(1)

2018. december 7-én a Bizottsághoz e-mailben benyújtott kérelem (2) érkezett a horvát postától („Hrvatska pošt”, a továbbiakban: kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése alapján (a továbbiakban: kérelem). Az említett irányelv 35. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság erről 2019. február 7-én e-mailben tájékoztatta Horvátországot. Horvátország 2019. február 26-i e-mailjében válaszolt. A Bizottság 2019. május 16-án további információkat kért a kérelmezőtől, a kérelmező válaszai 2019. május 17-én, illetve 2019. május 21-én érkeztek meg. Ezen túlmenően a Bizottság 2019. május 24-én2019. május 31-i válaszadási határidővel kiegészítő információkat kért a horvát hatóságoktól, a horvát hatóságok válasza pedig 2019. június 11-én érkezett meg.

(2)

A kérelem a kérelmező által Horvátország területén nyújtott, a 2014/25/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említett egyes postai szolgáltatásokra és postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozik. Az érintett szolgáltatásokat a kérelem az alábbiak szerint ismerteti:

Postai szolgáltatások:

Az utolsó kategória a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozik, nevezetesen a címezetlen reklámkiadványoknak, marketing- vagy hirdetési anyagoknak a hazai piacon történő tömeges terjesztésére.

(3)

A kérelmet nem kísérte olyan, az érintett tevékenységek tekintetében illetékes független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolt és megalapozott álláspont, amely alapos elemzést nyújt arról, hogy a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése az említett cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban alkalmazható-e az érintett tevékenységekre. A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának megfelelően a Bizottságnak 105 munkanapon belül végrehajtási határozatot kell elfogadnia a kérelemről. Az eredeti határidő 2019. május 23-án járt le (3). Ezt a határidőt a Bizottság a kérelmező egyetértésével 2019. július 4-ig meghosszabbította, majd a 2014/25/EU irányelv IV. melléklete második bekezdésének megfelelően 2019. július 12-ig felfüggesztette.

(4)

2019. június 13-án a kérelmező a vásárlók részére a belföldi piacon történő újság-, folyóirat- és könyvkézbesítése tekintetében visszavonta a kérelmet. Ettől eltekintve a kérelmet a (2) preambulumbekezdésben felsorolt többi szolgáltatásra vonatkozóan fenntartotta.

(5)

A 2014/25/EU irányelvet kell alkalmazni a postai szolgáltatásokhoz és a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek folytatására vonatkozó szerződések odaítélésére, feltéve, hogy az utóbbi szolgáltatásokat a 2014/25/EU irányelv értelmében postai szolgáltatásokat is nyújtó ajánlatkérő nyújtja, kivéve, ha a tevékenység az említett irányelv 34. cikke alapján mentességet élvez.

(6)

A 2014/25/EU irányelv előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek valamelyikének folytatására irányuló szerződések abban az esetben nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, az közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettség értékelése objektív kritériumok alapján történik, amelyek magukban foglalhatják az érintett termékek vagy szolgáltatások jellemzőit, a kínálati vagy keresleti oldalon helyettesíthetőnek tekinthető alternatív termékek vagy szolgáltatások meglétét, az árakat, valamint a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások esetében egynél több szállító vagy szolgáltató tényleges vagy potenciális jelenlétét.

(7)

A piacra való belépés akkor minősül korlátlannak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét a piacnak megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel, amely a postai ágazatra vonatkozóan a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4) hivatkozik.

(8)

Amint azt Horvátország (5) is megerősítette, valamint a Bizottság rendelkezésére álló információk is jelzik, Horvátország végrehajtotta (6) és alkalmazza a 97/67/EK irányelvet. Következésképpen az érintett piacra való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (3) bekezdése értelmében korlátlan.

(9)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő. Az e határozat által érintett piacokra vonatkozóan az egyik mérlegelendő paraméter az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. Mivel a kérelem által érintett egyes tevékenységekre vonatkozó feltételek eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni az érintett piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(10)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok és az uniós jog más területeinek alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékelésénél használt kritériumok és módszerek nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. vagy 102. cikke, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendelet (7) alapján végzett értékeléskor kell alkalmazni. Ezt a Törvényszék is megerősítette (8).

(11)

E határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(12)

Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az érintett piacokon nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Ezért amikor a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó cégek tevékenykednek ezeken a piacokon, normál esetben versenynyomást gyakorolhatnak az e szabályok hatálya alá tartozó piaci szereplőkre (9).

(13)

A Bizottság korábbi határozataiban (10) megállapította, hogy a kézbesítési szolgáltatások piaca gyorspostai és standard (a továbbiakban: „késleltetett”) kézbesítési szolgáltatásokra bontható. Ez a felosztás figyelembe veszi, hogy a gyorspostai szolgáltatások gyorsabbak és megbízhatóbbak, mint a standard szolgáltatások, hogy mindegyik említett szolgáltatás különböző infrastruktúrát igényel, továbbá hogy a gyorspostai szolgáltatások egyéb, hozzáadott értéket jelentő kiegészítő szolgáltatási jellemzőket (például csomagkövetési szolgáltatásokat) is magukban foglalnak, és általában drágábbak.

(14)

A Bizottság egy korábbi határozatban (11) továbbá különbséget tett a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások között. A Bizottság megállapította, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásokat nemzeti forgalmazási hálózatokat működtető társaságok nyújtják, míg a nemzetközi csomagkézbesítés a külföldre szállítandó és kézbesítendő csomagküldemények összegyűjtését jelenti.

(15)

A kérelmező úgy véli, hogy az expressz csomagszállítási szolgáltatások érintett termékpiacai megfelelnek a csomagszállítási postai szolgáltatások azon két típusának, amelyekre a kérelem kiterjed, és amelyeket a (2) preambulumbekezdés a) és b) pontja határoz meg. Ez a megközelítés összhangban van a Bizottság korábbi gyakorlatával.

(16)

A (13), (14) és (15) preambulumbekezdés alapján az e határozat szerinti értékelés céljából és a versenyjog sérelme nélkül úgy tekinthető, hogy az expressz csomagszállítási szolgáltatások érintett termékpiacai a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piaca és a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piaca.

(17)

Ami a földrajzi piacot illeti, a Bizottság korábbi gyakorlatában (12) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piacai, függetlenül a belföldi és a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások közötti különbségtől, nemzeti hatókörűek. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(18)

A kérelmező belföldi és nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatásokat egyaránt nyújt Horvátországban.

(19)

Mivel a kérelemben nem tüntették fel, hogy a földrajzi piac kiterjedése eltérő volna, az e határozat szerinti értékelés céljából és a versenyjog sérelme nélkül úgy tekinthető, hogy a belföldi és a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piaca földrajzi szempontból Horvátország területére terjed ki.

(20)

Ami annak értékelését illeti, hogy a tevékenység közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, megállapítható, hogy a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások területén több mint 20 gazdasági szereplő (13) tevékenykedik, beleértve a nemzetközi piaci szereplőket, például a DHL-t és a GLS-t. A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező piaci részesedése ebben a szegmensben a mennyiséget (14) tekintve 2015-ben […] (15) %-os, 2016-ban […] %-os és 2017-ben […] %-os, az értéket (16) tekintve pedig 2015-ben […] %-os, 2016-ban […] %-os és 2017-ben […] %-os volt.

(21)

A kérelmező versenytársainak piaci részesedése a kérelmező piaci részesedéseivel összehasonlítható. Az érték tekintetében (17) a legnagyobb versenytársak piaci részesedése a következő: a DHL esetében […] %-os 2015-ben, […] %-os 2016-ban és […] %-os 2017-ben; az Overseas esetében […] %-os 2015-ben, […] %-os 2016-ban és […] %-os 2017-ben; a GLS esetében 2015-ben […] %-os, 2016-ban és 2017-ben […] %-os (18).

(22)

A piacra lépés tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy az elmúlt 5 évben az alábbi új piaci szereplők léptek piacra: Cash on Delivery Express, Gebruder Weiss, Orbis Express és Schenker (19).

(23)

A horvát hálózatos iparágak szabályozó hatósága jelezte (20), hogy a belföldi és a nemzetközi forgalomban történő gyorspostai csomagkézbesítéssel kapcsolatos postai szolgáltatások versenyképesek, és e szolgáltatások teljesítése során a kérelmező versenynek van kitéve Horvátország területén.

(24)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (20), (21), (22) és (23) preambulumbekezdésben bemutatott tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Horvátországban. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység Horvátországban történő folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(25)

A nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások terén jelenleg több mint 20 gazdasági szereplő (21) tevékenykedik, köztük nemzetközi piaci szereplők, például a DHL és a DPD. A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező piaci részesedése ebben a szegmensben a mennyiséget (22) tekintve 2015-ben […] %-os, 2016-ban […] %-os és 2017-ben […] %-os, az értéket (23) tekintve pedig 2015-ben […] %-os, 2016-ban […] %-os és 2017-ben […] %-os volt.

(26)

A kérelmező ebben a piaci szegmensben nem tartozik az első három piaci szereplő közé. Az első piaci szereplő, a DHL, a mennyiséget (24) tekintve 2015-ben […] %-os, 2016-ban […] %-os, 2017-ben pedig […] %-os piaci részesedéssel rendelkezett. A DPD 2015-ben […] %-os, 2016-ban […] %-os, 2017-ben […] %-os piaci részesedéssel rendelkezett. Az Overseas piaci részesedése a 2015., 2016. és 2017. évben egyenletesen […] %-os volt (25).

(27)

A piacra lépés tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy az elmúlt 5 évben az alábbi új piaci szereplők léptek piacra: Cash on Delivery Express, Gebruder Weiss, Orbis Express és Schenker (26).

(28)

A horvát hálózatos iparágak szabályozó hatósága jelezte (27), hogy a belföldi és a nemzetközi forgalomban történő gyorspostai csomagkézbesítéssel kapcsolatos postai szolgáltatások versenyképesek, és e szolgáltatások teljesítése során a kérelmező versenynek van kitéve Horvátország területén.

(29)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (25), (26), (27) és (28) preambulumbekezdésben felsorolt tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Horvátországban. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység Horvátországban történő folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(30)

A címezetlen reklámküldemények sajátos jellemzője a végső címzettet egyedileg azonosító konkrét kézbesítési cím hiánya. Olyan kéretlen reklámküldeményekről van szó, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek, pl. egységes súly, formátum, tartalom és kivitel a címzettek egy csoportja részére történő kézbesítéséhez.

(31)

A Bizottság korábbi határozataiban kimondta, hogy a postai kézbesítési szolgáltatások piaca a címzett küldemények piacára és a címezetlen küldemények piacára bontható (28). A kérelmező úgy véli, hogy a szóban forgó esetben az érintett termékpiac a címezetlen küldemények piaca.

(32)

A kérelmező által benyújtott információk alapján és a jelenlegi bizottsági gyakorlat fényében, e határozat alkalmazásában – és a versenyjog sérelme nélkül – az érintett termékpiac meghatározható a címezetlen postai küldemények belföldi piacon történő kézbesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások piacaként.

(33)

Ami annak értékelését illeti, hogy a kérelmező tevékenysége közvetlenül ki van-e téve a versenynek, elmondható, hogy a legnagyobb piaci szereplő a Weber Escal, amelynek piaci részesedése értékben kifejezve 2014 és 2017 között több mint […] %-os volt (29). A kérelmező piaci részesedése az értéket tekintve 2015-ben […] %-os, 2016-ban […] %-os, 2017-ben […]%-os volt (30), mennyiség tekintetében pedig 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben egyaránt […] %-os (31).

(34)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (33) preambulumbekezdésben felsorolt tényezők azt jelzik, hogy Horvátországban a horvát posta e tevékenység tekintetében ki van téve a versenynek. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység Horvátországban történő folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(35)

E határozat alapját a 2018 decemberétől 2019 júniusáig fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi, ahogyan azt a kérelmező, a horvát hálózatos iparágak szabályozó hatósága és a horvát tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium által benyújtott információk bemutatják. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható,