19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/1

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács az (EU) 2016/1036 rendelettel (2) közös szabályokat fogadott el az Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemmel kapcsolatban.

(2)

A nem piacgazdasággal rendelkező országokból érkező behozatal esetében az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikkének (7) bekezdése képezi a rendes érték megállapításának alapját. Az országok némelyike tekintetében tapasztalható fejlemények fényében helyénvaló a rendes értéket 2017. december 20-i hatállyal az e rendelettel módosított (EU) 2016/1036 rendelet alapján megállapítani. Azon országok esetében, amelyek a vizsgálat megindításának idején nem tagjai a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), és szerepelnek az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) I. mellékletében, a rendes értéket az ezen országok számára kidolgozott egyedi módszertan szerint kell megállapítani. E rendelet nem érinti annak megállapítását, hogy valamely WTO-tag piacgazdasággal rendelkezik-e vagy sem, illetve nem sértheti az azon jegyzőkönyvekben és egyéb eszközökben meghatározott kikötéseket és feltételeket sem, amelyekkel összhangban az országok csatlakoztak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményhez (4).

(3)

A korábbi eljárások során szerzett tapasztalatok alapján helyénvaló tisztázni a körülményeket, amelyek között úgy tekinthető, hogy a szabadpiaci erőviszonyokat számottevő mértékben befolyásoló jelentős torzulások állnak fenn. Különösképpen helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ez a helyzet áll fenn, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Helyénvaló továbbá egyértelművé tenni, hogy a jelentős torzulások fennállásának mérlegelésekor figyelembe kell venni – többek között – az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak; az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében; a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések; a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése; a bérköltségek torzult volta; közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.

(4)

A Bizottságnak jelentéseket kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie azokról a jelentős torzulásokról, amelyek potenciálisan dömpingellenes vizsgálatokhoz vezethetnek, leírva az ilyen esetekkel kapcsolatos, adott országbeli vagy adott ágazatbeli piaci körülményeket. Az ilyen jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat fel kell venni bármely, az említett országra vagy ágazatra vonatkozó vizsgálat aktájába. Az ilyen vizsgálatok során az érintett felek számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani a jelentésekre, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokra vonatkozó észrevételeik megtételére. A jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során adott esetben figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi normákat, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeit és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi egyezményeket.

(5)

A költségeket rendszerint a vizsgálat alatt álló exportőr és gyártó/termelő által nyilvántartott adatok alapján számítják ki. Ha azonban az exportáló országban jelentős közvetlen vagy közvetett torzulások jelentkeznek, és ezek következtében az érintett fél által nyilvántartott adatok tükrözte költségek mesterségesen alacsonyak, az ilyen költségek észszerű alapon kiigazíthatók vagy meghatározhatók, többek között más reprezentatív piacokról származó vagy nemzetközi árakból nyert információk, vagy referenciaértékek használatával. Belföldi költségek csak abban az esetben alkalmazhatók, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok torzulástól mentesek.

(6)

Amennyiben az adatok reprezentatív országokból származnak, és a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő-e az adott országokban, a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy ezek az országok eleget tesznek-e az ILO alapvető egyezményeinek és a többoldalú környezetvédelmi egyezményeknek.

(7)

Amennyiben valamely exportőr és gyártó/termelő esetében a költségek egy része torzult, beleértve azt az esetet is, ahol a termelési költségek különböző forrásokból származnak, a költségek érintett részét torzulástól mentes költségekkel kell helyettesíteni. A korábbi eljárások során szerzett tapasztalatok alapján helyénvaló még egyértelműbbé tenni, hogy valamely harmadik országban tapasztalható jelentős torzulások megállapítása céljából az adott országban tevékenykedő exportőrök és gyártók/termelők belföldi piacán uralkodó körülményekre vonatkozóan minden olyan vonatkozó bizonyítékot kellőképpen figyelembe kell venni, amelyet felvettek az aktába, és amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére, beleértve annak lehetőségét is, hogy az érintett exportőrök és gyártók/termelők kétséget kizáró módon igazolják, hogy belföldi költségeik torzulástól mentesek. Az ilyen bizonyítékok – amennyiben azok rendelkezésre állnak – a vonatkozó értékelő jelentéseket is magukban foglalják. Jelentős torzulások fennállására utaló jelzéseket valamennyi érintett érdekelt fél, köztük az uniós gazdasági ágazat és a szakszervezetek is előterjeszthetnek. A vonatkozó jelentések elkészítésére vagy aktualizálására vonatkozó döntések meghozatalának mérlegelésekor figyelembe kell venni ezeket a jelzéseket és az uniós gazdasági ágazatra nehezedő többletterhek elkerülésének szükségességét a dömpingellenes eszköz alkalmazása terén, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások gazdasági és kereskedelmi sajátosságaira.

(8)

Az eredeti vizsgálat alkalmával használt és a felülvizsgálat során alkalmazandó módszer tekintetében az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (9) bekezdése alkalmazandó. Ezzel összefüggésben helyénvaló egyértelművé tenni, hogy annak vizsgálatakor, hogy tapasztalhatók-e a körülmények megváltozására utaló jelek, valamennyi vonatkozó bizonyítékot kellőképpen figyelembe kell venni, az exportőrök és gyártók/termelők belföldi piacán uralkodó körülményekre vonatkozó értékelő jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat is beleértve, amelyeket felvettek az aktába, és amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére.

(9)

mivel a kérdést egyetlen más konkrét átmeneti szabály sem szabályozza, helyénvaló előírni e rendelet alkalmazását az eljárások megindítására vonatkozó valamennyi határozatra, valamint az összes, 2017. december 20-án vagy azt követően indított eljárásra, az eredeti vizsgálatokat és felülvizsgálatokat is ideértve, az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikke (9) bekezdésére figyelemmel. Ezen túlmenően a hatályos intézkedésekre vonatkozó konkrét átmeneti szabály alkalmazásával, továbbá tekintettel arra, hogy a kérdést egyetlen más konkrét átmeneti szabály sem szabályozza, az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint kiszámított rendes értékről az e rendelettel módosított (EU) 2016/1036 rendeletben meghatározott módszertan szerint kiszámított rendes értékre való áttérés esetében az ilyen áttérést követő első lejárati felülvizsgálat megindításáig továbbra is az eredeti módszertant kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkezéseire irányuló kijátszás kockázatának csökkentése érdekében az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján végzett felülvizsgálatokra vonatkozóan ugyanezen megközelítést kell alkalmazni. Helyénvaló egyúttal emlékeztetni arra is, hogy a 2. cikk (7) bekezdése szerint kiszámított rendes értékről az e rendelettel módosított (EU) 2016/1036 rendeletben meghatározott módszertan szerint kiszámított rendes értékre való áttérés önmagában nem minősülne az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében vett elegendő bizonyítéknak. Az ilyen átmeneti szabályoknak egy olyan hiányosságot kell orvosolniuk, amely máskülönben kockáztatná a jogbizonytalanság előidézését, az érdekelt felek számára megfelelő lehetőséget kell biztosítaniuk a régi szabályok lejáratához és az új szabályok hatálybalépéséhez való alkalmazkodáshoz, továbbá meg kell könnyíteniük az (EU) 2016/1036 rendelet hatékony, szabályos és méltányos alkalmazását.

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács az (EU) 2016/1037 rendelettel (5) közös szabályokat fogadott el az Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemmel kapcsolatban. A tapasztalat szerint a támogatás tényleges nagyságának feltárására többnyire a vonatkozó vizsgálat során kerül sor. Különösen a vizsgált exportőrökről gyakran megállapítást nyer, hogy olyan támogatásokban részesülnek, amelyekről a vizsgálat lefolytatása előtt kellő alap hiányában még nem lehetett tudni. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ha valamely vizsgálat vagy felülvizsgálat során fény derül ilyen támogatásokra, a Bizottságnak további konzultációs lehetőségeket kell biztosítania az érintett származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország számára a vizsgálat alatt azonosított ilyen támogatásokkal összefüggésben. A kérdést szabályozó konkrét átmeneti szabályok hiányában, helyénvaló előírni e rendelet alkalmazását az eljárások megindításáról szóló valamennyi határozatra, valamint az összes, 2017. december 20-án vagy azt követően indított eljárásra, az eredeti vizsgálatokat és felülvizsgálatokat is ideértve.

(11)

Az (EU) 2016/1036 rendeletet és az (EU) 2016/1037 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

2.

A 2. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Az azon országokból érkező behozatal esetében, amelyek a vizsgálat megindításának idején nem tagjai a WTO-nak és szerepelnek az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) I. mellékletében, a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az ilyen harmadik országból más országokba – beleértve az Uniót is – történő kivitel esetén felszámított ár alapján – vagy, ha ez nem lehetséges – bármilyen más észszerű alapon kell képezni, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, amelyet szükség esetén módosítani kell úgy, hogy egy észszerű haszonkulcsot is magában foglaljon.

A megfelelő reprezentatív országot észszerű módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ és különösen az adott ország legalább egy exportálója és egy gyártója/termelője által folytatott együttműködés megfelelő figyelembevételével kell kiválasztani. Amennyiben egynél több ilyen ország van, adott esetben előnyben kell részesíteni azokat az országokat, ahol a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő. A határidőket szintén figyelembe kell venni. Adott esetben olyan megfelelő reprezentatív országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.

A vizsgálatban érintett feleket a vizsgálat megindítása után haladéktalanul tájékoztatni kell a kijelölt országról, és tíz napot kell biztosítani számukra észrevételeik megtételére.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.).”"

3.

A 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a hatályos dömpingellenes intézkedések a 2. cikk (7) bekezdése 2017. december 19-én hatályos szövegének megfelelően kiszámított rendes értéken alapulnak, a 2. cikk (1)–(6a) bekezdésében foglalt módszertan csak az ezen intézkedések tekintetében 2017. december 19. után sorra kerülő első lejárati felülvizsgálat megindításának napja után lép a rendes érték megállapítására használt eredeti módszertan helyébe. A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően az említett intézkedések a felülvizsgálat eredményének megszületéséig érvényben maradnak.”

4.

A 11. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a hatályos dömpingellenes intézkedések a 2. cikk (7) bekezdése 2017. december 19-én hatályos szövegének megfelelően kiszámított rendes értéken alapulnak, a 2. cikk (1)–(6a) bekezdésében foglalt módszertan csak az ezen intézkedések tekintetében 2017. december 20. után sorra kerülő első lejárati felülvizsgálat megindításának napja után lép a rendes érték megállapítására használt eredeti módszertan helyébe. A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően az említett intézkedések a felülvizsgálat eredményének megszületéséig érvényben maradnak.”

5.

A 11. cikk (9) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A rendes érték 2. cikk szerinti megállapítása szempontjából releváns körülményekkel összefüggésben valamennyi vonatkozó bizonyítékot megfelelő módon figyelembe kell venni, az exportőrök és gyártók/termelők belföldi piacán uralkodó körülményekre vonatkozó értékelő jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat is beleértve, amelyeket felvettek az aktába, és amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére.”

6.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Jelentéstétel és tájékoztatás

(1)   A Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak éves jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal, a jelentős torzulásokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásának nyomon követéséért felelős különböző szervek tevékenységeivel kapcsolatos információkat.

(2)   Az Európai Parlament meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertesse az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, illetve magyarázattal szolgáljon azokra. Emellett az (1) bekezdés szerinti jelentés és az e bekezdésben említett ismertetés és magyarázat alapján az Európai Parlament is közölhet bármilyen vonatkozó észrevételt és tényt a Bizottsággal.

(3)   A Bizottság a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül nyilvánosságra hozza.”