(1)

A tőkepiaci unióval kapcsolatos kezdeményezés célja a banki kölcsöntől való függőség csökkentése, a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) piaci alapú finanszírozási forrásainak diverzifikálása, valamint a kkv-k nyilvános piacokon történő kötvény- és részvénykibocsátásának elősegítése. Azok az Unióban letelepedett vállalkozások, amelyek kereskedési helyszíneken keresztül kívánnak tőkét bevonni, jelentős egyszeri és folyamatos közzétételi és megfelelési költségekkel szembesülnek, ami megakadályozhatja őket abban, hogy valaha is az uniós kereskedési helyszíneken törekedjenek a piaci kereskedésbe történő belépésre. A kkv-k uniós kereskedési helyszíneken kibocsátott részvényeit továbbá alacsonyabb szintű likviditás és nagyobb volatilitás jellemzi, ami növeli a tőkeköltségeket és ezáltal ezt a finanszírozási formát túlzottan terhessé teszi. Egy, a kkv-kra e tekintetben vonatkozó horizontális uniós politika ezért alapvető fontosságú. E politikának inkluzívnak, koherensnek és hatékonynak kell lennie, és figyelembe kell vennie a kkv-k különbözőségét és eltérő szükségleteit.

(2)

A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) létrehozta a kereskedési helyszínek új típusát, a kkv-tőkefinanszírozási piacokat – amelyek a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) egyik alkategóriáját jelentik – annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k tőkéhez jutását és lehetővé tegye növekedésüket, valamint elősegítse azon szakosodott piacok továbbfejlesztését, amelyek célja a növekedési potenciállal rendelkező kkv kibocsátók igényeinek kielégítése. A 2014/65/EU irányelv úgy rendelkezett, hogy „figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni rendelet hogyan fogja tovább ösztönözni és előmozdítani e piac alkalmazását oly módon, hogy azt a befektetők számára vonzóvá tegye és biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül a kkv-k tőkepiacokra történő belépésére irányuló további ösztönzőket”. Az e módosító rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatról készített véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozta, hogy a kommunikáció alacsony szintje és a bürokratikus megközelítések jelentős akadályt képeznek, és sokkal több erőfeszítést kell tenni ezen akadályok leküzdése érdekében. Kimondta továbbá, hogy mindig a lánc alját, magukat a kkv-kat kell célba venni, bevonva többek között a kkv-k szövetségeit, a szociális partnereket és a kereskedelmi kamarákat.

(3)

Megállapítást nyert azonban, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói a más multilaterális kereskedési rendszerbe vagy szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóihoz képest viszonylag kevés szabályozási könnyítésben részesülnek. Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) rögzített kötelezettségek többsége ugyanígy valamennyi kibocsátóra alkalmazandó, függetlenül azok méretétől és attól a kereskedési helyszíntől, ahol a pénzügyi eszközeik bevezetésre kerültek. Ez az alacsony szintű differenciálás a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói és a más multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói között visszatartja a multilaterális kereskedési rendszereket attól, hogy kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzést kérjenek, amit a kkv-tőkefinanszírozási piaci státusz eddigi alacsony felvétele is mutat. Ezért további arányos könnyítések bevezetése szükséges a kkv-tőkefinanszírozási piacok igénybevételének megfelelő ösztönzése érdekében. A kkv-tőkefinanszírozási piacok igénybevételét aktívan elő kell mozdítani. Számos kkv nem tud még a kkv-tőkefinanszírozási piacnak az új kategóriájú kereskedési helyszínként való létezéséről.

(4)

A kkv-tőkefinanszírozási piacok vonzerejét meg kell erősíteni azon megfelelési költségek és adminisztratív terhek további csökkentésével, amelyekkel a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóik szembesülnek. Annak érdekében, hogy a szabályozott piacokon továbbra is a legmagasabb szintű megfelelési normák érvényesüljenek, az e rendeletben meghatározott intézkedéseket a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalkozásokra kell korlátozni, függetlenül attól, hogy nem minden kkv jegyzett a kkv-tőkefinanszírozási piacokon, és a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalkozások közül nem mind kkv. A 2014/65/EU irányelv alapján a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóinak legfeljebb 50 %-a lehet nem-kkv annak érdekében, hogy fenntartsák a kkv-tőkefinanszírozási piacok üzleti modelljének jövedelmezőségét, többek között a nem kkv-k értékpapírjainak likviditásán keresztül. Tekintettel az ugyanazon helyszínkategóriában – nevezetesen a kkv-tőkefinanszírozási piacokon – jegyzett kibocsátókra vonatkozóan eltérő szabályok alkalmazásából fakadó kockázatokra, az e rendeletben előírt intézkedések nem korlátozódhatnak kizárólag a kkv kibocsátókra. A megfelelési költségek és az adminisztratív terhek csökkentését – a kibocsátók számára a következetesség és a befektetők számára az egyértelműség biztosítása érdekében – a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett valamennyi pénzügyi eszköz kibocsátójára alkalmazni kell a piaci tőkeértéküktől függetlenül.

(5)

Egy kkv-tőkefinanszírozási piac sikerét nem egyszerűen az ott jegyzett vállalkozások számán kell lemérni, hanem a vállalkozások által elért növekedés ütemén. Célzottabbá kell tenni a kkv-kra – e rendelet végső kedvezményezettjeire –, illetve a szükségleteikre összpontosító megközelítést. Ebben a folyamatban alapvető lépést jelent a bürokrácia csökkentése, de további intézkedésekre is szükség van. A kkv-k fejlődésének ösztönzése érdekében erőfeszítéseket kell tenni a finanszírozási lehetőségeikkel kapcsolatban közvetlenül a kkv-k rendelkezésére álló információk javítására. A szabályozási könnyítésnek a növekedési potenciállal rendelkező kisebb vállalkozások javát kell szolgálnia.

(6)

Az 596/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére kerül sor akkor, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, és azt bármely más személynek átadja, kivéve akkor, ha az információt munkaviszony, valamely foglalkozás vagy meghatározott feladatok szokásos teljesítése keretében adja át. Az említett rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerint a bennfentes információnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során történő közzététele úgy tekintendő, hogy arra valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, amennyiben betartanak a közvélemény-kutatásokra vonatkozó rendszerben megállapított bizonyos eljárásokat. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelenti. Az értékpapírok minősített befektetőknek való felajánlása (zártkörű kötvénykibocsátás) tárgyalási folyamatában a kibocsátók korlátozott számú potenciális, az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott, minősített befektetővel folytatnak tárgyalásokat, és az ügylet valamennyi szerződéses feltételét megvitatják a szóban forgó minősített befektetőkkel.

A tárgyalási folyamatban az információk átadása az ügylet egésze szerkezetének kialakítását és befejezését célozza, nem pedig azt, hogy felmérjék az előre meghatározott ügylet potenciális befektetőinek érdeklődését. A zártkörű kötvénykibocsátás esetén alkalmazott, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások rendszere időnként terhes lehet, és a kibocsátókat és a befektetőket egyaránt visszatarthatja az ilyen ügyletekkel kapcsolatos tárgyalásoktól. Annak érdekében, hogy a zártkörű kötvénykibocsátás vonzóbbá váljon, az ilyen ügyletekre vonatkozó bennfentes információk minősített befektetők részére történő átadását úgy kell tekinteni, hogy arra valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, és azt ki kell zárni a közvélemény-kutatások rendszerének hatálya alól, feltéve, hogy megfelelő titoktartási megállapodás van érvényben.

(7)

A kibocsátók részvényeinek bizonyos szintű likviditása olyan likviditási mechanizmusokon keresztül érhető el, mint az árjegyzési megállapodások vagy a likviditási szerződések. Az árjegyzési megállapodások olyan szerződést tartalmaznak, amelyeket a piacműködtető és olyan harmadik személy köt, aki kötelezettséget vállal bizonyos részvények likviditásának fenntartására, és cserébe a kereskedelmi díjakból árengedményben részesül. A likviditási szerződés a kibocsátó és olyan harmadik személy közötti szerződést tartalmaz, aki kötelezettséget vállal a kibocsátó nevében a részvényei likviditásának biztosítására. A likviditási szerződéseknek bizonyos feltételek mellett a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett valamennyi pénzügyi eszköz kibocsátója számára elérhetőnek kell lenniük az egész Unióban annak érdekében, hogy a piaci integritás teljeskörű megőrzése biztosított legyen.

Nem minden illetékes hatóság hozott még létre az 596/2014/EU rendelettel összhangban a likviditási szerződésre nézve elfogadott piaci gyakorlatokat, ami azt jelenti, hogy jelenleg a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök nem minden kibocsátója fér hozzá az Unióban likviditási rendszerekhez. A likviditási rendszerek hiánya akadályát képezheti a kkv-tőkefinanszírozási piacok tényleges fejlődésének. Ezért szükséges egy olyan uniós keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett valamennyi pénzügyi eszköz kibocsátója számára, hogy a nemzeti szinten megállapított elfogadott piaci gyakorlatok hiányában egy likviditásszolgáltatóval kössenek likviditási szerződést. Ebben az uniós keretrendszerben nem minősülne piaci manipulációban való közreműködésnek, ha egy adott személy likviditási szerződést köt valamely likviditásszolgáltatóval. Lényeges ugyanakkor, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra vonatkozó likviditási szerződések javasolt uniós keretrendszere ne felváltsa, hanem inkább kiegészítse a meglévő vagy jövőbeli elfogadott nemzeti piaci gyakorlatokat. Lényeges megtartani annak a lehetőségét is, hogy az illetékes hatóságok elfogadott piaci gyakorlatokat állapítsanak meg a likviditási szerződésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a feltételeiket a helyi sajátosságokra szabják, illetve hogy az ilyen megállapodásokat a kereskedési helyszínekre bevezetett részvényeken kívül más illikvid értékpapírokra is kiterjesszék.

(8)

A likviditási szerződésekre vonatkozó javasolt uniós keretrendszer következetes harmonizálásának biztosítása érdekében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA vagy EÉPH) által kidolgozott szabályozás-technikai standardokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák az ilyen szerződések céljára felhasználandó mintát.

(9)

Az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kibocsátók dönthetnek úgy, hogy késleltetik a bennfentes információk nyilvános közzétételét, amennyiben fennáll a valószínűsége annak, hogy a kibocsátók jogszerű érdekei sérülnének, ha a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető, és ha a kibocsátó gondoskodni tud az információ bizalmas kezeléséről. A kibocsátók mindazonáltal kötelesek erről értesíteni az illetékes hatóságot, és írásos magyarázatot adni a döntés alátámasztására. A kizárólag kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszköz kibocsátóira alkalmazott ezen értesítési kötelezettség megterhelő lehet., Egy enyhébb követelmény, amely alapján ezen kibocsátóknak csak az illetékes hatóság kérésére kellene megmagyarázni a késleltetés okait, csökkentené a kibocsátók adminisztratív terheit anélkül, hogy bármely jelentős hatással lenne az illetékes hatóság azon képességére, hogy ellenőrizze a bennfentes információ közzétételét, feltéve, hogy az illetékes hatóság továbbra is értesítést kap a közzététel késleltetéséről szóló döntésről, és vizsgálatot indíthat, amennyiben kételyei merülnek fel a döntéssel kapcsolatban.

(10)

A kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozóan meghatározott jelenlegi kevésbé szigorú – az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése szerinti – követelmény, miszerint csak az illetékes hatóság kérelmére kell a bennfentesek jegyzékét elkészíteni, korlátozott gyakorlati hatással rendelkezik tekintettel arra, hogy e kibocsátókra továbbra is vonatkoznak a követelmények, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék azon személyeket, akik a folyamatban lévő projektek keretében bennfentesnek minősülnek. A meglévő követelményt ezért célszerű azon lehetőség biztosításával felváltani, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói csak azon személyek jegyzékét vezessék, akik feladataik szokásos teljesítése keretében rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek a bennfentes információhoz, ideértve például az igazgatókat, az ügyvezető testületek tagjait és a vállalati jogtanácsosokat. A kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói számára megterhelő lenne haladéktalanul naprakésszé tenni az (EU) 2016/347 bizottsági végrehajtási rendeletben (7) meghatározott módon a bennfentes jegyzék egészét. Mivel azonban néhány tagállam fontosnak tekinti a bennfentes jegyzékeket a magasabb szintű piaci integritás biztosítása szempontjából, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozóan olyan követelményt vezessenek be, amelynek értelmében a bennfentes információkhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi személyt magukban foglaló, kiterjedtebb bennfentes jegyzékeket kell vezetniük. Mindazonáltal, figyelembe véve, hogy a kkv-k számára arányos adminisztratív terhet kell biztosítani, helyénvaló, hogy ezek a kiterjedtebb jegyzékek a bennfentesek teljes jegyzékéhez képest kisebb adminisztratív terhet jelentsenek.

(11)

Lényeges leszögezni, hogy a bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó kötelezettség a kibocsátókat és a nevükben vagy a megbízásukból eljáró személyeket egyaránt terheli. A bennfentesek jegyzékének összeállításával kapcsolatban a kibocsátó nevében vagy javára eljáró személyekre háruló felelősséget egyértelműen kell meghatározni annak elkerülése érdekében, hogy az Unióban ne legyenek eltérő értelmezések és gyakorlatok. Az 596/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

A kibocsátóknak és a kibocsátási egységek piaca szereplőinek – az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdése értelmében – az ügyletet követő három munkanapon belül közzé kell tenniük a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által kötött ügyletekre vonatkozó információkat. Ugyanezt a határidőt kell alkalmazni a vezetői feladatokat ellátó személyekre és a velük szoros kapcsolatban álló személyekre azon kötelezettségükkel kapcsolatban, miszerint az ügyleteiket jelenteniük kell a kibocsátónak és a kibocsátási egységek piaca szereplőinek. Abban az esetben, amikor a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek késve értesítik az ügyleteikről a kibocsátókat vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőit, a kibocsátók és a kibocsátási egységek piacának szereplői számára technikai kihívást jelent a háromnapos határidőnek való megfelelés, ami felelősséggel kapcsolatos kérdéseket is felvethet. A kibocsátók és a kibocsátási egységek piacának szereplői számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyleteiket az attól számított két munkanapon belül tegyék közzé, hogy ezekről az ügyletekről őket a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek értesítették.

(13)

Az (EU) 2017/1129 rendelet alapján a kibocsátók – bizonyos feltételek mellett – valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel esetén és valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok esetén nem kötelesek tájékoztatót közzétenni. Ehelyett az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró minimális információt tartalmazó dokumentumot kell a nyilvánosság számára elérhetővé tenni. Az uniós jog értelmében nincs olyan, az illetékes nemzeti hatóságokkal szemben fennálló követelmény, amely értelmében ezt a dokumentumot nyilvánosságra hozatala előtt felül kellene felülvizsgálniuk vagy jóvá kellene hagyniuk, tartalmának pedig a tájékoztatóban foglaltaknál szűkebbnek kell lennie. E mentesség nem szándékolt következménye, hogy egyes esetekben valamely tőzsdén nem jegyzett vállalkozás, tájékoztató készítése nélkül hajthatja végre az értékpapírjainak a szabályozott piacra történő első bevezetését. Mindezzel megfosztaná a befektetőket a tájékoztatóban szereplő hasznos információktól, miközben elkerüli azt, hogy az illetékes nemzeti hatóság felülvizsgálja a piac számára nyújtott információkat. Ezért helyénvaló arra vonatkozó követelményt bevezetni, hogy az olyan, tőzsdén nem jegyzett vállalkozás amelynek csereajánlatot, egyesülést vagy szétválást követően áll szándékában a szabályozott piacra való bevezetés, tájékoztatót kelljen közzétennie.

(14)

Az (EU) 2017/1129 rendelet 14. cikke jelenleg nem teszi lehetővé egyszerűsített tájékoztatók használatát azon kibocsátók számára, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek olyan értékpapírok kibocsátására törekszenek, melyek korábban kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal helyettesíthető, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére jogosítanak fel. Ezért az említett rendelet 14. cikkét módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy e kibocsátók az egyszerűsített tájékoztatókat használhassák.

(15)

A kkv-tőkefinanszírozási piacok nem tekinthetők a kibocsátói bővítés utolsó lépésének, hanem lehetővé kell tenniük a sikeres vállalkozások növekedését, és azt, hogy a jövőben szabályozott piacokra léphessenek, hogy kihasználják a nagyobb likviditás és a nagyobb befektetői kör előnyeit. A kkv-tőkefinanszírozási piacokról a szabályozott piacra történő átmenet megkönnyítése érdekében a növekvő vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a korábban kibocsátott értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése céljából az (EU) 2017/1129 rendelet 14. cikkében meghatározott egyszerűsített közzétételi szabályokat alkalmazzák, feltéve, hogy e vállalkozások ezt megelőzően már olyan értékpapírokat kínáltak a nyilvánosság számára, amelyeket kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmaztak legalább két éven keresztül, és hogy e vállalkozások maradéktalanul teljesítették a jelentéstételi és közzétételi kötelezettségeket az említett időszak alatt. A kétéves időtartamnak lehetővé kell tennie a kibocsátók számára, hogy már elegendő, múltra visszatekintő eredménnyel rendelkezzenek, illetve hogy a pénzügyi teljesítményükre és a 2014/65/EU irányelv szerinti jelentéstételi követelményekre vonatkozóan információt bocsássanak a piac rendelkezésére.

(16)

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) nem írja elő a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói számára, hogy pénzügyi beszámolóikat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (IFRS) megfelelően közzétegyék. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ne térjenek el a szabályozott piaci előírásoktól, a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök azon kibocsátóinak, akik a 2017/1129/EU rendelet 14. cikkében meghatározott egyszerűsített közzétételi szabályokat szándékoznak használni értékpapírjaiknak a szabályozott piacra történő bevezetése céljából, a legfrissebb pénzügyi beszámolóikat az 1606/2002/EK rendelettel összhangban kell elkészíteniük, beleértve az előző évre vonatkozó összehasonlító információkat” amennyiben értékpapírjaiknak a szabályozott piacra való bevezetését követően a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) alkalmazásának eredményeképpen összevont pénzügyi beszámolót kell készíteniük. Ha az említett irányelv alkalmazása nem írja elő a kibocsátók számára, hogy ilyen beszámolót készítsenek, azon tagállam nemzeti jogának kell megfelelniük, amelyben bejegyezték őket.

(17)

E rendelet célja összhangban áll a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának célkitűzéseivel, amelyeket az (EU) 2017/1129 rendelet 15. cikke tartalmaz. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója rövid, ezért gazdaságos előállítani, így csökkenti a kkv-k költségeit. A kkv-k számára lehetővé kell tenni, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának használatát választhassák. A kkv-knak az (EU) 2017/1129 rendeletben szereplő jelenlegi fogalommeghatározása túlzottan korlátozó lehet, különösen a kkv-tőkefinanszírozási piacra való bevezetésre törekvő olyan kibocsátók esetében, amelyek jellemzően nagyobbak a hagyományos kkv-knál. Ennek következtében – a nyilvános ajánlattételek, majd rögtön ezután a kkv-tőkefinanszírozási piacra történő első bevezetés tekintetében – kisebb kibocsátók nem lennének képesek a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját használni, akkor sem, ha piaci tőkeértékük a piacra történő első bevezetésüket követően alacsonyabb lenne, mint 200 000 000 EUR. Ezért az (EU) 2017/1129 rendeletet módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok a 200 000 000 EUR alatti indikatív piaci tőkeértékű kibocsátók, amelyek első alkalommal kívánnak nyilvános ajánlatot tenni, a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját készíthessék el.

(18)

Tekintettel arra, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak az Unió gazdaságának működése szempontjából, különös figyelmet kell fordítani a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog által a kkv-k finanszírozására gyakorolt hatásra. Ennek érdekében a Bizottságnak – a tőzsdén jegyzett és nem jegyzett kkv-k finanszírozására hatást gyakorló jogszabályok felülvizsgálata során – elemeznie kell azokat a szabályozási és adminisztratív akadályokat, a kutatást érintőket is, amelyek korlátozzák vagy megakadályozzák a kkv-kba történő befektetést. Ennek során a Bizottságnak értékelnie kell a kkv-kba irányuló tőkeáramlások alakulását, és arra kell törekednie, hogy kedvező szabályozási környezetet hozzon létre a kkv-k finanszírozásának ösztönzése érdekében.

(19)

A 2014/65/EU irányelvet, valamint az 596/2014/EU és az (EU) 2017/1129 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(20)

E rendeletet 2019. december 31-től kell alkalmazni. Az 1. cikket azonban 2021. január 1-től kell alkalmazni,