a)

azokat az érdekelt feleket, amelyek lényegesek a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából;

b)

ezen érdekelt felek lényeges szükségleteit és elvárásait (azaz követelményeit);

c)

ezekből a szükségletekből és elvárásokból melyek lesznek megfelelési kötelezettségei.

a)

a 4.1. szakaszban hivatkozott külső és belső tényezőket;

b)

a 4.2. szakaszban hivatkozott megfelelési kötelezettségeket;

c)

szervezeti egységeit, funkcióit és fizikai határait;

d)

tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait;

e)

hatáskörét és felügyeleti, valamint befolyásolási képességét.

a)

vállalja az elszámoltathatóságot a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéért;

b)

biztosítja a környezeti politika és a környezeti célok meghatározását, valamint ezek összhangját a szervezet környezetével és stratégiai irányvonalával;

c)

biztosítja a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek beépülését a szervezet üzleti folyamataiba;

d)

biztosítja a környezetközpontú irányítási rendszerhez szükséges erőforrások rendelkezésre állását;

e)

kommunikálja az eredményes környezetközpontú irányítás és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek való megfelelés fontosságát;

f)

biztosítja, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer elérje tervezett eredményeit;

g)

irányítja és támogatja a munkatársakat abban, hogy hozzájáruljanak a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez;

h)

előmozdítja a folyamatos fejlesztést;

i)

támogatást nyújt az egyéb lényeges Irányító szerepkörben lévőknek, hogy bizonyíthassák a felelősségi területeikhez kapcsolódó vezetői szerepvállalásukat.

Megjegyzés:

Az „üzlet” kifejezést ebben a nemzetközi szabványban olyan széleskörűen lehet értelmezni, hogy azokat a tevékenységeket jelentse, amelyek a szervezet létezése céljából lényegesek.

a)

megfelel a szervezet szándékainak és környezetének, beleértve tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak jellegét, mértékét és környezeti hatásait;

b)

keretet ad környezeti célok kitűzéséhez;

c)

elkötelezettséget tartalmaz a környezet védelmére, beleértve a szennyezés megelőzését és más konkrét, a szervezet környezetére vonatkozó elköteleződés(eke)t;

d)

elkötelezettséget tartalmaz a megfelelési kötelezettségei teljesítésére;

e)

elkötelezettséget tartalmaz a környezetközpontú irányítási rendszer folyamatos fejlesztésére a környezeti teljesítmény növelése érdekében.

—

dokumentált információként kell fenntartani,

—

a szervezeten belül kommunikálni kell,

—

az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

a)

annak biztosítására, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer megfeleljen e nemzetközi szabvány követelményeinek;

b)

a jelentéskészítésre a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítményéről, beleértve a környezeti teljesítményt is, a felső vezetőség számára.

—

a 4.1. szakaszban hivatkozott tényezőket,

—

a 4.2. szakaszban hivatkozott követelményeket,

—

környezetközpontú irányítási rendszere alkalmazási területét; és meg kell határoznia a kockázatokat és lehetőségeket:

—

és a 4.1. és a 4.2. szakaszban meghatározott egyéb tényezőkkel és követelményekkel kapcsolatban, amelyekkel foglalkozni kell, ahhoz hogy:

—

azokról a kockázatokról és lehetőségekről, amelyekkel foglalkozni kell;

—

a 6.1.1–6.1.4. szakaszokban megkövetelt folyamatokról a szükséges mértékig, hogy meglegyen a bizalom a folyamatok tervezett végrehajtása iránt.

a)

a változtatást, beleértve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat;

b)

a rendkívüli körülményeket és az észszerűen előre látható vészhelyzeteket.

—

a környezeti tényezők és a kapcsolódó környezeti hatások,

—

a jelentős környezeti tényezői meghatározására alkalmazott kritériumok,

—

a jelentős környezeti tényezők.

Megjegyzés:

A jelentős környezeti tényezők vagy kedvezőtlen környezeti hatásokkal (fenyegetésekkel) vagy kedvező hatásokkal (lehetőségekkel) kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket eredményezhetnek.

a)

meg kell határoznia és hozzáférhetővé kell tennie a környezeti tényezőivel kapcsolatos megfelelési kötelezettségeket;

b)

meg kell határoznia, mennyiben vonatkoznak ezek a megfelelési kötelezettségek a szervezetre;

c)

figyelembe kell vennie ezeket a megfelelési kötelezettségeket, amikor kialakítja, bevezeti, fenntartja és folyamatosan fejleszti környezetközpontú irányítási rendszerét.

Megjegyzés:

A megfelelési kötelezettségek kockázatokat és lehetőségeket eredményezhetnek a szervezet számára.

a)

azokat a tevékenységeket, amelyekkel kezeli:

b)

hogyan:

1.

azonosították az összes vonatkozó környezetvédelmi követelményt, és ismerik azoknak a szervezetet érintő hatásait;

2.

biztosítják a környezetvédelmi jogszabályok betartását, beleértve az engedélyeket és az engedélyezett határértékeket, és ezt megfelelő módon igazolják;

3.

olyan eljárásokat vezettek be, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára a környezetvédelmi jogszabályok folyamatos betartását.

A.6.2.

Környezeti célok és az elérésük megtervezése

a)

összhangban a környezeti politikával;

b)

mérhetők (ha megvalósítható);

c)

figyelemmel kísérve;

d)

kommunikálva;

e)

megfelelően frissítve.

a)

mit fognak tenni;

b)

milyen erőforrásokra lesz szükség;

c)

ki lesz a felelős;

d)

mikorra teljesülnek;

e)

hogyan értékelik majd az eredményeket, beleértve azokat a mutatókat, amelyekkel a mérhető környezeti céljai teljesülésének előrehaladását kísérik figyelemmel (lásd a 9.1.1. szakaszt).

a)

meg kell határoznia a szükséges felkészültséget azon személy(ek) esetében, akik a felügyelete alatt olyan munkát végeznek, amely hatással van környezeti teljesítményére és arra a képességére, hogy eleget tegyen megfelelési kötelezettségeinek;

b)

biztosítania kell, hogy ezek a személyek felkészültek legyenek megfelelő oktatás, képzés vagy gyakorlat alapján;

c)

meg kell határoznia a környezeti tényezőivel és környezetközpontú irányítási rendszerével kapcsolatos képzési szükségleteket;

d)

ahol alkalmazható, intézkedéseket kell tennie a szükséges felkészültség megszerzésére, és értékelnie kell a végrehajtott intézkedések eredményességét;

Megjegyzés:

Az alkalmazható intézkedések közé tartozhat pl.: a jelenlegi alkalmazottak képzése, mentorálása vagy áthelyezése; esetleg felkészült személyek kölcsönzése vagy szerződtetése.

1.

A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a munkavállalók aktív bevonása ösztönzője és előfeltétele a környezet folyamatos és sikeres fejlesztésének, valamint alapvető erőforrása a környezeti teljesítmény javításának és megfelelő módszere a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer szervezetben történő sikeres működtetésének.

2.

A „munkavállalók bevonása” kifejezés magában foglalja a munkavállalók közvetlen részvételét, valamint a munkavállalóknak és képviselőiknek nyújtott tájékoztatást egyaránt. Ezért minden szinten ki kell alakítani a munkavállalói részvételi rendszert. A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a vezetőség elkötelezettségének, fogékonyságának és aktív segítségnyújtásának kimutatása előfeltétele az említett folyamatoknak. Mindezek alapján a vezetőségnek megfelelő visszajelzést kell nyújtania a munkavállalók felé.

3.

E követelményeken kívül a munkavállalókat vagy képviselőiket be kell vonni a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítását célzó folyamatba a következők révén:

4.

E célra megfelelő részvételi formákat kell alkalmazni, például a javaslatok könyvének rendszerét, projektalapú csoportmunkát vagy környezetvédelmi bizottságok alakítását. A szervezeteknek ismerniük kell az e területen folytatott bevált gyakorlatról szóló bizottsági iránymutatásokat. Kérésükre a munkavállalók képviselőit is be kell vonni e folyamatba.

a)

a környezeti politika,

b)

a munkájukhoz kapcsolódó jelentős környezeti tényezők és az ezekkel összefüggő tényleges vagy lehetséges környezeti hatások;

c)

hozzájárulásuk a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez, beleértve a környezeti teljesítmény növekedésének előnyeit;

d)

a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek való meg nem felelés következményei, beleértve a szervezet megfelelési kötelezettségeinek nem teljesítését.

a)

miről kommunikáljanak;

b)

mikor kommunikáljanak;

c)

kivel kommunikáljanak;

d)

hogyan kommunikáljanak.

—

figyelembe kell vennie megfelelési kötelezettségeit,

—

biztosítania kell a közzétett környezeti információk összhangját a környezetközpontú irányítási rendszerben keletkezett információkkal és azt, hogy megbízhatók legyenek.

a)

belső kommunikációt kell folytatnia, ahogy megfelelő, a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos lényeges információkról a szervezet különféle szintjei és funkciói között, beleértve a környezetközpontú irányítási rendszer változtatásait;

b)

biztosítania kell, hogy kommunikációs folyamata(i) lehetővé tegye/tegyék a szervezet felügyelete alatt dolgozó személyek számára, hogy hozzájáruljanak a folyamatos fejlesztéshez.

1.

Fontos, hogy a szervezet nyílt párbeszédet folytasson a nyilvánossággal, a hatóságokkal és más érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és ügyfeleket is, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásairól.

2.

A nagyfokú átláthatóság biztosítása, valamint az érdekelt felekkel történő kellő bizalom kialakítása érdekében az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezetek nyilvánosságra hozzák a környezeti jelentés IV. mellékletében meghatározott környezeti információkat.

a)

az ezen nemzetközi szabvány által megkövetelt dokumentált információkat;

b)

a szervezet által a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez szükségesként meghatározott dokumentált információkat.

Megjegyzés:

A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentált információi szervezetenként eltérő terjedelműek lehetnek a következőktől függően:

a)

azonosítást és leírást (pl. cím, dátum, szerző vagy hivatkozási szám);

b)

formátumot (pl. nyelv, szoftververzió, grafika) és adathordozót (pl. papír, elektronikus);

c)

az alkalmasság és a megfelelőség átvizsgálását és jóváhagyását.

a)

elérhetők és használatra alkalmasak legyenek, ahol és amikor szükséges;

b)

megfelelően védve legyenek (pl. bizalmasság elvesztésétől, helytelen használattól vagy sértetlenség elvesztésétől).

—

elosztás, hozzáférés, visszakeresés és használat,

—

tárolás és megóvás, beleértve az olvashatóság megóvását,

—

változásfelügyelet (pl. verziókezelés),

—

megőrzés és selejtezés.

Megjegyzés:

A hozzáféréssel együtt járhat a döntés arról, hogy az engedély csak a dokumentált információ megtekintésére vonatkozik, vagy az engedély és a felhatalmazás a dokumentált információ megtekintésére és megváltoztatására egyaránt vonatkozik.

—

meghatározza a folyamat(ok) működési kritériumait,

—

megvalósítja a folyamat(ok) a felügyeletét összhangban a működési kritériumokkal.

Megjegyzés:

A felügyeleti tevékenységek tartalmazhatnak műszaki intézkedéseket és eljárásokat. A felügyeleti tevékenységeket meg lehet valósítani egy hierarchiát (pl. kiküszöbölés, helyettesítés, adminisztratív eljárás) követve és alkalmazhatók önmagukban vagy kombináltan.

a)

felügyeleti tevékenységeket kell kialakítania, alkalmas módon, annak biztosítására, hogy a környezeti követelménye(i)vel megfelelően foglalkozzanak a termék vagy szolgáltatás tervezési és fejlesztési folyamatában, átgondolva az életciklus minden egyes szakaszát;

b)

a termékek és szolgáltatások beszerzésére környezeti követelmény(eke)t kell meghatároznia, ahogy megfelelő;

c)

kommunikálnia kell lényeges környezeti követelményeit a külső szolgáltatók felé, a vállalkozókat is beleértve;

d)

át kell gondolnia az információnyújtás szükségességét termékei és szolgáltatásai szállításával vagy kiszállításával, felhasználásával, életciklusvégi kezelésével és végleges ártalmatlanításával kapcsolatos lehetséges jelentős környezeti hatásokról.

a)

fel kell készülnie arra, hogy tervezett intézkedésekkel megelőzze vagy enyhítse a vészhelyzetekből származó kedvezőtlen környezeti hatásokat;

b)

reagálnia kell a bekövetkezett vészhelyzetekre;

c)

intézkedéseket kell tennie, hogy megelőzze vagy enyhítse a vészhelyzetek következményeit, ezek legyenek arányosak a vészhelyzet nagyságával és a lehetséges környezeti hatással;

d)

rendszeres időközönként ki kell próbálnia a tervezett válaszintézkedéseket, ahol ez megvalósítható;

e)

rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia és módosítania kell a folyamato(ka)t és a tervezett reagálást, különösen vészhelyzetek bekövetkezése vagy próbák után;

f)

biztosítania kell, megfelelő módon, a vészhelyzeti felkészültséggel és reagálással kapcsolatos információkat és képzést az érintett érdekelt felek számára, beleértve a szervezet felügyelete alatt munkát végző személyeket.

a)

mit szükséges figyelemmel kísérni és mérni;

b)

az érvényes eredmények biztosításához szükséges figyelemmel kísérési, mérési, elemzési és értékelési módszereket, ahogy alkalmazhatók;

c)

azokat a kritériumokat, amelyekkel összehasonlítva a szervezet értékelni fogja környezeti teljesítményét, valamint a megfelelő mutatókat;

d)

mikor kell a figyelemmel kísérést és mérést elvégezni;

e)

mikor kell elemezni és értékelni a figyelemmel kísérésből és mérésből származó eredményeket.

a)

meg kell határoznia a megfelelés kiértékelésének gyakoriságát;

b)

értékelnie kell a megfelelőséget és szükség esetén intézkednie kell;

c)

fenn kell tartania helyzetének ismeretét és megértését a megfelelési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban.

a)

megfelel-e:

b)

eredményesen van-e megvalósítva és fenntartva.

a)

minden egyes auditra pontosan meg kell határoznia az auditkritériumokat és az alkalmazási területet;

b)

úgy kell kiválasztania az auditorokat, és végrehajtania az auditokat, hogy biztosítsa az auditfolyamat objektivitását és pártatlanságát;

c)

biztosítania kell, hogy az auditok eredményeit jelentsék az illetékes vezetésnek;

a)

a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból származó intézkedések állapotát;

b)

a változásokat:

c)

a környezeti célok teljesülésének mértékét;

d)

a szervezet környezeti teljesítményével kapcsolatos információkat, beleértve a tendenciákat:

e)

az erőforrások megfelelőségét;

f)

az érdekelt felek lényeges közlése(i)t, beleértve a panaszokat;

g)

a folyamatos fejlesztés lehetőségeit.

—

következtetéseket a környezetközpontú irányítási rendszer folyamatos alkalmasságáról, megfelelőségéről és eredményességéről,

—

döntéseket a folyamatos fejlesztési lehetőségekről,

—

döntéseket a környezetközpontú irányítási rendszer változtatásaira vonatkozó igényről, beleértve az erőforrásigényeket is,

—

intézkedéseket, szükség esetén, ha a környezeti célok nem teljesültek,

—

lehetőségeket a környezetközpontú irányítási rendszer más üzleti folyamatokkal történő integrációjának fejlesztésére, szükség szerint,

—

bármilyen változtatást a szervezet stratégiai irányvonalában.

a)

reagálnia kell a nemmegfelelőségre és ahogy alkalmazható:

b)

értékelnie kell, hogy szükség van-e intézkedésre a nemmegfelelőség okainak megszüntetésére annak érdekében, hogy az ne forduljon elő újra vagy máshol, a következők szerint:

c)

végre kell hajtania minden szükséges tevékenységet;

d)

át kell vizsgálnia minden végrehajtott helyesbítő tevékenység eredményességét;

e)

el kell végeznie a változtatásokat a környezetközpontú irányítási rendszerben, ha szükséges.

—

a nemmegfelelőségek jellegéről és minden, azok nyomán megtett intézkedésről,

—

az összes helyesbítő tevékenység eredményéről.