntőformából. Ezt követően a terméket (pl. rudakat, csöveket, profilokat) a kívánt hosszúságúra vágják |
||||||||||||
|
Folyamatos mérés |
A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel végzett mérések |
||||||||||||
|
Magkészítés |
Tömör vagy üreges magok előállítása. A belső üregek vagy az öntvény külső formája egy részének kialakítása érdekében a magokat az öntőformába helyezik, mielőtt a fél öntőformákat összekapcsolnák |
||||||||||||
|
Diffúz kibocsátások |
Levegőbe történő, nem irányított kibocsátások. A diffúz kibocsátások a fugitív és a nem fugitív kibocsátásokat foglalják magukban |
||||||||||||
|
Közvetlen kibocsátás |
Kibocsátás egy fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül |
||||||||||||
|
Kohósalak |
Szilárd anyagok, amelyek a fém megolvasztása vagy az olvadt fém felületén való megtartása során keletkeznek, pl. levegővel történő oxidációval |
||||||||||||
|
Meglévő üzem |
Újnak nem minősülő üzem |
||||||||||||
|
Alapanyag |
A kovácsműhelyek gyártási folyamata során felhasznált fémek |
||||||||||||
|
Kikészítés |
Az öntödékben ez számos olyan mechanikai műveletet foglal magában, amelyeket az öntési eljárás után végeznek el, beleértve a sorjázást, a csiszoló vágást, a vésést, a szúrást, az öntecstisztítást, a csúszkás köszörülést, a szemcseszórást és a hegesztést. A kovácsműhelyekben ez magában foglalja az öntecstisztítást, a sorjázást, a megmunkálást, a vágást és a forgácsolást |
||||||||||||
|
Füstgáz |
Az égetőegységből kilépő légnemű égéstermék |
||||||||||||
|
Kovácsolás |
Melegítéssel és (pl. pneumatikus, gőzhajtású, mechanikus, elektromos, hidraulikus) kalapáccsal végzett, deformálási és fémformálási eljárás |
||||||||||||
|
Teljes öntőformás eljárás |
Vegyileg kötött homokba beépített expandált polimerekből (pl. expandált polisztirol) készült habmintát alkalmazó formázási technika. Az öntés során a habminta elveszik. Ezt az eljárást általában nagy öntvényeknél alkalmazzák |
||||||||||||
|
Gázkeményítéses eljárások |
A magok megszilárdítási eljárásai, amelyek során gáz halmazállapotú katalizátort vagy keményítőanyagot injektálnak a magdobozba |
||||||||||||
|
Gravitációs kokillaöntés |
A megolvasztott fémet közvetlenül az öntőüstből öntik a gravitációs kokillába. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik |
||||||||||||
|
Zöld homok |
Öntőforma készítéséhez használt homok, agyag (pl. bentonit) és adalékanyagok (pl. szénpor, gabona-kötőanyagok) keveréke |
||||||||||||
|
Veszélyes anyagok |
A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 18. pontjában meghatározott veszélyes anyagok |
||||||||||||
|
Hőkezelés |
Olyan hőkezelési eljárás, amelynek során az öntvényeket (az öntödékben) vagy a munkadarabokat (a kovácsműhelyekben) az olvadáspontjuk alá melegítik a fizikai tulajdonságaik javítása érdekében |
||||||||||||
|
Nagynyomású öntés |
A megolvasztott fémet nyomás alatt zárt öntőformaüregbe juttatják. A fémet a megszilárdulásáig jelentős nyomóerő tartja a helyén. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik |
||||||||||||
|
Melegszilárdítási eljárások |
A magok vagy öntőformák megszilárdítási eljárásai, amelyek során a homokkötő anyag fémből vagy fából készült fűtött magdobozba vagy fűtött mintába keményedik |
||||||||||||
|
Közvetett kibocsátás |
Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás |
||||||||||||
|
Belső hulladék |
A belső hulladék kapukból, emelőkből, hibás öntvényekből és a létesítményben keletkező egyéb fémdarabokból áll |
||||||||||||
|
Az öntőüst előmelegítése |
A megolvasztott fémnek az olvasztókemencéből az öntési folyamatba történő átvitelére használt öntőüstöket szabályozott hőmérsékletre kell előmelegíteni annak érdekében, hogy az előkészítést követően az öntőüst megszáradjon, a kiöntés során minimálisra csökkenjen a lökésszerű hőhatás és a tűzálló kopás, továbbá, hogy csökkenjen a megolvasztott fém hővesztesége |
||||||||||||
|
Termelt folyékony fém |
Az olvasztókemencékben előállított folyékony fém mennyisége |
||||||||||||
|
Elgázosodó mintás öntés |
Az öntendő részek habmintáit expandált polimerekből (pl. expandált polisztirolból), automatizált formázógépekkel állítják elő, és majd klaszterekbe szerelik össze. A klasztereket ezt követően beépítik a nem kötött homokba. Öntéskor a megolvasztott fém az expandált polisztirol pirolízisét okozza, és kitölti a kiürült teret |
||||||||||||
|
Kisnyomású öntés |
A megolvasztott fémet egy légmentes kemencéből egy emelkedő csövön keresztül egy fémkokillába vezetik. A megolvasztott fémet alacsony gáznyomás mellett felfelé nyomják a kokillába. A megszilárdulást követően a gáznyomást kiengedik, hogy az emelkedő csőben lévő, még olvadt állapotú fém visszajusson a kemencébe; a kokillát kinyitják, majd az öntvényt kiengedik |
||||||||||||
|
Jelentős üzemfejlesztés |
Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és a kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével |
||||||||||||
|
Tömegáram |
Egy adott anyag vagy paraméter meghatározott időtartam alatt kibocsátott tömege |
||||||||||||
|
Fémolvasztás |
Vas- vagy nemvasfémek olvadékainak előállítása olvasztókemencék használatával. Ide tartozik például a helyszínen keletkező hulladék megolvasztása és a megolvasztott fém hőtárolása az olvadtfém-fogadó kemencékben |
||||||||||||
|
Formázás |
Öntőforma készítése, amelybe a megolvasztott fémet beleöntik. A folyamat magában foglalja a minták készítését is |
||||||||||||
|
Természetes homok |
Kvarchomokból (pl. 85 %), agyagból (pl. 15 %) és vízből álló keverék. Általában nem adnak hozzá más adalékanyagot a keverékhez |
||||||||||||
|
Új üzem |
A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően először engedélyezett üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje |
||||||||||||
|
Gömbgrafitos öntöttvas |
Szenet tartalmazó, noduláris/gömb alakú öntöttvas, közismert nevén gömbgrafitos öntöttvas |
||||||||||||
|
Nodularizáció |
A megolvasztott öntöttvas kezelése magnéziummal vagy valamilyen ritkaföldfémmel a szénrészecskék noduláris/gömb alakúra történő alakítása céljából |
||||||||||||
|
Időszakos mérés |
Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés |
||||||||||||
|
Hevítés/újrahevítés |
A kalapálás előtt az alapanyag hőmérsékletének emelésére használt hőkezelési lépések sorozata |
||||||||||||
|
Technológiai vegyi anyagok |
Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott és a folyamatban (vagy folyamatokban) használt anyagok és/vagy keverékek. A technológiai vegyi anyagok veszélyes anyagokat és/vagy különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazhatnak |
||||||||||||
|
Acélfinomítás |
Acélkezelési eljárás a nyersvas széntartalmának eltávolítására (széntelenítés; elsődleges finomítás), amit a szennyeződések eltávolítása követ |
||||||||||||
|
Maradékanyagok |
Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak |
||||||||||||
|
Homok újrafelhasználása |
A homok újrafelhasználási eljárása öntödékben a homok rekondicionálását vagy visszanyerését követően |
||||||||||||
|
Homokrekondicionálás |
A létesítményben a zöld és/vagy természetes homok újrafelhasználása érdekében végzett bármilyen mechanikai művelet. Magában foglalja a szűrést, a trampfém eltávolítását, a finom és túlméretezett agglomerátumok elkülönítését és eltávolítását. Ezt követően a homokot lehűtik, és tárolásra/újrafelhasználásra küldik |
||||||||||||
|
Homokvisszanyerés |
A létesítményben végzett bármilyen mechanikai és/vagy hőkezelési művelet, amelynek célja a vegyileg kötött homok vagy kevert homok újrafelhasználása. A folyamat magában foglal egy kezdeti mechanikai lépést (pl. zúzás, szitálás), amelyet mechanikus (pl. csiszolókorong, ütődob) és/vagy termikus (pl. fluidágy, forgókemence) eljárások követnek a maradék kötőanyagok eltávolítása érdekében |
||||||||||||
|
Érzékeny területek |
Speciális védelmet igénylő területek, például:
|
||||||||||||
|
Salak |
Olyan folyékony anyagok, amelyek nem oldódnak fel folyékony fémekben, de könnyen elkülöníthetők tőlük, és kisebb sűrűségük miatt külön réteget képeznek a folyékony fémeken. A salak a fémtöltetben jelen lévő nemfémes elemek oxidációja útján jön létre |
||||||||||||
|
Különös aggodalomra okot adó anyag |
A REACH-rendelet (1907/2006/EK (3)) 57. cikkében említett kritériumoknak megfelelő és a rendelet szerinti, különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagok |
||||||||||||
|
Felszíni lefolyó víz |
Olyan, csapadékból származó víz, amely föld vagy vízhatlan felületek, például burkolattal ellátott utcák, tárolóhelyek és tetők felszínén folyik, és nem szivárog bele a talajba |
||||||||||||
|
A megolvasztott fém kezelése |
Az alumínium olvasztási eljárásainál végzett finomítási műveletek, beleértve a gázeltávolítást, a szemcsefinomítást és az elfolyósítást. A gázeltávolítást (azaz az oldott hidrogén nitrogénnel történő eltávolítását) gyakran Cl2-gázzal végzett tisztítással (azaz alkálifém vagy alkáliföldfém, például Ca eltávolításával) kombinálják |
||||||||||||
|
Érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlag |
Egy óránkénti (vagy félóránkénti) átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben |
||||||||||||
|
Szennyező anyagok és paraméterek |
|
|
Használt kifejezés |
Meghatározás |
|
Aminok |
Olyan ammóniaszármazékokra vonatkozó gyűjtőfogalom, amelyekben egy vagy több hidrogénatomot alkil- vagy arilcsoport helyettesít |
|
AOX |
A Cl-ként kifejezett, szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban |
|
As |
Az arzén és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) As-ben kifejezve |
|
B[a]P |
Benzo[a]pirén |
|
BOI5 |
Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap alatt történő biokémiai oxidálásához szükséges oxigén mennyisége (BOI5) |
|
Cd |
A kadmium és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cd-ben kifejezve |
|
Cl2 |
Elemi klór |
|
CO |
Szén-monoxid |
|
KOI |
Kémiai oxigénigény. A szerves anyag dikromát használatával történő teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál |
|
Cr |
A króm és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cr-ben kifejezve |
|
Cu |
A réz és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cu-ben kifejezve |
|
Por |
Az összes (levegőben) lebegő részecske |
|
Fe |
A vas és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Fe-ben kifejezve |
|
HCl |
Hidrogén-klorid |
|
HF |
Hidrogén-fluorid |
|
Hg |
A higany és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Hg-ben kifejezve |
|
HOI |
Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel extrahálható vegyületek összessége (ideértve a hosszú láncú és elágazó alifás, aliciklikus, aromás vagy alkilszubsztituált aromás szénhidrogéneket) |
|
Mg |
Magnézium |
|
MgO |
Magnézium-oxid |
|
MgS |
Magnézium-szulfid |
|
MgSO4 |
Magnézium-szulfát |
|
Ni |
A nikkel és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Ni-ben kifejezve |
|
NOX |
A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének összege NO2-ben kifejezve |
|
PCDD/F. |
Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok |
|
Fenolindex |
A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége |
|
Pb |
Az ólom és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Pb-ben kifejezve (vízben). Az ólom és vegyületei mennyiségének összege Pb-ben kifejezve (levegőben) |
|
SO2 |
Kén-dioxid |
|
TOC |
A teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet |
|
TSS |
Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve |
|
Összes nitrogén (TN) |
Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4-N), a nitriteket (NO2-N), a nitrátokat (NO3-N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában |
|
TVOC |
Az összes illékony szerves szén C-ben kifejezve (a levegőben) |
|
VOC |
A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontjában meghatározott illékony szerves vegyületek |
|
Zn |
A cink és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban), Zn-ben kifejezve |
MOZAIKSZAVAK
E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi mozaikszavakat kell alkalmazni.
|
Mozaikszó |
Meghatározás |
|
CBC |
Hideg szeles kupolókemence |
|
CMS |
Vegyianyag-kezelési rendszer |
|
CMR |
Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító |
|
CMR 1A |
A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1A. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag |
|
CMR 1B |
A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1B. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag |
|
CMR 2 |
A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 2. kategóriájú, azaz a H341, H351, H361 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag |
|
DMEA |
N,N-dimetil-etil-amin |
|
EAF |
Elektromos ívkemence |
|
EMS |
Környezetközpontú irányítási rendszer |
|
ESP |
Elektrosztatikus porleválasztó |
|
HBC |
Forró szeles kupolókemence |
|
HPDC |
Nagynyomású öntés |
|
NFM |
Nemvasfém |
|
OME |
Operatív anyaghatékonyság |
|
OTNOC |
A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek |
|
TEA |
Trietil-amin |
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
Elérhető legjobb technikák
Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.
Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.
A levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) és indikatív kibocsátási szintek
Az öntödék esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, a referencia-oxigénszint korrekciója nélkül, mg/Nm3 vagy ng WHO-TEQ/Nm3 mértékegységben kifejezve.
Kovácsműhelyek esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, 3 száraz térfogatszázalék referencia-oxigénszintre korrigálva, mg/Nm3 egységben kifejezve.
A kibocsátási koncentrációnak a referencia-oxigénszintre való átszámításához a következő egyenletet kell alkalmazni:
|
ahol: ER |
: |
kibocsátási koncentráció az OR referencia-oxigénszintnél; |
|
OR |
: |
referencia-oxigénszint térf. %-ban; |
|
EM |
: |
a mért kibocsátási koncentráció; |
|
OM |
: |
mért oxigénszint térf. %-ban. |
A BAT-AEL-értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok és a levegőbe történő irányított kibocsátások indikatív kibocsátási szintjei vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
Mérés típusa |
Átlagolási időszak |
Meghatározás |
|
Folyamatos |
Napi átlag |
Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva |
|
Időszakos |
A mintavételi időszakban mért átlagérték |
Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mintavétel/mérés átlagértéke (4) |
Két vagy több forrásból (például kemencékből) származó véggázok közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a BAT-AEL-ek a kéményből származó kombinált kibocsátásra vonatkoznak.
A tömegáramok BAT 12 kapcsán történő kiszámításához, amennyiben – az illetékes hatóság megítélése szerint – a hasonló jellemzőkkel rendelkező, például egyazon (típusú) anyagokat/paramétereket tartalmazó és két vagy több különálló kéményen keresztül kiengedett hulladékgázokat egy közös kéményen keresztül is ki lehetne engedni, ezeket a kéményeket egyetlen kéménynek kell tekinteni.
Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan
Az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszinteket jelentenek.
A BAT-AEL-ekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbi két eset egyikére vonatkoznak:
|
— |
Folyamatos kibocsátás esetében a napi átlagok, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták. |
|
— |
Tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg. |
Időarányos egyesített minták is alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása. Megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében lehetőség van pontminták vételére is.
A BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás kilép a létesítményből.
Az egyéb elérhető legjobb technikákkal összefüggő környezetvédelmi teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) és indikatív szintek
A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek (öntödék esetében)
A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani:
ahol:
|
energiafogyasztási ráta |
: |
az öntödékben az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint |
|
aktivitási ráta |
: |
a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. |
Az energiafogyasztási ráta megfelel az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) során az összes olvasztókemence által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiségnek:
A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek (kovácsműhelyek)
A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani:
ahol:
|
energiafogyasztási ráta |
: |
a kovácsműhelyek által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint |
|
aktivitási ráta |
: |
az alapanyag teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. |
A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek (öntödék esetében)
A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani:
ahol:
|
vízfogyasztási ráta |
: |
az üzem által elfogyasztott teljes vízmennyiség, kivéve:
|
||||||
|
aktivitási ráta |
: |
a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. |
Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségére vonatkozó BAT-AEPL-ek (öntödék)
Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségéhez kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani:
ahol:
|
hulladékártalmatlanítási ráta |
: |
az ártalmatlanításra küldött hulladék teljes mennyisége, kg/évben kifejezve; valamint |
|
aktivitási ráta |
: |
a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. |
Az operatív anyaghatékonysághoz (OME) kapcsolódó indikatív szintek (kovácsműhelyek)
Az OME indikatív szintjei százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak:
ahol:
|
jó öntési ráta |
: |
a létesítményben előállított, hibátlan végleges öntvények teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint |
|
aktivitási ráta |
: |
a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. |
A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek (kovácsműhelyek)
A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak:
ahol:
|
az újrafelhasznált homok mennyisége |
: |
a rekondicionálásból vagy visszanyerésből származó újrafelhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint |
|
a felhasznált homok teljes mennyisége |
: |
a felhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. |
1.1. Általános BAT-következtetések
1.1.1. Átfogó környezeti teljesítmény
BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja:
|
i. |
elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében; |
|
ii. |
a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása; |
|
iii. |
olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja; |
|
iv. |
a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását; |
|
v. |
a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is); |
|
vi. |
a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása; |
|
vii. |
a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén); |
|
viii. |
belső és külső kommunikáció; |
|
ix. |
a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása; |
|
x. |
a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése; |
|
xi. |
hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés; |
|
xii. |
megfelelő karbantartási programok végrehajtása; |
|
xiii. |
veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is; |
|
xiv. |
(új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is; |
|
xv. |
nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ; |
|
xvi. |
ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása; |
|
xvii. |
időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn; |
|
xviii. |
a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések; |
|
xix. |
időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében; |
|
xx. |
a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele. |
Kifejezetten a kovács- és öntödei ipar esetében a BAT szerint a környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) rendelkeznie kell a következő jellemzőkkel is:
|
xxi. |
a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2); |
|
xxii. |
vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3); |
|
xxiii. |
a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont); |
|
xxiv. |
OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5); |
|
xxv. |
energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont); |
|
xxvi. |
vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont); |
|
xxvii. |
zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8); |
|
xxviii. |
maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10); |
|
xxix. |
bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32). |
Megjegyzés
Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer.
Alkalmazhatóság
Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.
BAT 2. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika az EMS (lásd: BAT 1) részeként egy, a bemeneti és kimeneti anyagokról vezetett nyilvántartás létrehozása, fenntartása és (többek között lényeges változás bekövetkezte esetén) rendszeres felülvizsgálata, amely magában foglalja a következő elemek mindegyikét:
|
i. |
a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket:
|
|
ii. |
a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk; |
|
iii. |
a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei); |
|
iv. |
az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk; |
|
v. |
a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:
|
|
vi. |
a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ:
|
|
vii. |
a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre:
|
|
viii. |
a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása. |
Alkalmazhatóság
A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.
BAT 3. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan vegyianyag-kezelési rendszer (CMS) bevezetése és alkalmazása az EMS keretében (lásd: BAT 1), amely magában foglalja az összes alábbi elemet:
|
i. |
A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani:
A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. |
|
ii. |
Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére. |
|
iii. |
Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4). |
Alkalmazhatóság
A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze.
BAT 4. A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák összessége.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||||||||||
|
a) |
A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv kidolgozása és végrehajtása |
A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában:
|
A terv részletessége általában az üzem típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált folyadékok típusával és mennyiségével függ össze |
||||||||||||||
|
b) |
A feldolgozási területek és a nyersanyagtároló területek strukturálása és kezelése |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||||
|
c) |
A felszíni lefolyó víz elszennyeződésének megelőzése |
Azok a gyártási területek és/vagy olyan területek, ahol a technológiai vegyi anyagokat, maradékanyagokat vagy hulladékokat tárolják vagy kezelik, védettek a felszíni lefolyó vízzel szemben. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||||
|
d) |
A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése |
A potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet elkülönítve gyűjtik, és csak megfelelő intézkedések – pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás – megtétele után bocsátják ki |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||||
|
e) |
A technológiai vegyi anyagok biztonságos kezelése és tárolása |
Ez a következőket foglalja magában:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||||
|
f) |
Jó gazdálkodás |
A kibocsátások keletkezésének megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedéscsomag (pl. a berendezések, a munkafelületek, a padlók és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartása és tisztítása, valamint a kiömlött anyagok gyors feltakarítása) |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||||
BAT 5. Az OTNOC előfordulási gyakoriságának és az OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) (lásd: BAT 1.) keretében, amely magában foglalja az összes alábbi elemet:
|
i. |
a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések („kritikus berendezések”) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása; |
|
ii. |
a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés); |
|
iii. |
a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont); |
|
iv. |
az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele; |
|
v. |
a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása; |
|
vi. |
az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően; |
|
vii. |
a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése. |
Alkalmazhatóság
Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.
1.1.2. Ellenőrzés
BAT 6. Az elérhető legjobb technika az alábbiak legalább évente egyszeri ellenőrzése:
|
— |
a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve; |
|
— |
a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve; |
|
— |
az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve; |
|
— |
az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve. |
Leírás
Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek.
1.1.3. Energiahatékonyság
BAT 7. Az üzem általános energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT valamennyi alábbi technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||||||||||||
|
Irányítási technikák |
|||||||||||||||||||
|
a) |
Energiahatékonysági terv és auditok |
Az energiahatékonysági terv része az EMS-nek (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység/eljárások fajlagos energiafogyasztásának (pl. kWh/t folyékony fém) meghatározását és nyomon követését, az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzések meghatározását és az e célkitűzések elérését célzó intézkedések végrehajtását. Évente legalább egyszer auditot végeznek (ezek is az EMS részét képezik, lásd BAT 1) annak biztosítására, hogy az energiahatékonysági terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják. Az energiahatékonysági terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános energiahatékonysági tervébe |
Az energiahatékonysági terv, az auditok és a mérlegkimutatás részletessége általában az üzem jellegétől, méretétől és összetettségétől, valamint a felhasznált energiaforrások típusától függ |
||||||||||||||||
|
b) |
Energiamérleg-kimutatás |
Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely tartalmazza az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiaexportot is) az energiaforrás típusa szerinti bontásban, például:
Ez a következőket foglalja magában:
|
|||||||||||||||||
|
A folyamat és a berendezések kiválasztása és optimalizálása |
|||||||||||||||||||
|
c) |
Általános energiamegtakarítási technikák alkalmazása |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||||||
Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.1.3., 1.2.2.1., 1.2.4.1. és 1.3.1. szakasza tartalmazza.
1.1.4. Zaj és rezgés
BAT 8. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy zaj- és/vagy rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti az EMS (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:
|
— |
a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat, |
|
— |
a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat, |
|
— |
az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat, |
|
— |
zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. |
Alkalmazhatóság
Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.
BAT 9. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyike vagy kombinációja lehet.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||||||
|
a) |
A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése |
A zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelése, épületek zajvédő falként történő használata, valamint a berendezések és/vagy épületnyílások áthelyezése |
Meglévő üzemek esetében a berendezések és az épületek nyílásainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható |
||||||||||
|
b) |
Operatív intézkedések |
Ezek legalább a következőket foglalják magukban:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||
|
c) |
Alacsony zajszintű berendezések |
Ide tartoznak a közvetlen hajtású motorok; az alacsony zajszintű kompresszorok, a szivattyúk és a ventilátorok; az alacsony zajszintű szállítóberendezések |
|||||||||||
|
d) |
A zaj szabályozására szolgáló berendezések |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja |
||||||||||
|
e) |
Zajcsillapítás |
Akadályok (pl. védőfalak és töltések) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé |
Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható |
||||||||||
1.1.5. Maradékanyagok
BAT 10. Az anyaghatékonyság növelése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy maradékanyag-kezelési terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata.
Leírás
A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja:
|
I. |
a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; |
|
II. |
a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint |
|
III. |
a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása. |
A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe.
Alkalmazhatóság
A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze.
1.2. Az öntödékre vonatkozó BAT-következtetések
Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetések nem vonatkoznak a kadmium-, titán- és nemesfémöntödékre, valamint a harang- és a művészeti öntésre.
1.2.1. Az öntödékre vonatkozó általános BAT-következtetések
Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.2.1.1. Veszélyes anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok
BAT 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata.
Leírás
A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával:
|
— |
(az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), |
|
— |
nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), |
|
— |
szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), |
|
— |
vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). |
1.2.1.2. A kibocsátások nyomon követése
1.2.1.2.1.
BAT 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.
|
Anyag/paraméter |
Eljárás(ok)/forrás(ok) |
Öntöde/olvasztókemence típusa |
Szabvány(ok) |
Az ellenőrzés minimális gyakorisága (5) |
Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés |
|
|
Aminok |
Formázás héj öntőformával és magkészítéssel (6) |
Mind |
Nem áll rendelkezésre EN-szabvány |
Évente egyszer |
BAT 26 |
|
|
Benzol |
Formázás héj öntőformával és magkészítéssel (7) |
Mind |
Nem áll rendelkezésre EN-szabvány |
BAT 26 |
||
|
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is (7) |
BAT 27 |
|||||
|
B[a]P |
Fémolvasztás (8) |
Öntöttvas |
Nem áll rendelkezésre EN-szabvány |
Évente egyszer |
– |
|
|
Szén-monoxid (CO) |
Hőkezelés (9) |
Mind |
EN 15058 |
Évente egyszer |
BAT 24 |
|
|
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék |
BAT 38 |
||||
|
NFM (9) |
BAT 43 |
|||||
|
Por |
Hőkezelés (8) |
Mind |
Évente egyszer |
BAT 24 |
||
|
Fémolvasztás |
Évente egyszer (10) |
BAT 38 BAT 40 BAT 43 |
||||
|
Nodularizáció (13) |
Öntöttvas |
Évente egyszer |
BAT 39 |
|||
|
Finomítás |
Acél |
BAT 41 |
||||
|
Formázás héj öntőformával és magkészítéssel |
Mind |
BAT 26 |
||||
|
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is |
Mind |
BAT 27 |
||||
|
Kikészítés |
Mind |
BAT 30 |
||||
|
Elgázosodó mintás öntés |
Öntöttvas és NFM |
BAT 28 |
||||
|
Öntés állandó öntőformákban |
Mind |
BAT 29 |
||||
|
Homok újrafelhasználása |
Mind |
BAT 31 |
||||
|
Formaldehid (8) |
Formázás héj öntőformával és magkészítéssel |
Mind |
Az EN-szabvány kidolgozás alatt van |
Évente egyszer |
BAT 26 |
|
|
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is |
Évente egyszer |
BAT 27 |
||||
|
Gáz-halmazállapotú kloridok |
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék (8) |
EN 1911 |
Évente egyszer |
BAT 38 |
|
|
Alumínium (8) |
BAT 43 |
|||||
|
Gáz-halmazállapotú fluoridok |
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék (8) |
Az EN-szabvány kidolgozás alatt van |
BAT 38 |
||
|
Alumínium |
BAT 43 |
|||||
|
Fémek |
Kadmium és vegyületei |
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is (8) |
Mind |
EN 14385 |
Évente egyszer |
– |
|
Fémolvasztás |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Kikészítés (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Króm és vegyületei |
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
||
|
Fémolvasztás (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Kikészítés (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Nikkel és vegyületei |
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
||
|
Fémolvasztás (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Kikészítés (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Ólom és vegyületei |
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
||
|
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC és HBC (8) |
Évente egyszer |
BAT 38 |
|||
|
NFM (14) |
BAT 43 |
|||||
|
Öntés állandó öntőformákban |
Ólom |
Évente egyszer |
BAT 29 |
|||
|
Kikészítés (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
|||
|
Cink és vegyületei |
Fémolvasztás (8) |
Mind |
Évente egyszer |
– |
||
|
Nitrogén-oxidok (NOx) |
Hőkezelés (9) |
Mind |
EN 14792 |
Évente egyszer |
BAT 24 |
|
|
Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot (9) |
Mind |
BAT 31 |
||||
|
Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása |
||||||
|
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék |
BAT 38 |
||||
|
NFM (9) |
BAT 43 |
|||||
|
PCDD/F. |
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék |
EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 |
BAT 38 |
||
|
Öntöttvas: Indukciós (8) |
BAT 38 |
|||||
|
Acél és NFM (8) |
BAT 40 BAT 43 |
|||||
|
Fenol |
Formázás héj öntőformával és magkészítéssel (15) |
Mind |
Nem áll rendelkezésre EN-szabvány |
Évente egyszer |
BAT 26 |
|
|
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is (15) |
BAT 27 |
|||||
|
Kén-dioxid (SO2) |
Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak |
Mind |
EN 14791 |
Évente egyszer |
BAT 31 |
|
|
Fémolvasztás |
Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék |
BAT 38 |
||||
|
BAT 43 |
||||||
|
Összes illékony szerves szén (TVOC) |
Formázás héj öntőformával és magkészítéssel |
Mind |
EN 12619 |
BAT 26 |
||
|
Elgázosodó mintás öntés |
BAT 28 |
|||||
|
Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is |
BAT 27 |
|||||
|
Homok újrafelhasználása |
BAT 31 |
|||||
|
Fémolvasztás |
Öntöttvas |
BAT 38 |
||||
|
Acél és NFM (8) |
|
– |
||||
|
Öntés állandó öntőformákban (17) |
Mind (8) |
|
BAT 29 |
|||
1.2.1.2.2.
BAT 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.
|
Anyag/paraméter |
Folyamat |
Szabvány(ok) |
Az ellenőrzés minimális gyakorisága (18) |
Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés |
|
|
Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (19) |
A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz |
EN ISO 9562 |
3 havonta egyszer (20) |
BAT 36 |
|
|
Biokémiai oxigénigény (BOI5) (20) |
Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás |
Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) |
|||
|
Nem áll rendelkezésre EN-szabvány |
|||||
|
Szénhidrogén-olajindex (HOI) (19) |
EN ISO 9377-2 |
||||
|
Fémek/ félfémek |
Arzén (As) (19) |
Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) |
|||
|
Kadmium (Cd) (19) |
|||||
|
Króm (Cr) (19) |
|||||
|
Réz (Cu) (19) |
|||||
|
Vas (Fe) (19) |
|||||
|
Ólom (Pb) (19) |
|||||
|
Nikkel (Ni) (19) |
|||||
|
Cink (Zn) (19) |
|||||
|
Higany (Hg) (19) |
Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) |
||||
|
Fenolindex (22) |
EN ISO 14402 |
||||
|
Összes nitrogén (TN) (20) |
Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) |
||||
|
EN 1484 |
|||||
|
Összes lebegő szilárd részecske (TSS) (20) |
EN 872 |
||||
1.2.1.3. Energiahatékonyság
BAT 14. Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||||||||
|
Kialakítás és működés |
|||||||||||||||
|
a) |
Energiahatékony kemencetípus kiválasztása |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható |
||||||||||||
|
b) |
A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
c) |
Kemenceautomatizálás és -vezérlés |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
d). |
A tiszta hulladék felhasználása |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
e) |
Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
f) |
Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása |
A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki:
|
Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében |
||||||||||||
|
g) |
Oxigéndúsításos tüzelés |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja |
||||||||||||
|
h) |
Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben |
Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
i) |
A sűrített levegős rendszer optimalizálása |
A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
j) |
A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében |
(Például 2 450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi |
Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek |
||||||||||||
|
Hővisszanyerési technikák |
|||||||||||||||
|
k) |
Hulladék előmelegítése visszanyert hővel |
A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik |
Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható |
||||||||||||
|
l) |
Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból |
A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában:
|
Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja |
||||||||||||
|
m) |
Az égéslevegő előmelegítése |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
n) |
Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben |
Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza.
1.1. táblázat
A vasöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
|
Folyamat – olvasztókemence típusa |
Egység |
BAT-AEPL (éves átlag) |
|
Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence |
kWh/t folyékony fém |
900 –1 750 |
|
Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence |
900 –1 500 |
|
|
Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence |
600 –1 200 |
|
|
Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence |
800 –950 |
|
|
Az öntőüst előmelegítése |
50 –150 (23) |
1.2. táblázat
Az acélöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
|
Folyamat – olvasztókemence típusa |
Egység |
BAT-AEPL (éves átlag) |
|
Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) |
kWh/t folyékony fém |
600 –1 200 |
|
Az öntőüst előmelegítése |
100 –300 |
1.3. táblázat
Az alumíniumöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
|
Folyamat |
Egység |
BAT-AEPL (éves átlag) |
|
Olvasztás és melegen tartás |
kWh/t folyékony fém |
600 –2 000 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.
1.2.1.4. Az anyagfelhasználás hatékonysága
1.2.1.4.1.
BAT 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|||||
|
a) |
A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása |
Ez a következőket foglalja magában:
|
||||
|
b) |
A belső hulladék újrafelhasználása |
A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ |
||||
|
c) |
A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása |
A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják |
||||
|
d) |
A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása |
A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz |
||||
1.2.1.4.2.
BAT 16. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|
|
a) |
Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
|
b) |
Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra |
Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére |
|
c) |
Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással |
Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett |
1.4. táblázat
Az operatív anyaghatékonysághoz kapcsolódó indikatív szintek
|
Olvasztókemence típusa |
Egység |
Indikatív szintek (éves átlag) |
|
Vasöntödék |
% |
|
|
Acélöntödék |
||
|
Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb |
50 –97,5 (24) |
|
|
Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek |
50 –98 (24) |
|
|
Nemvasfémöntödék (HPDC) |
60 –97 (24) |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.
1.2.1.4.3.
BAT 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||||||||
|
Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák |
|||||||||||||||
|
a) |
A szétválasztó szer és a víz külön permetezése |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
b) |
A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása |
A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái |
|||||||||||||||
|
c) |
A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
d) |
Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása |
A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
e) |
A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
f) |
Aminok kinyerése savas mosóvízből |
Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is |
Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) |
||||||||||||
|
g) |
A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||||||||
|
h) |
Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása |
A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők:
|
Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet |
||||||||||||
1.2.1.4.4.
BAT 18. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
|
a) |
A zöld homok optimalizált rekondicionálása |
A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés |
Általánosan alkalmazható |
|
b) |
Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás |
Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól |
Általánosan alkalmazható |
|
c) |
Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel |
Lásd: BAT 25, b) pont |
Általánosan alkalmazható |
|
d) |
Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése |
A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak |
Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra |
|
e) |
Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel |
Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására |
Általánosan alkalmazható |
|
f) |
Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével |
Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében |
Általánosan alkalmazható |
|
g) |
Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel |
Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja |
Általánosan alkalmazható |
|
h) |
A homok termikus visszanyerése |
Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie |
Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható |
|
i) |
Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz |
Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük |
Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) |
|
j) |
Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében |
Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben |
Általánosan alkalmazható |
|
k) |
Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése |
A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik |
Általánosan alkalmazható |
|
l) |
Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel |
A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik |
Általánosan alkalmazható |
|
m) |
A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) |
A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából |
Általánosan alkalmazható |
|
n) |
A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során |
A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában |
Általánosan alkalmazható |
1.5. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) a homok újrafelhasználására vonatkozóan
|
Olvasztókemence típusa |
Egység |
BAT-AEPL (26) (éves átlag) |
|
Vasöntödék |
% |
> 90 |
|
Acélöntödék |
> 80 |
|
|
Nemvasfémöntödék (27) |
> 90 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.
1.2.1.4.5.
BAT 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|||||||||||||||||
|
Technikák valamennyi kemencetípus esetében |
||||||||||||||||||
|
a) |
A salakképződés minimalizálása |
A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható:
|
||||||||||||||||
|
b) |
A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében |
Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet |
||||||||||||||||
|
A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák |
||||||||||||||||||
|
c) |
A salak savasságának/lúgosságának beállítása |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
||||||||||||||||
|
d) |
A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása |
A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) |
||||||||||||||||
|
e) |
A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával |
A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) |
||||||||||||||||
|
Az EAF-okra vonatkozó technikák |
||||||||||||||||||
|
f) |
A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban |
Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra |
||||||||||||||||
BAT 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben.
Leírás
A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek:
|
— |
újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), |
|
— |
visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). |
A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban.
Alkalmazhatóság
Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria).
Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást.
1.6. táblázat
Az ártalmatlanításra küldött hulladékra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
|
Hulladéktípus |
Egység |
BAT-AEPL (28) (éves átlag) |
||
|
Nemvasfémöntödék |
Vasöntödék |
Acélöntödék |
||
|
Salak |
kg/t folyékony fém |
0 –50 |
0 –50 (2) |
0 –50 (29) |
|
Kohósalak |
0 –30 |
0 –30 |
0 –30 |
|
|
Szűrőpor |
0 –5 |
0 –60 |
0 –10 |
|
|
Elhasznált kemence tűzálló bélései |
0 –5 |
0 –20 (30) |
0 –20 |
|
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.
1.2.1.5. A levegőbe történő diffúz kibocsátások
BAT 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||
|
a) |
A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése |
A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
b) |
Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása |
Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
c) |
Zárt szállítóberendezések használata |
Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
d) |
A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása |
A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá |
Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be |
||||||
|
e) |
Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására |
||||||
|
f) |
A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése |
Ez a következőket foglalja magában:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
g) |
A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése |
Ez a következőket foglalja magában:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||
A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza.
1.2.1.6. A levegőbe történő irányított kibocsátások
BAT 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát.
Leírás
A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához.
1.2.1.7. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával.
|
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
Általános technikák |
|||
|
a) |
A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása |
Lásd a 4.4.1. szakaszt |
A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható |
|
b) |
A tiszta hulladék felhasználása |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
|
Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására |
|||
|
c) |
A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása |
A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) |
Általánosan alkalmazható |
|
d) |
A véggázok gyorshűtése |
A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el |
|
|
e) |
A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben |
A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással |
|
|
Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák |
|||
|
f) |
Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata |
Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz |
A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye |
|
g) |
Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata |
Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz |
A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye |
|
h) |
Alacsony NOX-kibocsátású égők |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják |
|
i) |
Oxigéndúsításos tüzelés |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja |
A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el:
|
— |
az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, |
|
— |
az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, |
|
— |
az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében. |
BAT 24. A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva.
|
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
Általános technikák |
|||
|
a) |
A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható |
|
Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák |
|||
|
b) |
Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata |
Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz |
A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye |
|
c) |
Alacsony NOX-kibocsátású égők |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják |
|
Kibocsátások összegyűjtése |
|||
|
d) |
A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők |
Általánosan alkalmazható |
1.7. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por és az NOX levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a hőkezelésből származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szintek
|
Anyag/paraméter |
Egység |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1–5 (31) |
Nincs indikatív szint |
|
NOX |
Nincs indikatív szint |
||
|
CO |
Nincs BAT-AEL |
10–100 (33) |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.1.8. A formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások héj öntőformával és magkészítéssel
BAT 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT:
|
— |
az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, |
|
— |
a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, |
|
— |
az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
BAT 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT:
|
— |
a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, |
|
— |
a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, |
|
— |
véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával.
1.8. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, aminok, benzol, formaldehid, fenol és TVOC héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12.
1.2.1.9. Öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT:
|
— |
a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; |
|
— |
véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával.
1.9. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó por, benzol, formaldehid, fenol és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.1.10. Elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 28. Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
|
Kibocsátások összegyűjtése |
|||
|
a) |
Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják |
Általánosan alkalmazható |
|
Véggázkezelés |
|||
|
b) |
Szövetbetétes szűrő |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
|
c) |
Nedves mosás |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
|
d) |
Termikus oxidáció |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas |
1.10. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az elgázosodó mintás öntésből származó por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
Paraméter |
Egység |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1 –5 |
|
TVOC |
mg C/Nm3 |
15 –50 (43) |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.1.11. Állandó öntőformákat alkalmazó öntödékben végzett öntési eljárásból származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT:
|
— |
a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, |
|
— |
a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, |
|
— |
véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával.
1.11. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó por, TVOC és ólom levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.1.12. A kikészítésből származó, levegőbe történő kibocsátás
BAT 30. A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával.
|
Technika |
Leírás |
|||||||||
|
Kibocsátások összegyűjtése |
||||||||||
|
a) |
A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például:
|
||||||||
|
Véggázkezelés |
||||||||||
|
b) |
Ciklon |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||||
|
c) |
Szövetbetétes szűrő |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||||
|
d) |
Nedves mosás |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||||
1.12. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) a kikészítésből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
paraméter |
Egység |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1 –5 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.1.13. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT:
|
— |
termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, |
|
— |
a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, |
|
— |
véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával.
1.13. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a homok újrafelhasználásából származó por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
1.14. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a homok újrafelhasználásából származó NOX és SO2 levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.1.14. Bűzszennyezés
BAT 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:
|
— |
A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. |
|
— |
A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. |
|
— |
Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. |
|
— |
Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. |
Alkalmazhatóság
Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.
BAT 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése.
Leírás
A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető:
|
— |
EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). |
|
— |
Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. |
Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32).
Alkalmazhatóság
Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.
BAT 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||
|
a) |
Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) |
||||
|
b) |
A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése |
A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) |
Általánosan alkalmazható |
||||
|
c) |
A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése |
A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) |
|||||
1.2.1.15. Vízfogyasztás és szennyvízképződés
BAT 35. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||
|
a) |
Vízgazdálkodási terv és auditok |
A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban:
Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják |
A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze |
||||||
|
b) |
Vízáramok elkülönítése |
Lásd az 1.4.4. szakaszt |
Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja |
||||||
|
c) |
A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása |
A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) |
A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák |
||||||
|
d) |
A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése |
Lásd: BAT 4, b) pont |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
e) |
Száraz portalanító rendszerek használata |
Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
f) |
A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
g) |
Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából |
Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására |
Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai |
||||||
1.15. táblázat
A fajlagos vízfogyasztásra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
|
Olvasztókemence típusa |
Egység |
BAT-AEPL (éves átlag) |
|
Vasöntödék |
m3/t folyékony fém |
0,5 –4 |
|
Acélöntödék |
||
|
Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) |
||
|
Nemvasfémöntödék (HDPC) |
0,5 –7 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.
1.2.1.16. Vízbe történő kibocsátások
BAT 36. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése.
|
Technika (48) |
Jellemző szennyező anyagok |
|
|
Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: |
||
|
a) |
Kiegyenlítés |
Minden szennyező anyag |
|
b) |
Semlegesítés |
Savak, lúgok |
|
c) |
Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal |
Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír |
|
Fizikai-kémiai kezelés, például |
||
|
d) |
Adszorpció |
Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) |
|
e) |
Kémiai kicsapatás |
Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid |
|
f) |
Bepárlás |
Oldható szennyező anyagok, pl. sók |
|
Biológiai kezelés, például |
||
|
g) |
Eleveniszapos eljárás |
Biológiailag lebontható szerves vegyületek |
|
h) |
Membrán-bioreaktor |
|
|
Szilárd anyagok eltávolítása, például |
||
|
i) |
Koagulálás és flokkulálás |
Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek |
|
j) |
Ülepítés |
Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok |
|
k) |
Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis |
Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek |
|
l) |
Flotáció |
|
1.16. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a közvetlen kibocsátásokra vonatkozóan
|
Anyag/paraméter |
Egység |
BAT-AEL (49) |
A szennyvízáram(ok) eredete |
|
|
Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (50) |
mg/l |
0,1 –1 |
A kupola véggázainak nedves mosása |
|
|
Kémiai oxigénigény (KOI) (51) |
25 –120 |
Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. |
||
|
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (51) |
8 –40 |
|||
|
Összes lebegő szilárd részecske (TSS) |
5 –25 |
|||
|
Szénhidrogén-olajindex (HOI) (50) |
0,1 –5 |
|||
|
Fémek |
Réz (Cu) (50) |
0,1 –0,4 |
||
|
Króm (Cr) (50) |
0,1 –0,2 |
|||
|
Ólom (Pb) (50) |
0,1 –0,3 |
|||
|
Nikkel (Ni) (50) |
0,1 –0,5 |
|||
|
Cink (Zn) (50) |
0,5 –2 |
|||
|
Fenolindex |
0,05 –0,5 (52) |
|||
|
Összes nitrogén (TN) (50) |
1 –20 |
|||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13.
1.17. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a közvetett kibocsátásokra vonatkozóan
|
Anyag/paraméter |
Egység |
A szennyvízáram(ok) eredete |
||
|
Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) |
mg/l |
0,1 –1 |
A kupola véggázainak nedves mosása |
|
|
Szénhidrogén-olajindex (HOI) (55) |
0,1 –5 |
Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. |
||
|
Fémek |
Réz (Cu) (55) |
0,1 –0,4 |
||
|
Króm (Cr) (55) |
0,1 –0,2 |
|||
|
Ólom (Pb) (55) |
0,1 –0,3 |
|||
|
Nikkel (Ni) (55) |
0,1 –0,5 |
|||
|
Cink (Zn) (55) |
0,5 –2 |
|||
|
Fenolindex |
0,05 –0,5 (56) |
|||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13.
1.2.2. A vasöntödékre vonatkozó BAT-következtetések
Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.2.2.1. Energiahatékonyság
BAT 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
|
a) |
Az aknamagasság növelése CBC kemencékben |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják |
|
b) |
Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
|
c) |
A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
|
d) |
Hosszú kampányú kupola |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
|
e) |
Véggázok utánégetése |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza.
1.2.2.2. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások
1.2.2.2.1.
BAT 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT:
|
— |
kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, |
|
— |
a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, |
|
— |
az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával.
1.18. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, a HCl, a HF, az NOX, a PCDD/F, az SO2, a TVOC és az ólom levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a fémolvasztásból származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szint
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.2.2.2.
BAT 39. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|
|
a) |
Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció |
Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe |
|
b) |
A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják |
|
c) |
Szövetbetétes szűrő |
Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához |
1.19. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntöttvas nodularizációjából származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
Paraméter |
Egység |
BAT-AEL (60) (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1 –5 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.3. Az acélöntödékre vonatkozó BAT-következtetések
Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.2.3.1. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások
1.2.3.1.1.
BAT 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|||||||||||||||
|
Kibocsátások összegyűjtése |
||||||||||||||||
|
a) |
A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával:
Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják:
|
||||||||||||||
|
Véggázkezelés |
||||||||||||||||
|
b) |
Szövetbetétes szűrő |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||||||||||
1.20. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por és a PCDD/F levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
Paraméter |
Egység |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1 –5 |
|
PCDD/F. |
ng WHO-TEQ/Nm3 |
< 0,01 –0,08 (61) |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.3.1.2.
BAT 41. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|
|
Kibocsátások összegyűjtése |
||
|
a) |
A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik |
|
Véggázkezelés |
||
|
b) |
Szövetbetétes szűrő |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
1.21. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) az acélfinomításból származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
|
Paraméter |
Egység |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1 –5 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.4. Nemvasfémöntödékre vonatkozó BAT-következtetések
Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.2.4.1. Energiahatékonyság
BAT 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|
|
a) |
Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben |
A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben |
|
b) |
A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása |
A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget |
A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza.
1.2.4.2. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások
1.2.4.2.1.
BAT 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával.
|
Technika |
Leírás |
|||||||
|
Kibocsátások összegyűjtése |
||||||||
|
a) |
A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával:
A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval |
||||||
|
Véggázkezelés |
||||||||
|
b) |
Ciklon |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||
|
c) |
Száraz mosás |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||
|
d) |
Szövetbetétes szűrő |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||
|
e) |
Nedves mosás |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||
1.22. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, a HCl, a HF, az NOX, a PCDD/Fs, az SO2 és a Pb levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a fémolvasztásból származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szintek
|
Anyag/paraméter |
Egység |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
Por |
mg/Nm3 |
1 –5 |
Nincs indikatív kibocsátási szint |
|
HCl |
|||
|
HF |
< 1 (62) |
||
|
CO |
Nincs BAT-AEL |
||
|
NOX |
Nincs indikatív kibocsátási szint |
||
|
PCDD/F. |
ng WHO-TEQ/Nm3 |
< 0,01 –0,08 (67) |
|
|
SO2 |
mg/Nm3 |
||
|
Pb |
< 0,02 –0,1 (69) |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.
1.2.4.3. A megolvasztott fém kezeléséből és védelméből származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során.
BAT 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata.
Leírás
A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők:
|
— |
SO2, |
|
— |
az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, |
|
— |
az argon és az SO2 gázkeverékei. |
Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet.
1.3. A kovácsműhelyekre vonatkozó BAT-következtetések
A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.3.1. Energiahatékonyság
BAT 46. A hevítés/újrahevítés és hőkezelés energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||||
|
a) |
A kemencekialakítás optimalizálása |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható |
||||||
|
b) |
Kemenceautomatizálás és -vezérlés |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
c) |
Az alapanyagok hevítésének/újrahevítésének optimalizálása |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
Általánosan alkalmazható |
||||||
|
d) |
Az égéslevegő előmelegítése |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a regeneratív égők felszereléséhez szükséges hely hiánya korlátozhatja |
||||||
1.23. táblázat
A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szint üzemi szinten
|
Ágazat |
Egység |
Indikatív szint (éves átlag) |
|
Kovácsműhelyek |
kWh/t alapanyag |
1 700 –6 500 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.
1.3.2. Az anyagfelhasználás hatékonysága
BAT 47. Az anyagfelhasználás hatékonyságának növelése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|||||||
|
a) |
Folyamatoptimalizálás |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
||||||
|
b) |
A nyersanyag- és segédanyag-felhasználás optimalizálása |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
||||||
|
c) |
A technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása |
A technológiai maradékanyagokat (pl. a nyersanyag-előkészítési, kalapácsolási és kikészítési folyamatokból származó fémmaradványokat és az alkalmazott szemcseszóró közegeket) újrafeldolgozzák és/vagy újrahasznosítják |
||||||
1.3.3. Rezgések
BAT 48. A kalapácsolási folyamatból származó rezgés csökkentése érdekében alkalmazható BAT a rezgéscsökkentő és szigetelő technikák alkalmazása.
Leírás
A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá.
Alkalmazhatóság
Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.
1.3.4. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése
BAT 49. A BAT a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.
|
Anyag/paraméter |
Specifikus eljárás |
Szabvány(ok) |
Az ellenőrzés minimális gyakorisága (70) |
Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés |
|
Nitrogén-oxidok (NOx) |
Hevítés/újrahevítés, hőkezelés |
EN 14792 |
Évente egyszer |
BAT 50 |
|
Szén-monoxid (CO) |
Hevítés/újrahevítés, hőkezelés |
EN 15058 |
1.3.5. Levegőbe történő kibocsátások
1.3.5.1. A levegőbe történő diffúz kibocsátások
BAT 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
|||||||
|
a) |
Operatív és technikai intézkedések |
Ilyen technikák lehetnek a következők:
|
||||||
|
b) |
A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója |
A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik |
||||||
1.3.5.2. A hevítésből/újrahevítésből és a hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátások
BAT 51. A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
|
a) |
Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata |
Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz |
Általánosan alkalmazható |
|
b) |
A tüzelés optimalizálása |
A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása |
|
|
c) |
Kemenceautomatizálás és -vezérlés |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
|
|
d) |
Füstgáz-visszavezetés |
A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében |
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja |
|
e) |
Alacsony NOX-kibocsátású égők |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják |
|
f) |
A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása |
A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között |
Általánosan alkalmazható |
|
g) |
Oxigéndúsításos tüzelés |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja |
|
h) |
Lángmentes tüzelés |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében |
1.24. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) az NOX levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében és a CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szint
|
Paraméter |
Egység |
Eljárás(ok) |
BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) |
|
NOX |
mg/Nm3 |
Hevítés/újrahevítés/hőkezelés |
100 –250 (71) |
Nincs indikatív szint |
|
CO |
Hevítés/újrahevítés/hőkezelés |
Nincs BAT-AEL |
10 –100 |
A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48.
1.3.6. Vízfogyasztás és szennyvízképződés
BAT 52. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása:
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||
|
a) |
Vízáramok elkülönítése |
Lásd az 1.4.4. szakaszt |
Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja |
||
|
b) |
A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása |
A vízáramokat (például technológiai víz, hűtővíz) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják |
A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák |
||
|
|||||
1.4. A technikák leírása
1.4.1. Az energiahatékonyság növelésére szolgáló technikák
|
Technika |
Leírás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kemenceautomatizálás és -vezérlés |
A melegítési folyamatot egy számítógépes rendszer segítségével optimalizálják, amely szabályozza a kulcsfontosságú paramétereket, például a kemence és az alapanyag hőmérsékletét, a levegő-tüzelőanyag arányt és a kemence nyomását |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése |
Intézkedéseket hoznak az öntési eljárás hatékonyságának maximalizálása és a hulladékképződés csökkentése érdekében, például:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az aknamagasság növelése CBC kemencékben |
A hideg szeles kupolókemencékben az akna magasságának növelése lehetővé teszi, hogy az égési gázok hosszabb ideig érintkezzenek a töltettel, ami nagyobb hőátvitelt eredményez |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Hosszú kampányú kupola |
A kupolókemencét hosszú kampányüzemre állítják be, hogy minimálisra csökkentsék a karbantartást és a folyamatváltozásokat. Ez az aknában, a fenéken és a kandallóban a kemence tűzállóbb béléseinek használatával, a kemence falának vízhűtésével, valamint a kemenceaknába mélyebben behatoló, vízhűtéses fúvócsövekkel érhető el |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje |
A lefúvatási időszakok minimalizálása a formázási és öntési eljárások ütemezésének programozásával az észszerűen állandó fémkereslet biztosítása érdekében |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Oxigéndúsításos tüzelés |
Az égéslevegőt részben vagy egészben tiszta oxigénre cserélik. Az oxigéndúsításos tüzelés használható a lángmentes tüzeléssel együttesen |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása |
Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása közvetlenül a lefúvatás során, a kokszágyba történő oxigén befecskendezésével vagy a fúvókákon keresztül valósul meg |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Véggázok utánégetése |
Lásd az 1.4.3. szakaszt |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az égéslevegő előmelegítése |
Az égési füstgázból visszanyert hő egy részének újrafelhasználása az égés során használt levegő előmelegítése céljából. Ez például regeneratív vagy rekuperatív égők használata révén érhető el (lásd lejjebb). Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Rekuperatív égő |
A rekuperatív égők különböző típusú rekuperátorokat (például sugárzásos, konvekciós, kompakt vagy sugárzócsöves kialakítású hőcserélőket) alkalmaznak, hogy közvetlenül visszanyerjék a hőt a füstgázokból, amelyeket azután az égéslevegő előmelegítésére használnak |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Regeneratív égő |
A regeneratív égők két felváltva működő égőfejből állnak, amelyek tűzálló vagy kerámia anyagú hőtároló testekbe (foglalatokba) vannak beépítve. Míg az egyik égő működésben van, a másik égő tűzálló vagy kerámia anyagai elnyelik a füstgáz által leadott hőt, majd felhasználják azt az égéslevegő előmelegítésére |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Energiahatékony kemencetípus kiválasztása |
A kemence energiahatékonyságát figyelembe kell venni a kemence kiválasztásánál, például olyan kemencéknél, amelyek lehetővé teszik a bejövő töltet előmelegítését és szárítását az olvasztási zóna előtt |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák |
Az olvasztó- és hőkezelő kemencék energiaátalakítási hatékonyságának maximalizálása érdekében hozott intézkedések, a kibocsátások (különösen a por és a CO) minimálisra csökkentése mellett. Ezt számos folyamatoptimalizálási intézkedés alkalmazásával lehet elérni a kemence típusától függően, beleértve a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálását, valamint a kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazását (lásd fent). Az egyes kemencékre vonatkozó intézkedések közé tartoznak a következők: Kupolókemencék esetében:
Indukciós kemencék esetében:
Forgókemencék esetében:
EAF-ek esetében:
Aknakemencék esetében:
Lángkemencék esetében:
Tégelykemencék esetében:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A tiszta hulladék felhasználása |
A tiszta hulladék megolvasztása megakadályozza annak kockázatát, hogy a salak nemfémes vegyületeket vegyen fel, és/vagy a kemence vagy az öntőüst tűzálló bélései tönkremenjenek |
1.4.2. Az anyaghatékonyság növelésére szolgáló technikák
|
Technika |
Leírás |
||||||||||||||||||||||
|
A salak savasságának/lúgosságának beállítása |
Megfelelő folyasztószer (pl. mészkő savas és kalcium-fluorid bázisos kupolaműveletekhez) használata annak érdekében, hogy a salak elég folyékony legyen ahhoz, hogy elváljon a vastól |
||||||||||||||||||||||
|
Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
||||||||||||||||||||||
|
A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében |
A keletkező salakot/kohósalakot/szűrőport/elhasználódott tűzálló béléseket a helyszínen különféle technikák (aprítás, elkülönítés, granulálás, mágneses leválasztás) alkalmazásával előkezelik |
||||||||||||||||||||||
|
A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása |
A kötőanyagok és a gyantafelhasználás optimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők:
|
||||||||||||||||||||||
|
A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során |
A vizet és a szétválasztó szereket külön kell felvinni az öntőformára a szórófejre erősített további fúvókák segítségével. Először vizet permeteznek, jelentősen lehűtve az öntőformát a szétválasztó szer alkalmazása előtt, ami csökkenti a szennyező anyagok és a víz kibocsátását és felhasználását |
||||||||||||||||||||||
|
A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál |
A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott kötőrendszer szerint):
|
||||||||||||||||||||||
|
A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál |
A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott keményítési eljárás szerint): Fenol-uretán gyanták esetében (hűtődobozos eljárás):
Rezolésztergyanták esetében:
CO2-keményítésű gyanták (pl. lúgos fenolos, szilikát) esetében:
SO2-keményítésű gyanták (pl. fenolos, epoxi/akril) esetében:
|
||||||||||||||||||||||
|
A tiszta hulladék felhasználása |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
1.4.3. A levegőbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák
|
Technika |
Leírás |
||||||
|
A salak savasságának/lúgosságának beállítása |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
||||||
|
Adszorpció |
Szennyező anyagok eltávolítása a technológiai véggáz- vagy hulladékgázáramból szilárd felületen való megkötéssel (jellemzően aktív szén használatos adszorbensként). Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív |
||||||
|
Katalitikus oxidáció |
Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely a hulladékgázáramban lévő éghető vegyületeket levegővel vagy oxigénnel oxidálja egy katalizátorágyban. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidációhoz képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor. A jellemző oxidációs hőmérséklet 200 °C és 600 °C közötti |
||||||
|
Ciklon |
Olyan berendezés, amely a véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, rendszerint egy kúpos kamrában. A porleválasztókat főleg a további poreltávolítást megelőző előkezelésre vagy szerves vegyületek eltávolítására használják. Multiciklonok is használhatók |
||||||
|
Száraz mosás |
Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el |
||||||
|
Elektrosztatikus porleválasztó |
Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Általában 2–5 mező jöhet számításba, de a legfejlettebb ESP-k esetében akár 7 mező is rendelkezésre állhat. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek száraz vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően a finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják |
||||||
|
A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz |
A formázásból (beleértve a mintakészítést) és/vagy a magkészítésből származó kibocsátásokat extrahálják. A kiválasztott extraháló rendszer a formázási/magkészítési eljárás típusától függ.
|
||||||
|
Szövetbetétes szűrő |
A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek |
||||||
|
Lángmentes tüzelés |
A lángmentes tüzelést úgy érik el, hogy a tüzelőanyagot és az égéslevegőt külön-külön nagy sebességgel fecskendezik be a kemence égésterébe, hogy elnyomják a lángképződést és csökkentsék a termikus NOX-képződést, miközben egyenletesebb hőeloszlást hoznak létre az égéstérben. A lángmentes tüzelés kombinálható az oxigéndúsításos tüzeléssel (lásd az 1.4.1. szakaszt) |
||||||
|
Kemenceautomatizálás és -vezérlés |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
||||||
|
Alacsony NOX-kibocsátású égő |
A (nagyon alacsony NOX-kibocsátású égőt is magában foglaló) technika alapelve a láng csúcshőmérsékletének csökkentése. A levegő/tüzelőanyag keverése csökkenti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét és a láng hőmérsékletét, ezáltal késlelteti a tüzelőanyaghoz kötött nitrogén NOX-dá való átalakulását és a termikus NOX-képződést, miközben fenntartja a tüzelés hatékonyságát |
||||||
|
A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
||||||
|
Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
||||||
|
Oxigéndúsításos tüzelés |
Lásd az 1.4.1. szakaszt |
||||||
|
Véggázok utánégetése |
A kemence véggázaiban lévő CO és más szerves vegyületek utánégetését a kibocsátások csökkentésére és hővisszanyerésre használják. A keletkező hőt hőcserélővel visszanyerik, és a fúvólevegő előmelegítésére vagy egyéb belső célokra használják fel. A HBC kemencékben az utánégetés egy külön utánégető kamrában történik, amelyet egy földgázégő előmelegít. A CBC kemencékben az utánégetés közvetlenül a kupolaaknában történik. A forgókemencékben az utánégetést a kemence és a hőcserélő között elhelyezett utánégetővel hajtják végre |
||||||
|
A megfelelő kemencetípus kiválasztása |
A megfelelő kemencetípus(ok) kiválasztása a kibocsátások szintje és a műszaki kritériumok alapján, pl. folyamattípusok, úgymint folyamatos vagy szakaszos gyártás, kemencekapacitás, öntvénytípus, a nyersanyagok rendelkezésre állása, a nyersanyagok tisztaságától függő rugalmasság és ötvözetváltás. A kemence energiahatékonyságát is figyelembe kell venni (lásd az „Energiahatékony kemencetípus kiválasztása” technikát az 1.4.1. szakaszban) |
||||||
|
Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal |
Öntőformák és magok alkoholalapú bevonatainak vizes bevonatokkal való helyettesítése. A vizes bevonatokat környezeti levegőn vagy szárítókemencében szárítják |
||||||
|
Termikus oxidáció |
Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a hulladékgázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése a tűztérben levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé. A jellemző égési hőmérséklet 800 °C és 1 000 °C közötti. Többféle termikus oxidációt működtetnek:
|
||||||
|
A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
||||||
|
A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál |
Lásd az 1.4.2. szakaszt |
||||||
|
Nedves mosás |
Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gőzáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből. Ide tartoznak a Venturi-mosók is |
1.4.4. A vízbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák
|
Technika |
Leírás |
|
Eleveniszapos eljárás |
Az eleveniszapos eljárásban a mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és az egész keverék levegőztetése mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető medencébe helyezik |
|
Adszorpció |
Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (jellemzően aktív szén) felületére juttatva őket |
|
Aerob kezelés |
Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá és vízzé ásványosodnak, vagy egyéb metabolitokká és biomasszává alakulnak át |
|
Kémiai kicsapatás |
A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületté történő alakítása kémiai kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. Szükség esetén ezt mikroszűrés vagy ultraszűrés követheti. A foszfor kicsapatásához polivalens fémionokat (pl. kalciumot, alumíniumot, vasat) használnak |
|
Kémiai redukció |
A szennyező anyagok hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké való átalakítása redukálószerekkel |
|
Koagulálás és flokkulálás |
A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koagulálószereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek |
|
Kiegyenlítés |
Az áramok és a szennyező anyag-terhelések központi tartályokkal való kiegyenlítése a végső szennyvízkezelés bemeneténél. A kiegyenlítés történhet decentralizált módon vagy más irányítási technikákkal is |
|
Bepárlás |
A szennyvíz elpárologtatása olyan desztillációs folyamat, amelynek során a víz az illékony anyag, és a koncentrátumot fenékmaradékként kell kezelni (pl. újrafeldolgozni vagy ártalmatlanítani). E művelet célja a szennyvíz mennyiségének csökkentése vagy az anyalúgok töményítése. Az illékony gőzt kondenzátorban gyűjtik össze, és a kondenzvizet szükség esetén egy későbbi kezelés után újrahasznosítják. A bepárlóknak számos típusa létezik: természetes keringtető bepárlók; rövid csöves, függőleges bepárlók; kosaras bepárlók; esőfilmes bepárlók; kevert vékony filmes bepárlók. A megcélzott tipikus szennyező anyagok az oldható szennyező anyagok (pl. sók) |
|
Szűrés |
A szilárd anyagok elválasztása a szennyvízből porózus közegen történő átvezetéssel, pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés |
|
Flotáció |
A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók |
|
Membrán bioreaktor (MBR) |
Az MBR egy membrános eljárás (pl. mikroszűrés vagy ultraszűrés) és egy felfüggesztett növekedésű bioreaktor kombinációjából áll. A biológiai szennyvízkezelésre szolgáló MBR-rendszerben a hagyományos levegőztetett iszaprendszer másodlagos derítési és harmadlagos szűrési lépését membránszűréssel (az iszap és a szuszpendált szilárd anyagok szétválasztásával) helyettesítik |
|
Nanoszűrés |
Szűrési eljárás, amelyhez körülbelül 1 nm pórusátmérőjű membránokat használnak |
|
Semlegesítés |
A szennyvíz pH-jának semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), sósavat (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása |
|
Fizikai elválasztás |
A durva szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék és fémrészecskék elválasztása a szennyvízből, például szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítő tartályokkal |
|
Fordított ozmózis |
Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik |
|
Ülepítés |
A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel |
|
Vízáramok elkülönítése |
A vízáramok (például a talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a szükséges kezelési technikák alapján. A kezelés nélkül újrahasznosítható szennyvízáramokat elkülönítik a kezelést igénylő szennyvízáramoktól |
(1) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(4) Minden olyan paraméter esetében, amelynél a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő korlátozások és/vagy az üzemi feltételek (például szakaszos folyamatok) miatt a 30 percig tartó mintavétel/mérés és/vagy a három egymást követő mérés átlaga nem megfelelő, egy reprezentatívabb mintavételi/mérési eljárás alkalmazható. PCDD/F esetében egy 6–8 órás mintavételi időszakot kell alkalmazni.
(5) Amennyire megoldható, a méréseket a rendes üzemi körülmények között várható legmagasabb kibocsátási értékek mellett kell elvégezni.
(6) Az ellenőrzés csak akkor alkalmazandó a hűtődobozos eljárásra, ha aminokat használnak.
(7) Az ellenőrzés csak aromás kötőanyagok/vegyi anyagok használata esetén vagy a teljes öntőformás eljárás alkalmazása esetén alkalmazandó.
(8) Az ellenőrzés csak akkor alkalmazandó, ha az adott anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a véggázáramban.
(9) Az ellenőrzés nem alkalmazandó, ha csak elektromos áramot használnak.
(10) A kupolókemencéhez kapcsolódó és 0,5 kg/h-t meghaladó portömegárammal rendelkező kémények esetében folyamatos nyomon követést kell alkalmazni.
(11) Folyamatos mérések esetén ehelyett a következő általános EN-szabványokat kell alkalmazni: EN 15267-1, EN 15267-2, EN 15267-3 és EN 14181.
(12) Ha a mérések folyamatosak, az EN 13284-2 szabvány is érvényes.
(13) Az ellenőrzés nem alkalmazandó a BAT 39 a) pontjának alkalmazása esetén.
(14) Az ellenőrzés csak az ólomöntödékre vagy más olyan nemvasfémöntödékre vonatkozik, amelyek ötvözőelemként ólmot használnak.
(15) Az ellenőrzés csak fenolalapú kötőanyag-rendszerek használata esetén alkalmazandó.
(16) Az ellenőrzés nem alkalmazandó, ha csak földgázt használnak.
(17) Az ellenőrzés csak akkor alkalmazandó, ha vegyileg kötött homokot tartalmazó magokat használnak.
(18) Amennyiben a tételenkénti kibocsátás gyakorisága nem éri el az ellenőrzés minimális gyakoriságát, az ellenőrzést tételenként egyszer hajtják végre.
(19) Az ellenőrzés csak akkor alkalmazandó, ha az anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a szennyvízáramban.
(20) Közvetett kibocsátás esetén a minimális ellenőrzési gyakoriság 6 havonta egy alkalomra csökkenthető, ha a folyamat későbbi pontján található szennyvízkezelő üzemnek megfelelő a kialakítása és a felszereltsége ahhoz, hogy csökkentse az adott szennyező anyagok mennyiségét.
(21) A kémiai oxigénigény vagy a teljes szervesszén-tartalom ellenőrzése. Az előnyben részesített megoldás a TOC ellenőrzése, mert ennek során nincs szükség rendkívül mérgező vegyületek alkalmazására.
(22) Az ellenőrzés csak fenolos kötőanyagrendszerek használata esetén alkalmazandó.
(23) A nagy öntvényeket előállító öntödék esetében a BAT-AEPL tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 200 kWh/t folyékony fémet.
(24) A tartomány alsó határa jellemzően összetett öntvényformák gyártásával függ össze, például a felhasznált magok és/vagy emelők/adagolók nagy száma miatt.
(25) A tartomány felső határa jellemzően a centrifugális öntéssel függ össze.
(26) A BAT-AEPL-ek nem alkalmazhatók, ha a felhasznált homok mennyisége kevesebb, mint 10 000 t/év.
(27) A BAT-AEPL nem alkalmazható az alumínium nyomásos öntésére alkalmas öntödékben vízüveg használata esetén.
(28) A BAT-AEPL nem alkalmazható harmadik fél megfelelő újrafeldolgozási és/vagy hasznosítási igényének hiányában.
(29) Az EAF-okat működtető acél- vagy öntöttvasöntödék esetében a BAT-AEPL tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 100 kg/t folyékony fém értéket a metallurgiai kezelés során megnövekedett salakképződés miatt.
(30) A CBC-t működtető vasöntödék esetében a BAT-AEPL tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 100 kg/t folyékony fém értéket.
(31) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha az adott anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a véggázáramban.
(32) 1 000 °C feletti hőkezelés esetén (pl. temperöntvény gyártása esetén) a BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 300 mg/Nm3 értéket.
(33) A BAT-AEL és az indikatív kibocsátási szint nem alkalmazandó a kizárólag elektromos energiát (pl. ellenállást) használó kemencék esetében.
(34) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó a hűtődobozos eljárásra, ha aminokat használnak.
(35) A BAT-AEL csak aromás kötőanyagok/vegyi anyagok használata esetén alkalmazandó.
(36) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha az adott anyag a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a véggázáramban.
(37) A BAT-AEL csak fenolalapú kötőanyag-rendszerek használata esetén alkalmazandó.
(38) Magkészítés esetén a BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb lehet, és elérheti akár a 100 mg C/Nm3 értéket, ha mindkét alábbi feltétel (a) és b)) teljesül:
(39) A BAT-AEL csak aromás kötőanyagok/vegyi anyagok használata esetén vagy a teljes öntőformás eljárás alkalmazása esetén alkalmazandó.
(40) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha az adott anyag a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a véggázáramban.
(41) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha a formázáshoz és/vagy a magkészítéshez fenolalapú kötőanyag-rendszereket használnak.
(42) A BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 100 mg C/Nm3 értéket, ha a magkészítés során olyan szerves kötőanyag-rendszereket használnak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd: BAT 25, d), e) és/vagy f) technika).
(43) A BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti akár a 100 mg C/Nm3 értéket, ha a hulladékgáz-kezelő rendszer TVOC-kibocsátás-csökkentési hatékonysága meghaladja a 95 %-ot.
(44) A BAT-AEL csak ólomöntödékre alkalmazandó.
(45) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha a TVOC a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a hulladékgázáramokban.
(46) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha vegyileg kötött homokot tartalmazó magokat használnak.
(47) A BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti akár az 50 mg C/Nm3 értéket, amikor a maghomok nagy részarányban van jelen a homok újrafelhasználása során.
(48) A technikák leírását lásd az 1.4.4. szakaszban.
(49) Az átlagolási időszakok meghatározását az Általános megfontolások című rész tartalmazza.
(50) A BAT-AEL-ek csak akkor alkalmazandók, ha az adott anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a szennyvízáramban.
(51) Vagy a KOI-ra vagy a TOC-ra vonatkozó BAT-AEL-t kell alkalmazni. A TOC-ra vonatkozó BAT-AEL figyelembevétele az előnyben részesített megoldás, mivel a TOC ellenőrzése során nincs szükség rendkívül mérgező vegyületek alkalmazására.
(52) A BAT-AEL csak fenolos kötőanyagrendszerek használata esetén alkalmazandó.
(53) Az átlagolási időszakok meghatározását az Általános megfontolások című rész tartalmazza.
(54) A BAT-AEL-eket nem kötelező alkalmazni, amennyiben a folyamatban később található szennyvízkezelő üzemnek megfelelő a kialakítása és a felszerelése ahhoz, hogy csökkentse az adott szennyező anyagok mennyiségét, feltéve, hogy ez nem vezet nagyobb szintű környezetszennyezéshez.
(55) A BAT-AEL-ek csak akkor alkalmazandók, ha az adott anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a szennyvízáramban.
(56) A BAT-AEL csak fenolos kötőanyagrendszerek használata esetén alkalmazandó.
(57) A nedves mosást alkalmazó meglévő HBC-üzemek esetében a BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 12 mg/Nm3 értéket a kupola következő jelentős korszerűsítéséig.
(58) A BAT-AEL-tartomány alsó határa száraz mész befecskendezésével érhető el.
(59) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha az adott anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a hulladékgázáramban.
(60) A BAT-AEL nem alkalmazandó az a) technika alkalmazása esetén.
(61) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha a PPCDD/F a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a hulladékgázáramban.
(62) A BAT-AEL csak alumíniumöntödékre alkalmazandó.
(63) Az indikatív kibocsátási szint felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 70 mg/Nm3 értéket is az aknakemencék esetében.
(64) Az indikatív kibocsátási szint nem alkalmazandó a kizárólag elektromos energiát (pl. ellenállást) használó kemencék esetében.
(65) A BAT-AEL nem alkalmazandó a kizárólag elektromos energiát (pl. ellenállást) használó kemencék esetében.
(66) A BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és az aknakemencék esetében akár a 100 mg/Nm3 értéket is elérheti.
(67) A BAT-AEL csak akkor alkalmazandó, ha az adott anyag/paraméter a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül a hulladékgázáramban.
(68) A BAT-AEL nem alkalmazandó, ha csak földgázt használnak.
(69) A BAT-AEL csak az ólomöntödékre vagy más olyan nemvasfémöntödékre vonatkozik, amelyek ötvözőelemként ólmot használnak.
(70) Amennyire megoldható, a méréseket a rendes üzemi körülmények között várható legmagasabb kibocsátási értékek mellett kell elvégezni.
(71) Rekuperatív/regeneratív égők használata esetén a BAT-AEL-tartomány felső határa magasabb is lehet, és elérheti a 350 mg/Nm3 értéket.
ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2024/2974/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)
