28.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/1

(1)

2008. december 4-én Németország arról értesítette a Bizottságot, hogy a Bayerische Landesbank (a továbbiakban: BayernLB vagy bank) számára 4,8 milliárd EUR összegű kockázati fedezet és 10 milliárd EUR összegű tőkejuttatás formájában támogatást nyújt. 2008. december 18-án a Bizottság az N 615/08 számú állami támogatási ügyben (a továbbiakban: megmentési határozat) az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja (2) alapján hat hónapos időszakra engedélyezte ezeket az intézkedéseket; amennyiben e hat hónapos időszakon belül benyújtják a BayernLB hitelt érdemlő és megalapozott szerkezetátalakítási tervét, az engedélyezés mindaddig érvényes, amíg a Bizottság dönt a szerkezetátalakítási tervről (3).

(2)

2008. decemberében a BayernLB leányvállalata, a Hypo Group Alpe Adria (a továbbiakban: HGAA) 700 millió EUR-t kapott a BayernLB-től, valamint az osztrák banki mentőcsomag keretében az alapvető tőkeelemekhez tartozó részesedési tőke formájában további 900 millió EUR-t Ausztriától (4). Ezenkívül egy kibocsátási keretprogram alapján (Debt Issuance Programme – DIP) a HGAA az említett csomag keretében 1,35 milliárd EUR összegű kezességvállalásban részesült kötvénykibocsátás céljára.

(3)

2009. április 29-én Németország a BayernLB-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervet jelentett be a Bizottságnak. Ugyanazon a napon Ausztria a HGAA-ra vonatkozó életképességi tervet nyújtott be.

(4)

2009. május 12-én kelt levelével a Bizottság értesítette Németországot és Ausztriát arról a határozatáról, hogy a BayernLB és a HGAA javára hozott intézkedésekkel kapcsolatosan megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, mivel kétségei merültek fel a tekintetben, hogy a BayernLB-nek nyújtott szerkezetátalakítási támogatás összhangban van-e a belső piaccal, és hogy a szerkezetátalakítási terv alapján a BayernLB életképességének helyreállítása megvalósítható-e (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (5). A Bizottság azt is kétségbe vonta, hogy a HGAA egy alapvetően stabil pénzintézet-e, és hogy az Ausztria által a HGAA-nak nyújtott támogatás összeegyeztethető-e az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával (6).

(5)

A HGAA-t 2009. december 23-án államosították. A Bizottság ezt az intézkedést a C 16/09 és az N 698/09 számú támogatási ügyben 2009. december 23-án hozott határozattal (a továbbiakban: a HGAA megmentéséről szóló határozat) (7) engedélyezte. A Bizottság az eljárást ugyanabban a határozatban az Ausztria által a HGAA javára nyújtott további támogatási intézkedésekre is kiterjesztette, amelyeket véleménye szerint a BayernLB-re vonatkozó szerkezetátalakítási terv értékelésénél szintén figyelembe kell venni. A Bizottság az intézkedéseket egyúttal a HGAA-ra vonatkozó hitelt érdemlő és megalapozott szerkezetátalakítási terv benyújtásáig ideiglenesen az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította.

(6)

2010. június 22-én a Bizottság ismételten kibővítette a hivatalos vizsgálati eljárást, mivel a HGAA 2010. április 16-án benyújtott átdolgozott szerkezetátalakítási terve a Bizottság véleménye szerint sem a HGAA életképességének helyreállítását nem biztosította, sem a szerkezetátalakítással összefüggő terhek megfelelő megosztását és a verseny torzulásának korlátozására alkalmas intézkedéseket nem tartalmazta. A Bizottság ugyanakkor meghosszabbította a támogatás engedélyezését, amelyet a HGAA megmentéséről szóló határozattal a HGAA szerkezetátalakítási terve vizsgálatának lezárásáig ideiglenesen a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított (8).

(7)

2011. február 7-én a Bizottság arról értesítette Ausztriát és Németországot, hogy az N 698/09 számú (HGAA) támogatási ügyet (9) és a C 16/09 (BayernLB) támogatási ügyet külön vizsgálja. Ez a határozat kizárólag a C 16/09 számú támogatási ügyet érinti.

(8)

A Bizottság a megmentési határozatban ideiglenesen engedélyezett kockázati fedezet értékelésével, valamint a kockázati fedezettel érintett eszközportfólió értékelésével külső szakértőket bízott meg. A bankkal és a német hatóságokkal folytatott egyeztetéseket követően a szakértők 2009. november 16-án záróbeszámolót nyújtottak be.

(9)

2011. április 6-án Németország tevékenységi területekre, illetve leányvállalatokra/intézményekre lebontott előzetes eredménykimutatást nyújtott be. 2011. április 13-án Németország részletes tájékoztatást nyújtott a tevékenységi területek szerinti eszközök várható alakulásáról és az egyes finanszírozási források szerinti várható kötelezettségekről. Németország egyidejűleg benyújtotta az eszközökre vonatkozó, tevékenységi területek szerinti és a kötelezettségekre vonatkozó, finanszírozási források szerinti várható árrést. Gyakori levélváltás keretében további információátadásra került sor: ennek során 2011. június 15-én, 21-én és 22-én további adatokat nyújtottak be, amelyek többek között a tőkehelyzet 2019-ig tervezett alakulását tartalmazták, beleértve a Bázel III rendszer (10) tőkestruktúrára gyakorolt várható hatásait is. 2011. szeptember 27-én Németország aktualizált pénzügyi előrejelzéseket, többek között a nyereséggel és a tőkehelyzet tervezett alakulásával kapcsolatos aktualizált adatokat nyújtott be. 2011. október 13-án és 20-án a Bizottság további adatokat kapott a tevékenységi területek szűkítésével kapcsolatosan, valamint 2012. június 4-én, 5-én és 6-án újabb részletekről kapott tájékoztatást a pénzügyi előrejelzésekre és a kockázati fedezetre vonatkozóan. 2012. június 6-án Németország aktualizált pénzügyi előrejelzéseket, köztük tevékenységi területekre lebontott eredménykimutatást, valamint a tőkehelyzet tervezett alakulására és a finanszírozási szükségletre vonatkozó adatokat nyújtott be. A továbbiakban a szerkezetátalakítási terv pénzügyi előrejelzéseire történő hivatkozások a 2012. június 6-án benyújtott pénzügyi adatokra, illetve abban az esetben, ha a 2012. június 6-i pénzügyi adatok nem tartalmaztak aktualizált adatokat, a már korábban rendelkezésre bocsátott pénzügyi információkra vonatkoznak.

(10)

A BayernLB-re vonatkozó támogatási intézkedésekkel és szerkezetátalakítási tervvel számos, a német hatóságok képviselői és a bizottsági szolgálatok között 2009. május és 2012. június között lezajlott találkozó, telefonos konferenciabeszélgetés és más formában folytatott információcsere foglalkozott.

(11)

Németország szerint abból kell kiindulni, hogy a számviteli adatok tőkeszámítás céljából történő vizsgálata 2013. január 1-jétől a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) alapján történik.

(12)

A vizsgálati eljárás alatt a német hatóságok, a pénzügyi felügyeleti hatóságok, a bank tulajdonosai és maga a bank intenzív egyeztetéseket folytatott a szerkezetátalakítási tervről és egy lehetséges visszafizetési tervről.

(13)

2012. június 15-én Németország tájékoztatta a Bizottságot a Szövetségi Pénzügyi Szolgáltatási Felügyelet (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht, a továbbiakban: BaFin) 2012. június 14-én kelt e-mailjéről, amelyben a BaFin kijelentette, hogy a tőkekövetelményekre vonatkozó rendeletre irányuló javaslat (11) értelmében nem fogadja el a Bayerischer Landesbodenkreditanstalt (a továbbiakban: BayernLabo) kamatmentes hitelének névértékét a tőkeszámítás alapjaként, annak ellenére sem, hogy a bank könyvvizsgálója 2012. április 12-i állásfoglalásában kijelentette, hogy az IFRS szerint a hitelt alapvetően névértékén veszik figyelembe. Ez a döntés nem vonatkozik a tőkének a Handelsgesetzbuch (a továbbiakban: HGB) szerinti, az általánosan elfogadott számviteli alapelvek (Generally Accepted Accounting Principles, GAAP) alapján történő értékelésére.

(14)

2012. június 6-án Németország a BayernLB-re vonatkozóan módosított szerkezetátalakítási tervet jelentett be, amelyhez 2012. június 12-én és 13-án további kiegészítéseket fűzött.

(15)

A kitettségek szegmensenkénti további javasolt csökkentésére vonatkozó adatokat 2012. június 20-án nyújtották be.

(16)

2012. június 27-én Németország benyújtotta a Bizottságnak az első ideiglenes visszafizetési tervet.

(17)

2012. június 28-án Németország a BayernLB-re vonatkozó kötelezettségvállalási jegyzéket nyújtott be a Bizottságnak.

(18)

2012. július 25-én a Bizottság határozatot hozott a bejelentett szerkezetátalakítási támogatásról (a továbbiakban: a szerkezetátalakításra vonatkozó 2012. évi határozat). Ez a határozat jogi szempontból hibás, mivel a Bizottság azt az Osztrák Köztársasághoz nem annak hivatalos nyelvén intézte, mégpedig anélkül, hogy Ausztria hozzájárult volna ahhoz, hogy ne a német nyelv képviselje a hiteles nyelvi változatot. A Bizottságnak ezért új határozatot kell hoznia, amely a szerkezetátalakításra vonatkozó 2012. évi határozat helyébe lép. A szerkezetátalakításra vonatkozó 2012. évi határozat több hibát is tartalmaz (a (13), (29), (30), (48), (72), (77), (81), (108), (163), (200), (207) és (210) preambulumbekezdésben; az 5., 10., 11. és 12. táblázatban; az I. mellékletben az EUR/USD-re való hivatkozásokban, valamint az I. melléklet 29.2. pontjában és a II. melléklet 2. pontjában), amelyekre jellegüknél fogva helyesbítést kellett volna kiadni. E hibák helyesbítése nem változtat a szerkezetátalakításra vonatkozó 2012. évi határozatban a tényállással kapcsolatosan a Bizottság által elfoglalt állásponton. Ez a határozat ezért az említett hibák helyesbítését is tartalmazza.

(19)

A BayernLB német tartományi bank (Landesbank), amelynek székhelye Münchenben található. A BayernLB tulajdonosa – a BayernLB Holding AG-n (a továbbiakban: holding) keresztül – a Bajor Szabadállam (mintegy 94 %) és a Bajorországi Takarékpénztárak Szövetsége (a továbbiakban a német elnevezéssel: Sparkassenverband; mintegy 6 %) (13).

(20)

A 2008. évi tőkejuttatás (lásd a 2. szakasz 2. pontjának a) alpontját) és kockázati fedezet (lásd a 2. szakasz 2. pontjának b) alpontját) idején a – BayernLabót, az LBS-t és a BayernLB leányvállalatait magában foglaló – BayernLB-konszern konszolidált mérlegfőösszege a mintegy 198 milliárd EUR-ra rúgó kitettségekkel (14) együtt megközelítőleg 422 milliárd EUR, alkalmazottainak száma mintegy 20 000 fő volt. 2008 végén a BayernLB vesztesége mintegy 5 milliárd EUR-t tett ki. Az e határozat 2. szakasza 2. pontjának a) és b) alpontjában ismertetett megmentési intézkedések meghozatalához vezető eseményeket a megmentési határozat részletesen ismerteti.

1. táblázat

A 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi mutatók (egyéb jelzés hiányában millió EUR-ban)

(21)

A BayernLB nemzetközi tevékenységet folytató kereskedelmi bank. Üzleti tevékenysége földrajzi szempontból Németországra és egyes európai országokra összpontosul. A BayernLB ezenkívül jelen van a fontos pénzügyi központokban, így New Yorkban, Londonban, Párizsban és Milánóban is.

(22)

A BayernLB legjelentősebb leányvállalatai/részesedései közé tartozik a Deutsche Kreditbank AG (DKB), a Landesbausparkasse Bayern (LBS), a Bayerische Landesbodenkreditanstalt (BayernLabo), a magyar MKB Bank Zrt. (MKB), valamint az Ausztria általi 2009 végi államosításig ezek közé tartozott a HGAA.

(23)

A HGAA 43 milliárd EUR mérlegfőösszeggel (2008) és 32,8 milliárd EUR kockázattal súlyozott eszközállománnyal rendelkező nemzetközi pénzügyi csoport. A HGAA az ausztriai Klagenfurtban székhellyel rendelkező Hypo Alpe-Adria-Bank International AG vagyonkezelő konszernhez tartozik. A HGAA államosításáig a BayernLB-nek a csoportban fennálló részesedése 67,08 % volt.

(24)

Az MKB Magyarország egyik vezető általános bankja, amely nagy vállalati ügyfelekre és vagyonos magánügyfelekre szakosodott. Mintegy 350 000 magánügyféllel, illetve kis- és középvállalkozói körbe tartozó ügyféllel, valamint megközelítőleg 3 000 nagyvállalati és intézményi ügyféllel rendelkezik.

(25)

Az LBS a BayernLB-n belüli, szervezetileg és gazdaságilag önálló szervezet, amely azonban nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Mivel az LBS a BayernLB-n belüli szervezet, a tulajdonosok a BayernLB-hez hasonlóan a Bajor Szabadállam és a Sparkassenverband.

(26)

Az LBS együttműködik a bajor takarékpénztárakkal, amelyek többek között az LBS értékesítési csatornáiként szolgálnak, és Bajorországban vezető szerepet játszik az államilag támogatott lakástakarék-üzletágban.

(27)

Az LBS az összes újonnan megkötött lakástakarék-szerződés terén mintegy 42 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. 2011. december 31-én az LBS mérlegfőösszege 11 milliárd EUR-t, betétei 9,7 milliárd EUR-t és a lakástakarék-pénztári hitelekkel összefüggő fennálló követelései 1,9 milliárd EUR-t tettek ki. 2011-ben az LBS adózás előtti eredménye 68 millió EUR volt.

(28)

A BayernLabo a BayernLB támogatásokkal foglalkozó intézete, amelyet 1884-ben infrastrukturális projektek finanszírozása céljából hoztak létre. 1972-ben a BayernLabo és a Bayerische Gemeindebank összeolvadásával jött létre a Bayerische Landesbank Girozentrale, amelyből később létrejött a BayernLB. A BayernLabo a BayernLB-n belül szervezetileg és gazdaságilag önálló, jogilag nem önálló közjogi intézmény, amely teljes egészében a Bajor Szabadállam garancianyújtói felelőssége alá tartozik. Éves beszámolója a BayernLB éves beszámolójának részét képezi.

(29)

A BayernLabo eredetileg a szociális lakásépítés támogatása keretében vagyonkezelői alapon kezelte a Bajor Szabadállam pénzeszközeit. A szociális lakásépítést szolgáló kölcsönök egy részének jelenértékét az 1990-es évek elején állapították meg, majd a Bajor Szabadállam azt nem pénzbeli hozzájárulásként (célbetétként) bevitte a BayernLabóba. E célbetét 612 millió EUR-t tesz ki, és összege változatlan.

(30)

A BayernLabo tőkéje szociális lakásépítések támogatásához vehető igénybe, és nem használható a BayernLB versenyszférában kötött ügyleteihez (azaz nem használható a kölcsönökkel vagy más eszközökkel kapcsolatos prudenciális tőkekövetelmények teljesítéséhez).

(31)

A BayernLabo tőkéjére jelenleg a következő díjazás alkalmazandó: a BayernLB a célbetét után összesen legalább [2–5] (15) % díjat fizet a Bajor Szabadállamnak, kivéve, ha a BayernLB egésze veszteséges. A BayernLabo tőkéjének további része által képviselt veszteségkiegyenlítő funkcióért a BayernLB [0–1] % díjat fizet a BayernLabónak. Ezt a díjat a Bizottság 2006/739/EK határozata (16) megfelelőnek ítélte. Annak érdekében, hogy a BayernLabo tőkéjét a jövőben is a BayernLB jó minőségű tőkéjének (alapvető tőkének) lehessen tekinteni, a szerkezetátalakítási terv a tőkeellátottság és a díjazás módjának kiigazítását irányozza elő (lásd a (81) preambulumbekezdést).

(32)

2008 decemberében a BayernLB a Bajor Szabadállam részéről 10 milliárd EUR összegű alapvetőtőke-juttatásban részesült (17), amely egy 3 milliárd EUR összegű csendestársi részesedésből és 7 milliárd EUR összegű elsőbbségi részvényből állt. A csendestársi részesedés osztalékszelvénye a névérték 10 %-a és nem halmozódó. A szerkezetátalakítási időszakban osztalékelsőbbséggel rendelkező elsőbbségi részvények díjazása 10 %. Az osztalékelsőbbség a Bajor Szabadállamot illető visszakövetelés és csendestársi részesedés teljes egészében történő visszafizetésével szűnik meg. Az osztalékfizetések nem halmozódnak.

(33)

A Takarékpénztárak Szövetsége nem vett részt a tőkejuttatásban. Ennek következtében a BayernLB-ban fennálló 50 %-os részesedése 6 %-ra csökkent (18).

(34)

A Bajor Szabadállam 21 milliárd EUR névértékű eszközalapú értékpapír-portfólióra (a továbbiakban: ABS-portfólió) 4,8 milliárd EUR összegű kockázati fedezetet nyújtott (19).

(35)

Ez a kockázati fedezet a BayernLB számára az ABS-portfóliójából eredő veszteségekkel szemben nyújt védelmet, és e kezességvállaláson keresztül megakadályozza a további leírásokat. A Bajor Szabadállam ezzel kapcsolatosan 2008. december 19-én kezességvállalási nyilatkozatot adott ki. Az ABS-portfólió névértéke 2008. december 31-én (bázisidőpont) 19,589 milliárd EUR-t tett ki.

(36)

A BayernLB ABS-portfóliójába különböző típusú eszközalapú értékpapírok tartoznak. A teljes portfólió mintegy felét az első- és a másodrendű jelzáloghitelek közé tartozó, lakóingatlannal fedezett értékpapírok (Residential Mortgage-Backed Securities, RMBS) teszik ki. A portfólióba tartozó további fontos, eszközfedezetű értékpapírok többek között az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok (Commercial Mortgage-Backed Securities, CMBS), a fedezett adósságkötelezvények (Collateralised Debt Obligations, CDO) és más ABS-papírok, amelyek vállalati ügyfelekkel és fogyasztókkal szembeni követeléseken alapulnak (ABS Commercial és ABS Consumer).

(37)

A Bajor Szabadállam 4,8 milliárd EUR-ra vonatkozó kezességvállalási nyilatkozatot bocsátott ki, amely azonban csak abban az esetben és csak olyan mértékben vehető igénybe, ha és amilyen mértékben a BayernLB által elszenvedett veszteség meghaladja az 1,2 milliárd EUR-t (a továbbiakban: „első veszteség”). Az átvételi ár az „első veszteség” (1,2 milliárd EUR) névértékből (19,589 milliárd EUR) történő levonásával alakul ki, és 18,389 milliárd EUR-t tesz ki.

(38)

A kockázati fedezet lejárata az ABS-portfólióban szereplő értékpapírok lejáratához kapcsolódik. A fedezett értékpapírok értéke a 2008. decemberi kb. 19,6 milliárd EUR-ról 2011 decemberére 11,9 milliárd EUR-ra csökkent. A 2012. március 31-i aktualizált előrejelzések alapján feltételezhető, hogy a portfólió 2014 szeptemberéig 7 milliárd EUR-ra zsugorodik. Mivel elsőrendű cél, hogy a veszteséget a lehető legalacsonyabban tartsák, de bizonytalan, hogy 2014 januárjában milyen szintet érnek el a piaci árak, mindeddig nem világos, hogy akkor a portfólió megmaradt értékpapírjainak (alapvető célként meghatározott) értékesítése lehetséges lesz-e (azaz gazdasági szempontból ésszerű-e) (20).

(39)

A portfólió értékelése két lépésben történt. A problémás vagy értékvesztett ügyletek vizsgálata érdekében az egyes ügyleteket az úgynevezett Early Warning Tool (a továbbiakban: EWT) segítségével megjelölték (zöld, sárga, vörös). Az EWT segítségével egy belső minősítést állítottak fel: a sárgával vagy vörössel jelölt ügyleteket általában leminősítették. A belső minősítést ezután átalakították a Moody's külső minősítésévé. A teljes portfólió és a vonatkozó portfóliórészletek tekintetében várható veszteségek becsléséhez ezt a külső minősítést bevitték a Moody's 2.4 verziójú CROROM (21) rendszerébe.

(40)

Ezzel a módszerrel az ABS-portfóliók tényleges gazdasági értékét az intézkedések meghozatalának időpontjában a Bizottság szakértői a 19,589 milliárd EUR 83,87 %-ára, azaz 16,429 milliárd EUR-ra becsülték. 2009. december 14-én kelt e-mailjében Németország kifejtette, hogy nem kívánja a várható veszteség elemzésének finomítását. A 18,389 milliárd EUR összegű átvételi ár és a 16,429 milliárd EUR összegű tényleges gazdasági érték közötti különbség 1,96 milliárd EUR.

(41)

Az intézkedés tőkeátviteli hatását a kockázati fedezet kibocsátásának időpontjában 1,28 milliárd EUR-ban határozták meg.

(42)

A tőkeátviteli hatás meghatározására szolgáló módszer és az annak alapjául szolgáló számítások pontosságát a BaFin 2010. április 9-én kelt levele megerősítette.

(43)

A BayernLB a kockázati fedezet (beleértve egy visszakövetelés-részlet) díjazását 2010. január 1-jére visszamenőleges hatállyal 50 bázisponttal évi összesen 200 millió EUR-ra módosította, amelynek összetétele a következő:

(44)

A Sonderfonds Finanzmarktstabilisierung (a továbbiakban: SoFFin) a pénzügyi piac stabilizálásáról szóló németországi törvény alapján, amelyet a Bizottság német banki mentőcsomagként engedélyezett (22), kezességi garanciákat nyújtott a BayernLB-nek. E garanciák összege 15 milliárd EUR volt, amelyből 5 milliárd EUR egy 2009. januári kibocsátás biztosítására szolgált. A maradék 10 milliárd EUR összegű kezességi garanciát nem használták fel, és 2009. október 16-án visszaszolgáltatták a kezesnek, ezáltal a SoFFin által nyújtott kezességi garancia 5 milliárd EUR-ra csökkent. 2012. január 23-án a SoFFin által nyújtott kezességi garancia utolsó részletét is visszafizették.

(45)

2008 decemberében a HGAA, miután jelentős összegű leírást és veszteséget szenvedett el, a BayernLB-től 700 millió EUR-t, valamint az alapvető tőkeelemekhez tartozó részesedési tőke formájában Ausztriától 900 millió EUR-t (23) kapott az osztrák bankmentő csomag keretében (24).

(46)

A BayernLB és a HGAA 2009-ben külső szakértőket bízott meg a HGAA hitelkockázatának felmérésével. E szakértői vélemény szerint a várható veszteségek az alapvető tőke arányát 2009 végéig 4 % alá szorítják.

(47)

Az osztrák pénzügyi felügyeleti hatóság által a tulajdonosoknak adott ultimátum nyomán, miszerint 2009. december 11-ig hozzák meg a HGAA feltőkésítésével kapcsolatosan szükséges döntést, Ausztria 1 EUR jelképes áron valamennyi HGAA-részesedést megvásárolta az addigi tulajdonosoktól (25). A BayernLB minden részvényesi jogról lemondott, beleértve a HGAA kiegészítő tőkéjével (járulékos tőkével) kapcsolatos, 300 millió EUR összegű fennálló követeléseket (26). Arra az esetre, ha a jogszabályok által előírt minimális tőkekövetelmények teljesítéséhez a HGAA javára biztosított további tőkeintézkedésekre lenne szükség, megállapodás született arról is, hogy az esetleges tőkejuttatásokat a BayernLB és Ausztria között 3:1 arányban osztják fel. Ugyanakkor a BayernLB részéről az e megállapodás alapján teljesített minden további tőkejuttatásnál figyelembe kellett venni azt az [500–550] millió EUR összeget, amelyet a BayernLB a HGAA számára finanszírozásként biztosított, és amelyről a BayernLB a HGAA megmentése során lemondott.

(48)

A HGAA likviditásának biztosítása érdekében a BayernLB megújította a [350–600] millió EUR összegű likviditási keretet, amely már 2009. december 4-én lejárt. Ezenkívül megállapodás született arról, hogy a BayernLB által a HGAA-nak nyújtott 2,638 milliárd EUR összegben fennálló, idegen forrásból történő finanszírozás (a továbbiakban: vállalatcsoporton belüli finanszírozás) 2013 végéig a HGAA-nál marad. 2014-ben a BayernLB összesen még [650–700] millió EUR-t, 2015-ben összesen [350–400] millió EUR-t hagy a HGAA-nál. Az esetleges kitettséggel szemben Ausztria garanciát vállal, amennyiben a HGAA szétválna vagy más, gazdasági szempontból hasonló intézkedéshez nyúlna, amellyel nem biztosítható a HGAA életképessége.

(49)

A BayernLabo céltartalékainak egy jelentős részét, mégpedig 1 milliárd EUR-t ellentételezés vagy díjfizetés nélkül az anyabank, azaz a BayernLB céltartalékaiba kell átvinni.

(50)

A BayernLB szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amelyben ismertette, hogyan állítják helyre a bank életképességét 2015. december 31-ig. A szerkezetátalakítási terv a BayernLB üzleti modelljének alapvető módosításait, valamint a bank új stratégiai irányvonalának meghatározását irányozza elő. Az új üzleti modellt mérsékeltebb kockázati profil, a regionális tevékenység előtérbe helyezése, valamint a finanszírozás és a hitelezés terén a fenntarthatóság jellemzi. A szerkezetátalakítási terv alapján a BayernLB üzleti tevékenységei szűkülnek, és a fő tevékenységekre, a fő termékekre és a fő régiókra összpontosulnak. Ez utóbbit telephelyek, leányvállalatok és részesedések bezárásával/értékesítésével, valamint bizonyos üzleti tevékenységek megszüntetésével kívánják elérni.

(51)

A szerkezetátalakítási stratégia egy fontos eleme az egyes tevékenységi egységek fő és kiegészítő tevékenységeinek megkülönböztetése. A BayernLB célja, hogy minden kiegészítő tevékenységtől megszabaduljon.

(52)

A fő és kiegészítő tevékenységek stratégiai szétválasztásának megvalósításához a BayernLB létrehozott egy szerkezetátalakítási részleget, amelyben összegyűjtötte a kiegészítő tevékenységek többségét. Ily módon a BayernLB fő tevékenységeinél a jövőbeni feladatokra koncentrálhat, anélkül, hogy a kiegészítő tevékenységek lebonyolításával kellene foglalkoznia.

(53)

A BayernLB tevékenységeit a következő három fő területre fogja összpontosítani:

(54)

A nagyvállalatokat megcélzó tevékenységi terület célcsoportjába a németországi székhellyel rendelkező, legalább 1 milliárd EUR forgalmat lebonyolító vállalkozások tartoznak. A külföldi fiókok eddigi tevékenységeit, különösen a helyi tevékenységeket a németországi kapcsolódási ponttal rendelkező ügyfelek (28) fokozott előtérbe helyezésével csökkentik és korlátozzák, és a BayernLB különösen a nagyvállalati banki (Corporate Banking) területhez – jellemzően a hitelkonstrukciók területéhez – és a strukturált finanszírozás (Structured Finance) – export- és kereskedelemfinanszírozás, lízing és projektfinanszírozás – területéhez tartozó termékeket fog kínálni.

(55)

A kis- és középvállalkozások területén megcélzott ügyfelek az 50 millió EUR és 1 milliárd EUR közötti forgalommal rendelkező bajor középvállalkozások, a családi vállalkozások, valamint más német vállalkozások, amelyek Németország azon meghatározott régióiban fekszenek, ahol a bank már jelen van, mint például a düsseldorfi fiókon keresztül Észak-Rajna-Vesztfália. Azokban a régiókban, ahol a bank nincs jelen, a megcélzott ügyfelek körébe a 100 millió EUR és az 1 milliárd EUR közötti forgalommal rendelkező vállalkozások tartoznak. A hitelkonstrukciók mellett a bank többek között az export- és kereskedelemfinanszírozás, az okmányos ügyletek, a kamat- és devizakezelés, a származtatott termékek (derivatívák), a befektetések, a fizetési szolgáltatások és a lízing területéhez tartozó termékeket fog kínálni. Ezenkívül a bank a takarékpénztárakon keresztül az 50 millió EUR alatti külső forgalommal rendelkező ügyfeleknek kínál banki termékeket.

(56)

A magánügyfelek (lakossági banki szolgáltatások), az infrastrukturális és az ipari területhez tartozó ügyfelek piaci szegmensében a BayernLB leányvállalatán, a DKB-n keresztül képviselteti magát. A magánügyfelek (lakossági banki szolgáltatások) szegmensében a termékkínálat körébe tartoznak a folyószámlák, a hitelkártyák, valamint más direkt banki termékek (finanszírozás, betétek). Az infrastruktúra szegmensében a DKB a fő hangsúlyt az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra, valamint az egészségügyi szolgáltatói területre helyezi. Az ipari terület ügyfeleinek szegmensében a DKB tevékenysége bizonyos ágazatok, például a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a környezetvédelmi technológia, az idegenforgalom és a szellemi szabadfoglalkozások (ügyvédek, közjegyzők, adótanácsadók stb.) területének ügyfeleire összpontosul.

(57)

A BayernLB ingatlanokkal kapcsolatos ügyletei a német ügyfelekre összpontosulnak. A BayernLB azonban a németországi kapcsolódási ponttal rendelkező ügyfelekre is figyelmet fordít. Az ipari ingatlanok területén a tevékenység portfóliók finanszírozására, ingatlanpiaci beruházói, fejlesztési és állományfinanszírozásra, valamint az ingatlanalapok finanszírozására terjed ki. A lakóingatlanokkal kapcsolatosan a bank lakóingatlanokkal foglalkozó vállalkozásoknak és a lakásépítések finanszírozása terén kínál szolgáltatásokat. A kereskedelmi célú ingatlanok területén a bank tevékenysége mindenekelőtt a szállodákra, valamint az ápolás-gondozási és egészségügyi terület ingatlanaira összpontosul.

(58)

A BayernLB továbbra is együttműködik bajor és kisebb mértékben más német takarékpénztárakkal is. A bank a takarékpénztáraknak azok saját termékeinek és szolgáltatásainak kiegészítéseként kínál termékeket és szolgáltatásokat, és a takarékpénztárak központi bankjaként fog tevékenykedni.

(59)

A közszférában a BayernLB finanszírozási termékek és az azzal összefüggő szolgáltatások széles választékát kínálja ügyfeleinek, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerség keretébe tartozó projektekhez. A BayernLB a likviditáskezeléshez szükséges hiteltermékeken kívül a közszférának Bajorországon kívül nem kínál új hiteltermékeket. Ezenkívül a köz- és magánszféra közötti partnerség keretébe tartozó projektek és exportügyletek esetében finanszírozási lehetőségek, valamint projektfinanszírozás szerepelhetnek a kínálatban, amennyiben ezek németországi kapcsolódási ponttal rendelkező ügyfelek érdekeit szolgálják.

(60)

A BayernLabón keresztül a BayernLB államilag támogatott finanszírozást kínál bajorországi lakásépítési projektekhez. A BayernLabo Bajorországban lakásokat építő, illetve felújító magánügyfelekre és jogi személyekre, valamint önkormányzatokra koncentrál. A BayernLabo finanszírozási termékeket is kínál önkormányzatok és azok különleges célú társulásai számára. Ezek a tevékenységek azonban csak Bajorországra korlátozódnak.

(61)

A BayernLB kínálatába treasury-termékek (tőzsdei árucikkek, rövid lejáratú kamattermékek, fix kamatozású származtatott pénzügyi eszközök, deviza), tőkepiaci termékek (fix kamatozású termékek, certifikátokkal kapcsolatos strukturált termékek, strukturált kamattermékek és részvénykereskedés) és finanszírozási termékek (nemzetközi kölcsönök és hazai finanszírozás) tartoznak. E termékeket a bank pénzügyi intézményeknek és intézményi ügyfeleknek, például biztosítótársaságoknak, alapítványoknak és egyházaknak kínálja. Ez a tevékenységi terület az ügyfelekkel kapcsolatos tevékenységekre korlátozódik; a saját számlás kereskedés a treasury-tevékenységek kivételével teljes egészében megszűnik. Ezenkívül a más bankokkal folytatott hitelezési tevékenységet jelentősen korlátozni fogják.

(62)

A BayernLB pekingi, tokiói, montreali, mumbai, kijevi, hongkongi és sanghaji telephelyeit már bezárta. A bank jövőbeni nemzetközi jelenléte a már jelentősen leszűkített párizsi, New York-i, londoni és milánói fiókokra korlátozódik.

(63)

A bank bizonyos leányvállalatait/részesedéseit értékesíteni fogja. Ennek keretében az LBS-t a Sparkassenverbandnak kívánják eladni. A 818,3 millió EUR eladási ár a két szakértő által közösen készített 2012. május 30-i szakértői jelentésen alapul és az LBS 2012. június 30-i értékét veszi figyelembe. Az ár meghatározásával kapcsolatosan Németországnak az a véleménye, hogy egy szokásos módon eljáró magánbefektető az ár megállapításánál – tekintetbe véve, hogy a takarékpénztárak az LBS-termékek legfontosabb értékesítési csatornájaként szolgálnak – egy ilyen piaci kockázat esetében engedményt vett volna figyelembe. Ezt az érvet a szakértői véleményben nem vették tekintetbe. A Bizottság ezért nem ragaszkodott nyilvános ajánlati felhíváshoz, mivel valószínűtlennek tartotta, hogy az ajánlati felhívás a Sparkassenverbandnak történő értékesítésnél magasabb bevételt eredményezett volna.

(64)

Ezenkívül a bank fel fogja számolni kelet-európai üzletágát (a „Kelet-Európa” szegmenst), és különösen magyar leányvállalatát, az MKB Bankot el fogja adni. Az eredeti szerkezetátalakítási tervben a BayernLB az MKB-t […]-ért kívánta értékesíteni. A magyarországi bizonytalan politikai és gazdasági helyzet (29) és annak az MKB pénzügyi adataira gyakorolt hatása alapján az MKB rövid távon történő eladását a BayernLB valószínűtlennek ítélte, és úgy határozott, hogy az MKB eladását […]-val elhalasztja.

(65)

A BayernLB ezenkívül fennmaradó fő tevékenységi területein folyamatosan csökkenteni fogja a kockázatokat. Ezért azokat a tevékenységi formákat, amelyek jelentős mértékben függnek a tőkepiacoktól, mint például a saját számlás kereskedés (proprietary trading), az eszközfedezetű értékpapírok és az ügyletekhez kapcsolódó akvizíciók finanszírozása, be fogják szüntetni. Ezenkívül a nemzetközi ügyfelekkel kötött, jelentős finanszírozási forrásokat igénylő és jelentős kockázatot hordozó ügyleteket nagy mértékben csökkenteni fogják, és ilyeneket csak németországi kapcsolódási pont megléte esetén fognak lebonyolítani.

(66)

A „nagyválallatok” tevékenységi területen a németországi kapcsolódási ponttal nem rendelkező vállalati ügyfelekkel kötött ügyleteket és projektfinanszírozásokat le fogják zárni.

(67)

A külföldi fiókokban a németországi kapcsolódási ponttal nem rendelkező ügyfelekkel kötött ingatlanügyleteket be fogják szüntetni.

(68)

Ezenkívül jelentősen szűkítik a bankokkal kötött hitelügyletek számát; a célzott saját számlás ügyleteket beszüntetik.

(69)

A bank kötelezettséget vállal arra, hogy 2015 végéig mérlegfőösszegét a 2008. évi 421,7 milliárd EUR-ról 239,4 milliárd EUR-ra csökkenti. A 239,4 milliárd EUR-ra csökkentett mérlegfőösszeg a 2008. évre vetítve mintegy 206 milliárd EUR-nak, vagyis megközelítőleg 51 %-os mérlegfőösszeg-csökkenésnek felel meg (az azonos elemek összevetése alapján).

(70)

2010 végén a BayernLB hitelpozícióinak 58 %-a Németországban, 74 %-a Európában állt fenn (földrajzi tekintetben). A BayernLB legfontosabb devizapozíciói amerikai dollárban, angol fontban és svájci frankban vannak jegyezve (lásd a 2. táblázatot), és 2010 végén a bank eszközeinek 24 %-a eurón kívüli más devizákban volt jegyezve.

2. táblázat

Devizaeszközök és -források, 2010 vége

(71)

Az USD-ben jegyzett eszközök [30–50] %-át 2010 végén a szerkezetátalakítási részlegnél tartották nyilván. A BayernLB New York-i és londoni fiókjai 2010 végén az USD-ben jegyzett eszközök [30–50] %-át, illetve a GBP-ben jegyzett eszközök [50–70] %-át birtokolták.

(72)

A „nagyvállalatok” tevékenységi területen a BayernLB a vállalati hitelek mellett projektfinanszírozási hiteleket is kínál. 2010 végén a „nagyvállalatok” tevékenységi területen nyilvántartott [23–29] milliárd EUR összegű hitelből [9–14] milliárd EUR vállalati hitel volt. A maradék [12–17] milliárd EUR-t elsősorban projektfinanszírozási hitelek és más strukturált hitelek tették ki. A projektfinanszírozási hitelek a bank harmadik országokkal szembeni jelentős kitettségét eredményezték. 2011 végén a projektfinanszírozási hitelek mindössze [2–5] %-a állt fenn Németországban; az országok szerinti legnagyobb kitettségek az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és [egy közel-keleti ország]-ban/-ben keletkeztek. A 2009 és 2012 között New Yorkban újonnan kihelyezett hitelek mindössze [12–15] %-a érintett német ügyfél részvételével folyó projekteket; az ugyanezen időszakban az európai, közel-keleti és afrikai (a továbbiakban: EMEA) régióban nyújtott projektfinanszírozási hitelek aránya [55–60] %-ot tett ki.

(73)

Abban a tekintetben, hogy a bank több figyelmet fordítson bajorországi és németországi fő piacára, a BayernLB kötelezettséget vállalt arra, hogy tevékenységeit a németországi kapcsolódási ponttal rendelkező ügyfelekre korlátozza, és amint az a Németország által benyújtott kötelezettségvállalási jegyzékben részletesen szerepel, nemzetközi tevékenységét jelentősen szűkíti.

(74)

A vizsgálati eljárás alatt a német hatóságok, a pénzügyi felügyeleti hatóságok, a bank tulajdonosai és a bank intenzív egyeztetéseket folytatott a módosított szerkezetátalakítási tervről és egy lehetséges visszafizetési tervről.

(75)

Vitathatatlan, hogy a Bázel III szerint a csendestársi részesedések (az állami támogatáson kívül) már nem számítanak alapvető tőkének, és így 2013-tól elveszítik prudenciális alapvető tőkeként való teljes körű elismerhetőségüket.

(76)

Az egyes bajor takarékpénztárak BayernLB-ben fennálló csendestársi részesedése jelenleg összesen [700–750] millió EUR; […] (30). Ezek a csendestársi részesedések nem rendelkeznek lejárattal, következésképpen a bankban továbbra is fennállnak, kivéve, ha a bank kezdeményezésére visszafizetik azokat.

(77)

A Sparkassenverband és a BayernLB megállapodtak abban, hogy az egyes bajor takarékpénztárak birtokában lévő összes csendestársi részesedést […] visszafizetik, és azt a Sparkassenverband a BayernLB Holding tőkeemelése útján haladéktalanul ismét befekteti. (31)

(78)

Ezenkívül a Sparkassenverband a BayernLB Holding számára további [22–62] millió EUR-t bocsát rendelkezésre. A Sparkassenverband új részesedésének megállapítása a BayernLB Holding AG értéke alapján történik, amelyet a német könyvvizsgálók intézete (Institut der Wirtschaftsprüfer, IdW) által kidolgozott IdW S1 értékelési standard szerint határoznak meg. A Sparkassenverband részesedésének aránya legfeljebb 25 %-ot tehet ki annak érdekében, hogy az mindenképpen a blokkoló kisebbség (25 % + egy szavazat) alatt maradjon.

(79)

2018-tól a Bajor Szabadállam 3 milliárd EUR összegű csendestársi részesedése is elveszíti prudenciális alapvető tőkeként való teljes körű elismerhetőségét. A Bajor Szabadállam azt is kinyilvánította, hogy a BayernLB-ben lévő 3 milliárd EUR csendestársi részesedést vissza akarja kapni. A prudenciális tőketartalékok veszélyeztetésének elkerülése érdekében azonban a BayernLB vonakodott a csendestársi részesedés visszafizetésétől. A BaFin szóban közölte a Bizottsággal, hogy véleménye szerint egy banknak nemcsak az Európai Bankhatóság (EBH) által meghatározott 9 %-os alapvetőtőke-megfelelési mutatónak (a továbbiakban: EBH szerinti alapvető tőke) kell megfelelnie, hanem ezenkívül jelentős tőketartalékkal is kell rendelkeznie, amelynek az érintett bank üzleti modelljének megfelelően legalább 0,5–1 %-ot kell elérnie.

(80)

Ezenkívül a bank, miután az EBH 2011. júniusi stressztesztje alapján válságforgatókönyvet alkalmazott, azon a véleményen volt, hogy ez a tőketartalék ésszerűnek ítélhető meg. A felügyeleti hatóság üdvözölte ezt a körültekintő megközelítést. Németország ezért nem volt abban a helyzetben, hogy a csendestársi részesedés visszafizetésével kapcsolatos javaslatot nyújtson be a Bizottságnak.

(81)

A BaFin felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a BayernLabo tőkéjének kezelésére a jövőben várhatóan [másképp] lesz lehetőség. A BayernLB ezért a BayernLabo céltartalékainak egy jelentős részét (1 milliárd EUR-t) az anyabank könyveibe kívánja átvezetni. A célbetét (lásd a (29) és (31) preambulumbekezdést) mindenesetre a BayernLabónál marad, és továbbra is a BayernLabo jogszabályok által előírt támogatási feladatainak teljesítésére szolgál. A BayernLabónál maradó tőkét felértékelik, hogy az az EBH szerinti alaptőkeként elismerhető legyen, miközben korlátlan veszteségkiegyenlítő funkcióval rendelkezik és díjazása osztalékokon keresztül történik.

(82)

A (83) és az azt követő preambulumbekezdések a finanszírozási terv alapját képező feltevéseket, a prudenciális eljárást, az előrejelzés szerinti főbb mutatókat, az egyes tevékenységi területek jövedelmezőségét és az MKB-ra vonatkozó előrejelzéseket ismertetik.

(83)

A GDP-re és a devizákra vonatkozó rövid távú (azaz a 2012 és 2013 közötti időszakra) vonatkozó előrejelzésekhez a BayernLB nemzetközi intézetek súlyozott előrejelzésein, magánszférabeli gazdasági kutatóintézetek előrejelzésein és a BayernLB belső kutatási részlege által szolgáltatott adatokon alapuló módszert alkalmaz. A GDP hosszú távú, 2013 utáni időszakra vonatkozó előrejelzéseinél a BayernLB abból indul ki, hogy egy adott gazdaság hosszú távú lehetőségeit növekedése határozza meg. Belső tervezése során a BayernLB alapvetően konzervatív prognózisokra támaszkodik. A más intézmények előzetes becsléseitől való kisebb eltérések a kerekítésből adódnak (például 2013-ra az euróövezetre vonatkozó előrejelzés az IMF szerint: 0,9 %; a BayernLB és a Bizottság szerint: 1 %).

(84)

A BayernLB amerikai dollárral kapcsolatos előrejelzése azon a feltevésen alapul, hogy az amerikai dollár 2013-ban […]. 2015 és 2016 között a dollár az euróval szemben […]. A BayernLB ezt az USA államháztartásában várható […]-val/-vel és azzal indokolja, hogy az árfolyam […] vásárlőerő-paritáson (PPP) […], amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2011-re 1,25 USD-re becsült. Mivel az USA-ban az inflációs ráta magasabb lesz, mint az euróövezetben, a vásárlóerő-paritás a BayernLB szerint 2016-ban megközelíti az 1,30 USD-t.

(85)

A BayernLB kamatlábak alakulására vonatkozó előrejelzése a jelenleg igen alacsony kamatlábszinten alapul. A BayernLB fokozatos normalizálódásból, azaz abból indul ki, hogy a jelenlegi alacsony kamatlábak megfelelő (piaci) szintre fejlődnek; e megítélésénél a növekedési és inflációs előrejelzésekre, illetve a várható pénzpolitikával kapcsolatos kijelentésekre támaszkodik.

(86)

A Németország által a Bizottságnak benyújtott adatokból kiderül, hogy a BayernLB GDP-vel kapcsolatos előrejelzései igen közel állnak a nagy nemzetközi intézmények, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Bizottság általános becsléséhez.

(87)

A legutóbb 2012 júniusában aktualizált előrejelzések a 2012 májusában felállított feltevéseken alapulnak. A 2012 júniusában aktualizált pénzügyi előrejelzéseiben a BayernLB egy sor nemzetgazdasági tervezési feltevést módosított, és előrejelzését különösen a jelenleg igen alacsony kamatlábszint tekintetében felülvizsgálta (lásd a 3. táblázatot).

3. táblázat

A pénzügyi előrejelzések feltevései

(88)

Az eredménnyel kapcsolatos előrejelzésénél a BayernLB a társaságnak tulajdonítható okokból egy sor negatív kiigazítást is tett. Az adóval kapcsolatosan például óvatosabb előrejelzéseket (azaz magasabb tényleges adómértéket) vett alapul, a Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht) kedvezőtlen ítéletének figyelembevétele érdekében magasabb működési költségeket határozott meg, és a 2011 végi állapotnak megfelelően aktualizálta keresztdevizás fedezeti ügyletekből származó eredményét (32).

(89)

A BayernLB elemzést nyújtott be pénzügyi előrejelzésének az USD, a CHF és a GBP tekintetében fennálló árfolyam-érzékenységéről. A benyújtott információkból megállapítható, hogy a nettó kamatbevételt legérzékenyebben az USD árfolyamváltozása érinti. Magasabb EUR/USD-árfolyam esetén az előrejelzések szerint a nettó kamatbevétel lefelé, alacsonyabb EUR/USD-árfolyam esetén felfelé mozdul.

(90)

Németország részletes pénzügyi előrejelzést nyújtott be az egyes tevékenységi területeken az eszközök, az árrések és a kitettségek alakulásáról, valamint refinanszírozási források szerinti bontásban a várható finanszírozásról, a megfelelő árrésekkel együtt.

(91)

A 4. táblázat a szerkezetátalakítási terv főbb adatait tartalmazza.

4. táblázat

A szerkezetátalakítási terv főbb adatai

(92)

A 2011. évi EBH-stressztesztnél a BayernLB EBH szerinti alapvetőtőke-megfelelési mutatója 10 % volt. A bank a szerkezetátalakítás idején növekvő nyereséggel számol.

(93)

2011 júniusában Németország benyújtotta a BayernLB 6. táblázatban ismertetett finanszírozási tervét. Ez a részletezés a bank további mérlegfőösszeg-csökkentésre vonatkozó kötelezettségvállalása előtti időszakból származik, amely szerint a mérlegfőösszeg 2015-ban megközelíti a 240 milliárd EUR-t.

6. táblázat

Finanszírozási terv

(94)

A BayernLB a 7. táblázatban szereplő adatokat adta meg a válság előtt államilag garantált és szavatolt (37) értékpapírosított és nem értékpapírosított kötelezettségei alakulásáról a szerkezetátalakítás időszakban.

7. táblázat

A szavatolt kötelezettségek esedékessége

(95)

Németország részletes információkat közölt a BayernLB rendelkezésére álló alternatív finanszírozási forrásokról. Ezek különösen a fedezett kötvények kibocsátásához rendelkezésre álló, a benyújtott finanszírozási tervben figyelmen kívül hagyott fedezetekre vonatkozó információkat tartalmaztak. Az ilyen fedezetek a DKB szintjén állnak rendelkezésre, és kedvező finanszírozási alternatívaként szolgálhatnak. Németország ezenkívül a nemzetközi piacokon elérhető további bővülő kibocsátási lehetőségekről nyújtott be információkat.

(96)

A magyar kormány által 2011 őszén elfogadott devizakölcsön-törlesztésről szóló törvény (38) jelentős részben hozzájárult az MKB 382 millió EUR összegű éves veszteségéhez.

(97)

A devizahitelek lejárat előtti visszafizetése és a folyamatosan kedvezőtlen környezet az MKB bevételi kilátásainak tartós romlását eredményezte, ezért a BayernLB a német számviteli standardok alapján az MKB-ban való részesedése tekintetében -576 millió EUR összegben leírta a könyv szerinti értéket.

(98)

2012 első negyedévében a BayernLB 200 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre az MKB-ban végrehajtott tőkeemeléshez. A BayernLB vállalatcsoporton belüli finanszírozáson keresztüli kitettsége az MKB-val szemben a becslések szerint 2012 végén mintegy […] milliárd EUR-t tesz ki.

(99)

A 2011. decemberi EBH-stressztesztnél a BayernLB alapvetőtőke-megfelelési mutatója az EBH kritériumai alapján (a továbbiakban: EBH szerinti alapvetőtőke-megfelelési mutató vagy alapvetőtőke-megfelelési mutató) 10 % volt. A BayernLB államokkal szembeni portfólió-összetételének vizsgálata során az EBH arra a következtetésre jutott, hogy a BayernLB-nek az Európai Gazdasági Térségen belüli hitelpozíciói tekintetében nincs szüksége államkockázati tőketartalékra.

(100)

A finanszírozási terv azon a feltevésen alapul, hogy 2013-ban teljes egészében át kell térni a német Kereskedelmi Törvénykönyv (Handelsgesetzbuch, a továbbiakban: HGB) által a prudenciális alapvetőtőke-megfelelési mutató számítása tekintetében számviteli standardként előírt általánosan elfogadott számviteli alapelvekről (GAAP) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS).

(101)

Az IFRS alkalmazása a BayernLB szavatoló tőkéje tekintetében egy sor változást eredményez, amelyeket az előrejelzésekben figyelembe vettek. Ezen átállás egyik meghatározó hatása azokat a kamatmentes (állami támogatású) hiteleket érinti, amelyeket a BayernLabo az állami lakástámogatás és településfejlesztés keretében nyújt (39). Ezek a hitelek a mérlegben a HGB szerint diszkontált értéken szerepelnek (amely a névérték alatt van, mert a hitelek után nem kell kamatot fizetni). Az IFRS szerint ezek a hitelek, amint azt a BayernLB könyvvizsgálója megerősítette, névértéken szerepelnek a mérlegben. Ebből az eltérésből adódóan a BayernLabo szintjén, következésképpen a BayernLB szintjén tőke keletkezik. Ennek az átállásnak a hatása a 2011. december 31-i állapot szerint 967 millió EUR-ban számszerűsíthető.

(102)

Németország kötelezettséget vállal arra, hogy a kitettségeket eredménysemleges módon 2017-ig további 10 milliárd EUR erejéig csökkenti, amely során minden bevételcsökkenést megfelelő költségcsökkenés egyenlít ki. A csökkentések a kitettségek számításának optimalizálásával vagy bizonyos tevékenységi területeken az eszközértékek leszorításával érhetők el.

(103)

A BayernLB a további 10 milliárd EUR kitettségcsökkentés szegmensenként történő felosztásának a szemléltetésére a következő megosztást bocsátotta rendelkezésre (a kitettségekre vonatkozóan a szerkezetátalakítási tervben található előrejelzésekkel szemben): további […] milliárd EUR összegű csökkentés a nagyvállalatok/kis- és középvállalkozások tevékenységi területen, […] milliárd EUR a DKB-nál, […] milliárd EUR az ingatlanfinanszírozási tevékenységi területen, […] milliárd EUR a piacfinanszírozási tevékenységi területen és […] milliárd EUR a szerkezetátalakítási részlegnél.

(104)

Németország szemléltetésül két lehetséges forgatókönyvet nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a kitettségek további 10 milliárd EUR-val történő csökkentése hogyan érhető el. Németország és a BayernLB véleménye szerint mindkét forgatókönyv teljesíthető.

(105)

Az első forgatókönyvben Németország ismerteti, milyen hatással járna a kitettségek tevékenységleépítés révén elért […] milliárd EUR és a kitettségek optimalizálása révén elért további […] milliárd EUR összegű csökkentése (lásd a 8. táblázatot).

8. táblázat

1. forgatókönyv

(106)

A második forgatókönyvben Németország ismerteti, milyen hatással járna a kitettségek tevékenységleépítés révén elért […] milliárd EUR és a kitettségek optimalizálása révén elért további […] milliárd EUR összegű csökkentése (lásd a 9. táblázatot).

9. táblázat

2. forgatókönyv

(107)

A bank szerint jelenleg nem lehet megmondani, hogy időben pontosan hogyan alakul a kitettségek leszorítása, mivel a csökkentés a kitettségek optimalizálásával és a tevékenységek leépítésével is elérhető.

(108)

A Bizottság kérésére a bank visszafizetési terveket készített (lásd a 10. és 11. táblázatot), amelyek a kitettségek 10 milliárd EUR összegű további csökkentését veszik figyelembe 2017-ig. A tervek elkészítésénél a bank a visszafizetés minden másodlagos hatását figyelembe vette, különösen a csendestársi részesedésekre vonatkozó kamatfizetéseket. A visszafizetési terv ezenkívül azon a konzervatív feltevésen alapul, hogy a felügyeleti hatóság a BayernLabo-hiteleknek a mérlegben az IFRS szerint névértéken való feltüntetése révén keletkező tőkét nem fogja prudenciális alapvető tőkének tekinteni (10. táblázat). Amennyiben azonban a felügyeleti hatóság a teljes összeget vagy annak egy részét prudenciális alapvető tőkének tekinti, ezt Németország kötelezettségvállalása szerint a visszakövetelés megfelelő részének visszafizetésére vonatkozó visszafizetési tervben 2013-tól figyelembe veszik (lásd a 11. táblázatot).

10. táblázat

Feltételezett visszafizetési terv, a BayernLabo-hitelek IFRS szerinti értékelése alapján keletkező pótlólagos tőke nélkül (millió EUR)

11. táblázat

Feltételezett visszafizetési terv, a BayernLabo-hitelek IFRS szerinti értékelése alapján keletkező […] pótlólagos tőkével együtt (millió EUR)

(109)

Németország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2009. április 29-én benyújtott eredeti, legutóbb Németország 2012. június 6-án és 12-én kelt levelével módosított szerkezetátalakítási tervet, beleértve az e határozat I. melléklete szerinti kötelezettségvállalásokat és az e határozat II. melléklete szerinti kikötéseket, az ezekben a mellékletekben meghatározott időszakon belül korlátozás nélkül végrehajtja.

(110)

A Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban ismertetett versenyjogi aggályok a következőkre vonatkoztak:

(111)

A kockázati fedezet bevezetésének időpontjában Németország úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés támogatási összege mintegy 1,6 milliárd EUR-t tesz ki. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megkérdőjelezte a támogatás összegének megállapítását, mindenekelőtt azért, mert nem történt meg az ABS-portfóliók piaci értékének értékelése; valamint hangsúlyozta, hogy az 50 bázispontos díjazás jóval az alatt az ár alatt van, mint amit egy piacgazdasági befektető elvárna.

(112)

A Bizottság kétségbe vonta a szerkezetátalakítási terv feltevéseit is, és aggályának adott hangot a BayernLB leányvállalatai, a HGAA és az MKB életképességével kapcsolatosan. A Bizottság ezenkívül megállapította, hogy nem történt határozott kötelezettségvállalás a HGAA, az MKB és a Banque LB Lux S.A. […]-ig történő értékesítésére.

(113)

A Bizottság véleménye szerint a mérlegfőösszeg és a kockázattal súlyozott eszközállomány tervezett csökkentése nem elegendő a támogatás esetleges versenytorzító hatásainak a lehető legalacsonyabban tartásához, mivel ennek a csökkentésnek egy nagy része az életképesség helyreállításához mindenképpen szükséges.

(114)

A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy az esetleges versenytorzítás további enyhítése érdekében magatartási szabályok és strukturális intézkedések formájában további lépéseket vár. Ezzel összefüggésben különösen az LBS lehetséges eladását nevezte meg.

(115)

A Bizottság azzal a követelménnyel kapcsolatosan, hogy a támogatásoknak a szükséges minimumra kell korlátozódniuk, megjegyezte, hogy mindeddig nem nyújtottak be egyértelmű javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a részvényesek hogyan vesznek részt a szerkezetátalakítással összefüggő terhek viselésében.

(116)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárást a HGAA megmentéséről szóló határozattal 2009 decemberében kiterjesztette az Ausztria által a HGAA javára szóló támogatási intézkedésekre. Az említett határozatban a Bizottság feltette a kérdést, hogy ezek az intézkedések a BayernLB számára nyújtott további támogatást képviselnek-e. A Bizottság megállapította azt is, hogy a HGAA megmentése és a könyv szerinti érték abból következő leírása veszélyeztetheti a BayernLB életképességét. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy bár a BayernLB kötelezettséget vállalt arra, hogy az esetleges versenytorzítás korlátozása érdekében eladja a HGAA-t, a HGAA eladása nem tekinthető a versenytorzítás korlátozására irányuló intézkedésnek, mert az eladás a BayernLB életképességének megtartásához szükségesnek tűnik. A Bizottság ezért kétségbe vonta, hogy a BayernLB által javasolt intézkedések elegendőek a versenytorzítások minimumra szorításához.

(117)

Németország nem vitatja, hogy a tőkejuttatás, a kockázati fedezet és a kezességvállalások állami támogatásnak minősülnek. A BayernLabo tőkéjének a BayernLB könyveibe történő átvezetésével kapcsolatosan azonban leszögezi, hogy az átkönyvelt összeg nem jelent állami támogatást, mivel az átvezetésre kizárólag a kapott támogatások egy részének a visszafizetése és a BayernLB tőkéjének a csökkentése miatt van szükség. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a BayernLabo tőkéje már az átkönyvelés előtt a BayernLB rendelkezésére állt, így a támogatási összeg mindenképpen alacsonyabb, mint az átvitt összeg.

(118)

Az ABS-portfólió 2008. december 31-i állapot szerinti tényleges gazdasági értékéről folytatott megbeszélésekkel és a Bizottság következtetésével kapcsolatosan, amely a szakértői jelentés azon megállapításán alapult, hogy a tényleges gazdasági érték a névérték 83,87 %-ának felel meg, Németország elállt egy új és átfogó újraértékelés figyelembevételétől. Németország elfogadta továbbá a 11,753 milliárd EUR összegű piaci értéket, ami a névérték 60 %-ának felel meg.

(119)

Németország kétségbe vonja, hogy az átvételi ár és a tényleges gazdasági érték közötti 1,96 milliárd EUR összegű különbözet egészének visszakövetelése szükséges. Németország különösen vitatja, hogy ezt a visszakövetelést […]-ben kell kifizetni, mivel a bank nem rendelkezik elegendő tőketartalékkal. Ugyanebből az okból Németország elutasítja a csendestársi részesedések visszafizetésére javasolt ütemtervet.

(120)

A szerkezetátalakítási támogatás jogi értékelésénél a BayernLB részére 2008 óta nyújtott valamennyi támogatást figyelembe kell venni.

(121)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(122)

Valamely intézkedés az alábbi feltételek teljesülése esetén minősül állami támogatásnak: az intézkedést állami forrásból finanszírozzák, olyan előnyt biztosít, amelynek révén bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelése előnyben részesül, ez az előny szelektív és az intézkedés torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, valamint az intézkedés alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Az említett feltételeknek együttesen kell teljesülniük kell ahhoz, hogy valamely intézkedés állami támogatásnak minősüljön.

(123)

Az a)–e) pontban ismertetettek szerint a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy ezek a feltételek minden támogatási intézkedésnél teljesülnek.

(124)

A Bizottság a megmentési határozatban ezzel kapcsolatosan már megállapította, hogy a (122) preambulumbekezdésben említett valamennyi feltétel teljesül. A BayernLB tőkéjének 10 milliárd EUR-val való megerősítése ezért állami támogatásnak minősül (44). Egy magánbefektető egy nehézségekkel küzdő vállalkozásnak semmi esetre sem adott volna egy ekkora összeget. A banknak nyújtott tőkejuttatás támogatási elemének ezért ennek a feltőkésítésnek a névértékét kell tekinteni. A Bizottság döntéshozatali gyakorlatával összhangban (45) a támogatás összege a tőkejuttatás névértékének felel meg, és így 10 milliárd EUR-t tesz ki.

(125)

A Bizottság a megmentési határozatban ezzel kapcsolatosan is kijelentette, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő valamennyi feltétel teljesül. A kockázati fedezet ezért állami támogatásnak minősül. Ezt a megítélést időközben az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló bizottsági közlemény (46) (a továbbiakban: az értékvesztett eszközökről szóló közlemény) is megerősítette, amely pontosítja az eszközátvételi intézkedésekre érvényes támogatási szabályokat. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény iránymutatást nyújt az állami támogatás szabályainak az értékvesztett eszközök átvételére irányuló intézkedésekre történő alkalmazásáról és ezáltal biztosítja a tagállamok által bevezetett eszközátvételi intézkedések esetében a támogatásra vonatkozó szabályok szerinti egyenlő bánásmódot.

(126)

Bár az intézkedés az értékvesztett eszközökről szóló közlemény elfogadása előtti, a Bizottságnak azonban a határozata meghozatalakor hatályos jogszabályokat és iránymutatásokat kell alkalmaznia, függetlenül attól, hogy a támogatási intézkedések mikor születtek, vagy azokat mikor jelentették be (47). A jelenlegi pénzügyi válság figyelembevételével a Bizottság az értékvesztett eszközökről szóló közleményt már alkalmazta olyan intézkedésekre, amelyeket a közlemény közzététele előtt jelentettek be (48).

(127)

A Bajor Szabadállam által nyújtott kockázati fedezet az értékvesztett eszközökről szóló közlemény hatálya alá tartozik. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 32. és azt követő pontjai tartalmazzák az eszközátvételi intézkedésekben való részvételre jogosult eszközök meghatározására és kategóriáinak (kosarainak) megállapítására vonatkozó alapelveket. A BayernLB ABS-portfóliójába különböző típusú eszközalapú értékpapírok tartoznak. A teljes portfólió mintegy felét az első- és másodrendű jelzáloghitelek közé tartozó, lakóingatlannal fedezett értékpapírok teszik ki. A portfólió további fontos részét képezik többek között az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok, a fedezett adósságkötvények és más (kereskedelmi és fogyasztói) ABS-papírok. Az eszközalapú értékpapírok e formáit az értékvesztett eszközökről szóló közlemény III. mellékletének 1. táblázata tartalmazza, ezért azokat az eszközátvételi intézkedésnél figyelembe kell venni.

(128)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 39. pontja alapján az eszközátvételi intézkedés esetén a támogatási összeg az eszközök átvételi ára és piaci ára közötti különbözetnek felel meg. Az átvételi ár, amelyet az „első veszteség” (1,2 milliárd EUR) névértékből (19,589 milliárd EUR) történő levonásával kell megállapítani, 18,389 milliárd EUR-t tesz ki. A portfólió piaci értéke mintegy 11,8 milliárd EUR (49). Az átvételi ár és a piaci érték közötti különbözet így legalább annak a veszteségnek az összegével egyezik meg, amelyre a reziduális veszteségre szóló garancia (4,8 milliárd EUR) nyújt fedezetet. A garancia ezért teljes egészében állami támogatásnak minősül. A támogatási összeg tehát, amelyet a kockázati fedezet nyújtása magában foglal, 4,8 milliárd EUR-t tesz ki.

(129)

A német mentőcsomag (50) keretében a SoFFin által 15 milliárd EUR összegben nyújtott kezességi garanciák állami támogatásnak minősülnek.

(130)

Először is a 2009 decemberében a HGAA javára hozott megmentési intézkedés a BayernLB-konszern szempontjából előnyösnek bizonyult, mivel máskülönben a HGAA-t leányvállalataként a banknak magának kellett volna feltőkésítenie (51). Miután Ausztria államosította a HGAA-t, a BayernLB feladta a HGAA-ban fennálló részesedését, így az már nem képezte a BayernLB részét, és ezért egy önálló támogatási eljárás tárgyát képezi. Ez a határozat nem befolyásolja az említett eljárást.

(131)

Másodszor Ausztria a BayernLB-nek a HGAA államosítása során a HGAA rendelkezésére bocsátott 2,638 milliárd EUR összegű finanszírozás tekintetében közvetlen garanciát nyújtott. Az intézkedést egyértelműen állami forrásokból finanszírozták. A HGAA államosítása és a garancia nélkül a BayernLB eszközeinek egy jelentős részét vélhetően elveszítette volna. A HGAA nehéz helyzetben volt, és a BayernLB a HGAA nehéz helyzetének megfelelő állami garancia révén mentesült a hitelkockázat alól. A garancia ezért a BayernLB számára gazdasági előnyt jelent. Mivel a BayernLB több tagállamban a fokozott nemzetközi verseny által jellemzett pénzügyi ágazatban tevékenykedik, ez az előny alkalmasnak tekinthető arra, hogy a belső piacon befolyásolja a kereskedelmet és torzítsa a versenyt. Az Ausztria által a HGAA-nak a BayernLB-n keresztül továbbra is rendelkezésre bocsátott finanszírozási eszközökre nyújtott garancia ezért a BayernLB javára nyújtott állami támogatásnak minősül.

(132)

A Bizottság 2004. október 20-i határozatában (52) megállapította, hogy állami forrásoknak (támogatott lakáshitelekből származó fennálló követeléseknek) a BayernLabón keresztül a BayernLB-re 1994-ben és 1995-ben történő átruházása állami támogatásnak minősül, amelyen keresztül nőtt a bank szavatoló tőkéje. A piacgazdasági befektető elve alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az átruházás állami támogatásnak minősül, mivel az érintett tőkét egyetlen piacgazdasági befektető sem ruházta volna át, különös tekintettel a megállapodás szerint az átruházott eszközökért fizetendő díjra, amelyet a Bizottság túl alacsonynak talált. A BayernLB alapszabályának módosítását követően az átruházott eszközök 2004. március 5-től a BayernLB versenyszférában kötött üzleteinek fedezésére már nem álltak rendelkezésre, hanem csak kezességvállalási célokra szolgáltak. Határozatában a Bizottság azt a véleményt képviselte, hogy ezzel a módosítással a tőke azon a napon elveszítette támogatási jellegét. A Bizottság ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a megállapodásban szereplő, a Bizottság által túl alacsonynak talált díjazás és a megfelelő díjazás közötti különbözet jogszerűtlen támogatásnak minősül, amelyet vissza kell fizettetni.

(133)

A rendelkezésre álló szavatoló tőke megerősítésére a BayernLB tehát a BayernLabo eredménytartalékának egy részét, amelyre annak tevékenységéhez már nincs szüksége, az anyabankra könyveli át. Ezáltal a tőke vagy a tőke hozamának egy része, amely korábban nem állt a BayernLB versenyszférában kötött ügyleteinek fedezésére rendelkezésre, más jelleget ölt, amely már nem korlátozódik arra, hogy fizetésképtelenség esetén biztosítékként szolgáljon. Ezzel a módosítással eltérnek a tőke eredeti céljától, hogy egy esetleg bekövetkező fizetésképtelenség esetén az tőketartalékként szolgáljon. A tőke BayernLabótól az anyabankra történő végleges átruházásával véget ér ez a felhasználásra vonatkozó korlátozás, így ezt a pénzt a BayernLB korlátozás nélkül felhasználhatja. Ezért a jogért a BayernLB sem a BayernLabónak, sem a Bajor Szabadállamnak nem fizet már díjat. A BayernLB számára ezért a Bajor Szabadállam előnyt biztosít, ha a BayernLB-nek a tőkét véglegesen átadja. Mivel a BayernLB több tagállamban a fokozott nemzetközi verseny által jellemzett pénzügyi ágazatban tevékenykedik, ez az előny alkalmasnak tekinthető arra, hogy a belső piacon befolyásolja a kereskedelmet és torzítsa a versenyt. Az 1 milliárd EUR összegű tőke átvitele a BayernLabóból a BayernLB-be ezért állami támogatásnak minősül.

(134)

A Németország által a BayernLB tőkéjének megerősítésével (a 2008. évi mentőcsomag keretében 10 milliárd EUR összegű feltőkésítés, valamint a BayernLabótól 2012-ben történt 1 milliárd EUR összegű tőkeátvitel, valamint a 4,8 milliárd EUR összegű kockázati fedezet) nyújtott támogatás teljes összege 15,8 milliárd EUR. Ez az összeg a 2008. évre vetítve a BayernLB 198 milliárd EUR összegű kockázattal súlyozott eszközállományának (kitettségének) mintegy 8 %-a. Ezenkívül Németország és Ausztria legalább 17,638 milliárd EUR összegű garanciát nyújtott a BayernLB-nek.

(135)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az az állami támogatás, amelyet „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” nyújtanak. A Bizottság a német mentőcsomag engedélyezésénél elismerte, hogy Németország gazdaságában fennáll a komoly zavar veszélye, és hogy a bankok megmentésére irányuló állami intézkedések alkalmasak arra, hogy megszüntessék ezt a zavart. Bár a gazdaság 2010 elejétől lassan fellendül, a Bizottság – figyelembe véve a pénzügyi piacokon rövid ideje ismét tapasztalható feszült helyzetet – továbbra is úgy véli, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján fennállnak az állami támogatás engedélyezésének feltételei. A Bizottság 2011 decemberében megerősítette ezt a véleményt, miután elfogadta az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról szóló közleményt (53), amely meghosszabbítja ezeknek a szabályoknak az alkalmazását.

(136)

Egy adott tagállam által a rendszer szempontjából fontosnak tartott bank, mint például a BayernLB összeomlása közvetlen hatást gyakorolhat a pénzügyi piacokra és ezzel a tagállam gazdaságának egészére. A pénzügyi piacok jelenlegi bizonytalan helyzete miatt a Bizottság a banki ágazatban hozott állami támogatási intézkedések értékelését továbbra is az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjára alapozza.

(137)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban kétségbe vonta a kockázati fedezet belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összefüggésben az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján meg kell vizsgálni, hogy az érintett eszközök a közlemény 32. pontja alapján átvételre jogosultak-e.

(138)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 46. pontja szerint a tagállamok feladata az értékvesztett eszközök bankoktól való átvételére számukra legalkalmasabb modell kiválasztása; annak érdekében, hogy megkönnyítsék a bank számára az életképesség helyreállítására való összpontosítást és elkerüljék a lehetséges érdekellentéteket, funkcionálisan és szervezetileg is egyértelműen el kell különíteni egymástól a kedvezményezett bankot és annak értékvesztett eszközeit, különösen a menedzsment, a személyzet és az ügyfelek tekintetében.

(139)

Bár a Bajor Szabadállam garancia formájában fedezetet nyújt a BayernLB számára az ABS-portfólióból eredő veszteségekkel szemben, a BayernLB mérlegében továbbra is szerepel minden fedezett eszköz.

(140)

A Bizottság elismeri, hogy a kimutatott eszközök és az azokat kezelő személyzet teljes elkülönítése a kockázati fedezet nagyságrendjének megfelelő garancia esetében nehéz, és a várható veszteség minimalizálására irányuló cél elérését hátráltathatja. A portfólió kezelőjét ezért semmi nem kötelezi arra, hogy kizárólag a fedezett eszközök kezelésével foglalkozzon, és ezeket a bank más eszközeitől elkülönítve, más módon kezelje.

(141)

A Bizottság véleménye szerint Németország megfelelő biztonsági intézkedéseket is tett az érdekellentétek elkerülése és a fedezett eszközökből eredő veszteségek minimalizálása érdekében (54). A BayernLB többek között létrehozott egy belső szerkezetátalakítási részleget, amelyhez több portfólió átkerül. A szerkezetátalakítási részleg feladata ennek a portfóliónak a leépítése és a BayernLB más üzletágaiban folyó tevékenységek leépítésének felügyelete is. A szerkezetátalakítási részleg a BayernLB más üzletágaitól funkcionálisan és szervezetileg is elkülönül (55).

(142)

A Bizottság a BayernLB ABS-portfóliójának értékelésével külső szakértőket bízott meg. A Bizottság döntéshozatali gyakorlatával összhangban a Bizottság szakértői csoportja a BayernLB ABS-portfóliójának tényleges gazdasági értékét a névérték 83,87 %-ában állapította meg. A tényleges gazdasági érték 16,429 milliárd EUR-t tesz ki.

(143)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 20. pontja szerint a támogatás iránti kérelem feltétele az eszközátvételi intézkedés tárgyát képező eszközök értékvesztésének teljes körű előzetes átláthatósága és közzététele a támogatható bank részéről. Ennek alapját elismert független szakemberek által ellenőrzött és az illetékes felügyeleti hatóság által hitelesített, megfelelő értékelés képezi. A Bizottság részletes adatokat kapott a fedezett portfólióról. Az 1,28 milliárd EUR összegű tőkeátviteli hatást a BaFin 2010 áprilisában megerősítette. A Bizottság ezért meg van győződve arról, hogy ez a feltétel teljesült.

(144)

A tehermegosztással kapcsolatosan az értékvesztett eszközökről szóló közleményben meghatározott alapelv megköveteli, hogy az értékvesztett eszközökhöz kapcsolódó veszteségeket a lehető legnagyobb mértékben a bankoknak maguknak kell viselniük. Az eszközöket ezért alapvetően a tényleges gazdasági értéknek megfelelő vagy az alatti áron kell átvinni. Ez például a tényleges gazdasági értékre történő előzetes leírással érhető el. Amennyiben előzetesen nem érhető el teljesen a megosztott teherviselés, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 24. pontja szerint a bank számára elő kell írni a veszteséghez vagy a kockázatfedezéshez való hozzájárulást, például visszakövetelési rendelkezés formájában vagy a bank által viselendő „első veszteségre” vonatkozó rendelkezés segítségével.

(145)

A határozat tárgyát képező esetben az értékvesztett eszközök átvitele az ABS-portfólió tényleges gazdasági értékre való előzetes leírása nélkül történt. A tehermegosztás tekintetében a BayernLB-nek azonban viselnie kellett volna az 1,2 milliárd EUR összegű „első veszteséget”.

(146)

A tényleges gazdasági érték, amelyet a Bizottság a névérték 83,87 %-ában határozott meg, 16,429 milliárd EUR-t képvisel. A 18,349 milliárd EUR összegű átvételi ár ezzel az „első veszteség” levonása után 1,96 milliárd EUR-val meghaladja a tényleges gazdasági értéket. Ezt az összeget, az úgynevezett átvételi különbözet összegét a BayernLB-től az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint haladéktalanul vagy egy későbbi időpontban vissza kell követelni.

(147)

Egy ilyen visszakövetelésnél a kedvezményezett banknak a tényleges gazdasági érték feletti, a garancia alá eső összeget teljes egészében vissza kell fizetnie. Amennyiben teljes körű visszakövetelésre nincs lehetőség, a versenytorzítás korlátozására átfogó intézkedéseket kell hozni. A Bizottság azonban nem lát okot arra, hogy a szóban forgó esetben a teljes körű visszakövetelés miért ne lenne lehetséges.

(148)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a BayernLB kész arra, hogy az elkövetkezendő hat évben 2015-ig a garancia mintegy 2 milliárd EUR összegű részére évi 3,75 %-os kiegészítő díjat (évente 75 millió EUR-t) és évente 45 millió EUR többletdíjat, azaz évente összesen 120 millió EUR-t fizessen. Ez a szabályozás évente 120 millió EUR visszafizetését eredményezné.

(149)

Ezt követően még 1,24 milliárd EUR marad fenn (a visszakövetelés 1,96 milliárd EUR-t kitevő összege, amelyből le kell vonni a (148) preambulumbekezdésben említett hatszori, évente fizetett 120 millió EUR-t), amelyet egy későbbi időpontban még vissza kell fizetni. A BayernLB kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy kifizesse ezt az összeget (lásd a (119) preambulumbekezdést).

(150)

A Bizottság szerint azonban az 1,96 milliárd EUR névleges összegű visszakövetelés kifizetése 2019-ig lehetséges. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint részleges visszakövetelés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes visszakövetelés a BayernLB technikai fizetésképtelenségét eredményezné. A Bizottság véleménye szerint azonban ez nem következne be, ha a visszakövetelés-fizetéseket időben, akár a szerkezetátalakítás időszakán túlra is elnyújtanák. Ez az eljárás nem áll ellentétben az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontjával, mivel abban nem egy bizonyos időszakról, hanem „egy későbbi szakaszban történő visszafizettetésről” van szó. Ez az értelmezés megfelel a Bizottság állandó döntéshozatali gyakorlatának (56). A Bizottság véleménye szerint ezért a tehermegosztással kapcsolatosan az értékvesztett eszközökről szóló közleményben meghatározott követelmény teljesül, ha a teljes visszakövetelés 2019-ig megvalósul.

(151)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (78) preambulumbekezdésében hangsúlyozta, hogy a bank által abban az időben fizetett 50 bázispontos díj jóval az alatt az ár alatt volt, amelyet egy piacgazdasági befektető elvárt volna.

(152)

Németország időközben vállalta, hogy a BayernLB a tőkeátviteli hatás után 6,25 %-os díjat fizet. Ez a díj megfelel annak a szintnek, amelyet a Bizottság döntéshozatali gyakorlata szerint engedélyezne (57).

(153)

Ennek alapján a BayernLB-nek az 1,28 milliárd EUR-t kitevő tőkeátviteli hatást 6,25 %-os díjjal kellene ellentételeznie. A BayernLB úgy nyilatkozott, hogy kész arra, hogy 2010. január 1-jétől […] az 1,28 milliárd EUR összegű tőkeátviteli hatás után 6,25 % alapdíjat, azaz évi 80 millió EUR-t fizessen.

(154)

Tekintettel arra, hogy a BayernLB az eszközöket érintő garanciáért évente 80 millió EUR összegű megfelelő díjat fizet, és feltéve, hogy Németország az 1,96 milliárd EUR összegű átviteli különbözet fennmaradó részének teljes körű visszakövetelését végrehajtja annak érdekében, hogy a tényleges gazdasági értéket összhangba hozza az átvételi árral, az ABS-portfólió eszközeire szóló garancia a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. A teljes körű visszakövetelés eléréséhez teljesülniük kell az e határozat II. mellékletében felsorolt kikötéseknek. E megfontolások alapján az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett kételyek eloszlanak.

(155)

Mindazon intézkedéseket, amelyek a Bizottság megállapítása szerint állami támogatásnak minősülnek, a BayernLB szerkezetátalakításával összefüggésben hozták. A Bizottságnak ebben a határozatban mindezeket az intézkedéseket vizsgálnia kell, beleértve az Ausztria által hozott intézkedéseket is. A pénzügyi szektor életképességének helyreállításáról és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékeléséről szóló közlemény (58) (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási közlemény) felsorolja azokat a feltételeket, amelyeket a jelenlegi válságban a pénzintézeteknek nyújtott szerkezetátalakítási támogatásokra alkalmazni kell. A szerkezetátalakítási közlemény alapján a jelenlegi válságban a pénzintézetek szerkezetátalakítása az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint abban az esetben egyeztethető össze a belső piaccal, ha az a bank életképességének helyreállítását eredményezi, a kedvezményezett bank megfelelő mértékű hozzájárulását írja elő (tehermegosztás), valamint a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik és a versenytorzulás korlátozására kielégítő intézkedéseket tartalmaz.

(156)

Ha a Bizottság egy bank szerkezetátalakítását a jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggésben elemzi, azokat a támogatási intézkedéseket veszi figyelembe, amelyek javítják a bank tőkeellátottságát. Döntéshozatali gyakorlatának nem képezi részét, hogy a likviditási támogatásokat vagy garanciákat a szerkezetátalakításhoz való szokásos hozzájárulásukon túl részletesen elemezze. Ennek figyelembevételével a Bizottság a Németország és Ausztria által nyújtott kezességi és likviditási garanciákat a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti.

(157)

A szerkezetátalakítási közlemény szerint a szerkezetátalakítási támogatásnak biztosítania kell, hogy a bank helyre tudja állítani az életképességét, miközben az e cél eléréséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia. Az eljárás megindításáról szóló határozat (99) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a szerkezetátalakítási terv nem tartalmaz a támogatás minimumra való korlátozására vonatkozó átfogó javaslatokat.

(158)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a BayernLB 10 milliárd EUR összegű tőkejuttatásban részesült, és ezzel az összes német tartományi bank közül egyértelműen a legmagasabb összeget kapta. A 2011. évi EBH-stressztesztnél a BayernLB EBH szerinti alapvetőtőke-megfelelési mutatója el is érte a 10 %-ot. A stressztesztben részt vevő 13 német pénzintézet közül a BayernLB volt a negyedik legjobb tőkeellátottsággal rendelkező bank. Tőkeellátottsága jobb volt, mint minden más német banké, amely állami támogatásban részesült (59) (a HRE kivételével), és jobb volt, mint minden más nagybanké, amely nem kapott tőkeinjekciót (mint például a Deutsche Bank és a Helaba Landesbank Hessen-Thüringen). A tőke egy részének visszafizetése nélkül a BayernLB az állami támogatás formájában rendelkezésre bocsátott többlettőkét más bankok, különösen más tartományi bankok kárára arra tudná felhasználni, hogy korábbi földrajzi tevékenységi területén kívül (60) agresszív versenyt folytasson. A versenytorzulás korlátozása érdekében tehát szükség van a tőke korlátozására.

(159)

Ezenkívül a BayernLB védelmet élvezne a versenynyomással szemben, ha tőkéjét nem kellene racionális módon felhasználnia. A bank ezzel a tőkét az optimális szintet el nem érő módon tudná felhasználni, ami hosszú távon átlag alatti hozamokat eredményezne. Egy ilyen túlzott tőkeellátottság az óvatosságot nélkülöző befektetések ellensúlyozására használható, ami azt eredményezné, hogy a hitelkockázatok nem volnának hatékonyan ellenőrizhetők. Ezzel az életképesség helyreállítására nem a helyes ösztönzési struktúra alakulna ki. Ezenkívül a túlzott feltőkésítés megakadályozná a bankot a versenyképes tőkearányos jövedelmezőség elérésében (61).

(160)

E nehézségek ellenére Németország nem kínált megoldást a többlettőke visszafizetésének módjára.

(161)

A Bizottság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a feltőkésítés egy 7 milliárd EUR összegű tőkejuttatásból és egy 3 milliárd EUR összegű csendestársi részesedésből áll össze. A csendestársi részesedésnél egy visszaváltható eszközről van szó. Ezenkívül ezt az eszközt a Bázel III előírásaira vonatkozó megállapodás előtt bocsátották a bank rendelkezésére, tehát a Bázel III előírásainak végrehajtásával már nem az EBH szerinti alapvető tőkeként fogják kezelni. Mivel az eszközhöz 10 %-os osztalékszelvény kapcsolódik, középtávon drága finanszírozási forrássá válik, és korlátozza a BayernLB osztalékfizetési lehetőségeit, ami így nem teszi vonzóvá a bankot új befektetők számára.

(162)

Szerkezetátalakítási terve szerint a bank ezenkívül a szerkezetátalakítás teljes időszakában nyereséges működést tervez. Ezt a nyereséget nem fizetnék ki osztalék formájában, mivel a BayernLB szerkezetátalakítás alatt áll. Emellett a kitettségek szerkezetátalakítási tervben meghatározott leépítésének tekintetbe vételével a bank tőkeellátottsága, és ezáltal visszafizetési képessége minden évben erősödne. Németország ezenkívül a kitettségek további, a szerkezetátalakítási tervben előirányzottakon túli csökkentését is vállalta, amelynek köszönhetően a BayernLB tőkéjének további 10 %-a felszabadulna.

(163)

Ennek alapján a Bizottság arra kérte Németországot, hogy a 3 milliárd EUR összegű csendestársi részesedésre vonatkozóan nyújtson be visszafizetési tervet, mielőtt az 2018-tól kikerül a prudenciális szempontból elismerhető alapvető tőkével szembeni követelményeknek teljesen megfelelő tőke köréből. Ennek alapján Németország benyújtotta a – Feltételezett visszafizetési terv, a BayernLabo-hitelek IFRS szerinti értékelése alapján keletkező pótlólagos tőke nélkül című – 10. táblázatban szereplő, visszafizetésére szóló forgatókönyvet.

(164)

A Bizottság véleménye szerint a támogatás a szükséges minimumra korlátozható, amennyiben a 3 milliárd EUR összegű csendestársi részesedést a 10. táblázatnak megfelelően visszafizetik. Ez a visszafizetés megfelelő eszköznek tekinthető egyrészt a bank előrejelzéseinek, másrészt a legújabb prudenciális követelményeknek a figyelembevételével, amelyek (ahogyan a jövőben a Bázel III előírásai is) a tőkeellátottság tekintetében 9 %-ot meghaladó alapvető tőkét, valamint tőketartalékot írnak elő. Ennek alapján és feltéve, hogy a II. melléklet előírásai szerint megtörténik a visszafizetés, a Bizottság azon a véleményen van, hogy a szerkezetátalakítási támogatás az életképesség helyreállításához szükséges minimumra korlátozódik.

(165)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a visszafizetési terv, különösen a BayernLabo tekintetében, az elszámolások és a prudenciális elbánással kapcsolatos bizonyos feltevéseken alapul, bár az alkalmazandó keretrendszer tekintetében van némi bizonytalanság. Amennyiben a feltevések megváltoznak, a visszafizetésnek a 11. táblázat szerint kell megtörténnie.

(166)

A Bizottság a bank életképességét a visszafizetési terv, valamint a bank és részvényesei hozzájárulása alapján fogja vizsgálni.

(167)

A szerkezetátalakítási terv értékelésénél a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a bank képes-e arra, hogy hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül helyreállítsa (a szerkezetátalakítási közlemény 2. szakasza). A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában ezzel kapcsolatosan kétségeinek adott hangot.

(168)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény szerint a hosszú távú életképességet a bank akkor éri el, ha saját erejéből és a vonatkozó prudenciális előírásokkal összhangban képes a tőkéért folytatott versenyben megállni a helyét. A banknak ehhez képesnek kell lennie valamennyi költsége fedezésére és kockázati profilja figyelembevételével megfelelő tőkearányos jövedelmezőség elérésére. A hosszú távú életképesség eléréshez szükség van továbbá arra, hogy az állami támogatást – a támogatásnyújtáskor feltételezett módon – idővel visszafizessék, vagy rendes piaci feltételeknek megfelelően ellentételezzék, biztosítva ezáltal, hogy minden kiegészítő állami támogatás megszűnik. Az életképesség helyreállítását egyrészt bankon belüli intézkedések révén és meggyőző szerkezetátalakítási terv alapján kell elérni; másrészt meg kell határozni, hogy mi okozza a bank nehézségeit és gyenge pontjait, és fel kell tárni, hogy azok a szerkezetátalakítással hogyan számolhatók fel. A sikeres szerkezetátalakítás különösen megköveteli az összes olyan tevékenységi területről való kivonulást, amely középtávon strukturálisan veszteséges maradna.

(169)

A Bizottság megállapítja, hogy ez a feltétel teljesül, mivel a szerkezetátalakítási terv a bank tőkepiaci tevékenységének terjedelmét és összetettségét is jelentősen csökkenteni kívánja, és külföldi tevékenységeinek szűkítését irányozza elő annak érdekében, hogy hazai regionális piacain magánügyfelek, valamint kis- és középvállalkozások számára kereskedelmi bankként egyik fő kompetenciájának megfelelő tevékenységre tudjon összpontosítani.

(170)

A szerkezetátalakítási közlemény 13. pontja szerint a szerkezetátalakítási tervnek olyan feltevéseken kell alapulnia, amelyeket az ágazatra vonatkozó referenciaértékekkel összehasonlítottak, és amelyeket a pénzügyi piacok jelenlegi válságában mutatkozó új elemekre való tekintettel módosítottak, és amelyek megfelelő stressz-szintet vesznek figyelembe.

(171)

A Bizottság megállapítja, hogy a BayernLB által benyújtott számadatok összhangban állnak a nemzetközi referenciaértékekkel. A makrogazdasági előrejelzések a nemzetközi intézmények előrejelzéseinek megfelelőek, és a devizapiacokat érintő becslések konzervatívnak tekinthetők. Ezzel kapcsolatosan a Bizottság megállapítja, hogy a BayernLB 2016-os EUR/USD-árfolyammal kapcsolatos előrejelzései a vásárlóerő-paritásnak megfelelőnél gyengébb dollárt feltételeznek, ami arra enged következtetni, hogy a BayernLB USD-bevételeit konzervatív módon számították át EUR-ra. A viszonylag magas EUR/USD-árfolyamra vonatkozó előrejelzések az előrejelzett nettó bevételekre rendszerint negatívan hatnak, mivel a BayernLB az USD-ban jegyzett forrásokkal összehasonlítva több USD-ban jegyzett eszközzel rendelkezik (62). A dollár euróval szembeni árfolyama az előrejelzések szerint a jelenlegi EUR/USD-árfolyam szintje és a határidős görbe szintje alatt van.

(172)

A BayernLB által végzett érzékenységi elemzés szerint ((89) preambulumbekezdés) a bank nyeresége emelkedne, ha az előrejelzésekben erősebb dollárt vennének alapul. Ez azzal magyarázható, hogy a BayernLB az USD-ban jegyzett forrásoknál több USD-ban jegyzett eszközzel rendelkezik, és ezért erős dollár esetén a dollárban beszedett nettó kamatoknak megfelelő EUR-összeg magasabb. Mivel a BayernLB az EUR-hoz viszonyítva gyengébb dollárból indul ki, mint a pénzügyi piacok, amelyek várakozásai a határidős görbékben nyilvánulnak meg, a feltevés stresszbiztosnak tekinthető.

(173)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a BayernLB előrejelzéseit egy sor, a társaság tevékenységével összefüggő szempont (a Szövetségi Munkaügyi Bíróság ítélete, a magyarországi MKB, a devizafedezeti költségek, adómérték) negatív hatásának a figyelembevétele érdekében módosította. Ez azt igazolja, hogy a bank pénzügyi előrejelzései konzervatívak, és a stresszt megfelelő mértékben tekintetbe veszik.

(174)

A 2012. június 6-án benyújtott pénzügyi előrejelzések szerint a BayernLB jövedelmezősége a bevételek mérsékelt emelkedése révén és a költségek csökkenése mellett fokozatosan helyreáll. Az előrejelzett bevételek a múltban elért szintnek megfelelőek. A kitettségekből eredő előrejelzett bevételek (a kockázattal súlyozott eszközök jövedelemszerző képessége) megfelelnek a BayernLB-vel összehasonlítható hitelintézetek előrejelzéseinek. A 4. táblázat szerinti előrejelzések a 2009-ben és 2010-ben elért szint alatt vannak (63). A Bizottság ezért a bevételi előrejelzéseket óvatosnak tekinti. Minden bevételi elem és különösen a jutalékbevételek előrejelzése összhangban áll a múltban elért szinttel.

(175)

A BayernLB abból indul ki, hogy a hitelezési üzletágban a veszteségekre képzett céltartalék csökken, ami összhangban áll azzal, hogy vélhetően középtávon ismét megindul a gazdasági növekedés. A BayernLB előrejelzése szerint a szerkezetátalakítási időszakban a költségek [15–30] %-kal csökkennek, ami végül [30–60] %-os költség-bevétel arányt eredményez. Ez az állami támogatásban részesült más bankok által elért szintnek megfelelő (64). A Bizottság véleménye szerint az életképesség helyreállításához a költség-bevétel arány javítására van szükség. Tekintettel a BayernLB üzleti modelljére, amely szerint a bank nem rendelkezik fiókokkal a magánügyfelek kiszolgálására (amelyek általában a lakossági bankok költség-bevétel arányának emelkedését eredményezik), a korábbi költség-bevétel arány terén elért szintek nem tekinthetők teherbírónak.

(176)

A finanszírozás tekintetében a tartományi bankok középtávon azon kihívás előtt állnak, hogy államilag garantált, szavatolt kötelezettségeiket mással kell felváltaniuk. Ezek a kötelezettségek e bankok számára olyan olcsó refinanszírozási forrást jelentenek, amelyek nem helyettesíthetők ugyanolyan költségen. 2010 végén a BayernLB-nél összesen 58 milliárd EUR szavatolt kötelezettség állt fenn. E kötelezettségek közül szinte mindegyik 2015 végén válik esedékessé. A Bizottság megállapítja, hogy az esedékessé váló szavatolt kötelezettségeket a BayernLB által 2011 júniusában előrejelzett, 70 milliárd EUR összegű mérlegfőösszeg-csökkentés bőven ki fogja egyenlíteni.

(177)

A bank által ajánlott további csökkentések alapján Németország vállalta, hogy a mérlegfőösszeget összesen mintegy 240 milliárd EUR-ra csökkentik. A 2011 júniusában benyújtott finanszírozási terv bizonyos finanszírozási források rendelkezésre állásának a hihetősége tekintetében számos gyenge pontot mutatott. Egyrészt a terv abból a feltevésből indult ki, hogy a kiemelt ügyfelek betétei [2–8] milliárd EUR-val emelkednek, ami 2010-hez viszonyítva […] %-os emelkedést jelentene. Másrészt a takarékpénztárakon keresztül elérhető B-típusú betétekből származó finanszírozás [1–5] milliárd EUR-val növekszik, ami 2010-hez képest […] %-os emelkedésnek felelne meg. Ezeket a megfontolásokat további [3–10] milliárd EUR összegű csökkentéssel vették figyelembe, amelyet a jelentős finanszírozást igénylő tevékenységi területeken (ingatlanok, nagyvállalatok és projektfinanszírozás) történő további csökkentéssel kell elérni. A BayernLB ezenkívül meggyőző tájékoztatást adott a rendelkezésre álló alternatív refinanszírozási forrásokról, különösen a jelzálogkötvények kibocsátása terén fennálló többletkapacitása tekintetében.

(178)

Ezenkívül a Bizottság a bankközi piacon a fedezetlen finanszírozástól való függőség csökkenését pozitívnak értékeli, amint azt a 6. táblázat ismerteti.

(179)

A szerkezetátalakítási közlemény 13. pontja szerint a hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha képes arra, hogy kockázati profilját figyelembe véve megfelelő tőkearányos jövedelmezőséget érjen el. A visszafizetés nélkül a bank nem lenne abban a helyzetben, hogy megfelelő tőkearányos jövedelmezőséget érjen el ahhoz, hogy a tőkepiacon versenyképes legyen. A szerkezetátalakítás után a bank – 10 %-os tőkemegfelelési mutatót feltételezve – [5–10] % tőkearányos jövedelmezőséget érne el. A 4. táblázatban szereplő tőkearányos jövedelmezőség meghatározása azonban 10 %-os tőkemegfelelési mutatón alapul, amelyet az EBH a 2011. decemberi stressztesztnél a BayernLB EBH szerinti alapvetőtőke-megfelelési mutatójaként állapított meg. A BayernLB előrejelzéseiben a tőkemegfelelési mutató megjelenítéséhez is ezt a mutatót használta (lásd a 4. táblázatot). A visszafizetés nélkül a tőkemegfelelési mutató azonban jóval magasabb lett volna (a (159) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a BayernLB tőkemegfelelési mutatói a 2011. decemberi 10 %-os szintből kiindulva a teljes időszak alatti tartós nyereség előrejelzése alapján csak akkor emelkedhetnek, ha ezt a nyereséget újra befektetnék), így a tőkearányos jövedelmezőség e szint alatt alakulna.

(180)

A II. mellékletben szereplő visszafizetési tervvel együtt a kitettségek Németország által vállalt további 10 milliárd EUR összegű csökkentése révén a tőkearányos jövedelmezőség 2016-ban ismét eléri a kb. [7–12] %-ot. A tőkearányos jövedelmezőség javulását az eredménysemlegesség teszi lehetővé, amely során el kell érni a kitettségek Németország által vállalt további leépítését. A bank által megvalósítható két szemléltető forgatókönyv alapján valószínűsíthető, hogy egy ilyen eredménysemleges csökkentés lehetséges.

(181)

A csökkentések azonban a kielégítő jövedelmezőség életképességi feltételét csak abban az esetben elégítik ki, ha a felszabaduló tőkét a bank tőkefeleslegének visszafizetésére használják. A szerkezetátalakítási időszak végén elért tőkearányos jövedelmezőség megfelel a BayernLB-vel összehasonlítható pénzintézetek prognózisainak (65).

(182)

A II. mellékletben szereplő visszafizetési terv szerint a bank jövedelmezőségét terhelő csendestársi részesedéseket teljes egészében visszafizetik. Ezeknek a csendestársi részesedéseknek a díjazása jelentősen meghaladná a bank tőkearányos jövedelmezőségét, és e részesedések a Bázel III előírásai alapján már nem fognak megfelelni a prudenciális előírások szerinti alapvető tőkével kapcsolatos követelményeknek. A benyújtott szerkezetátalakítási terv szerint a teljes visszafizetés megtörténik, miközben a bank tőkeellátottsága egy kényelmes szinten marad.

(183)

A tőkearányos jövedelmezőséget a bank kockázati profiljának figyelembevételével kell vizsgálni. A BayernLB korábban Németországon kívül is folytatott tevékenységet. A BayernLB különösen a nagyvállalati tevékenységi területen a hazai piacon BayernLB-ügyfelekkel kapcsolatban nem álló üzleti partnereknek és megfelelő biztosítékokkal nem rendelkező projektekre nyújtott hiteleket. A projektfinanszírozás külföldi projektekre összpontosult, amelyeknél az egyetlen fizetési garanciát a várható jövőbeni pénzforgalom jelentette.

(184)

Németország ezeken a tevékenységi területeken a nemzetközi ügyleteknél a kockázattal súlyozott eszközök szigorú korlátozására vállalt kötelezettséget. Németország azt is vállalta, hogy a bank tevékenységét egyértelmű meghatározások alapján hazai piaci kapcsolatokkal rendelkező ügyfelekre korlátozza annak érdekében, hogy visszaszorítsa a hitelkockázatokat azokkal az ügyfelekkel szemben, amelyeknél az ügyfélkapcsolat nem a bank regionális üzleti modelljén alapul. A bank tevékenységének új irányvonala a relatív kockázati szint csökkenését eredményezi. Ennek figyelembevételével az előrejelzett mintegy [7–12] %-os tőkearányos jövedelmezőség elfogadhatónak tekinthető.

(185)

A szerkezetátalakítási közlemény 13. pontja szerint a banknak a szerkezetátalakítás végén megfelelő tőkeellátottsággal kell rendelkeznie. A jelenlegi és a várható tőkeellátottságnak ezért a hatályos prudenciális előírásokkal összhangban álló óvatos értékelésen kell alapulnia (66). A Bizottság megállapította, hogy a feltevések óvatosnak tekinthetők, és a szerkezetátalakítási közlemény 13. pontja szerinti kielégítő mértékben veszik figyelembe a stresszt. Ezenkívül a Bizottság kérésére a tőke tekintetében benyújtott előrejelzések olyan visszafizetési terven alapulnak, amelyből kiderül, hogy a jelenlegi és a várható tőkeellátottság megfelel a felügyeleti hatóság (79) preambulumbekezdésben szereplő előírásainak. Következésképpen megfelelnek a legújabb prudenciális követelményeknek, amelyek a tőkeellátottság tekintetében 9 % feletti EBH szerinti alapvető tőkét, valamint tőketartalékot írnak elő. Ezzel a Bázel III előírásainak a betartása is biztosítva van.

(186)

A Bizottság tehát további stressz miatti intézkedések meghozatalának nem látja szükségét. Egyrészt az EBH a 9 %-os stresszteszt számításánál csak az államkötvényekkel kapcsolatos stresszt vette figyelembe, amely a BayernLB esetében nem jelentős. Másrészt a 2011. júniusi EBH-stressztesztnél a makro- és egyedi stressztényezőket csak 5 %-os EBH szerinti alapvetőtőke-megfelelési mutatóra alkalmazták. A Bizottság jelenleg nem tud arról, hogy az EBH most egy olyan stressztesztet követelne meg, amely a két teszt elveit kombinálja. Ilyen kombinációt más német pénzintézetek szerkezetátalakításának értékelésénél sem követeltek meg. Ehelyett a BaFin csak arra szólította fel a pénzintézeteket, hogy tartsák be a 9 %-os EBH szerinti alapvetőtőke-megfelelési mutatót (67). A Bizottság ezért most csak a 2011. decemberi stresszteszttel és a (79) preambulumbekezdésben említett pótlólagos tőketartalékkal összhangban álló, előreláthatólag előírt tőkeellátottságból tud kiindulni. Emellett szól az is, hogy a bankra és a makroökonómiai környezetre jellemző, várható stressztényezőket a tervekben már figyelembe vették.

(187)

A Bizottság feltétlenül elismeri a pénzügyi felügyelet szerepét. Ezért a Bizottság elfogadja, hogy a II. melléklet szerinti, éves részletekben történő visszafizetésre vonatkozó kikötést a felügyeleti hatóságnak engedélyeznie kell. A visszafizetési tervben előirányzott részletek kifizetésének a feltétele a BaFin által kiadott engedély is. Abban az esetben, ha a BaFin egy részlet kifizetését megtiltja vagy nem engedélyezi, a Bizottság kész arra, hogy az érintett összeg visszafizetésével kapcsolatos kötelezettséget halasztottnak tekintse. Amennyiben az összeg először elhalasztott visszafizetését a következő évben sem engedélyezik vagy ismételten megtiltják, veszélybe kerül a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, tehát Németországnak módosított szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania a Bizottsághoz.

(188)

Abban az esetben, ha a felügyeleti hatóság megtiltja vagy nem engedélyezi a visszafizetést, a bank nem mentesül automatikusan a visszafizetési kötelezettség alól, hanem ebben az esetben a bank fellépésére van szükség. Ugyanis ha a bank a felügyeleti hatóság minden előírásának a teljesítése esetén nem képes a visszafizetésre, alapvetően a kockázattal súlyozott eszközök további csökkentésével további tőkét kell felszabadítania. Ezenkívül elvileg minden késedelem esetében további kiegyenlítő intézkedéseket kell hozni (68). A Bizottság tehet alapvetően ragaszkodik ahhoz, hogy Németország további kiegyenlítő intézkedéseket foglaljon bele a szerkezetátalakítási tervbe. Ez egybevág a II. melléklet 4. pontjával.

(189)

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a Bizottságnak, amennyiben a prudenciális tőkekövetelmények a jövőben jelentősen meghaladják az e határozatban előirányzott szintet, valószínűleg – amint azt az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (69) 14. pontjának harmadik mondata előírja – arányos értékelést kell végeznie, amely csupán csekély pótlólagos szerkezetátalakítást tehet szükségessé.

(190)

A szerkezetátalakítási közlemény szerint vizsgálni kell azt is, hogy a szerkezetátalakítási terv foglalkozik-e a vállalatirányítási struktúra fennálló vagy potenciális gyengeségeivel. A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv jelentős módosításokat irányoz elő a bank jogi felépítésében és vállalatirányítási struktúrájában, amelyek a BayernLB-t a részvényesek esetleg megengedhetetlen befolyásával szemben kevésbé érzékennyé teszik, és a vállalat jobb ellenőrzését teszik lehetővé.

(191)

A végrehajtandó intézkedések biztosítják, hogy a BayernLB az alapszabály, a belső iránymutatások és eljárások vagy az alapszabállyal létrehozott szervek feladatai és összetétele tekintetében ne különbözzön versenytársaitól. A gazdasági indokoktól eltérő indíttatású üzleti döntések meghozatalának megakadályozására elegendő biztonsági intézkedés áll rendelkezésre. Jelentősen javul a vállalat ellenőrzésének minősége is. Az egyes szervek (közgyűlés, igazgatótanács és elnökség) egyértelműen és szigorúan elkülönülnek egymástól, és a szakértők bevonása, valamint az alkalmassági vizsga bevezetése, amelyen minden igazgatótanácsi tagnak át kell esnie, az igazgatótanács szakmaiságának előmozdítását szolgálja.

(192)

A vállalatirányítási keretrendszer megfelel a magánvállalkozásokkal szemben felállított követelményeknek, és részét képezi az (önkéntes) német vállalatirányítási kódex átültetése.

(193)

A közgyűlés pótlólagos befolyásolási lehetőségektől mentes szokásos közgyűlési hatáskörrel rendelkezik. A felügyelő bizottság tagjainak fele a vállalatirányítási kódexszel összhangban független tag. A német felügyeleti hatóság, a BaFin által bevezetett minőségi követelményeket, amelyek biztosítják az újonnan kinevezett felügyelő bizottsági tagok minimális szakképesítését, minden felügyelő bizottsági taggal szemben alkalmazni kell. A felügyelő bizottság elnökének feladatát a szerkezetátalakítási időszakban egy független tag látja el. Ezenkívül létrejön egy ellenőrzési és egy kockázati bizottság, amely bevált vállalatirányítási módszerekkel összhangban végzi munkáját.

(194)

Összességében tehát a BayernLB szerkezetátalakítási terve alkalmas a bank hosszú távú életképességének helyreállítására.

(195)

A szerkezetátalakítási közlemény azt is előírja, hogy a támogatás minimumra korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítás ne kizárólag az államot, hanem azokat is terhelje, akik a bankba befektettek, a bankoknak a szerkezetátalakítás finanszírozásához elsősorban a saját forrásaikat kell használniuk. Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapítja, hogy a saját hozzájárulásként javasolt értékesítések mértéke bizonytalan maradt.

(196)

Időközben Németország ígéretet tett arra, hogy a BayernLB a szerkezetátalakítási időszak végéig [40–70] leányvállalatát/részesedését el fogja adni. A bank ezeknek a leányvállalatoknak/részesedéseknek a többségét már értékesítette, és arra számít, hogy legkésőbb […]-ig minden értékesítést be tud fejezni. Az I. melléklet 11. pontjában és a III. mellékletben felsorolt, értékesítésre váró pénzügyi részesedések közé tartozik többek között az LBS Bayern, az MKB és a Banque LB Lux S.A., amelyek a BayernLB legnagyobb leányvállalatai közé tartoznak. Az elért bevételek és az esetleges nyereség a szerkezetátalakítási költségek fedezésére szolgálnak és hozzájárulnak ahhoz, hogy a támogatás a minimumra korlátozódjon.

(197)

Annak biztosítására, hogy a szerkezetátalakítási időszakban a bank tulajdonosai a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt a megfelelő tőkealap újbóli megteremtésében, Németország azt is vállalta, hogy a bank a szerkezetátalakítási időszak végéig vagy – ha a Bajor Szabadállam csendestársi részesedését addig nem fizették vissza teljes mértékben – azon túl is visszatartja az osztalékot és nem fizeti ki azokat a osztalékszelvényeket, amelyek kifizetésére jogilag nem köteles. A szerkezetátalakítási közlemény 26. pontjával összhangban ezért biztosítottá válik az, hogy a BayernLB nem használ állami támogatást a szavatoló tőke díjazására, ha a nyereség az ilyen díjakra nem elegendő. A visszafizetési terv betartásában a meghosszabbított osztalékfizetési és hibrid adósságszolgálati tilalom is segíti a BayernLB-t.

(198)

Egy másik szempont a Sparkassenverbandot érinti, amely annak ellenére, hogy a BayernLB részvényese volt, a 2008. évi megmentési intézkedésekben nem vett részt. Bár a Sparkassenverband részesedése a megmentésben való részvétel elmaradása miatt jelentősen felhígult, a szövetség időközben további különböző hozzájárulások teljesítését vállalta.

(199)

A takarékpénztárak (amelyek a (76) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint jelenleg egyenként rendelkeznek csendestársi részesedéssel) először is vállalták, hogy a banki tőke minőségének javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az általuk rendelkezésre bocsátott tőke továbbra is EBH szerinti alapvető tőkeként elismerhető maradjon, ezeket a csendestársi részesedéseket összesen mintegy [770–810] millió EUR összegben […] visszaveszik. Ellenszolgáltatásként a Sparkassenverband [810–840] millió EUR-t szavatoló tőkeként bocsát rendelkezésre, és ezzel növeli a BayernLB-ben fennálló részesedését. (70) Ily módon a takarékpénztárak elveszítik a biztos kamatfizetésre való jogosultságukat, anélkül hogy (az osztalékfizetési tilalom miatt) középtávon megfelelő osztalékfizetésben részesülnének.

(200)

Másodszor a Sparkassenverband vállalta, hogy az LBS-t 2012 végéig 818,3 millió EUR méltányos áron megvásárolja. Az ár meghatározásánál a Sparkassenverband annak ellenére, hogy a takarékpénztárak az LBS-termékek legfontosabb értékesítési csatornáját adják, nem kalkulált engedménnyel. Egy magánbefektető ezt valószínűleg megtette volna.

(201)

Ezen intézkedéseknek köszönhetően a Sparkassenverband részesedése, amely korábban 6 %-ra hígult, jelentősen, valószínűleg 25 %-ra emelkedik.

(202)

Végül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Németország a BayernLB javára mutatkozó, az eszközökre nyújtott garanciából (kockázati fedezetből) eredő előnyt, amennyiben az meghaladja a tényleges gazdasági értéket, teljes egészében visszakapja. A bank és részvényeseinek a terhekből való részesedése ezért megfelelőnek tekinthető, és megállapítható, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban ezzel kapcsolatosan megfogalmazott aggály eloszlott.

(203)

A szerkezetátalakítási közlemény végül előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek a versenytorzulás korlátozását célzó intézkedéseket kell tartalmaznia. Ezeket az intézkedéseket az azon piacokon jelentkező versenytorzulásokhoz kell igazítani, amelyeken a kedvezményezett bank a szerkezetátalakítás után működni fog. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: először a támogatási összeg, valamint a támogatás odaítélésének feltételei és körülményei, másodszor azoknak a piacoknak a jellemzői, amelyeken a kedvezményezett bank működni fog. A Bizottságnak továbbá figyelembe kell vennie a kedvezményezett bank saját hozzájárulásának mértékét, valamint a szerkezetátalakítási időszak alatti tehermegosztást.

(204)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság a versenytorzulás korlátozására javasolt intézkedéseket elégtelennek ítélte. A módosított szerkezetátalakítási terv a versenytorzulások korlátozására további intézkedéseket irányoz elő.

(205)

A szóban forgó ügyben a támogatás összege mintegy 15,8 milliárd EUR összegű tőketámogatás, amely 10 milliárd EUR összegű feltőkésítésből, 4,8 milliárd EUR összegű kockázati fedezetből és a BayernLabo tőkéjének 1 milliárd EUR összegben a BayernLB-be történő átviteléből áll. Ez az összeg nem tartalmazza sem a SoFFin mintegy 15 milliárd EUR összegű kezességi garanciáját (amelyből 5 milliárd EUR-t felhasználtak) (71), sem az Ausztria által arra a 2,638 milliárd EUR-ra nyújtott garanciát, amelyet a BayernLB kész volt a HGAA-ban finanszírozási forrásként továbbra is rendelkezésre bocsátani. A 15,8 milliárd EUR támogatási összeg az intézkedéseket követően a kockázattal súlyozott eszközök (2008-ban 198 milliárd EUR összegű kitettség) 8 %-ának felel meg. Ez az összeg tovább emelkedik, ha figyelembe vesszük a 2,638 milliárd EUR összegű garanciát, amelyet a bank Ausztriától kapott, és a SoFFin 15 milliárd EUR összegű kezességi garanciáját (amelyből 5 milliárd EUR-t felhasználtak). A kedvezményezett banknak nyújtott támogatás összege ezért nagyon magas. Ennek megfelelően az esetleges versenytorzulások korlátozásához átfogó intézkedésekre van szükség, még akkor is, ha figyelembe vesszük a kedvezményezett bank és részvényesei által a szerkezetátalakítási időszak alatt biztosított megfelelő saját hozzájárulást és vállalt teherviselést.

(206)

Az új szerkezetátalakítási tervben ezért az eredeti szerkezetátalakítási tervben előirányzottnál jóval nagyobb mérlegfőösszeg-csökkentés szerepel. A BayernLB mérlegfőösszegét a 2008 végi eszközállomány alapján 51 %-kal, 421,7 milliárd EUR-ról 206 milliárd EUR-ra (2015-ben 239,4 milliárd EUR) fogja csökkenteni.

(207)

Ennek érdekében a BayernLB kész arra, hogy jelentős számú bel- és külföldi leányvállalatát/részesedését eladja és részesedési portfólióját jelentősen szűkítse. Ezeket az értékesítéseket […]-ig le kell bonyolítani, vagy az érintett leányvállalatok/részesedések […] után nem köthetnek új ügyleteket. A 12. táblázat a legnagyobb értékesítésekről nyújt áttekintést.

12. táblázat

Jelentős részesedések értékesítése

(208)

Ezek az eladások a bank minden nemzetközi pénzintézetére kiterjednek. A már 2008-ban szerkezetátalakítási támogatásra szoruló HGAA értékesítése hozzájárult a BayernLB életképességének helyreállításához. Még ha a versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések kiterjedésének értékelésénél figyelmen kívül is hagyjuk a HGAA-t, a mérlegfőösszeg csökkentése még mindig 45 %-ot tesz ki (421,7 milliárd EUR – 44,6 milliárd EUR = 377,4 milliárd EUR) a 206 milliárd EUR-val szemben.

(209)

Ezenkívül a BayernLB nemzetközi fiókjai és képviseletei számát héttel csökkenti, és fennmaradó londoni, párizsi, New-York-i és milánói fiókjait jelentősen visszafejleszti.

(210)

Tekintettel a kapott támogatás magas összege révén előidézett versenytorzulásra, a Bizottság a bank mérlegfőösszegének több mint a felét kitevő csökkentést összességében megfelelőnek tekinti. Egy ilyen csökkentés megfelel a Bizottság más tartományi bankok esetében követett döntéshozatali gyakorlatának (73).

(211)

Az említett átfogó strukturális intézkedések mellett a BayernLB néhány magatartási korlátozást is vállalt. A bank kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerkezetátalakítási időszak alatt az alkalmazotti (fix és változó) juttatások terén 500 000 EUR felső határt alkalmaz, valamint felvásárlási tilalmat és osztalékfizetési tilalmat vállal. Az alkalmazotti juttatásokra vonatkozó korlátozások a csendestársi részesedések visszafizetéséig és a visszakövetelés lezárásáig – ami 2019 előtt vélhetően nem következik be – automatikusan meghosszabbodnak (még ha a fizetések felső határához képest csekélyebb mértékben is). Ezekkel az intézkedésekkel a visszafizetést ösztönző struktúra jön létre, és a bankot meggátolják versengő vállalkozások felvásárlásában annak kizárása érdekében, hogy a támogatással a BayernLB nem természetes növekedését finanszírozzák.

(212)

Ezenkívül a BayernLB a nagyvállalatok, a projektfinanszírozás és az ingatlanok területén a fennmaradó nemzetközi tevékenységek terjedelmét és abszolút volumenét az I. melléklet szerint jelentősen korlátozni fogja. Ezáltal a BayernLB fő piacain más piaci szereplők számára szabad kapacitások nyílnak meg.

(213)

Németország kötelezettséget vállalt arra is, hogy a BayernLB kivonul olyan tevékenységekből, mint például a hajó- és repülőgép-finanszírozás. A bank Bajorországon kívül a közszféra finanszírozását is beszünteti.

(214)

Tekintettel ezekre a különböző intézkedésekre és a fenti megállapításra, hogy a saját hozzájárulás és a tehermegosztás megfelelő, a Bizottságnak az a véleménye, hogy kielégítő intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy az esetleges versenytorzulást a BayernLB-nek nyújtott támogatások magas összege ellenére korlátozzák.

(215)

A szerkezetátalakítási közlemény 5. szakasza rendszeres jelentéstételt ír elő annak érdekében, hogy a Bizottság meggyőződhessen a szerkezetátalakítási terv szabályszerű végrehajtásáról. Az első jelentést legkésőbb hat hónappal a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását követően kell benyújtani a Bizottsághoz. E célból Németországnak ellenőrzési megbízottat kell kijelölnie, és évente kétszer ellenőrzési jelentést kell benyújtania.

(216)

Az egyes visszafizetésekhez a német felügyeleti hatóság, a BaFin jóváhagyása szükséges. Amennyiben a bank nem éri el a visszafizetési tervben meghatározott célokat, Németországnak a II. melléklet 4. pontjával összhangban módosított szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania a Bizottsághoz. Egy ilyen új bejelentés esetén a versenytorzulás korlátozásához alapvetően további intézkedések szükségesek.

(217)

A Bizottság elismeri, hogy az I. melléklet 33. pontja szerint a kitettségek további csökkentésével biztosítható, hogy a BayernLB a csendestársi részesedések fennmaradó részét 2017-ben vissza tudja fizetni. A Bizottság értékelését a kitettségeknek az egyes szegmensek vonatkozásában az I. melléklet 33. pontjában megadott időtartamon belüli csökkentésére és tevékenységi területek szerinti másodlagos hatására alapozta. Amennyiben a BayernLB a terv végrehajtásánál, tekintettel az új prudenciális és makroökonómiai fejleményekre, a megadott határidőket befolyásoló optimalizálási lehetőségeket lát, Németországnak ezen eltérésekről értesítenie kell a Bizottságot, kivéve, ha valamely szegmens esetében a csökkenésnél az eltérés 2017-ben legfeljebb [10–15] %-ot tesz ki, a csökkenés összességében az I. melléklet 33. pontjában meghatározott összmértéknek megfelelő és nem érinti a BayernLB szerkezetátalakítási tervben leírt életképességét. Új bejelentés esetén a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a változások érintik-e a tőkeátviteli hatás maximalizálását, egyúttal minimalizálják-e a másodlagos negatív hatásokat és ezáltal nem befolyásolják-e a bank életképességét.

(218)

Tekintettel a bank előrejelzéseire és figyelembe véve a legújabb, a tőkeellátottság tekintetében 9 %-ot meghaladó alapvető tőkét, valamint tőketartalékot előíró prudenciális követelményeket, továbbá a Bázel III előírásait, a szerkezetátalakítási intézkedések, Németország kötelezettségvállalásait is beleértve, alkalmasak arra, hogy helyreállítsák a BayernLB életképességét, és kiegyenlítsék a támogatási intézkedésekkel előidézett versenytorzulást. Feltéve, hogy a támogatások egy részét visszafizetik, és megtörténik a visszakövetelés, a szerkezetátalakítási terv azt is biztosítja, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, és a bank megfelelő saját hozzájárulást nyújt. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség a II. melléklet szerint teljesül, a szerkezetátalakítási támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(219)

A Bizottság azzal kapcsolatos aggályai, hogy a Sparkassenverband nem megfelelően vett részt a tehermegosztásban és előnye származott a megmentési intézkedésekből, szintén eloszlottak. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában rámutatott, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás során vélhetően vizsgálni fogja a BayernLB értékelésének, és ezzel a Sparkassenverband tulajdonában maradt részesedés kiszámításának helytállóságát. Ezzel összefüggésben a Bizottság Németországtól információkat kért a Sparkassenverbandnak a megmentéshez való hozzájárulásáról. A takarékpénztárak csendestársi részesedésének átalakítása és azt követően a Sparkassenverbandon keresztüli tőkejuttatás révén, amelynek részesedése ezáltal megnő, időközben megfelelő tehermegosztást sikerült elérni. Ezenkívül a Bizottság nem állapított meg szabálytalanságokat a bank értékelésénél, amely 2008-ban a részesedések felosztásának alapját képezte. Semmi nem indokolja tehát a Sparkassenverbanddal kapcsolatos ezen aggályok további vizsgálatát.

(220)

Tekintettel Németország szerkezetátalakítással kapcsolatos kötelezettségvállalásaira és a II. mellékletben meghatározott, a támogatás egy részének és a visszakövetelésnek a visszafizetését érintő kikötésekre, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a kockázati fedezet összhangban áll az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5. szakaszával, a szerkezetátalakítási támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, és a versenytorzulások tekintetében kielégítő intézkedések születtek, valamint a benyújtott szerkezetátalakítási terv alkalmas a BayernLB hosszú távú életképességének helyreállítására. A szerkezetátalakítási támogatás ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető,

a)

a Bayerische Landesbanknak a Bajor Szabadállam általi 10 milliárd EUR összegű feltőkésítése;

b)

a Bayerische Landesbank részére a Bajor Szabadállam által a reziduális veszteségre kockázati fedezet formájában nyújtott 4,8 milliárd EUR összegű garancia;

c)

a Bayerische Landesbank részére Németország által nyújtott 15 milliárd EUR összegű kezességi garanciák;

d)

a Bayerische Landesbank részére Ausztria által nyújtott 2,638 milliárd EUR összegű finanszírozási garancia; és

e)

a Bajor Szabadállam Bayerische Landesbodenkreditanstaltban fennálló 1 milliárd EUR összegű tőkéjének átvitele a Bayerische Landesbankba.