This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32019Y1209(01)
Recommendation of the European Systemic Risk Board of 26 September 2019 on exchange and collection of information for macroprudential purposes on branches of credit institutions having their head office in another Member State or in a third country (ESRB/2019/18)2019/C 412/01
Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2019. szeptember 26.) a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozó információk makroprudenciális célokra történő cseréjéről és gyűjtéséről (ERKT/2019/18)2019/C 412/01
Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2019. szeptember 26.) a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozó információk makroprudenciális célokra történő cseréjéről és gyűjtéséről (ERKT/2019/18)2019/C 412/01
HL C 412., 2019.12.9, p. 1–10
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32019Y1209(01)R(01) |
9.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 412/1 |
AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA
(2019. szeptember 26.)
a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozó információk makroprudenciális célokra történő cseréjéről és gyűjtéséről
(ERKT/2019/18)
(2019/C 412/01)
AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és f) pontjára, valamint 16–18. cikkére,
tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület igazgatótanácsának az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának létrehozásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 határozatára (2) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjára és 18–20. cikkére,
mivel:
(1) |
A makroprudenciális politika végső célja a pénzügyi rendszer egésze stabilitásának megőrzéséhez való hozzájárulás, beleértve a pénzügyi rendszer ellenállóképességének növelésén és a rendszerszintű kockázatok felgyülemlésének csökkentésén keresztül történő hozzájárulást is. |
(2) |
Az 1092/2010/EU rendelet elismeri, hogy a potenciális rendszerkockázatok nyomon követésének és értékelésének a vonatkozó makrogazdasági és mikropénzügyi adatok és mutatók széles körén kell alapulnia, és az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT) hozzáférést biztosít mindazon információkhoz, amelyek szükségesek a makroprudenciális felvigyázással kapcsolatos feladatai ellátásához, ugyanakkor szükség szerint megőrizve ezen információk titkosságát. |
(3) |
A makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással összefüggő más feladatokkal megbízott más hatóságoknak – a makroprudenciális politikai döntések alátámasztásául szolgáló elemzéseket készítő hatóságokat is ideértve – szintén hozzá kell férniük a feladataik ellátásához szükséges releváns adatokhoz és mutatókhoz. A különböző tagállamokban eltérő körű és gyakoriságú információk állnak az érintett hatóságok rendelkezésére a területükön található fióktelepekről. |
(4) |
Az ERKT/2011/3 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (3) többek között azt ajánlotta, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a makroprudenciális hatóságoknak legyen hatásköre a feladataik ellátásához szükséges összes nemzeti adat és információ időben történő bekéréséhez, a mikroprudenciális és értékpapír-piaci felügyeleti hatóságokra és a szabályozási körön kívülre kiterjedően, beleértve egyben az intézményspecifikus adatok indokolt kérelemre és a titoktartást szolgáló megfelelő szabályozás mellett történő bekérését. Ez az ajánlás ugyanakkor nem láthatta előre a makroprudenciális politika meghatározása és folytatása terén a tagállamokban 2011 óta kialakult különböző intézményi megoldásokat. Ezért nem foglalkozott kifejezetten bizonyos olyan intézményi megoldásokkal, amelyekre annak biztosítása érdekében lehet szükség, hogy a makroprudenciális hatóságok hozzáférjenek a feladataik ellátáshoz szükségesnek tekintett, azonban rendelkezésükre nem álló információkhoz. |
(5) |
Jelenleg számos tagállamban a pénzügyi rendszer fontos részét képezik a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepein keresztül nyújtott, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások. E tagállamokban egyes fióktelepek a) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 51. cikkével összhangban az illetékes hatóságok által jelentősként kerültek kijelölésre, b) megfelelnek az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények 2013/36/EU irányelv 131. cikke szerinti kritériumainak, c) az európai helyreállítási és szanálási keretrendszer alapján kritikus funkciókat látnak el, vagy d) jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek olyan tevékenységek területén, amelyek relevánsak a pénzügyi stabilitás szempontjából (a továbbiakban együttesen: a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelepek). Az uniós jog nem tartalmazza a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelepek harmonizált fogalommeghatározását. A határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások ilyen fióktelepeken keresztül történő nyújtása a jövőben várhatóan bővülni fog, ahogy az Európai Unióban folytatódik a pénzügyi integráció. A makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással összefüggő más feladatokkal megbízott bármely hatóságnak képesnek kell lennie az országában működő valamennyi olyan fióktelepre vonatkozó bizonyos alapvető információk megszerzésére, amelyek hitelintézeti anyavállalatának központi irodája más tagállamban vagy harmadik országban található. Erre azért van szükség, hogy a hatóság értékelni tudja legalább azt, hogy e fióktelepek a pénzügyi stabilitás szempontjából relevánsak-e abban az országban, ahol működnek. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy ez a helyzet, lehetősége kell legyen arra is, hogy részletesebb információkat szerezzen e fióktelepek tevékenységeiről. |
(6) |
A más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepei eltérő méretűek és jelentőségűek lehetnek. Amennyiben e fióktelepeket abban az országban, ahol működnek, a pénzügyi stabilitás szempontjából relevánsnak tekintik, fokozni kell a fogadó tagállam és a székhely szerinti tagállam érintett hatóságai közötti együttműködést. Az ilyen esetekben a túlzott hitelnövekedés jellemezte időszakokban vagy válság esetén az e fióktelepek által gyakorolt potenciális felerősítő hatás értékelése érdekében szükség van az e fióktelepek anyaintézményeire és vállalatcsoportjára vonatkozó kiválasztott információk cseréjére. Az ezen anyaintézményekre és csoportokra vonatkozó, a szavatolótőkével és a tőkeáttétellel (a vonatkozó pufferkövetelményeket is beleértve), a finanszírozási és likviditási kockázattal, az üzleti stratégiával és a helyreállítási tervek bizonyos vonatkozásaival kapcsolatos e kiválasztott információk cseréje ezenkívül az ilyen fióktelepek fogadó tagállamában folytatott makroprudenciális politika eredményességének biztosításához is szükséges. |
(7) |
Ezen okokból a C. ajánlásban megjelölt információk szolgáltatása szükségesnek tekintendő ahhoz, hogy a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok el tudják látni megbízatásukat. Az ilyen információkat indokolással ellátott kérelemre, a szükséges ismeret elve alapján, valamint az alkalmazandó uniós és nemzeti jog korlátai között kell e hatóságok rendelkezésére bocsátani. Amennyiben e hatóságoknak további információkat kell beszerezniük a feladataik ellátása és a rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérése vagy értékelése érdekében vagy új szakpolitikai eszközök kidolgozása céljából, úgy e további információkat indokolással ellátott kérelemre e hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. |
(8) |
Sem a 2013/36/EU irányelv, különösen annak 56. cikke, sem az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) nem zárja ki vagy akadályozza az illetékes hatóságok és a tagállamokban a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével megbízott hatóságok vagy szervek között a felügyeleti feladataik ellátása során folytatott információcserét. Bár az uniós jog keretet biztosít az érintett hatóságok között mikroprudenciális célokból folytatott információcseréhez, nem létezik a makroprudenciális célokból folytatott információcserére vonatkozó keret. |
(9) |
A központi bankok információkat gyűjtenek a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozóan. A Központi Bankok Európai Rendszeréhez tartozó nemzeti központi bankokat ösztönzik arra, hogy az ilyen információkat indokolással ellátott kérelemre, a szükséges ismeret elve alapján osszák meg az érintett hatóságokkal, mivel úgy tekinthető, hogy ezzel eredményesen elősegíthető a feladataik ellátása. |
(10) |
A más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozó információcserére irányadó, megfelelően kialakított szabályok segíthetik a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással összefüggő más feladatokkal megbízott hatóságokat a feladataik ellátásában. Az egyetértési megállapodások használata egységesítést és kiszámíthatóságot vezetne be és közös alapokat teremtene a tekintetben, hogy mi minősül a feladataik ellátása szempontjából releváns információnak; az egyetértési megállapodások továbbá az érintett hatóságok között makroprudenciális célokból folytatott információcsere kultúrájának kialakítására irányuló célkitűzés megvalósítását szolgáló eredményes és hatékony eszköznek tekinthetők. E tekintetben az északi–balti makroprudenciális fórum (6) és az újabb keletű, az északi–balti régióban a határokon átnyúló pénzügyi stabilitás tárgyában történő együttműködésről és koordinációról szóló egyetértési megállapodás (7) referenciaként szolgálhat az érintett hatóságok közötti szoros együttműködés keretéhez. |
(11) |
A szubszidiaritás elvének megfelelően a pénzügyi stabilitási vagy makroprudenciális célokra információkat gyűjtő érintett hatóságot az érintett tagállamnak kell meghatároznia. |
(12) |
A 2013/36/EU irányelv 40. cikke értelmében a fogadó tagállamok illetékes hatóságai előírhatják, hogy minden hitelintézet, amely területükön fiókteleppel rendelkezik, rendszeresen jelentést tegyen a fogadó tagállamban folytatott tevékenységeiről. Az ilyen adatszolgáltatás megkövetelhető i. tájékoztatási vagy statisztikai célból, ii. a fióktelepek jelentősként történő azonosítása céljából, vagy iii. a 2013/36/EU irányelv alapján az illetékes fogadó hatóság által követett felügyeleti célokból. Nem egyértelmű, hogy az e cikk alapján gyűjtött információk felhasználhatók-e makroprudenciális célokra is, mivel a vonatkozó rendelkezés nem tesz különbséget a mikroprudenciális és makroprudenciális felügyelet között. Ezért az Európai Bizottságnak az 575/2013/EU rendelet 513. cikkében előírt felülvizsgálat keretében meg kell fontolnia, hogy módosítani kell-e az uniós jogot, nevezetesen annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a fióktelepektől makroprudenciális célokra is lehet információkat gyűjteni. |
(13) |
A harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire csak a nemzeti jog vonatkozik, és a nemzeti jogszabályokat az uniós jog e tekintetben nem harmonizálta. A 2013/36/EU irányelv 47. cikke – az (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) történt közelmúltbeli módosítását követően – rögzíti, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak a harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeitől bizonyos minimális információkat kell gyűjteniük, kiegészítve bármely olyan egyéb információval, amelyet szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy megvalósulhasson a fióktelep tevékenységeinek átfogó nyomon követése. Ezeket az információkat – amennyiben lehetséges és megfelelő – meg kell osztani a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságokkal. Az 575/2013/EU rendelet 513. cikkében előírt és a fentiekben említett, arra vonatkozó felülvizsgálata keretében, hogy módosítani kell-e az uniós jogot, nevezetesen annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a fióktelepektől makroprudenciális célokra is lehet információkat gyűjteni, a Bizottságnak meg kellene fontolnia a harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeitől ilyen célokra történő adatgyűjtés megvalósíthatóságát is. |
(14) |
Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: SSM-rendelet) értelmében az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében a jelentős hitelintézetek tekintetében az Európai Központi Bank (EKB) az illetékes hatóság. Így az EKB felelős a jelentős hitelintézetek felügyeletéért, és szorosan együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy – az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóságok alkalmazottaiból álló – közös felügyeleti csoportokon keresztül ellássa feladatait. Ez lehetővé teszi a felügyelt hitelintézetekre vonatkozó információk zavartalan és gyors cseréjét. A makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok kérhetnek és kaphatnak a felügyeleti feladatkörében eljáró EKB-tól a más tagállamban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozó információkat. |
(15) |
Az SSM-rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján az EKB feladata, hogy értékelje a nemzeti hatóságok által elfogadott makroprudenciális intézkedéseket, és – ha ezt szükségesnek ítéli – szigorúbb követelményeket alkalmazzon a tőkepufferekre vonatkozóan, továbbá szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. E tekintetben a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozó információk az EKB számára e feladatok ellátásához adott esetben szükséges információk körébe tartoznak. |
(16) |
Az SSM-ben részt nem vevő tagállamok illetékes hatóságai a 2013/36/EU irányelv 51. és 116. cikke alapján létrehozott – a hitelintézet által folytatott határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó felügyeleti feladatok koordinálásának eszközéül szolgáló – felügyeleti kollégiumok keretében működhetnek együtt és cserélhetnek a felügyelt hitelintézetekre vonatkozó információkat. |
(17) |
Ez a határokon átnyúló információmegosztási mechanizmus a mikroprudenciális felügyelet célkitűzéseire összpontosít. Következésképpen a 2013/36/EU irányelv 51. és 116. cikke, valamint az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10), amely a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételeket határozza meg, nem irányozza elő kifejezetten a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok részvételét az érintett felügyeleti kollégiumokban. Ugyanakkor a székhely szerinti tagállam érintett illetékes hatósága főszabály szerint felkérhet más szerveket a felügyeleti kollégium ülésein való részvételre, amennyiben a kollégium minden tagja hozzájárul ehhez. Az azon hitelintézet vonatkozásában, amelyhez a fióktelep tartozik, a felügyeleti kollégiumokon belül megosztott bizonyos információk makroprudenciális szempontból relevánsak lehetnek. E tekintetben az illetékes hatóságokat ösztönzik arra, hogy kérjék fel a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott érintett hatóságokat a felügyeleti kollégiumokon belül tárgyalt és makroprudenciális szempontból releváns konkrét témák vizsgálatában való részvételre. Az ilyen érintett hatóságoknak az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet keretében lehetséges megfigyelőként történő kifejezett feltüntetése nagyobb fokú bizonyosságot nyújthatna e szerepet illetően. A felügyeleti kollégiumokon belül folytatott egyeztetések szempontjából is előnyös lehet, ha a makroprudenciális hatóságok képviselőit felkérik a felügyeleti kollégiumok ülésein való részvételre annak érdekében, hogy tájékoztassák a többi résztvevőt a makroprudenciális kockázatokról vagy a makroprudenciális területeken bekövetkezett szabályozási fejleményekről. |
(18) |
Az ezen ajánlás céljára folytatott információcserével kapcsolatos következetes, hatékony és eredményes megközelítés biztosítása érdekében az Európai Bankhatóságnak (EBH) az ERKT-val együttműködésben az információcserére vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgoznia, és figyelemmel kell kísérnie az információcserét. A releváns érdekeltektől kapott információk bizonyos mértékű konvergenciájának elérése érdekében az EBH-nak valamennyi releváns érdekelttel együttműködésben az egyetértési megállapodásokra vonatkozó közös keretet kell kialakítania. |
(19) |
Ez az ajánlás nem érinti az uniós központi bankok monetáris politikai megbízatását. |
(20) |
Az ERKT ajánlásait azt követően teszik közzé, hogy a címzetteket értesítették, valamint az Európai Unió Tanácsát az igazgatótanács erre vonatkozó szándékáról értesítették, és a Tanács számára reagálási lehetőséget biztosítottak, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1. SZAKASZ
AJÁNLÁSOK
A. ajánlás – Együttműködés és információcsere a szükséges ismeret elve alapján
Ajánlott, hogy az érintett hatóságok:
1. |
eredményes és hatékony módon folytassanak információcserét a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézeteknek valamely fogadó tagállamban található fióktelepeivel kapcsolatos azon információk tekintetében, amelyeket a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával összefüggő feladataik ellátásához vagy a pénzügyi stabilitással összefüggő más feladatokhoz szükségesnek ítélnek. Az információcserét a fogadó tagállamban a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással összefüggő más feladatokkal megbízott érintett hatóságtól érkező, az ilyen fióktelepekre vonatkozó információk iránti, indokolással ellátott kérelemre kell lefolytatni, figyelembe véve az EBH által a C(1) ajánlással összhangban kibocsátott iránymutatásokat. A kicserélendő információknak arányosaknak kell lenniük a fióktelepeknek a fogadó tagállamban a pénzügyi stabilitás szempontjából fennálló relevanciájával. |
2. |
alakítsanak ki a köztük való – vagy valamely harmadik ország érintett hatóságával folytatandó – együttműködésre és információcserére vonatkozó egyetértési megállapodásokat vagy másfajta önkéntes megállapodásokat a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepei tárgyában, amennyiben ezt az információcsere elősegítése érdekében valamennyi részt vevő fél szükségesnek és megfelelőnek ítéli. |
B. ajánlás – Az uniós jogi keret módosítása
Ajánlott, hogy az Európai Bizottság:
1. |
értékelje, hogy vannak-e az uniós jogszabályokban olyan akadályok, amelyek meggátolják, hogy a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok rendelkezzenek az e funkciók betöltéséhez vagy e feladatok ellátáshoz szükséges, a fióktelepekre vonatkozó információkkal vagy megszerezzék ezeket az információkat; |
2. |
amennyiben az Európai Bizottság értékelése eredményeként megállapítja, hogy ilyen akadályok állnak fenn, javasolja az uniós jogszabályok módosítását az ezen akadályok elhárítása érdekében. |
C. ajánlás – Az információcserére vonatkozó iránymutatások és az információcsere figyelemmel kísérése
Ajánlott, hogy az Európai Bankhatóság:
1. |
az A. ajánlással összhangban bocsásson ki a más tagállamban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepeire vonatkozóan az érintett hatóságok között folytatott információcseréről szóló iránymutatásokat, amelyek tartalmazzák a szükséges ismeret elve alapján, az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok korlátai között minimálisan megosztandó információk felsorolását. E felsorolásnak legalább a következő kategóriákba tartozó információs tételeket kell tartalmaznia:
|
2. |
az ERKT-val együttműködésben rendszeresen kísérje figyelemmel az érintett hatóságok között a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetek fióktelepei tárgyában folytatott információcsere eredményességét és hatékonyságát. |
2. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS
1. Fogalommeghatározások
Ennek az ajánlásnak az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) |
„fióktelep”: olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem önálló részét képezi egy hitelintézetnek, és amely közvetlenül bonyolítja a hitelintézeti tevékenység szerves részét képező ügyleteket vagy az ügyletek egy részét; |
b) |
„hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet; |
c) |
„a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelep”: a más tagállamban vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézetnek valamely fogadó tagállamban található olyan fióktelepe, amely a következő kritériumok bármelyikének megfelel:
|
d) |
„fogadó tagállam”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott fogadó tagállam; |
e) |
„székhely szerinti tagállam”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott székhely szerinti tagállam; |
f) |
„illetékes hatóság”: az a nemzeti jog által hivatalosan elismert közjogi hatóság vagy szervezet, amelyet a nemzeti jog felhatalmaz arra, hogy az adott tagállamban működő felügyeleti rendszer részeként felügyelje az hitelintézeteket, valamint a 1024/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB; |
g) |
„egyetértési megállapodás”: olyan önkéntes megállapodás, amely rögzíti, hogy az érintett hatóságok hogyan kívánnak együttműködni egymással, és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban meghatározza a kicserélendő adatok és információk részleteit; |
h) |
„érintett hatóság”:
|
2. Végrehajtási kritériumok
1. |
Ezen ajánlás végrehajtására a következő kritériumok vonatkoznak:
|
2. |
A címzetteknek közölniük kell az ERKT-val és a Tanáccsal az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedéseket, vagy az intézkedés mellőzését megfelelően meg kell indokolniuk. A jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
|
3. Az intézkedések elfogadására vonatkozó határidők
A címzetteknek az alábbi határidőkön belül közölniük kell az ERKT-val és a Tanáccsal az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedéseket, vagy az intézkedés mellőzését megfelelően meg kell indokolniuk:
1. A. ajánlás
a) |
Az érintett hatóságoknak 2020. december 31-ig időközi jelentést kell benyújtaniuk az ERKT-nak és a Tanácsnak az A. ajánlás végrehajtásáról; |
b) |
az érintett hatóságoknak 2024. december 31-ig végső jelentést kell benyújtaniuk az ERKT-nak és a Tanácsnak az A. ajánlás végrehajtásáról, figyelembe véve a nemzeti és az uniós jog, valamint az EBH iránymutatások esetleges módosításait. |
2. B. ajánlás
A Bizottság 2022. december 31-ig az ERKT és a Tanács rendelkezésére bocsátja a B. ajánlás végrehajtásáról szóló jelentését.
3. C. ajánlás
Az EBH 2023. december 31-ig az ERKT és a Tanács rendelkezésére bocsátja a C. ajánlás végrehajtásáról szóló jelentését.
4. Nyomon követés és értékelés
1. |
Az ERKT titkársága:
|
2. |
Az igazgatótanács értékeli a címzettek által jelentett intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben határozhat úgy, hogy ezt az ajánlást nem tartották be, és a címzett nem adott megfelelő indokolást az intézkedés mellőzésére. |
Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. szeptember 26-án.
az ERKT titkárságának vezetője, az ERKT igazgatótanácsa nevében
Francesco MAZZAFERRO
(1) HL L 331., 2010.12.15., 1. o.
(2) HL C 58., 2011.2.24., 4. o.
(3) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2011/3 ajánlása (2011. december 22.) a nemzeti hatóságok makroprudenciális felhatalmazásáról (HL C 41., 2012.2.14., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(5) Az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(6) Az északi–balti makroprudenciális fórum regionális együttműködési szerv, amely a központi bankok elnökeit és a felügyeleti hatóságok vezetőit fogja össze. A fórum rendszeresen megvitatja az északi és balti térségben, valamint egyes országokban mutatkozó, pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat, továbbá a makroprudenciális intézkedéseket és azok viszonzását mint az e kockázatok kezelésére és a regionális együttműködés fokozására szolgáló eszközöket.
(7) Az északi–balti régióban a határokon átnyúló pénzügyi stabilitás tárgyában történő együttműködésről és koordinációról szóló, Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország érintett minisztériumai, központi bankjai, pénzügyi felügyeleti hatóságai és szanálási hatóságai között létrejött, 2018. január 31-i egyetértési megállapodás.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/878 irányelve (2019. május 20.) a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 253. o.).
(9) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
(10) A Bizottság (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 21., 2016.1.28., 2. o.).
(11) Az Európai Bankhatóság 2014. december 16-i iránymutatása a 2013/36/EU irányelv 131. cikke (3) bekezdésének az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények értékelésével kapcsolatban történő alkalmazása feltételeinek a meghatározására szolgáló kritériumokról (EBA/GL/2014/10).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(13) Az (EU) 2019/878 irányelvvel módosított szöveg.
MELLÉKLET
Az ajánlásoknak való megfelelésre vonatkozó kritériumok
A. ajánlás – Együttműködés és információcsere a szükséges ismeret elve alapján
Az A. ajánlásra a következő megfelelési kritériumok vonatkoznak.
A(1) ajánlás – Eredményesség, hatékonyság és arányosság az információcsere során
1. |
Az érintett hatóságoknak a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságtól érkező, indokolással ellátott kérelemre – megfelelően – össze kell gyűjteniük és meg kell osztaniuk legalább a következő kategóriákba tartozó információkat: a C(1) ajánlás a)–e) pontjában megjelölt információkat valamennyi fióktelep vonatkozásában, és ezenkívül a C(1) ajánlás f)–h) pontjában megjelölt információkat a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelepek vonatkozásában. |
2. |
Az érintett hatóságoknak be kell számolniuk az ERKT-nak és az EBH-nak az információcsere során tapasztalt problémákról. |
3. |
Azt követően, hogy az EBH a C(1) ajánlásnak megfelelően iránymutatásokat tett közzé, az érintett hatóságoknak a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóság indokolással ellátott kérelmére legalább az ezen iránymutatásokban említett információkat kell megosztaniuk. |
4. |
Az információcsere során a következő irányadó elveket kell tiszteletben tartani:
|
5. |
A makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok részéről az intézkedés mellőzése megfelelően indokoltnak tekintendő, ha bizonyíték van arra, hogy tagállamukban nincsenek a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelepek, vagy ha a hatóságok kijelentik, hogy rendelkeznek a feladataik ellátáshoz szükséges minden információval. Az érintett hatóságok részéről az intézkedés mellőzése megfelelően indokoltnak tekintendő, ha nem érkezett hozzájuk indokolással ellátott kérelem valamely érintett fogadó tagállamban a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságtól. |
A(2) ajánlás – Az együttműködés és az információcsere mechanizmusai
1. |
Az érintett hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy bármely önkéntes megállapodás, például egyetértési megállapodás rögzítse többek között az érintett hatóságok közötti együttműködés elveivel és az indokolással ellátott kérelemre folytatott információcserére vonatkozóan az A(1) ajánlásban rögzített követelményekkel összhangban történő kölcsönös információcsere általános elvét. |
2. |
Úgy tekintendő, hogy az érintett hatóságok eleget tesznek az A(2) ajánlásnak, amennyiben az ilyen önkéntes megállapodásokra vonatkozó bizonyítékkal szolgálnak vagy kijelentik, hogy ilyen önkéntes megállapodások kialakítása nélkül is jogosultak az A(1) ajánlásnak megfelelő információcserére. |
3. |
Az érintett hatóságok részéről az intézkedés mellőzése megfelelően indokoltnak tekintendő, amennyiben bizonyíték van arra, hogy tagállamukban nincsenek a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelepek, vagy ha a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok kijelentik, hogy rendelkeznek a feladataik ellátáshoz szükséges minden információval, vagy hogy nem küldtek vagy kaptak információk iránti, indokolással ellátott kérelmet. |
B. ajánlás – Az uniós jogi keret módosítása
A B. ajánlásra a következő megfelelési kritériumok vonatkoznak.
Az Európai Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e az uniós jogszabályok módosítására annak biztosítása érdekében, hogy a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges információkkal annak érdekében, hogy legalább:
1. |
a C(1) ajánlásban felsorolt és az EBH által kidolgozandó kategóriákra vonatkozó információkat a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóság indokolással ellátott kérelmére rendszeresen gyűjteni lehessen; |
2. |
a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok indokolással ellátott eseti kérelmére további információkat lehessen gyűjteni; |
3. |
az A. ajánlással összhangban történő információgyűjtés és információcsere, valamint az érintett hatóságok rendelkezésére nem álló információk gyűjtése és cseréje lehetséges legyen, tekintettel különösen a 2013/36/EU irányelv 40., 47. és 56. cikkére, valamint a 2014/59/EU irányelv (1) 84. cikkére, különösen a helyreállítási tervek bizonyos elemeire vonatkozó információk cseréjét illetően; |
4. |
a jelentős fióktelep 2013/36/EU irányelv 51. cikkének céljára történő meghatározása megfelelően figyelembe vegye a pénzügyi stabilitással kapcsolatos, a fogadó tagállamban érvényesülő megfontolásokat; |
5. |
egyértelmű legyen, hogy a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok a 2013/36/EU irányelv 51. és 116. cikkére tekintettel megfigyelőként részt vehetnek a felügyeleti kollégiumokban. |
Az Európai Bizottságnak továbbá meg kell fontolnia, hogy az EBH által a C(1) ajánlás alapján kidolgozandó felsorolásban szereplő információkat beiktassa az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe, az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendeletbe (2) és az (EU) 680/2014 bizottsági végrehajtási rendeletbe (3) annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok ugyanazokhoz az információkhoz férhessenek hozzá, mint a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos más feladatokkal megbízott hatóságok.
C. ajánlás – Az információcserére vonatkozó iránymutatások és az információcsere figyelemmel kísérése
A C. ajánlásra a következő megfelelési kritériumok vonatkoznak.
C(1) ajánlás – Az információcserére vonatkozó iránymutatások
Az EBH által kibocsátandó, az információcserére vonatkozó iránymutatásoknak többek között a következőket kell tartalmazniuk:
a) |
az egyetértési megállapodás mintája, amelyet az információcserében részt vevő felek felhasználhatnak, és amelyben lehetőség van az e felek által szükségesnek ítélt további kiigazításokra; |
b) |
a hatékony és eredményes információcsere további elvei; |
c) |
adatszolgáltatási formátumok és táblák az információcseréhez; |
d) |
a C(1) ajánlásban megjelölt minimális információk meghatározása, ideértve az indokolással ellátott kérelemre valamennyi fióktelep vonatkozásában megosztandó tételek felsorolását, valamint az indokolással ellátott kérelemre a pénzügyi stabilitás szempontjából releváns fióktelepek vonatkozásában megosztandó tételek felsorolását. |
C(2) ajánlás – Az információcsere eredményességének és hatékonyságának figyelemmel kísérése
1. |
Az EBH-nak az ERKT-val együttműködésben az érintett hatóságok által szolgáltatott információk alapján figyelemmel kell kísérnie az érintett hatóságok közötti információcsere hatékonyságát és eredményességét. |
2. |
Az érintett hatóságoktól az A(2) ajánlás szempontjából releváns 2. megfelelési kritérium alapján kapott információk és az ERKT-tól kapott információk alapján az EBH-nak rendszeresen, legalább évente be kell számolnia az ERKT-nak az érintett hatóságok között információcsere eredményességéről és hatékonyságáról, ideértve az információk iránti kérelmek számát és a válaszidőt, továbbá a megkötött egyetértési megállapodásokról. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(2) A Bizottság (EU) 2016/99 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 21., 2016.1.28., 21. o.).
(3) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).