22.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/31

(1)

Dömpingellenes vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) lefolytatását követően a Tanács az 1187/2008/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nátrium-glutamát behozatalára.

(2)

Az intézkedések keretében 39,7 %-os értékvám került kivetésre, amely alól a Hebei Meihus MSG Group Co. Ltd. (33,8 %), a Tongliao Meihua Bio-Tech Co. Ltd. (33,8 %) és a Fujian Province Jianyang Wuyi MSG Co. Ltd. (36,5 %) kivételt képezett.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően az említett intézkedések kapcsán a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A kérelmet az Ajinomoto Foods Europe SAS (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be, amely vállalat – mivel az egyetlen uniós nátrium-glutamát-gyártó – a nátrium-glutamát teljes uniós gyártásának 100 %-át képviseli.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. november 29-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

Ezzel párhuzamosan ugyanezen a napon a Bizottság bejelentette (5), hogy az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indít az Indonéziából származó nátrium-glutamát Unióba irányuló behozatala kapcsán.

(8)

A szóban forgó vizsgálat keretében a Bizottság 2014 augusztusában ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a 904/2014/EU rendelettel (6) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára. Az ideiglenes intézkedéseket hat hónapos időtartamra vezették be.

(9)

A párhuzamosan végzett két vizsgálat esetében a (felül)vizsgálati időszakok, illetve figyelembe vett időszakok – a (10) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – ugyanazon időtartamra terjedtek ki.

(10)

A dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2010. április 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (7) (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

(11)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az exportáló gyártókat, az importőröket és az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

(12)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. A meghallgatást minden érdekelt fél számára lehetővé tették, amennyiben azt kérelmezte, illetve ismertette a meghallgatást indokló különleges okokat.

(13)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók, illetve az Unióban működő független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt irányoztak elő.

(14)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthasson egy reprezentatív mintát a Kínában működő exportáló gyártók köréből, felkérte e feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Minthogy a kért információkat mindössze két kínai exportáló gyártó bocsátotta a Bizottság rendelkezésére, nem volt szükség mintavételre.

(15)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(16)

A Bizottsággal tizennégy független importőr vette fel a kapcsolatot, de közülük egyetlen vállalat sem importált a felülvizsgálati időszak alatt nátrium-glutamátot Kínából az Unióba. A mintavétel tehát okafogyottá vált.

(17)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(18)

Kérdőíveket küldtek a mintavételi eljárás keretében jelentkezett két kínai exportáló gyártónak, az egyetlen uniós gyártónak, valamint az uniós felhasználóként azonosított 33 vállalatnak.

(19)

Kitöltött kérdőívet az alábbi felek nyújtottak be: az egyetlen uniós gyártó, egy kereskedő és öt felhasználó. A kínai exportáló gyártók egyike sem válaszolta meg a kérdőívet.

(20)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártó:

Felhasználók:

(21)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékoznak tenni a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok fenntartására. Egyúttal határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. Benyújtott észrevételeiket megvizsgálták és adott esetben figyelembe vették.

(22)

Az ezen felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel, nevezetesen a Kínából származó, jelenleg a 2922 42 00 KN-kód alá besorolt nátrium-glutamáttal (a továbbiakban: érintett termék). A nátrium-glutamát olyan élelmiszer-adalékanyag, amelyet főként ízfokozóként alkalmaznak levesekhez, erőlevesekhez, hal- és húsételekhez, fűszerkeverékekhez, valamint kész élelmiszerekhez. A nátrium-glutamátot a vegyiparban is alkalmazzák nem élelmiszer-ipari célú felhasználásra, például mosó- és tisztítószerekhez. Fehér színű, különböző méretű, szagtalan kristály formájában állítják elő. A nátrium-glutamát különböző méretű csomagolásokban – a fogyasztói felhasználásra szánt 0,5 grammostól egészen az 1 000 kilogrammos ömlesztett kiszerelésig – jelen van a piacon. A kisebb kiszerelésű nátrium-glutamátot kiskereskedőkön keresztül lakossági fogyasztóknak értékesítik, míg a 20 kg-os és annál nagyobb kiszereléseket ipari felhasználóknak szánják. Ezenfelül különböző tisztasági fokozatok is léteznek. A nátrium-glutamát jellemzői tekintetében azonban sem a kiszerelések, sem pedig a tisztasági fokozatok alapján nem mutatkoznak meg különbségek.

(23)

A nátrium-glutamátot elsősorban különböző, cukor kinyerésére alkalmas anyagok (kukoricakeményítő, tápiókakeményítő, cukorszirup, cukornádmelasz és cukorrépamelasz) erjesztésével állítják elő.

(24)

A felülvizsgálat – az eredeti vizsgálathoz hasonlóan – megerősítette, hogy az érintett termék, illetve az érintett országban gyártott és annak belföldi piacán értékesített nátrium-glutamát, továbbá az uniós gazdasági ágazat által előállított és az uniós piacon értékesített nátrium-glutamát, valamint a lehetséges analóg országok, vagyis Thaiföld és Indonézia piacain gyártott és értékesített nátrium-glutamát alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzői megegyeznek, valamint alapvető felhasználási módjuk is ugyanaz.

(25)

Ezek a termékek ennélfogva az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(26)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(27)

Miként az a (18) és (19) preambulumbekezdésben említésre került, bár a mintavételi eljárás során jelentkezett mindkét kínai exportáló gyártónak eljuttatták a kérdőíveket, azokra egyikük sem válaszolt és egyikük sem működött együtt a vizsgálatban. Ebből adódóan az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodni.

(28)

A kínai hatóságokat és az együtt nem működő kínai exportáló gyártókat értesítették az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról és lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére. A felek nem nyújtottak be észrevételeket.

(29)

A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban tett alábbi megállapítások alapjául így az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatok és az elérhető statisztikák, nevezetesen az Eurostat, illetve a kínai exportadatbázis adatai.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján állapították meg. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(31)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy Thaiföldet vagy Indonéziát tervezi megfelelő analóg országnak kiválasztani, és egyúttal felkérte a feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Az eredeti vizsgálatban (8) megfelelő analóg országként Thaiföldet alkalmazták. Az e vizsgálathoz javasolt ország Indonézia volt, miután az Indonéziából származó nátrium-glutamát Unióba irányuló behozatalával kapcsolatos, a (7) preambulumbekezdésben említett párhuzamos dömpingellenes vizsgálat, illetőleg e hatályvesztési felülvizsgálat (9) megindítása egyazon naphoz köthető. Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy mivel az együttműködő thaiföldi gyártó és a kérelmező egyazon vállalatcsoporthoz tartoztak, Thaiföld nem volt megfelelő analóg ország. Elhangzott az az érv is, hogy a thaiföldi piac kapcsán nem lehet versenyhelyzetről beszélni, illetve hogy Thaiföldön elsősorban a kisebb, a kiskereskedelmi piacra szánt kiszereléseket értékesítették belföldön, míg Kínából az Unióba állítólag az ipari felhasználásra szánt nagyméretű zsákos és ömlesztett kiszereléseket exportálták.

(32)

A Bizottság több mint öt ismert gyártót kért fel a hasonló terméket Thaiföldön előállító vállalatok közül arra, hogy szolgáltasson információt. Mindössze egy thaiföldi gyártó jelentkezett, illetőleg nyújtott be kitöltött kérdőívet. Ez a gyártó ugyanannak a vállalatcsoportnak volt a tagja, mint a kérelmező. Mindazonáltal – az érdekelt fél állításával ellentétben – abból, hogy valamely vállalat ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint a kérelmező, nem következik automatikusan az, hogy a rendes érték nem megbízható. A szóban forgó érdekelt fél emellett azt sem fejtette ki, hogy e kapcsolat milyen módon gyakorolhatott volna bármiféle hatást a thaiföldi belföldi piacra vonatkozó rendes értékre. Ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(33)

Miként az a (24) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a thaiföldi belföldi piacon gyártott és értékesített nátrium-glutamát és a kínai exportáló gyártók által előállított és az Unióba exportált termék alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzői, illetve alapvető felhasználási módjai megegyeznek. Ezenfelül Kínában a thaiföldi piacon alkalmazotthoz hasonló gyártási eljárásokat használtak. Végül pedig: a thaiföldi piacra a nagyszámú belföldi gyártó, illetve harmadik országokból – többek között Kínából – származó behozatal jelenléte miatt fokozott verseny volt jellemző. A vizsgálat ráadásul éppen az állításokban megfogalmazottakkal ellentétes megállapításra jutott, vagyis arra, hogy a belföldi értékesítések Thaiföldön ömlesztett kiszerelésben és kiskereskedelmi forgalomban valósultak meg. Ezen indokok alapján tehát el kell utasítani az érveket, amelyeket amellett sorakoztattak fel, hogy Thaiföld nem megfelelő analóg ország.

(34)

Az indonéziai exportáló gyártók hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a (7) preambulumbekezdésben említett párhuzamos vizsgálattal összefüggésben szolgáltatott adataik ezen hatályvesztési felülvizsgálat céljaira is felhasználásra kerüljenek. Miként az a (24) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az indonéziai belföldi piacon gyártott és értékesített nátrium-glutamát, valamint a kínai exportáló gyártók által előállított és Unióba exportált termékek alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzői, illetve alapvető felhasználási módjai megegyeznek. A rendelkezésre álló információk alapján emellett az is kijelenthető, hogy Kínában az indonéziai piacon alkalmazotthoz hasonló gyártási eljárásokat használtak. Végül pedig: Indonéziára a nagyszámú belföldi gyártó, illetve harmadik országokból – többek között Kínából – származó behozatal jelenléte miatt fokozott verseny volt jellemző. A vizsgálat során egyébiránt az is megállapítást nyert, hogy a belföldi értékesítések Indonéziában ömlesztett kiszerelésben és kiskereskedelmi forgalomban valósultak meg.

(35)

A fentiek alapján tehát mindkét ország, vagyis Thaiföld és Indonézia is megfelelő analóg országnak tekinthető. Abból adódóan azonban, hogy a párhuzamosan folytatott vizsgálatban érintett indonéziai exportáló gyártóktól jóval részletesebb adatok álltak rendelkezésre, mint az egyetlen együttműködő thaiföldi gyártótól, a Bizottság indokoltabbnak tartotta, ha Indonéziát jelöli ki az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő analóg országnak.

(36)

A Kínában működő exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásának alapjául az együttműködő indonéziai gyártóktól származó adatok szolgáltak.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések összvolumene vajon minden egyes együttműködő indonéziai gyártó esetében reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítést akkor tekintették reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége elérte az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a felülvizsgálati időszak alatt. Megállapítást nyert, hogy az indonéziai belföldi értékesítés valamennyi gyártó esetében reprezentatív volt. Ezt követően azt vizsgálták meg, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek tekinthető-e a hasonló termék belföldi értékesítése. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés arányát.

(38)

Miután megállapítást nyert, hogy a belföldi értékesítés elérte a szükséges volument, illetőleg szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül valósult meg, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg, amelyet pedig a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések árainak súlyozott átlagaként számítottak ki.

(39)

Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az exportár alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló adatok szolgáltak.

(40)

Az exportárat ennélfogva statisztikák, konkrétan az Eurostat adatai alapján, súlyozott átlagot számítva állapították meg.

(41)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Az indonéziai exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdésében említettek szerint a párhuzamosan folytatott vizsgálat alapján kiigazították a fuvarozási és szállítási költségekkel.

(42)

Az egyik érdekelt fél emellett azt állította, hogy a gyártási folyamat (vertikális integráció), a nyersanyagár-változások és az energiafelhasználás tekintetében a kínai exportáló gyártók komparatív költségelőnyökkel rendelkeznek a thaiföldi gyártókhoz képest. Ez az érv azonban irreleváns, mivel az analóg ország Indonézia volt. Ami Indonéziát illeti és miként az a (34) preambulumbekezdésben már említésre került, Kínában a nátrium-glutamátot az Indonéziában alkalmazotthoz hasonló eljárásokkal állították elő. Megjegyzendő, hogy a nátrium-glutamát előállításához a gyártók világszerte hasonló gyártási módszereket alkalmaznak. A nátrium-glutamátot különböző, cukor kinyerésére alkalmas anyagok (kukoricakeményítő, tápiókakeményítő, cukorszirup, cukornádmelasz és cukorrépamelasz) erjesztésével állítják elő.

(43)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy Kínából elsősorban ömlesztett kiszerelésben exportáltak, míg a belföldi értékesítés Thaiföldön nagyrészt kiskereskedelmi forgalomban történik. A felsorakoztatott érvek szerint ebből adódóan a dömpingkülönbözet kiszámításának alapjául kizárólag az ömlesztett kiszerelésű értékesítések szolgálhatnak. Minthogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt, sem az értékesítési feltételekről, sem pedig a kereskedelem szintjéről vagy a kínai export keretében szállított termékek kiszereléséről nem állt rendelkezésre információ.

(44)

Ez az érv emellett irreleváns is, mivel Indonéziát alkalmazták analóg országként. Az összehasonlítás azonban függetlenül attól, hogy figyelembe vették-e a kiskereskedelmi forgalomban végzett értékesítéseket vagy sem, minden esetben – miként az a (47) preambulumbekezdésben is szerepel – igen magas dömpingkülönbözeteket mutatott.

(45)

A dömpingkülönbözeteket ráadásul a Bizottság az analóg ország tekintetében megállapított rendes érték alapján számította ki. Miként az a (47) preambulumbekezdésben látható, az összehasonlítás jelentős mértékű dömpingkülönbözeteket mutatott.

(46)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze az exportár súlyozott átlagával. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, nem lehetett meghatározni, hogy Kínából milyen terméktípusokat exportáltak. A terméktípusonkénti összehasonlítást tehát nem lehetett elvégezni, és így a (39) és (40) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az exportárra vonatkozó statisztikai adatok szolgáltatták az összehasonlítás alapját.

(47)

Ezek alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözet az uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában minden esetben meghaladta a 25 %-ot.

(48)

A dömping felülvizsgálati időszak alatti fennállásának megállapításán túlmenően az alábbi elemek elemzésével azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása: a Kínából származó dömpingelt behozatal volumene és árai, a Kínában rendelkezésre álló termelési és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje a Kínából származó behozatal tekintetében.

(49)

A hatályos intézkedések ellenére a figyelembe vett időszak alatt – ahogy az a (81) preambulumbekezdésből látható – a Kínából származó behozatal volumene 65 %-kal nőtt, ami együtt járt piaci részesedésének 68 %-os bővülésével. A relatív növekedés ellenére azonban a kínai behozatal abszolút volumene és abszolút piaci részesedése a teljes figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt.

(50)

Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az importárakat az Eurostat adatai alapján határozták meg. A Kínából származó behozatal átlagárai a 2010/2011-es pénzügyi évtől kezdődően folyamatosan csökkentek a felülvizsgálati időszakig és – a (84) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint – összességében 20 %-os csökkenést mutattak a figyelembe vett időszak alatt. Emellett a felülvizsgálati időszak tekintetében azt is feltárták, hogy ezek dömpingelt áraknak minősülnek. Megállapítást nyert továbbá, hogy ha nem vesszük számításba a dömpingellenes vámokat, akkor ezek az árak átlagosan több mint 10 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá.

(51)

A Kínában rendelkezésre álló termelési és szabad kapacitás meghatározásához a kérelmező által benyújtott adatok szolgáltak alapul. Ezek nem nyilvánosan hozzáférhető adatok, így a Bizottság összevetette őket a nyilvános források, így az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában szereplő sajtóbeli cikkek adataival. Ezek alapján Kína a világ legnagyobb nátrium-glutamát-termelője, amely az éves termelési kapacitás és az éves termelés tekintetében egyaránt növekedést regisztrált a figyelembe vett időszak alatt. 2012-ben a nátrium-glutamát termeléséhez a régióban 3,5–4 millió tonna közötti kapacitás állt rendelkezésre, a régióbeli nátrium-glutamát-termelés viszont 2,5–3 millió tonnát tett ki. Ennek alapján a régió szabad termelési kapacitása 2012-ben tehát 600 000–900 000 tonna volt.

(52)

Ugyanezen forrás szerint a kínai kereslet bővülése miatt Kínában a nátrium-glutamát-termelés kapacitása, illetve a nátrium-glutamát-termelés 2017-ig folyamatosan növekvő tendenciát fog követni.

(53)

A kínai kormány 2011-ben a kínai ipari és információtechnológiai minisztériumon keresztül átfogó, 19 kulcsfontosságú kínai iparágat – többek között a nátrium-glutamát-termelést – érintő szakpolitikai programot indított az elavult és a hatékonyság szempontjából nem megfelelő gyártási technológia kivezetése érdekében. Ennek következtében jelentősen leszűkült a nátrium-glutamát-termeléssel foglalkozó gyártók köre Kínában. Az egyik érdekelt fél állítása szerint ez alapján valószínűtlen, hogy Kínában nőttek volna a kapacitások. A kérelemben és a sajtóban megjelent cikkekben szereplő információk alapján a vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a nagyobb vállalatok bővítették kapacitásaikat. Ez az oka annak, hogy Kínában összességében növekedést mutatott a nátrium-glutamát-termelésre irányuló kapacitás, következésképpen el kell utasítani az érintett fél érvelését.

(54)

A kérelmező által benyújtott adatokból ezenfelül látható, hogy a kínai nátrium-glutamát-készletek az elmúlt években egyenletesen növekedtek, a felülvizsgálati időszak alatt pedig több mint kétszeresét tették ki az uniós felhasználásnak. Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy mivel az állítólagos készlettöbbletről a nem bizalmas jellegű aktában nem bocsátottak rendelkezésre információt, azt az érdekelt felek ellenőrizni sem tudták, és emiatt e készlettöbbletet figyelmen kívül kell hagyni. Az állítás szerint továbbá a kínai kormány által előidézett kapacitáscsökkentés miatt valószínűtlennek tűnik, hogy készlettöbblet halmozódott volna fel. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az érdekelt fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal állítását. Ezenfelül – ahogy az már a (27) preambulumbekezdésben is szerepelt – egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, ami miatt az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kellett felhasználni. Ezenfelül az alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdése értelmében amennyiben nem készült érdemben felhasználható nem bizalmas jellegű összefoglaló, akkor a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információkat, az ilyen összefoglaló benyújtásának elmulasztása viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy a bizalmasan szolgáltatott információkat figyelmen kívül kellene hagynia. Jóllehet a kérelemben szereplő elemek nem mindegyike ellenőrizhető az adatok egybevetésével – ahogy például a kínai készletekről szolgáltatott információk sem –, mégis elfogadhatónak és helytállónak tekintették a benyújtott információkat annak alapján, hogy a kérelmezőtől származó, ellenőrizhető adatok szintén azonos helyzetképről tanúskodtak. Minthogy azonban a Kínában rendelkezésre álló termelési összkapacitás – az (51) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint – növekedést mutatott, nem a készlettöbblet volt az egyetlen olyan tényező, amely alapján levonható a következtetés, mely szerint a kínai exportáló gyártók tetemes szabad kapacitással rendelkeznek. A Bizottság emellett az információkat lehetőség szerint egybevetette az elérhető további források, például a sajtóban megjelent cikkek adataival, és az információkat kizárólag abban az esetben használta fel, ha megbizonyosodott arról, hogy azok elfogadhatóak és kellőképpen megbízhatóak. Ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(55)

Ugyanez az érdekelt fél a nyilvánosságra hozatalt követően azt állította, hogy a Bizottság pusztán feltételezésekre hagyatkozva tett megállapításokat, nem pedig a WTO dömpingellenes megállapodásának (10) 11. cikke (3) bekezdésében előírtak szerint, tények alapján. A szóban forgó fél megismételte az állítólagos kapacitáscsökkentés, illetve a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásokkal kapcsolatos állítását.

(56)

Ahogy az a (27) preambulumbekezdésben már említésre került, egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során, és ezért a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre támaszkodva kellett megállapításokat tennie. Emellett – miként az a (29) és (51) preambulumbekezdésben is szerepelt – elsősorban a kérelemben benyújtott, a kérelmezőtől származó információkat használták fel, amelyeket minden lehetséges esetben megfelelő módon ellenőriztek. Minthogy kizárólag ezek a rendelkezésre álló információk számítottak megbízhatónak, elutasították az állítást, miszerint a megállapítások alapjául pusztán feltételezések szolgáltak.

(57)

Az érintett érdekelt fél által benyújtott információkat szintén figyelembe vették, de az a rendelkezésre álló kapacitásról, illetve a kínai szabad kapacitásról ellentmondó adatokat szolgáltatott. A szóban forgó fél állításának például éppen ellenkezőjéről tanúskodnak a beadványához mellékelt bizonyítékok, amelyek szerint nőtt, nem pedig csökkent Kínában a nátrium-glutamáthoz kapcsolódó kapacitás. Ez összhangban áll a Bizottság által tett, (53) preambulumbekezdésben ismertetett megállapításokkal. A szóban forgó fél arra vonatkozó állítását tehát, miszerint Kínában várhatóan csökkenni fog az összkapacitás, elutasították.

(58)

Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén – miként az a (61) és (62) preambulumbekezdésben kifejtésre kerül – valószínűsíthetően az Unióba irányuló export erőteljes bővítésére fognak felhasználni.

(59)

A hatályban lévő intézkedések miatt a figyelembe vett időszak alatt az uniós piac csak kis részarányt képviselt a kínai exporton belül. Az egyik érdekelt fél állítása szerint az uniós piac nem lesz vonzó a kínai exportáló gyártók számára, mivel Ázsiában és más feltörekvő gazdaságokban – Kínát is beleértve – várhatóan növekedni fog a nátrium-glutamát iránti kereslet. A szóban forgó fél azt állította továbbá, hogy a kínai exportáló gyártókat semmi sem fogja az uniós piacra irányuló kivitelük növelésére ösztönözni, mivel Kína az általa az Unióban alkalmazott exportárak színvonalánál átlagosan magasabb vagy azonos árszínvonalon értékesít az egyéb harmadik országokban.

(60)

Jóllehet a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a harmadik országokban alkalmazott kínai exportárak átlagosan valamivel magasabbak voltak az Unióban alkalmazott exportáraknál, ez akár annak is betudható, hogy az alkalmazandó dömpingellenes vámok miatt a kínai exportáló gyártók csökkentették az Unióba irányuló exportjaik árát. Következésképpen nem szükségszerű, hogy ez információval szolgálhat az intézkedések hatályvesztése esetén alkalmazásra kerülő árak színvonaláról. Éppen ellenkezőleg: a hatályos dömpingellenes vámok mértéke miatt a kínai exportáló gyártók úgy emelhetik exportáraikat, hogy azok továbbra is dömpingelt árak maradjanak és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáljanak.

(61)

Még ha azzal is kell számolni, hogy a belföldi felhasználás nőni fog Kínában és a felhasználás bővülni fog Ázsia más területein, illetve egyéb feltörekvő piacokon, a Kínában elérhető termelési többletkapacitás mértéke akkor is arra enged következtetni, hogy e többletkapacitás lekötése komoly ösztönzést jelent alternatív piacok felkutatására.

(62)

A Bizottság figyelembe vette annak a lehetőségét is, hogy az egyesült államokbeli hatóságok által Kínával szemben, ugyanezen termék tekintetében jelenleg párhuzamosan folytatott dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok nyomán intézkedéseket vezetnek be az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kínai nátrium-glutamát-exportra vonatkozóan. Az amerikai hatóságok végül 2014. november 26-án végleges dömpingellenes intézkedéseket vezettek be. Négy kínai exportáló gyártó esetében 20,09 %-os egyedi vámot határoztak meg, míg a maradványvámot 39,03 %-os szinten rögzítették. Az Egyesült Államok piacához való hozzáférés ennélfogva korlátozottabb lesz a kínai export számára, és így jelentősebb mennyiségű kínai nátrium-glutamát irányulhat át az uniós piacra, különösképpen abban az esetben, ha az Unióban ezzel egy időben hatályukat vesztik az intézkedések. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy 2013-ban Kína közel 26 600 tonna nátrium-glutamátot exportált az Egyesült Államokba, azaz a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás jelentős részét kitevő mennyiséget.

(63)

Ezenkívül mind az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árak átlaga, mind az indonéziai exportáló gyártók Unióban alkalmazott importárának – a párhuzamos vizsgálat keretében az ideiglenes rendelet (61) és (80) preambulumbekezdésében foglaltak szerint meghatározott – átlaga magasabb volt, mint a dömpingellenes vámok nélkül számított, Unióban alkalmazott kínai importárak átlaga, illetve a többi harmadik országba szállított kínai import árának átlaga. Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, ez az elemzés a rendelkezésre álló információkra, pontosabban a kínai exportadatbázis adataira alapult. A kínai exportőrök árazási magatartása azt jelezte, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén az Unió vonzó piac lenne a kínai exportőrök számára, mivel ténylegesen képesek lennének emelni az Unióba irányuló export árait.

(64)

Az, hogy a kínai behozatal a hatályos intézkedések ellenére egyre nagyobb piaci részesedést szerzett, szintén arra enged következtetni, hogy a kínai exportáló gyártók számára továbbra is vonzó az uniós piac. A mért árszintek alapján az uniós nátrium-glutamát-piac valóban vonzó célpiac marad a kínai export számára, és az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésével feltehetően ez a vonzerő csak nőni fog.

(65)

A nyilvánosságra hozatalt követően a fent említett érdekelt fél megismételte a nátrium-glutamát iránti növekvő kínai belföldi kereslettel, a Kínából az Unióba irányuló export kis mennyiségével, alacsony piaci részesedésével, valamint az egyéb harmadik országokba exportált kínai nátrium-glutamát magasabb áraival kapcsolatos állításait. A szóban forgó fél azt állította, hogy ezeket a tényezőket a bizottsági elemzés keretében nem vették figyelembe.

(66)

Egyfelől minden alapot nélkülöz az az állítás, miszerint elmulasztották figyelembe venni a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás alakulását, a nátrium-glutamát iránti kínai belföldi kereslet emelkedő tendenciáját, a Kínából az Unióba irányuló exportnak a (49) preambulumbekezdésben ismertetett alacsony volumenét, illetve piaci részesedését, valamint az Unióban és egyéb harmadik országokban alkalmazott kínai árak színvonalát. E tényezőket igenis elemezték – miként azt a (49)–(64) preambulumbekezdés is bizonyítja – és a tárgyhoz tartozó következtetéseket az érdekelt felek számára nyilvánosságra hozták. Másfelől állításainak alátámasztására az érintett fél azokon a megállapításokon kívül, amelyeket a Bizottság tett a vizsgálat során, nem nyújtott be újabb bizonyítékokat.

(67)

Végezetül: az érdekelt fél elutasította a (62) preambulumbekezdésben foglalt bizottsági értékelést, miszerint az egyesült államokbeli hatóságok által a Kínából az USA-ba irányuló nátrium-glutamát-exportra vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedések miatt számolni kell annak lehetőségével, hogy a kínai exportot átirányítják az USA-ból az Unióba.

(68)

A (62) preambulumbekezdésben már kifejtettek alapján azonban meg kell jegyezni, hogy amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik az Unióban, akkor az USA-ba irányuló kínai nátrium-glutamát-exportra alkalmazandó dömpingellenes intézkedések miatt valószínűsíthető, hogy a kínai exportot át fogják irányítani az uniós piacra.

(69)

A fél szóban forgó állításait ezért el kellett utasítani.

(70)

A fenti elemzés alátámasztotta, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon, jelentős dömpingkülönbözet mellett jelenik meg az uniós piacon. Tekintettel azon megállapításokra, melyek szerint Kínában tetemes szabad termelési kapacitások állnak rendelkezésre és valószínűleg számottevő mennyiségű és dömpingelt árú exportot fognak átirányítani az uniós piacra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy valószínűséggel folytatódni fog a dömping.

(71)

A hasonló terméket egyetlen uniós gyártó állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(72)

Minthogy az uniós gazdasági ágazat mindössze egy gyártóból áll, az érzékeny adatokra vonatkozó számadatokat titoktartási céllal indexálni kellett, vagy tartományokat kellett megadni.

(73)

A Bizottság a következőképpen határozta meg az uniós felhasználást: az Eurostat adatait, valamint a (7) preambulumbekezdésben említett párhuzamos dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező indonéziai exportáló gyártók által szolgáltatott adatokat felhasználva összeadta az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítését a Kínából, illetve egyéb harmadik országokból származó behozatallal.

(74)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint az Eurostat-adatbázisban az egyes KN-kódokhoz az érintett terméken kívül más termékek is tartoznak, és emiatt lehetséges, hogy a Kínából származó import volumenadatai a glutaminsavra és annak sóira vonatkozó adatokat is tartalmaztak. Az importadatokat mindazonáltal az Eurostat adatbázisából TARIC-kód (az Európai Unió integrált vámtarifája) alapján kérték le, így azok kizárólag az érintett termékre vonatkoztak, ami miatt ezt az érvet elutasították.

(75)

Ugyanezen érdekelt fél állítása szerint a Kínában gyártott és az Unióba exportált nátrium-glutamát a tisztaság tekintetében nem minden esetben felelt meg az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó uniós előírásoknak, és kétségbe vonta, hogy ezt megfelelő módon figyelembe vették a Kínából származó behozatal volumenének meghatározásakor. Miként az a (22) preambulumbekezdésben megállapításra került, a jelenlegi vizsgálat hatálya a terméktisztaságtól függetlenül a nátrium-glutamát valamennyi típusára kiterjed, így ezt az állítást elutasították.

(76)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós nátrium-glutamát-felhasználás (tonna)

(77)

Az uniós felhasználás a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között csökkent, majd a 2012/2013-as pénzügyi évben és a felülvizsgálati időszakban ismét enyhén nőtt. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás összességében 2 %-os csökkenést mutatott. A felhasználás 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év közötti csökkenésének fő oka az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének visszaesése volt, amelyet a termelés ugyanezen időszak alatti csökkenése idézett elő (lásd a (100) preambulumbekezdést). Az összbehozatal ugyanezen időszakban változatlan szinten maradt. A felhasználás 2012/2013-as pénzügyi évben tapasztalt bővülése szinte kizárólag az összbehozatal növekedésének tudható be, hiszen az uniós gazdasági ágazat értékesítési adatai lényegében változatlanok maradtak. Végül a felülvizsgálati időszakban, amíg az uniós gazdasági ágazat értékesítése újfent csökkent, addig a behozatal – és különösképpen az Indonéziából származó import (lásd a (88) preambulumbekezdést) – volumene számottevően nőtt.

(78)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a felhasználás alakulásának ismertetése hiányos, mivel nem vették figyelembe, hogy a Vietnamból származó nátrium-glutamát-behozatalt az indonéziai behozatal váltotta fel és a felhasználók ebből adódóan már nem számítottak további áremelésekre és megkezdték készleteik leépítését. Ugyan helytálló a megállapítás, mely szerint az Indonéziából származó import növekedésével szemben az egyéb harmadik országokból, többek között a Vietnamból érkező nátrium-glutamát-behozatal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, ez még nem befolyásolja az Unión belüli összfelhasználás alakulását. Ennek mintájára, sem a behozatali forgalom változásának hatásai, sem pedig a gazdasági szereplőknek, mint például a felhasználóknak az e változások nyomán tett lépései nem bírnak jelentőséggel a felhasználásbeli tendenciák szempontjából. Ezt az érvet ezért elutasították.

(79)

A Kínából származó behozatal volumenét és piaci részesedését az Eurostat adatai, valamint a (7) preambulumbekezdésben említett párhuzamos dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező indonéziai exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján állapították meg.

(80)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(81)

A 2010/2011-es pénzügyi évtől a 2011/2012-es pénzügyi évig a Kínából származó behozatal volumene csökkenő tendenciát követett, a 2012/2013-as pénzügyi évben azonban a volumen jelentősen nőtt, és ez a tendencia a felülvizsgálati időszakban megismétlődött. A Kínából származó behozatal volumene a figyelembe vett időszakban összességében 65 %-kal emelkedett. Az ehhez kapcsolódó piaci részesedés hasonló tendenciát mutatott: először, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi évek között csökkent, majd a felülvizsgálati időszakig jelentős növekedést mutatott. A piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt összességében 68 %-kal bővült. A relatív növekedés ellenére azonban a kínai behozatalnak abszolút értékben mind a volumene, mind a piaci részesedése alacsony szinten maradt a figyelembe vett időszak alatt.

(82)

A importárakat az Eurostat adatai alapján állapították meg.

(83)

Az alábbi táblázat a Kínából származó behozatal átlagárát ismerteti:

3. táblázat

Importár

(84)

A Kínából származó behozatal átlagárai a 2010/2011-es pénzügyi évtől a felülvizsgálati időszakig folyamatosan estek és a figyelembe vett időszak alatt összességében 20 %-kal csökkentek.

(85)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(86)

Az összehasonlítás alapján a Kínából származó behozatal az uniós piacon nem kínált az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árak alá. A dömpingellenes vámok hatásának kiszűrésével azonban az alákínálási különbözet meghaladta a 10 %-ot.

(87)

Az Indonéziából származó behozatal volumenét a Bizottság az Eurostat adatai, valamint az indonéziai exportáló gyártók által a (7) preambulumbekezdésben említett párhuzamos vizsgálat keretében szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(88)

Az Indonéziából az Unióba irányuló behozatal, illetve annak piaci részesedése a következőképpen alakult:

4. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(89)

Az Indonéziából származó behozatal volumene közel megháromszorozódott a figyelembe vett időszak alatt. A volumen folyamatos és jelentős mértékű növekedést mutatott: a 2010/2011-es pénzügyi évi 8 638 tonnáról 182 %-ot emelkedve a felülvizsgálati időszakban elérte a 24 385 tonnát.

(90)

Ennek nyomán a kapcsolódó piaci részesedés közel megháromszorozódott a figyelembe vett időszakban: 187 %-kal bővült annak ellenére, hogy a felhasználás összességében (2 %-kal) csökkent.

(91)

Az importárat a Bizottság az Eurostat adatai, valamint a mintába felvett, indonéziai exportáló gyártók által a (7) preambulumbekezdésben említett párhuzamosan folyó vizsgálat keretében szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(92)

Az Indonéziából az Unióba irányuló import átlagára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Importár

(93)

A nátrium-glutamát Indonéziából származó importjának átlagára kismértékben nőtt a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, majd ezt követően a 2012/2013-as pénzügyi évben csökkent, a felülvizsgálati időszak alatt pedig még alacsonyabb szintet ért el. Az Indonéziából származó nátrium-glutamát-behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt összességében 8 %-os csökkenést mutatott.

(94)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

6. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(95)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a 2010/2011-es pénzügyi évi 10 268 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 2 894 tonnára, vagyis a figyelembe vett időszak alatt összességében 72 %-kal esett vissza. Ugyanezen időszak alatt a kapcsolódó piaci részesedés 71 %-kal csökkent. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt csupán mintegy negyedét tette ki a 2010/2011-es pénzügyi évben elért részesedésnek. A harmadik országok importárai a figyelembe vett időszak alatt összességében 10 %-kal nőttek.

(96)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a teljes, vagyis a kínai és az indonéziai behozatalt is magában foglaló import a figyelembe vett időszak alatt változatlan maradt.

(97)

Ez az állítás – miként az a 7. táblázatból is kitűnik – ellentmond a rendelkezésre álló statisztikai adatoknak, amelyekre a vizsgálat megállapításai támaszkodnak. A figyelembe vett időszakban az Unióba irányuló összbehozatal valójában 46 %-kal nőtt. Az állítást ezért elutasították.

(98)

A Kínából és Indonéziából származó importot is magában foglaló összbehozatal a következőképpen alakult:

7. táblázat

Összbehozatal

(99)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(100)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

8. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(101)

A figyelembe vett időszakra a termelés ingadozása volt jellemző: a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között csökkent, majd a 2011/2012-es és 2012/2013-as pénzügyi év között nőtt, a felülvizsgálati időszakban pedig elérte a mélypontot. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ingadozások mindenekelőtt az uniós gazdasági ágazat 15 havonkénti, karbantartási munkák miatti leállásainak tudhatók be, illetve a 2010/2011-es zord téli időjárásnak, amely zavarokat okozott az egyik fő nyersanyag (az ammónia) beszállításában. A felülvizsgálati időszak során a karbantartási leállást meghosszabbították, ily módon igyekeztek ugyanis csökkenteni a magas készletállományt. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a termelés volumene 9 %-kal csökkent.

(102)

Az egyik fél állítása szerint a termelési volumen, illetve a kapacitáskihasználtság csak az után kezdtek zsugorodni, hogy a figyelembe vett időszak előtt igen erőteljes növekedést mutattak. Ennek alapján a fél úgy érvelt, hogy az említett tényezők kapcsán kirajzolódó csökkenő tendencia így már nem támasztja alá a károkozást. A különböző kármutatókhoz tartozó tendenciák megállapítása keretében a Bizottság a már a vizsgálat kezdetekor meghatározott figyelembe vett időszak alapján végezte el az értékelését. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a figyelembe vett időszak a felülvizsgálati időszakot, valamint az azt megelőző három pénzügyi évet foglalja magában. Az, hogy a figyelembe vett időszak előtt bizonyos kármutatók esetében magasabb értékek voltak mérhetők, még nem szolgáltat elegendő indokot arra, hogy szakítsunk e gyakorlattal. Ebből adódóan kizárólag a figyelembe vett időszak alatti tendenciák vehetők számításba. A szóban forgó állítást ezért elutasították.

(103)

A termelési kapacitás összességében állandó szinten maradt a figyelembe vett időszak során.

(104)

Annak következtében, hogy a termelési volumen csökkenést mutatott, a termelési kapacitás pedig állandó szinten maradt, a kapacitáskihasználás a termelési volumen alakulását követte, vagyis csökkent a 2011/2012-es pénzügyi évben, majd nőtt a 2012/2013-as pénzügyi évben, és végül ismét csökkent a felülvizsgálati időszak alatt. A kapacitáskihasználás – a termelési volumen csökkenésével összhangban – összességében 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(105)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumene és Unión belüli piaci részesedése a következőképpen alakult:

9. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(106)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által értékesített nátrium-glutamát volumene 17 %-kal csökkent. Az értékesítési volumen elsősorban a 2010/2011-es és 2011/2012-es pénzügyi év között csökkent, míg az ezt követő években viszonylag stabil maradt. Az értékesítési volumen csökkenése a felhasználás párhuzamos mérséklődése, illetve a növekvő – elsősorban indonéziai – behozatal mellett ahhoz vezetett, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése összességében mintegy 15 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4 %-kal csökkent a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, ami egybeesett az Indonéziából származó és Kínából érkező import piaci részesedéseinek ugyanezen időszak alatti növekedésével. A 2012/2013-as pénzügyi év és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése egyenletesen csökkent, szemben az Indonéziából érkező behozatal volumenével és piaci részesedésével, amelyek jelentős mértékben növekedtek. A Kínából származó import, illetve annak piaci részesedése szintén növekedést mutatott a figyelembe vett időszakban, jóllehet az egész időszak alatt alacsony szinten maradt.

(107)

Az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti 2 %-os csökkenése mellett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 17 %-kal csökkent, aminek következtében piaci részesedése 15 %-kal zsugorodott.

(108)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

10. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(109)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott személyek száma folyamatosan, a figyelembe vett időszak alatt összességében 8 %-kal nőtt. E létszámgyarapodás elsősorban egy volt kapcsolt vállalkozás 2011. évi integrálásával és az uniós gazdasági ágazat karbantartási részlegének bővítésével magyarázható.

(110)

A termelékenység csökkenése a foglalkoztatottság növekedésének és a termelés – (100) preambulumbekezdés 8. táblázata szerinti – csökkenésének együttes hatásából adódott.

(111)

A Kína tekintetében megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a minimumnak számító küszöböt, a kínai behozatal volumene viszont a figyelembe vett időszak alatt végig alacsony szinten maradt. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást fognak gyakorolni az uniós gazdasági ágazatra a Kínából származó behozatal növekvő volumene és csökkenő árai, valamint a kínai behozatalnak a hatályvesztés következtében várható alakulása miatt. Ezzel párhuzamosan az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalával kapcsolatban folytatott, a (7) preambulumbekezdésben említett vizsgálat során az együttműködő, az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt jelentős részesedésnövekedést elérő indonéziai exportáló gyártók tekintetében megállapított dömpingkülönbözetek igen magas szintet mutattak.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat – miként az a (124) preambulumbekezdésben már említésre került – még mindig a nátrium-glutamát korábbi dömpingelt kínai behozatalának káros hatásaival küzd. Minthogy az Indonéziából származó dömpingelt behozatal a figyelembe vett időszak alatt számottevő növekedést mutatott és a megállapítások (12) szerint jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, levonható a következtetés, miszerint a felépülési folyamat visszájára fordult.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

Átlagos értékesítési árak

(114)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történt uniós értékesítéseinek átlagos egységára a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal csökkent. Először 7 %-kal emelkedett a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, de ezt követően folyamatosan csökkent a felülvizsgálati időszakig. A 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év közötti áremelkedés az ugyanezen időszak alatti költségnövekedéseknek tudható be, noha a költségek emelkedése jóval meghaladta az árak növekedését. Ezzel egy időben nőtt az indonéziai behozatal és jelentős árnyomást fejtett ki az uniós gazdasági ágazatra. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árak a 2011/2012-es és a 2012/2013-as pénzügyi év között 6 %-kal, majd a 2012/2013-as pénzügyi év és a felülvizsgálati időszak között további 4 %-kal csökkentek.

(115)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési egységköltség 30 %-kal nőtt. A 2011/2012-es pénzügyi évtől kezdődően folyamatos növekedés volt tapasztalható, amely elsősorban a nyersanyag-, illetve munkaerőköltségek emelkedésének volt tulajdonítható. Ezt a költségnövekedést – miként az már elhangzott – az Indonéziából származó dömpingelt behozatal árnyomása miatt nem lehetett megfelelő mértékű áremeléssel fedezni.

(116)

Az egyik érdekelt fél azzal a kéréssel fordult a Bizottsághoz, hogy az vizsgálja meg, nem növelhette-e mesterséges módon az uniós gazdasági ágazat termelési átlagköltségét az, hogy a melléktermékek esetleg az uniós gazdasági ágazat termelési költségei közé kerültek besorolásra. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a melléktermékek megfelelőképpen kerültek besorolásra, és azok semmilyen módon nem torzították a károkozásról alkotott képet. Ebből adódóan ezt az állítást elutasították.

(117)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

12. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(118)

A munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség 24 %-kal nőtt. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyártási eljárás optimalizálása érdekében az uniós gazdasági ágazat egyre fokozottabban igyekezett javítani alkalmazottai teljesítményét.

(119)

Az uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

13. táblázat

Készletek

(120)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 43 %-kal növekedtek. A termelési volumen csökkenése és az exportértékesítések volumenének növekedése nyomán a 2010/2011-es pénzügyi évtől a 2011/2012-es pénzügyi évig csökkentek a zárókészletek. A 2011/2012-es pénzügyi évtől a 2012/2013-as pénzügyi évig nőttek a készletek, aminek hátterében az állt, hogy a termelés nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése szinte változatlan szintű maradt. A zárókészletek a 2012/2013-as pénzügyi évtől a felülvizsgálati időszakig újfent csökkentek, elsősorban a termelés visszafogására irányuló azon döntés következtében, amellyel a készletek tetemes állományának csökkentését igyekeztek elérni.

(121)

A termelés százalékában kifejezett zárókészletek csökkentek a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, de csaknem megduplázódtak a 2011/2012-es és a 2012/2013-as pénzügyi év között. A 2012/2013-as pénzügyi év és a felülvizsgálati időszak között további növekedés volt tapasztalható. A figyelembe vett időszak alatt összességében 56 %-os növekedést regisztráltak. A 2012/2013-as pénzügyi évben, illetve a felülvizsgálati időszakban tapasztalt növekedés értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az Indonéziából származó dömpingelt behozatal volumene növekedést mutatott, míg az uniós értékesítés ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag változatlan maradt.

(122)

Az uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(123)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi évben a jövedelmezőség számottevően visszaesett, de még továbbra is pozitív tartományban maradt. A 2012/2013-as pénzügyi évtől a jövedelmezőség negatívba fordult, és a felülvizsgálati időszak alatt tovább csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a jövedelmezőség összességében 180 %-kal csökkent. Ez a változás főként az Unióban dömpingelt áron megjelent indonéziai behozatal nyomán kialakult árnyomással magyarázható, amely megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a költségnövekedéssel összhangban határozza meg árait. A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom változása a jövedelmezőség alakulásával megegyező tendenciát mutatott, vagyis a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkent és a 2012/2013-as pénzügyi évtől kezdődően negatív volt. A felülvizsgálati időszakban ez a tendencia még inkább felerősödött. Összességében a nettó pénzforgalom 119 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(124)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 97 %-kal növekedtek. Ezek elsősorban a karbantartások, illetve a jogszabályban előírt biztonsági követelményeknek való megfelelés miatt szükségessé vált beruházások voltak. Jóllehet az uniós gazdasági ágazat még mindig a kínai exportáló gyártók korábbi, a figyelembe vett időszak előtti dömpingtevékenységének hatásaival küzdött, helyzete már javulni kezdett, és a figyelembe vett időszak elejétől a 2011/2012-es pénzügyi évig nyereségesen működött. Ilyen körülmények között számos halaszthatatlanná vált beruházás megvalósítására került sor, ami magyarázatul szolgál a beruházási adatok 2011/2012-es pénzügyi évben és az azt követő években tapasztalt jelentős emelkedésére.

(125)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyeresége. A hasonló termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – a többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan – a 2012/2013-as pénzügyi évtől, a jövedelmezőség alakulásának negatív tendenciáját tükrözve negatív értéket mutatott. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése összességében 210 %-kal csökkent.

(126)

Figyelembe véve a csökkenő jövedelmezőséget, illetve a csökkenő pénzforgalmat, a vállalat tőkebevonási képességét szintén negatív hatás érte.

(127)

Szinte valamennyi főbb kármutató negatív tendenciát jelzett. Eszerint a termelési volumen és a kapacitáskihasználás hozzávetőleg 9 %-kal, az értékesítési volumen pedig 17 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az értékesítési volumen és piaci részesedés tekintetében elszenvedett veszteségek ellensúlyozására irányuló törekvésként a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagárai 3 %-kal csökkentek, miközben a termelési költségek ezzel párhuzamosan 30 %-kal megemelkedtek. Mindezek következtében a figyelembe vett időszak kezdetekor még pozitív jövedelmezőség visszaesett, és a 2012/2013-as pénzügyi évben negatív tartományba került, a felülvizsgálati időszak alatt pedig tovább csökkent. Hasonló negatív tendencia volt tapasztalható a nettó pénzforgalom és a beruházások megtérülése tekintetében is.

(128)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatottak száma 8 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszak alatt tapasztalt növekedés egyrészről egy volt kapcsolt vállalkozás 2011. évi integrálásával, másrészről az uniós gazdasági ágazat karbantartási részlegének bővítésével magyarázható. Pozitív tendencia volt megfigyelhető a beruházások esetében is. E beruházások főként prevenciós intézkedésekhez, illetve biztonsági követelményekhez kapcsolódtak, nem pedig a kapacitás növelését szolgálták. Ezek a kedvező fejlemények tehát nem cáfolták meg a károkozás tényét.

(129)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint az, hogy mindössze néhány kármutató jelzett negatív tendenciát, nem szolgáltat elegendő alapot a jelentős kárra vonatkozó következtetés levonásához. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése nem azt írja elő, hogy valamennyi kármutatónak negatív tendenciát kell jeleznie, hanem hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzésekor valamennyi kármutató alakulását együttesen kell figyelembe venni. A jelenlegi ügyben szinte az összes kármutató negatív tendenciáról tanúskodott, a legfontosabb mutatóknak számító értékesítési és termelési volument, piaci részesedést, átlagos értékesítési árat és a jövedelmezőséget is beleértve.

(130)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(131)

A (99)–(130) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. A kínai behozatal a figyelembe vett időszakban végig csak korlátozott mennyiségben volt jelen az uniós piacon, szemben az Indonéziából származó importtal, amelynek volumene és piaci részesedése ugyanezen időszak alatt közel megháromszorozódott. Az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalához kapcsolódó párhuzamos, (7) preambulumbekezdésben említett vizsgálat (13) során levont következtetés szerint az Indonéziából érkező import dömpingelt behozatalnak minősül és jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, amely károkozásban azonban a Kínából érkező import nem játszott szerepet alacsony volumene és az árszínvonala miatt. A vizsgálat mindazonáltal – a (48) és (70) preambulumbekezdésben felvázoltak alapján – kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatalt dömpinget mutató árszínvonalon bonyolították le és valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódni fog.

(132)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a kínai behozatalnak az uniós piacra, illetve uniós gazdasági ágazatra gyakorolt esetleges hatását elemezve felmérte, hogy a jelenleg hatályos intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése.

(133)

Az elemzés fókuszában a kínai exportáló gyártók szabad kapacitásai, az uniós piac vonzereje, valamint a kínai gyártók unióbeli árazási magatartása állt. Emellett az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseket is figyelembe vették.

(134)

Miként az az (51) preambulumbekezdésben megállapításra került, a becslések alapján 2012-ben mintegy 600 000–900 000 tonna szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában a nátrium-glutamáthoz kapcsolódóan. Ez a mennyiség jóval meghaladta a nátrium-glutamát ugyanezen időszak alatti uniós összfelhasználását.

(135)

Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban az (59)–(64) preambulumbekezdésben tett megállapítások alapján logikusan arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén e szabad kapacitásoknak minden valószínűség szerint legalább egy részét az uniós piacra irányuló termelésre fogják felhasználni.

(136)

A dömpingellenes vámok nélkül számított kínai importárak – miként az az (50) preambulumbekezdésben említésre került – átlagosan több mint 10 %-kal kínálnának az uniós értékesítési árak alá. Emellett az indonéziai importáraknál is alacsonyabbak lennének. Ennek alapján levonható a következtetés, miszerint intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók feltehetően még nagyobb árnyomást gyakorolnának az uniós piacra, amivel az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt csak tovább súlyosbítanák. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a párhuzamos dömpingellenes vizsgálat szerint az Indonéziából származó behozatal olyan mértékű nyomást gyakorolt az uniós piac áraira, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta költségeinek növekedésével összhangban emelni árait, sőt ellenkezőleg, a figyelembe vett időszak alatt kénytelen volt azokat csökkenteni.

(137)

Miként az a (60) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az intézkedések hatályvesztése esetén lehetséges, hogy emelkedni fognak a kínai importárak. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a dömpingellenes vámok nélkül számított alákínálási különbözetek milyen magas szintet értek el, a kínai exportáló gyártók még a kínai importárak emelkedése esetén is kellő mozgástérrel rendelkeznének ahhoz, hogy az importárakat az uniós gazdasági ágazat árszínvonala alatt tartsák, aminek jóvoltából nagy valószínűséggel növelni tudnák piaci részesedésüket az uniós piacon. Ha ez bekövetkezik, akkor az uniós gazdasági ágazat értékesítései és értékesítési árai azonnal csökkennének.

(138)

Végezetül, tekintettel az Indonéziával szemben folytatott párhuzamos vizsgálatra és az ahhoz kapcsolódó, Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalával szembeni intézkedésekre, az uniós gazdasági ágazat várhatóan képes lesz teljes mértékben leküzdeni az elszenvedett jelentős kárt. Amennyiben azonban az intézkedések esetleges hatályvesztése nyomán a Kínából származó behozatal ismét jelentős mennyiséget érne el és dömpingelt árú lenne, akkor ez a felépülési folyamat veszélybe kerülne.

(139)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az intézkedések fenntartásával nem javulna az uniós gyártó helyzete, mivel pozíciójának romlása nem a Kínából származó nátrium-glutamát-behozatalra, hanem elsősorban más tényezőkre lenne visszavezethető. E fél érvelése szerint különösen az uniós gazdasági ágazat beruházási politikájának jövedelmezőségre gyakorolt hatása, a munkaerőköltségek növekedése és az erőforrások állítólag nem kellően hatékony felhasználása tartozik e tényezők körébe. Az állítás szerint e tényezők hatását az uniós gazdasági ágazat általános helyzetének vizsgálata során nem vették kellő mértékben figyelembe.

(140)

Meg kell jegyezni, hogy ezen állítások alátámasztására új információkat vagy bizonyítékokat a kérdéses érdekelt fél nem nyújtott be.

(141)

Az uniós gazdasági ágazat beruházásaival kapcsolatban a fél nem szolgált magyarázattal arra vonatkozóan, hogy ezek a beruházások milyen mértékben befolyásolhatták volna a jövedelmezőséget. A (124) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat által megvalósított beruházások alapjául ésszerű üzleti döntések szolgáltak, és nem tekinthetők indokolatlannak. A beruházási költségek emellett idővel leírhatók, és így számottevő mértékben nem befolyásolták az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét.

(142)

Ami a munkaerőköltség növekedését illeti, noha a bizalmas információk védelme érdekében nem adhatók meg pontos számadatok, a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy e költségnövekedésnek a termelési összköltségre gyakorolt hatása nem volt jelentős.

(143)

Az erőforrások nem kellőképpen hatékony felhasználása kapcsán a fél elmulasztotta pontosan meghatározni az állítólagos hiányosságok jellegét, és az uniós gazdasági ágazat tekintetében a vizsgálat egyetlen potenciális hiányosságot sem tárt fel.

(144)

Ezen indokok alapján a szóban forgó állításokat elutasították.

(145)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira – nevezetesen a szabad kapacitással, az uniós piac vonzerejével és a kínai behozatal várható árszínvonalával kapcsolatban levont következtetésekre – kijelenthető, hogy minden valószínűség szerint az intézkedések hatályon kívül helyezése a károkozás megismétlődéséhez, illetve az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetének további romlásához vezetne, mégpedig amiatt, hogy feltehetően nagyobb mennyiségben érkezne Kínából az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáló dömpingelt árú behozatal.

(146)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(147)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(148)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a károkozás várható folytatódására vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(149)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Miként az a (131) preambulumbekezdésben is szerepel, a jelentős kárt az Indonéziából származó dömpingelt behozatal idézte elő. A vizsgálat jóvoltából emellett az is megállapításra került, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a jelentős kár megismétlődése. Konkrétan: ha a nátrium-glutamát kínai behozatala újfent dömpingelt áron jelenik meg az uniós piacon, akkor az veszélybe sodorhatja az uniós gazdasági ágazat remélt kilábalását az Indonéziából származó behozatal okozta kárhelyzetből, amely helyreállás egyébiránt az Indonéziával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek lenne betudható.

(150)

Amennyiben az intézkedéseket fenntartják, az uniós gazdasági ágazat várhatóan teljes mértékben a maga javára tudná fordítani azokat a hatásokat, amelyek az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozataláról folytatott párhuzamos vizsgálattal bevezetett intézkedések nyomán jelentkeznének, másképpen fogalmazva: ki fogja heverni az elszenvedett jelentős kárt, és végső soron lehetősége lesz arra, hogy növelje jövedelmezőségét.

(151)

Következtetésként levonható tehát, hogy a Kínával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(152)

Tizennégy vállalat jelentkezett az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően, közülük azonban a felülvizsgálati időszak alatt egyetlen vállalat sem importált Kínából nátrium-glutamátot az Unióba.

(153)

A vizsgálat során felhasználóként egy, a nátrium-glutamát Unión belüli, illetve kívüli viszonteladásában érintett unióbeli kereskedő vette fel a kapcsolatot a Bizottsággal. A kereskedő főként az uniós gazdasági ágazattól vásárolt, de emellett importőröktől is vett nátrium-glutamátot. Kínából származó nátrium-glutamátot a kereskedő egyáltalán nem vásárolt, vett viszont indonéz, illetve egyéb harmadik országokban előállított nátrium-glutamátot. Össztevékenységéhez viszonyítva a kereskedő nátrium-glutamáthoz kapcsolódóan végzett tevékenysége marginális volt. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a szóban forgó kereskedő helyzetére a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések nem gyakorolnak számottevő mértékű hátrányos hatást.

(154)

A felhasználók elsősorban az „élelmiszer- és italágazatban” végzik tevékenységüket, ahol a nátrium-glutamátot fűszerkeverékek, levesek és kész élelmiszerek előállításához használják fel. A nátrium-glutamátot emellett alkalmazzák még bizonyos, nem élelmiszer-ipari célokra, például mosó- és tisztítószerek gyártásához is.

(155)

Harminchárom vállalat jelentkezett és kapott kérdőívet. Öt vállalat működött együtt a vizsgálat során oly módon, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Közülük négy az élelmiszer- és italágazatban, egy pedig a nem élelmiszer-ipari ágazatban végzi tevékenységét. Az együttműködő vállalatok közül kettő esetében végeztek helyszíni ellenőrzést: az egyik vállalat az élelmiszer- és italágazatban tevékenykedett, a másik mosó- és tisztítószerek gyártásával foglalkozott.

(156)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy azon együttműködő vállalatok esetében, amelyek a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátották, a nátrium-glutamátot tartalmazó termékeik összköltségén belül a nátrium-glutamát átlagosan körülbelül 5 %-os részarányt képviselt.

(157)

A négy együttműködő felhasználó közül mindössze egy importálta Kínából a nátrium-glutamátot. Ez az együttműködő vállalat az uniós gazdasági ágazattól vásárolt nátrium-glutamátot, illetve teljes nátrium-glutamát-beszerzésének hozzávetőleg 40 %-át Kínából származó importból fedezte. A nátrium-glutamátot tartalmazó termékekhez kapcsolódó tevékenysége teljes tevékenységének hozzávetőleg harmadát tette ki. A vállalat a felülvizsgálati időszak alatt nyereségesen működött.

(158)

A három másik vállalat a felülvizsgálati időszak alatt egyáltalán nem importált Kínából nátrium-glutamátot. Közülük kettő esetében a nátrium-glutamáthoz kapcsolódó tevékenységek viszonylag elhanyagolható részarányt képviseltek a teljes tevékenységükön belül. Emellett e két vállalat – a rendelkezésre bocsátott információk alapján – nyereségesen működött a felülvizsgálati időszak alatt. Ugyan a harmadik vállalat esetében a nátrium-glutamátot tartalmazó termékekhez kapcsolódó tevékenységek mintegy harmadát tették ki a vállalat teljes tevékenységének, megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt e vállalat nyereségesen működött.

(159)

Az egyik együttműködő vállalat nátrium-glutamát felhasználásával állított elő mosó- és tisztítószereket. A nátrium-glutamát e termékek gyártási költségén belül 15 % és 20 % közötti részarányt képviselt. A felülvizsgálati időszak alatt a vállalat elsősorban az uniós gazdasági ágazattól vásárolt nátrium-glutamátot. Emellett importált is nátrium-glutamátot, azonban nem Kínából, hanem más harmadik országokból. Teljes tevékenységének csak csekély hányadát tették ki a nátrium-glutamátot tartalmazó termékek kapcsán végzett tevékenységek, amelyekről ráadásul megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt [5–10 % közötti] nyereséget termeltek.

(160)

A szóban forgó érdekelt fél azt állította, hogy tekintettel a foszfátok és más foszforvegyületek használatát tiltó uniós szabályozási keretre (14), a mosó- és tisztítószerek gyártása során a nátrium-glutamátot feltehetően nagyobb mennyiségben fogják a foszfátok és más foszforvegyületek helyettesítésére alkalmazni. Emiatt az Unióban várhatóan számottevően meg fog nőni a nátrium-glutamát iránti kereslet, és ha a nátrium-glutamát behozatalára dömpingellenes vámokat vetnek ki, akkor az kedvezőtlen hatással lenne ezen új piac fejlődésére. A fél konkrétan azzal érvelt, hogy a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára alkalmazandó hatályos dömpingellenes intézkedések szintje miatt a kínai import nem tud majd belépni az uniós piacra, ami pedig magában rejti annak kockázatát, hogy az Unióban nem áll majd rendelkezésre elegendő mennyiség a kínálati oldalon. A vállalat emellett azt állította, hogy mivel az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára is vonatkoznak hatályos intézkedések, alternatív beszállítói források sem lesznek elérhetők.

(161)

A szóban forgó felhasználó továbbá azt állította, hogy a nátrium-glutamát-felhasználás várható növekedéséből az uniós gazdasági ágazatnak előnye fog származni, és értékesítési volumenét is növelni tudja majd az uniós piacon. A felhasználó szerint azonban az uniós gazdasági ágazat kapacitása nem lesz elegendő ahhoz, hogy kielégítse az uniós piacon jelentkező nagyobb keresletet.

(162)

A jelenlegi szakaszban mindazonáltal nehéz megítélni, hogy az új jogi keret milyen hatást gyakorol majd az uniós piacra, illetve hogy egyáltalán előmozdítja-e, és ha igen, akkor milyen mértékben a nátrium-glutamát alapú mosó- és tisztítószerek gyártását, vagyis lesz-e hatással az Unión belüli nátrium-glutamát-keresletre. Az érdekelt fél emellett a dömpingellenes vám esetleges káros hatásának mértékére vonatkozóan sem szolgált bizonyítékokkal. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes vám célja az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon. A vizsgálat során emellett bebizonyosodott, hogy számos alternatív – például brazíliai, vietnami és koreai – beszerzési forrás áll rendelkezésre.

(163)

Ugyanez az érdekelt fél a nyilvánosságra hozatalt követően megismételte állítását, miszerint egyrészt a foszfátokra vonatkozó tilalom nyomán várhatóan számottevő mértékben nőni fog a nátrium-glutamát iránti kereslet az Unióban, másrészt pedig ezt az uniós keresletbővülést az uniós gazdasági ágazat nem fogja tudni kielégíteni. A szóban forgó fél azonban érvelésének alátámasztására nem szolgált semmilyen új információval vagy bizonyítékkal, és így ezt az állítást elutasították.

(164)

Ami az alternatív beszállítói forrásokat illeti, az egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése a 2010/2011-es pénzügyi évben jelentős szintet ért el, és csak az Indonéziából származó, tisztességtelen áron kínált behozatal miatt esett vissza. Amennyiben a párhuzamosan folyó vizsgálat keretében intézkedéseket vezetnek be az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalával szemben, a többi harmadik ország várhatóan vissza tudja majd szerezni a korábban elvesztett uniós piaci részesedését. Ha a Kína tekintetében bevezetett intézkedéseket hatályon kívül helyezik, akkor az egyben az Indonéziával szembeni dömpingellenes vámok remélt hatásának elmaradásával is járhat, mivel a kínai behozatal valószínűleg jóval nagyobb mennyiségben és olyan dömpingelt árszínvonalon jelenne meg az uniós piacon, amely alákínálna az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott értékesítési árainak (miként az a (149)–(151) preambulumbekezdésben megállapításra került).

(165)

A nyilvánosságra hozatalt követően az említett érdekelt fél megismételte állítását, miszerint nincsenek olyan beszállítói források, amelyek valódi alternatívát jelentenének, hiszen az egyéb harmadik országok piacain működő gyártók és az uniós gazdasági ágazat egyazon vállalatcsoportnak a tagjai.

(166)

Miként az már a (94) és (95) preambulumbekezdésben említésre került, a nátrium-glutamát esetében alternatív beszerzési forrásként számos harmadik ország, így többek között Brazília, a Koreai Köztársaság, illetve Vietnam is szóba jöhet. A felülvizsgálati időszak során a harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése – a kínai és indonéziai import nélkül – csupán mintegy negyedét tette ki a 2010/2011-es pénzügyi évben elért piaci részesedésnek. Amennyiben hatályban maradnak a Kínából származó behozatalra alkalmazandó intézkedések, semmi nem szól az ellen, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal ne tudná legalább egy részét kielégíteni a nátrium-glutamát-felhasználók szükségleteinek, és ezzel visszaszerezni vagy akár még növelni is a 2010/2011-es pénzügyi évben elért piaci részesedését. A rendelkezésre álló, a felek számára a nem bizalmas aktákba foglalt információk szerint a szóban forgó alternatív források vagy az Ajinomoto csoporttól független vállalkozásokhoz/vállalatcsoportokhoz, vagy pedig a nevezett csoporthoz tartoznak. Mindenesetre semmi jel nem utal arra, hogy még ha ezek az alternatív források az Ajinomoto csoporthoz is tartoznának, a csoport ne tisztességes feltételek mellett szállítana az uniós piacra. Az érvet emiatt el kell utasítani.

(167)

Ugyanez a fél azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat erőfölénnyel rendelkezik és az uniós piacon nem alakulna ki versenyhelyzet. Érvelése szerint a kínai nátrium-glutamáttal szembeni intézkedések fenntartása nyomán csak még szilárdabbá válna az uniós gazdasági ágazat uniós piaci helyzete.

(168)

A vizsgálat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes szinten tartani Unión belüli értékesítésének volumenét, tekintettel arra, hogy – különösképpen az Indonéziából származó behozatal miatt – vesztett piaci részesedéséből. Az uniós gazdasági ágazat ráadásul az Indonéziából származó dömpingelt behozatal árnyomása miatt árait sem tudta a nyersanyagköltségek növekedésével összhangban emelni, és így jelentős veszteségeket szenvedett el a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság azt is figyelembe vette, hogy az uniós piacra való szabad belépés lehetőségével élő számos egyéb harmadik ország behozatalával is fel kell venni a versenyt. Mindezek alapján nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely az uniós gazdasági ágazat állítólagos erőfölényét támasztotta volna alá, és az érvelést el kellett utasítani.

(169)

A szóban forgó érdekelt fél a nyilvánosságra hozatalt követően azt állította egyrészről, hogy az nem szolgálná az uniós érdeket, ha az uniós felhasználóknak az uniós gazdasági ágazatra kellene hagyatkozniuk, másrészről pedig, hogy indokolt lenne ha kellő alternatív beszerzési forrás állna rendelkezésre. Ezen állításának alátámasztására az érintett fél arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhasználás 2010/2011-es és 2011/2012-es pénzügyi év közötti visszaesése elsősorban az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének csökkenésére volt visszavezethető.

(170)

Miként az a (100) preambulumbekezdésben említésre került, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között a termelés 5 %-kal csökkent, míg a felhasználás ugyanezen időszakban 13 %-kal csökkent (lásd a (76) és (78) preambulumbekezdést). A 2011/2012-es pénzügyi évben a kapacitáskihasználás 5 %-kal maradt el a 2010/2011-es pénzügyi évi szinttől, vagyis a 2011/2012-es pénzügyi évben kapacitástartalék halmozódott fel. Az uniós gazdasági ágazat termelésére ennélfogva nem lehet a felhasználás 2011/2012-es pénzügyi évi visszaesésében közrejátszó tényezőként tekinteni. Mindemellett – ahogy az a (166) preambulumbekezdésben kifejtésre került – vannak még elérhető alternatív beszerzési források más harmadik országokban is. Emiatt ezt az érvet el kell utasítani.

(171)

Mindezek alapján, valamint különös tekintettel arra, hogy a Kínával szemben bevezetett intézkedések a jelek szerint különösebben nem érintették hátrányosan az együttműködő felhasználókat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezen gazdasági szereplők gazdasági helyzetét az intézkedések fenntartása feltehetően nem befolyásolná számottevően.

(172)

Négy uniós nyersanyag-beszállító jelentkezett és nyújtott be kitöltött kérdőívet. Esetükben az uniós gazdasági ágazat számára értékesített nyersanyagok a teljes forgalmuknak csak kis hányadát tették ki. A beszállítók közül kettő vitatta e következtetést és azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat eltűnése igenis jelentős hatással bírna üzleti tevékenységükre. A szóban forgó beszállítók azzal érveltek, hogy gazdasági tevékenységük alapjait rendítené meg a nátrium-glutamát uniós gyártásának esetleges megszűnése, mivel a cukorgyárak óhatatlanul előállítanak bizonyos mennyiségű cukorszirupot és melaszt, amelyek fő felvevőjének pedig az uniós gazdasági ágazat számít. Amennyiben a cukor e formái nem találnának vevőre, akkor az a kérdéses gyár összhatékonyságára hatással lenne.

(173)

A felsorakoztatott érveket azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal és ezért azokat elutasították.

(174)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a Kínával szembeni hatályos intézkedéseknek, valamint az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan bevezetett intézkedéseknek az együttes hatását lenne indokolt értékelni.

(175)

Az alternatív beszállítói források elérhetőségével összefüggésben végzett elemzés keretében mindkét intézkedés felhasználókat érintő hatását megvizsgálták. Az elemzés kimutatta, hogy valóban számos harmadik országban adottak a feltételek ahhoz, hogy nátrium-glutamátot exportáljanak az Unióba. Ezek a harmadik országok ráadásul már azelőtt jelen voltak az uniós piacon, hogy az indonéziai dömpingelt behozatal nagy mennyiségben megjelent az Unióban.

(176)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kína elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(177)

Minden felet értesítettek azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékoztak tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújthassák észrevételeiket. A beadványokat és észrevételeket indokolt esetben megfelelően figyelembe vették.

(178)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan az 1187/2008/EK rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(179)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti a meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(180)

Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,