(1)

A Bizottság 2019. december 11-én elfogadta „Az európai zöld megállapodás” című közleményt, egy ütemtervet vázolva fel, amely meghatároz egy új növekedési stratégiát Európa számára, valamint ambiciózus célkitűzéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre vonatkozóan. Összhangban az Uniónak az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított, a 2030-as éghajlat-politikai céljai elérésének célkitűzésével, valamint az Unión belüli klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig, hatékony és társadalmilag méltányos módon való elérésének célkitűzésével, az európai zöld megállapodás bejelentett egy igazságos átmenet mechanizmust, hogy forrásokat biztosítson az Unió 2030-as éghajlat-politikai célja és az Unióban 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség célkitűzése irányába történő átállási folyamat kihívásának kezeléséhez, ugyanakkor senkit nem hagyva hátra. A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő régiók és emberek vannak a leginkább kitéve az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás káros hatásainak. A klímasemleges gazdaságra történő átállás új gazdasági lehetőségek forrása, jelentős munkahelyteremtési potenciállal, különösen olyan területeken, amelyek jelenleg a fosszilis tüzelőanyagoktól függenek. Hozzájárulhat a fokozott energiabiztonsághoz és rezilienciához is. Az átállás azonban rövid távú társadalmi és gazdasági költségekkel is járhat olyan területeken, amelyek komoly dekarbonizációs folyamaton mennek keresztül, és amelyeket már meggyengítettek a Covid19-válság zavart okozó gazdasági és társadalmi hatásai is.

(2)

Az átállás menedzselése jelentős strukturális változtatásokat fog megkövetelni nemzeti és regionális szinten egyaránt. Ahhoz, hogy sikeres legyen, az átállásnak csökkentenie kell az egyenlőtlenségeket, új, magas színvonalú munkahelyek létrehozásával nettó foglalkoztatási hatást kell gyakorolnia, valamint méltányosnak és társadalmilag mindenki számára elfogadhatónak kell lennie, megerősítve ugyanakkor a versenyképességet is. E tekintetben döntő fontosságú, hogy az átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területek – különösen a szénbányász régiók – támogatást kaphassanak helyi gazdaságuk diverzifikálásához és újjáélesztéséhez, valamint fenntartható foglalkoztatási lehetőségek teremtéséhez az érintett munkavállalók számára.

(3)

A Bizottság 2020. január 14-én elfogadta a „Fenntartható Európa beruházási terv – az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv” című közleményt, amelyben javaslatot tett egy igazságos átmenet mechanizmusra, amely azon régiókra és ágazatokra összpontosít, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagoktól – így például a széntől, a tőzegtől és az olajpalától – való függőségük vagy a kibocsátásintenzív ipari folyamatoktól való függőségük miatt az átállás a leginkább érint, de amelyek kevesebb kapacitással rendelkeznek a szükséges beruházások finanszírozására. Az igazságos átmenet mechanizmus létrehozását az Európai Tanács is megerősítette a 2020. július 21-i következtetéseiben. Az igazságos átmenet mechanizmus három pillérből áll: a megosztott irányítás keretében végrehajtott Igazságos Átmenet Alapból (IÁA), az InvestEU keretében létrehozott célzott igazságos átmenet programból, valamint az érintett régiókba irányuló további beruházásokat mozgósító közszektor-hitelezési eszközből. Az említett három pillér kiegészítő támogatást biztosít e régiók számára a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében.

(4)

Az IÁA jobb programozása és végrehajtása érdekében területi igazságos átmenet terveket kell megállapítani, amelyek meghatározzák az átállási folyamat kulcsfontosságú lépéseit és időrendjét, valamint azonosítják azon területeket, amelyeket a legkedvezőtlenebbül érint a klímasemleges gazdaságra való átállás, és amelyek kevesebb kapacitással rendelkeznek az átállás kihívásainak kezelésére. A területi igazságos átmenet terveket a releváns helyi és regionális hatóságokkal együtt és valamennyi releváns partner bevonásával kell elkészíteni, összhangban az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 8. cikkével. Azokat – az IÁA által támogatott megfelelő programokkal együtt – az említett rendelet 24. cikkével összhangban módosítani lehet annak érdekében, hogy olyan új területekre is kiterjedjenek, amelyekre az átállás súlyos hatást gyakorolna oly módon, amit a tervek eredeti elfogadásának időpontjában nem lehetett előre látni.

(5)

Létre kell hozni egy közszektor-hitelezési eszközt (a továbbiakban: a hitelezési eszköz). Ez az igazságos átmenet mechanizmus harmadik pillérét képezi, amelynek célja a közszektorbeli szervezetek által végzett beruházások támogatása, tekintve a közszektor kulcsfontosságú szerepét a piaci hiányosságok kezelésében. Az ilyen beruházásoknak ki kell elégíteniük a Bizottság által jóváhagyott területi igazságos átmenet tervekben leírt átállási kihívásokból eredő fejlesztési igényeket. A hitelezési eszköz keretében támogatni tervezett tevékenységeknek összhangban kell lenniük az igazságos átmenet mechanizmus másik két pillére keretében támogatott tevékenységekkel, és ki kell egészíteniük azokat. A hitelezési eszközt hétéves időszakra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (6) megállapított többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret) 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakához.

(6)

Az átállás által érintett területek kohéziójának és gazdasági diverzifikációjának fokozása érdekében a hitelezési eszköznek a fenntartható beruházások széles körére ki kell terjednie, feltéve, hogy az ilyen beruházások hozzájárulnak ezen területeknek az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, az Unió 2030-as éghajlat-politikai célja és az Unióban legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség irányába való átállás által okozott fejlesztési igények kielégítéséhez, a területi igazságos átmenet tervekben leírtak szerint. A hitelezési eszköz hatékonyságának javítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a hitelezési eszköz olyan támogatható projekteket is támogasson, amelyek a kérelemnek a hitelezési eszközhöz való, a kedvezményezettek általi benyújtását megelőzően megkezdték a végrehajtási szakaszukat. A hitelezési eszköz nem támogathat az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 9. cikke alapján kizárt tevékenységek egyikére sem kiterjedő beruházásokat, de támogathat a megújuló energiára, valamint a zöld és fenntartható mobilitásra, beleértve a zöld hidrogén előmozdítását, a hatékony távfűtési hálózatokra, a közszektorbeli kutatásra, a digitalizációra, az intelligens hulladék- és vízgazdálkodást szolgáló környezeti infrastruktúrára irányuló beruházásokat, továbbá támogathat fenntartható energia-, energiahatékonysági és integrációs intézkedéseket, beleértve épületek felújítását és átalakítását, városfejlesztést és -rehabilitációt, a körforgásos gazdaságra történő átállást, földterület- és ökoszisztéma-helyreállítást, illetve ezek kármentesítését – figyelembe véve a „szennyező fizet” elvet–, a biológiai sokféleséget; valamint tovább- és átképzést, képzési és szociális infrastruktúrát, beleértve az ellátást nyújtó létesítményeket és a szociális lakásokat is.

(7)

Az infrastrukturális fejlesztésekbe beletartozhatnak olyan határokon átnyúló projektek és megoldások is, amelyek az ökológiai katasztrófákkal – különösen az éghajlatváltozás által felerősödött ökológiai katasztrófákkal – szembeni fokozott rezilienciához vezetnek. Átfogó beruházási megközelítést kell előnyben részesíteni, különösen a jelentős átállási igényekkel rendelkező területeken. Más ágazatokba történő beruházások is támogathatók, ha összhangban vannak a jóváhagyott területi igazságos átmenet tervekkel. A beruházási költségeik fedezéséhez elegendő bevételfolyamokat nem generáló beruházások támogatásával a hitelezési eszköznek azt kell céloznia, hogy a közszektorbeli szervezetek számára biztosítsa az olyan területi, társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezeléséhez szükséges kiegészítő forrásokat, amelyeket az átálláshoz való alkalmazkodás fog eredményezni. Az olyan beruházások azonosításának elősegítése érdekében, amelyek a hitelezési eszköz keretében támogathatók, és amelyek jelentős pozitív környezeti – többek között a biológiai sokféleséggel kapcsolatos – hatással bírnak, a Bizottságnak a hitelezési eszköz értékelése során figyelembe kell vennie a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiát. A fenntartható projektekkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása érdekében valamennyi finanszírozási partnernek alkalmaznia kell adott esetben a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiát, beleértve a „ne okozz jelentős kárt” elvet is.

(8)

A hitelezési eszköz keretében támogatható projektek előkészítése, értékelése, végrehajtása és nyomon követése során adott esetben biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést és különösen a nemek közötti egyenlőséget. Hasonlóképpen a kedvezményezetteknek és a Bizottságnak a hitelezési eszköz végrehajtása során el kell kerülniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést is. A hitelezési eszköz célkitűzéseit az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival, a szociális jogok európai pillérével, a „szennyező fizet” elvvel, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodással (8) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) és a „ne okozz jelentős kárt” elvvel összhangban kell megvalósítani.

(9)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az Uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(10)

A hitelezési eszköznek az Unió által nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat és egy finanszírozási partner által a szabályainak, hitelnyújtási politikáinak és eljárásainak megfelelően nyújtott hiteleket ötvözve kell támogatást biztosítania. A vissza nem térítendő támogatási komponensre szánt, a Bizottság által közvetlen irányítás keretében végrehajtott pénzügyi keretösszegnek – a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban – költségfüggetlen finanszírozás formáját kell öltenie. Az említett finanszírozási formának segítenie kell részvételre ösztönözni a projektgazdákat, valamint arra, hogy hozzájáruljanak a hitelezési eszköz célkitűzéseinek a hitel nagyságához mérten hatékony módon történő eléréséhez. A hitelkomponenst az Európai Beruházási Banknak (EBB) kell biztosítania. Lehetővé kell tenni a hitelezési eszköz kiterjesztését, hogy más finanszírozási partnerek is képessé váljanak a hitelkomponens biztosítására, amennyiben a vissza nem térítendő támogatási komponenshez további források válnak elérhetővé, vagy amennyiben ez a hitelezési eszköz helyes végrehajtásához szükséges. Ilyen esetekben a Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamokat és az Európai Parlamentet arról, hogy szándékában áll kiterjeszteni a hitelezési eszközt és további finanszírozási partnereket kiválasztani, figyelembe véve a hitelezési eszköz célkitűzéseinek teljesítésére, a saját forrásaik felajánlására és a megfelelő földrajzi lefedettség biztosítására vonatkozó kapacitásukat.

(11)

A Bizottság és a finanszírozási partnerek között igazgatási megállapodásokat kell aláírni. E megállapodásoknak meg kell határozniuk a projektek értékelésére és nyomon követésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket, valamint az egyes felek jogait és kötelezettségeit, beleértve az ellenőrzésekre, a jelentéstételre és a kommunikációra vonatkozó részletes rendelkezéseket is. A kommunikációs rendelkezések között szerepelnie kell különösen azon kötelezettségnek, hogy közzé kell tenni a hitelezési eszköz keretében támogatásban részesülő minden egyes projektre vagy hitelprogramra vonatkozó információkat.

(12)

A klímasemleges gazdaságra való átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területek beruházási igényeinek kezelése révén a hitelezési eszköznek kulcsfontosságú hozzájárulást kell biztosítania az éghajlat-politikai fellépések általános érvényesítéséhez. A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből nyújtott források ezért az IÁA-val azonos mértékben fognak hozzájárulni az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez.

(13)

A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből 250 000 000 EUR összeget az uniós költségvetésből kell finanszírozni az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelettel összhangban, és ezen összeg az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (10) 18. pontja értelmében.

(14)

A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből 275 000 000 EUR-t az e rendelet I. mellékletében felsorolt programok keretében létrehozott pénzügyi eszközökből származó visszafizetésekből kell finanszírozni. Az ilyen bevétel a hitelezési eszköztől független, lezárt programokból származik, és azt az EUMSZ 322. cikkének (1) bekezdése alapján a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjától eltérve külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(15)

A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből 1 000 000 000 EUR-t az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott uniós garancia feltöltésének előre látható többletéből kell finanszírozni. Ezért – az említett többletnek a hitelezési eszközhöz való hozzárendelése érdekében – el kell térni a költségvetési rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától, amely előirányozza a költségvetési garanciára képzett tartalékok bármely többletének a költségvetésbe való visszaállításának kötelezettségét. Az említett címzett bevételt az EUMSZ 322. cikkének (1) bekezdése alapján a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjától eltérve, külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(16)

A költségvetési rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a külső címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következő programra vagy fellépésre. Az említett rendelkezés lehetővé teszi a címzett bevételek többéves ütemtervének összehangolását a hitelezési eszköz által finanszírozott projektek végrehajtási menetével.

(17)

A támogatható projektek előkészítésének, kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása és a projektek korai, a kérelemnek a hitelezési eszközhöz való, a kedvezményezett általi benyújtását megelőző előkészítésének támogatása érdekében tanácsadási támogatásra is kell forrásokat biztosítani. A támogatható projektek fenntarthatóságának biztosítása érdekében ezen forrásoknak egy részét a kedvezményezettek endogén kapacitásának támogatására kell fordítani.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam részesülhessen a vissza nem térítendő támogatási komponensből, az (EU) 2021/1056 rendelet I. mellékletében foglaltak szerint létre kell hozni egy mechanizmust a nemzeti részesedéseknek az első szakaszban történő előzetes allokálására. Annak érdekében azonban, hogy ez a célkitűzés összeegyeztethető legyen a hitelezési eszköz gazdasági hatása és végrehajtása optimalizálásának szükségességével, ilyen nemzeti allokációkat nem lehet előzetesen allokálni a 2025. december 31. utáni időszakra. Ezt követően a vissza nem térítendő támogatási komponens céljára rendelkezésre álló, fennmaradó forrásokat előzetesen allokált nemzeti részesedés nélkül és uniós szinten kompetitív alapon kell nyújtani, biztosítva ugyanakkor a beruházások kiszámíthatóságát, valamint szükségletalapú és a regionális konvergenciát célzó megközelítést követve.

(19)

A támogathatósági feltételeket és odaítélési kritériumokat a munkaprogramban és a pályázati felhívásokban kell meghatározni. E támogathatósági feltételeknek és odaítélési kritériumoknak figyelembe kell venniük a projekt relevanciáját a területi igazságos átmenet tervekben leírt fejlesztési igények összefüggésében, a regionális és területi konvergencia előmozdításának átfogó célkitűzését, valamint a vissza nem térítendő támogatási komponens jelentőségét a projekt életképessége szempontjából. A munkaprogramoknak meg kell határozniuk az olyan esetekre vonatkozó odaítélési kritériumokat is, amikor a források nem volnának elegendőek a támogatható projektek támogatására. Elsőbbséget kell biztosítani a kevésbé fejlett régiókban található projektek, az Unió éghajlat-politikai céljai eléréséhez közvetlenül hozzájáruló projektek, valamint az olyan közszektorbeli szervezetek által előmozdított projektek számára, amelyek dekarbonizációs terveket fogadtak el adott esetben a kritériumok ezen hierarchiájának megfelelően. Az ezen hitelezési eszköz alapján nyújtott uniós támogatást így csak azon tagállamok számára lehet rendelkezésre bocsátani, amelyek legalább egy jóváhagyott területi igazságos átmenet tervvel rendelkeznek. A munkaprogramnak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a tagállamok által benyújtott területi igazságos átmenet terveket is annak érdekben, hogy a mechanizmus különböző pillérei között biztosított legyen a koherencia. A hitelezési eszköz hatásának optimalizálása érdekében a hitelezési eszköz keretében támogatott egyedi projektek nem részesülhetnek támogatásban más uniós programokból, kivéve a projektek előkészítésével kapcsolatban. Az azonosítható különálló projektekből álló műveletek esetében azonban az említett projektek – az alkalmazandó támogathatósági szabályokkal összhangban – különböző uniós programok által is támogathatók.

(20)

Az uniós támogatásnyújtás hatékonyságának optimalizálása és az alternatív forrásokból származó potenciális támogatás és beruházás felváltásának megakadályozása érdekében a hitelezési eszköz keretében nyújtott támogatás csak olyan projekteknek biztosítható, amelyek nem generálnak a beruházási költségeik fedezéséhez elegendő bevételfolyamokat. Az említett bevételeknek meg kell felelniük olyan, a költségvetési átcsoportosításoktól eltérő bevételeknek, amelyeket a projekt által végzett tevékenységek közvetlenül generálnak, ilyenek például az értékesítések, a díjak vagy az úthasználati díjak és a meglévő eszközök korszerűsítése által generált többletmegtakarítások.

(21)

mivel a vissza nem térítendő támogatási komponensnek figyelembe kell vennie a tagállami régiók eltérő fejlesztési igényeit, az ilyen támogatást ki kell igazítani a kevésbé fejlett régiók javára. Figyelembe véve azon tényt, hogy a kevésbé fejlett régiókban működő közszektorbeli szervezetek általában alacsonyabb közberuházási kapacitást tapasztalnak, az ilyen szervezeteknek nyújtott hitelekre alkalmazott vissza nem térítendő támogatási rátáknak arányaiban magasabbnak kell lenniük.

(22)

A hitelezési eszköz hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges lehet tanácsadási támogatást nyújtani a projektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához. Az ilyen támogatást az InvestEU tanácsadó központon keresztül kell nyújtani a támogatható projektek számára és a projektek előkészítéséhez a kérelmek benyújtását megelőzően, különös figyelmet fordítva az olyan kedvezményezettekre, amelyek alacsonyabb közigazgatási kapacitással rendelkeznek, vagy amelyek kevésbé fejlett régiókban találhatók. Ilyen támogatást egyéb uniós programok keretében is lehet nyújtani.

(23)

A Bizottságnak – a hitelezési eszköz hatékonyságának, a célkitűzései megvalósítására irányuló kapacitásának mérése és a 2027 utáni esetleges meghosszabbítása előkészítésének támogatása érdekében – egy időközi és egy záró értékelést kell végeznie, beleértve adott esetben egy nemi szempontú hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezések elfogadása lehetőségének értékelését is, és az értékelő jelentéseket be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése alapján a hitelezési eszközt egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást.

(24)

A végrehajtás felgyorsítása és az erőforrások időben történő felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell állapítania a vissza nem térítendő támogatási megállapodásokba foglalandó konkrét biztosítékokat. E célkitűzésre tekintettel, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az arányosság elvével összhangban csökkentse vagy megszüntesse az uniós támogatást azon esetekben, amikor a projekt végrehajtása terén súlyos a haladás hiánya. A hitelezési eszközre a költségvetési rendelet alkalmazandó. Az uniós finanszírozási programok végrehajtása során a koherencia biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet alkalmazni kell az a hitelezési eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatási komponensre és a tanácsadási támogatás forrásaira.

(25)

A költségvetési rendelettel és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/EK, Euratom (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(26)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hitelezési eszköz végrehajtásának és az általa elért haladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok, valamint az EBB-től eltérő finanszírozási partnerek kiválasztására vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) összhangban kell gyakorolni.

(28)

E rendelet célkitűzését – nevezetesen a klímasemlegességre való átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területek előnyben részesítését a megfelelő fejlesztési igények közberuházásokon keresztül történő kielégítése révén – a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani – amiatt, hogy a közszektorbeli szervezetek nehézségekbe ütköznek az olyan beruházások támogatása terén, amelyek nem generálnak elegendő bevételfolyamokat a beruházási költségeik fedezéséhez – az Unió szintjén azonban – mivel közvetlen irányítás keretében koherens végrehajtási keretre van szükség – e célkitűzés jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket,