(1)

Németország 2007. október 8-án kelt és a Bizottságnál ugyanazon a napon iktatott levelében az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentette, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (1) (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás) alapján támogatást kíván nyújtani a Propapier PM2 GmbH (a 2.2. szakasz alapján a továbbiakban: a kedvezményezett) javára, egy eisenhüttenstadti (Északkelet-Brandenburg, Németország) nagyberuházási projektre vonatkozóan. A tervezett támogatást az N 582/07 számon vették nyilvántartásba.

(2)

További információk benyújtását, több hivatalos panasz beérkezését (2), valamint Németország és a támogatás kedvezményezettjének képviselőivel történő találkozást követően a Bizottság 2008. április 2-án határozatot (3) hozott arról, hogy a bejelentett támogatással szemben nem emel kifogást.

(3)

A Bizottság a határozat 2008. április 2-i elfogadását követően a panaszosoktól további beadványokat kapott, amelyek vitatták a Bizottság értékelését és arra vonatkozó határozatának elfogadását, hogy a támogatás ellen nem emel kifogást. A Smurfit Kappa Group plc (a továbbiakban: Smurfit Kappa) 2008. június 24-én ugyancsak benyújtott információkat, és a Bizottságot a határozat hatályon kívül helyezésére kérte azzal az indoklással, hogy a Propapier PM2 GmbH & Co. KG infrastruktúratámogatás formájában további támogatásokban részesült. A Bizottság az említett állítások tisztázása érdekében SA.36147 (C 30/10) szám alatt külön vizsgálatot (4) indított.

(4)

2008. augusztus 5-én a Smurfit Kappa a 2008. április 2-i bizottsági határozat hatályon kívül helyezése érdekében keresetet nyújtott be a Törvényszékhez.

(5)

Németország 2008. november 7-én kelt levelében a támogatott beruházás végrehajtásáról értesítette a Bizottságot. Németország 2008. december 22-én és 2010. január 13-án kelt leveleiben a bejelentett projekt néhány módosításáról tájékoztatta a Bizottságot.

(6)

A Törvényszék a Smurfit Kappa Group plc kontra Bizottság ügyben 2012. július 10-én hozott T-304/08. számú ítélete semmisnek nyilvánította az említett, 2008. április 2-i bizottsági határozatot (a továbbiakban: a hatályon kívül helyezett határozat). A Bizottságnak ezért a támogatási intézkedést újra kellett értékelnie, és új határozatot kellett hoznia; ezzel a 2008. április 2-i helyzettel megegyező helyzetbe került (5).

(7)

2012. augusztus 14-én a Bizottság és Németország képviselői között találkozóra került sor, amelyen a támogatás kedvezményezettjének képviselői is részt vettek. Németország 2012. augusztus 24-én és 2013. február 5-én kelt leveleiben küldte meg észrevételeit.

(8)

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó támogatást a Bizottságnak először engedélyeznie kellett, mielőtt Németország a támogatást folyósíthatta. Németország először a 2008. április 2-i, utóbb hatályon kívül helyezett bizottsági határozat elfogadását követően kezdte meg a támogatás kifizetését. Mivel a Törvényszék a határozatot megsemmisítette, úgy kell eljárni, mintha a hatályon kívül helyezett határozatot a Bizottság soha nem hozta volna meg, és mintha a Németország által tervezett támogatást a Bizottság nem engedélyezte volna megfelelően. Ezért a Bizottság az ügyet SA.23827 (2012/NN-46) számon a nem bejelentett állami támogatások között vette nyilvántartásba.

(9)

2013. május 15-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Németországot arról a határozatáról, hogy a Propapier PM2 GmbH számára nyújtott regionális támogatás tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2013. augusztus 8-án közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6). A Bizottság felhívta az érdekelteket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(10)

Németország 2013. július 15-én kelt levelében (2013/073407) foglalt állást.

(11)

A Bizottság 2013. szeptember 20-án kelt e-mailjében (2013/092832) és 2013. november 20-án levelében (2013/113552) további információkat kért, amelyeket Németország 2013. október 16-án (2013/102801), 2013. december 9-én (2013/123872) és 2014. január 21-én (2014/007118) kelt leveleiben közölt.

(12)

A Smurfit Kappa mint érdekelt 2013. szeptember 6-án kelt levelében (2013/090228) tette meg észrevételét (ezt az észrevételt a Bizottság 2013. szeptember 13-án (2013/091012) kelt levelében továbbította Németországnak), és további lehetséges észrevételeket jelentett be. A Bizottság 2013. szeptember 30-án kelt levelében (2013/095929) felszólította a Smurfit Kappa vállalatot, hogy 2013. október 30-ig nyújtsa be észrevételeit. 2013. október 30-án kelt e-mailjében (2013/107610) a Smurfit Kappa bejelentette, hogy nem kíván további észrevételt tenni, ugyanakkor tájékoztatást kért az eljárással kapcsolatban. A Bizottság erre vonatkozó válaszát 2013. november 29-én kelt levelében (2013/119741) adta meg. 2013. október 14-én kelt levelében (2013/101451) Németország válaszolt a Smurfit Kappa észrevételeire.

(13)

A Bizottság 2013. szeptember 30-án kelt levelében (2013/095932, 2013/095939 2013/095941, 2013/095942) tájékoztatta a hatályon kívül helyezett határozat meghozatala előtt az előzetes vizsgálat keretében panaszt benyújtó (lásd a (2) preambulumbekezdést) korábbi panaszosokat (Swedish Forest Industries Federation és Finnish Forest Industry Federation, Koninklijke Vereniging van Nederlandse Papier- en Kartonfabrieken és Procelpac – Groupement français des fabricants de papiers et cartons d’emballage à base de cellulose) a hivatalos vizsgálat megindításáról, és felszólította őket észrevételeik megtételére. Az említett panaszosok egyike sem nyújtott be észrevételt.

(14)

Németország a regionális fejlődést kívánta támogatni, és ennek keretében a Propapier PM2 GmbH & Co. KG számára regionális beruházási támogatást nyújtott egy új papírgyár Eisenhüttenstadtban történő létesítéséhez; Eisenhüttenstadt Északkelet-Brandenburg régióban, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti regionális támogatásra jogosult térségben fekszik, ahol a németországi regionális állami támogatási térkép szerint a regionális beruházási támogatás felső határa a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozóan bruttó támogatási egyenértéken számítva 30 % (7).

(15)

A hatályon kívül helyezett határozatban szereplő kedvezményezett a Propapier PM2 GmbH & Co. KG, a Progroup AG társasághoz (a továbbiakban: Progroup) tartozó nagyvállalat volt.

(16)

A kedvezményezett és a konszern között a következő vállalati kapcsolat áll fenn: a Propapier PM2 GmbH & Co. KG tőkéjéből a betéti társaság korlátlan felelősséggel rendelkező tulajdonostársaként a Propapier PM2 Beteiligungs GmbH […] (*1) %-kal részesedik. A Propapier PM2 Beteiligungs GmbH társaságban a Propapier Papiererzeugung GmbH […] %, Jürgen Heindl magánszemély […] % részesedést birtokol. A Propapier Papiererzeugung GmbH egyedüli tulajdonosa a Progroup volt, amelyben Jürgen Heindl a JH-Holding GmbH társaságon keresztül a részvények […] %-át birtokolta. A Progroup részvényeinek fennmaradó […] %-a a következőképpen oszlott meg: két tulajdonos részesedése egyenként […] %-ot, egy további tulajdonos részesedése […] %-ot tett ki. E tulajdonosok egyike sem rendelkezett különleges szavazati joggal.

(17)

A Progroup leányvállalatain keresztül hullámlemez-alappapír és hullámpapírlemez előállításával és értékesítésével foglalkozik. 2007-ben, a bejelentés időpontjában a hullámpapírlemezt európai gyárak, nevezetesen a Prowell GmbH & Co. KG és leányvállalatai, a franciaországi Prowell S.A., a cseh köztársaságbeli Prowell s.r. o. és 2008 végétől a lengyelországi Prowell Sp. z. o.o. állították elő. A hullámlemez-alappapírt a Propapier Papiererzeugung GmbH gyártotta. A Progroup többi vállalata a hullámpapírlemez eladásával összefüggő szolgáltatásokat kínált.

(18)

A projekt keretében – amint azt az eredeti, 2007-es bejelentés is ismertette – az új papírgyár ellátásához egy erőművet kívántak létesíteni. A beruházási projekt fő elemét a papírgyár létesítése jelentette, amit a tervek szerint a Propapier PM2 GmbH & Co. KG maga hajtott volna végre, és a gyárat maga üzemeltette volna. A papírgyár gyártási folyamatához szükséges gőzt és áramot szállító erőművet a tervek szerint ugyanakkor a szintén a Progrouphoz tartozó Propower GmbH (a továbbiakban: Propower) társaság hozta volna létre és finanszírozta volna; a Propower ugyanazon konszernhez tartozik, és a Propapier PM2 GmbH & Co. KG fennmaradó […] % részesedésének birtokosa. Az erőmű használati jogát a felek közötti bérleti szerződés keretében a Propapier PM2 GmbH & Co. KG kapta volna meg.

(19)

Németország kifejtette, hogy a német adójog szerint a jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (ebben az esetben a Propapier PM2 GmbH & Co. KG) egyik tagjának (ebben az esetben a Propower) különös működő tőkéjéhez tartozó eszközök adózási okokból a jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagyonához, nem pedig a társasági tag vagyonához tartoznak, még abban az esetben is, ha a szóban forgó társasági tag polgári jogi értelemben az adott eszköz tulajdonosa. Ez a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok adójogi átláthatóságának a következménye. Következésképpen a Propapier PM2 GmbH & Co. KG a teljes, tehát a Propower által működtetni kívánt erőmű építését is magában foglaló beruházási projektre vonatkozóan igényelhette a támogatást.

(20)

A hatályon kívül helyezett határozat elfogadását követően Németország közölte a Bizottsággal, hogy az erőmű már nem képezi a támogatott beruházási projekt részét, és hogy az erőmű építéséhez nem kértek, illetve nem engedélyeztek támogatást. A Propowert a tervek szerint eladták volna az EnBW Energy Solutions GmbH (ESG) társaságnak, amely az EnBW Energie Baden-Württemberg AG leányvállalata.

(21)

Mivel a német társasági jog szerint a betéti társaságnak legalább két társasági tagból kell állnia, amelyből az egyiknek korlátolt felelősségűnek kell lennie, a Propapier PM2 GmbH & Co. KG a Propower e társaságból való kilépését követően megszűnt. A társaság másik tagját, a Propapier PM2 Beteiligungs GmbH társaságot egy befektetési társaság Propapier PM2 GmbH (a továbbiakban: Propapier) néven operatív társasággá alakította, és attól kezdve ez a társaság lett a támogatási intézkedés kedvezményezettje.

(22)

Németország tájékoztatása szerint a Propapier Papiererzeugung GmbH jelenleg Propapier PM1 GmbH néven működik, és a Propapier PM2 GmbH egyedüli tulajdonosa.

(23)

A hullámlemez-alappapír esetében olyan papírról van szó, amelyet hullámpapírlemez előállítása céljából gyártanak. A fogalom magában foglalja a laposkarton- és a hullámkartonlemezeket is. A laposkartonlemez egy sima belső vagy külső lemezt képez, miközben a hullámkartont a bordázott réteghez használják. A hullámlemez-alappapír természetesfa-rostokból vagy újrahasznosított rostokból áll. A farostból (a továbbiakban: primer rost) készült laposkartonlemezeket nátronkartonnak (kraftlinernek), a hulladékrostból készült laposkartonlemezeket tesztlinernek nevezik. A primer rostból készült hullámpapírlemezt félkémiai eljárással nyert hullámlemez-alappapírnak, a hulladékrostból készült hullámpapírlemezt hulladékpapír-alapú hullámpapírlemeznek hívják. A hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapírba beletartozik minden hulladékrostból készült hullámlemez-alappapír, azaz a tesztliner és a hulladékpapír-alapú hullámpapírlemez is. Az 1. ábra a különböző hullámlemez-alappapírokat mutatja be.

1. ábra

(24)

A hullámlemez-alappapír képezi a hullámpapírlemez-gyártás alapját (amely során a bevonókartonokat hullámpapírral kötik össze). A hullámpapírlemezből hullámpapírdobozt készítenek, amelyet csomagolási célra használnak.

(25)

A papírgyárban a tervek szerint kétféle hullámlemez-alappapírt előállítanak elő: hulladékrostból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztlinert és hulladékrostból készült hullámpapírt (hulladékpapír-alapú hullámpapírt).

(26)

A bejelentés időpontjában az üzleti tervek szerint a támogatott gyárban előállított hullámlemez-alappapír nagy részét (kb. 75 %-át) a Progroup csoporton belül kívánták felhasználni a termelési láncban következő termék, a hullámpapírlemez előállításához. A Progroup a hullámpapírlemezt késztermékként értékesíti. A társaságon belül fel nem használt hullámlemez-alappapírt harmadik feleknek értékesítették. A Progroup a hullámpapírdoboz végfelhasználók részére történő előállításában nem vett részt.

(27)

A létesítendő papírgyáron belül egy hulladékpapír-feldolgozó, egy hullámlemez-alappapírt előállító papírgyártó gép, egy gyárépület, egy alkatrészraktár, egy műhelyeknek helyet adó épület és egy papírtekercsraktár kapott helyet.

(28)

Az erőmű feladata a gyártáshoz szükséges gőz előállítása. A hőenergia hatékony felhasználása érdekében az erőmű egyúttal elegendő villamos áramot állítana elő ahhoz, hogy a Propapier villamos áram-szükségletének mintegy [< 60] %-át fedezze.

(29)

A beruházási projekt 2007 decemberében indult, és befejezését 2010 közepére várták. Az évi 6 15  000 tonna hullámlemez-alappapír előállítását jelentő teljes kapacitást a tervek szerint 2015-ig fokozatosan érik el.

(30)

Az elszámolható beruházási költségeket a kezdeti beruházási költségek alapján határozzák meg. Az épületekkel, a berendezésekkel és a felszerelésekkel, valamint az egyéb költségekkel kapcsolatosan az eredeti bejelentésben a regionális támogatásokról szóló iránymutatással összhangban számított elszámolható költségek 64 3 8 62  500 EUR-t (névleges összeg), illetve 58 6 7 22  900 EUR-t (diszkontált összeg) (8) tettek ki.

(31)

Az »egyéb költségek« kategória alá tartoztak például a belső kialakítással, az informatikával és a szoftverhasználati engedélyekkel kapcsolatos költségek. Németország megerősítette, hogy a […] EUR-t kitevő szoftverhasználati engedélyeket kizárólag a támogatásban részesülő üzemek használják, és hogy a szoftvereket leírható eszközökként kezelik, harmadik felektől szerzik be, és azok öt évig az említett üzemekben maradnak.

(32)

A hatályon kívül helyezett határozat elfogadását követően Németország tájékoztatta a Bizottságot, hogy mivel az erőművet kizárták a támogatott projektből, a támogatható kiadásokat megfelelően csökkentették. A módosított projekt teljes elszámolható költsége 38 5 9 44  683 EUR-t (névleges összeg), illetve 35 2 9 74  825 EUR-t (diszkontált összeg) tett ki.

(33)

Németország eredeti bejelentése értelmében a projekt teljes költségének mintegy 73 %-át támogatást nem tartalmazó banki hitelből finanszírozták (ezekre a hitelekre különösen nem nyújtottak állami garanciát). A teljes költség további 14 %-át saját erőből fedezték, és a fennmaradó összeget finanszírozták a támogatásból.

(34)

Németország megerősítette, hogy az a feltétel, miszerint a kedvezményezettnek a teljes elszámolható költségek több mint 25 %-át támogatás nélkül, saját erőből kell fedeznie, az erőmű-beruházás projektből való törlését követően is teljesült.

(35)

Az eredeti bejelentésben a támogatás jogalapjaként a következőket adták meg:

(36)

A hatályon kívül helyezett határozat elfogadását követően Németország közölte, hogy a teljes támogatást kizárólag az »Investitionszulagengesetz 2007«, azaz a csoportmentességi rendelet alapján mentesített XR 6/2007. számú program alapján nyújtják.

(37)

A kedvezményezett a támogatás iránti kérelmét 2007. május 15-én, azaz a munkálatok 2007. decemberi megkezdése előtt nyújtotta be, ezután Németország írásban megerősítette, hogy a támogathatóság feltételei – egy részletes vizsgálat eredményének sérelme nélkül – teljesülnek (Brandenburg tartomány beruházási bankjának 2007. május 24-én kelt levele).

(38)

A Németország által bejelentett támogatási összeg 8 2 5 09  500 EUR-t (névleges összeg), illetve 7 2 1 45  700 EUR-t (diszkontált összeg) tett ki. Németország megerősítette, hogy ezt a támogatást nem vonják össze ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó más támogatásokkal.

(39)

A későbbiekben Németország közölte, hogy a szűkített beruházási projektre kifizették az 5 0 5 59  153 EUR (névleges összeg), illetve a 4 4 1 72  973 EUR (diszkontált összeg) támogatást a Propapier számára. Németország azt is közölte, hogy a kifizetett támogatás intenzitása a hatályon kívül helyezett határozatban előírt 12,30 %-os bruttó támogatási egyenérték felett volt, és hogy a csökkentett elszámolható költségek alapján számított diszkontált összeg 4 3 4 15  903 EUR-t tett ki.

(40)

Az eredeti bejelentés keretében Németország vállalta, hogy betartja a 12,30 %-os bruttó támogatási egyenértékű támogatási intenzitást. Következésképpen Németország 2014. január 21-én kelt levelében megerősítette, hogy felszólította a Propapiert a nyújtott többlettámogatás kamatokkal növelt összegének, összesen 1 0 99  539 EUR-nak a visszafizetésére.

(41)

A beruházási támogatás engedélyező hatósága Frankfurt an der Oder adóhatósága.

(42)

Északkelet-Brandenburg jelentős gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő régió volt, amelyben az egy főre eső GDP 2004-ben a 27 tagú EU átlagának (11)76,3 %-át tette ki, és a munkanélküliségi ráta 2005-ben elérte a 19,8 %-ot, ami a 27 tagú EU átlagának 220 %-a, a németországi átlagnak pedig a 178 %-a.

(43)

A térség regionális fejlődésének előmozdítása érdekében Németország szükségesnek ítélte a papírgyártási és -feldolgozási ágazat támogatását és segítését, mivel ez a gazdasági ágazat Északkelet-Brandenburg számára új gazdasági lehetőséget ígért. A papírgyár, amellyel a régióba kulcsfontosságú technológia érkezett, az elképzelések szerint egy új alapiparág betelepülését és az értékteremtési lánc bővülését (hullámpapírgyárak, csomagolástechnológia stb.) eredményezte. Ezenkívül a modern papírgyárba történő beruházásnak egyértelművé kellett tennie, hogy Eisenhüttenstadt szándéka gazdasági profiljának változatosabbá tétele, és már nem kizárólag a fémiparra kíván összpontosítani. A hullámlemez-alappapír hulladékrostból történő előállítása összhangban áll Eisenhüttenstadt városának arra irányuló elképzelésével, hogy alapot teremtsen a térségben az újrahasznosítási ágazat számára.

(44)

Az eredeti bejelentés szerint a beruházási projekt révén 150 közvetlen munkahelyet (ebből 36-ot az erőműben) és mintegy 450 közvetett munkahelyet kívántak létrehozni (12).

(45)

A hatályon kívül helyezett határozatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának a) és b) alpontja szerinti határértékeket nem lépték túl. A Bizottság azt is közölte, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerint kizárólag a 68. pont a) és b) alpontjában megadott határértékek túllépése esetén tartozik a Bizottság mérlegelési jogkörébe annak részletes vizsgálata, hogy a támogatás előnyei meghaladják-e a versenytorzítás mértékét. A Bizottságnak ezenkívül az volt a véleménye, hogy a piaci részesedésre és a kapacitásbővítésre vonatkozóan meghatározott határértékek betartása és a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 67. pontja szerinti maximális támogatási intenzitás csökkenése révén biztosítékot nyújtottak arra, hogy a támogatás esetleges versenytorzító hatása a regionális fejlődési cél tekintetbe vételével nem haladja meg a megfelelő mértéket. Kijelentette továbbá, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás feltételei biztosítják, hogy a támogatás hozzájárul a regionális fejlődéshez. Ennek figyelembevételével a Bizottság az intézkedést az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összeegyeztethetőnek minősítette.

(46)

A Törvényszék a T-304/08. számú ügyben úgy ítélte meg, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás valamennyi összeegyeztethetőségi kritériumának teljesülésével kellőképpen nem bizonyított, hogy a vonatkozó intézkedés pozitív hatást fog gyakorolni a regionális fejlődésre; ezenkívül a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjából nem következik, hogy a piaci részesedésre és a kapacitásbővítésre vonatkozóan meghatározott határértékek betartása esetén a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása kizárt (13). A Törvényszék azt is kifejti, hogy a hatályon kívül helyezett határozatban szereplő megállapítások önmagukban nem tették lehetővé a Bizottság számára, hogy valamennyi kétséget eloszlassa abban a kérdésben, hogy a támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti kivételre tekintettel összeegyeztethető a közös piaccal, mivel e kivétel alkalmazása azt feltételezi, hogy az intézkedés előnyei meghaladják annak hátrányait, akármennyire minimálisak is legyenek azok. A Törvényszék ítélete ezért hangsúlyozza, hogy a Bizottság azokban az esetekben, amelyekben a támogatás pozitív hatásaival kapcsolatosan aggályok merülnek fel, köteles megindítani az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárást, még abban az esetben is, ha a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti határértékeket nem lépték túl.

(47)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (118) és (127) preambulumbekezdésében a Bizottság hivatkozott a panaszos érvelésére, hogy a Propapier-projekt nyomán létrejövő kapacitás a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának értékelése tekintetében megadott érintett piacokon meghaladja az 5 %-ot, és a Propapier javára nyújtott támogatás a strukturális kapacitásfelesleggel küzdő ágazatban jelentősen torzítja a versenyt. A panaszos szerint az ágazat kapacitáscsökkentéseket vezetett be, a Propapier által újonnan létrehozandó kapacitás azonban az ágazatban meglévő problémákat az új kapacitások kiépítésével súlyosbítja; ezek azon gyárak kapacitásának a helyébe lépnek, amelyeket azért állítottak le, hogy a hullámlemez-alappapír piacán ismét lehetővé váljon a kiegyensúlyozott verseny.

(48)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában azonban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy az ágazat valóban strukturális kapacitásfelesleggel küzd-e, és hogy a Propapiernak nyújtott támogatás hozzájárul-e ennek fenntartásához, illetve erősödéséhez. A Bizottság ezenkívül nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a figyelembe veendő kapacitásnövelő hatás az érintett piacon valóban meghaladja-e a megnyilvánuló fogyasztás 5 %-át, és ezzel kapcsolatban elfogadta harmadik felek észrevételét. A Bizottság közölte, hogy a hatályon kívül helyezett határozat elfogadása előtt rendelkezésére álló információk figyelembevételével nem tudta kétségkívül megállapítani, hogy a támogatás pozitív hatásai meghaladják-e annak negatív következményeit (a támogatásból eredő versenytorzulást és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást), és hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjában meghatározott határértékeket nem lépték-e túl.

(49)

A Bizottság ezért felkérte a tagállamokat és az érdekelteket, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti vizsgálat helyes alkalmazásának kérdésével kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket. A Bizottság különösen olyan információkat kért, amelyek lehetővé teszik számára következtetések levonását arra vonatkozóan, hogy a 2001–2006 közötti időszakban az érintett piacon strukturális kapacitásfelesleg volt-e, a bejelentett támogatás fenntarthatja vagy erősítheti-e ezt a helyzetet, valamint hogy a Propapiernak nyújtott támogatás pozitív hatásai felülmúlhatják-e a versenytorzulás vagy a tagállamok közti kereskedelemre gyakorolt hatás formájában jelentkező negatív hatásokat.

(50)

A Smurfit Kappa hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt Németországnak, nem pedig a Smurfit Kappa vállalatnak kell bizonyítania, hogy a Propapier-projekt nem eredményez elfogadhatatlan versenytorzulást.

(51)

A Smurfit Kappa kitart amellett, hogy a Törvényszék T-304/08. számú ügyben hozott ítélete szerint a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a támogatás várható előnyei felülmúlják-e a versenytorzulást és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást, és megjegyzi, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti határértékeknek a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása óta már nincs jelentőségük.

(52)

A Smurfit Kappa észrevételt tesz az érintett termékpiacnak az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő előzetes meghatározásával kapcsolatban (e meghatározás megegyezik a hatályon kívül helyezett határozatban szereplő meghatározással), és hivatkozik az eredeti N 582/07 számú támogatásra vonatkozó határozat hatályon kívül helyezése iránti, a Törvényszékhez benyújtott 2008. augusztus 5-i keresetére (a továbbiakban: kereset), amelyben kijelentette, hogy ez a meghatározás nem helytálló.

(53)

A Smurfit Kappa véleménye szerint a hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztlinernek és a hulladékpapírból készült hullámpapírnak nincs piaca, és az új PM2-papírgyártógéppel a Propapier soha nem akart legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztlinert gyártani, hanem hullámlemez-alappapírt és 70/110 g/m2 grammsúlyú III. kategóriás tesztlinert, valamint 70/130 g/m2 grammsúlyú hullámpapírt (sajtóközleményekből származó információk) akart előállítani, ami egyben azt is jelenti, hogy egy még szűkebben vett piacot kell figyelembe venni. A Smurfit Kappa ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az érintett termékpiacot pontosabban határozza meg.

(54)

A Smurfit Kappa interjúkból és sajtóközleményekből származó információkra hivatkozik, amelyek szerint az új papírgyár évente 6 50  000 tonna vagy akár 7 50  000 tonna hullámlemez-alappapír előállítására képes, ami messze a Németország által bejelentett kapacitás felett van. A Smurfit Kappa azt a következtetést vonja le, hogy a Bizottságnak nem szabad a Németország által bejelentett számokra hagyatkoznia, hanem saját magának kell tájékozódnia.

(55)

A Smurfit Kappa érvelésének nagy részét a London Economics 2007. évi tanulmányára alapozza (Economic analysis of State aid given to Progroup AG (14)), amelyre a Smurfit Kappa adott megbízást, és amely szerint a Progroup a termelés növelésének köszönhetően a hullámlemez-alappapír piacán nettó vásárlóból évi 2 50  000 tonnát kínáló nettó eladóvá válik. Az új PM2-gyár évi 6 50  000 tonnát kitevő teljes kapacitása (a Smurfit Kappa által becsült érték) mellett a társaság idegen forrásból származó hullámlemez-alappapírra vonatkozó igényét évente 4 00  000 tonnával csökkentené. A Smurfit Kappa ebből arra következtet, hogy az évi 6 50  000 tonnát teljes egészében a szabad piac adataihoz kell hozzászámítani (azaz a kizárólag harmadik feleknek történő értékesítések piacához, tehát a vállalaton belüli szállítások nélküli piachoz).

(56)

A Smurfit Kappa kijelenti, hogy figyelembe kell venni a »helyettesítési hatást« (a London Economics tanulmányában szereplő meghatározás szerint): a Smurfit Kappa szerint a konszernen belül felhasználásra kerülő hullámlemez-alappapír végső soron más gyártók szabad piaci értékesítését csökkenti, mivel a Progroup ezt a hullámlemez-alappapírt már nem a szabad piacon szerzi be. A tényleges kapacitásbővülést így a Propapier szabadpiacon történő új eladásai és más gyártók szabad piaci »felszabadult« értékesítési kapacitásai adják meg. A Smurfit Kappa szerint ez adja meg a teljes, tényleges új gyártási kapacitást.

(57)

A Smurfit Kappa benyújtott egy 2008. június 30-án kelt Excel-táblázatot (a kereset A.10. melléklete), és felhasznál néhány számadatot a Henry Poole Consulting (15) 2007. évi jelentéséből. E táblázat szerint a Progroup 2008. évi szükséglete a hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapír piacon történő beszerzése tekintetében 2 40  000 tonna, és 2010-ben (tehát a beruházási projektet követően) a Propapier által hulladékpapírból előállított és a piacon értékesített hullámlemez-alappapír mennyisége várhatóan eléri a 2 85  000 tonnát. A Smurfit Kappa szerint e két érték összege (évi 5 25  000 tonna, amely a nem a konszernen belül felhasználásra kerülő évi 2 85  000 tonnának és annak az évi 2 40  000 tonnának az összege, amelyet a Progroupnak már nem a szabad piacon kell beszereznie) adja a támogatott beruházási projekt által a hullámlemez-alappapír szabad piacára gyakorolt hatást, és ezért ezt kell használni a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti kapacitásbővülés kiszámításához.

(58)

Ezenkívül a Smurfit Kappa nem fogadja el a Propapier által a hullámlemez-alappapír tekintetében a szabadpiacon megvalósuló kapacitásbővítéssel kapcsolatosan megadott évi 1 50  000 tonnás adatot. A Smurfit Kappa szerint a Progroup által a lengyelországi Strykówban újonnan épített hullámpapírlemez-gyár mindössze körülbelül 1 00  000 tonna hulladékpapírt fog felhasználni. Még abban az esetben is, ha ezt a többletigényt levonjuk az évi 6 50  000 tonnából, a teljes fennmaradó kapacitás évi 5 50  000 tonnát tesz ki.

(59)

Ennek alapján a Smurfit Kappa azt a következtetést vonja le, hogy a Propapier támogatott beruházási projektjéből eredő kapacitásbővülés meghaladja a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti 5 %-os határértéket (a hullámlemez-alappapír szabad piacára vonatkozó 2006. évi számadatokhoz viszonyítva).

(60)

A Smurfit Kappa kifejti, hogy a hullámlemez-alappapír piaca a 2001–2006 közötti érintett időszakban strukturális kapacitásfelesleggel küzdött. A Smurfit Kappa szerint a piacot a kereslet megfelelő emelkedésének hiánya jellemezte, miközben elsősorban állami támogatásoknak köszönhetően új kapacitások jöttek létre, amelyek a kapacitásfelesleget csak fokozták. Következésképpen a versenyképesség megőrzése érdekében más papírgyáraknak termelőüzemeket kellett bezárniuk (a Smurfit Kappa 2001 és 2008 között 14 papírgyártó gépet állított le). A Smurfit Kappa a London Economics tanulmányára hivatkozik, amelyből megállapítható, hogy az új kapacitások (különösen azok, amelyek állami támogatásban részesülnek) olyan negatív hatást gyakorolnak a versenyre, amelyet komolyan kell venni. A tanulmány a 2002–2006 közötti időszakra vonatkozóan a hullámlemez-alappapír piacának jelentős nehézségeiről számol be, és felhívja a figyelmet az ágazat kapacitásfeleslegével összefüggő problémákra. A számadatok a Groupement Ondulé, valamint a Smurfit Kappa adatain alapulnak, és a 2003–2005 közötti időszakra 90 % alatti kapacitáskihasználtságot tükröznek. A 2006–2007 közötti értékek 90 % felettiek, a tanulmány azonban ezekre az évekre alternatív számadatokat is tartalmaz, amelyek viszont szintén 90 % alatti kapacitáskihasználtságot jeleznek arra az esetre, »ha nem lett volna kapacitáscsökkentés«.

(61)

A strukturális kapacitásfelesleggel jellemezhető piacon a versenytorzulás tekintetében a támogatás negatív és pozitív hatásaival kapcsolatosan a Smurfit Kappa kifejti, hogy egy térség technológiai fejlődéséhez önmagában nem járul hozzá, ha egy máshol előállított papírgyártó gépet az adott térségbe szállítanak, és azt ott üzembe helyezik. A Smurfit Kappa hozzáteszi, hogy a projekt az erőműtől és a szennyvízkezelő-üzemtől eltekintve, amelyek a Propapier-projekt részét képezik, nem hoz pótlólagos beruházást a térségbe, és a papírgyárak számának növekedésétől nem várható hatékonyságjavulás. Nem várható az értékteremtési lánc bővülése, mivel a térségben nincsenek például hullámpapírlemez iránt érdeklődő vevők, és ezért nem indokolt egy hullámpapírlemez-gyár felépítése.

(62)

A Smurfit Kappa azt is kifejti, hogy 2007-ben már várható volt, hogy a Propapier-beruházás révén létrejövő munkahelyek számától és minőségétől függetlenül a máshol kieső munkahelyek száma magasabb lesz.

(63)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban megadott számadatok alapján a Smurfit Kappa számítása szerint a támogatás összege minden egyes új közvetlen munkahelyre vetítve 3 50  000 EUR-t tesz ki. A Smurfit Kappa megkérdőjelezi, hogy ezek a munkahelyek a régióban tartósan fennmaradnak-e, és hogy ezek minőségi munkahelyeknek tekinthetők-e. Ezenkívül a Smurfit Kappa kétségesnek tartja, hogy a régiónak valóban előnye származik ezekből a munkahelyekből, mivel a Propapier munkatársainak egy része más térségekből ingázik. A Smurfit Kappa kétségbe vonja, hogy a támogatást igazoló előnyként értékelhető az a tény, hogy a gyártásban részt vevő alapcsapat egy része a Propapier burgi (Szász-Anhalt) gyárából érkezik.

(64)

Az 529 közvetett munkahely tekintetében a Smurfit Kappa a Propapier egyik igazgatósági tagjára hivatkozik, aki 2010-ben kijelentette, hogy mindössze 329 közvetett munkahely jön létre, és (csak) a munkavállalók közel 60 %-a érkezik a régióból. A Smurfit Kappa véleménye szerint részletesebb információkra van szükség a régióra gyakorolt hatások megfelelő értékeléséhez – például, hogy a karbantartási munkákkal vagy az infrastruktúra-beruházási projektekkel kapcsolatos munkahelyeket beszámították-e, és hogy a közvetett munkahelyek határozatlan időre szólnak-e –, és a Bizottság feladata ezek pontos ellenőrzése.

(65)

A Smurfit Kappa hivatkozik a Propapiernak nyújtott infrastruktúra-támogatásra vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló önálló bizottsági határozatra (SA.36147 számú támogatási ügy). Ezzel kapcsolatosan a Smurfit Kappa szerint a szennyvízkezelő üzem támogatása beruházási támogatásnak minősül, amelyet az SA.23827 számú támogatási ügyben az eljárás megindításáról hozott határozattal érintett támogatással együtt kell figyelembe venni, és azt várja, hogy a Bizottság mindkét intézkedést ugyanazon eljárás keretében vizsgálja, illetve fejtse ki, hogy ezek miért nem tekinthetők ugyanazon projekt részének.

(66)

Németország szerint az N 582/07 számú ügyben hozott határozat hatályon kívül helyezése után a Bizottságnak nem kellett volna megindítania az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást; ehelyett a 659/1999/EK rendelet (16) 4. cikkének (3) bekezdése szerint előzetes vizsgálat keretében kellett volna határozatot hoznia. Németország hangsúlyozza, hogy a Törvényszék T-304/08. számú ügyben hozott ítélete nem írja elő, hogy a Bizottságnak meg kell indítania a hivatalos vizsgálati eljárást. Németország nem érti azt sem, hogy a Bizottság új tények felmerülése nélkül most miért vonja kétségbe, hogy 2008 előtt a hullámlemez-alappapír piacán kapacitásfelesleg mutatkozott-e, amikor a hatályon kívül helyezett határozatban megállapította, hogy a piac nem küzd kapacitásfelesleggel, és a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontjában szereplő 5 %-os határértéket nem lépték túl; a Bizottság a Törvényszék előtt is ezt az álláspontot képviselte.

(67)

Németország megjegyzi, hogy valamely panaszos fellépése önmagában nem indokol a Bizottság részéről »komoly nehézségeket«, amikor meg kell állapítani, hogy a támogatás a belső piaccal összeegyeztethető-e, és kijelenti, hogy az alkalmazandó eljárást nem határozhatják meg »harmadik piaci szereplők«. Németország szerint ezeket a következtetéseket támasztja alá, hogy a kedvezményezett a beruházás után a korábbiaknál nem gyakorol nagyobb hatást a versenyre (mivel nem rendelkezik nagyobb piaci részesedéssel). Németország ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza, hogy a papírgyár létesítésének elsődleges célja a Progroup hullámlemez-alappapír iránti pótlólagos belső igényeinek a kielégítése volt.

(68)

Németország hozzáteszi, hogy a Bizottságnak – amennyiben úgy határoz, hogy részletes vizsgálatot indít – azt a tényt, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti határértékeket nem lépték túl, fontos tényezőként kell figyelembe kell vennie azzal összefüggésben, hogy a támogatás csak korlátozott hatást gyakorolt a versenyre.

(69)

Németország különböző tanulmányokat nyújtott be, nevezetesen:

(70)

Németország benyújtotta még a T-304/08. számú üggyel kapcsolatos levelezések és mellékletek másolatát is.

(71)

Németország vitatja a Smurfit Kappa kijelentéseit, hogy a PM2-gépet 70 g/m2 és 130 g/m2 grammsúlyú papír gyártására optimalizálták, de bármikor átállíthatók magasabb vagy alacsonyabb grammsúlyú papírokra. Műszaki szempontból a PM2-gép legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú papír előállítására alkalmas. A Propapiernak ezenkívül kereskedelmi érdeke fűződik ahhoz, hogy magasabb grammsúlyú papírt gyártson, ha annak piaci ára emelkedik. Németország hozzáfűzi, hogy a Smurfit Kappa érvelése ellentétes a Bizottság állandó határozathozatali gyakorlatával (a Smurfit Kappa piacmeghatározása még azt a legkisebb piaci szegmenst sem éri el, amelyet a Bizottság hasonló ügyekben a piac meghatározásánál alkalmazott).

(72)

Németország észrevételeiben hozzáteszi, hogy a szabad piac és a teljes piac közötti megkülönböztetésnek nincs jelentősége. A szabad piac nem az érintett termékpiac, hanem a hullámlemez-alappapír teljes piacának része. Németország szerint a szabad piacra vonatkozóan nincsenek független statisztikai adatok, és a támogatott beruházás versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásai csak a teljes piac tekintetében értékelhetők.

(73)

Németország véleménye szerint ezenkívül a vertikálisan integrált vállalkozásokban felhasználásra kerülő hullámlemez-alappapír és a szabad piacra szállítandó hullámlemez-alappapír közötti különbségtétel erőltetettnek és önkényesnek tűnik. A vertikálisan integrált vállalkozásokban feldolgozott papír és a szabad piacon kínált papír szinte teljes egészében helyettesíthető egymással (azonos alapanyag és egymással megegyező terméktulajdonságok). A vertikálisan integrált gyártók a piacon eladóként és vevőként is felléphetnek (ami a teljes piacon és az értékteremtési láncban az ár és a kereslet/kínálat tekintetében piaci hatást vált ki), így tehát nincs független szabad piac. A konszernen belül felhasznált és a szabad piacon kínált hullámlemez-alappapír között összefüggés áll fenn: a vertikálisan integrált gyártók saját termelésük és logisztikájuk optimalizálása céljából közvetlenül a versenytársak hullámpapír-gyárainak is szállítanak hullámlemez-alappapírt, és más versenytársak gyáraiból is vásárolnak hullámlemez-alappapírt. Németország szerint az ezekben az optimalizálást célzó ügyletekben szereplő mennyiségeket hozzá kell számítani a hullámlemez-alappapír szabad piacához, amennyiben egyáltalán különbségtételre kerül sor.

(74)

Németország azt is kijelenti, hogy a hullámlemez-alappapír tekintetében egységes piac létezik, amely a mindenkori grammsúlytól függetlenül a hulladékrostból és a primer rostból készült hullámlemez-alappapírokra terjed ki. Egyrészt a hulladékpapírból készült tesztliner és a hulladékpapírból készült hullámpapír, másrészt a primer rostból készült nátronkarton és a primer rostból készült hullámpapír mind az eladó, mind a vevő szempontjából helyettesíthetők egymással. Műszakilag csaknem minden papírgyár képes arra, hogy ugyanazzal a géppel akár hulladékrostból, akár primer rostból előállítson hullámlemez-alappapírt. Ahhoz, hogy az eisenhüttenstadti gyár primer rostot tudjon felhasználni, egy egyszeri mintegy […] millió EUR-t kitevő beruházás elegendő, ami nem több mint a teljes beruházási összeg […] %-a.

(75)

A gyártók ezenkívül alacsonyabb vagy magasabb grammsúlyra állítják át gyártásukat, ha bizonyos grammsúlyok esetében árcsökkenést tapasztalnak; a helyettesítési láncok tehát ár- és mennyiségi kiigazításokat eredményeznek. A keresleti oldalon a vevők (csomagolóipari vállalkozások) a magasabb és alacsonyabb grammsúlyú hullámlemez-alappapírok jelentős árkülönbözete esetén a nagyobb grammsúlyú papírokat több réteg olcsóbb, alacsonyabb grammsúlyú papírral helyettesíthetnék.

(76)

Ezenkívül a kínálati oldalon a laposkartonlemezek és a hullámpapírok teljes egészében helyettesíthetők egymással: a gépek mindkettő gyártására alkalmasak, és gond nélkül átállíthatók.

(77)

Az érintett földrajzi piac tekintetében Németország kifejti, hogy több jel arra utal, hogy a piac túlmutat az EGT-n. Így nagy mennyiségű hullámlemez-alappapírt hoznak be az EGT-be például Kínából, és visznek ki az EGT-ből például Afrikába, a Közel-Keletre, Ázsiába és Törökországba (2005-ben 5 85  000 tonnát). Így a Progroup által 2007-ben vásárolt hullámlemez-alappapír mintegy […] %-át az EGT-n kívüli országból hozták be ([…] tonnából […] tonnát).

(78)

Németország végül megjegyzi, hogy a hullámlemez-alappapír esetében csak egy érintett piac létezik, amely legalább az EGT-t lefedi, és amely a konszern belső eladásait, a laposkartonlemezt és a hullámpapírt, minden grammsúlyt és mind a hulladékrostból, mind a primer rostból készült hullámlemez-alappapírt lefedi. Németország szerint ezt a következtetést támasztja alá a különböző grammsúlyú tesztlinerek, valamint a tesztlinerek és laposkartonlemezek árainak jelentős mértékű korrelációja (még a felhasznált alapanyagok inputköltségének figyelembevétele mellett is) (20).

(79)

Németország egyetért a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban képviselt véleménnyel, hogy a hullámpapírlemez saját érintett termékpiacot képvisel (mind kínálati, mind keresleti oldalról).

(80)

Észrevételeiben Németország kifejti, hogy a hullámpapírlemez érintett földrajzi piaca az EGT-t fedi le (amint azt a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 70. pontja előírja): nincsenek kereskedelmi akadályok, technikai különbségek és nemzeti kedvezmények, a hullámpapírlemezt egységes szabványok alapján gyártják, és az átlagárak az EGT-ben alig mutatnak eltérést. Németország kifejti, hogy a Progroup legnagyobb gyára (Burg) hullámpapírlemez-termelésének több mint […] %-át (mennyiség alapján) több mint 400 km, több mint […] %-át több mint 500 km és mintegy […] %-át 700–1100 km távolságra szállítja. A Progroup-gyárak összességét tekintve a Progroup 2007-ben termelése […] %-át olyan átvevőknek szállította, amelyek a Progroup-gyáraktól több mint 400 km-re fekszenek, és eközben az áru általában legalább egy államhatáron áthaladt. A Progroup szállítási területeinek többsége átfedi egymást, és ezek a területek az EGT nagy részét lefedik. A Progroup-gyárakból történő hullámpapírlemez-szállítások […]–[…] %-a esetében az áru legalább egy országhatáron áthalad, így az érintett földrajzi piacok gyárak szerinti meghatározása országokon átnyúló piacokat eredményez.

(81)

A hullámpapírlemez átlagárai közötti eltérés a szállításokkal érintett EGT-országokban nem éri el a 10 %-ot. Ez a különbség alacsonynak tekinthető, mivel Németországban az egyes hullámpapírlemez-típusok esetében az árak akár 20 %-kal is eltérhetnek az átlagtól.

(82)

A Progroup egészét tekintve a hullámpapírlemez szállítási költsége a legfeljebb 600 km-re történő szállítások esetében nem éri el a teljes árbevétel […] %-át. Ez az arány azonban jelentős mértékben függ a szállított minőségtől.

(83)

Németország kifejti, hogy tekintettel a helyi piacok átfedésére, a helyettesítési láncok hatása, amely egy adott térségben befolyásolja az árakat és a versenyfeltételeket, jóval nagyobb, mint egy adott gyár értékesítési területe: amennyiben egy gyár csökkenti az árait, az a szállítási területének a legközelebb fekvő versenytársak szállítási területére történő kibővülését eredményezi, amelyek pedig a termékeik iránti kereslet csökkenésére és kapacitáskihasználtságuk süllyedésére agresszív árpolitikával válaszolnak, ami azokra a területekre is kihat, amelyeket a szállítási terület eredeti bővülése nem érintett. Az árhatások annál erősebbek lesznek, minél jelentősebb a szállítási területek átfedése. A hullámpapírlemez piacán az átfedések igen jelentősek.

(84)

Németország érvelése szerint ezért nincs értelme annak, hogy pótlólagosan bevonjanak egy – a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban figyelembe vett piaccal összehasonlítva – szűkebb kiterjedésű piacot, amely csak a Propapier PM2 fő szállítási országait öleli fel.

(85)

A piac Németország által javasolt meghatározása alapján a Progroup piaci részesedése az érintett piacokon a beruházás előtt és után jóval 25 % alatt alakul. Németország (a hullámlemez-alappapírra és a hullámpapírlemezre vonatkozóan) ugyanazokat a piaci részesedési adatokat terjeszti elő, mint az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban, és a hullámlemez-alappapír tekintetében további számadatokat csatol azzal a feltételezéssel, hogy az érintett földrajzi piac az EGT-t és a szomszédos országokat fedi le. Ezek a pótlólagos számok a 2011-re vonatkozó piaci részesedéseket adják meg, amelyek valamivel alacsonyabbak, mint az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban szereplők.

(86)

Németország vitatja a Smurfit Kappa által feltételezett kapacitásértékeket, amelyek esetében évi 6 50  000, illetve akár 7 50  000 tonna kapacitás eléréséből indulnak ki. Németország kifejti, hogy a Smurfit Kappa által a Propapier esetében feltételezett évi 6 50  000 tonna kapacitás a műszakilag lehetséges kapacitásnak felel meg, és nem tükrözi a Propapier PM2 tényleges gyártási kapacitását, amely alacsonyabb ennél, hiszen a Propapier PM2 papírgyártó gépe várhatóan főként alacsonyabb grammsúlyú hullámlemez-alappapírt fog gyártani (és ezáltal az összetettebb gyártási folyamat miatt kisebb mennyiséget állít elő). Németország tájékoztatása szerint a Propapier PM2 által 2012-ben gyártott mennyiség [< 6 15  000] tonna volt.

(87)

Németország hozzáteszi, hogy a hullámlemez-alappapír piacán a kapacitásbővülés még abban az esetben sem haladná meg az 5 %-ot, ha évi 6 50  000 tonna termelést vennének figyelembe. Németország ezenkívül kifejti, hogy a Smurfit Kappa által hivatkozott évi 7 50  000 tonna kapacitás esetében a levegőszennyezésről szóló német szövetségi törvény (Bundes-Immissionsschutzgesetz) szerinti engedély keretében érintett elméleti kapacitásról van szó.

(88)

Németország véleménye szerint a szabad piaci kapacitásbővülés kiszámításánál az évi 6 15  000 tonna teljes kapacitás nem vehető figyelembe, mivel ebből a teljes kapacitásból évi [> 3 65  000] tonnát a konszernen belül használnak fel, és évente mindössze [< 2 50  000] tonnát értékesítenek a szabad piacon. Németország kifejti, hogy a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában a kapacitásbővülést helyesen a teljes piac arányában határozta meg (21), és hogy a kapacitásbővülés szabad piaci mennyiségek szerinti meghatározása nem megfelelő.

(89)

Németország a Smurfit Kappa által becsült kapacitásértékeket, különösen a Smurfit Kappa állítása szerint a hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapír tekintetében a Propapier által 2010-ben a szabadpiacon történő értékesítésen felül termelt évi 2 85  000 tonna értéket, nem tartja helytállónak. Németország szerint ezek az adatok ismeretlen forráson alapulnak.

(90)

Németország elutasítja a panaszos által a szabad piaci kapacitásbővülés számításához ajánlott módszert, amely figyelembe veszi a »helyettesítési hatást«. Németország azzal érvel, hogy a kapacitásbővülés a szabad piacon és a teljes piacon azonos marad, függetlenül attól, hogy a Propapier valójában mekkora részt értékesít a szabad piacon, és az így meghatározott kapacitásbővülés a szabad piacon abban az esetben sem módosulna, ha a Propapier a szabad piacon egyáltalán nem kínálna hullámlemez-alappapírt, hanem az új termelést teljes egészében a vállalaton belül használná fel. Németország egyértelművé teszi, hogy a Propapier PM2 vállalaton belüli felhasználást szolgáló kapacitása nem növeli a szabad piaci kínálatot, hanem csupán a kielégítendő keresletet csökkenti. Németország véleménye tehát továbbra is az, hogy a szabad piaci kapacitásbővülés kiszámításánál a számlálóban csak a szabad piacon értékesítendő évi [< 2 50  000] tonna vehető figyelembe, míg az évi 2 40  000 tonnát kitevő áthelyeződő keresletet a nevezőben kell figyelembe venni a teljes szabad piaci mennyiség csökkentése érdekében.

(91)

Németország szerint a vállalaton kívüli értékesítés tekintetében az évi [< 2 50  000] tonna reális érték, amelyet a Bizottság az eredeti határozat és az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásakor elismert. Abból indultak ki, hogy a Progroup új, strykówi hullámpapírlemez-gyára évente mintegy [1 00  000–2 00  000] tonna hullámlemez-alappapírt fog felhasználni. Ezenkívül a Progroup Kelet-Európában további gyárak létrehozását tervezi, amelyek a Propapier PM2 pótlólagos kapacitásának egy részét belső felhasználásra fogják igénybe venni.

(92)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja b) alpontjában előírt vizsgálat céljából a legutóbbi öt év átlagában az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedését össze kell hasonlítani az EGT-ben a bruttó hazai termék terén elért éves átlagos növekedési rátával.

(93)

Németország vitatja a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett következtetést, amely szerint a hullámlemez-alappapír piaca a vonatkozó, 2001–2006 közötti időszakban a mennyiség és az EGT-ben megtermelt GDP reálnövekedési rátája tekintetében növekedett (a hullámlemez-alappapír 2,15 %-os növekedési rátája a GDP 1,97 %-os növekedési rátájával szemben), miközben a piac érték tekintetében visszaesett (a hullámlemezalappapír-piac 0,02 %-os nominális növekedési rátája az EGT-ben megtermelt GDP 3,98 %-os növekedési rátájával szemben).

(94)

Németország megjegyzi, hogy csak a mennyiségre vonatkozó piacnövekedés tükrözi az ezen a piacon megjelenő igények tényleges emelkedését. Németország abból indul ki, hogy a pótlólagos kapacitásokat egy olyan piac, amelyen a kereslet a GDP-nél gyorsabban nő, gyorsan felszívja, és ezért e pótlólagos kapacitások elhanyagolható hatást gyakorolnak a versenyre.

(95)

Németország ezenkívül megjegyzi, hogy a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozat (106) és azt követő preambulumbekezdéseiben tett kijelentés, amely szerint a GDP gyorsabban nő, mint a hullámlemez-alappapír teljes piaca, torz képet mutat, mivel az az érték szerinti piaci növekedést az aktuális árakon mért GDP-növekedéssel – tehát az inflációval nem korrigált adatokkal – hasonlítja össze. Németország véleménye szerint az értékre vonatkozó adatok olyan tényezőket tükröznek, amelyek az ármegállapításnál szerepet játszanak, de a tényleges kereslethez semmi közük (így például az inputköltségek emelkedése növekedést eredményezne, holott a tényleges kereslet változatlan maradna). A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 62. lábjegyzete, amely szerint a megnyilvánuló fogyasztást a »termelés« alapján kell meghatározni, azt sugallja, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti vizsgálathoz a számításokat a beruházási projekt eredményeként termelt mennyiség alapján (mennyiségi alapon) kell elvégezni.

(96)

Németország hivatkozik a Deutsche Bank 2007. évi tanulmányára, amely a tervezett Propapier PM2 üzem kapacitásával összefüggésben kifejti, hogy az új kapacitások nem fenyegetést jelentenek, hanem a kereslet kielégítéséhez szükségesek (22). Németország szerint az ágazati szakértők 2007. évi ilyen egyértelmű kijelentése a strukturális kapacitásfelesleggel kapcsolatos aggályokat kellőképpen eloszlatja.

(97)

Németország kijelenti, hogy a hullámlemezalappapír-ágazatban bekövetkezett, a Smurfit Kappa által hivatkozott kapacitásfelszámolások mögött nem a kínálat és a kereslet közötti egyensúly újbóli megteremtése iránti törekvés állt, hanem ezek elsősorban régi és nem hatékony gépekre voltak visszavezethetők. Ennek okai többek között a következők voltak: 1. a vevők részéről tapasztalható, a könnyebb hullámlemez-alappapír irányába való elmozdulás, amelyek a régi gépekkel nem állíthatók elő, 2. az alacsonyabb termelési kapacitáson alapuló régebbi gépek csekély méretgazdaságossága és 3. a hullámpapírlemez-gyártó gépek esetében egyre inkább a 2,5/2,8 m munkaszélesség szabványossá válása, ami a nem szabványméretet gyártó gépek esetében túl sok papírhulladékot eredményez, ha a hullámlemez-alappapírt más szélességben állítják elő (23). Ezenkívül a Smurfit Kappa bár bezárt néhány saját üzemet, ezzel párhuzamosan azonban az EGT-ben új kapacitásokba ruházott be. Ezzel összefüggésben Németország hivatkozik a Deutsche Bank tanulmányára, amely a Smurfit Kappa konszolidálását (a Jefferson Smurfit Grouppal való 2005. évi egyesülést követően) eszközei minőségének javítására irányuló próbálkozásként értékeli (24). Németország hozzáfűzi, hogy a Smurfit Kappa a 2007. évet megelőző tíz évből nyolcban, valamint az időszak egészében a hullámlemez-alappapír területén meglévő kapacitásait az EGT-ben összességében nézve nemhogy csökkentette, hanem még növelte is (25).

(98)

A Deutsche Bank tanulmányából kiderül, hogy a 2007. év tekintetében ismert három tervezett európai kapacitásbővítésre (Progroup, Mondi és SAICA) szükség volt a 2009–2012 közötti időszakban várható kereslet kielégítéséhez, és hogy a kihasználtság e kapacitásbővítések ellenére magas lesz. Németország megjegyzi, hogy a Deutsche Bank tanulmánya, valamint a Pöyry 2006–2008 közötti időszakra vonatkozó adatai 90 % feletti kihasználtsági értékeket adnak meg. A tanulmány ezenkívül a hullámpapírlemez és a hullámlemez-alappapír ágazatában jelentkező kereslet kulcstényezőjeként a GDP-növekedést nevezi meg, és felhívja a figyelmet arra, hogy a becsült 2,2 %-os (2007) és 2 %-os (2008) GDP-növekedés alapot teremt az ágazati kereslet becsült 2,9 %-os összetett éves növekedési rátájához (CAGR) (26) a 2006–2009 közötti időszakban. A Pöyry 2007. évben becsült mennyiségi adatai szerint a 2005–2015 közötti időszakban a hullámlemez-alappapír esetében Nyugat-Európában az éves növekedés eléri a 1,5 %-ot, míg a 2005–2010 közötti időszakban Kelet-Európában eléri a 6,2 %-ot, amely a 2010–2015 közötti időszakra 3,8 %-ra csökken. Németország véleménye szerint a csökkenő árakkal jellemezhető időszakok, a kapacitáskiépítés hosszú időtartama és az ingadozó kereslet e ciklikus ágazat esetében tipikusnak tekinthető, és ezek a jelenségek nem értékelhetők strukturális kapacitásfelesleget jelző jelenségekként.

(99)

Németország végül megjegyzi, hogy a hatályon kívül helyezett határozat időpontjában rendelkezésre álló valamennyi alátámasztó adat arra utalt, hogy a hullámlemez-alappapír piacán mind a beruházási döntés időpontjában, mind 2007-et követően pozitív fejlemények várhatók, és nem voltak a hullámlemez-alappapír piacának egyensúlytalanságára utaló jelek.

(100)

Németország szerint nincs szükség annak részletes vizsgálatára, hogy a támogatás rendelkezik-e ösztönző hatással, mivel a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti piaci részesedést és a kapacitásra vonatkozó határértékeket Németország számadataiból kiindulva nem lépik túl. Németország utal arra, hogy ezt az ösztönző hatást a hatályon kívül helyezett határozat elfogadásának időpontjában csak a formális kritériumok alapján vizsgálták, és hogy e formális kritériumok mindegyike teljesült. Az említett időpontban nem kellett teljes körű üzleti tervet benyújtani annak bizonyítására, hogy a támogatás valóban meghatározó volt annak a döntésnek a meghozatalánál, hogy a beruházást egy támogatott térségben hajtsák végre, ezért a Progroup akkor nem dolgozott ki erre vonatkozó részletes tervet. Németország felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a Progroup igazgatóságának elnöke és tulajdonosa megerősítette, hogy a Progroupnak nyújtott támogatás meghatározó volt abban a tekintetben, hogy a Propapier PM2 beruházási projektjéhez az eisenhüttenstadti helyszínt választották, és a beruházás helyszíneként különben […]-t választották volna. A Progroup ezért megbízta a Roland Berger Strategy Consultants társaságot, hogy hasonlítsa össze a […]-i helyszín és az eisenhüttenstadti helyszín gazdasági tényezőit.

(101)

A Roland Berger 2013. évi jelentése szerint a beruházás célja a Progroup […]-nak/-nek a javítása volt. […]-t […] alapján jobb helyszínnek tekintették. A […]-i helyszín további előnyei a következő voltak: olcsóbb […], olcsóbb […], valamint alacsonyabb […] és […] (27). A jelentés szerint az Eisenhüttenstadt javára hozott döntés […]-val/-vel összehasonlítva évi […]–[…] millió EUR többletköltséget eredményezett. A diszkontált többletköltségek összességében elérik a […]–[…] millió EUR-t. E többletköltségek egy részét a támogatás és a várható […] ellensúlyozta. Eisenhüttenstadt ezenkívül a jövőbeni bővítés lehetőségét kínálta (alacsonyabb ingatlanárak, garantált vízellátás, a tervezett erőmű révén gőzellátás).

(102)

Németország szerint a beruházási támogatás a […] által választott stratégia egészének sikere esetén már elegendő volt arra, hogy a hátrányos helyzetű Északkelet-Brandenburg régióbeli helyszín költséghátrányait fedezze. A Progroup Németország szerint ennek alapján döntött az eisenhüttenstadti beruházás mellett, és ezzel a Progroupnak nyújtott beruházási támogatás biztosította az ahhoz szükséges ösztönzést, hogy a Propapier PM2 helyszíneként […] helyett Eisenhüttenstadtot választották.

(103)

Németország kifejti, hogy a Propapier PM2 beruházási projekt illeszkedik a papíripari ágazati tevékenységi terület támogatására irányuló brandenburgi tartományi ágazati stratégiához. A papíripari ágazat egyike azoknak az ágazati tevékenységi területeknek, amelyeket a koalíciós szerződés a 2004–2009 közötti 4. választási időszakra vonatkozóan Brandenburg tartomány esetében meghatározott (28).

(104)

A Brandenburg tartomány gazdasági minisztériuma által adott megbízás alapján a Pöyry által 2007-ben készített dokumentum (29) feltárta, hogy a hatályon kívül helyezett határozat elfogadásának időpontjában a papíripari ágazati tevékenységi területen összességében pozitív fejleményeket vártak. Bár (a Propapier PM2 projekten kívül) nem volt információ konkrét új beruházási tervekről, a már meglévő vállalkozások esetében fennállt a kapacitásbővítés, a termékkínálat szélesítésének vagy kiegészítésének a lehetősége.

(105)

Németország hangsúlyozza, hogy a beruházásra egy rendkívül hátrányos térségben került sor: az egy főre jutó GDP 2004-ben a 27 tagú EU átlagának 76,3 %-át tette ki, és a munkanélküliségi ráta 2005-ben elérte a 19,8 %-ot, amely a 27 tagú EU átlagának 220 %-a, a németországi átlagnak pedig a 178 %-a. Eisenhüttenstadt a Frankfurt an der Oder/Eisenhüttenstadt »regionális növekedési mag« része, amelyben a társadalombiztosításra kötelezett foglalkoztatottak száma 2006-ban 15 %-kal volt alacsonyabb az 1998-as szintnél (ez 7  573 munkavállalónak felel meg).

(106)

Németország megjegyzi, hogy a Propapier-projekt a várakozások szerint jelentősen hozzájárul a régió gazdasági struktúrájának változatosabbá tételéhez, miközben a régió nagymértékben függ a racionalizálási törekvések által fenyegetett acélipartól (Arcelor). Németország felhívja a figyelmet arra, hogy Eisenhüttenstadtban 2003 óta több száz acélipari munkahely szűnt meg.

(107)

Németország utal arra is, hogy a Propapier PM2 beruházási projekt az értékteremtési lánc kiszélesítésével potenciális előnyöket hordoz (például hullámpapírlemez-gyárba és a csomagolóiparba történő beruházások).

(108)

Németország szerint a 150 minőségi, közvetlen munkahely (az ezeket betöltő alkalmazottak 82 %-a 2012-ben a régió lakosa volt) és a mintegy 450 közvetett munkahely létrehozása nagymértékben hozzájárul a jelentős elmaradottsággal küzdő brandenburgi régió fejlődéséhez. Németország felhívja továbbá a figyelmet a helyi munkavállalókra irányuló átfogó képzési tevékenységekre (30) és a cottbusi Brandenburgi Műszaki Egyetemmel (Brandenburgische Technische Universität Cottbus) folytatott együttműködésre. A képzési tevékenységek összességében segítenek a munkavállalók képzettségi szintjének emelésében egy olyan régióban, amelyben jellemző a műszaki szakértelemmel rendelkező munkavállalók hiánya, és ezáltal további beruházókat vonzhatnak a térségbe. Németország hozzáteszi, hogy a szakemberek iránti igény eredményeképpen a regionális képzési intézmények célzott képzési programokat is kidolgoznak.

(109)

Németország kiemeli a Propapier PM2 gép jelentős innovatív jellegét, mivel a gép a világon elsőként volt képes különösen kis grammsúlyú hullámlemez-alappapír előállítására, és ezáltal az eisenhüttenstadti régió úttörő know-how-jával tett szert ismertségre az ágazatban.

(110)

Németország vitatja a Smurfit Kappa állításait és kijelenti, hogy a Progroup a Propapier PM2 papírgyár létrehozásával nem csökkentette személyi állományát. Németország megerősíti azt is, hogy a papírgyártó gépet Eisenhüttenstadtban szerelték össze, és csak kisszámú alkatrészt gyártottak Németországon kívül.

(111)

Németország felhívja a figyelmet a beruházás hosszú időtartamának jelentőségére is, amely hozzájárul a régió fenntartható fejlődéséhez. Németország szerint a Progroup részvételére az első tervek megszületésétől a vertikális integráció és a kelet-európai stratégia megvalósításának keretébe illő hosszú távú projektként tekintettek, amelynek eredményeképpen a Propapier PM2 beruházás hosszú távú pozitív hatásai is biztosítottak.

(112)

Németország hozzáfűzi, hogy a Propapier PM2 beruházás a magasabb életszínvonalhoz is hozzájárul a régióban: a Propapier által Brandenburgban fizetett bérek általában a brandenburgi bruttó átlagbérek és -fizetések felettiek, és összegük 2008-ban elérte a 22  932 EUR-t. Ez hozzájárul az egy főre eső GDP emelkedéséhez és ezáltal a régió pozitív fejlődéséhez. Németország megjegyzi még, hogy a Propapier-beruházásból várt árbevétel és a munkahelyteremtés a régió számára magasabb adóbevételeket jelent, amelyek révén további közberuházások válnak lehetővé, amelyek szintén hozzájárulnak a régió társadalmi-gazdasági fejlődéséhez.

(113)

Németország hangsúlyozza, hogy a támogatás nem eredményezett kapacitásfelesleget az ágazatban. A hatályon kívül helyezett határozat elfogadását követően a Bizottság egy sor további állami támogatást engedélyezett a papírágazatban (31), amelyek esetében az érintett piacon bekövetkező kapacitásbővülés megítélése érdekében figyelembe kellett vennie a Propapier-beruházás révén létrejött kapacitást. Németország megjegyzi, hogy a Bizottság ezeket az intézkedéseket nem engedélyezte volna, ha az ágazatot jelentős kapacitásfelesleg jellemezte volna.

(114)

Németország szerint az új gyárat állami támogatás nélkül is megépítették volna, de egy másik helyszínen. Mivel az érintett piacon (EGT) a hullámlemez-alappapír tekintetében a meglévő kapacitás nem változik, Németország abból indul ki, hogy a támogatás nem befolyásolhatja negatívan a versenyt. A támogatás ezért nem tekinthető úgy, mintha a versenytársak gyáraiban a munkahelyek megszűnését az okozta volna, ahogyan azt a Smurfit Kappa állította, hanem sokkal inkább tekinthető úgy, hogy Brandenburgban az új munkahelyek annak köszönhetően jöttek létre.

(115)

Németország hozzáfűzi, hogy a hullámlemez-alappapír európai piacát egy meghatározó versenytárs (Smurfit Kappa) uralja, amellyel szemben számos kisebb eladó, köztük a Progoup áll. A Smurfit Kappa messze a legnagyobb piaci szereplő, amely agresszív vállalati politikát folytat, ami számos versenytárs felvásárlását jelentő erőteljes expanziós törekvésekben nyilvánul meg. Ehhez képest a Progroup egy kis piaci szereplő, amelynek célja az organikus növekedés, nem pedig a versenytársak felvásárlása. Németország megítélése szerint következésképpen azáltal, hogy a Propapier PM2 gyár termékei közvetlenül versengenek a Smurfit Kappa által kínált termékekkel, a Propapier PM2 beruházás hozzájárul az e meghatározó piaci szereplő által elfoglalt kiemelkedő pozíció szűkítéséhez, és ezáltal összességében a hullámlemez-alappapír piacán a verseny fokozásához.

(116)

Az intézkedés keretében folyósított pénzügyi támogatást Németország beruházási támogatás formájában nyújtotta, és állami forrásból finanszírozta. A támogatás így az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében tagállam által és állami forrásból nyújtott támogatásnak tekinthető.

(117)

Mivel a támogatás csupán egy vállalkozás, nevezetesen a Propapier javára szólt, szelektív intézkedésről van szó.

(118)

A pénzügyi támogatás a Propapiert olyan költségek alól mentesítette, amelyeket egyébként a társaságnak magának kellett volna viselnie, ezáltal a versenytársakkal szemben gazdasági előnyhöz juttatta.

(119)

A Németország által nyújtott pénzügyi támogatás olyan beruházásra vonatkozott, amely különböző típusú hullámlemez-alappapírok előállítását teszi lehetővé. Mivel ezek a termékek tagállamok közötti kereskedelem tárgyát képezik, a támogatás befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet és torzíthatja a versenyt.

(120)

A Bizottság tehát ebben az előzetes értékelésben arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében a Propapiernak nyújtott állami támogatásnak minősül.

(121)

Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamoknak minden támogatási intézkedést azok végrehajtása előtt be kell jelenteniük, kivéve, ha azok csoportmentesség alá tartoznak. Bár a támogatást az XR 6/2007 számú mentesített támogatási program (lásd a (35) és (36) preambulumbekezdést) keretében nyújtották, az nem tartozik a vonatkozó csoportmentességi rendelet (ebben az esetben az 1628/2006/EK rendelet (32)) hatálya alá, mivel meghaladja a vonatkozó egyedi bejelentési határértéket (ebben az esetben 22,5 millió EUR).

(122)

A támogatási intézkedés 2007. évi bejelentésével Németország eleget tett az 1628/2006/EK rendelet 7. cikkének e) pontja szerinti egyedi bejelentési kötelezettségnek. Az eredeti bizottsági határozat semmisnek nyilvánítása után és annak figyelembevételével, hogy a támogatást a Smurfit Kappa által benyújtott, megsemmisítés iránti keresetre vonatkozó törvényszéki ítélet kihirdetése előtt kifizették, a támogatást jogellenesnek kell tekinteni.

(123)

Mivel a tervezett támogatás meghaladja az 1628/2006/EK rendelet 7. cikkének e) pontja szerinti egyedi bejelentési határértéket, a Bizottság az intézkedést a regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján értékeli.

(124)

Amint azt a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (47)–(50) preambulumbekezdésében kifejtette, a Törvényszék T-304/08. számú ügyben hozott ítéletének való megfelelés érdekében a támogatási intézkedés ismételt előzetes értékelését alapvetően a hatályon kívül helyezett határozat kibocsátásának időpontja szerinti tényállás alapján kell értékelnie. Mivel a Bizottság feladata egy olyan határozat ismételt elfogadása, amely a Törvényszék fent említett ítéletében szereplő indoklási hiányosságoktól mentes, a Bizottság csak azokat a tényeket, jelentéseket és más adatokat tudja figyelembe venni, amelyek a támogatási intézkedés összeegyeztethetőségével kapcsolatos eredeti határozat megszületésekor rendelkezésre álltak (33).

(125)

A szóban forgó támogatási ügyben a beruházási projekt hatókörét a hatályon kívül helyezett határozat 2008. április 2-án történő elfogadását követően leszűkítették, amelynek következtében az elszámolható költségek is csökkentek, így a nyújtott támogatás ennek megfelelően szintén csökkent. Habár a Bizottság a támogatási intézkedésről annak végrehajtási körülményeit tekintetbe véve fog határozatot hozni és figyelembe fogja venni, hogy mind az elszámolható költségek, mind a Németország által a Propapiernak nyújtott támogatás az eredeti számításokhoz képest csökkent, értékelését azokra az információkra fogja alapozni, amelyek a hatályon kívül helyezett határozat elfogadásának időpontjában a rendelkezésére álltak, és az állami támogatásokra vonatkozóan abban az időben alkalmazandó uniós előírásokat fogja alkalmazni. A nagyberuházási projektek javára nyújtott regionális támogatások esetében a Bizottságnak általában a beruházás tényleges teljes megvalósítása előtt, piaci prognózisok és becsült piaci adatok alapján kell határozatot hoznia. A jóváhagyott támogatási intenzitást később nem igazítják ki, még abban az esetben sem, ha néhány év múlva kiderül, hogy a piaci viszonyok másképpen alakultak, mint ahogy azt a Bizottság által hozott határozat időpontjában feltételezték.

(126)

Egy új határozat elfogadására irányuló eljárás pontosan azon a ponton indítható el újra, amikor a jogellenesség bekövetkezett (34). Az állami támogatásokkal kapcsolatos fegyelem tekintetében a Bíróság megállapította, hogy amennyiben a Bizottság egy korábbi határozattal kapcsolatos vizsgálata nem volt teljes körű, és ez a határozat megsemmisítését eredményezte, az érintett határozat helyettesítésére irányuló eljárás a szóban forgó ponttól újra elindítható, amelynek keretében a már lefolytatott értékelést újból lefolytatják (35).

(127)

A hatályon kívül helyezett határozat 2008-ban történő elfogadásának időpontjában az északkelet-brandenburgi régió az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint a regionális támogatásoknál szóba jöhető térségek közé tartozott.

(128)

A bejelentett támogatásnak a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.1. szakasza szerinti meghatározásnak megfelelő induló beruházáshoz nyújtott támogatásnak kell lennie, és az elszámolható költségek a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.2. szakaszával összhangban épületek és üzemek/gépek vásárlásával kapcsolatos kiadásokat ölelnek fel (lásd a (30) preambulumbekezdést). Németország megerősítette, hogy az immateriális javak megfelelnek a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 56. pontja szerinti feltételeknek (lásd a (31) preambulumbekezdést).

(129)

A kedvezményezett elszámolható költségekhez történő, támogatást nem tartalmazó hozzájárulása meghaladja a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.1. szakaszában előírt 25 %-os határértéket (lásd a (34) preambulumbekezdést).

(130)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 38. pontja szerinti ösztönző hatásra vonatkozó formális előírások teljesültek: az eredetileg tervezett közvetlen támogatás tekintetében a támogatás iránti kérelmét a kedvezményezett 2007. május 15-én nyújtotta be, és Németország a projekttel kapcsolatos intézkedések elindítása (2007. december) előtt, 2007. május 24-én írásban megerősítette, hogy – egy részletes vizsgálat eredményének sérelme nélkül – a projekt megfelel a vonatkozó programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(131)

A teljes támogatást végül beruházási támogatás formájában nyújtották, amelynek kifizetése automatikusan megtörténik, ha a vonatkozó jogalap objektív kritériumai teljesülnek (XR 6/2007 számú mentesített támogatási program). Ehhez a beruházási támogatáshoz nincs szükség sem támogatás iránti előzetes kérelemre, sem arra vonatkozó írásbeli megerősítésre, hogy a projekt elvben megfelel a támogatási kritériumoknak. A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 41. lábjegyzete szerint a jóváhagyott adózási támogatási programok esetében, amelyeknél az adómentességet, illetve az adókedvezményt az elszámolható költségekre a hatóságok általi mérlegelés nélkül, automatikusan nyújtják, a tagállamoknak nem kell a projekttel kapcsolatos intézkedések előtt írásban megerősíteniük, hogy – egy részletes vizsgálat eredményének sérelme nélkül – a projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(132)

Németország megerősítette, hogy a beruházást a projekt befejezésétől számított legalább öt évig fenn kell tartani a támogatott régióban (a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.1. szakasza).

(133)

Németország megerősítette azt is, hogy a támogatáshalmozódás szabályait betartották (a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.4. szakasza).

(134)

A Bizottság ezért a hatályon kívül helyezett határozat elfogadása előtt rendelkezésre álló információk figyelembevételével megállapítja, hogy a támogatási intézkedés megfelel a regionális támogatásokról szóló iránymutatás vonatkozó összeegyeztethetőségi kritériumainak.

(135)

Mivel a regionális támogatást nagyberuházási projektre nyújtották, a Bizottságnak a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.3. szakasza szerinti, a nagyberuházási projektek javára nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó különös feltételek teljesülését is értékelnie kell.

(136)

Mivel a bejelentett elszámolható költségek diszkontált összege 58 6 7 22  900 EUR-t tett ki, és az északkelet-brandenburgi régió esetében 30 %-os bruttó támogatási egyenértéket kitevő szokásos regionális támogatási felső határt kell alkalmazni, a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 67. pontja szerint a megengedett maximális támogatási intenzitás 12,30 %-os bruttó támogatási egyenértéknek felel meg.

(137)

A hatályon kívül helyezett határozat elfogadását követően Németország tájékoztatta a Bizottságot, hogy mivel az erőmű kikerült a támogatott projektből, az elszámolható költségek ennek megfelelően csökkentek. Amennyiben a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 67. pontjában szereplő csökkentési rendelkezéseket alacsonyabb elszámolható költségekre alkalmazták volna, ez magasabb támogatási intenzitást eredményezett volna. A kedvezményezett azonban a projekttel kapcsolatos intézkedéseket egy olyan forgatókönyv keretében kezdte meg, amelyben a Bizottságnál bejelentett és a későbbiekben a Bizottság által engedélyezett támogatási intenzitás 12,30 %-os bruttó támogatási egyenértéknek felel meg. Ezért az a következtetés vonható le, hogy az eredetileg engedélyezett támogatási intenzitás elegendő ösztönzést jelentett a beruházási döntéshez, és egy magasabb támogatási intenzitás nem fejtett volna ki további ösztönző hatást (36).

(138)

A Propapier számára a szűkített beruházási projektre 5 0 5 59  153 EUR (névleges összeg), illetve 4 4 1 72  973 EUR (jelenérték) összegű támogatást fizettek ki. Ez 12,51 %-os bruttó támogatási egyenértéket kitevő támogatási intenzitásnak felel meg, amely így a megengedett 12,30 %-os maximális támogatási intenzitás felett van. Németország azonban megerősítette, hogy a Propapier a kamatokkal együtt összesen 1 0 99  539 EUR összegű többlettámogatást visszafizette. Ezáltal a kedvezményezettnél maradt támogatás nem haladja meg a 4 3 4 15  903 EUR összeget, amely a beruházási projekt csökkentett elszámolható költségei tekintetében 12,30 %-os bruttó támogatási egyenértéket jelentő támogatási intenzitásnak felel meg. Ennek alapján megállapítható, hogy a nyújtott támogatás összege összhangban áll a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 67. pontjával.

(139)

Az SA.36147 (C 30/2010) számú állami támogatásra vonatkozó eljárás megindításáról szóló határozatban (37) a Bizottság annak az aggályának adott hangot, hogy a Propapier-papírgyárba történő beruházás és több más állami infrastruktúra-beruházás azon az iparterületen, amelyre a Propapier a papírgyárat tervezte, együttesen a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 60. pontja szerinti egyetlen beruházásnak minősülhet. Ezért a Bizottság az SA.23827 (2013/C) számú, Németország – LIP – Propapier PM 2 GmbH regionális beruházási támogatásra vonatkozó eljárás megindításáról szóló határozatában előre jelezte, hogy amennyiben a Bizottság az SA.36147 (C 30/10) számú, Németország – A Propapier PM2 számára nyújtott állítólagos infrastruktúra-támogatás ügyben a hivatalos vizsgálati eljárást követően arra a következtetésre jut, hogy más támogatott beruházások a Propapier papírgyári beruházásával együtt egyetlen beruházást képeznek, vagy hogy a Propapier infrastruktúra-támogatás formájában további támogatásokban részesült, a teljes támogatási csomagot meg kell vizsgálni a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 67. pontjával való összeegyeztethetőség tekintetében.

(140)

A Bizottság az SA.36147 (C 30/10) számú állami támogatásra vonatkozó végleges határozatának (38) meghozatalánál az infrastruktúra-támogatás összeegyeztethetőségének értékelése során figyelembe fogja venni a Propapiernak nyújtott regionális támogatást.

(141)

Mivel az összes forrásból nyújtott támogatás teljes összege meghaladja az alkalmazandó egyedi bejelentési határértéket, a Bizottságnak le kell folytatnia a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának a) és b) alpontja szerinti vizsgálatokat.

(142)

A nagyberuházási projektek javára nyújtott támogatások, amelyek a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja alá tartoznak, és amelyek esetében:

csak abban az esetben engedélyezhetők, ha az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően részletesen megvizsgálták, hogy a támogatás szükséges-e a beruházásösztönzési hatás eléréséhez, és hogy a támogatás előnyei meghaladják-e a versenytorzítás mértékét.

(143)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának a) és b) alpontja szerinti megfelelő vizsgálatok lefolytatásához a Bizottságnak először is meg kell határoznia az érintett termékpiacot és az érintett földrajzi piacot.

(144)

Bár a Progroup a Propapier PM2 gépet vélhetően 70/110 g/m2 grammsúlyú tesztliner és 70/130 g/m2 grammsúlyú hullámpapírlemez előállítására kívánta használni (ahogy azt a Smurfit Kappa állítja), a Bizottság véleménye szerint a piac meghatározásának a gép tényleges potenciális gyártási kapacitásán kellene alapulnia. A Bizottság ezért megerősíti, hogy a beruházási projekt – Németország tájékoztatásának és a (25) preambulumbekezdésben közölteknek megfelelően – a hullámlemez-alappapír következő két típusát érinti közvetlenül: a hulladékrostból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztlinert és a hulladékrostból készült hullámpapírt.

(145)

Mivel a támogatott létesítményben előállított hullámlemez-alappapír hozzávetőleg 75 %-át a Progroupon belül a termelési láncban következő termék gyártásánál fogják felhasználni, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a termelési láncban következő termék, a hullámpapírlemez a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 69. pontja szerint szintén a beruházási projekt érintett terméke.

(146)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 69. pontja alapján az érintett termékpiac magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy az átvevő (a termék tulajdonságai, ára és felhasználási célja alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint.

(147)

Németország kifejtette, hogy a támogatott gyárban előállítandó hullámlemez-alappapír mindkét típusa a hullámlemez-alappapír ugyanazon teljes piacához tartozik, amely e két típus – hulladékrostból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és hulladékrostból készült hullámpapírlemez – mellett grammsúlytól függetlenül a primer rostból előállított nátronkartont és a primer rostból előállított hullámpapírlemezt is magában foglalja. Németország ezt az álláspontot azzal támasztotta alá, hogy utalt az e termékek közötti helyettesíthetőségre.

(148)

A Bizottságnak is az a véleménye, hogy az eladó szempontjából a hulladékrostból készült hullámpapírlemez és a primer rostból készült hullámpapírlemez egymással helyettesíthető. A hulladékrostból készült hullámpapírlemezt gyártó berendezésen primer rostból készült hullámpapírlemezt is elő lehet állítani, mindössze az alapanyag előkészítésénél van szükség a berendezés átállítására (egy egyszeri […] millió EUR összegű beruházással, amely a teljes beruházási költség kevesebb mint […] %-ának felel meg). Ezenkívül a gyakorlatban a primer rostból készült hullámpapírlemezt primer és hulladékrost elegyéből állítják elő, amely akár 40–50 %-ban hulladékrostot tartalmaz.

(149)

A primer rostból készült hullámpapírlemez mintegy 15 %-kal drágább, mint a tisztán hulladékrostból előállított hullámpapírlemez. A hullámpapírlemez átvevője szempontjából mindkét termék alapvetően ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, és felhasználási céljuk is megegyezik. Az átvevők a hulladékrostból készült, magasabb grammsúlyú (például 140 g/m2) hullámpapírlemezt primer rostból készült, alacsonyabb grammsúlyú (például 127 g/m2) hullámpapírlemezzel helyettesíthetik. Az árkülönbségek jelentősége azáltal szűnik meg, hogy a hulladékrostból készült hullámpapírlemez helyett primer rostból készült, könnyebb hullámpapírlemez is felhasználható. A Bizottság véleménye szerint ezért a vevő szempontjából a két termék egymással helyettesíthető.

(150)

A hulladékrostból készült tesztliner és a primer rostból készült nátronkarton vevő szempontjából való helyettesíthetőségére ugyanez érvényes: mindkettő ugyanarra a felhasználási célra szolgál, és a nátronkarton magasabb árát az ellensúlyozza, hogy a magasabb grammsúlyú tesztliner könnyebb nátronkartonnal helyettesíthető.

(151)

A hullámpapírlemez (akár primer rostból, akár hulladékrostból készül), a tesztliner és a nátronkarton az eladó szempontjából teljes mértékben helyettesíthetők egymással, mivel minden modern papírgyártó gép, beleértve a kedvezményezett gépét is, alkalmas mindkettő előállítására.

(152)

A különböző (azaz a 150 g/m2 alatti és feletti) grammsúlyú hullámlemez-alappapírok is ugyanahhoz az érintett piachoz tartoznak, mivel az átvevő szempontjából egymással helyettesíthetők: az átvevő a nehéz hullámlemez-alappapír egyetlen rétegét több réteg olcsóbb, könnyebb hullámlemez-alappapírral helyettesítheti.

(153)

A fentiekben kifejtett okokból az a következtetés vonható le, hogy a hullámlemez-alappapír termékpiaca a hullámlemez-alappapír teljes piacának felel meg. A Bizottság azonban az összefonódásokra vonatkozó korábbi határozatokban (39) az érintett termékpiac és különösen a primer rostból készült termékek és a hulladékrostból készült termékek szerinti bontás kérdését nyitva hagyta. A Bizottság megjegyzi, hogy Németország az érintett termékpiac (hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és hulladékpapírból készült hullámpapírlemez) lehető legszűkebb meghatározására vonatkozó adatokat is benyújtott.

(154)

A Progroup vertikálisan integrált papírgyártó, amely a hullámlemez-alappapír teljes piacán verseng, ahol minden integrált gyártó dönthet úgy, hogy a jobb feltételek miatt bizonyos termékeket a Progrouptól szerezzen be ahelyett, hogy azokat maga állítaná elő. A Németország által benyújtott részletes vizsgálatokból kiderült, hogy még egy olyan vertikálisan integrált gyártó is, amely a hullámpapírlemez gyártásához szükséges mennyiségű hullámlemez-alappapírt (tonnában mérve) maga állítja elő, vásárol hullámlemez-alappapírt a versenytársaktól, illetve értékesít azoknak annak érdekében, hogy ki tudja elégíteni a bizonyos típusú hullámlemez-alappapírok iránti igényt és megfeleljen bizonyos logisztikai követelményeknek. A vertikálisan integrált gyártók uralkodó piaci pozíciója alapján a szabad piacon elért magas piaci részesedés (azaz kizárólag a harmadik feleknek történő szállítás tekintetében) nem azonos feltétlenül a piaci erővel. Ennek alapján Németország azt a következtetést vonta le, hogy az érintett termékpiac a hullámlemez-alappapír teljes piaca, és a hullámlemez-alappapíroknak mind a belső szállítását, mind a harmadik feleknek történő szállítását magában foglalja (vagyis a teljes piacot). Németország azonban maga is csak a szabad piaccal kapcsolatos információkat bocsátott rendelkezésre.

(155)

A Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy eltérjen a papíripari ágazati támogatások (40) és az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó ügyekben (41) hozott korábbi határozatainál alkalmazott gyakorlattól (amelyekben a Bizottság vagy valamennyi hullámlemez-alappapír és kizárólag a hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapír piacait különböztette meg, vagy az elhatárolást nyitva hagyta; valamint vagy a teljes piac és a szabad piac között tett megkülönböztetést, vagy az elhatárolást nyitva hagyta, vagy a piacot a hullámlemez-alappapír teljes piacaként határozta meg, de mindkét forgatókönyvet figyelembe vette). A Bizottság a hatályon kívül helyezett határozat elfogadása előtt rendelkezésére álló információk és az eljárás megindításáról szóló határozatot követően beérkezett, a hatályon kívül helyezett határozat elfogadása előtti tényállásra vonatkozó észrevételek figyelembevételével ezért úgy határozott, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti vizsgálatokat valamennyi hullámlemez-alappapír piacának és a hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és a hulladékpapírból készült hullámpapírlemez piacának szintjén, mind a teljes piacra, mind a szabad piacra vonatkozóan folytatja le.

(156)

A hullámpapírlemezt nem a támogatott gyárban állítják elő, hanem az a termelési láncban egy következő termék, amelyet a beruházási projekt érint.

(157)

Németország szerint a hullámpapírlemez az eladó szempontjából önálló piacot testesít meg, mivel a hullámpapírlemez gyártására szolgáló berendezéseket még jelentős költséggel sem lehet más gyártmányok előállításához átalakítani.

(158)

A keresleti oldalon a hullámpapírlemez leginkább a karton-csomagolóanyagokkal hasonlítható össze, bár a hullámpapírlemezből készült csomagolóanyagok könnyebbek, szilárdabbak és olcsóbbak. A hullámpapírlemez átvevői – a csomagolóanyag-gyártók – ezért a csomagolóanyagok legtöbb típusa esetében a hullámpapírlemezt nem tudják más termékekkel helyettesíteni.

(159)

Mivel ezzel kapcsolatosan nem érkezett észrevétel, a Bizottság nem tér el a fent említett, az összeolvadás ellenőrzésére vonatkozó határozatok esetében alkalmazott eddigi gyakorlatától, és megerősíti a hatályon kívül helyezett határozatban és az eljárás megindításáról szóló határozatban is képviselt álláspontját, miszerint: a hullámpapírlemez egy különálló termékpiac.

(160)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 70. pontja a 68. pont a) és b) alpontjában lefolytatandó vizsgálatokkal kapcsolatosan a következőket írja elő: »Az a) és b) pont alkalmazásának céljából a megnyilvánuló fogyasztást a Prodcom osztályozás megfelelő szintjén és rendszerint az EGT-re vonatkozóan kell meghatározni, vagy ha ez az információ nem áll rendelkezésre vagy nem releváns, akkor bármely más általánosan elfogadott és rendelkezésre álló statisztikai adatokkal bíró piaci felosztás alapján.«

(161)

Németország véleménye szerint a hullámlemez-alappapír érintett földrajzi piaca legalább az EGT-t magában foglalja, sőt az EGT-n túlra is kiterjed (beleértve az EGT-vel szomszédos területeket). A Bizottság azonban nem tartja indokoltnak, hogy eltérjen a támogatási és az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó ügyekben hozott korábbi határozatai esetében alkalmazott gyakorlattól, amelyekben az EGT-t tekintette a hullámlemez-alappapír érintett földrajzi piacának, és ezért a piacnak a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti vizsgálatát a hullámlemez-alappapír és a hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapír érintett földrajzi piacának általánosan elfogadott szegmentálása alapján folytatja le, amelyre vonatkozóan már rendelkezésre állnak adatok – ebben az esetben ez az EGT.

(162)

A hullámpapírlemezt a Progroup más üzemeiben gyártják az eisenhüttenstadti gyárban előállított hullámlemez-alappapírból. A bejelentés időpontjában azt tervezték, hogy a Propapier hullámlemez-alappapírt szállít a Progroup németországi, franciaországi és cseh köztársaságbeli gyárainak, valamint 2008-as megépítését követően a lengyelországi Strykówban működő gyárnak. Ezekben a gyárakban azután a termelési láncban következő terméket, hullámpapírlemezt állítanak elő.

(163)

Németország szerint a hullámpapírlemez érintett földrajzi piaca az EGT-nél nem szűkebb, ennek ellenére adatokat nyújtott be azzal a területtel kapcsolatosan is, amely a Progroup szállításai tekintetében a legfontosabb rendeltetési országokra terjed ki (azaz a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország). A legrosszabb esetre készült forgatókönyv és az összeolvadások ellenőrzésére vonatkozó korábbi határozatokból (42) szerzett azon ismeretek figyelembevételével, amelyekből kiderült, hogy a hullámpapírlemez szállítása a hullámpapírlemez-gyártól legfeljebb 400 km-re fekvő területekre teljesíthető gazdaságosan, a Bizottság nyitva hagyja a hullámpapírlemez érintett földrajzi piacának meghatározására irányuló kérdést, és a piaci részesedést az EGT szintjén, valamint a Progroup legfontosabb rendeltetési országait magában foglaló területre vonatkozóan határozza meg.

(164)

Annak megállapításához, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának a) alpontjában meghatározott határértéket nem lépték túl, a Bizottságnak elemeznie kell a kedvezményezettnek a beruházás előtti és a beruházás utáni konszernszintű piaci részesedését. A 2007-ben elindított beruházási projektet 2010 közepéig befejezték; a teljes kapacitás elérését azonban csak 2015-re tervezték. Németország a bejelentés időpontjában utalt arra, hogy a tervezett teljes kapacitás elérésének évét követő évben (azaz 2016-ban) az érintett piacokon megnyilvánuló fogyasztásra vonatkozó, független forrásokból származó adatok még nem álltak rendelkezésre. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a 2011. évi (a beruházás befejezését követő évi) piaci részesedéseket vizsgálja meg, amelyre vonatkozóan már rendelkezésre álltak független forrásokból származó előrejelzések. Ez egy elfogadható megközelítés, mivel addigra a beruházással létrehozandó kapacitásnak már a 92 %-a rendelkezésre állt.

(165)

A Bizottság a Progroup konszernszintű piaci részesedésének megállapítása érdekében összehasonlította a vállalat kiválasztott évben (harmadik felek felé és a konszernen belül) teljesített szállításainak mennyiségét és értékét az érintett piacon megnyilvánuló fogyasztással. A Bizottság ezenkívül meghatározta a hullámlemez-alappapír tekintetében a szabad piacon elért piaci részesedést (azaz kizárólag a Progroup nem kötött értékesítéseinek figyelembevételével (43)) és a harmadik feleknek a piacon teljesített szállítások teljes mennyiségét.

(166)

A hullámlemez-alappapír, a hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és a hulladékpapírból készült hullámpapírlemez, valamint a hullámpapírlemez tekintetében az EGT piacain megvalósuló teljes megnyilvánuló fogyasztás mennyiségére és értékére vonatkozó adatok a bejelentés céljából a kedvezményezett megbízásából a világszerte jelen lévő Pöyry mérnöki és tanácsadó társaságtól származnak, amely az energiaügy, az erdőgazdálkodás, az infrastruktúra és a környezetvédelem területére szakosodott. A Pöyry az adatok összegyűjtésénél saját adatbázisára, valamint nyilvánosan hozzáférhető adatokra (azaz szaklapokból és ágazati szövetségektől származó adatokra) támaszkodott.

(167)

Mivel a szabad piaci mennyiségekre vonatkozóan független forrásokból nem álltak rendelkezésre adatok, Németország a piaci mennyiség becslésénél a Pöyry 2006-ra vonatkozó kapacitásadatait vette alapul, majd minden egyes integrált gyártó esetében összehasonlította a hullámlemez-alappapírra vonatkozó gyártási kapacitást a hullámpapírlemezre vonatkozó gyártási kapacitással. Amennyiben a hullámpapírlemezre vonatkozó gyártási kapacitás magasabb, mint a hullámlemez-alappapírra vonatkozó gyártási kapacitás, az elvileg azt jelenti, hogy a szabad piacon ez iránt az alapanyag iránt ennek megfelelő kereslet mutatkozik. A hullámlemez-alappapír iránt az integrált gyártók részéről felmerülő ezen pótlólagos kereslethez hozzáadódik a nem integrált hullámpapírlemez-gyártók szabad piaci kereslete. E számítás alapján kiderült, hogy a hullámlemez-alappapír szabad piaci mennyisége a teljes hullámlemezalappapír-piac mintegy 37 %-ának felel meg. Ezt az arányt vette figyelembe a 2011-es szabad piaci mennyiségek becslése is (44).

(168)

Mivel a hulladékpapírból és a primer rostból előállított hullámlemez-alappapírra vonatkozó gyártási kapacitások tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok, ez a módszer nem alkalmazható a hulladékpapírból készült tesztliner és hullámpapírlemez szabad piaci mennyiségének becslésére. A hulladékpapírból elállított hullámlemez-alappapír a hullámlemez-alappapír teljes piacának mintegy 70–80 %-át teszi ki, így valószínűleg ez a nagy részarány a szabad piacra is érvényes, ami azt jelenti, hogy a Progroup piaci részesedése a hulladékrostból előállított hullámlemez-alappapír szabad piacán csak kevéssel magasabb, mint a többi típusú hullámlemez-alappapír szabad piacán.

(169)

A Progroup legfőbb szállítási területein (a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország) a hullámpapírlemez piacának mennyiségi adatait a FEFCO (45) statisztikai adatai alapján adták meg, amelyet a hatályon kívül helyezett határozat elfogadása előtt közöltek, és amely szerint ez a terület adja a teljes EGT-piac 58 %-át.

(170)

A Progroup Németország által (a Pöyry és a FEFCO adatai alapján) rendelkezésre bocsátott adatok alapján kiszámított piaci részesedését az érintett piacokon a beruházás előtti és a beruházás utáni évben az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A Progroup konszernszintű piaci részesedése az érintett piacokon

(171)

A Progroup piaci részesedése valamennyi figyelembe vett piacmeghatározásnál jóval a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának a) alpontjában meghatározott 25 %-os határérték alatt marad. Az érintett piacok esetében a piaci részesedésre vonatkozó 25 %-os határértéket a legfeljebb 130 g/m2 grammsúly alapján történő további szegmentálás esetén sem lépnék túl.

(172)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a vizsgált támogatás nem lépi túl a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának a) alpontjában meghatározott határértéket.

(173)

A Bizottságnak a szóban forgó támogatást a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja alapján is meg kell vizsgálnia. Meg kell vizsgálni, hogy a beruházási projekt által létrehozott kapacitás az érintett termék megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számított piacának kevesebb mint 5 %-át teszi-e ki, kivéve, ha a legutóbbi öt év átlagában a termék megnyilvánuló fogyasztásának növekedése meghaladta az EGT GDP-jének átlagos évi növekedését.

(174)

Először is a Bizottságnak az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának átlagos éves növekedése alapján meg kell állapítania, hogy az EGT-ben a hullámlemez-alappapír piaca zsugorodik-e (46).

(175)

A bejelentés időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb adatok a 2001–2006 közötti időszakra vonatkoznak. Ezen adatok szerint a megnyilvánuló fogyasztás átlagos éves növekedése a hullámlemez-alappapír teljes piacán az EGT-ben a 2001–2006 közötti időszakban 2,15 %-ot (mennyiség), illetve 0,02 %-ot (érték) tett ki. A hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és a hulladékpapírból készült hullámpapírlemez megnyilvánuló fogyasztásának átlagos éves növekedése az EGT-ben ugyanebben az időszakban 3,25 %-ot (mennyiség), illetve 1,22 %-ot (érték) tett ki.

(176)

Mivel a GDP átlagos éves növekedése (47) az EGT-ben a 2001–2006 közötti időszakban változatlan árakon 1,97 %-ot (mennyiség), illetve folyó árakon 3,98 %-ot (érték) tett ki, mind a hullámlemez-alappapír, mind a hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és a hulladékpapírból készült hullámpapírlemez megnyilvánuló fogyasztásának átlagos éves növekedése mennyiségben magasabb, míg értékben alacsonyabb volt.

(177)

A Bizottság vitatja Németország észrevételét, amely szerint az átlagos éves növekedést kizárólag a mennyiség, nem pedig az érték alapján kell meghatározni (lásd a (93) és (94) preambulumbekezdést). Bár igaz, hogy a szóban forgó esetben csak az érték alapján szükséges annak meghatározása, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti 5 %-os határértéket nem lépték-e túl, az értékmeghatározás általános elutasítása azonban ellentétben állna a Bizottság eddigi gyakorlatával, és gyengítené a kapacitásfelesleg feltárására irányuló vizsgálat hatékonyságát, például abban az esetben, amikor a kínálat emelkedése meghaladja a kereslet már jelentős emelkedését és az átlagos változó költségek viszonylag alacsonyak. A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni, hogy a beruházási projekt révén létrejött kapacitás meghaladja-e az érintett piac méretének 5 %-át.

(178)

A kapacitásbővülés meghatározása a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti rendelkezések szerint az érintett termék megnyilvánuló fogyasztásának részeként történik, ami értelemszerűen a hullámlemez-alappapír vonatkozásában a harmadik feleknek történő szállításokat és a belső szállításokat is magában foglalja.

(179)

A kapacitásvizsgálat (a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja) célja annak megakadályozása, hogy a megfelelő keresletemelkedéssel együtt nem járó (azaz az EGT GDP-növekedése alatti keresletemelkedést hozó) jelentős kapacitásnövekedés (azaz 5 % feletti növekedés) különösen az árakra gyakorolt hatásai miatt kedvezőtlen hatást gyakoroljon a versenytársakra. A Bizottság a piaci mennyiséghez viszonyítva határozza meg, hogy mi számít jelentős kapacitásnövekedésnek. A hullámlemez-alappapír esetében a piaci mennyiség végső soron a termelési láncban következő termék piacától függ, függetlenül attól, hogy ezt vállalaton belül vagy harmadik felek állítják-e elő. Ezért nem ajánlatos a létrejövő kapacitást kizárólag a hullámlemez-alappapír szabad piaci mennyisége alapján meghatározni. Ezenkívül a fentiekben említettek szerint a szabadpiacon bekövetkező áresés a teljes piac és a szabad piac közötti kölcsönhatás miatt befolyásolná az integrált gyártóknak azt a döntését, hogy vállalaton belül gyártanak vagy kívülről vásárolnak-e, és közvetlenül keresletemelkedést eredményezne a szabad piacon. A Bizottság ezért a kapacitásbővülést rendszerint a teljes piac tekintetében vizsgálja (48).

(180)

Németország kifejtette, hogy a projekt keretében évente összesen 6 15  000 tonna hullámlemez-alappapír (hulladékpapírból előállított tesztliner és hullámpapírlemez) kapacitást kívánnak elérni, amely […] millió EUR értéket képvisel. Németország szerint a hullámlemez-alappapír megnyilvánuló fogyasztása az EGT-ben 2006-ban 23,363 millió tonnát (értékre vetítve 9  409,76 millió EUR-t) tett ki. A hulladékpapírból készült, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és a hulladékpapírból készült hullámpapírlemez megnyilvánuló fogyasztása ugyanazon évben 18,281 millió tonnát (értékre vetítve 6  752,698 millió EUR-t) tett ki.

(181)

A fent említett adatok alapján a Propapier eisenhüttenstadti projektje révén létrejövő kapacitás a teljes hullámlemezalappapír-piac 2,6 %-ának (értékre vetítve [< 3] %-nak), illetve a hulladékpapírból előállított, legfeljebb 150 g/m2 grammsúlyú tesztliner és a hulladékpapírból előállított hullámpapírlemez piaca 3,4 %-ának (értékre vetítve [< 5] %-nak) felel meg. Következésképpen a projekt révén létrejött kapacitás az érintett megnyilvánuló fogyasztás 5 %-a alatt van (az EGT szintjén).

(182)

A hullámlemez-alappapír teljes piacára vonatkozó 5 %-os határértéket még a legrosszabb esetre készült forgatókönyv, a Smurfit Kappa által feltételezett nagyobb arányú kapacitásbővülés figyelembevétele esetén (évi 6 50  000 tonna, illetve évi 7 50  000 tonna) sem lépnék túl (lásd a 2. táblázatot).

2. táblázat

Kapacitásbővülés a hullámlemez-alappapír teljes piacán (EGT)

(183)

A legrosszabb esetre készült forgatókönyv figyelembevétele érdekében a Bizottság ezenkívül meghatározta a hullámlemez-alappapír szabad piaci értékesítésének részeként megvalósuló kapacitásbővülést. Ebben az esetben a beruházással létrehozott teljes kapacitásnak csak azt a részét kell figyelembe venni, amely a szabadpiacon történő értékesítéshez szükséges gyártást tartalmazza. Németország szerint ez évi [< 2 50  000] tonnát tett ki. A létrejövő kapacitás többi részét, azaz évi [> 3 65  000] tonnát (amelyet a Progroupnak beruházás nélkül harmadik felektől kellene beszereznie, és amely így ténylegesen keresletként jelenne meg a szabad piacon) így a konszernen belül a hullámpapírlemez továbbfeldolgozására használnák, ezért ezt le kell vonni a szabad piaci mennyiségből.

(184)

Mivel az EGT-ben a hullámlemez-alappapír szabad piaca a becslések szerint 2006-ban 8,644 millió tonnát (49) tett ki, a projekt révén létrejött kapacitás a hullámlemez-alappapír szabad piaci mennyiségének részeként a mennyiségnek mindössze a [< 3] %-át érné el (50) (lásd a 3. táblázatot).

(185)

Az eredeti bejelentés időpontjában Németország nem tudott becslést adni a hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapír (azaz hulladékpapírból előállított tesztliner és hullámpapírlemez) szabad piacára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételében Németország kifejtette, hogy az e piacra vonatkozó mennyiség a Pöyry korábbi adatai alapján 2006-ra 6,5 millió tonnára becsülhető. Ez azt jelentené, hogy a hulladékpapírból előállított hullámlemez-alappapír szabad piacán a kapacitásbővülés a mennyiség tekintetében [< 3] %-ot tesz ki (lásd a 3. táblázatot).

(186)

A Bizottság ezt kiegészítette az értékben történő meghatározással, amellyel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a legrosszabb esetre készült forgatókönyv szerint a Propapier PM2 projekt révén a szabad piacon pótlólagosan létrejött kapacitás tekintetében évi 2 85  000 tonnát (a Smurfit Kappa által becsült érték) vettek figyelembe. A hullámlemez-alappapír szabad piacán az 5 %-os határértéket egyik forgatókönyv esetében sem lépnék túl (lásd a 3. táblázatot).

3. táblázat

Kapacitásbővülés a hullámlemez-alappapír szabad piacán (EGT)

(187)

A Bizottság elutasítja a panaszos által említett »helyettesítési hatás« elméletét (lásd az (56) és (57) preambulumbekezdést), amely szerint a »szabaddá váló kapacitást«, azaz azt a kapacitást, amely a Progroup által már nem a szabad piacon beszerzett termeléshez kapcsolódik, hozzá kell adni a Progroup által a szabad piacon értékesített hullámlemezalappapír-termeléshez, és ennek alapján határozható meg az a kapacitás, amely a Propapier beruházása révén a szabad piacon létrejön. Bár ez a forgatókönyv (az évi 5 25  000 tonna kapacitásbővülés figyelembevételével) 5 % feletti kapacitásbővülést jelentene, ez a megközelítés – ahogyan azt Németország is kifejtette – azonban arra engedne következtetni, hogy a kapacitásbővülés a szabad piacon és a teljes piacon egymással megegyező. A bővülés még abban az esetben is azonos volna, ha a Propapier egyáltalán nem kínálna hullámlemez-alappapírt a szabad piacon, hanem a teljes új termelést vállalaton belül használná fel. Ez utóbbi esetben a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti vizsgálat céljából a hullámlemez-alappapír piacát egyáltalán nem kellene figyelembe venni, mivel a piacon nem a gyártott hullámlemez-alappapírt, hanem a termelési láncban következő terméket (hullámpapírlemezt) adnák el.

(188)

Ezenkívül a Smurfit Kappa által benyújtott XLS-fájl 2008. júniusi, a Bizottság azonban csak a hatályon kívül helyezett határozat elfogadásának dátuma, azaz 2008. április 2. előtt rendelkezésre álló tényeket, jelentéseket és egyéb adatokat veheti figyelembe. Habár a dokumentum bizonyos adatai egy 2007-es tanulmányból (Henry Poole Consulting, lásd a 15. lábjegyzetet) származnak, a számítások olyan feltételezéseken és további adatokon alapulnak, amelyek vélhetőleg nem közvetlenül ebből a tanulmányból erednek.

(189)

A termelési láncban következő termék (hullámpapírlemez) esetében a projekt révén nem jön létre kapacitásbővülés; a projekt kizárólag a hullámlemez-alappapír termelésére irányul (a hullámpapírlemez kapacitásbővülése: 0 %). Következésképpen a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti 5 %-os határértéket a hullámpapírlemez esetében nem lépik túl.

(190)

A fent említettek alapján a Bizottság azt az általános következtetést vonja le, hogy a Propapier PM2 projekt révén létrejött kapacitás nem éri el az érintett piacok 5 %-át, következésképpen a vizsgált támogatás nem teremt olyan helyzetet, amelyben az érintett termék vonatkozásában túllépnék a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontjában kikötött határértéket.

(191)

A (60) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Smurfit Kappa azt a véleményt képviselte, hogy a hullámlemez-alappapír piaca a 2001–2006 közötti időszakban strukturális kapacitásfelesleggel küzdött, és az új beruházások állami támogatása az ágazatban csak fokozta ezt a kapacitásfelesleget. A Bizottság meg fogja vizsgálni ezeket az érveket, habár a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti vizsgálat eredménye arra utal, hogy nincs szó arról, hogy egy strukturális kapacitásfelesleggel küzdő piacon jelentős kapacitásbővülés történik.

(192)

A Smurfit Kappa érvelését a London Economics 2007. évi tanulmányára alapozta, amely szerint a 2003–2005 közötti időszakban a kapacitáskihasználtság nem érte el a 90 %-ot, és azt állítja, hogy ez az érték a 2006–2007 közötti időszakban még akkor is 90 % alatt maradt volna, ha az ágazatban nem állítottak volna le kapacitásokat. Németország ezzel szemben azt állítja, hogy a kapacitásleállítások főként régi és nem hatékonyan működő gépeket érintettek (51). Az ECA-jelentés szerint a bezárások nagyrészt a kereslet és a műszaki előírások természetszerű módosulásaira, valamint a méretgazdaságosságra való törekvésekre voltak visszavezethetők; a gépek leváltását a következők tették szükségessé: 1. a gyártási technológiák változása, 2. a szabványosítási folyamatok fejlődése az ágazatban és 3. a nagyobb gépek által nyújtott méretgazdaságosság révén elérhető költségcsökkentés. Németország tehát visszautasította a Smurfit Kappa feltételezését, miszerint a bezárások az ágazat arra irányuló tudatos döntését jelentették, hogy helyreállítsa a piacon a kínálat és a kereslet egyensúlyát.

(193)

A Bizottság megjegyzi, hogy egy 2007. évi független tanulmány (a Deutsche Bank tanulmánya) szerint a Smurfit Kappa azért zárta be hullámlemezalappapír-gyárait, hogy javítsa eszközeinek minőségét. Ez a tanulmány arra is rámutat, hogy a 2009–2012 közötti időszakban a kereslet kielégítéséhez új kapacitásokra van szükség (a tanulmány utal a Mondi, a Progroup és a SAICA új beruházásaira), és hogy a kapacitáskihasználtság a kapacitásbővítések ellenére 2009-ben egészséges szinten marad (52).

(194)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a Propapiernak nyújtott támogatás növelné a hullámlemez-alappapír piacán meglévő strukturális kapacitásfeleslegeket. A Smurfit Kappa által a kapacitásfelesleggel kapcsolatosan benyújtott adatok elsősorban a beruházás előtti időszakra vonatkoznak, miközben a hatályon kívül helyezett határozat időpontjában rendelkezésre álló előrejelzések – köztük egy független tanulmány (a Deutsche Bank tanulmánya) – 2007-től növekvő keresletre utalnak. Mindenesetre a Bizottság figyelembe vette a 2001–2006 közötti időszakban a kereslet viszonylagos (értékben kifejezett) csökkenését, amikor az érintett piacon újonnan létrejött kapacitás arányára vonatkozóan számításokat végzett a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerint.

(195)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatásnak megfelelően abban az esetben, ha a 68. pont a) és b) alpontja szerinti határértékeket túllépik, a Bizottság a regionális beruházási támogatást csak abban ez esetben engedélyezi, ha az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását követően részletesen megvizsgálta, hogy a támogatás szükséges-e a beruházás ösztönzéséhez, és hogy a támogatási intézkedés előnyei meghaladják-e a versenytorzítás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás mértékét. A Bizottság megjegyzi, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 68. pontja szerinti határértékeket a szóban forgó esetben nem lépik túl, azaz nincs szükség a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (53) alkalmazása céljából végzett részletes vizsgálatra. A Bizottságnak azonban alá kell támasztania, hogy a regionális beruházásokhoz nyújtott támogatás hozadéka ellensúlyozza a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt esetleges negatív hatásokat.

(196)

A Bizottság megállapítja, hogy az ösztönző hatással kapcsolatosan a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 38. pontja szerinti követelmények teljesülnek. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Törvényszék megerősítette, hogy a Bizottság az ösztönző hatás értékelésének alapjaként figyelembe veheti az időbeli sorrendiséget (54). A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a támogatás ösztönző hatást gyakorolt a beruházásra, és segítette annak pozitív hozzájárulását az érintett támogatott térség fejlődéséhez.

(197)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás szerint a regionális támogatás csak akkor játszhat hatékony szerepet, ha azt takarékosan és arányosan alkalmazzák, az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régióira összpontosítva. A támogatások megengedett felső határainak tükrözniük kell az érintett régió fejlődését befolyásoló problémák jelentőségét. Továbbá a hátrányos helyzetű régió fejlődésének szempontjából a támogatás előnyeinek meg kell haladniuk a támogatásból adódó versenytorzulást.

(198)

A támogatott térségek regionális fejlődésének az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti előnyben részesítése érdekében a Bizottság az EUMSZ alapján tudomásul veheti a versenytorzítást és a kereskedelem befolyásolását. A támogatott beruházás által kifejtett pozitív hatások jelentősége az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti különösen hátrányos helyzetű térségek esetében nagyobb, mint az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alá eső térségek esetében.

(199)

A projektre alkalmazandó, 12,30 %-os bruttó támogatási egyenértéket kitevő támogatási felső határ a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 67. pontja szerinti, a regionális támogatásokra vonatkozó szokásos felső határ csökkentésére vonatkozó előírás hatálya alá tartozott, és nem haladja meg a regionális támogatás felső határára előírt mértéket. A vonatkozó időpontban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásban részesíthető brandenburgi régióban felszámolandó hátrányok tekintetében tehát arányosnak tekinthető.

(200)

Miután megállapítást nyert, hogy a támogatás az érintett térségben ösztönzi a beruházást, és arányos, összevetéssel értékelni kell a támogatás pozitív és negatív hatásait.

(201)

A támogatott beruházás az érintett térségben a 150 közvetlen és a 450 közvetett munkahely létrehozása, valamint az ipari tevékenység bővítése révén hozzájárul az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásban részesíthető térség regionális fejlődéséhez. A Bizottság megállapítja, hogy az egy létrehozott munkahelyre eső támogatás összege (minden egyes közvetlen munkahelyre vonatkozóan mintegy 3 00  000 EUR, ám mindössze 75  000 EUR minden egyes közvetlen és közvetett munkahelyre vetítve) a papíripari ágazat tőkeintenzív beruházásaihoz nyújtott regionális támogatás hasonló eseteivel összehasonlítva, amelyeknél a regionális támogatásra ugyanezen 30 %-os felső határ vonatkozott (55), nem túl magas.

(202)

A támogatás nem eredményezi a kedvezményezett piaci erőfölényének kialakulását vagy annak megerősödését, és a beruházással létrejött kapacitás által az érintett termékpiacokra gyakorolt hatások korlátozottak. A beruházásra vonatkozó döntés és a támogatásnyújtás időpontjában nem volt megállapítható, illetve nem volt várható, hogy ezek a piacok a beruházás befejezésének időpontjában strukturális kapacitásfelesleggel fognak küzdeni.

(203)

Mivel a támogatás a regionális támogatásokról szóló iránymutatással és a Németországra vonatkozóan a 2007–2013 közötti időszakra jóváhagyott támogatási térképpel összhangban megfelel a nagyberuházási projektekre vonatkozó csökkentett támogatási intenzitás felső határának, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem befolyásolja a kereskedelmet a belső piaccal összeegyeztethetetlen mértékben. A Bizottság különösen megjegyzi, hogy a hivatalos vizsgálat keretében beérkezett észrevételekben nem történt utalás arra, hogy a beruházási projektet támogatás nélkül az Európai Unió bármely másik térségében megvalósították volna, amelyben magasabb vagy ugyanilyen támogatási intenzitás alkalmazható. Ezenkívül nincs jele annak, hogy a támogatás a Propapiert arra ösztönözte, hogy tevékenységét olyan más térségekbe helyezze át, vagy olyan más térségekben munkahelyeket számoljon fel, amelyek ahhoz hasonló vagy annál rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben vannak, mint az a támogatott térség, ahol a Propapier a beruházást megvalósította.

(204)

A Bizottság végül megjegyzi, hogy Németország alátámasztotta, hogy a Propapier PM2 projekt hozzájárul a kohéziós cél eléréséhez – amely az egyik közös érdekű cél –, és a projektet koherens regionális fejlesztési stratégia keretében valósították meg. A támogatott beruházás jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-gazdasági helyzet javulásához és az érintett térség fejlődéséhez, különösen a foglalkoztatásra, a jövedelemszerzésre és az ipari tevékenység bővítésére gyakorolt hatása tekintetében. Tekintettel a projekt jellegére és méretére, a Bizottság úgy véli, hogy a támogatás nem eredményez elfogadhatatlan versenytorzítást és kereskedelmi hatást.

(205)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a támogatási intézkedés előnyei meghaladják a versenytorzítás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás mértékét.