(1)

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeknek kellően egyértelműnek, tömörnek és jól láthatónak kell lenniük ahhoz, hogy a végső befektetők megalapozott döntéseket hozhassanak. E célból hozzáférést kell biztosítani a végső befektetők számára olyan megbízható adatokhoz, amelyeket kellő időben és hatékonyan felhasználhatnak és elemezhetnek. Az ilyen közzétételekben szereplő információkat ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett irányelvekkel, rendeletekkel és nemzeti rendelkezésekkel összhangban át kell tekinteni és felül kell vizsgálni. Ezenkívül szabályokat kell megállapítani az említett információknak a weboldalakon történő közzétételére vonatkozóan, amennyiben az (EU) 2019/2088 rendelet ilyen közzétételt ír elő.

(2)

A referenciaként indexkosarat használó pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tartalmának és megjelenítésének átfogó képet kell adnia a végső befektetők számára az ilyen pénzügyi termékek jellemzőiről. Ezért szükséges, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek a referenciamutatóként kijelölt, indexkosárból álló indexek esetében a kosár egészére és minden egyes indexére egyaránt kiterjedjenek.

(3)

A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók fenntarthatósági teljesítményében érdekelt végső befektetők számára alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi piaci szereplők által a befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól, valamint a pénzügyi tanácsadók által a befektetési tanácsadásuk vagy biztosítási tanácsadásuk fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól nyújtott információk átfogóak legyenek. Az ilyen információknak ezért ki kell terjedniük mind a közvetlen, mind a közvetett eszközbefektetésekre.

(4)

Biztosítani kell, hogy a közzétett információk könnyen összehasonlíthatók, a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak mutatói pedig könnyen érthetők legyenek. Az ilyen összehasonlíthatóság és érthetőség javításához a káros hatások azon mutatóit, amelyek mindig főbb káros hatásokhoz vezetnek, meg kell különböztetni a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt, a pénzügyi piaci szereplők számára főbb káros hatások további mutatóitól. Fontos azonban biztosítani, hogy a befektetési döntéseknek az éghajlatra vagy más környezeti fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai ugyanolyan fontosnak minősüljenek, mint a befektetési döntések társadalmi, munkavállalói, emberi jogi, illetve a korrupció vagy a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai. A főbb káros hatások további mutatóinak ezért e tényezők közül legalább egyhez kapcsolódniuk kell. A fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb közzétételekkel való összhang biztosítása érdekében a főbb káros hatások mutatóinak adott esetben egységes mérőszámokat kell használniuk, és az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) használt mutatókon kell alapulniuk.

(5)

A közzéteendő információk összehasonlíthatóságának további erősítése érdekében a főbb káros hatásokra vonatkozó információknak az előző év január 1-jétől december 31-ig tartó referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat minden év június 30-ig mint közös határidőig kell közzétenni. Előfordulhat azonban, hogy a pénzügyi piaci szereplők befektetési portfóliói rendszeresen megváltoznak ezeken a referencia-időszakokon belül. A főbb káros hatásokat ezért az ilyen referencia-időszakon belül legalább négy konkrét alkalommal meg kell határozni, és az átlageredményt kell évente közzétenni. Annak érdekében, hogy a végső befektetők össze tudják hasonlítani, hogy a pénzügyi piaci szereplők miként vették figyelembe a főbb káros hatásokat az idő folyamán, a pénzügyi piaci szereplőknek legalább az előző öt referencia-időszakra vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátaniuk jelentéseik évenkénti időbeli összehasonlítását.

(6)

Azokat a pénzügyi piaci szereplőket, amelyek az adott naptári évben veszik első alkalommal figyelembe a főbb káros hatásokat, megfelelően kell kezelni, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a végső befektetők elegendő információt kapjanak befektetési döntéseik meghozatala előtt. Az ilyen pénzügyi piaci szereplőknek ezért közzé kell tenniük az azonosított főbb káros hatások elkerülése vagy csökkentése érdekében a következő referencia-időszak tekintetében általuk tervezett intézkedésekre vagy kitűzött célokra vonatkozó információkat. Ugyanezen okból közzé kell tenniük az említett következő referencia-időszak tekintetében a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítása és rangsorolása érdekében általuk alkalmazott politikákra és alkalmazni tervezett nemzetközi standardokra vonatkozó információkat is.

(7)

A végső befektetőknek lakóhelyük tagállamától függetlenül össze kell tudniuk hasonlítani a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a közzétételeik összefoglalóját a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén, valamint azon tagállamok hivatalos nyelveinek egyikén kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyekben pénzügyi termékeik elérhetők.

(8)

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó, a pénzügyi piaci szereplők által szolgáltatott információkat a pénzügyi tanácsadók is használják. A pénzügyi tanácsadók által a tekintetben nyújtott információknak, hogy befektetési vagy biztosítási tanácsadásuk során figyelembe veszik-e, és ha igen, miként, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, egyértelműen ismertetniük kell, hogy a pénzügyi piaci szereplőktől származó információkat miként dolgozzák fel és építik be befektetési vagy biztosítási tanácsadásukba. Különösen fontos, hogy azok a pénzügyi tanácsadók, amelyek a pénzügyi termékek kiválasztása vagy az azokkal kapcsolatos tanácsadás során a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokkal kapcsolatos kritériumokra vagy küszöbértékekre támaszkodnak, közzétegyék ezeket a kritériumokat vagy küszöbértékeket.

(9)

A karbonlábnyom mérésére használt mérőszámok még nincsenek teljesen kidolgozva. Ezért azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a szervezetszintű közzétételekben pénzügyi termékeiknek az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodása mértékére hivatkoznak, az ilyen közzétételeket előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyvekre kell alapozniuk.

(10)

A pénzügyi termékek a környezeti vagy társadalmi jellemzőket részben a befektetési döntések főbb káros hatásainak figyelembevételével tudják előmozdítani. A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeknek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos közzétételek részeként figyelembe kell venniük az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatókat is. Ezért a pénzügyi piaci szereplőknek fenntarthatósági közzétételeik részeként jelezniük kell, hogy az említett pénzügyi termékek esetében hogyan veszik figyelembe befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.

(11)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők e jellemzőket csak a végső befektetők félrevezetése nélkül tehetik közzé. Ebből következik, hogy a pénzügyi piaci szereplők nem tehetnek közzé fenntarthatósági információkat oly módon, többek között termékbesorolás révén sem, amely nem tükrözi, hogy a pénzügyi termék ténylegesen miként mozdítja elő ezeket a környezeti vagy társadalmi jellemzőket. A pénzügyi piaci szereplők ezért a mögöttes eszközök kiválasztása tekintetében csak azokat a kritériumokat tehetik közzé, amelyek a befektetési döntéshozatal szempontjából kötelező erejűek, azokat pedig nem, amelyeket belátásuk szerint figyelmen kívül hagyhatnak vagy felülbírálhatnak.

(12)

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek sokféle mögöttes eszközbe fektethetők be, ezek közül azonban néhány önmagában nem feltétlenül minősül fenntartható befektetésnek, vagy nem feltétlenül járul hozzá a pénzügyi termék által előmozdított konkrét környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz. Az ilyen befektetések közé tartoznak például a fedezeti instrumentumok, a diverzifikációs célú átvilágítatlan befektetések, az olyan befektetések, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, vagy a kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközök. Az ilyen pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek ezért teljesen átláthatónak kell lenniük a mögöttes befektetéseknek az említett befektetési kategóriákra való felosztását illetően.

(13)

A pénzügyi termékek esetében számtalan módon lehet hivatkozni az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkre, többek között szerződéskötés előtti vagy időszakos dokumentumokban, a terméknévben vagy a befektetési stratégiájukról, a pénzügyi termékre vonatkozó standardokról, az általuk alkalmazott címkékről vagy az automatikus beléptetésre alkalmazandó feltételekről szóló marketingközleményekben. Az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők összehasonlíthatóságának és érthetőségének biztosítása érdekében azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket kínálnak, a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdításáról szóló információkat meg kell erősíteniük az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a szerződéskötés előtti és az időszakos közzétételekről szóló rendelkezésekben említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben.

(14)

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek fenntarthatósággal kapcsolatos ambíciói eltérő mértékűek. Ezért ha az említett pénzügyi termékek részben fenntartható befektetésre irányulnak, a pénzügyi piaci szereplőknek ezt meg kell erősíteniük az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a szerződéskötés előtti és az időszakos közzétételekről szóló rendelkezésekben említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben annak biztosítása érdekében, hogy a végső befektetők megértsék a fenntarthatóság különböző mértékeit, és megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak a fenntarthatóság tekintetében.

(15)

Noha indokolt, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek csak fenntartható befektetéseket eszközöljenek, az ilyen termékek bizonyos mértékig egyéb befektetéseket is eszközölhetnek, ha ezt az ágazatspecifikus szabályok előírják. Ezért helyénvaló előírni az ilyen egyéb befektetések összegének és céljának közzétételét annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen, hogy ezek a befektetések nem akadályozzák-e a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérését.

(16)

Számos pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi kritériumokon alapuló kizárási stratégiákra támaszkodik. A végső befektetőknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges információkkal, hogy felmérjék az ilyen kritériumok befektetési döntésekre gyakorolt hatásait, valamint az ilyen kizárási stratégiáknak a létrejövő portfólió összetételére gyakorolt hatását. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes kizárási stratégiákat akkor is hatékonynak állítanak be, ha valójában csak korlátozott számú befektetés kizárásához vezetnek vagy törvény által előírt kizárásokon alapulnak. El kell ezért oszlatni a „zöldrefestéssel”, vagyis azzal a gyakorlattal kapcsolatos aggályokat, amelynek révén tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni egy pénzügyi termék környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott pénzügyi termék valójában nem felel meg az alapvető környezeti vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése céljából, valamint annak érdekében, hogy a végső befektetők jobban megértsék az egyes pénzügyi termékek által alkalmazott kizárási stratégiák hatásait, a pénzügyi piaci szereplőknek az eszközallokációra vonatkozó információk és az ilyen stratégiák hatásainak mérésére használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó információk között meg kell erősíteniük a kizárt befektetésekre vonatkozó esetleges kötelezettségvállalásokat, különös tekintettel azokra, amelyek kötelező elemei a befektetési stratégiának.

(17)

Az (EU) 2019/2088 rendeletnek célja, hogy csökkentse a megbízó és az ügynökök között a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdításával, valamint a fenntartható befektetési célkitűzésekkel kapcsolatban fennálló információs aszimmetriákat. E célból az említett rendelet előírja, hogy a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötés előtti és weboldali közzétételekkel lássák el a végső befektetőket, amikor azok megbízottjaként járnak el. E követelmény teljeskörű érvényesülése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek a pénzügyi termék teljes életciklusa során nyomon kell követniük, hogy a termék miként felel meg a közzétett környezeti vagy társadalmi jellemzőknek vagy a fenntartható befektetési célkitűzésnek. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a weboldali közzétételek részeként ismertetniük kell az ilyen megfelelés folyamatos nyomon követésére szolgáló belső vagy külső kontrollmechanizmusokat.

(18)

Az (EU) 2019/2088 rendelet értelmében a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése szerves részét képezi a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeknek. Ezért azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeket kínálnak, információkat kell közzétenniük a befektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére irányuló politikáikról.

(19)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító és referenciamutatóként kijelölt indexet használó pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük, hogy az index összhangban van-e a szóban forgó jellemzőkkel, és ha igen, milyen módon. Ezzel szemben a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és referenciamutatóként kijelölt indexet használó pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján azt kell közzétenniük, hogy az index hogyan igazodik az említett befektetési célkitűzéshez, és hogy a kijelölt index miért és hogyan tér el egy általános piaci indextől. Az ilyen pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek tehát egyértelműen bizonyítaniuk kell, hogy a kijelölt index kialakítása megfelelő a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez, és hogy a pénzügyi termék stratégiája biztosítja, hogy a pénzügyi termék folyamatosan igazodjon az indexhez. Ezért az ilyen pénzügyi termékek esetében a módszertani információkat indexszinten kell közzétenni.

(20)

A pénzügyi piaci szereplők különböző befektetési módszereket alkalmazhatnak annak biztosítására, hogy az általuk kínált pénzügyi termékek teljesítsék a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy elérjék a fenntartható befektetési célkitűzést. A pénzügyi piaci szereplők közvetlenül vagy közvetve is befektethetnek a befektetést befogadó társaságok által kibocsátott értékpapírokba. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért átláthatóságot kell biztosítaniuk a tekintetben, hogy befektetéseik mely részét tarják közvetlenül és mely részét közvetve. A pénzügyi piaci szereplőknek ismertetniük kell különösen, hogy a származtatott termékek használata hogyan egyeztethető össze a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel vagy a fenntartható befektetési célkitűzéssel.

(21)

A végső befektetők számára biztosítandó egyértelműség érdekében a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti tájékoztatásnak nyilatkozat formájában egyértelművé kell tennie, hogy az ilyen termékek nem rendelkeznek fenntartható befektetési célkitűzéssel. Ugyanebből a célból, továbbá a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekhez viszonyított egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti, weboldali és időszakos tájékoztatásban fel kell tüntetni a fenntartható befektetések arányát is.

(22)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában szereplő meghatározás szerint a fenntartható befektetés valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe való befektetés, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetés, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv különösen fontos a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, mivel ezen elv betartása szükséges kritérium annak értékeléséhez, hogy a befektetés megvalósítja-e a fenntartható befektetési célkitűzést. Ez az elv ugyanakkor a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében is releváns, ha ezek a pénzügyi termékek fenntartható befektetéseket eszközölnek, mivel a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük az eszközölt fenntartható befektetések arányát. Azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek olyan pénzügyi termékeket kínálnak, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő, és amelyek részben fenntartható befektetéseket vagy fenntartható befektetést céloznak meg, tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatban. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak közzétételéhez kapcsolódik. Ezért a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos, a pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételekben ki kell fejteni, hogyan vették figyelembe a káros hatásokra vonatkozó mutatókat. Továbbá, mivel ezek a közzétételek szorosan kapcsolódnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletéhez (4), helyénvaló további információkat előírni a befektetéseknek az említett rendeletben meghatározott minimális biztosítékokkal való összehangolásáról.

(23)

Annak érdekében, hogy a végső befektetők jobban megérthessék az ajánlott befektetési stratégiákat, a pénzügyi piaci szereplőknek fenntarthatósággal kapcsolatos weboldali közzétételek útján részletezniük kell a szerződéskötés előtti dokumentumokban tömören közzétett témákat, és további releváns információkat kell szolgáltatniuk e végső befektetők számára. A pénzügyi piaci szereplőknek a szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell a végső befektetőket arról, hogy a weboldalon további részletes termékspecifikus információk találhatók, és hiperlinket kell adniuk ezekhez az információkhoz.

(24)

A termékekre vonatkozó weboldali közzétételnek további részleteket kell tartalmaznia az érintett pénzügyi termékre alkalmazott befektetési stratégiáról, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányításának értékelésére vonatkozó politikát, valamint az annak mérésére használt módszertant is, hogy a pénzügyi termék teljesíti-e a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzéseket. Ezen túlmenően a pénzügyi piaci szereplőknek weboldalukon egyértelmű, tömör és érthető összefoglalót kell közzétenniük az időszakos jelentéstétel részeként szolgáltatott információkról.

(25)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkében előírt időszakos közzétételek tartalma tekintetében a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük egy sor olyan egységes és összehasonlítható mennyiségi és minőségi mutatót, amelyek bemutatják, hogy az egyes pénzügyi termékek hogyan teljesítik az általuk előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy az általuk elérni kívánt fenntartható befektetési célkitűzést. Ezeknek a mutatóknak relevánsnak kell lenniük a pénzügyi terméknek a szerződéskötés előtti tájékoztatásban ismertetett kialakítása és befektetési stratégiája szempontjából. A szerződéskötés előtti közzétételek és az időszakos közzétételek közötti összhang biztosítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek az időszakos közzétételekben be kell számolniuk a szerződéskötés előtti tájékoztatásban említett azon konkrét fenntarthatósági mutatókról, amelyeket a környezeti vagy társadalmi jellemzők, illetve a fenntartható befektetési célkitűzés teljesülésének mérésére használnak.

(26)

Biztosítani kell, hogy a végső befektetők egyértelmű áttekintést kapjanak a pénzügyi termék befektetéseiről. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkében előírt időszakos jelentésekben tájékoztatást kell nyújtaniuk a pénzügyi termék tizenöt legfontosabb befektetésének hatásairól. Ezen legfontosabb befektetések kiválasztásának alapját az időszakos jelentésben bemutatott időszak során eszközölt befektetések legnagyobb arányát kitevő befektetések képezik, az arány megfelelő időközönként való kiszámításával biztosítva annak az adott időszakra vonatkozó reprezentativitását. Ha azonban a pénzügyi termék befektetéseinek felét tizenötnél kevesebb befektetés teszi ki, a pénzügyi piaci szereplőknek csak ezekről a befektetésekről kell információt szolgáltatniuk. Ezen túlmenően a megfelelő időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek legalább az előző öt időszakra vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátaniuk időszakos jelentéseik évenkénti időbeli összehasonlítását, amennyiben az említett időszakokra vonatkozó időszakos jelentések rendelkezésre állnak.

(27)

Azon pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek pénzügyi termékei a környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítéséhez vagy a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez referenciamutatót használnak, átláthatóságot kell biztosítaniuk a tekintetben, hogy a pénzügyi termék mennyire képes összhangban maradni a kijelölt referenciamutatóval az adott jellemző vagy célkitűzés teljesítése vagy elérése során. Ezért, valamint az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) előírt referenciamutató-szintű környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) közzétételekkel való összhang előmozdítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek időszakos jelentéseikben össze kell hasonlítaniuk az érintett pénzügyi termék teljesítményét a kijelölt referenciamutatók teljesítményével minden olyan fenntarthatósági mutató tekintetében, amely releváns annak alátámasztásához, hogy a kijelölt referenciamutató igazodik a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőihez vagy fenntartható befektetési célkitűzéséhez. Ennek az összehasonlításnak lehetővé kell tennie a végső befektetők számára annak egyértelmű meghatározását is, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben teljesít fenntartható módon egy irányadó termék teljesítményéhez képest.

(28)

A fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek előnyeit a másik tagállambeli pénzügyi piaci szereplők pénzügyi termékre vonatkozó ajánlatai esetében is biztosítani kell a végső befektetők számára. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos valamely nyelven összefoglalót kell készíteniük a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekben szolgáltatott információkról. Ha a pénzügyi termék elérhető a pénzügyi piaci szereplő székhelye szerinti tagállamon kívül, az információ összefoglalóját azon tagállam hivatalos nyelveinek egyikén is rendelkezésre kell bocsátani, ahol a pénzügyi termék elérhető.

(29)

Biztosítani kell, hogy az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt, a főbb káros hatásokra vonatkozó nyilatkozat, szerződéskötés előtti közzétételek és időszakos közzétételek összehasonlíthatók, a bennük foglalt információk pedig könnyen érthetők legyenek a végső befektetők számára. Ezért helyénvaló egységes mintadokumentumokat meghatározni ezen információk bemutatására. Ugyanezen okból a mintadokumentumoknak tartalmazniuk kell az általuk használt kulcsfogalmak összefoglaló magyarázatát.

(30)

Egyes pénzügyi termékek sok mögöttes befektetési lehetőséget kínálhatnak a végső befektetőknek. Biztosítani kell, hogy a végső befektetők tájékoztatást kapjanak az ilyen termékek potenciális fenntarthatósági teljesítményéről, és hogy a pénzügyi piaci szereplők kötelesek legyenek tájékoztatást adni a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező lehetőségekről. Ennek a tájékoztatásnak egyértelművé kell tennie, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében az, hogy a termékek milyen mértékben teljesítik ezeket a jellemzőket, attól függ, hogy a végső befektető milyen arányban választja ki az említett jellemzőket előmozdító lehetőségeket, és milyen időtartamra fektet be azokba. Az adott tájékoztatásnak azt is egyértelművé kell tennie, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében minden mögöttes befektetési lehetőségnek fenntartható befektetési célkitűzéssel kell rendelkeznie. Léteznek olyan pénzügyi termékek, amelyek esetében a végső befektetőknek felkínált sok mögöttes befektetési lehetőség közül egy vagy több környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében fontos, hogy az ilyen pénzügyi termékekre vonatkozó tájékoztatás ezekre a lehetőségekre is kiterjedjen. Vannak olyan pénzügyi termékek is, amelyek esetében a mögöttes befektetési lehetőségek közül egy vagy több fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül. Ebben az esetben az ilyen termékekre vonatkozó tájékoztatásnak szintén ki kell terjednie e lehetőségekre. Vannak ugyanakkor olyan pénzügyi termékek is, amelyek esetében a mögöttes befektetési lehetőségek közül egy vagy több fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem minősül az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott pénzügyi terméknek. Mivel ezek a lehetőségek az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó átfogó pénzügyi termék részét képezik, és fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, helyénvaló, hogy fenntartható befektetési célkitűzésükről minimuminformációkat kelljen adni.

(31)

A sok mögöttes befektetési lehetőséget kínáló pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti közzétételeknek a pénzügyi termék egészére vonatkozóan megfelelő szintű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fenntarthatósággal kapcsolatos információkról. A végső befektetőkkel közölni kell a fenntarthatósággal kapcsolatos mögöttes befektetési lehetőségek összefoglaló listáját, és egyértelműen jelezni kell, hogy hol találhatók fenntarthatósággal kapcsolatos információk ezekről a lehetőségekről. A listának biztosítania kell, hogy a mögöttes befektetési lehetőségek a fenntartható befektetési célkitűzés, valamint a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása tekintetében megfelelően kategorizálva legyenek.

(32)

A fenntarthatósággal kapcsolatos információknak közvetlenül az (EU) 2019/2088 rendeletben említett szerződéskötés előtti közzétételekhez csatolt mellékletek formájában történő közlése megakadályozhatja a végső befektetőt abban, hogy egyértelmű és tömör tájékoztatást kapjon, mivel a pénzügyi termék igen sok mögöttes befektetési lehetőséget kínálhat, és ezekhez ennek megfelelő számú információs melléklet tartozhat. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni, hogy az említett információkat irányelveken, rendeleteken vagy nemzeti jogon alapuló egyéb közzétételekre való hivatkozás útján adják meg. Hasonlóképpen, a sok mögöttes befektetési lehetőséget kínáló pénzügyi termékekkel kapcsolatos időszakos közzétételeknek csak a ténylegesen kihasznált befektetési lehetőségekre kell vonatkoznia, mivel azoktól függ, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben teljesíti az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy éri el fenntartható befektetési célkitűzését.

(33)

Az (EU) 2020/852 rendelet módosította az (EU) 2019/2088 rendeletet azáltal, hogy előírta a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és az említett rendelet 2. cikkének 17. pontja értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe fektető pénzügyi termékek szerződéskötés előtti és időszakos közzétételeibe foglalják bele az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott környezeti célkitűzésre vonatkozó információkat, valamint annak leírását, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben történtek az adott rendelet 3. cikkében említett, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. Az (EU) 2019/2088 rendelet immáron azt is előírja a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek szerződéskötés előtti és időszakos közzétételeibe foglalják bele a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és az említett rendelet értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe befektető pénzügyi termékekkel kapcsolatban előírt információkat. Lehetővé kell tenni a végső befektetők számára, hogy könnyen összehasonlíthassák a pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseinek mértékét. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 11. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékleteibe bele kell foglalniuk az ilyen befektetések olyan egységes mérőszámon alapuló grafikus ábrázolását, amelynek számlálója a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések piaci értéke, nevezője pedig az összes befektetés piaci értéke. A végső befektetők megbízható tájékoztatása érdekében a számlálónak a befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések piaci értékének e befektetést befogadó vállalkozások környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeinek arányát képviselő részét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó bevételeket kell tartalmaznia, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei megkövetelik, hogy ezeket a bevételeket környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek finanszírozására alkalmas összes befektetés figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a számlálóban szerepeljenek az infrastrukturális eszközök, ingatlaneszközök, értékpapírosítási eszközök és egyéb pénzügyi termékekbe történő befektetések, az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében és 6. cikkének első bekezdésében említettek szerint. Mivel nincsenek megbízható módszerek annak meghatározására, hogy a származtatott termékek révén elért kitettségek milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek, ezeket a kitettségeket nem szabad a számlálóban szerepeltetni. A nevezőben az összes befektetés piaci értékének kell szerepelnie.

(34)

Jelenleg nincs megfelelő módszertan annak kiszámítására, hogy a központi kormányzatokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettségek (szuverén kitettségek) milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek. A végső befektetők tudatosságának növelése érdekében kétféleképpen lehet kiszámítani és grafikus formában megjeleníteni a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések mértékét. Az első lehetőség, hogy meg kell engedni a központi kormányzatok, központi bankok és szupranacionális kibocsátók által kibocsátott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések szerepeltetését a számlálóban, ahol a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei előírják, hogy az abból származó bevételeket környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák, valamint a központi kormányzatok, központi bankok és szupranacionális kibocsátók által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések szerepeltetését a nevezőben, a bevételek felhasználásától függetlenül. A végső befektetők befektetési döntéseinek további információkkal való segítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy egyes szuverén kitettségek miért nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeniek, többek között azt a tényt feltüntetve – amennyiben ez így van –, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek annak kiszámítására, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek. A második lehetőség a szuverén kitettségek kizárása a számlálóból és a nevezőből, ami tovább javítja a pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát, és lehetővé teszi a végső befektetők számára annak értékelését, hogy a pénzügyi termékek milyen mértékben fektetnek be környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az állampapír-kitettségek bevonása nélkül.

(35)

A pénzügyi piaci szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik fél adatszolgáltatókra hagyatkozzanak, amennyiben a vállalkozások még nem tettek eleget az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott kötelezettségüknek, amely szerint közzé kell tenniük az arra vonatkozó információkat, hogy tevékenységeik hogyan és milyen mértékben kapcsolódnak olyan gazdasági tevékenységekhez, amelyek az említett rendelet 3. és 9. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülnek. Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételek hatálya alá nem tartozó befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések értékeléséhez a pénzügyi piaci szereplőknek a nyilvánosan közzétett adatokat kell értékelniük és használniuk. A pénzügyi piaci szereplők számára csak akkor engedhető meg, hogy közvetlenül a befektetést befogadó társaságoktól vagy harmadik felektől kapott adatokat használjanak, ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, feltéve, hogy az ilyen közzétételek alapján rendelkezésre bocsátott adatok egyenértékűek az említett 8. cikk szerinti közzétételek alapján rendelkezésre bocsátott adatokkal.

(36)

Biztosítani kell, hogy a pénzügyi termékek következetesen közzétegyék az arra vonatkozó információkat, hogy a nem pénzügyi vállalkozásnak minősülő befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. és 9. cikke szerint. E célból, az említett mérték méréséhez, a pénzügyi piaci szereplőknek vagy az árbevétel, vagy a tőkekiadások vagy a működési költségek részarányát kell választaniuk az egyes pénzügyi termékek fő teljesítménymutatójának kiszámításához, és az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben közzé kell tenniük ezt a választást. A pénzügyi termékek összehasonlíthatóságának biztosítása és a végső befektetők számára az érthetőség megkönnyítése érdekében a fő teljesítménymutatónak alapértelmezés szerint az árbevételnek kell lennie. A tőkekiadások vagy a működési költségek csak akkor alkalmazhatók, ha a pénzügyi termék jellemzői indokolják annak használatát, különösen, ha a tőkekiadások vagy a működési költségek jobban tükrözik az említett pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésének mértékét, és feltéve, hogy ezek alkalmazását megindokolják. Azon befektetést befogadó vállalkozások esetében, amelyek az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 1. cikkének 8. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozásnak minősülnek, az összehasonlíthatóságot úgy kell elérni, hogy az azonos típusú pénzügyi vállalkozásokra ugyanazon fő teljesítménymutatót kell alkalmazni. A nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében lehetővé kell tenni, hogy a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatókat egyetlen fő teljesítménymutatóban kombinálják. A végső befektetők rendelkezésére álló átláthatóság előmozdítása érdekében elő kell írni, hogy az arra vonatkozó időszakos közzétételek, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben történnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, összehasonlítsák az e gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek a szerződéskötés előtti közzétételekben szereplő célarányaival. Az összehasonlíthatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében az időszakos közzétételeknek az árbevétel, a tőkekiadások és a működési költségek arányában fel kell tüntetniük, hogy a befektetések milyen mértékben történtek az említett gazdasági tevékenységekbe.

(37)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mind azokkal az információkkal foglalkoznak, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekkel kapcsolatban szolgáltatniuk kell a pénzügyi szolgáltatási ágazatban. Az egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók átfogó képet kapjanak az említett rendelet szerinti kötelezettségeikről, megfelelő egyetlen rendeletbe foglalni a 2a. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében és a 11. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében előírt szabályozástechnikai standardokat.

(38)

E rendelet az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban együtt: európai felügyeleti hatóságok) által az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(39)

Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 54. cikkében, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 54. cikkében és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 54. cikkében említett európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérték az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport, az 1094/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Biztosítási és Viszontbiztosítási Érdekképviseleti Csoport, valamint az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.

(40)

Lehetővé kell tenni a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára, hogy alkalmazkodjanak az e felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott követelményekhez. A rendelet alkalmazásának kezdőnapját ezért 2023. január 1-jében kell meghatározni. Meg kell azonban követelni azoktól a pénzügyi piaci szereplőktől, amelyek az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint vagy az említett rendelet 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében előírtak szerint 2022. december 31-ig figyelembe vették a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, hogy a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó első időszak tekintetében 2023. június 30-ig tegyék közzé weboldalukon az említett hatásokra vonatkozó információkat a „Nyilatkozat a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszokban,

1.

„az 1., 2. és 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátás”: az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) III. melléklete 1.e) pontja i–iii. alpontjának megfelelő ÜHG-kibocsátások;

2.

„üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás);

3.

„súlyozott átlag”: a pénzügyi piaci szereplő befektetése súlyának aránya a befektetést befogadó vállalkozásban a befektetést befogadó vállalkozás vállalkozási értékéhez viszonyítva;

4.

„vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül;

5.

„a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozások”: olyan vállalkozások, amelyeknek bármilyen bevétele származik az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét;

6.

„megújuló energiaforrás”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepeken keletkező gáz, továbbá a biogáz;

7.

„nem megújuló energiaforrások”: a 6. pontban említettektől eltérő energiaforrások;

8.

„energiafogyasztási intenzitás”: a befektetést befogadó vállalkozás tevékenységi egységére, termelésére vagy bármely más mérőszámára vetített energiafogyasztásnak az adott befektetést befogadó vállalkozás teljes energiafogyasztásához viszonyított aránya;

9.

„nagy éghajlati hatású ágazatok”: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatok;

10.

„védett terület”: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a kijelölt területek közös adatbázisában (CDDA) kijelölt területek;

11.

„a biológiai sokféleség szempontjából jelentős értéket képviselő, védett területeken kívüli terület”: a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 7b. cikkének (3) bekezdésében említett, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterület;

12.

„vízbe történő kibocsátás”: a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 2. cikkének 30. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok közvetlen kibocsátása, valamint a nitrátok, foszfátok és peszticidek közvetlen kibocsátása;

13.

„súlyosan vízhiányos területek”: olyan régiók, ahol az összes kivont víz aránya magas (40–80 %) vagy rendkívül magas (80 % feletti) a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) vízkockázati atlasza („Aqueduct”) szerint;

14.

„veszélyes hulladék és radioaktív hulladék”: veszélyes hulladék és radioaktív hulladék;

15.

„veszélyes hulladék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék;

16.

„radioaktív hulladék”: a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (25) 3. cikkének 7. pontjában meghatározott radioaktív hulladék;

17.

„nem újrafeldolgozott hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontja szerinti „újrafeldolgozás” értelmében nem újrafeldolgozott hulladék;

18.

„a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyek az alábbiak mindegyikével jellemezhetők:

19.

„biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek”: a Natura 2000 hálózat védett területei, az UNESCO világörökségi helyszínei és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területek, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (29) II. mellékletének D. függelékében említett egyéb védett területek;

20.

„fenyegetett faj”: az Európai Vörös Listán vagy a Természetvédelmei Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő fenyegetett állat- és növényfajok az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 7. szakaszában említettek szerint;

21.

„erdőirtás”: erdőterület ideiglenes vagy tartós, ember által előidézett átalakítása nem erdősített területté;

22.

„az ENSZ Globális Megállapodásának elvei”: az ENSZ Globális Megállapodásának tíz alapelve;

23.

„nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség” a férfi és női fizetett alkalmazottak átlagos bruttó órabére közötti különbség, a férfi fizetett alkalmazottak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve;

24.

„igazgatóság”: egy vállalkozás ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete;

25.

„emberi jogi politika”: igazgatósági szinten jóváhagyott emberi jogi politikai kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a befektetést befogadó vállalkozás gazdasági tevékenységeinek összhangban kell lenniük az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel;

26.

„visszaélést bejelentő személy”: az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) 5. cikkének 7. pontjában meghatározott „bejelentő személy”;

27.

„szervetlen szennyező anyagok”: a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott, a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek megfelelő vagy annál alacsonyabb kibocsátások;

28.

„légszennyező anyag”: az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 3. cikkének 5–8. pontjában meghatározott kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), és a finom szálló por (PM2,5), továbbá az említett irányelvben említett ammónia (NH3), valamint az említett irányelv I. mellékletében említett nehézfémek;

29.

„ózonkárosító anyag”: az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvben felsorolt anyagok.

1.

Az „ÜHG-kibocsátásokat” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

2.

A „karbonlábnyomot” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

3.

„A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitását” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

4.

A „szuverének ÜHG-intenzitását” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

5.

A „nem energiahatékony ingatlaneszközök” állományát a következő képlet szerint kell kiszámítani:

1.

„a befektetés aktuális értéke”: a pénzügyi piaci szereplő által a befektetést befogadó vállalkozásba eszközölt befektetés euróban kifejezett értéke;

2.

„vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül;

3.

„az összes befektetés aktuális értéke”: a pénzügyi piaci szereplő összes befektetésének euróban kifejezett értéke;

4.

a „közel nulla energiaigényű épület (NZEB)”, a „primerenergia-igény (PED)” és az „energiahatékonysági tanúsítvány (EPC)” a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikkének 2., 5. és 12. pontjában meghatározott fogalmat jelenti.