17.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/51

(1)

A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhaféléket sújtó, vektorok által terjesztett vírusos megbetegedés. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban 2014. december 3-án elfogadott tudományos szakvélemény (a továbbiakban: az EFSA véleménye) (5) szerint a bőrcsomósodáskór közvetlenül és közvetetten is átvihető. A bőrcsomósodáskór súlyos károkat okoz az állattenyésztésben, és rendkívül gyorsan tud terjedni, mindenekelőtt élő állatokon, vektorokon és fertőzött állatokból nyert egyes termékeken keresztül.

(2)

A 92/119/EGK irányelv bizonyos állatbetegségek, többek között a bőrcsomósodáskór kitörése esetén alkalmazandó általános védőintézkedéseket határoz meg. Az ilyen intézkedések közé tartoznak azok a védőintézkedések, amelyeket a bőrcsomósodáskórnak egy gazdaságban való megjelenése gyanúja és megerősítése esetén foganatosítanak, ideértve a betegség kitörésének helye körüli védő- és megfigyelési körzetek létesítését és más további, a betegség terjedésének megakadályozását és a fertőzés felszámolását célzó védőintézkedéseket. Az említett védőintézkedések között szerepel a bőrcsomósodáskór kitörése esetén az egyéb védőintézkedések kiegészítéseként végzett vakcinázás is.

(3)

Az (EU) 2015/1500 bizottsági végrehajtási határozat (6) és az (EU) 2016/645 bizottsági végrehajtási határozat (7) bizonyos védintézkedéseket állapít meg azzal összefüggésben, hogy 2015-ben Görögországban, 2016-ban pedig Bulgáriában megerősítést nyert a bőrcsomósodáskór megjelenése. Ezen védőintézkedések közé tartozik – az említett végrehajtási határozatok mellékletében ismertetettek szerint – az érintett tagállamokban fertőzéssel sújtott körzet létesítése, amely magában foglalja azt a területet, ahol a bőrcsomósodáskór előfordulása megerősítést nyert, valamint minden, a 92/119/EGK irányelvnek megfelelően Görögország, illetve Bulgária által létrehozott védő- és megfigyelési körzetet. A betegséggel kapcsolatos helyzet alakulása nyomán az (EU) 2015/1500 bizottsági végrehajtási határozatot és az (EU) 2016/645 bizottsági végrehajtási határozatot több ízben is módosították, és többek között bővítésre kerültek a fertőzéssel sújtott körzetek úgy, hogy további regionális egységekre kiterjedjenek Görögországban, illetve Bulgáriában. Az említett végrehajtási határozatok 2016. december 31-ig alkalmazandók.

(4)

Az (EU) 2015/2055 bizottsági végrehajtási határozat (8) és az (EU) 2016/1183 bizottsági végrehajtási határozat (9) értelmében Görögország és Bulgária az érintett végrehajtási határozatok I. mellékletében meghatározott vakcinázási körzetben található gazdaságokban tartott szarvasmarhafélék esetében sürgősségi vakcinázást hajthat végre.

(5)

Görögország és Bulgária mellett 2016 áprilisa és augusztusa között számos délkelet-európai harmadik ország (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (10), Montenegró és Szerbia) is jelentést tett arról, hogy területükön most először megjelent a bőrcsomósodáskór. Az említett harmadik országok értesítették a Bizottságot, hogy az aktuális járványügyi protokollba – egyéb intézkedések mellett – felvették a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást.

(6)

Az EFSA véleményének (11) megfelelően a bőrcsomósodáskór ellen csak attenuált élő vakcinák érhetők el a kereskedelmi forgalomban. Az EFSA véleménye szerint az attenuált „Neethling” bőrcsomósodáskór-vírust tartalmazó vakcina rendkívül hatékony az elhullás megelőzése terén. Mivel a bőrcsomósodáskór elleni homológ vakcinák hatékonyabbak, mint az attenuált juhhimlő-víruson alapuló vakcinák, javasolt a használatuk, amennyiben kizárólag az Unión kívül működő vakcinagyártóktól beszerezhetők. Emellett – szintén az EFSA véleményének megfelelően – a bőrcsomósodáskór kiváltó tényezője az érintett állatok bőrében akár 92 napig jelen lehet, akár látható elváltozás nélkül is.

(7)

Jelenleg nincs olyan, a bőrcsomósodáskór elleni vakcina, amely rendelkezne uniós forgalombahozatali engedéllyel. Ezért a 92/119/EGK irányelv 19. cikke szerinti sürgősségi vakcinázás kizárólag a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 8. cikkének megfelelően hajtható végre, amelynek értelmében a tagállamok ideiglenesen engedélyezhetik forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező immunológiai állatgyógyászati készítmények használatát súlyos járványos állatbetegségek esetén, mint amilyen a bőrcsomósodáskór.

(8)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. július 29-i, a bőrcsomósodáskórra vonatkozó sürgős tanácsa (13) értelmében a bőrcsomósodáskór elterjedésének visszaszorítására a leghatékonyabb módszer a vakcinázás. A bőrcsomósodáskór felszámolásához vakcinázást kell végrehajtani a betegségre fogékony fajok teljes populációján azokban a régiókban, amelyekben a bőrcsomósodáskór megjelent, vagy amelyekben a betegség megjelenésének kockázata fennáll, annak érdekében, hogy a minimálisra lehessen csökkenteni a kitörések számát, továbbá az állatok és a gazdaságok szintjén magas szintű vakcinázási lefedettségre van szükség. Vagyis a bőrcsomósodáskórra vonatkozó szilárd megelőzési és védekezési stratégiának tartalmaznia kell a vakcinázás elrendelését.

(9)

A bőrcsomósodáskórnak vakcinázott állatokról és azokból származó termékekről való átterjedésével kapcsolatos kockázat eltér attól a kockázattól, amelyet a vakcinázatlan és esetleg a betegség lappangó szakaszában lévő állatok jelentenek. Ezért meg kell határozni a vakcinázott szarvasmarhafélék és az ilyen állatokból származó termékek szállításra bocsátására vonatkozó feltételeket. Emellett a bőrcsomósodáskórnak azon (vakcinázott vagy nem vakcinázott) állatokon keresztüli terjedésének a kockázata, amelyek olyan területről származnak, ahol bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást alkalmaznak, de nem jelent meg bőrcsomósodáskór, különbözik a bőrcsomósodáskór által érintett területekről származó állatok jelentette kockázattól. Ezért ezen állatok vonatkozásában specifikus feltételeket kell megállapítani.

(10)

A bőrcsomósodáskórral kapcsolatos tudományos ismereteink hiányosak. A vakcinázott szarvasmarhafélék védettek ugyan a betegség klinikai tüneteitől, de nem feltétlenül védettek a megfertőződéstől, és nem minden vakcinázott állatnál alakul ki immunitás. Ezért a kockázat minimalizálása érdekében a vakcinázott állatok szállítmányainak szállításra bocsátása csak legalább 28 napos időtartamot követően engedélyezhető, mivel 28 nap a bőrcsomósodáskór vakcinázást követő leghosszabb lappangási időszaka.

(11)

A bőrcsomósodáskór terjedési kockázatát illetően a különféle áruk eltérő kockázati szintet képviselnek. Az EFSA véleményében foglaltaknak megfelelően az élő szarvasmarhafélék, valamint a fertőzött szarvasmarhafélék spermájának, nyersbőrének és irhájának szállítása az expozíció és a következmények tekintetében nagyobb kockázattal jár, mint az egyéb termékek, így pl. a szarvasmarhafélékből származó tej és tejtermékek, kezelt bőr és irha vagy friss hús, előkészített hús és húskészítmények szállítása. Ugyanakkor az e termékeknek a bőrcsomósodáskór átvitelében betöltött esetleges szerepét alátámasztó tudományos vagy kísérleti úton nyert bizonyítékok hiányosak. Ebben a határozatban ezért kiegyensúlyozott és a kockázatokhoz mérten arányos védőintézkedéseket kell előírni. Hasonlóképpen, nem lehet kizárni a bőrcsomósodáskórnak a szarvasmarhafélék spermája, petesejtjei és embriói általi átvitelét sem. Ezért az EFSA véleménye és az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) legfrissebb releváns szabványai és ajánlásai alapján indokolt e termékekre bizonyos védintézkedéseket előírni.

(12)

A szarvasmarhafélék vázizomszövete az OIE Állatbetegségekkel Foglalkozó Tudományos Bizottsága (14) szerint biztonságos termék, ahogyan azt az OIE szárazföldi állatok egészségügyi szabványaival foglalkozó bizottsága 2016. februári üléséről készült jegyzőkönyv B. része 36. mellékletében (15) is jelezték. A bőrcsomósodáskór vírusának friss húsból, előkészített húsból vagy húskészítményekből a betegségre fogékony állatokra történő átvitelét nem támasztja alá tudományos vagy kísérleti úton nyert bizonyíték. Jóllehet az EFSA véleménye azt jelzi, hogy a bőrcsomósodáskór vírusa a friss húsban meghatározatlan ideig képes a túlélésre, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) és a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 7. cikkében foglalt, a kérődzőknek kérődzőkből származó fehérjékkel való takarmányozására vonatkozó uniós tilalomnak köszönhetően ki van zárva a bőrcsomósodáskór vírusa orális átvitelének lehetősége.

(13)

A tej és a tejtermékek, valamint a kolosztrum csak abban az esetben jelenthetnek kockázatot a bőrcsomósodáskór terjedésének szempontjából, ha azokat a betegségre fogékony állatfajoknak történő takarmányozásra szánják. Ezért a bőrcsomósodáskór általuk való terjedésének megelőzése érdekében kockázatcsökkentő intézkedések megállapítása szükséges azokra az esetekre, amikor e termékeket takarmányozásra szánják.

(14)

A 64/432/EGK tanácsi irányelv (18) és a 93/444/EGK bizottsági határozat (19) értelmében az állatokat szállítás közben állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Amennyiben az e határozat I. mellékletében felsorolt területekről származó élő állatok szállításra bocsátásának tilalmától való eltérést Unión belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló exportra szánt élő állatok esetében alkalmazzák, az említett egészségügyi bizonyítványokban – annak érdekében, hogy a vonatkozó bizonyítványok megfelelő és pontos egészségügyi információkat tartalmazzanak – hivatkozni kell erre a határozatra.

(15)

Az egyértelműség és az egyszerűsítés érdekében az (EU) 2015/1500, (EU) 2015/2055, (EU) 2016/645 és (EU) 2016/1183 végrehajtási határozatokat hatályon kívül kell helyezni, és fel kell váltani e határozattal, amely a bőrcsomósodáskór által érintett vagy a betegséggel szemben vakcinázást alkalmazó valamennyi tagállam tekintetében módosított, egységes intézkedéseket vezet be.

(16)

Az érintett tagállamok által benyújtott és az (EU) 2015/2055 és (EU) 2016/1183 végrehajtási határozatokban szereplő, Görögországra, illetve Bulgáriára vonatkozó vakcinázási programok jóváhagyása, továbbá a Horvátország által benyújtott vakcinázási program jóváhagyása egy másik, a későbbiekben elfogadásra kerülő végrehajtási határozat tárgyát képezi.

(17)

Bulgária értesítette a Bizottságot, hogy 2016. július 15-én az összes szarvasmarhaféle bőrcsomósodáskór elleni vakcinázása befejeződött, továbbá hogy területén utoljára 2016. augusztus 1-jén fordult elő bőrcsomósodáskór. Ennek megfelelően Bulgária egyes területeit, ahol sosem fordult elő bőrcsomósodáskór, de vakcinázást hajtottak végre a betegség ellen, e határozat mellékletének I. részében „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetként”, míg a terület fennmaradó részét „fertőzött körzetként” kell felvenni.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

az I. melléklet I. és II. részében felsorolt területekről származó élő szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak;

b)

az I. melléklet I. és II. részében felsorolt területekről származó szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak spermája, petesejtjei és embriói;

c)

az I. melléklet II. részében felsorolt területekről származó szarvasmarhafélékből és fogságban élő kérődző vadakból nyert, takarmánynak szánt kolosztrum, tej és tejtermékek;

d)

az I. melléklet I. és II. részében felsorolt területekről származó szarvasmarhafélékből és fogságban élő kérődző vadakból nyert állati melléktermékek, az e) pontban felsoroltak kivételével;

e)

az I. melléklet I. és II. részében felsorolt területekről származó szarvasmarhafélékből és fogságban élő kérődző vadakból nyert, emberi felhasználásra szánt kezeletlen nyersbőr és irha vagy nem emberi felhasználásra szánt kezeletlen bőr és irha.

a)

az állatokat az I. melléklet I. vagy II. részében felsorolt területekről ugyanazon vagy egy másik tagállamba, vagy egy harmadik országba szállítják, és teljesülnek a következő feltételek:

b)

az állatokat ugyanazon vagy egy másik tagállam, vagy egy harmadik ország valamely területére szállítják, és teljesülnek a következő feltételek:

c)

az állatokat ugyanazon vagy egy másik tagállam, vagy egy harmadik ország bármely területére szállítják, és teljesülnek a következő feltételek:

a)

az állatokra teljesülnek a megfelelő állat-egészségügyi garanciák, mivel azon kockázatelemzés eredménye alapján, amelyet a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága a bőrcsomósodáskór terjedése ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatban előír, és amelyet a tranzit és a rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatósága az állatok szállításra bocsátását megelőzően jóváhagyott, megfelelőnek bizonyultak;

b)

az állatok bőrcsomósodáskór elleni vakcinázására legalább 28 nappal a szállításra bocsátás dátuma előtt sor került, és az állatok olyan gazdaságból származnak, amelyben valamennyi, a betegségre fogékony fajba tartozó állat bőrcsomósodáskór elleni vakcinázására legalább 28 nappal a szállításra bocsátás dátuma előtt sor került;

c)

a berakodáskor a gazdaságban lévő valamennyi állatot klinikailag megvizsgálták, és azok a bőrcsomósodáskór egyetlen klinikai tünetét sem mutatták;

d)

az állatokra a 92/119/EGK irányelvben foglalt korlátozások egyike sem vonatkozik;

e)

az állatokat születésük óta vagy a szállítást megelőzően legalább 28 napig olyan gazdaságban tartották, amelynek legalább 20 km-es körzetében három hónappal a szállításra bocsátás dátuma előtt nem erősítették meg a bőrcsomósodáskór előfordulását, azt megelőzően pedig a bőrcsomósodáskór-fertőzés megerősítése esetén az érintett gazdaságokban minden, a betegségre fogékony állatot leöltek és megsemmisítettek; a gazdaság az I. melléklet II. részében felsorolt területen működik olyan tagállamban, ahol a szállításra bocsátás dátuma előtt legalább három hónappal az I. melléklet II. részében felsorolt valamennyi területen vakcinázást vagy újbóli vakcinázást hajtottak végre bőrcsomósodáskór ellen a II. mellékletnek megfelelően, és az állatok még a védőoltás gyártó általi leírásában garantált immunitási időszakon belül vannak;

f)

a származás helye szerinti illetékes hatóság a bőrcsomósodáskór ellen olyan vakcinázási programot hajt végre, amely megfelel a II. mellékletben megállapított feltételeknek, és amelyet a Bizottság jóváhagyott, az illetékes hatóság pedig a II. mellékletnek megfelelően értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot a vakcinázási program kezdetének és befejezésének dátumáról;

g)

a 12. cikknek megfelelően terelőeljárás létrehozására került sor a származási, tranzit és rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatóságainak irányítása alatt, biztosítandó, hogy az a) pontban előírt állat-egészségügyi garanciáknak megfelelően elszállított állatok szállítása biztonságos módon történjen, és az állatokat később ne bocsássák szállításra egy másik tagállamba vagy harmadik országba; valamint

h)

a származási hely szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az a) pontban említett állat-egészségügyi garanciákról és illetékes hatóságok általi jóváhagyásról.

a)

az I. melléklet I. része, amennyiben a rendeltetési hely ugyanazon tagállamnak az I. melléklet I. vagy II. részében felsorolt egy másik területén helyezkedik el;

b)

az I. melléklet II. része, amennyiben a rendeltetési hely ugyanazon tagállamnak az I. melléklet II. részében felsorolt egy másik területén helyezkedik el;

a)

az állatok bőrcsomósodáskór elleni vakcinázására legalább 28 nappal a szállításra bocsátás dátuma előtt sor került, és az állatok olyan gazdaságból származnak, amelyben valamennyi, a betegségre fogékony fajba tartozó állat bőrcsomósodáskór elleni vakcinázására legalább 28 nappal a szállításra bocsátás dátuma előtt sor került;

b)

az állatok, függetlenül vakcinázási státusuktól vagy a származás helye szerinti gazdaságban a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázás helyzetétől, kényszervágás esetén vágóhídra szállíthatók, amennyiben a származás helye szerinti gazdaságra a 92/119/EGK irányelvben a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban előírt korlátozások közül – amelyek megtiltanák az ilyen szállítást – egy sem vonatkozik;

c)

az állatok az ellés előtt legalább 28 nappal vakcinázott anyaállatoktól származó, 4 hónaposnál fiatalabb, nem vakcinázott utódok, melyek másik gazdaságba szállíthatók, amennyiben legalább 28 nappal a tervezett szállítást megelőzően a származás szerinti gazdaságban minden, a betegségre fogékony állat esetében vakcinázást vagy újbóli vakcinázást hajtottak végre a gyártó utasításainak betartásával, a gazdaságra pedig a 92/119/EGK irányelvben a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban előírt korlátozások közül – amelyek megtiltanák az ilyen szállítást – egy sem vonatkozik.

a)

a donor állatok bőrcsomósodáskór elleni vakcinázására vagy újbóli vakcinázására a felhasznált vakcina gyártójának utasításainak betartásával sor került, és az első vakcinázás legalább 60 nappal a sperma, petesejtek és embriók begyűjtését megelőzően történt; vagy a donor állatokon a bőrcsomósodáskór vírusa antitesteinek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot végeztek negatív eredménnyel, a begyűjtés napján és legalább 28 nappal a spermagyűjtési időszakot követően, vagy pedig az embriók és petesejtek begyűjtésének napján;

b)

a donor állatokat 60 nappal a sperma, petesejtek és embriók begyűjtését megelőzően olyan mesterséges megtermékenyítési központban vagy más megfelelő létesítményben tartották, amelynek legalább 20 km-es körzetében három hónappal a sperma, petesejtek és embriók begyűjtését megelőzően nem erősítették meg a bőrcsomósodáskór előfordulását, azt megelőzően pedig a bőrcsomósodáskór-fertőzés megerősítése esetén az érintett gazdaságokban minden, a betegségre fogékony állatot leöltek és megsemmisítettek;

c)

a donor állatokat 28 nappal a begyűjtést megelőzően, valamint a teljes gyűjtési időszak alatt klinikailag megvizsgálták, és azok a bőrcsomósodáskór egyetlen klinikai tünetét sem mutatták;

d)

a donor állatokon a bőrcsomósodáskór kórokozójának kimutatása céljából polimeráz láncreakcióval (PCR) vizsgálatot végeztek a spermagyűjtés kezdetekor, majd azt követően a spermagyűjtési időszak alatt legalább 14 naponta vett, vagy az embriók és petesejtek begyűjtésének napján levett vérmintákon, negatív eredménnyel;

e)

a spermán a bőrcsomósodáskór kórokozójának kimutatása céljából polimeráz láncreakcióval (PCR) vizsgálatot végeztek, negatív eredménnyel; valamint

f)

a származás helye szerinti illetékes hatóság a bőrcsomósodáskór ellen olyan vakcinázási programot hajt végre, amely megfelel a II. mellékletben megállapított feltételeknek, és amelyet a Bizottság jóváhagyott, az illetékes hatóság pedig a II. mellékletnek megfelelően értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot a vakcinázási program kezdetének és befejezésének dátumáról;

a)

az (1) bekezdés a)–f) pontjában megállapított feltételek;

b)

a donor állatokra teljesülnek más, megfelelő állat-egészségügyi garanciák, mivel a szállítás hatására vonatkozó kockázatelemzés eredménye alapján, amelyet a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága a bőrcsomósodáskór terjedése ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatban előír, és amelyet a tranzit és a rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatósága a sperma, petesejtek vagy embriók szállításra bocsátását megelőzően jóváhagyott, megfelelőnek bizonyultak; valamint

c)

a származási hely szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a b) pontban említett állat-egészségügyi garanciákról és illetékes hatóságok általi jóváhagyásról.

a)

az I. melléklet I. részében felsorolt terület, amennyiben a rendeltetési hely ugyanazon tagállamban vagy egy másik tagállamnak az I. melléklet I. vagy II. részében felsorolt valamely területén található;

b)

az I. melléklet II. részében felsorolt terület, amennyiben a rendeltetési hely ugyanazon tagállamban vagy egy másik tagállamnak az I. melléklet II. részében felsorolt valamely területén található, amennyiben:

a)

a termék emberi felhasználásra szánt kezeletlen nyersbőr és irha vagy olyan kezeletlen bőr és irha, amelyet az illetékes hatóság felügyelete mellett jóváhagyott üzembe szállítanak feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára;

b)

ha a rendeltetési hely egy másik tagállamban található, a 12. cikknek megfelelően terelőeljárás létrehozására kerül sor a származási, átszállítási és rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatóságainak irányítása alatt, biztosítandó, hogy a bőrök és irhák rendeltetési helyre történő szállítása biztonságos módon történjen, és a termékeket később ne bocsássák szállításra egy másik tagállamba vagy harmadik országba, mielőtt sor kerülne legalább a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelő feldolgozásukra; valamint

c)

a bőrök és irhák olyan gazdaságokból származnak, amelyekre a 92/119/EGK irányelvben a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban előírt korlátozások közül egy sem vonatkozik.

a)

a termék emberi felhasználásra szánt kezeletlen nyersbőr és irha vagy olyan kezeletlen bőr és irha, amely olyan gazdaságokból származik, amelyekre a 92/119/EGK irányelvben a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban előírt korlátozások közül egy sem vonatkozik;

b)

a bőröket és irhákat:

c)

a kezelés után minden óvintézkedést megtettek a bőrök és irhák kórokozókkal történő fertőződésének elkerülése érdekében.

a)

a termék emberi felhasználásra szánt kezeletlen nyersbőr és irha vagy olyan kezeletlen bőr és irha, amelyet az illetékes hatóság felügyelete mellett jóváhagyott üzembe szállítanak feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára;

b)

ha a rendeltetési hely egy másik tagállamban található, a 12. cikknek megfelelően terelőeljárás létrehozására kerül sor a származási, átszállítási és rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatóságainak irányítása alatt, biztosítandó, hogy a bőrök és irhák rendeltetési helyre történő szállítása biztonságos módon történjen, és a termékeket később ne bocsássák szállításra egy másik tagállamba, mielőtt sor kerülne legalább a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelő feldolgozásukra; valamint

c)

a bőrök és irhák olyan gazdaságokból származnak, amelyekre a 92/119/EGK irányelvben a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban előírt korlátozások közül egy sem vonatkozik.

a)

a bőrökre és irhákra teljesülnek más, megfelelő állat-egészségügyi garanciák, mivel azon kockázatelemzés eredménye alapján, amelyet a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága a bőrcsomósodáskór terjedése ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatban előír, és amelyet a tranzit és a rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatósága a bőrök és irhák szállításra bocsátását megelőzően jóváhagyott, megfelelőnek bizonyultak;

b)

a bőrök és irhák olyan gazdaságokból származnak, amelyekre a 92/119/EGK irányelvben a bőrcsomósodáskórral kapcsolatban előírt korlátozások közül egy sem vonatkozik;

c)

a 12. cikknek megfelelően terelőeljárás létrehozására került sor a származási, tranzit és rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatóságainak irányítása alatt, biztosítandó, hogy az e bekezdés a) pontjában előírt állat-egészségügyi garanciáknak megfelelően szállításra bocsátott bőrök és irhák rendeltetési helyre való szállítása biztonságos módon történjen, és a termékeket később ne bocsássák szállításra egy másik tagállamba, mielőtt sor kerülne legalább a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelő feldolgozásukra; valamint

d)

a származási hely szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az a) pontban említett állat-egészségügyi garanciákról és illetékes hatóságok általi jóváhagyásról.

a)

az érintett élő állatok, feldolgozatlan állati melléktermékek vagy kezeletlen bőrök és irhák szállítására használt minden egyes járművet:

b)

a szállítás:

c)

a szállítmány kizárólag ugyanazon állat-egészségügyi státusú élő állatokból vagy feldolgozatlan állati melléktermékekből, illetve kezeletlen bőrökből és irhákból áll;

d)

a rendeltetési hely szerinti gazdaságért felelős hatósági állatorvos minden egyes beérkezést megerősít a származási hely illetékes hatóságánál;

e)

az élő állatok, feldolgozatlan állati melléktermékek vagy kezeletlen bőrök és irhák kirakodását követően a járművet és minden, a szállítás során használt felszerelést teljes egészében megtisztítanak, fertőtlenítenek és a bőrcsomósodáskór ismert vektoraival szemben hatékony, engedélyezett rovarölőkkel kezelnek a hatósági állatorvos felügyelete mellett, a rendeltetési hely zárt területén;

f)

az I. melléklet I. vagy II. részében felsorolt területekről történő első olyan szállításra bocsátást megelőzően, amely során terelőeljárásra kerül sor, a származási hely szerinti illetékes hatóság az érintett hatóságokkal együtt biztosítja a szükséges intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy a szállítás közben előforduló balesetek, a jármű komoly meghibásodása, a jármű vezetője vagy üzemeltetője csalárd tevékenysége esetén megfelelő vészhelyzeti terv, utasítási lánc, valamint a szolgálatok közötti teljes körű együttműködés lépjen működésbe, a tehergépjármű vagy egyéb jármű vezetője vagy üzemeltetője pedig haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a jármű komoly meghibásodásáról vagy a járművet érő bármiféle balesetről; valamint

g)

kezeletlen bőrök és irhák vagy feldolgozatlan állati melléktermékek esetében a járműveknek minden oldalról (ideértve az ajtót is) teljesen szivárgásmenteseknek kell lenniük.