This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32019R2146
Commission Regulation (EU) 2019/2146 of 26 November 2019 amending Regulation (EC) No 1099/2008 of the European Parliament and of the Council on energy statistics, as regards the implementation of updates for the annual, monthly and short-term monthly energy statistics (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2019/2146 rendelete (2019. november 26.) az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves, a havi és a rövid határidős havonkénti energiastatisztika aktualizálásának végrehajtása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2019/2146 rendelete (2019. november 26.) az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves, a havi és a rövid határidős havonkénti energiastatisztika aktualizálásának végrehajtása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
HL L 325., 2019.12.16, p. 43–98
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Modifies | 32008R1099 | helyettesítés | melléklet A | 05/01/2020 | |
Modifies | 32008R1099 | helyettesítés | melléklet B | 05/01/2020 | |
Modifies | 32008R1099 | helyettesítés | melléklet C | 05/01/2020 | |
Modifies | 32008R1099 | helyettesítés | melléklet D | 05/01/2020 |
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32019R2146R(01) | (CS, FR, HR, PT, RO) |
16.12.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/43 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2146 RENDELETE
(2019. november 26.)
az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves, a havi és a rövid határidős havonkénti energiastatisztika aktualizálásának végrehajtása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére és 9. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1099/2008/EK rendelet közös keretet hoz létre az Unión belüli összehasonlítható energiastatisztika előállításához, továbbításához, értékeléséhez és terjesztéséhez. |
(2) |
Az energiastatisztikáknak folyamatosan változniuk kell a technológiai fejlődés gyors üteme, az uniós energiapolitikák alakulása, valamint annak fontossága miatt, hogy az uniós célkitűzéseknek a hivatalos energiaadatokon alapuljanak és az azok elérése terén elért eredményeket nyomon lehessen követni. Ezért a növekvő vagy változó igények tükrözése érdekében rendszeresen aktualizálni kell az európai energiastatisztikai jelentéstételi keretet. |
(3) |
A Bizottság megállapította, hogy az éves, a havi és a rövid távú havonkénti energiastatisztika több szempontból is frissítésre szorul. Ezek mindenekelőtt az ipar végső energiafogyasztására vonatkozó statisztikák nagyobb részletezésére, a földgáz-kereskedelemre vonatkozó meghatározásoknak a következetesség javítása érdekében végrehajtandó fogalmi kiigazításaira, bizonyos adatszolgáltatási tételek kötelezővé tételére, valamint a szénre és villamos energiára vonatkozó havi adatgyűjtés időszerűségének javítására terjednek ki. A Bizottság számos technikai szempontot megvitatott és elfogadott a tagállamokkal, köztük a hatály, a megvalósíthatóság, a termelési költségek, a titoktartás és a tagállamokra nehezedő adatszolgáltatási terhek tekintetében. |
(4) |
Az 1099/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1099/2008/EK rendelet mellékleteinek helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. november 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
MELLÉKLET
A. MELLÉKLET
A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK
Ez a melléklet – egyéb, e mellékletekben szereplő meghatározás hiányában – a többi mellékletben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát, földrajzi vonatkozású megjegyzéseit vagy meghatározását tartalmazza.
1. FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK
Kizárólag statisztikai jelentési célra a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók:
— |
Ausztrália nem foglalja magában a tengerentúli területeit, |
— |
Dánia nem foglalja magában a Feröer-szigeteket és Grönlandot, |
— |
Franciaország magában foglalja Monacót, valamint Guadeloupe, Martinique, Guyana, Réunion és Mayotte francia tengerentúli területeket, |
— |
Olaszország magában foglalja San Marinót és a Vatikánt (Szentszék), |
— |
Japán magában foglalja Okinawát, |
— |
Portugália magában foglalja az Azori-szigeteket és Madeirát, |
— |
Spanyolország magában foglalja a Kanári-szigeteket, a Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát, |
— |
Svájc nem foglalja magában Liechtensteint, |
— |
Az Egyesült Államok magában foglalja az 50 államot, a szövetségi fővárost (Washington D.C.), az Amerikai Virgin-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot. |
2. AGGREGÁTUMOK
A villamosenergia- és hőtermelőket a termelés célja szerint csoportosítják:
— |
főtevékenységű termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú termelők, amelyek fő tevékenységükként harmadik feleknek történő eladásra termelnek villamos energiát és/vagy hőt, |
— |
saját célra termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú termelők, amelyek teljes egészében vagy részben saját felhasználásra, elsődleges tevékenységük támogatására termelnek villamos energiát és/vagy hőt. |
Megjegyzés: |
a NACE-osztályozás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a Bizottság tovább pontosíthatja a fogalommeghatározásokat a vonatkozó NACE-hivatkozásoknak (1) a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerinti beemelésével. |
2.1. Ellátási ágazat
2.1.1. Termelés/Belföldi termelés
Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított tüzelőanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezések és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelőknek átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiamennyiségeket.
„Belföldi termelés”: az érintett területen belüli forrásokból való termelést jelenti.
2.1.2. Visszanyert termékek
Csak a feketekőszénre alkalmazandó. Bányák által visszanyert iszapszerű hulladékok és meddőhányókból származó pala.
2.1.3. Egyéb forrásokból származó termékek
Olyan tüzelőanyag-mennyiségek, amelyek előállítását más tüzelőanyagok között tüntetik fel, de amelyeket más tüzelőanyagokhoz kevernek és keverékként használnak fel. E komponens további részleteit a következőképpen kell meghatározni:
— |
Egyéb forrásokból származó termékek: Szén |
— |
Egyéb forrásokból származó termékek: Olaj- és kőolajtermékek |
— |
Egyéb forrásokból származó termékek: Földgáz |
— |
Egyéb forrásokból származó termékek: Megújuló energiaforrások |
2.1.4. Import/Export
Egyéb meghatározás hiányában az „import” a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) az országon belüli felhasználásra, az „export” pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal. Az országok politikai határait átlépő mennyiséget tekintjük importáltnak vagy exportáltnak, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre.
Ha a származási vagy rendeltetési helyet nem lehet bejelenteni, a „Nem meghatározott/Egyéb” megnevezést kell használni.
2.1.5. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai
A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belvízi tavakon és vízi utakon, továbbá parti tengervizeken. Nem tartoznak ide a következők:
— |
a belföldi hajózásban részt vevő hajók fogyasztása; azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján, |
— |
a halászhajók fogyasztása, |
— |
a fegyveres erők fogyasztása. |
2.1.6. Készletváltozások
A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és záró készletszintje közötti különbség. Egyéb meghatározás hiányában a készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
2.1.7. A nemzeti területen tárolt nyitó- és zárókészletek összesen
A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak. A készletek közé tartoznak a különleges tárolóhelyek valamennyi típusán tárolt készletek, a felszínen vagy a felszín alatt egyaránt.
2.1.8. Közvetlen felhasználás
Olaj (Nyersolaj és kőolajtermékek), amelyet kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel. Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.
2.1.9. Kapott elsődleges termékek
Magában foglalja a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a belföldi földgáz-kondenzátumokat (2), és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.
2.1.10. Bruttó finomítói termelés
Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek. Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, magában foglalja viszont a finomítói tüzelőanyagot.
2.1.11. Újrahasznosított termékek
Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). E mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.
2.1.12. Visszaáramlás
A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei.
2.1.13. Termékek közötti transzferek
Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek. Egy termék negatív értékét egy (vagy több) pozitív értéknek kell kompenzálnia egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia.
2.1.14. Transzferált termékek
Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
2.1.15. Statisztikai különbségek
Számított érték az ellátás szempontjából történő számítás (felülről építkező megközelítés) és a felhasználás szempontjából történő számítás (alulról építkező megközelítés) különbségeként kerül meghatározásra. A nagyobb statisztikai különbségek okát meg kell állapítani.
2.2. Átalakítási ágazat
Az átalakítási ágazaton belül csak a más tüzelőanyaggá átalakított tüzelőanyagok mennyiségeit kell bejelenteni. A fűtésre, a berendezések működtetéséhez és általában véve az átalakítás támogatására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket az „Energiaágazat” alatt kell feltüntetni.
2.2.1. Főtevékenységű CSAK villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
Főtevékenységű termelők által csak villamos energiát termelő egységekben/erőművekben villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.2. Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) létesítmények
Főtevékenységű termelők által CHP-egységekben villamos energia és/vagy hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.3. Főtevékenységű termelők által CSAK hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
Főtevékenységű termelők által csak hőfejlesztő egységekben/erőművekben hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.4. Saját célra CSAK villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
Saját célra termelők által csak villamos energiát termelő egységekben/erőművekben villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.5. Saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) termelő létesítmények
Saját célra termelők által CHP-egységekben villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyagok teljes, és a hőtermelésre felhasznált tüzelőanyagoknak az értékesített hő előállítására használt arányos része. A hőtermelésre felhasznált tüzelőanyagok arányos, nem értékesített részét (saját célra felhasznált hő) a NACE-osztályozáson alapuló végsőenergia-felhasználás meghatározott ágazata szerint kell jelenteni. A nem értékesített, hanem nem pénzügyi megállapodások alapján más szervekhez vagy más tulajdonában lévő szervekhez szállított hőt az értékesített hővel azonos elv szerint kell jelenteni.
2.2.6. Saját célra CSAK hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
Saját célra termelők által csak hőt termelő létesítményekben (fűtőművek) felhasznált tüzelőanyagok azon arányos része, amely megfeleltethető az értékesített hő mennyiségének. A hőtermelésre felhasznált tüzelőanyagok arányos, nem értékesített részét (saját célra felhasznált hő) a NACE-osztályozáson alapuló végsőenergia-felhasználás meghatározott ágazata szerint kell jelenteni. A nem értékesített, hanem nem pénzügyi megállapodások alapján más szervekhez vagy más tulajdonában lévő szervekhez szállított hőt az értékesített hővel azonos elv szerint kell jelenteni.
2.2.7. Kőszénbrikett-üzemek
Kőszénbrikett-üzemekben kőszénbrikett előállítására használt tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.8. Kokszoló kemencék
Kokszoló kemencékben kokszolókemence-koksz és kamragáz előállítására használt tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.9. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
Barnaszénbrikett-üzemekben barnaszénbrikett előállításához használt tüzelőanyag-mennyiségek, illetve tőzegbrikett előállításához használt tőzegmennyiségek.
2.2.10. Gázgyárak
Gázgyárakban és széngázosító üzemekben gázgyári gáz előállítására használt tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.11. Nagyolvasztó
A nagyolvasztókba – vagy a tetején keresztül a vasérccel együtt, vagy az alul lévő csöveken keresztül a felmelegített fújtatott levegővel együtt – érkező tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.12. A szén cseppfolyósítása
Szintetikus olaj termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.13. Gázt cseppfolyóssá alakító üzemek
Folyékony tüzelőanyaggá átalakított gáz-halmazállapotú tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.14. Faszén-előállító üzem
Faszénné átalakított szilárd biotüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.15. Kőolaj-finomítók
Kőolajtermékek előállítására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.2.16. Földgázkeverő üzemek (kevert földgázhoz)
Földgázzal kevert és a földgázhálózatba bevezetett gázmennyiségek.
2.2.17. A motorbenzinnel/dízellel/kerozinnel való keverés esetében:
Fosszilis anyagokkal kevert, folyékony bioüzemanyag-mennyiségek.
2.2.18. Máshol nem szereplő
Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Az esetlegesen e pont alá kerülő elemeket a jelentésben magyarázattal kell ellátni.
2.3. Energiaágazat
Az energiaipar által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek. Ez a következő NACE Rev. 2 ágazatoknak felel meg: 05, 06, 19 és 35, NACE Rev.2 alágazat: 09.1, valamint NACE Rev. 2. szakágazatok: 07.21. és 08.92.
Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni]).
Magában foglalja az atommaghasításhoz és -fúzióhoz felhasznált vegyi anyagok gyártását és az ezekből a folyamatokból származó termékeket.
2.3.1. A (kapcsolt és nem-kapcsolt) erőművek és fűtőművek saját felhasználása
A csak villamos energiát termelő, illetve kapcsolt erőművekben, valamint fűtőművekben támogatási műveletekre energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.2. Szénbányák
A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni.
2.3.3. Kőszénbrikett-üzemek
Kőszénbrikett-üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.4. Kokszoló kemencék
Kokszoló kemencékben (kokszolóüzemek) a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.5. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemekben (brikettüzemek) a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.6. Gázgyárak/gázosító üzemek
Gázgyárakban és széngázosító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.7. Nagyolvasztók
Nagyolvasztókban a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.8. A szén cseppfolyósítása
Széncseppfolyósító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.9. Cseppfolyósítás (LNG)/visszagázosítás
Földgáz-cseppfolyósító és visszagázosító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.10. Gázosító üzemek (biogáz)
Biogáz gázosító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.11. Gázt cseppfolyóssá alakító (GTL) erőművek
Gázt cseppfolyóssá alakító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.12. Faszén-előállító üzemek
Faszén-előállító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.13. Kőolaj-finomítók
Kőolaj-finomítókban a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.3.14. Kőolaj- és földgázkitermelés
Kőolaj- és földgázkitermelő létesítményekben felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket az „Elosztási veszteségek” cím alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell jelenteni).
2.3.15. Máshol nem szereplő – Energia
Máshol nem szereplő energiával összefüggő tevékenységekhez kapcsolódó tüzelőanyag-mennyiségek. Az esetlegesen e pont alá kerülő elemeket a jelentésben magyarázattal kell ellátni.
2.4. Hálózati veszteségek
A szállítás és elosztás során a tüzelőanyag-mennyiségekben keletkező veszteség.
2.5. Végső nem energiacélú fogyasztás
A nem energiacélra felhasznált fosszilis tüzelőanyag-mennyiségek – el nem égetett tüzelőanyagok.
2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)
2.6.1. Ipari ágazat
Ez az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozik.
A csak hőt termelő vagy CHP-egységek esetében csak az adott szerv által felhasznált hő termelésére elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiségeket kell jelenteni. Az értékesített hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni.
2.6.1.1. Bányászat és kőfejtés: NACE Rev., 2., 07. (a 07.21. kivételével) és a 08. ágazatok (a 08.92. kivételével); NACE Rev. 2., 09.9. alágazat.
2.6.1.1.1. Fémtartalmú érc bányászata [NACE Rev. 2., 07., a NACE Rev. 2., 07.21. szakágazat: Urán- és tóriumérc-bányászat kivételével]
2.6.1.1.2. Egyéb bányászat [NACE Rev. 2., 08., a NACE Rev. 2., 08.92. szakágazat: Tőzegkitermelés kivételével]
2.6.1.1.3. Bányászati szolgáltatás [NACE Rev. 2., 09., a NACE Rev. 2., 09.1. alágazat: Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás kivételével]
2.6.1.2. Élelmiszer-, ital- és dohányáru: NACE Rev. 2., 10., 11. és 12. ágazat.
2.6.1.2.1. Élelmiszeripari termékek gyártása [NACE Rev. 2., 10. ágazat]
2.6.1.2.2. Italgyártás [NACE Rev. 2., 11. ágazat]
2.6.1.2.3. Dohánytermékek gyártása [NACE Rev. 2., 12. ágazat]
2.6.1.3. Textil és bőr [NACE Rev. 2., 13., 14. és 15. ágazat] idetartozik a textilgyártás, a ruházati termékek gyártása, valamint a bőrgyártás és kapcsolódó termékek gyártása]
2.6.1.4. Fa és faipari termékek – Fa- és faipari, valamint parafatermékek gyártása, kivéve bútoráruk; szalma és fonott áru gyártása [NACE Rev. 2., 16. ágazat]
2.6.1.5. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar [NACE Rev. 2., 17. és 18. ágazat]
2.6.1.5.1. Papír és papírtermékek [NACE Rev. 2., 17. ágazat]
2.6.1.5.1.1. Cellulózgyártás [NACE Rev. 2., 17.11. szakágazat]
2.6.1.5.1.2. Egyéb papír és papírtermékek [NACE Rev. 2., 17.12. szakágazat és NACE Rev. 2., 17.2. alágazat]
2.6.1.5.2. Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység [NACE Rev. 2., 18. ágazat]
2.6.1.6. Vegyi és petrolkémiai ipar: NACE Rev. 2., 20. és 21. ágazat.
2.6.1.6.1. Vegyi anyagok, termékek gyártása [NACE Rev. 2., 20. ágazat]
2.6.1.6.2. Gyógyszeralapanyag és gyógyszerkészítmény gyártása [NACE Rev. 2., 21. ágazat]
2.6.1.7. Nemfém-ásványok [NACE Rev. 2., 23. ágazat]
2.6.1.7.1. Üveg, üvegtermékek gyártása [NACE Rev. 2., 23.1. alágazat]
2.6.1.7.2. Cement-, mész-, gipszgyártás (beleértve a cementklinkert is) [NACE Rev. 2., 23.5. alágazat]
2.6.1.7.3. Egyéb nemfém ásványi termékek [NACE Rev. 2., 23.2., 23.3., 23.4., 23.6., 23.7. és 23.9. alágazat]
2.6.1.8. Vas és acél [Fémalapanyag gyártása A: NACE Rev. 2., 24.1., 24.2. és 24.3. alágazat és 24.51. és 24.52. szakágazat]
2.6.1.9. Nemvasfém-iparágak [Fémalapanyag gyártása B: NACE Rev. 2., 24.4. alágazat és 24.53. és 24.54. szakágazat]
2.6.1.9.1. Alumíniumgyártás [NACE Rev. 2., 24.42. szakágazat]
2.6.1.9.2. Egyéb nemvas-fémek: NACE Rev. 2., 24.4. alágazat – NACE Rev. 2., 24.42. szakágazat kivételével; NACE Rev. 2., 24.53. és 24.54. szakágazat]
2.6.1.10. Gépek: NACE Rev. 2., 25., 26., 27. és 28. ágazat.
2.6.1.10.1. Fémfeldolgozási termékek gyártása a gépek és berendezések kivételével (NACE Rev. 2., 25. ágazat]
2.6.1.10.2. Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása [NACE Rev. 2., 26. ágazat]
2.6.1.10.3. Villamos berendezések gyártása [NACE Rev. 2., 27. ágazat]
2.6.1.10.4. Máshova nem sorolt gépek, berendezések gyártása [NACE Rev. 2., 28. ágazat]
2.6.1.11. Szállítóeszközök: Szállítóeszközökkel kapcsolatos iparágak [29. és 30. NACE-ágazat; idetartozik a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása, valamint az egyéb járműgyártás]
2.6.1.12. Máshol nem szereplő – Ipar: NACE 22., 31. és 32. ágazat
2.6.1.12.1. Gumi-, műanyag termékek gyártása [NACE 22. ágazat]
2.6.1.12.2. Bútorgyártás: NACE Rev. 2., 31. ágazat]
2.6.1.12.3. Más gyártás [NACE Rev. 2., 32. ágazat]
2.6.1.13. Építőipar [NACE Rev. 2., 41., 42. és 43. ágazat]
2.6.2. Közlekedési ágazat
Az összes közlekedési tevékenységhez felhasznált energia, tekintet nélkül a NACE-kategóriára (gazdasági ágazatra), amelyben a tevékenységet végzik. A vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon és repülőtereken fűtésre és világításra felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket nem a „Közlekedési ágazat”, hanem a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alatt kell feltüntetni.
2.6.2.1. Vasút
A vasúti közlekedésben – beleértve az iparvasutat és a városi vagy elővárosi közlekedési rendszer részét képező vasúti közlekedést (például vonaton, villamoson, metrón) – felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.
2.6.2.2. Belvízi hajózás
A nemzetközi hajózásban (lásd a „Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai” pontot) részt nem vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján.
2.6.2.3. Közút
Közúti járművekben felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti tüzelőanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat is.
Nem foglalja magában a helyhez kötött motorok (lásd „Egyéb ágazat”) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd „Mezőgazdaság”), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd „Egyéb ágazat – Máshol nem szereplő”), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd „Ipari ágazat” – „Építőipari alágazat”).
2.6.2.4. Csővezetékes szállítás
A gázt, folyadékokat, iszapszerű anyagokat és egyebet szállító csővezetékek támogatásához és működtetéséhez energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát is. Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz elosztótól végfelhasználókig való, csővezetékes elosztásához felhasznált energiát (az „Energiaágazat” alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználók közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (ezeket hálózati veszteségként kell jelenteni).
2.6.2.5. Nemzetközi légi közlekedés
Légi járművekre nemzetközi légi közlekedés céljából szállított üzemanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Máshol nem szereplő – Közlekedési ágazat” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (a „Máshol nem szereplő – Egyéb” cím alatt kell jelenteni).
2.6.2.6. Belföldi légi közlekedés
Légi járművekre belföldi légi közlekedés céljából szállított üzemanyagok mennyiségei. Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálatára – felhasznált üzemanyagot is. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Ez magában foglalja egy tengerentúli területekkel rendelkező országban lévő két repülőtér közötti meglehetősen hosszú utakat. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Máshol nem szereplő – Közlekedési ágazat” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (a „Máshol nem szereplő – Egyéb” cím alatt kell jelenteni).
2.6.2.7. Máshol nem szereplő – Közlekedés
Máshol nem szereplő közlekedési tevékenységekhez felhasznált üzemanyag-mennyiségek. Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált üzemanyagokat. Az esetlegesen e pont alá kerülő elemeket a jelentésben magyarázattal kell ellátni.
2.6.3. Egyéb ágazatok
E kategória a külön nem említett ágazatokban vagy az átalakításhoz, az energiához, az iparhoz vagy a közlekedéshez nem tartozó ágazatokban felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket tartalmazza.
2.6.3.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások
A köz- és magánszféra vállalkozásai és hivatalai által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek. NACE Rev. 2., 33., 36., 37., 38., 39., 45., 46., 47., 52., 53., 55., 56., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 77., 78., 79., 80., 81., 82., 84. (a 84.22. szakágazat kivételével), 85., 86., 87., 88., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96. és 99. ágazat. A vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon és repülőtereken fűtésre és világításra felhasznált tüzelőanyagokat ebben a kategóriában kell feltüntetni, a NACE Rev. 2 49., 50. és 51. ágazat összes, nem szállítási tevékenységéhez felhasznált tüzelőanyagokat is beleértve.
2.6.3.2. Háztartások
Valamennyi háztartás – beleértve az „alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat” – által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek. NACE Rev. 2., 97. és 98. ágazat.
A következő egyedi fogalommeghatározások a háztartási ágazatra alkalmazandók:
„magánháztartás”: egy egyedül élő személy vagy ugyanabban a magánlakásban együtt élő olyan egyének csoportja, akik megosztják a kiadásokat, és ezen belül közösen biztosítják a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. A háztartási szektor, más néven lakossági ágazat ezért egy ország valamennyi háztartását magában foglalja.
A kollektív lakóhelyek – akár állandóak (pl. börtönök), akár ideiglenesek (pl. kórházak) – nem tartoznak ide, mivel azokat a szolgáltatási ágazat alatti fogyasztásként kell feltüntetni. Az összes közlekedési célra felhasznált energiát a közlekedési ágazat alatt és nem a háztartási ágazat alatt kell jelenteni.
A háztartások által végzett jelentős gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó energiafogyasztást ki kell venni a háztartások összes energiafogyasztásából. E tevékenységek magukban foglalják a kisgazdaságokban folytatott mezőgazdasági tevékenységeket és egy háztartás lakóhelyén végzett egyéb gazdasági tevékenységeket, amelyeket a végfelhasználás megfelelő ágazata alatt kell jelenteni.
2.6.3.2.1. Helyiségek fűtése
Ez az energiaszolgáltatás egy lakóhely belső terében fűtést biztosító energia felhasználására vonatkozik.
2.6.3.2.2. Helyiségek hűtése:
Ez az energiaszolgáltatás a hűtéshez szükséges energiának egy lakóhely hűtőrendszere és/vagy -egysége által történő felhasználására vonatkozik.
A ventilátorok, fúvóberendezések és egyéb készülékek, amelyek nem kapcsolódnak a hűtőegységre, nem tartoznak ide, azokat a „világítás és elektromos készülékek” alatt kell feltüntetni.
2.6.3.2.3. Használati melegvíz:
Ez az energiaszolgáltatás a meleg folyóvízhez, fürdéshez, tisztításhoz és egyéb, nem főzéshez kapcsolódó alkalmazásokhoz szükséges víz melegítését szolgáló energia felhasználására vonatkozik.
Nem tartozik ide az úszómedence fűtése, azt az „egyéb végfelhasználás” szakaszban kell feltüntetni.
2.6.3.2.4. Főzés:
Ez az energiaszolgáltatás az ételkészítéshez szükséges energia felhasználására vonatkozik.
A főzést kiegészítő készülékek (mikrohullámú sütő, vízforraló, kávéfőzőgép stb.) nem tartoznak ide; azokat a „világítás és elektromos készülékek” alatt kell feltüntetni.
2.6.3.2.5. Világítás és elektromos készülékek (kizárólag villamos energia):
A világításhoz és az egyéb elektromos készülékekhez szükséges villamos energia lakóhelyen történő felhasználása, amely nem tartozik az „egyéb végfelhasználás” kategóriába.
2.6.3.2.6. Egyéb végfelhasználás
Bármely egyéb, háztartások általi energiafogyasztás, például a kültéri, és bármely a fent említett öt energia-végfelhasználás kategóriájába nem tartozó egyéb tevékenységekhez (pl. fűnyíró, úszómedence fűtése, kültéri fűtőberendezések, szabadtéri használatú önálló tűzhelyek és grillsütők, szauna stb.) szükséges energia felhasználása.
2.6.3.3. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
Mezőgazdaságként, vadászatként és erdőgazdálkodásként besorolt tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek; NACE Rev. 2., 01. és 02. ágazat.
2.6.3.4. Halászat
A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított üzemanyag-mennyiségek. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyagot, amelyek az országban töltöttek üzemanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot is), valamint a halászati iparban felhasznált energiát. NACE Rev. 2., 03. ágazat.
2.6.3.5. Máshol nem szereplő – Egyéb
Máshol nem szereplő tevékenységekhez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (például NACE Rev. 2., 84.22. szakágazat). Ez a kategória foglalja magában az összes katonai célú mozgó és helyhez kötött jellegű tüzelőanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy a tüzelőanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentés megjegyzések részében meg kell magyarázni.
3. TERMÉKEK
3.1. Szén (Szilárd fosszilis tüzelőanyagok és feldolgozott gázok)
3.1.1. Feketekőszén
A feketekőszén az antracit, a kokszolható szén és az egyéb bitumenes kőszén összegével azonos termékaggregátum.
3.1.2. Antracit
Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 % illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
3.1.3. Kokszszén
Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi nagyolvasztókban való felhasználásra alkalmas koksz (kokszolókemence-koksz) előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
3.1.4. Egyéb bitumenes kőszén
Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszolható szén és az antracit kategóriájába tartozók kivételével magában foglal valamennyi bitumenes kőszenet. Az antraciténál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.
3.1.5. Barnaszén
A barnaszén a szubbitumenes szén és a lignit összegével azonos termékaggregátum.
3.1.6. Szubbitumenes szén
Szén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 20 000 kJ/kg és 24 000 kJ/kg között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %.
3.1.7. Lignit
Szén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 20 000 kJ/kg, illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.
3.1.8. Kőszénbrikett
Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert tüzelőanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége.
3.1.9. Kokszolókemence-koksz
A szén – elsősorban kokszolható szén – karbonizálásából nyert szilárd termék, magas hőmérsékleten, nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-kokszot elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként.
Ez a kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot.
A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot tüzelőanyagként (fűtésre) használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel.
E pont magában foglalja a lignitből készült kokszot, kokszport és félkokszot is.
3.1.10. Gázkoksz
Gázgyárakban városi gáz előállításához használt feketőkőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják.
3.1.11. Kőszénkátrány
A bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő („alacsony hőmérsékletű kátrány”).
3.1.12. Barnaszénbrikettek (BKB)
A barnaszénbrikett lignitből vagy szubbitumenes szénből előállított kevert tüzelőanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag hozzáadása nélkül, brikettezve állítanak elő, beleértve a szárított lignit szemcséket vagy port.
3.1.13. Feldolgozott gázok
A feldolgozott gázok a gázgyári gáz, a kamragáz, a kohógáz és az egyéb visszanyert gázok összegével azonos termékaggregátum.
3.1.14. Gázgyári gáz
Magában foglalja az állami vagy magánüzemekben – amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás – termelt valamennyi típusú gázt. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszoló-kemencékben termelt és gázgyárakhoz átadott gázt) olajtermékekkel (LPG, pakura stb.) való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, ideértve a földgázzal való keverést is, amelyet a földgázhálózaton keresztül osztanak el és használnak fel. A más széngázok transzferéből származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni.
3.1.15. Kamragáz
A kamragáz a vas- és acélgyártáshoz előállított kokszolókemence-koksz gyártási melléktermékeként kapott gáz.
3.1.16. Kohógáz
A kohógáz a vas- és acéliparban a koksz nagyolvasztókban való égése során keletkezik. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben nyerik vissza és használják fel tüzelőanyagként.
3.1.17. Egyéb visszanyert gázok
Az oxigénkohóban történő acélgyártás során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. E gázok konvertergáz, LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismertek. A visszanyert tüzelőanyag-mennyiséget a bruttó fűtőérték alapján kell jelenteni. Magában foglalja a fent nem említett, meg nem határozott feldolgozott gázokat is, például a másutt pontosan nem megjelölt gyártási és kémiai folyamatokból kinyert, szilárd szén eredetű éghető gázokat.
3.1.18. Tőzeg
A tőzeg éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A tőzeg magában foglalja a préselt tőzeget és finomra aprított tőzeget. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában.
3.1.19. Tőzegtermékek
Például a préselt tőzegből és finomra aprított tőzegből közvetlenül vagy közvetve gyártott tőzegbrikett.
3.1.20. Olajpala és olajhomok
Az olajpala és a olajhomok üledékes kőzet, amely kerogén formájában szerves anyagot tartalmaz. A kerogén viaszos, szénhidrogénben gazdag anyag, amelyet a kőolaj előanyagának tekintenek. Az olajpala közvetlenül elégethető, vagy felmelegítéssel kezelhető a palaolaj kivonása érdekében. A palaolajat és a cseppfolyósítás útján keletkezett más termékeket egyéb szénhidrogénként a kőolajtermékek között kell jelenteni.
3.2. Földgáz
3.2.1. Földgáz
A földgáz magában foglalja a felszín alatti készletekben fellelhető, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, elsősorban metánból álló gázokat, függetlenül a kitermelés módjától (hagyományos és nem hagyományos). Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú szénhidrogént termelő lelőhelyekről származó, „nem kísérőgázokat” a nyersolajjal együtt termelt „kísérőgázokat”, illetve szénbányákból (bányagáz) vagy szénrétegekből (bányagáz) kinyert metánt. A földgáz nem foglalja magában a biogázt és a feldolgozott gázokat. Az ilyen termékek földgázhálózatba történő transzferét a földgáztól külön kell jelenteni. A földgáz magában foglalja a cseppfolyósított földgázt (LNG) és a sűrített földgázt (CNG) is.
3.3. Villamos energia és hő
3.3.1. Villamos energia
Villamos energia olyan energiaátvitelként azonosítható fizikai jelenség, mely elektromos töltések valamint azok nyugalmi helyzetében és mozgása során megvalósuló hatásait jelenti. Valamennyi felhasznált, megtermelt és elfogyasztott villamos energiát jelenteni kell, ideértve a hálózattól független és a saját fogyasztású energiát is.
3.3.2. Hő (származtatott hő)
A hő az anyag alkotóelemeinek transzlációs, rotációs és vibrációs mozgásából, valamint annak halmazállapot-változásából nyert energia. Valamennyi előállított hőmennyiséget jelenteni kell, a saját célra termelők által saját felhasználásra előállított és nem értékesített hő kivételével; a hő minden más formáját olyan termékek felhasználásaként kell jelenteni, amelyekből a hőt előállították.
3.4. Olaj (Nyersolaj és kőolajtermékek)
3.4.1. Nyersolaj
A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Normál felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajárammal keveredve. A mennyiségeket a kitermelés módjától (hagyományos és nem hagyományos) függetlenül kell jelenteni. A nyersolaj nem foglalja magában a földgáz-kondenzátumot (NGL).
3.4.2. Cseppfolyósított földgáz (LNG)
A földgáz-kondenzátumok folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének, amelyeket a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben nyernek ki. A földgáz-kondenzátum fogalmába tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének.
3.4.3. Finomítói nyersanyagok
A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis olaj, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók).
3.4.4. Adalékok/Oxigenátok
Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják a tüzelőanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.). Az adalékok magukban foglalják a következőket: oxigenátok (például alkoholok (metanol, etanol), éterek (pl. MTBE [metil-tercierbutil-éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter], stb.), észterek (pl. repcemagolaj vagy dimetil-észter stb.), kémiai vegyületek (pl. TML [tetrametil-ólom], TEL [tetraetil-ólom] és tisztítószerek). Az e kategóriában bejelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) a tüzelőanyagokkal való keverésre vagy tüzelőanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk. Ez a kategória magában foglalja a likvid fosszilis tüzelőanyagokkal kevert bio-tüzelőanyagokat.
3.4.5. Adalékokban/oxigenátokban lévő bioüzemanyagok
Az ebben a kategóriában jelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek a kevert folyékony bio-tüzelőanyagokra és csak a folyékony bioüzemanyag-részre vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bioüzemanyagokat keverik. Nem foglalja magában az összes be nem kevert folyékony bioüzemanyagot.
3.4.6. Egyéb szénhidrogének
Szurokföldből, palaolajból stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok, hidrogén és emulgeált olajok (pl. Orimulsion). nem foglalja magában az olajpalát; magában foglalja a palaolajat (másodlagos termék).
3.4.7. Kőolajtermékek
A kőolajtermékek a finomítói gáz, etán, cseppfolyósított szénhidrogéngáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek összegével azonos termékaggregátum.
3.4.8. Finomítói gáz
A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósított gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.
3.4.9. Etán
A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói fűtőgázból nyernek ki.
3.4.10. Cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)
A cseppfolyósított szénhidrogéngázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak. Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A cseppfolyósított szénhidrogéngázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják.
3.4.11. Nafta
A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. Olyan anyagból áll, amelyet 30 °C és 210 °C közötti forrástartomány vagy e tartomány egy része jellemez.
3.4.12. Motorbenzin
A motorbenzin 35 °C és 215 °C között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszíni, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve az ólomvegyületeket is. Magában foglalja a motorbenzin keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra. A motorbenzin a bekevert biobenzin (motorbenzinben lévő biobenzin) és a nem biobenzin összegével azonos termékaggregátum.
3.4.12.1. Bekevert biobenzin (motorbenzinben lévő biobenzin)
Motorbenzinbe kevert biobenzin
3.4.12.2. Nem biobenzin
A motorbenzin fennmaradó része – motorbenzin, a bekevert biobenzin nélkül (túlnyomórészt fosszilis eredetű motorbenzin).
3.4.13. Repülőgépbenzin
Dugattyúmotoros légi járművek üzemanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a – 60 °C-os fagyáspont és a rendszerint 30 °C és 180 °C közötti forrástartomány.
3.4.14. Benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (Nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4)
Valamennyi, 100 °C és 250 °C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van.
3.4.15. Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag
Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői – 150 °C és 300 °C között (általában maximum 250 °C-on) – és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség állapít meg. Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit. Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag a bekevert bio sugárhajtómű-kerozin (kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagban lévő bio sugárhajtómű-kerozin) és a nem bio sugárhajtómű-kerozin összegével azonos termékaggregátum.
3.4.15.1. Bekevert bio sugárhajtómű-kerozin (kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagban lévő bio sugárhajtómű-kerozin)
Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagba kevert bio sugárhajtómű-kerozin.
3.4.15.2. Nem bio sugárhajtómű-kerozin
A kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag fennmaradó része – kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, a bekevert bio sugárhajtómű-kerozin kivételével (túlnyomórészt fosszilis eredetű kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag).
3.4.16. Egyéb kerozin
A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 °C és 300 °C között desztillál át.
3.4.17. Gázolaj/dízelolaj (fűtőolajpárlat)
A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 °C és 380 °C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint számos osztálya létezik: A gázolaj/dízelolaj magában foglalja az autók és teherautók közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorjainak dízelolaj üzemanyagát. A gázolaj/dízelolaj magában foglalja az ipari és kereskedelmi felhasználásra szánt könnyű tüzelőolajat, a tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolajat, egyéb gázolajokat, beleértve a 380 °C és 540 °C között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat. A gázolaj/dízelolaj a bekevert biodízelek (gázolajban/dízelolajban lévő biodízelek) és nem biodízelek összegével azonos termékaggregátum.
3.4.17.1. Bekevert biodízelek (gázolajban/dízelolajban lévő biodízelek)
Gázolajba/dízelolajba kevert biodízelek.
3.4.17.2. Nem biodízelek
A gázolaj/dízelolaj fennmaradó része – gázolaj/dízelolaj, a bekevert biodízelek kivételével (túlnyomórészt fosszilis eredetű gázolaj/dízelolaj).
3.4.18. Tüzelőolaj (nehéz fűtőolaj)
Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 °C-n meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 °C felett van, sűrűsége pedig mindig 0,90 kg/l felett van. A fűtőolaj az alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj összegével azonos termékaggregátum.
3.4.18.1. Alacsony kéntartalmú fűtőolaj (LSFO)
1 % alatti kéntartalmú fűtőolaj.
3.4.18.2. Magas kéntartalmú fűtőolaj (HSFO)
Legalább 1 %-os kéntartalmú fűtőolaj.
3.4.19. Lakkbenzin és speciálbenzinek
A lakkbenzin és speciálbenzin finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Magukban foglalják az ipari benzint (más néven SBP-t, 30 °C és 200 °C között átdesztilláló könnyű olajok az ipari benzin 7–8 kategóriájában, a forrástartomány határértékeinek felfogásától függően; a kategóriákat az 5 és 90 térfogatszázalékra jellemző forráspontok közötti hőmérséklet-különbség (amely nem haladja meg a 60 °C-ot) szerint határozzák meg; és a lakkbenzint (30 °C-t meghaladó lobbanáspontú ipari benzin, amelynek forrástartománya 135 °C és 200 °C között van).
3.4.20. Kenőanyagok
Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként csapágyakban tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják. Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat.
3.4.21. Bitumen
Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítés, illetve tetőfedés során használják. Magában foglalja a cseppfolyósított és a higított bitument.
3.4.22. Paraffinviaszok
Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 °C-ot.
3.4.23. Petróleumkoksz
Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszoló kemencékben nyersanyagként, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a „nyers koksz” és a „kalcinált koksz”. Magában foglalja a „katalizátorkokszot” is, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el.
3.4.24. Egyéb termékek
Valamennyi, a fentiekben nem említett termék, pl. kátrány és kén. Idetartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).
3.5. Megújuló és hulladékból nyert energiák
3.5.1. Vízenergia
A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. A vízenergia tiszta vízerőművek, vegyes üzemű vízerőművek és tisztán szivattyús-tározós erőművek összegével azonos termékaggregátum.
3.5.1.1. Tiszta vízerőművek
A természetes beömlő vizet közvetlenül felhasználó vízerőművek, amelyek nem rendelkeznek kapacitással a víz szivattyúzására és tározására (a víz felfelé történő szivattyúzására).
3.5.1.2. Vegyes üzemű vízerőművek
Természetes felső vízgyűjtővel rendelkező vízerőművek, melyeknél a berendezések egy része vagy egésze alkalmas szivattyúzásra is; villamos energia mind a természetes vízgyűjtésből, mind a korábban felszivattyúzott víz átáramoltatása következtében termelődik.
3.5.1.3. Tisztán szivattyús-tározós erőművek
Olyan vízerőművek, ahol a felső víztározót nem táplálja természetes folyóvíz (az esővíz és a hó kivételével), hanem korábban felszivattyúzott víz leengedésével termelik a villamos energiát.
3.5.2. Geotermikus energia
A földkéreg által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia; de a talajból hőszivattyúk révén nyert környezeti hő hasznosítás nem tartozik ebbe a kategóriába. A geotermikus energia a kúton kitermelt folyadék entalpiája (energiatartalma), és a folyamat végén nem hasznosított folyadék entalpiája közötti különbséget jelenti.
3.5.3. Napenergia
A napenergia a fotovoltaikus napenergia és a naphőenergia összegével azonos termékaggregátum.
3.5.3.1. Fotovoltaikus napenergia
A napfény átalakítása villamos energiává olyan napelemek felhasználásával, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek. Minden megtermelt villamos energiát (beleértve a kisléptékű termelést és a hálózattól független létesítményeket is) be kell jelenteni.
3.5.3.2. Napsugárzásból nyert hőenergia
A napsugárzásból (napfény) hasznos energiacélból kinyert hő. Idetartoznak például a nap hőenergiájával működő üzemek és a használati célú melegvíz-előállítást és az épületek fűtését biztosító aktív rendszerek. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. Nem kell beszámítani az épületek fűtését, hűtését és világítását biztosító passzív rendszerek által kinyert napenergiát; csak az aktív rendszerekkel kapcsolatos napenergiát kell feltüntetni.
3.5.4. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mozgási energia.
3.5.5. Szélenergia
A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája. A szélenergia a szárazföldi és az offshore szélenergia összegével azonos termékaggregátum.
3.5.5.1. Szárazföldi szélenergia
A szél által előállított villamosenergia-termelés szárazföldi szélparkokban (szárazföldön, ideértve a szárazföldön található tavakat és más vizeket).
3.5.5.2. Offshore szélenergia
Offshore (tengeri területeken történő) (pl. tengeren, óceánon és mesterséges szigeteken) villamosenergia-termelés. Az érintett területhez tartozó vizeken kívül történő offshore szélenergia-termelés tekintetében az adott ország kizárólagos gazdasági övezetén található valamennyi létesítményt figyelembe kell venni.
3.5.6. Ipari hulladék (nem megújuló rész)
Hasznosenergia-termelés céljából speciális létesítményekben közvetlenül elégetett, nem megújuló eredetű ipari hulladék. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. Nem tartozik ide az energiavisszanyerés nélkül elégetett hulladék. Az ipari hulladék megújuló részét az azt leginkább jellemző biotüzelőanyag-kategóriában kell jelenteni.
3.5.7. Kommunális hulladék:
Hasznosenergia-termelés céljából speciális létesítményekben közvetlenül elégetett, háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó hulladék (általánosságban minden, a háztartási hulladékhoz hasonlító hulladék). A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. Nem tartozik ide az energiavisszanyerés nélkül elégetett hulladék. A kommunális hulladék a megújuló kommunális hulladék és a nem megújuló kommunális hulladék összegével azonos termékaggregátum.
3.5.7.1. Megújuló kommunális hulladék
A kommunális hulladék biológiai eredetű része.
3.5.7.2. Nem megújuló kommunális hulladék
A kommunális hulladék nem biológiai eredetű része.
3.5.8. Bio-tüzelőnyagok
A bio-tüzelőanyagok a szilárd bio-tüzelőanyagok, a biogáz és a folyékony bioüzemanyagok összegével azonos termékaggregátumok. A nem energiacélra felhasznált bio-tüzelőanyagok nem tartoznak az energiastatisztika hatókörébe (például az építőiparban vagy bútorként felhasznált faáruk, a motor kenésére használt biokenőanyagok és útburkolásra felhasznált biobitumen).
3.5.8.1. Szilárd bio-tüzelőanyagok
Hő- vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, szilárd, biológiai eredetű, szerves, (biomasszaként is ismert) nem fosszilis anyag. A szilárd bio-tüzelőanyagok a faszén, a tűzifa, a fahulladék és melléktermékek, a feketelúg, a kipréselt cukornád, az állati hulladék, egyéb növényi anyagok és maradékok, valamint az ipari hulladék megújuló részének összegével azonos termékaggregátumok.
3.5.8.1.1. Faszén
A faszén a szilárd bio-tüzelőanyagokból előállított tüzelőanyag – fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka.
3.5.8.1.2. Tűzifa, fahulladék és melléktermékek
Természetes vagy erdőgazdálkodással érintett erdőkből, illetve elszigetelten álló fákból kitermelt tűzifa (hasáb, gally, pellet vagy forgács formájában). Idetartozik a tüzelőanyagként használt és a fa eredeti összetételét megőrző fahulladék, valamint a fapellet is. Nem tartozik ide a faszén és a feketelúg. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
3.5.8.1.2.1. Fapellet
A pellet fahulladékból sajtolással előállított henger alakú termék.
3.5.8.1.3. Feketelúg
Papírgyártáshoz szükséges szulfát- vagy nátroncellulóz előállítása során a főzőtartályokból nyert elhasznált feltárólúgból nyert energia. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
3.5.8.1.4. Kipréselt cukornád
Cukornád-feldolgozás során a cukorlé kivonását követően a rostból nyert tüzelőanyag. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
3.5.8.1.5. Állati hulladék
Állati ürülékből, hús- és halmaradványokból előállított energia, amelyet szárítás után közvetlenül tüzelőanyagként használnak fel. Nem tartozik ide az anaerob erjesztőüzemekben használt hulladék. Az ezen üzemekből származó fűtőgázok a biogázok alatt szerepelnek. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
3.5.8.1.6. Egyéb növényi anyagok és maradékok
Máshol nem szereplő bio-tüzelőanyagok; idetartozik a szalma, a növényi maghéj, az összezúzott dióhéj, a metszett gally, az olívapogácsa és egyéb, a növények gondozása, aratása és feldolgozása során keletkező hulladék. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
3.5.8.1.7. Az ipari hulladék megújuló része
Hasznosenergia-termelés céljából speciális létesítményekben közvetlenül elégetett ipari hulladék szilárd halmazállapotú, megújuló része (például, de nem kizárólag a gumiabroncs-hulladékban lévő természetes gumi része vagy a textilhulladékban lévő természetes rostok része – a 07.3. és 07.6. hulladékkategóriákból, a hulladékra vonatkozó statisztikáról szóló 2150/2002/EK rendeletben foglaltak szerint). A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
3.5.8.2. Biogáz
A biomassza – ideértve a hulladékban található biomasszát is – anaerob lebomlása vagy termikus folyamatok során keletkező, elsősorban metánból és szén-dioxidból álló gáz. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A biogáz a depóniagáz, a szennyvíziszap-gáz, az anaerob lebomlás során keletkező egyéb biogázok és termikus folyamatokból származó biogázok összegével azonos termékaggregátumok.
3.5.8.2.1. Depóniagáz
Hulladéklerakóban lévő hulladék anaerob lebontásából származó biogáz.
3.5.8.2.2. Szennyvíziszap-gáz
A szennyvíziszap anaerob erjesztéséből keletkező biogáz.
3.5.8.2.3. Anaerob lebontásból származó egyéb biogázok
Állati eredetű iszapszerű hulladékok és vágóhídi, sörfőzdei és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari hulladékok anaerob erjesztéséből származó biogáz.
3.5.8.2.4. Termikus folyamatokból származó biogáz
Biomassza termikus gyártásfolyamataiból származó biogáz (gázzá alakítása vagy pirolízis útján).
3.5.8.3. Folyékony bioüzemanyagok
E kategória magában foglalja az összes természetes eredetű (pl. biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított) folyékony üzemanyagot, amely alkalmas a fosszilis eredetű folyékony üzemanyagokkal való keverésre vagy annak helyettesítésére. Az e kategóriában jelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek csak a tiszta, a fosszilis tüzelőanyagokkal nem bekevert bioüzemanyagok mennyiségére vonatkoznak. A folyékony bioüzemanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme tartozik ide, amelyeket nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési üzemanyagokkal kevert folyékony bioüzemanyagokkal folytatott kereskedelmet az olajkategórába tartozó termékek között kell jelenteni. Csak energetikai célra felhasznált – közvetlenül elégetett vagy fosszilis tüzelőanyagokkal kevert folyékony bioüzemanyagokat kell jelenteni. A folyékony bioüzemanyagok a biobenzin, a biodízel, a bio sugárhajtómű-kerozin és egyéb folyékony bioüzemanyagok összegével azonos termékaggregátumok.
3.5.8.3.1. Biobenzin
Folyékony bioüzemanyagok, amelyek alkalmasak a fosszilis eredetű motorbenzinnel való keverésre vagy annak helyettesítésére.
3.5.8.3.1.1. Bioetanol
Etanol a biobenzin részeként.
3.5.8.3.2. Biodízel
Folyékony bioüzemanyagok, amelyek alkalmasak a fosszilis eredetű gázolajjal/dízelolajjal való keverésre vagy annak helyettesítésére.
3.5.8.3.3. Bio sugárhajtómű-kerozin
Folyékony bioüzemanyagok, amelyek alkalmasak a fosszilis eredetű sugárhajtómű-kerozinnal való keverésre vagy annak helyettesítésére.
3.5.8.3.4. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok
A korábbi kategóriák egyikében sem szereplő folyékony bioüzemanyagok.
3.5.9. Környezeti hő
Működésükhöz villamos energiát vagy más kisegítő energiát igénylő hőszivattyúk útján hasznos hőmérsékleten kitermelt (kinyert) hőenergia. Ez a hőenergia a környezeti levegőben, a talaj szilárd felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A bejelentett értékek tekintetében ugyanazt a módszertant kell alkalmazni, mint a hőszivattyúk útján kinyert hőenergia 2009/28/EK irányelv szerinti jelentése esetében, jóllehet valamennyi hőszivattyút fel kell tüntetni teljesítményszintjüktől függetlenül.
B. MELLÉKLET
ÉVES ENERGIASTATISZTIKA
Ez a melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
A következő rendelkezések vonatkoznak az e mellékletben meghatározott valamennyi adatgyűjtésre:
a) |
Jelentési időszak: A bejelentett adatok jelentési időszaka egy naptári év lesz (január 1-jétől december 31-ig) a 2017. referenciaévvel kezdődően. |
b) |
Rendszeresség: Az adatokat évente kell bejelenteni. |
c) |
Az adattovábbítás határideje: Az adatokat a jelentési évet követő év november 30-áig kell továbbítani. |
d) |
Az adattovábbítás formátuma: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcserestandardoknak. |
e) |
A továbbítás módszere: Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egyablakos adatbeviteli rendszerébe. |
Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK
1.1. Alkalmazandó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.1. SZÉN (Szilárd fosszilis tüzelőanyagok és feldolgozott gázok) fejezetében felsorolt energiatermékre alkalmazandó.
1.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.
1.2.1. Ellátási ágazat
1.2.1.1. Termelés
1.2.1.1.1. Mélyműveléses termelés
Csak az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre és a lignitre alkalmazandó.
1.2.1.1.2. Külfejtéses termelés
Csak az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre és a lignitre alkalmazandó.
1.2.1.2. Egyéb forrásokból származó termékek
Ez két összetevőből áll:
— |
visszanyert iszapszerű hulladékok, közbenső termékek, valamint más rossz minőségű széntermékek, amelyeket nem lehet a megfelelő széntípusba besorolni. Ez a kategória magában foglalja a meddőhányókból és más gyűjtőhelyekről származó szenet is, |
— |
egyéb forrásokból származó termékek. |
1.2.1.3. Egyéb forrásokból származó termékek: olajtermékekből
Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, a lignitre, a tőzegre, az olajpalára és az olajhomokra.
1.2.1.4. Egyéb forrásokból származó termékek: földgázból
Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, a lignitre, a tőzegre, az olajpalára és az olajhomokra.
1.2.1.5. Egyéb forrásokból származó termékek: megújuló energiákból
Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, a lignitre, a tőzegre, az olajpalára és az olajhomokra.
1.2.1.6. Import
1.2.1.7. Export
1.2.1.8. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai
1.2.1.9. Készletváltozások
1.2.2. Átalakítási ágazat
1.2.2.1. Főtevékenységű csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
1.2.2.2. Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) létesítmények
1.2.2.3. Főtevékenységű csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
1.2.2.4. Saját célra csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
1.2.2.5. Saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) termelő létesítmények
1.2.2.6. Saját célra csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
1.2.2.7. Kőszénbrikett-üzemek
1.2.2.8. Kokszoló kemencék
1.2.2.9. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
1.2.2.10. Gázgyárak
1.2.2.11. Nagyolvasztók
1.2.2.12. A szén cseppfolyósítása
1.2.2.13. Kevert földgázhoz
1.2.2.14. Máshol nem szereplő – Átalakítás
1.2.3. Energiaágazat
1.2.3.1. (Kapcsolt és nem kapcsolt) erőművek, fűtőművek
1.2.3.2. Szénbányák
1.2.3.3. Kőszénbrikett-üzemek
1.2.3.4. Kokszoló kemencék
1.2.3.5. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
1.2.3.6. Gázgyárak
1.2.3.7. Nagyolvasztók
1.2.3.8. Kőolaj-finomítók
1.2.3.9. A szén cseppfolyósítása
1.2.3.10. Máshol nem szereplő – Energia
1.2.4. Hálózati veszteségek
A hálózati veszteségekhez tartozik a feldolgozott gázok fáklyázása is.
1.2.5. Nem energiaként történő felhasználás
1.2.5.1. Ipari, átalakítási és energiaágazat
Nem energetikai célú felhasználás valamennyi ipari, átalakítási és energetikai alágazatban, pl. metanol vagy ammónia előállításához felhasznált szén.
1.2.5.1.1. Vegyi és petrolkémiai ágazat
NACE Rev. 2., 20. és 21. ágazat; a szén nem energiacélú felhasználása magában foglalja a nyersanyagként történő felhasználást műtrágya és más petrolkémiai termékek gyártásához.
1.2.5.2. Közlekedési ágazat
Nem energiacélú felhasználás valamennyi közlekedési alágazatban.
1.2.5.3. Egyéb ágazatok
Nem energiacélú felhasználás a „Kereskedelmi és közszolgáltatások”, „Lakossági fogyasztás”, „Mezőgazdaság” és „Máshol nem szereplő egyéb” kategóriákban.
1.2.6. Végsőenergia-fogyasztás – Ipari ágazat
1.2.6.1. Vas és acél
1.2.6.2. Vegyi és petrolkémiai ipar
1.2.6.3. Nemvas-fémek
1.2.6.4. Nemfém-ásványok
1.2.6.5. Járművek
1.2.6.6. Gépek
1.2.6.7. Bányászat és kőfejtés
1.2.6.8. Élelmiszer-, ital- és dohányáru
1.2.6.9. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
1.2.6.10. Fa és faipari termékek
1.2.6.11. Építőipar
1.2.6.12. Textil és bőr
1.2.6.13. Máshol nem szereplő – Ipar
1.2.7. Végsőenergia-fogyasztás – Közlekedési ágazat
1.2.7.1. Vasút
1.2.7.2. Belvízi hajózás
1.2.7.3. Máshol nem szereplő – Közlekedés
1.2.8. Végsőenergia-fogyasztás – Egyéb ágazatok
1.2.8.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások
1.2.8.2. Háztartások
1.2.8.3. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
1.2.8.4. Halászat
1.2.8.5. Máshol nem szereplő – Egyéb
1.2.9. Import a származási ország ÉS export a rendeltetési ország szerint
Az importot a származási ország szerint, az exportot a rendeltetési ország szerint kell jelenteni. Alkalmazandó antracitra, kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-kokszra, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.
1.2.10. Fűtőérték
Alkalmazandó antracitra, kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-kokszra, gázkokszra, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.
A következő fő aggregátumok esetében mind a bruttó, mind a nettó fűtőértéket jelenteni kell:
1.2.10.1. Termelés
1.2.10.2. Import
1.2.10.3. Export
1.2.10.4. Kokszoló kemencében történő felhasználás
1.2.10.5. Nagyolvasztókban történő felhasználás
1.2.10.6. Főtevékenységű, csak villamos energiát, csak hőt, vagy kapcsoltan termelő létesítményekben történő felhasználás
1.2.10.7. Ipari felhasználás
1.2.10.8. Más célra történő felhasználás
1.3. Mértékegységek
A mennyiségeket kt-ban (kilotonnában) kell bejelenteni, kivéve a feldolgozott gázok (gázgyári gáz, kamragáz, kohógáz, egyéb visszanyert gázok) esetében, amikor a bejelentett mennyiséget bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ GCV) kell megadni.
A fűtőértéket megajoule/tonnában (MJ/t) kell jelenteni.
1.4. Eltérések és mentességek
Tárgytalan.
2. FÖLDGÁZ
2.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a földgázzal kapcsolatos jelentésre terjed ki.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő listáját kell jelenteni a földgáz vonatkozásában.
2.2.1. Ellátási ágazat
Az ellátási ágazatra vonatkozó jelentett mennyiségeket volumenben és energiaegységben egyaránt ki kell fejezni, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket is.
2.2.1.1. Belföldi termelés
Magában foglalja az offshore termelést is.
2.2.1.1.1. Kísérőgáz
Nyersolajjal elegyítve termelt földgáz.
2.2.1.1.2. Nem kísérőgáz
Csak gáz halmazállapotú szénhidrogént termelő lelőhelyekről származó földgáz.
2.2.1.1.3. Bányagáz
Szénbányában vagy szénrétegekben keletkező metán, amelyet a felszínre juttatnak, és a bányákban használnak fel, vagy csővezetéken továbbítanak a fogyasztókhoz.
2.2.1.2. Egyéb forrásokból származó termékek
2.2.1.2.1. Egyéb forrásokból származó termékek: Olaj- és kőolajtermékek
2.2.1.2.2. Egyéb forrásokból származó termékek: Szén
2.2.1.2.3. Egyéb forrásokból származó termékek: Megújuló energiák
2.2.1.3. Import
2.2.1.4. Export
2.2.1.5. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai
2.2.1.6. Készletváltozások
2.2.1.7. Primer belföldi felhasználás
2.2.1.8. Visszanyerhető gáz
A nyitó és záró készletszinteket nemzeti területen, illetve külföldön tárolt készletként külön-külön kell jelenteni. „Készletszint”: a bármely input-output ciklus során szállításra rendelkezésre álló gázmennyiség. Ez a különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, egyéb barlangok vagy egyéb), illetve cseppfolyósföldgáz-tárolóban tárolt, visszanyerhető földgázra utal. A párnagáz nem tartozik ide. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
2.2.1.9. Lefúvatott gáz
A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben a levegőbe juttatott gázmennyiség. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
2.2.1.10. Fáklyázott gáz
A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben fáklyákban elégetett gázmennyiség. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
2.2.2. Átalakítási ágazat
2.2.2.1. Főtevékenységű csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
2.2.2.2. Saját célra csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
2.2.2.3. Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) létesítmények
2.2.2.4. Saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) termelő létesítmények
2.2.2.5. Főtevékenységű csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
2.2.2.6. Saját célra csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
2.2.2.7. Gázgyárak
2.2.2.8. Kokszoló kemencék
2.2.2.9. Nagyolvasztók
2.2.2.10. Gáz cseppfolyóssá alakítása
2.2.2.11. Máshol nem szereplő – Átalakítás
2.2.3. Energiaágazat
2.2.3.1. Szénbányák
2.2.3.2. Kőolaj- és földgázkitermelés
2.2.3.3. Kőolaj-finomítókban történő felhasználás
2.2.3.4. Kokszoló kemencék
2.2.3.5. Nagyolvasztók
2.2.3.6. Gázgyárak
2.2.3.7. (Kapcsolt és nem kapcsolt) erőművek, fűtőművek
2.2.3.8. Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) vagy gázosítás
2.2.3.9. Gáz cseppfolyóssá alakítása
2.2.3.10. Máshol nem szereplő – Energia
2.2.4. Elosztási veszteségek
2.2.5. Közlekedési ágazat
A végső energetikai célú felhasználást és a végső nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.
2.2.5.1. Közút
2.2.5.2. Csővezetékes szállítás
2.2.5.3. Máshol nem szereplő – Közlekedés
2.2.6. Ipari ágazat
A végső energetikai célú felhasználást és a végső nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.
2.2.6.1. Vas és acél
2.2.6.2. Vegyi és petrolkémiai ipar
2.2.6.3. Nemvas-fémek
2.2.6.4. Nemfém-ásványok
2.2.6.5. Járművek
2.2.6.6. Gépek
2.2.6.7. Bányászat és kőfejtés
2.2.6.8. Élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.2.6.9. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.2.6.10. Fa és faipari termékek
2.2.6.11. Építőipar
2.2.6.12. Textil és bőr
2.2.6.13. Máshol nem szereplő – Ipar
2.2.7. Egyéb ágazatok
A végső energetikai célú felhasználást és a végső nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.
2.2.7.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások
2.2.7.2. Háztartások
2.2.7.3. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
2.2.7.4. Halászat
2.2.7.5. Máshol nem szereplő – Egyéb
2.2.8. Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint
Jelenteni kell a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz (LNG) részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.
2.2.9. Gáztárolási kapacitás
A gázhalmazállapotú gáztárolóhelyek és LNG-terminálok (az LNG-importterminálok és LNG-exportterminálok között további különbségtétellel) szerint külön kell jelenteni.
2.2.9.1. Elnevezés
A tárolóhely vagy az LNG-terminál neve.
2.2.9.2. Típus (csak a gázhalmazállapotú gáztárolóhelyek esetében)
A tárolóhely típusa (pl. kimerült gázmező, víztározó (víztartó réteg), sóbarlang stb.).
2.2.9.3. Hasznos kapacitás
A gáz-halmazállapotú gáz tárolóhelyei esetében: A teljes gáztárolási kapacitás mínusz a párnagáz. A párnagáz a teljes gázmennyiség, amely a megfelelő föld alatti tárolási nyomás fenntartásához és a termelési ciklus alatt a termelékenységi mutatók fenntartásához szükséges.
Az LNG-terminálok esetében: a teljes gáztárolási kapacitás gáz-halmazállapotú gázegyenértékben kifejezve.
2.2.9.4. Maximális kitárolási kapacitás
A legnagyobb érték, amelyen a gáz az érintett tárolóhelyről kinyerhető; ez megfelel a maximális kinyerési kapacitásnak.
2.2.9.5. Újragázosítási vagy cseppfolyósítási kapacitás (kizárólag az LNG-terminálok esetében)
Jelenteni kell az importterminálok újragázosítási kapacitását és az exportterminálok cseppfolyósítási kapacitását.
2.3. Mértékegységek
A földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz terajoule-ban (TJ) a bruttó fűtőértéken kell jelenteni. Amennyiben fizikai mennyiségek megadását kérik, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referencia-feltételek között (15 °C, 101 325 Pa).
A fűtőértéket kJ/m3-ben kell megadni a gázra vonatkozó referencia-feltételek között (15 °C, 101 325 Pa).
A hasznos kapacitást 106 m3-ben kell megadni a gázra vonatkozó referencia-feltételek között (15 °C, 101 325 Pa).
A maximális kitárolási, újragázosítási vagy cseppfolyósítási kapacitást 10 6 m3/napban kell megadni a gázra vonatkozó referencia-feltételek között (15 °C, 101 325 Pa).
3. VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ
3.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában a hő és a villamos energia esetében jelenteni kell.
3.2.1. Villamosenergia- és hőtermelés
A következő egyedi meghatározások vonatkoznak az ebben a fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra:
— |
Bruttó villamosenergia-termelés: valamennyi érintett áramfejlesztő egység által termelt villamos energia összessége (beleértve a szivattyús energiatározást), amelyet a fő generátorok termelési termináljain mértek. |
— |
Bruttó hőtermelés: a létesítmény által termelt összes hő, beleértve a létesítmény (a helyiségek fűtésére, folyékony üzemanyaggal való fűtésre stb.) forró folyadékot használó segédberendezéseiben felhasznált hőt és a létesítmény/hálózat hőcseréje során fellépő veszteségeket, továbbá a kémiai folyamatokból származó, primer energiaformaként felhasznált hőt. |
— |
Nettó villamosenergia-termelés: a bruttó villamosenergia-termelés, mínusz a segédüzemi berendezések által fogyasztott villamos energia és a fő transzformátorokban fellépő veszteségek. |
— |
Nettó hőtermelés: az elosztórendszer számára átadott, a kimenő és visszajövő áramlás mérése által meghatározott hő. |
A 3.2.1.1–3.2.1.11. pontokban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelők és a saját célra termelők esetében külön-külön kell jelenteni. E két létesítménytípuson belül adott esetben a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést külön kell jelenteni a csak villamos energia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) erőművek esetében.
3.2.1.1. Nukleáris energia
3.2.1.2. Vízenergia (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.1.3. Geotermikus energia
3.2.1.4. Napenergia
3.2.1.5. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.1.6. Szélenergia (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.1.7. Éghető tüzelőanyagok
Gyúlékony vagy éghető, azaz az oxigénnel reakcióba lépve jelentős hőmérséklet-növekedést okozó tüzelőanyagok, amelyeket közvetlenül villamosenergia- és/vagy hőtermelés céljából égetnek el.
3.2.1.8. Hőszivattyúk (csak hőtermelés esetében alkalmazandó)
3.2.1.9. Elektromos kazánok (csak hőtermelés esetében alkalmazandó)
3.2.1.10. Kémiai eljárásokból származó hő
Energia hozzáadása nélküli folyamatokból, pl. kémiai reakcióból származó hő. Nem tartozik ide az energiával működő folyamatokból származó hő, amelyet a megfelelő üzemanyagból termelt hőként kell bejelenteni.
3.2.1.11. Más források
3.2.2. Ellátási ágazat
A 3.2.2.1. és a 3.2.2.2. tekintetében a jelentett mennyiségeknek összhangban kell lenniük a 3.2.1.1–3.2.1.11. között szereplő aggregátumokra vonatkozóan jelentett értékekkel.
3.2.2.1. Bruttó össztermelés
3.2.2.2. Nettó össztermelés
3.2.2.3. Import
Az ország politikai határait átlépő villamosenergia-mennyiséget tekintjük importáltnak vagy exportáltnak, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Ha a villamos energiát átszállítják egy ország területén, a mennyiséget importként és exportként is jelenteni kell.
3.2.2.4. Export
Lásd a 3.2.2.3. alatti magyarázatot. „Import”.
3.2.2.5. Hőszivattyúk esetében használt (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.2.6. Elektromos kazánok által felhasznált (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.2.7. A szivattyús energiatározás esetében használt – tisztán szivattyús-tározós erőművek (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.2.8. A szivattyús energiatározás esetében használt – vegyes üzemű vízerőművek (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
3.2.2.9. Villamosenergia-termelésre fordított (csak hőtermelés esetében alkalmazandó)
3.2.3. Elosztási veszteségek
A villamos energia esetében magában foglalja a nem az erőművek szerves részének tekintett transzformátorok veszteségeit is.
3.2.4. Végsőenergia-fogyasztás – Közlekedési ágazat
A végső energetikai célú felhasználást és a végső nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.
3.2.4.1. Vasút
3.2.4.2. Csővezetékes szállítás
3.2.4.3. Közút
3.2.4.4. Máshol nem szereplő – Közlekedés
3.2.5. Végsőenergia-fogyasztás – Egyéb ágazatok
3.2.5.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások
3.2.5.2. Lakossági
3.2.5.3. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
3.2.5.4. Halászat
3.2.5.5. Máshol nem szereplő – Egyéb
3.2.6. Energiaágazat
Nem tartoznak ide az erőmű saját felhasználása, és a szivattyús energiatározáshoz, hőszivattyúkhoz és az elektromos kazánokhoz felhasznált mennyiségek.
3.2.6.1. Szénbányák
3.2.6.2. Kőolaj- és földgázkitermelés
3.2.6.3. Kőszénbrikett-üzemek
3.2.6.4. Kokszoló kemencék
3.2.6.5. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
3.2.6.6. Gázgyárak
3.2.6.7. Nagyolvasztók
3.2.6.8. Kőolaj-finomítók
3.2.6.9. Nukleáris ipar
3.2.6.10. A szén cseppfolyósítását végző üzemek
3.2.6.11. Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG)/Gázzá visszaalakító üzemek
3.2.6.12. Gázosító üzemek (biogáz)
3.2.6.13. Gáz cseppfolyóssá alakítása
3.2.6.14. Faszén-előállító üzemek
3.2.6.15. Máshol nem szereplő – Energia
3.2.7. Ipari ágazat
3.2.7.1. Vas és acél
3.2.7.2. Vegyi és petrolkémiai ipar
3.2.7.3. Nemvas-fémek
3.2.7.4. Nemfém-ásványok
3.2.7.5. Járművek
3.2.7.6. Gépek
3.2.7.7. Bányászat és kőfejtés
3.2.7.8. Élelmiszer-, ital- és dohányáru
3.2.7.9. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
3.2.7.10. Fa és faipari termékek
3.2.7.11. Építőipar
3.2.7.12. Textil és bőr
3.2.7.13. Máshol nem szereplő – Ipar
3.2.8. Import és export
A villamosenergia- és hőmennyiség-behozatalt és -kivitelt az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként kell jelenteni. Lásd a 3.2.2.3. alatti magyarázatot. „Import”.
3.2.9. A saját célra termelők nettó termelése
A saját célra termelők nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését külön kell jelenteni a csak villamosenergia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) létesítmények esetében, a következő üzemekre vagy tevékenységekre:
3.2.9.1. Energiaágazat: Szénbányák
3.2.9.2. Energiaágazat: Kőolaj- és földgázkitermelés
3.2.9.3. Energiaágazat: Kőszénbrikett-üzemek
3.2.9.4. Energiaágazat: Kokszoló kemencék
3.2.9.5. Energiaágazat: Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
3.2.9.6. Energiaágazat: Gázgyárak
3.2.9.7. Energiaágazat: Nagyolvasztók
3.2.9.8. Energiaágazat: Kőolaj-finomítók
3.2.9.9. Energiaágazat: Széncseppfolyósító üzemek
3.2.9.10. Energiaágazat: Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG)/Gázzá visszaalakító üzemek
3.2.9.11. Energiaágazat: Gázosító üzemek (biogáz)
3.2.9.12. Energiaágazat: Gáz cseppfolyóssá alakítása
3.2.9.13. Energiaágazat: Faszén-előállító üzemek
3.2.9.14. Energiaágazat: Máshol nem szereplő – Energia
3.2.9.15. Ipari ágazat: Vas és acél
3.2.9.16. Gazdasági ágazat: Vegyi és petrolkémiai ipar
3.2.9.17. Gazdasági ágazat: Nemvas-fémek
3.2.9.18. Gazdasági ágazat: Nemfém-ásványok
3.2.9.19. Gazdasági ágazat: Járművek
3.2.9.20. Gazdasági ágazat: Gépek
3.2.9.21. Gazdasági ágazat: Bányászat és kőfejtés
3.2.9.22. Gazdasági ágazat: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
3.2.9.23. Gazdasági ágazat: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
3.2.9.24. Gazdasági ágazat: Fa és faipari termékek
3.2.9.25. Gazdasági ágazat: Építőipar
3.2.9.26. Gazdasági ágazat: Textil és bőr
3.2.9.27. Gazdasági ágazat: Máshol nem szereplő – Ipar
3.2.9.28. Közlekedési ágazat: Vasút
3.2.9.29. Közlekedési ágazat: Csővezetékes szállítás
3.2.9.30. Közlekedési ágazat: Közút
3.2.9.31. Közlekedési ágazat: Máshol nem szereplő – Közlekedés
3.2.9.32. Egyéb ágazatok: Lakossági
3.2.9.33. Egyéb ágazatok: Kereskedelmi és közszolgáltatások
3.2.9.34. Egyéb ágazatok: Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
3.2.9.35. Egyéb ágazatok: Halászat
3.2.9.36. Egyéb ágazatok: Máshol nem szereplő – Egyéb
3.2.10. Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés éghető üzemanyagokból
Az alábbiakban felsorolt tüzelőanyagokból előállított bruttó villamos energia, az értékesített hő és a felhasznált tüzelőanyag mennyiségét, beleértve ezek teljes energiatartalmát a főtevékenységű termelők és a saját célra termelők vonatkozásában külön-külön kell jelenteni. E két termelőtípuson belül adott esetben ezt a villamosenergia- és hőtermelést külön kell jelenteni a csak villamosenergia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) erőművek tekintetében.
3.2.10.1. Antracit
3.2.10.2. Kokszolható szén
3.2.10.3. Egyéb bitumenes kőszén
3.2.10.4. Szubbitumenes szén
3.2.10.5. Lignit
3.2.10.6. Tőzeg
3.2.10.7. Kőszénbrikett
3.2.10.8. Kokszolókemence-koksz
3.2.10.9. Gázkoksz
3.2.10.10. Kőszénkátrány
3.2.10.11. Barnaszénbrikettek (BKB)
3.2.10.12. Gázgyári gáz
3.2.10.13. Kamragáz
3.2.10.14. Kohógáz
3.2.10.15. Egyéb visszanyert gázok
3.2.10.16. Tőzegtermékek
3.2.10.17. Olajpala és olajhomok
3.2.10.18. Nyersolaj
3.2.10.19. Földgáz-kondenzátum (NGL)
3.2.10.20. Finomítói gáz
3.2.10.21. Cseppfolyósított szénhidrogéngáz
3.2.10.22. Nafta
3.2.10.23. Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag
3.2.10.24. Egyéb kerozin
3.2.10.25. Gázolaj/dízelolaj
3.2.10.26. Fűtőolaj
3.2.10.27. Bitumen
3.2.10.28. Petrolkoksz
3.2.10.29. Egyéb olajtermékek
3.2.10.30. Földgáz
3.2.10.31. Ipari hulladék
3.2.10.32. Megújuló kommunális hulladék
3.2.10.33. Nem megújuló kommunális hulladék
3.2.10.34. Szilárd bio-tüzelőanyagok
3.2.10.35. Biogázok
3.2.10.36. Biodízel
3.2.10.37. Biobenzin
3.2.10.38. Egyéb folyékony bioüzemanyagok
3.2.11. Maximális nettó elektromos kapacitás
A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-én érvényes állapot szerint kell jelenteni. Magában foglalja a csak villamosenergia- és a CHP-egységek elektromos kapacitását egyaránt. A maximális nettó elektromos kapacitást a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell. A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi erőmű adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekinteni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján.
3.2.11.1. Nukleáris energia
3.2.11.2. Tiszta vízerőművek
3.2.11.3. Vegyes üzemű vízerőművek
3.2.11.4. Tisztán szivattyús-tározós erőművek
3.2.11.5. Geotermikus energia
3.2.11.6. Fotovoltaikus napenergia
3.2.11.7. Napból nyert hőenergia
3.2.11.8. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
3.2.11.9. Szélenergia
3.2.11.10. Éghető tüzelőanyagok
3.2.11.10.1. Az előállítás típusa: Gőz
3.2.11.10.2. Az előállítás típusa: Belső égés
3.2.11.10.3. Az előállítás típusa: Gázturbina
3.2.11.10.4. Az előállítás típusa: Kombinált ciklus
3.2.11.10.5. Az előállítás típusa: Egyéb
3.2.11.11. Egyéb források
3.2.12. Éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitása
Az éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell, az alábbiakban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező erőműveket a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani. Minden vegyes tüzelésű erőmű esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.
3.2.12.1. Egyféle tüzelőanyagot használó (az elsődleges tüzelőanyagok valamennyi kategóriája tekintetében)
3.2.12.2. Vegyes tüzelésű, szilárd és folyékony tüzelőanyagok
3.2.12.3. Vegyes tüzelésű, szilárd tüzelőanyagok és földgáz
3.2.12.4. Vegyes tüzelésű, folyékony tüzelőanyagok és földgáz
3.2.12.5. Vegyes tüzelésű, szilárd/folyékony tüzelőanyagok és földgáz
3.3. Mértékegységek
A villamos energiát GWh-ban (giga-watt óra), a hőt TJ-ban (terajoule), a kapacitást pedig MW-ban (megawatt) kell jelenteni.
Amennyiben meg kell adni egyéb tüzelőanyagokat is, az azok jelentéstételére vonatkozó mértékegységek az e melléklet vonatkozó fejezeteiben foglaltak szerint alkalmazandók.
4. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
4.1. Alkalmazandó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.4. OLAJ (Nyersolaj és kőolajtermékek) fejezetében felsorolt energiatermékre alkalmazandó.
4.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.
4.2.1. Nyersolaj, földgáz-kondenzátumok (NGL), finomítói nyersanyagok, adalékok és egyéb szénhidrogének készletei
A következő aggregátumokat a nyersolaj, a földgáz-kondenzátumok, a finomítói nyersanyagok, az adalékok/oxigenátok, adalékokban/oxigenátokban lévő bioüzemanyagok és egyéb szénhidrogének vonatkozásában kell jelenteni:
4.2.1.1. Belföldi termelés
Finomítói nyersanyagokra és bioüzemanyagokra nem alkalmazandó.
4.2.1.2. Egyéb forrásokból származó termékek.
A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra és a finomítói nyersanyagokra nem alkalmazandó.
4.2.1.2.1. Egyéb forrásokból származó termékek: szénből
4.2.1.2.2. Egyéb forrásokból származó termékek: földgázból
4.2.1.2.3. Egyéb forrásokból származó termékek: megújuló energiákból
4.2.1.3. A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás
Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
4.2.1.4. Transzferált termékek
Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
4.2.1.5. Import
Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgáz-kondenzátumokat a végső származási országból származónak kell jelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell jelenteni. Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz visszagázosítása során nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. a cseppfolyósított szénhidrogéngázt) és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékeket. Megjegyzés: a közlekedési üzemanyagokkal nem kevert (azaz tiszta formájukban előforduló) bioüzemanyagokkal való kereskedelmet nem itt kell jelenteni. Vámszabad területen belüli feldolgozásra importált olaj újrakivitelét a feldolgozó országból a célországba történő termékexportként kell jelenteni.
4.2.1.6. Export
Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó az exportra.
4.2.1.7. Közvetlen felhasználás
4.2.1.8. Készletváltozások
4.2.1.9. Megfigyelt finomítói felhasználás
A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek.
4.2.1.10. Finomítói veszteségek
A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.
4.2.1.11. A nemzeti területen tárolt teljes nyitókészletek
4.2.1.12. A nemzeti területen tárolt teljes zárókészletek
4.2.1.13. Nettó fűtőérték
4.2.1.13.1. Termelés (finomítói nyersanyagokra és adalékokban/oxigenátoknál lévő bioüzemanyagokra nem alkalmazandó)
4.2.1.13.2. import (adalékokban/oxigenátoknál lévő bioüzemanyagokra nem alkalmazandó)
4.2.1.13.3. export (adalékokban/oxigenátoknál lévő bioüzemanyagokra nem alkalmazandó)
4.2.1.13.4. teljes átlag
4.2.2. Olajtermékek ellátása
A következő aggregátumok csak a késztermékekre alkalmazandók (finomítói gáz, etán, cseppfolyósított szénhidrogéngáz, nafta, motorbenzin, beleértve a biobenzin részét, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, beleértve a biokerozin részét, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek). A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenteni.
4.2.2.1. Kapott elsődleges termékek
4.2.2.2. Bruttó finomítói termelés
4.2.2.3. Újrahasznosított termékek
4.2.2.4. Finomítói tüzelőanyag (Kőolaj-finomítók)
A finomítókban villamos energia és értékesített hő termelésére felhasznált tüzelőanyagokat is ebben a kategóriában kell feltüntetni.
4.2.2.4.1. csak villamos energiát termelő egységekben/erőművekben felhasznált
4.2.2.4.2. CHP-egységekben felhasznált
4.2.2.4.3. csak hőtermelő egységekben/fűtőművekben felhasznált
4.2.2.5. Import
Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó itt is.
4.2.2.6. Export
Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó itt is.
4.2.2.7. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai
4.2.2.8. Termékek közötti transzferek
4.2.2.9. Transzferált termékek
4.2.2.10. Készletváltozások
4.2.2.11. Nyitó készletszintek
4.2.2.12. Záró készletszintek
4.2.2.13. Főtevékenységű termelők készletváltozásai
Közüzemek által fenntartott készletváltozások, amelyek más pontok alatt jelentett készletszintekbe, illetve készletváltozásokba nem tartoznak belek. A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
4.2.2.14. Átlagos nettó fűtőérték
4.2.3. Szállítások a petrolkémiai ágazatba
A kőolajkésztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.
4.2.3.1. Bruttó szállítások a petrolkémiai ágazatba
4.2.3.2. A petrolkémiai ipar energetikai célú felhasználása
A petrolkémiai folyamatokhoz, pl. a gőzkrakkoláshoz tüzelőanyagként felhasznált olajmennyiségek.
4.2.3.3. A petrolkémiai ágazatban nem energetikai célú felhasználás
A petrolkémiai ágazatban etilén-, propilén-, butilén-, szintetikusgáz-, aromások, butadién- és egyéb szénhidrogén-alapú nyersanyagok előállításának céljából pl. gőzkrakkolás, aromatizálás, gőzreformálás és hasonló eljárások során felhasznált olajmennyiségek. Nem foglalja magában a tüzelőanyagként felhasznált olajmennyiségeket.
4.2.3.4. A petrolkémiai ágazatból a finomítókba történő visszaáramlás
4.2.4. Átalakítási ágazat
Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit le kell jelenteni.
4.2.4.1. Főtevékenységű csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
4.2.4.2. Saját célra csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
4.2.4.3. Főtevékenységű CHP-létesítmények
4.2.4.4. Saját célra termelő CHP-létesítmények
4.2.4.5. Főtevékenységű csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
4.2.4.6. Saját célra csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
4.2.4.7. Gázgyárak/Gázosító üzemek
4.2.4.8. Kevert földgáz
4.2.4.9. Kokszoló kemencék
4.2.4.10. Nagyolvasztók
4.2.4.11. Petrolkémiai ipar
4.2.4.12. Kőszénbrikett-üzemek
4.2.4.13. Máshol nem szereplő – Átalakítás
4.2.5. Energiaágazat
Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.
4.2.5.1. Szénbányák
4.2.5.2. Kőolaj- és földgázkitermelés
4.2.5.3. Kokszoló kemencék
4.2.5.4. Nagyolvasztók
4.2.5.5. Gázgyárak
4.2.5.6. A (kapcsolt és nem kapcsolt) erőművek, fűtőművek saját felhasználása
4.2.5.7. Máshol nem szereplő – Energia
4.2.6. Hálózati veszteségek
Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.
4.2.7. Végsőenergia-fogyasztás – Ipari ágazat
Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.
4.2.7.1. Vas és acél
4.2.7.2. Vegyi és petrolkémiai ipar
4.2.7.3. Nemvas-fémek
4.2.7.4. Nemfém-ásványok
4.2.7.5. Járművek
4.2.7.6. Gépek
4.2.7.7. Bányászat és kőfejtés
4.2.7.8. Élelmiszer-, ital- és dohányáru
4.2.7.9. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
4.2.7.10. Fa és faipari termékek
4.2.7.11. Építőipar
4.2.7.12. Textil és bőr
4.2.7.13. Máshol nem szereplő – Ipar
4.2.8. Végsőenergia-fogyasztás – Közlekedési ágazat
Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.
4.2.8.1. Nemzetközi légi közlekedés
4.2.8.2. Belföldi légi közlekedés
4.2.8.3. Közút
4.2.8.4. Vasút
4.2.8.5. Belvízi hajózás
4.2.8.6. Csővezetékes szállítás
4.2.8.7. Máshol nem szereplő – Közlekedés
4.2.9. Végsőenergia-fogyasztás – Egyéb ágazatok
Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.
4.2.9.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.9.2. Háztartások
4.2.9.3. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
4.2.9.4. Halászat
4.2.9.5. Máshol nem szereplő – Egyéb
4.2.10. Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint
Az importot származási ország szerint, az exportot rendeltetési ország szerint kell jelenteni. Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó itt is.
4.2.11. Finomítói kapacitás
A teljes nemzeti finomítói kapacitást és az éves kapacitást finomítónkénti bontásban, ezer tonna/évben kell megadni. A következő adatokat kell jelenteni:
4.2.11.1. Név/hely
4.2.11.2. Atmoszferikus lepárlás
4.2.11.3. Vákuumdesztilláció
4.2.11.4. Krakkolás (termikus)
4.2.11.4.1. Ebből: viszkozitástörés
4.2.11.4.2. Ebből: kokszolás
4.2.11.5. Krakkolás (katalitikus)
4.2.11.5.1. Ebből: Fluid katalitikus krakkolás
4.2.11.5.2. Ebből: hidrokrakkolás
4.2.11.6. Reformálás
4.2.11.7. Kéntelenítés
4.2.11.8. Alkilezés, Polimerizáció, Izomerizálás
4.2.11.9. Éterezés
4.3. Mértékegységek
A mennyiségeket kt-ban (kilotonnában) kell jelenteni. A fűtőértéket megajoule/tonnában (MJ/t) kell jelenteni.
4.4. Mentességek
Ciprus mentesül a 4.2.9. szakaszban (Végsőenergia-fogyasztás – Egyéb ágazatok) meghatározott aggregátumok jelentése alól; csak a teljes értékeket kell jelenteni. Ciprus mentesül a nem energetikai célú felhasználás 4.2.4. szakaszban (Átalakítási ágazat), 4.2.5. szakaszban (Energiaágazat), 4.2.7. szakaszban (Ipar), 4.2.7.2. szakaszban (Ipari ágazat – ebből: vegyi és petrolkémiai ipar), 4.2.8. szakaszban (Közlekedés) és 4.2.9. szakaszban (Egyéb ágazatok) való jelentése alól.
5. MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA
5.1. Alkalmazandó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában ez az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.5. fejezetében (MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIÁK) felsorolt energiatermékre alkalmazandó. Csak energetikai célra (például villamosenergia- és hőtermelés, energia-visszanyeréssel együtt járó égés céljából, a közlekedésben használt mozgó motorokban és helyhez kötött motorokban) felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket kell jelenteni. A nem energetikai célra felhasznált mennyiségek nem tartoznak a jelentéstételbe (például: az építőiparban és bútor készítésére használt fa, kenőrendszerhez használt biokenőanyagok, az útburkolásra felhasznált biobitumen). A passzív termikus energia szintén nem tartozik a jelentéstételbe (például: épületek fűtésére felhasznált passzív termikus napenergia).
5.2. Aggregátumok jegyzéke
Eltérő rendelkezés hiányában az aggregátumok következő jegyzékét az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell. A környezeti hőt (hőszivattyúk) a következő ágazatok vonatkozásában kell jelenteni: Átalakítási ágazat (csak az értékesített hőre vonatkozó aggregátumok), Energiaágazat (csak a teljes, nincsenek alkategóriák), Ipar egésze (csak a teljes, nincsenek alkategóriák), Kereskedelmi és közszolgáltatások, Lakossági és Máshol nem szereplő – Egyéb.
5.2.1. Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés
A 3.2.1. fejezetben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók. Az 5.2.1.1.–5.2.1.18. pontokban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelőkre és a saját célra termelőkre külön-külön kell jelenteni. E két létesítménytípuson belül adott esetben a bruttó villamosenergia- és bruttó hőtermelést a csak villamos energia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) erőművek esetében külön-külön kell jelenteni.
5.2.1.1. Tiszta vízerőművek (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
5.2.1.2. Vegyes üzemű vízerőművek (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
5.2.1.3. A tisztán szivattyús-tározós erőművek (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
5.2.1.4. Geotermikus energia
5.2.1.5. Fotovoltaikus napenergia (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
5.2.1.6. Napból származó hőenergia
5.2.1.7. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
5.2.1.8. Szélenergia (csak villamos energia esetében alkalmazandó)
5.2.1.9. Szárazföldi szélenergia
5.2.1.10. Offshore szélenergia
5.2.1.11. Megújuló kommunális hulladék
5.2.1.12. Nem megújuló kommunális hulladék
5.2.1.13. Szilárd bio-tüzelőanyagok
5.2.1.14. Biogázok
5.2.1.15. Biodízel
5.2.1.16. Biobenzin
5.2.1.17. Egyéb folyékony bioüzemanyagok
5.2.1.18. Hőszivattyúk (csak hőtermelés esetében alkalmazandó)
5.2.2. Ellátási ágazat
5.2.2.1. Termelés
5.2.2.2. Import
5.2.2.3. Export
5.2.2.4. Készletváltozások
5.2.3. Átalakítási ágazat
5.2.3.1. Főtevékenységű csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
5.2.3.2. Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) létesítmények
5.2.3.3. Főtevékenységű csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
5.2.3.4. Saját célra csak villamos energiát termelő létesítmények (erőművek)
5.2.3.5. Saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) termelő létesítmények
5.2.3.6. Saját célra csak hőt termelő létesítmények (fűtőművek)
5.2.3.7. Kőszénbrikett-üzemek
5.2.3.8. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
5.2.3.9. Gázgyárak
5.2.3.10. Nagyolvasztók
5.2.3.11. Kevert földgázat előállító üzemek
5.2.3.12. A motorbenzinnel/dízellel/kerozinnel való keverés esetében:
5.2.3.13. Faszén-előállító üzemek
5.2.3.14. Máshol nem szereplő – Átalakítás
5.2.4. Energiaágazat
5.2.4.1. Gázosító üzemek (biogáz)
5.2.4.2. (Kapcsolt és nem kapcsolt) erőművek, fűtőművek
5.2.4.3. Szénbányák
5.2.4.4. Kőszénbrikett-üzemek
5.2.4.5. Kokszoló kemencék
5.2.4.6. Kőolaj-finomítók
5.2.4.7. Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemek
5.2.4.8. Gázgyárak
5.2.4.9. Nagyolvasztók
5.2.4.10. Faszén-előállító üzemek
5.2.4.11. Máshol nem szereplő – Energia
5.2.5. Hálózati veszteségek
5.2.6. Végsőenergia-fogyasztás – Ipari ágazat
5.2.6.1. Vas és acél
5.2.6.2. Vegyi és petrolkémiai ipar
5.2.6.3. Nemvas-fémek
5.2.6.4. Nemfém-ásványok
5.2.6.5. Járművek
5.2.6.6. Gépek
5.2.6.7. Bányászat és kőfejtés
5.2.6.8. Élelmiszer-, ital- és dohányáru
5.2.6.9. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
5.2.6.10. Fa és faipari termékek
5.2.6.11. Építőipar
5.2.6.12. Textil és bőr
5.2.6.13. Máshol nem szereplő – Ipar
5.2.7. Végsőenergia-fogyasztás – Közlekedési ágazat
5.2.7.1. Vasút
5.2.7.2. Közút
5.2.7.3. Belvízi hajózás
5.2.7.4. Máshol nem szereplő – Közlekedés
5.2.8. Végsőenergia-fogyasztás – Egyéb ágazatok
5.2.8.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások
5.2.8.2. Háztartások
5.2.8.3. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás
5.2.8.4. Halászat
5.2.8.5. Máshol nem szereplő – Egyéb
5.2.9. Maximális nettó elektromos kapacitás
A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-én érvényes állapot szerint kell jelenteni. Magában foglalja a csak villamosenergia- és a CHP-egységek elektromos kapacitását egyaránt. A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekinteni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján.
5.2.9.1. Tiszta vízerőművek
5.2.9.2. Vegyes üzemű vízerőművek
5.2.9.3. Tisztán szivattyús-tározós erőművek
5.2.9.4. Geotermikus energia
5.2.9.5. Fotovoltaikus napenergia
5.2.9.6. Napsugárzásból nyert hőenergia
5.2.9.7. Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
5.2.9.8. Szárazföldi szélenergia
5.2.9.9. Offshore szélenergia
5.2.9.10. Ipari hulladék
5.2.9.11. Kommunális hulladék
5.2.9.12. Szilárd bio-tüzelőanyagok
5.2.9.13. Biogázok
5.2.9.14. Biodízel
5.2.9.15. Biobenzin
5.2.9.16. Egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok
5.2.10. Műszaki jellemzők
5.2.10.1. Napkollektorok felülete
A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell jelenteni. A napkollektorok felületének a naphőenergia termeléssel összhangban kell lennie; a villamosenergia-termelésre használt napkollektor-felületről nem itt kell jelentést tenni (fotovoltaikus napenergia és koncentrált napenergia). Valamennyi napkollektor-felületet – mázas és mázatlan kollektorokat, sík és vákuumcsöves, energiahordozóként folyadékkal vagy levegővel működő kollektorokat – fel kell tüntetni.
5.2.10.2. Gyártási kapacitás a biobenzin esetében
5.2.10.3. Gyártási kapacitás a biodízel esetében
5.2.10.4. Gyártási kapacitás a bio sugárhajtómű-kerozin esetében
5.2.10.5. Gyártási kapacitás az egyéb folyékony bioüzemanyagok esetében
5.2.10.6. Átlagos nettó fűtőérték a biobenzin esetében
5.2.10.7. Átlagos nettó fűtőérték a bioetanol esetében
5.2.10.8. Átlagos nettó fűtőérték a biodízel esetében
5.2.10.9. Átlagos nettó fűtőérték a bio sugárhajtómű-kerozin esetében
5.2.10.10. Átlagos nettó fűtőérték az egyéb folyékony bioüzemanyagok esetében
5.2.10.11. tlagos nettó fűtőérték a faszén esetében
5.2.11. Szilárd bio-tüzelőanyagok és biogáz előállítása
A szilárd bio-tüzelőanyagok (faszén kivételével) össztermelését a következő tüzelőanyagok szerint kell megosztani:
5.2.11.1. Tűzifa, fahulladék és melléktermékek
5.2.11.1.1. Tűzifa, fahulladék és melléktermékek, ezen belül: fapellet
5.2.11.2. Feketelúg
5.2.11.3. Kipréselt cukornád
5.2.11.4. Állati hulladék
5.2.11.5. Egyéb növényi anyagok és maradékok
5.2.11.6. Az ipari hulladék megújuló része
A biogáz össztermelése a következő termelési módok között oszlik meg:
5.2.11.7. Anaerob erjesztésből származó biogáz: depóniagáz
5.2.11.8. Anaerob erjesztésből származó biogáz: szennyvíziszap-gáz
5.2.11.9. Anaerob erjesztésből származó biogáz: anaerob erjesztésből származó egyéb biogáz
5.2.11.10. Termikus folyamatokból származó biogáz
5.2.12. Import a származási ország ÉS export a rendeltetési ország szerint
Az importot származási ország szerint, az exportot rendeltetési ország szerint kell jelenteni. A biobenzinre, bioetanolra, a bio sugárhajtómű-kerozinra, a biodízelre, az egyéb folyékony bioüzemanyagokra és a fapelletre alkalmazandó.
5.3. Mértékegységek
A villamos energiát GWh-ban (gigawatt-óra), a hőt TJ-ban (terajoule), az elektromos kapacitást pedig MW-ban (megawatt) kell jelenteni.
A jelentett mennyiségeket terajoule-ban (TJ) a nettó fűtőértéken (NCV) kell bejelenteni, a faszén, a biobenzin, a bioetanol, a bio sugárhajtómű-kerozin, a biodízel és az egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok kivételével, amelyeket kt-ban (kilotonna) kell bejelenteni.
A fűtőértéket megajoule/tonnában (MJ/t) kell jelenteni.
A napkollektorok felületét 1000 m2-ben kell jelenteni.
A gyártási kapacitást kt (kilotonna)/év-ben kell jelenteni.
6. ÉVES ATOMENERGIA-STATISZTIKA
A nukleáris energia polgári felhasználására vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:
6.1. Aggregátumok jegyzéke
6.1.1. Dúsító kapacitás
A működő dúsítóüzemek éves szeparációsmunka-kapacitása (urán izotópszeparációja).
6.1.2. Friss fűtőelemek gyártási kapacitása
A fűtőanyaggyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek nem tartoznak ide.
6.1.3. MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek kapacitása.
A MOX-fűtőelemgyártó üzemek éves gyártási kapacitása.
A MOX-fűtőanyag plutónium és urán keverékét tartalmazza (kevert oxid).
6.1.4. Friss fűtőelemek gyártása
Befejezett friss fűtőelemek gyártása a nukleárisfűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek szintén nem tartoznak ide.
6.1.5. MOX-fűtőelemek gyártása
Befejezett friss fűtőelemek gyártása a MOX-fűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide.
6.1.6. Nukleáris hő termelése
Az atomreaktorok által villamosenergia-termeléshez vagy más hasznos felhasználásra fejlesztett hő teljes mennyisége.
6.1.7. A véglegesen kimerült, besugárzott fűtőelemek évi átlagos kiégése
Azon fűtőelemek kiégésének számított átlaga, amelyeket az érintett tárgyév során végképp eltávolítottak az atomreaktorból. Nem tartoznak ide azok a fűtőelemek, amelyeket rövid időre kivettek, és valószínűleg később vissza fognak tölteni.
6.1.8. Reprocesszáló üzemekben történő urán- és plutóniumtermelés
A tárgyév során reprocesszáló üzemekben megtermelt urán és plutónium.
6.1.9. A reprocesszáló üzemek kapacitása (urán és plutónium)
Évi urán- és plutónium-reprocesszálási kapacitás.
6.2. Mértékegységek
tSWU (szeparációsmunkaegység-tonna) a 6.1.1. pont esetében
tHM (nehézfémtonna) a 6.1.4, a 6.1.5., a 6.1.8. pont esetében
tHM (nehézfémtonna) évente a 6.1.2, a 6.1.3., a 6.1.9. pont esetében
TJ (terajoule) a 6.1.6. pont esetében
GWd/tHM (gigawatt-nap/nehézfémtonna) a 6.1.7. pont esetében
7. A VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES STATISZTIKA
A végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó adatok bontását a következőképpen kell jelenteni.
7.1. Aggregátumok jegyzéke
7.1.1. Gazdasági ágazat:
Az A. melléklet 2.6.1. szakaszában megadott meghatározások szerint kell jelenteni.
7.1.1.1. Bányászat és kőfejtés
7.1.1.1.1. Fémtartalmú érc bányászata
7.1.1.1.2. Egyéb bányászat
7.1.1.1.3. Bányászati szolgáltatás
7.1.1.2. Élelmiszer-, ital- és dohányáru
7.1.1.2.1. Élelmiszergyártás
7.1.1.2.2. Italgyártás
7.1.1.2.3. Dohánytermék gyártása
7.1.1.3. Textil és bőr
7.1.1.4. Fa és faipari termékek
7.1.1.5. Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
7.1.1.5.1. Papír, papírtermékek gyártása
7.1.1.5.1.1. Papíripari rostanyag gyártása
7.1.1.5.1.2. Egyéb papír és papírtermékek
7.1.1.5.2. Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
7.1.1.6. Vegyi és petrolkémiai ipar
7.1.1.6.1. Vegyi anyagok, termékek gyártása
7.1.1.6.2. Gyógyszeralapanyag és gyógyszerkészítmény gyártása
7.1.1.7. Nemfém-ásványok
7.1.1.7.1. Üveg, üvegtermékek gyártása
7.1.1.7.2. Cement-, mész-, gipszgyártás (beleértve a cementklinkert is)
7.1.1.7.3. Egyéb nemfém ásványi termékek
7.1.1.8. Vas és acél [fémalapanyag gyártása A]
7.1.1.9. Nemvasfém-iparágak [fémalapanyag gyártása B]
7.1.1.9.1. Alumíniumgyártás
7.1.1.9.2. Egyéb nemvasfém-iparágak
7.1.1.10. Gépek
7.1.1.10.1. Fémfeldolgozási termékek gyártása, kivéve gépek és berendezések
7.1.1.10.2. Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása
7.1.1.10.3. Villamos berendezések gyártása
7.1.1.10.4. Máshova nem sorolt gépek, berendezések gyártása
7.1.1.11. Járművek
7.1.1.12. Máshol nem szereplő – Ipar
7.1.1.12.1. Gumi-, műanyag termékek gyártása
7.1.1.12.2. Bútorgyártás
7.1.1.12.3. Egyéb gyártási tevékenység
7.1.2. Háztartási szektor
Az A. melléklet 2.6.3.2. szakaszában megadott meghatározások szerint kell jelenteni.
7.1.2.1. Háztartások: Helyiségek fűtése
7.1.2.2. Háztartások: Helyiségek hűtése
7.1.2.3. Háztartások: Vízfűtés
7.1.2.4. Háztartások: Főzés
7.1.2.5. Háztartások: Világítás és készülékek
Csak villamos energiára vonatkozik
7.1.2.6. Háztartások: Egyéb végfelhasználás
7.2. Alkalmazandó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés az A. mellékletben felsorolt összes energiatermékre alkalmazandó.
Az Eurostat meghatározza azon energiatermékek tényleges listáját, amelyekre vonatkozóan a B. melléklet 7. pontjának hatálya alá tartozó adatokat az A. melléklet 3. pontjában felsoroltak részhalmazaként kell jelenteni az adatszolgáltatási űrlapon.
7.3. Mértékegységek
A szilárd fosszilis tüzelőanyagok mennyiségét kt-ban (kilotonna) kell jelenteni;
A nyersolaj és kőolajtermékek mennyiségét kt-ban (kilotonna) kell jelenteni;
A földgáz és a feldolgozott gázok (gázgyári gáz, kamragáz, kohógáz, egyéb visszanyert gázok) mennyiségét azok energiatartalma szerint, azaz bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ GCV) kell jelenteni;
A villamos energiát GWh-ban (gigawatt-óra) kell jelenteni;
A hő mennyiségét nettó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ) kell jelenteni;
A megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket nettó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ NCV) kell jelenteni, a faszén, a biobenzin, a bioetanol, a bio sugárhajtómű-kerozin, a biodízel és az egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok kivételével, amelyeket kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.
A szilárd fosszilis tüzelőanyagok, a nyersolaj és a kőolajtermékek, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladék fűtőértékét MJ/t-ban (megajoule/tonna) kell megadni.
A földgáz és a feldolgozott gázok fűtőértékét kJ/m3-ben kell megadni a gázra vonatkozó referencia-feltételek között (15 °C, 101 325 Pa).
Az egyéb, jelentendő energiatermékek esetében az alkalmazandó mértékegységek az e melléklet vonatkozó fejezeteiben kerülnek meghatározásra.
7.4. Az adatok továbbításának határideje:
Az adatokat a jelentési évet követő második év március 31-éig kell benyújtani.
7.5. Mentességek
Ciprus mentesül az e melléklet (Lakossági) 7.1.2. szakaszának hatálya alá tartozó valamennyi aggregátum tekintetében a nyersolaj és a kőolajtermékek (az A. melléklet 3.4. szakaszában foglaltak szerint) végsőenergia-fogyasztási adatainak bontásban történő jelentése alól.
C. MELLÉKLET
HAVI ENERGIASTATISZTIKÁK
E melléklet az energiastatisztikák havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
A következő rendelkezések vonatkoznak az e mellékletben meghatározott valamennyi adatgyűjtésre:
a) |
Jelentési időszak: A bejelentett adatok jelentési időszaka egy naptári hónap lesz. |
b) |
Rendszeresség: Az adatokat havonta kell bejelenteni. |
c) |
Az adattovábbítás formátuma: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcserestandardoknak. |
d) |
A továbbítás módszere: Az adatokat elektronikusan kell benyújtani vagy feltölteni az Eurostat egyablakos adatbeviteli rendszerébe. |
1. SZILÁRD TÜZELŐANYAGOK
1.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a következőkkel kapcsolatos jelentésre terjed ki:
1.1.1. Feketekőszén
1.1.2. Barnaszén
1.1.3. Tőzeg
1.1.4. Olajpala és olajhomok
1.1.5. Kokszolókemence-koksz
1.2. Aggregátumok jegyzéke
1.2.1. A következő aggregátumokat kell jelenteni a feketekőszén vonatkozásában:
1.2.1.1. Termelés
1.2.1.2. Visszanyert termékek
1.2.1.3. Import
1.2.1.4. Az EU-n kívüli országokból származó import
1.2.1.5. Export
1.2.1.6. A nemzeti területen tárolt teljes nyitókészletek
Ezek a bányák, importőrök és közvetlenül importáló fogyasztók által tárolt mennyiségek.
1.2.1.7. A nemzeti területen tárolt teljes zárókészletek
Ezek a bányák, importőrök és közvetlenül importáló fogyasztók által tárolt mennyiségek.
1.2.1.8. A főtevékenységű termelőknek történő szállítások
1.2.1.9. Kokszolóüzemeknek történő szállítások
1.2.1.10. A teljes ipari ágazatnak történő szállítások
1.2.1.11. Vas- és acéliparnak történő szállítás
1.2.1.12. Egyéb szállítások (szolgáltatások, háztartások stb.) A külön nem említett, vagy nem az átalakítási, energia-, ipari vagy közlekedési ágazathoz tartozó ágazatoknak szállított feketekőszén mennyisége.
1.2.2. A következő aggregátumokat a barnaszén, a tőzeg, az olajpala és az olajhomok vonatkozásában kell jelenteni:
1.2.2.1. Termelés
1.2.2.2. Import
1.2.2.3. Export
1.2.2.4. A nemzeti területen tárolt teljes nyitókészletek
Ezek a bányák, importőrök és közvetlenül importáló fogyasztók által tárolt mennyiségek.
1.2.2.5. A nemzeti területen tárolt teljes zárókészletek
Ezek a bányák, importőrök és közvetlenül importáló fogyasztók által tárolt mennyiségek.
1.2.2.6. A tőzeg esetében a teljes nyitó- és zárókészletek helyett jelentés tehető a készletváltozások vonatkozásában.
1.2.2.7. A főtevékenységű termelőknek történő szállítások
1.2.3. A következő aggregátumokat kell jelenteni a kokszolókemence-koksz vonatkozásában:
1.2.3.1. Termelés
1.2.3.3. Import
1.2.3.4. Az EU-n kívüli országokból származó import
1.2.3.5. Export
1.2.3.6. A nemzeti területen tárolt teljes nyitókészletek
Ezek a bányák, importőrök és közvetlenül importáló fogyasztók által tárolt mennyiségek.
1.2.3.7. A nemzeti területen tárolt teljes zárókészletek
Ezek a bányák, importőrök és közvetlenül importáló fogyasztók által tárolt mennyiségek.
1.2.3.8. Vas- és acéliparnak történő szállítás
1.3. Mértékegységek
A mennyiségeket kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.
1.4. Az adatok továbbításának határideje
A beszámolási hónapot követő két naptári hónapon belül.
2. VILLAMOS ENERGIA
2.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a villamos energiával kapcsolatos jelentésre terjed ki.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
A következő aggregátumokat kell jelenteni a villamos energia vonatkozásában:
2.2.1. Atomerőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.2. Szenet használó, hagyományos hőenergia-termelésből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.3. Olajat használó, hagyományos hőenergia-termelésből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.4. Gázt használó, hagyományos hőenergia-termelésből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.5. Éghető megújuló energiaforrásokat (például szilárd bio-tüzelőanyagokat, biogázt, folyékony bioüzemanyagokat, megújuló kommunális hulladékot) használó, hagyományos hőenergia-termelésből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.6. Egyéb, nem megújuló éghető tüzelőanyagokat (nem megújuló ipari és nem megújuló kommunális hulladékot) használó, hagyományos hőenergia-termelésből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.7. Tiszta vízerőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.8. Vegyes üzemű vízerőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.9. Tisztán szivattyús-tározós vízerőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.10. Szárazföldi szélerőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.11. Tengeri (offshore) szélerőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.12. Fotovoltaikus naperőművekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.13. Termikus napenergiával működő berendezésekből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.14. Geotermikus hőenergia-termelésből származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.15. Egyéb megújuló forrásokból (például árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból és egyéb nem éghető megújuló energiaforrásokból) származó nettó villamosenergia-termelés
2.2.16. Meg nem határozott eredetű nettó villamosenergia-termelés
2.2.17. Import
2.2.17.1. ebből: az EU-ból származó import
2.2.18. Export
2.2.18.1. ebből: az EU-ból származó export
2.2.19. Szivattyús tározásnál felhasznált villamos energia
2.3. Mértékegységek
A mennyiségeket GWh-ban (gigawatt-óra) kell bejelenteni.
2.4. Az adatok továbbításának határideje
A beszámolási hónapot követő két naptári hónapon belül.
3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
3.1. Alkalmazandó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.4. OLAJ (Nyersolaj és kőolajtermékek) fejezetében felsorolt energiatermékre alkalmazandó.
Az „Egyéb termékek” kategória magában foglalja az A. melléklet 3.4. fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő mennyiségeket, ezenfelül a lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen és paraffinviaszok mennyiségeit; e termékeket nem szükséges külön jelenteni.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
A következő aggregátumokat eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.
3.2.1. Nyersolaj, földgáz kondenzátumok, finomítói nyersanyagok, adalékok és egyéb szénhidrogének készletei
Megjegyzés az adalékokhoz és a bioüzemanyagokhoz: itt nemcsak a már bekevert mennyiségeket, hanem az összes keverésre szánt mennyiséget is fel kell tüntetni.
A következő aggregátumokat a nyersolaj, a földgáz-kondenzátumok, a finomítói nyersanyagok, az adalékok/oxigenátok, a bioüzemanyagok és egyéb szénhidrogének vonatkozásában kell jelenteni:
3.2.1.1. Belföldi termelés (a finomítói nyersanyagokra és bioüzemanyagokra nem alkalmazandó).
3.2.1.2. Egyéb forrásokból származó termékek (a nyersolajra, a földgáz-kondenzátumokra és a finomítói nyersanyagokra nem alkalmazandó).
3.2.1.3. Visszaáramlás
A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
3.2.1.4. Transzferált termékek
Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
3.2.1.5. Import
3.2.1.6. Export
Az importra és exportra vonatkozó megjegyzés: Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgáz-kondenzátumokat a végső származási országból származónak kell jelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell jelenteni. Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz visszagázosítása során nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. a cseppfolyósított szénhidrogéngázt) és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékeket.
3.2.1.7. Közvetlen felhasználás
3.2.1.8. Készletváltozások
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
3.2.1.9. Megfigyelt finomítói felhasználás
Ez a (megfigyelt) finomítási folyamatba (finomító felhasználás) belépett olaj (ideértve az Egyéb szénhidrogéneket/adalékokat) teljes mennyiségeként került meghatározásra.
3.2.1.10. Finomítói veszteségek
A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.
3.2.2. Késztermékek ellátása
A következő aggregátumokat a nyersolaj, a földgáz-kondenzátumok, a finomítói gáz, az etán, a cseppfolyósított szénhidrogéngáz, a nafta, a biobenzin, a nem biobenzin, a repülőbenzin, a benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, a bio sugárhajtómű-kerozin, a nem bio sugárhajtómű-kerozin, az egyéb kerozin, a biodízel, a nem bio gázolaj/dízelolaj, az alacsony kéntartalmú fűtőolaj (LSFO), a magas kéntartalmú fűtőolaj (HSFO), a petrolkoksz és egyéb termékek vonatkozásában kell jelenteni:
3.2.2.1. Kapott elsődleges termékek
3.2.2.2. Bruttó finomítói termelés (a nyersolajra és a földgáz-kondenzátumokra nem alkalmazandó).
3.2.2.3. Újrahasznosított termékek (a nyersolajra és a földgáz-kondenzátumokra nem alkalmazandó).
3.2.2.4. Finomítói tüzelőanyag (a nyersolajra és a cseppfolyósított földgázra nem alkalmazandó).
A. melléklet, 2.3. fejezet Energiaágazat – Kőolaj-finomítók; Magában foglalja a finomítókban a villamosenergia-termelés és az értékesített hő céljából felhasznált tüzelőanyagokat.
3.2.2.5. Import (a nyersolajra, a földgáz-kondenzátumokra és a finomítói gázra nem alkalmazandó).
3.2.2.6. Export (a nyersolajra, a földgáz-kondenzátumokra és a finomítói gázra nem alkalmazandó).
A 3.2.1. szakaszban szereplő, az importra és exportra vonatkozó megjegyzés analóg módon alkalmazandó itt is.
3.2.2.7. Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai (a nyersolajra és a földgáz-kondenzátumokra nem alkalmazandó).
3.2.2.8. Termékek közötti transzferek
3.2.2.9. Transzferált termékek (a nyersolajra és földgáz-kondenzátumokra nem alkalmazandó).
3.2.2.10. Készletváltozások (a nyersolajra, a földgáz-kondenzátumokra és a finomítói gázra nem alkalmazandó).
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
3.2.2.11. Megfigyelt bruttó belföldi szállítások
A kőolajkésztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.
3.2.2.11.1. Nemzetközi légi szállítás (kizárólag a repülőbenzinre, a benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyagra, a bio sugárhajtómű-kerozinra és a nem bio sugárhajtómű-kerozinra alkalmazandó).
3.2.2.11.2. Főtevékenységű erőművek
3.2.2.11.3. Közút (kizárólag a cseppfolyósított szénhidrogéngázra alkalmazandó)
3.2.2.11.4. Belvízi hajózás és vasút (biodízel, a nem bio gázolaj/dízelolaj)
3.2.2.12. Petrolkémia
3.2.2.13. Visszaáramlás a finomítókba (a nyersolajra és a földgáz-kondenzátumokra nem alkalmazandó).
3.2.3. Származás szerinti import – rendeltetés szerinti export
Az importot származási ország szerint, az exportot rendeltetési ország szerint kell jelenteni. A 3.2.1. szakaszban szereplő, az importra és exportra vonatkozó megjegyzés analóg módon alkalmazandó itt is.
3.2.4. Készletszintek
A következő nyitó- és zárókészleteket a finomítói gáz kivételével minden energiatermék esetében – beleértve az adalékokat/oxigenátokat – jelenteni kell:
3.2.4.1. Nemzeti területen tárolt készletek
A következő helyszíneken tárolt készletek: finomítói tartályok, ömlesztettáru-kirakodóhelyek, csővezeték tartályai, uszályok és part menti tartályhajók (ha a kiindulási és célkikötő ugyanabban az országban található), tartályhajók tagállami kikötőben (ha rakományukat a kikötőben fogják kirakni), belvízi bunkerhajók. Nem foglalja magában a csővezetékekben, vasúti tartálykocsikban, közúti tartálykocsikban, tengerjáró hajók tartályaiban, töltőállomásokon, kiskereskedelemben és tengeri bunkerhajókon tárolt olajkészleteket.
3.2.4.2. Kétoldalú kormányzati megállapodások keretében más országok számára tárolt készletek
Nemzeti területen tárolt, de más ország tulajdonában lévő készletek, amelyekhez a hozzáférést az érintett kormányok közötti megállapodás garantálja.
3.2.4.3. Ismert külföldi rendeltetésű készletek
A 3.2.4.2. pontba nem sorolható, nemzeti területen tárolt készletek, amelyek másik ország tulajdonát képezik, illetve amelyeket más országnak szánnak. E készletek vámszabad területeken belül, illetve kívül is elhelyezkedhetnek.
3.2.4.4. Vámszabad területeken tárolt egyéb készletek
Magában foglalja a 3.2.4.2. és 3.2.4.3. pontba nem tartozó készleteket, tekintet nélkül arra, hogy vámkezeltek-e.
3.2.4.5. Nagyfogyasztók készletei
A kormányzati ellenőrzés alá tartozó készleteket beleértve. E meghatározás nem foglalja magában az egyéb fogyasztói készleteket.
3.2.4.6. A kikötőbe belépő vagy lehorgonyzott óceánjárók fedélzetén tárolt készletek
Tekintet nélkül arra, hogy vámkezeltek-e vagy sem. E kategória nem foglalja magában a nyílt tengeren tartózkodó hajók készleteit.
Magában foglalja a part menti tartályhajókon tárolt olajat, ha a kiindulási és célkikötő ugyanabban az országban található. A több kirakodási kikötőbe tartó, belépő hajók esetében csak a bejelentő országban kirakandó mennyiséget kell jelenteni.
3.2.4.7. Az állam által a nemzeti területen tárolt készletek
Magában foglalja az állam által nem katonai célra nemzeti területen tárolt készleteket, amelyek az állam tulajdonát képezik, vagy állami ellenőrzés alatt állnak, kizárólag szükséghelyzetekre fenntartva.
Nem foglalja magában az állami olajtársaságok vagy villamos közművek készleteit, vagy a közvetlenül olajtársaságok által az állam részére tárolt készleteket.
3.2.4.8. Készletező szervezetek által nemzeti területen tárolt készletek
Kizárólag szükséghelyzetekre fenntartott készletek tartására létrehozott állami és magántársaságok által tárolt készletek.
Nem foglalja magában a magánvállalatok által tárolt kötelező készleteket.
3.2.4.9. Nemzeti területen tárolt valamennyi egyéb készlet
A fenti 3.2.4.1. pontban leírt feltételeknek megfelelő valamennyi egyéb készlet.
3.2.4.10. Kétoldalú kormányzati megállapodás keretében külföldön tárolt készletek
A jelentő ország tulajdonában lévő, de más országban tárolt készletek, amelyhez a hozzáférést az érintett kormányok közötti megállapodás garantálja.
3.2.4.10.1. Ebből: Kormányzati készletek
3.2.4.10.2. Ebből: Készletező szervezetek készletei
3.2.4.10.3. Ebből: Egyéb készletek
3.2.4.11. Véglegesen importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt készletek
A 10. kategóriába nem tartozó készletek, amelyek a bejelentő állam tulajdonát képezik, de amelyeket más országban tárolnak, az importálást megelőzően.
3.2.4.12. Vámszabad területeken tárolt egyéb készletek
A fenti kategóriákba nem tartozó, a bejelentő ország területén tárolt egyéb készletek.
3.2.4.13. A csővezetékek tartalma
A csővezetékekben lévő, ott az áramlás fenntartásához szükséges olaj (nyersolaj és kőolajtermékek).
Ezenfelül a mennyiségek országok szerinti bontását a következő készletek esetében kell jelenteni:
3.2.4.13.1. hivatalos megállapodások keretében más országok számára tárolt zárókészletek, kedvezményezettek szerint,
3.2.4.13.2. hivatalos megállapodások keretében más országok számára tárolt zárókészletek, köztük „stock ticketek” (garantált szállítási megállapodások), kedvezményezettek szerint,
3.2.4.13.3. egyéb ismert, külföldi rendeltetésű zárókészletek, kedvezményezettek szerint,
3.2.4.13.4. hivatalos megállapodás keretében külföldön tárolt zárókészletek, helyszín szerint,
3.2.4.13.5. hivatalos megállapodások keretében külföldön tárolt zárókészletek, köztük „stock ticketek” (garantált szállítási megállapodások), helyszín szerint,
3.2.4.13.6. véglegesen a bejelentő országba szánt importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt zárókészletek, helyszín szerint.
A nyitókészlet a beszámolási hónapot megelőző hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti. A zárókészlet a beszámolási hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti.
3.3. Mértékegységek
A mennyiségeket kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.
3.4. Az adatok továbbításának határideje
A beszámolási hónapot követő 55 napon belül.
3.5. Földrajzi megjegyzések
Kizárólag statisztikai jelentések esetében az A. melléklet 1. fejezetének megjegyzései alkalmazandók a következő kivételekkel: Svájc magában foglalja Liechtensteint.
4. FÖLDGÁZ
4.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a földgázzal kapcsolatos jelentésre terjed ki.
4.2. Aggregátumok jegyzéke
A következő aggregátumokat kell bejelenteni a földgáz vonatkozásában.
4.2.1. Belföldi termelés
A nemzeti határokon belüli teljes forgalmazható száraztermelés, beleértve az offshore termelést is. A termelést a földgáz-kondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után kell mérni. Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, lefúvatott vagy elfáklyázott mennyiségeket. Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekhez és a feldolgozó üzemekben felhasznált mennyiségeket.
4.2.2. Import (belépés)
4.2.3. Export (kilépés)
Az importra és exportra vonatkozó megjegyzés: Jelenteni kell az összes olyan földgáz mennyiségét, amely fizikailag átlépte az ország határait, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Idetartoznak az adott országon áthaladó mennyiségek; a tranzitmennyiségeket importként és exportként kell feltüntetni. A cseppfolyósított földgáz importja esetében csak a száraz forgalmazható mennyiséget kell megadni, ideértve a visszagázosítási folyamatban saját fogyasztásra felhasznált mennyiségeket. A visszagázosítási folyamat során saját fogyasztásra felhasznált mennyiségeket „A földgázipar saját felhasználása és veszteségei” című pont (lásd a 4.2.10. pontot) alatt kell jelenteni. Az importált LNG visszagázosítási folyamata során kinyert bármely cseppfolyósított gázt (pl. LPG) az e melléklet 3. fejezetében (OLAJ ÉS KŐOLAJTERMÉKEK) foglaltak szerint az „Egyéb szénhidrogének”„Egyéb forrásokból származó termékek” alatt kell jelenteni.
4.2.4. Készletváltozások
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
4.2.5. Megfigyelt bruttó belföldi szállítások
E kategória tartalmazza a belföldi piacokra szállított forgalmazható gázt, ideértve a gáziparban fűtésre és berendezéseik működtetésére felhasznált gázt (pl. a gázkinyerés során, a csővezetékrendszerben és a feldolgozóüzemekben történő fogyasztást); a szállítási és elosztási veszteségeket is fel kell tüntetni.
4.2.6. A nemzeti területen tárolt készletek nyitó szintje
4.2.7. A nemzeti területen tárolt készletek záró szintje
4.2.8. A külföldön tárolt készletek nyitó szintje
4.2.9. A külföldön tárolt készletek záró szintje
A készletszintekre vonatkozó megjegyzés: magában foglalja a gáz halmazállapotban és cseppfolyósított formában tárolt földgázt.
4.2.10. A földgázipar saját felhasználása és veszteségei
Magában foglalja a gáziparban fűtésre és a berendezések működtetésére saját célra felhasznált gázmennyiséget (pl. a gázkinyerés során, a csővezetékrendszerben és a feldolgozóüzemekben történő fogyasztást); magában foglalja a szállítási és elosztási veszteségeket.
4.2.11. A származás szerinti import (belépés) és a rendeltetés szerinti export (kilépés)
Az importot (belépést) a származási ország szerint, az exportot (kilépést) a rendeltetési ország szerinti kell jelenteni. A 4.2.3. szakaszban foglalt, az importra és exportra vonatkozó megjegyzés analóg módon alkalmazandó itt is. Az importot és exportot csak a szomszédos ország vagy a közvetlen gázvezeték-kapcsolattal rendelkező ország, illetve azon ország tekintetében kell jelenteni, ahol az LNG esetében sor került a gáz szállítóhajóba történő rakodására.
4.2.12. Villamosenergia-termeléshez történő szállítások
4.3. Mértékegységek
A mennyiségeket két mértékegységben kell bejelenteni:
4.3.1. |
fizikai mennyiség szerint, millió m3-ben (millió köbméter) a gázra vonatkozó referencia-feltételek között (15 °C, 101 325 Pa), |
4.3.2. |
energiatartalom szerint TJ-ban (terajoule), bruttó fűtőértéken. |
4.4. Az adatok továbbításának határideje
A beszámolási hónapot követő 55 napon belül.
D. MELLÉKLET
RÖVID TÁVÚ HAVI STATISZTIKÁK
E melléklet a statisztikai adatok rövid határidős, havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
A következő rendelkezések vonatkoznak az e mellékletben meghatározott valamennyi adatgyűjtésre:
a) |
Jelentési időszak: A bejelentett adatok jelentési időszaka egy naptári hónap. |
b) |
Rendszeresség: Az adatokat havonta kell jelenteni. |
c) |
Az adattovábbítás formátuma: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcserestandardoknak. |
d) |
A továbbítás módszere: Az adatokat elektronikusan kell benyújtani vagy feltölteni az Eurostat egyablakos adatbeviteli rendszerébe. |
1. FÖLDGÁZ
1.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a földgázzal kapcsolatos jelentésre terjed ki.
1.2. Aggregátumok jegyzéke
A következő aggregátumokat kell jelenteni.
1.2.1. Termelés
1.2.2. Import
1.2.3. Export
Az importra és exportra vonatkozó megjegyzés: Jelenteni kell az összes olyan földgáz mennyiségét, amely fizikailag átlépte az ország határait, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Idetartoznak az adott országon áthaladó mennyiségek; a tranzitmennyiségeket importként és exportként kell feltüntetni. A cseppfolyósított földgáz importja esetében csak a száraz forgalmazható mennyiséget kell megadni, ideértve a visszagázosítási folyamatban saját fogyasztásra felhasznált mennyiségeket.
1.2.4. Készletváltozás
1.2.5. A nemzeti területen tárolt teljes zárókészletek
1.3. Mértékegységek
A jelentett mennyiségeket terajoule-ban (TJ) bruttó fűtőértéken (GCV) kell megadni.
1.4. Az adatok továbbításának határideje
A beszámolási hónapot követő egy naptári hónapon belül.
2. NYERSOLAJIMPORT ÉS -FORGALMAZÁS
2.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a nyersolajjal kapcsolatos jelentésre terjed ki.
2.2. Fogalommeghatározások
2.2.1. Import
Az import minden olyan nyersolajmennyiségre kiterjed, amely vagy belép a tagállam vámterületére, vagy árutovábbítástól eltérő célból egy másik tagállamból érkezik. A készletfelhalmozásra használt nyersolajat fel kell tüntetni.
Az olyan tengerfenékből nyert olajat, amely felett egy tagállam kőolajkitermelés és a Közösség vámterületére történő belépés céljából kizárólagos jogokat gyakorol, ki kell zárni az importból.
2.2.2. Beszerzés:
A beszerzés a referencia-időszakban behozott és a tagállamban termelt nyersolajra vonatkozik. A korábban felhalmozott készletekből származó nyersolaj rendelkezésre bocsátása kizárt.
2.2.3. CIF-ár:
A CIF-ár (költség, biztosítás és fuvardíj) magában foglalja az FOB-árat (költségmentesen a hajófedélzetre), amely a kikötőben/berakodási helyen ténylegesen kiszámlázott ár a nyersolajszállítási műveletekhez kapcsolódó szállítási, biztosítási költségeken és díjakon felül.
A valamely tagállamban termelt nyersolaj CIF-árát vámmentesen kell számítani a kirakodási kikötőbe vagy a határra érkezéskor, azaz amikor a nyersolaj az importáló ország vámhatóságának joghatósága alá kerül.
2.2.4. API-sűrűség:
Az API-sűrűség azt méri, hogy milyen nehéz/könnyű a nyersolaj a vízhez képest. Az API-sűrűséget a fajsúly (SG) tekintetében a következő képlet szerint kell jelenteni: API = (141,5 ÷ SG) – 131,5
2.3. Aggregátumok jegyzéke
2.3.1. A következő aggregátumokat a nyersolajimport vonatkozásában a termelés típusa és földrajzi területe szerinti bontásban kell jelenteni:
2.3.1.1. a nyersolaj megnevezése
2.3.1.2. az átlagos API-sűrűség
2.3.1.3. az átlagos kéntartalom
2.3.1.4. a teljes importvolumen
2.3.1.5. a teljes CIF-ár
2.3.1.6. az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek száma.
2.3.2. Az aggregátumok következő listáját kell jelenteni a nyersolajellátás vonatkozásában:
2.3.2.1. a szállított mennyiség
2.3.2.2. a súlyozott CIF-átlagár
2.4. Mértékegységek
bbl (hordó) a 2.3.1.4. és a 2.3.2.1. esetében
kt (ezer tonna) a 2.3.2.1. esetében
% (százalék) a 2.3.1.3. esetében
° (fok) a 2.3.1.2. esetében
$ (USA dollár) hordónként a 2.3.1.5. és a 2.3.2.2. esetében
$ (USA dollár) tonnánként a 2.3.2.2. esetében
2.5. Alkalmazandó rendelkezések
2.5.1. Jelentési időszak:
Egy naptári hónap.
2.5.2. Gyakoriság:
Havonkénti.
2.5.3. Az adatok továbbításának határideje:
A beszámolási hónapot követő egy naptári hónapon belül.
2.5.4. Az adattovábbítás formátuma:
Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.
2.5.5. A továbbítás módszere:
Az adatokat elektronikusan kell benyújtani vagy feltölteni az Eurostat egyablakos adatbeviteli rendszerébe.
3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
3.1. Alkalmazandó energiatermékek
Ez a fejezet a következőkkel kapcsolatos jelentésre terjed ki:
3.1.1. Nyersolaj
3.1.2. Cseppfolyósított szénhidrogéngáz
3.1.3. Benzin (a motorbenzin és a repülőbenzin összege)
3.1.4. Kerozin (a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag és az egyéb kerozin összege)
3.1.5. Gázolaj/dízelolaj
3.1.6. Fűtőolaj.
3.1.7. „Összes olaj”: a fent felsorolt valamennyi termék együttesen, kivéve a nyersolajat, és magában foglalja az A. mellékletben meghatározott egyéb kőolajtermékeket is (pl. a finomítói gázt, az etánt, a naftát, a petrolkokszot, a lakkbenzint és az SBP-t, a paraffinviaszokat, a bitument, a kenőanyagokat és egyéb anyagokat).
3.2. Aggregátumok jegyzéke
A következő aggregátumokat az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.
3.2.1. Nyersolaj előállítása és finomítói termelés (bruttó termelés, a finomítói tüzelőanyagot is beleértve) a 3.1. szakaszban felsorolt valamennyi egyéb termék vonatkozásában.
3.2.2. Import
3.2.3. Export
3.2.4. Zárókészletek
3.2.5. Készletváltozás
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
3.2.6. Nyersolajra vonatkozó finomítói felhasználás (Megfigyelt finomítói forgalom) és a 3.1. szakaszban felsorolt valamennyi egyéb termék iránti kereslet.
Kereslet meghatározása: a hazai piacra történő szállítások vagy ottani értékesítések (belföldi fogyasztás) + finomítói tüzelőanyag + Nemzetközi tartályhajók és légi járművek tartályai. Az összes olaj iránti kereslet magában foglalja a nyersolajat is.
3.3. Mértékegységek
A mennyiségeket kt-ban (kilotonnában) kell jelenteni.
3.4. Az adatok továbbításának határideje
A beszámolási hónapot követő 25 napon belül.
(1) Nace Rev. 2. – az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (2008).
(2) Cseppfolyósított földgáz.