8.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/1

(1)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unión belüli beruházások finanszírozására irányuló alapvető feladata mellett – amely a továbbiakban is az EBB fő feladata és célkitűzése – végrehajt az Unión kívüli, az Unió külső politikáit támogató finanszírozási műveleteket is. Ez az EBB pénzügyi ereje révén lehetővé teszi az Unión kívüli régiók számára rendelkezésre álló uniós költségvetési forrásoknak a megcélzott harmadik országok számára előnyös módon történő kiegészítését. Az ilyen finanszírozási műveletekkel az EBB közvetve hozzájárul az Unió általános elveinek és szakpolitikai céljainak a megvalósulásához, amelyek magukban foglalják a szegénységnek az inkluzív növekedés és fenntartható gazdaság révén történő csökkentését, a környezeti és társadalmi fejlődést, valamint az Unión belüli növekedést a változó globális gazdasági feltételek mellett.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 209. cikke (3) bekezdésének a 208. cikkel együtt értelmezett rendelkezése szerint az EBB az alapokmányában megállapított feltételek szerint hozzájárul azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásához, amelyek az Unió fejlesztési együttműködési politikája tekintetében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükségesek.

(3)

Az Unió külső tevékenységének támogatása, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az EBB úgy tudjon az Unión kívüli beruházásokat finanszírozni, hogy az ne befolyásolja a hitelbesorolását, az EBB Unión kívül végrehajtott műveleteinek többségét a Bizottság által kezelt európai uniós költségvetési garancia (a továbbiakban: az uniós garancia) fedezi. Ez továbbá javítja az EBB hitelképességét a pénzügyi piacokon, ami elsődleges fontosságú.

(4)

A 2007. február 1. és 2013. december 31. közötti időszakban aláírt EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozó uniós garanciát legutóbb az 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (2) állapította meg. Az uniós szakpolitikákat támogató, az Unión kívüli EBB-finanszírozási műveletekhez a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan is biztosítani kell az uniós garanciát.

(5)

A 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel (3) létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a továbbiakban: a garanciaalap) biztosítja az Unió költségvetése számára az EBB-finanszírozási műveletekhez, valamint az Unión kívüli makroszintű pénzügyi támogatásokhoz és az Euratom-kölcsönökhöz kapcsolódó veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot.

(6)

Meg kell állapítani az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra potenciálisan jogosult országok jegyzékét. Helyénvaló továbbá megállapítani az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult országok listáját is.

(7)

Fel kell venni Bhutánt az EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult országok listájára, Mianmart/Burmát pedig fel kell venni mindkét listára, mivel a közelmúlt fejleményei lehetővé tették az Unió és Bhután, illetve az Unió és Mianmar/Burma közötti kapcsolatok új fejezetének a megnyitását, miáltal támogathatóvá válnak a két országban zajló politikai és gazdasági reformok.

(8)

A jelentős szakpolitikai változásokhoz való alkalmazkodás érdekében az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult országok listáját megfelelően felül kell vizsgálni, és a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan. A Bizottság III. mellékletre vonatkozó módosításainak a gazdasági, társadalmi, környezeti és politikai – különösen a demokráciával, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos – szempontokra egyaránt kiterjedő átfogó értékelésen kell alapulniuk. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(9)

Annak érdekében, hogy a 480/2009/EK, Euratom rendeletnek megfelelően figyelembe lehessen venni a garanciaalap tényleges feltöltési igényeinek a potenciális alakulását, az uniós garancia maximális felső összeghatárát egy 27 milliárd EUR maximális összegű rögzített felső összeghatárra, valamint egy további, 3 milliárd EUR összegű opcionális összegre kell bontani. Az Unió általános költségvetésében a garanciaalap (01 03 06. költségvetési tétel) tartalékképzése utólag történik az n-2. év végén fennálló garantált külső hitelezési kintlevőségek eredményadatai alapján. Tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 2006/1638/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra, az uniós költségvetési forrásokat felhasználó, 2007-nél korábbi műveletek keretében végrehajtott mediterrán kockázatitőke- és hitelbefektetésekből visszaáramló források az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz számára létrehozott vagyonkezelői számlán kerülnek elhelyezésre. A visszaáramló források egy részét a garanciaalap keretében kell felhasználni, kivételes intézkedésként annak biztosítására, hogy az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatára megfelelő szinten maradjon a 2014–2020-as időszakban. A fennmaradó forrásokat vissza kell forgatni az Unió általános költségvetésébe.

(10)

A kiegészítő opcionális összeg részben vagy egészben történő igénybevételéhez az alábbiakat kell mérlegelni: az e határozat EBB általi végrehajtása terén elért eredmények, különös tekintettel az EBB műveleteinek az eredményeire, többek között az eredményértékelési keretből származó információk alapján, beleértve a fejlesztésre gyakorolt hatásokat is; a garanciaalap feltöltési igényei, figyelembe véve a garanciaalapból támogatott összes tevékenységhez kapcsolódó múltbeli és jövőbeli kifizetendő összegeket; a támogatásra jogosult régiók és országok makrogazdasági, pénzügyi és politikai helyzete a félidős felülvizsgálat időpontjában.

(11)

Az uniós garancia által az egyes régiók vonatkozásában fedezett összegeknek továbbra is az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozás felső határait kell jelenteniük, és nem olyan célösszegeket, amelyeket az EBB-nek teljesítenie kell. E felső határokat e határozat félidős felülvizsgálatakor értékelni kell, különösen az EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult régiók és országok listájában bekövetkező lehetséges változásokra tekintettel.

(12)

Az EBB finanszírozási-műveleteknek összhangban kell lenniük a kedvezményezett ország saját stratégiáival. Ennek fényében, a koherencia erősítése és az EBB külső finanszírozási tevékenységének fokozottabban az uniós szakpolitikák támogatására való összpontosítása, valamint a kedvezményezettek számára a lehető legtöbb előny biztosítása érdekében az 1080/2011/EU határozat az EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozóan valamennyi jogosult régióra és országra kiterjedő általános célokat határozott meg – azaz a helyi magánszektor fejlesztését, különösen a kkv-k támogatását, a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztését, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást –, alapul véve az EBB komparatív előnyeit azokon a területeken, amelyeken eddig is jó eredményeket ért el. Ezeket a célokat ebben a határozatban is fenn kell tartani a fenntartható fejlődés és munkahelyteremtés további előmozdítása érdekében.

(13)

A kkv-k, köztük az e határozat hatálya alá tartozó régiókban befektető uniós kkv-k forráshoz jutásának elősegítése alapvető szerepet tölthet be a gazdasági fejlődés élénkítésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben. A kkv-k hatékony elérése céljából az EBB-finanszírozási műveleteknek eredményközpontúnak kell lenniük. Az EBB-nek, amennyiben lehetséges, a helyi fejlődés támogatása érdekében be kell ruháznia a kis- és középvállalkozások kutatási és innovációs tevékenységeibe. Az EBB-nek együtt kell működnie a támogatásra jogosult országokban működő, a helyi gazdaságba integrált helyi pénzügyi közvetítő intézményekkel, különösen annak biztosítása céljából, hogy a pénzügyi előnyök egy része továbbkerüljön ezek ügyfeleihez, és hogy hozzáadott értéket nyújtsanak az egyéb finanszírozási forrásokhoz képest. Az EBB-nek ezenfelül a lehető legnagyobb mértékben törekednie kell pénzügyi partnereinek diverzifikációjára azokban az országokban, amelyekben működik. Az átvilágítás keretében az EBB-nek meg kell vizsgálnia, hogy a kkv-kat pénzügyi közvetítőn keresztül támogató finanszírozási műveletek összhangban vannak-e a regionális technikai operatív iránymutatásokkal, az eredményértékelési kerettel és az EBB normáival. Az EBB-nek jelentési mechanizmust kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a kkv-knak szánt pénzösszegeket azok javára használják fel. Az EBB-nek a félidős felülvizsgálathoz történő hozzájárulásként összevont beszámolót kell benyújtania a kkv-k e határozat alapján történő finanszírozásáról.

(14)

Az uniós garancia által biztosított fedezet, amely az állami és politikai kockázatokra korlátozódik, a mikrofinanszírozás terén önmagában nem elég ahhoz, hogy az EBB hathatós tevékenységet fejtsen ki. Az ilyen tevékenységet ezért adott esetben a más eszközök keretében rendelkezésre álló költségvetési erőforrásokhoz kapcsolódva, illetve – a növekedés előmozdításának eszközeként és a szegénységnek a szegényebb országokban történő csökkentéséhez való közvetett hozzájárulás céljából – többek között helyi szintű közvetítő intézményeken keresztül kell végrehajtani.

(15)

Az EBB-nek folytatnia kell a társadalmi, környezeti és gazdasági infrastruktúra – többek között a közlekedés és az energia – terén végrehajtott beruházási projektek finanszírozását, és mérlegelnie kell az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát támogató tevékenységének a fokozását, amennyiben ez egyértelműen hozzáadott értéket jelent.

(16)

Az uniós garancia éghajlat-változási dimenziójának erősítése érdekében be kell vezetni a műveletek volumenére vonatkozó általános célszámot és egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az uniós garancia keretében támogatott projektekből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás előzetes felmérését. Az összes EBB-finanszírozási műveletből legalább 25 %-nak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást támogató finanszírozási műveletnek kell lennie, hogy ezzel előmozdítsa az Unió globális éghajlat-politikai céljainak megvalósulását. Az EBB-nek a Bizottsággal együttműködve támogatnia kell technikai szakértelmével az EBB-finanszírozási műveletekből részesülő állami és magánpartnereket az éghajlatváltozásból eredő kihívások kezelése és a rendelkezésre álló finanszírozás lehető legoptimálisabb felhasználása érdekében. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó projektek számára rendelkezésre kell állnia a koncesszionális finanszírozás lehetőségének. Az EBB-finanszírozási műveleteket – amennyiben lehetséges és célszerű – az Unió általános költségvetéséből biztosított forrásokkal kell kiegészíteni, az uniós külső támogatás keretében az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök megfelelő kombinálásával. E tekintetben a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett éves jelentésében részletesen be kell számolnia az e projektek finanszírozására igénybevett pénzügyi eszközökről, feltüntetve az EBB-finanszírozási műveleteknek összegeit és a támogatások megfelelő összegeit.

(17)

Az általános célok hatókörébe tartozó területeken az országok közötti regionális integrációnak – így különösen az előcsatlakozási folyamatban részt vevő országok, a szomszédságpolitikai partnerországok és az Unió közötti gazdasági integrációnak – az EBB-finanszírozási műveletek egyik alapvető céljának kell lennie. Ezzel összefüggésben az EBB-nek képesnek kell lennie arra, hogy az általános célok körébe tartozó területeken az uniós vállalatok általi – az Unióval való gazdasági integrációt előmozdító, valamint a technológia- és tudástranszfer elősegítéséhez hozzájáruló – közvetlen külföldi befektetések révén is támogassa a partnerországokat, amennyiben a beruházási projektek átvilágítása során kellő figyelmet fordítanak azon kockázat minimálisra csökkentésére, hogy az EBB-finanszírozási műveletek negatív hatásokkal járjanak az Unióban a foglalkoztatásra nézve. Az EBB-t ösztönözni kell továbbá arra, hogy kockázattűrő képességének figyelembevétele mellett saját kockázatára is támogassa az uniós vállalatok partnerországokba irányuló közvetlen külföldi befektetéseit.

(18)

Az EBB-nek rendszeresen el kell végeznie az e határozat alapján támogatott tevékenységek utólagos vagy félidős értékelését e tevékenységek relevanciájának, eredményeinek és fejlesztési hatásainak értékelése és a jövőbeli tevékenységek javítását lehetővé tevő szempontok feltárása érdekében. Ezen értékeléseknek hozzá kell járulniuk az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatósági elemzéshez.

(19)

Az uniós garancia általános céljait és azok végrehajtását összekapcsoló gyakorlati intézkedéseket regionális technikai operatív iránymutatásokban kell meghatározni. Ezen iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a tágabb uniós regionális szakpolitikai kerettel, többek között az európai szomszédságpolitikában alkalmazott differenciálás elvével. Az uniós külső politikák és prioritások változásainak figyelembevétele érdekében e határozat elfogadása után sort kell keríteni a regionális technikai operatív iránymutatások felülvizsgálatára és a félidős felülvizsgálatot követő aktualizálására is. A regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálásánál egyebek mellett a támogatható országokban történt releváns fejleményeket is figyelembe kell venni.

(20)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. sz. jegyzőkönyvvel összhangban az e határozat alapján végzendő EBB-finanszírozási műveletek céljából közvetlenül az EBB-hez benyújtott kérelmeket továbbítani kell a Bizottsághoz annak véleményezése céljából, hogy a kérelmek megfelelnek-e a vonatkozó uniós jogszabályoknak és szakpolitikáknak. Amennyiben az e határozat hatálya alá tartozó EBB-finanszírozási műveletek esetében a Bizottság bármely műveletről kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a szóban forgó műveletet nem fedezheti az uniós garancia.

(21)

Jóllehet az EBB ereje továbbra is abban nyilvánul meg, hogy a köztulajdonban lévő beruházási bankok olyan különleges példája, amelynek feladata a részvényesek által meghatározott politikai célkitűzések teljesítése érdekében hosszú távú kölcsönök nyújtása, az EBB-finanszírozási műveleteknek hozzá kell járulniuk az EUSZ 21. cikkében megfogalmazott, az Unió külső tevékenységét vezérlő alapelvekhez, így a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok megszilárdításához és támogatásához, továbbá az olyan nemzetközi kötelezettségvállalások és megállapodások, többek között környezetvédelmi megállapodások végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél. Az EUMSZ 212. cikkével összhangban, az EBB-nek különösen a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködéshez kell hozzájárulnia. Ezenfelül az EBB-nek tevékenysége során tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, egyebek mellett az ENSZ Alapokmánya elveit. Az EBB tevékenységének a projektciklus egyes szakaszaiban összhangban kell lennie továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményével (Aarhusi Egyezmény). A fejlődő országok tekintetében az EBB-finanszírozásnak különösen ezen országok – legfőképpen a legszegényebbek – fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, a világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrálását, valamint az Unió által az ENSZ és egyéb érintett nemzetközi szervezetek keretében jóváhagyott céloknak való megfelelést kell előmozdítania. Az EBB-nek, amikor az EUMSZ 209. cikkének (3) bekezdésével összhangban hozzájárul az uniós fejlesztési együttműködési politika célkitűzéseinek megvalósítását célzó intézkedések végrehajtásához, törekednie kell arra, hogy közvetetten az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015-ös millenniumi fejlesztési céljait is támogassa – valamint 2015 után azon új fejlesztési célok elérését is, amelyek esetleg módosítják vagy felváltják a millenniumi fejlesztési célokat – mindazon régiókban, ahol tevékenységét folytatja.

(22)

Az EBB e határozat szerinti tevékenységének támogatnia kell a fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus és a változtatási program végrehajtását, illetve a 2005. évi Párizsi Nyilatkozatban, a 2008. évi accrai cselekvési programban, és a 2011. évi puszani partnerségi megállapodásban kialakított segélyhatékonysági elvek alkalmazását. Az EBB tevékenységének összhangban kell lennie továbbá az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó, a Tanács által 2012. június 25-én elfogadott uniós stratégiai kerettel és cselekvési tervvel, továbbá a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokkal, ideértve a biodiverzitási kötelezettségvállalásokat. Ezt konkrét intézkedések révén kell megvalósítani, köztük különösen a beruházási projektek környezeti, társadalmi, fejlesztési vonatkozásainak értékelésére, és ennek keretében az emberi jogi, az alapvető szabadságokkal és a konfliktusokkal kapcsolatos kockázatoknak a felmérésére szolgáló EBB-kapacitások megerősítésével, valamint a hatóságokkal és a civil társadalommal folytatott helyi konzultáció előmozdításával. Az EBB-nek ezzel összefüggésben alkalmaznia és folyamatosan fejlesztenie kell az eredményértékelési keretét, amellyel egy sor részletes teljesítménymutató révén a teljes EBB-projektciklusban értékeli a finanszírozási műveletek gazdasági, környezeti, társadalmi és fejlesztési hatását. Az eredményértékelési keret alkalmazását e határozat félidős felülvizsgálatakor értékelni kell. A beruházási projekt átvilágítása keretében az EBB-nek adott esetben – az Unió szociális és környezetvédelmi alapelveivel, valamint a nemzetközi bevált gyakorlattal, az uniós joggal és a kedvezményezett ország nemzeti jogával összhangban – helyi konzultációk megtartását és ezek eredményének közzétételét kell előírnia a projektgazda számára annak érdekében, hogy figyelembe vegye a projekteknek az érintett felekre gyakorolt hatását. Az EBB-nek a projektek kidolgozása során mindvégig kommunikálnia kell a projektgazdákkal és a projektek kedvezményezettjeivel. Az e határozat hatálya alá tartozó időszakban állami partnerekkel aláírt EBB finanszírozási szerződésekben kifejezetten elő kell írni, hogy a folyósítás felfüggeszthető, amennyiben a beruházási projekt végrehajtási helyszínéül szolgáló ország elveszti az e határozat szerinti jogosultságát.

(23)

A stratégiai tervezéstől a beruházási projekt kidolgozásáig minden szinten biztosítani kell, hogy az EBB-finanszírozási műveletek megfeleljenek az Unió külső politikáinak és az e határozatban megállapított általános célkitűzéseknek, és azokat támogassák. Az Unió külső tevékenységeinek fokozottabb összehangolása érdekében az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) bevonásával tovább kell erősíteni a Bizottság és az EBB közötti szakpolitikai és stratégiai párbeszédet, és arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot is megfelelően tájékoztatni kell. Az EBB Unión kívüli irodáinak – lehetőség szerint – az Unió képviseletein belül kellene elhelyezkedniük ezen együttműködés fokozása és a működési költségek megosztása érdekében. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank között a külső megbízatás hatálya alá tartozó régiókban folytatott együttműködés és koordináció tekintetében kötött egyetértési megállapodás – amelyet a Bizottság, az EKSZ és az EIB közötti operatív szintű együttműködés és korai kölcsönös információcsere fokozása céljából 2013-ban felülvizsgáltak – továbbra is alkalmazandó. Az egyetértési megállapodás keretében folytatott együttműködésnek magában kell foglalnia különösen a szomszédságpolitikában részt vevő országok közötti differenciálás elve alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát. Különösen fontos, hogy a Bizottság, az EBB és adott esetben az EKSZ között a releváns programozási dokumentumok előkészítésének minél korábbi szakaszában szisztematikus véleménycserére kerüljön sor annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a szinergiákat tevékenységeik között. Meg kell erősíteni továbbá az együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása és a konfliktusmegelőzés kérdésében is. Az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy az EBB-projektciklus során működjön együtt az uniós delegációkkal.

(24)

Az Unió külkapcsolatait több intézkedéssel, különösen a 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által kell támogatni. Az érintett régiókban nyújtott összes uniós támogatás összhangjának növelése érdekében meg kell ragadni az EBB-finanszírozás és az uniós költségvetési források kombinálásának a lehetőségeit, amikor és amennyiben mód van rá, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) VIII. címében előírt pénzügyi eszközök, továbbá a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához biztosított technikai segítségnyújtás formájában, a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott Fejlesztési Együttműködési Eszköz, a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) által létrehozott, harmadik országokkal folytatott együttműködést szolgáló Partnerségi Eszköz, a 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott, a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszköze, 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) által létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz és a 237/2014/EU tanácsi rendelet által létrehozott (12) Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz révén. Az 1080/2011/EU határozatot követően a Bizottság az Unión kívüli vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinálását célzó mechanizmusok működésének – mindenekelőtt az Unió általános költségvetésének, illetve az EBB-hiteleknek a végrehajtása tekintetében történő – optimalizálása érdekében, valamint az irányítással és az értékelési kritériumokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak a projektek szintjén történő cseréje céljából létrehozta az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platformot. Az EBB-nek és egyéb pénzügyi intézményeknek a támogatáskombinációs mechanizmusokban való részvételét tejes mértékben össze kell hangolni az Unió külső célkitűzéseivel, valamint a segélyhatékonyság és az átláthatóság követelményével.

(25)

Az EBB-nek az e határozat hatálya alá tartozó, Unión kívüli finanszírozási műveletei során törekednie kell arra, hogy tovább erősítse a koordinációt és az együttműködést az európai és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platform résztvevőivel. Ez az együttműködés adott esetben magában foglalja az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést és az eljárások kölcsönös igénybevételét, a társfinanszírozás felhasználását, valamint többek között a segélyek koordinációját és a hatékonyságot előmozdító globális kezdeményezésekben való részvételt. Az említett koordináció és együttműködés keretében törekedni kell arra, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és a szükségtelen átfedéseknek a lehetősége. Az együttműködésnek a kölcsönösség elvén kell alapulnia. Adott esetben elő kell mozdítani, hogy az EBB – viszonossági alapon – hozzáférjen a más európai és nemzetközi pénzügyi intézmények által létrehozott pénzügyi eszközökhöz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) földrajzi hatókörének a földközi-tengeri térségre való kiterjesztése miatt 2012-ben aktualizálták a Bizottság, az EBB-csoport és az EBRD közötti, az Unión kívüli együttműködésre vonatkozó háromoldalú egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az EBB-csoport és az EBRD egymás tevékenységeit kiegészítve és egyéni komparatív előnyeiket kihasználva működjön; e megállapodást továbbra is alkalmazni kell. Az e határozatban rögzített elveket azon esetekben is alkalmazni kell, amikor az EBB-finanszírozás végrehajtására más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások révén kerül sor.

(26)

Az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy a jövőben is finanszírozzon saját kockázatra Unión kívüli műveleteket, többek között az uniós gazdasági érdekek támogatása céljából, olyan országokban és olyan beruházási projektek esetében, amelyek az EBB értékelése szerint megfelelően hitelképesek a saját kockázattűrő képességét is figyelembe véve, annak érdekében, hogy az uniós garancia igénybevételét olyan országokra és beruházási projektekre lehessen összpontosítani, amelyek esetében a garancia az EBB saját értékelése alapján – többek között a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés szempontjából – hozzáadott értéket képvisel.

(27)

Az EBB-nek ki kell bővítenie az általa kínált innovatív pénzügyi eszközök körét, többek között nagyobb figyelmet fordítva a garanciaeszközök kidolgozására. Az EBB-nek emellett aktívan törekednie kell a kockázatmegosztó eszközökben való részvételre, és a stabil és kiszámítható cash flow-val rendelkező projektek esetében a kötvénypiaci eszközökkel történő finanszírozásra. Különösképpen meg kell fontolnia a jogosult országokban végrehajtott beruházási projektek javára kibocsátott vagy nyújtott kötvénypiaci eszközök támogatását. Emellett az EBB-nek növelnie kell a helyi pénznemben végzett hitelnyújtást, valamint kötvényeket kell kibocsátania a helyi piacokon, feltéve, hogy a kedvezményezett országok végrehajtják a szükséges strukturális reformokat – mindenekelőtt a pénzügyi ágazatban –, valamint az EBB tevékenységeit megkönnyítő egyéb intézkedéseket. A tőkepiaci eszközök diverzifikálásánál és kibővítésénél különösen ügyelni kell arra, hogy azok ne vezessenek kockázatos pénzügyi gyakorlatok kialakulásához és eladósodáshoz, amelyek által veszélybe kerülhetne a pénzügyi stabilitás.

(28)

A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésben értékelnie kell az EBB-finanszírozási műveleteket és azok e határozatnak való megfelelését, azok hozzáadott értékét és az Unió külső politikai és stratégiai célkitűzéseihez nyújtott hozzájárulását, minőségét, az EBB eredményértékelési keretét alapul véve azok fejlesztési hatásait, továbbá a kedvezményezettek számára e műveletek révén juttatott pénzügyi előnyöket. A jelentésnek tájékoztatással kell szolgálnia az uniós garancia lehívásáról, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, e határozat alapján történő finanszírozásról, valamint az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodás működéséről is, és ismertetnie kell a Bizottsággal és más európai, illetve nemzetközi pénzügyi intézményekkel – többek között társfinanszírozás céljából – való együttműködést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy az érdekelt felek – így többek között a civil társadalom képviselői – megtehessék észrevételeiket.

(29)

Az Unió külső politikáit támogató EBB-finanszírozási műveleteket továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell végrehajtani. E műveletek irányításának továbbra is meg kell felelnie az EBB saját, ezen elvekkel összhangban kialakítandó szabályainak és eljárásainak – köztük a megfelelő ellenőrzési intézkedéseknek és az EBB szociális és környezetvédelmi normákra vonatkozó nyilatkozatának, valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak. Az EBB-nek a finanszírozási műveletei során megfelelően végre kell hajtania az Unió, az ENSZ, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport által gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikáit annak érdekében, hogy ezzel hozzájáruljon az adócsalás és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez. Átláthatósági okokból az EBB a lehetséges mértékig a helyi pénzügyi közvetítőkkel együttműködve összeállítja a végső hitelfelvevők jegyzékét.

(30)

Az EBB-nek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy az uniós garanciával fedezett finanszírozási műveletei során az Unió pénzügyi érdekei megelőző intézkedések révén védelemben részesüljenek a csalással, a korrupcióval, a pénzmosással és más jogellenes cselekményekkel szemben, és hogy az OLAF jogosult legyen helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére a kedvezményezettek telephelyein. Az EBB-nek –az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló, 2008-ban elfogadott és 2013-ban felülvizsgált politikájának (a továbbiakban: az EBB csalás elleni politikája) megfelelően – szorosan együtt kell működnie az illetékes uniós és tagállami hatóságokkal annak érdekében, hogy megerősítse a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hozott hatályos intézkedéseket, és elősegítse hatékonyabb betartatásukat. Az EBB – visszaélés-bejelentésekkel kapcsolatos politikájával összhangban – különös figyelmet fordít a bejelentők által közölt, esetleges csalásra, korrupcióra vagy más jogellenes tevékenységre vonatkozó információkra, lehetővé téve az eset megfelelő kivizsgálását és a visszajelzést, valamint biztosítva a megtorlás elleni védelmet.

(31)

Az EBB irányító szerveit arra kell ösztönözni, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az EBB tevékenységének oly módon való kiigazítása érdekében, hogy az hatékony módon támogassa az Unió külső politikáit, és megfelelően teljesítse az e határozatban foglalt követelményeket,

a)

egy maximum 27 000 000 000 EUR összegű rögzített felső összeghatár;

b)

egy további, 3 000 000 000 EUR-t kitevő opcionális összeg.

a)

a helyi magánszektor fejlesztése, különösen a kkv-k támogatása;

b)

a társadalmi és gazdasági infrastruktúra – többek között a közlekedési, az energia- és a környezeti infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia – fejlesztése;

c)

az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

a)

adott esetben a Bizottság vagy az EKSZ által készített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b)

az EBB stratégiai tervezési dokumentumai, beruházási projektjeinek csatornái, valamint az EBB-nek a Bizottság számára készített éves jelentései;

c)

egyéb szakpolitikai és operatív szempontok.

a)

elmaradt devizaátutalás;

b)

kisajátítás;

c)

háború vagy civil zavargások;

d)

szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.

a)

az EBB-finanszírozási műveletek projekt-, ágazat-, ország- és regionális szintű értékelése, valamint az e határozatnak való megfelelésük értékelése;

b)

az EBB-finanszírozási műveletek hozzáadott értékének, a várt teljesítménynek, az eredményeknek és a műveletek fejlesztési hatásainak az összevont értékelése az eredményértékelési keretnek megfelelően készülő éves EBB-jelentés alapján. E célból az EBB-nek a finanszírozott projektek fejlesztési, környezeti és szociális szempontjainak, köztük az emberi jogi szempontoknak az értékelésére szolgáló teljesítménymutatókat kell alkalmaznia, figyelembe véve a támogatáshatékonyságról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozat szerinti vonatkozó mutatókat is. A projektek környezeti vonatkozásaira utaló mutatók közé fel kell venni a tiszta technológia kritériumait, amelyek alapvetően az energiahatékonyságra és a kibocsátáscsökkentésre irányulnak.

c)

annak értékelése, hogy az EBB-finanszírozási műveletek mennyiben járulnak hozzá az Unió külső politikai és stratégiai céljainak a megvalósításához, figyelembe véve az 5. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatásokat is;

d)

az EBB-finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

e)

az EBB-finanszírozási műveletek minőségi értékelése, kitérve arra, hogy az EBB a finanszírozott beruházási projektek átvilágítása és monitoring alá vonása során milyen mértékben veszi figyelembe a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot;

f)

az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes adatok;

g)

tájékoztatás az e határozat szerinti, éghajlatváltozással és biodiverzitással kapcsolatos finanszírozási volumenről, a 9. cikk (4) bekezdésében említett abszolút és relatív ÜHG-kibocsátásra gyakorolt, összevont alapon számított hatásról, valamint az éghajlati kockázat szempontjából értékelt projektek számáról;

h)

a Bizottsággal és más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködés, többek között a társfinanszírozás bemutatása. A jelentésnek tartalmaznia kell mindenekelőtt az EBB-finanszírozással kombináltan felhasznált uniós pénzügyi erőforrásoknak és más európai és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó erőforrásoknak a részletes bontását, és ezáltal áttekintést kell nyújtania az e határozat alapján végrehajtott EBB-finanszírozási műveletek által támogatott beruházások összességéről. A jelentésben említést kell tenni továbbá az EBB és más európai vagy nemzetközi pénzügyi intézmények közötti olyan új egyetértési megállapodások megkötéséről, amelyek jelentőséggel bírnak az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek szempontjából;

i)

az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodás működésének a monitoring alá vonására vonatkozó információk, amennyiben az említett megállapodás az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozik.

a)

az e határozat keretében végrehajtott összes EBB-finanszírozási művelet a projektjóváhagyás szakasza után, külön feltüntetve, hogy az adott beruházási projekt az uniós garancia alá tartozik-e, valamint, hogy milyen módon járul hozzá az Unió külső tevékenységének a céljaihoz, különösen kiemelve a gazdasági, szociális és környezeti hatásokat;

b)

az EBB és más európai vagy nemzetközi pénzügyi intézmények közötti olyan egyetértési megállapodások, amelyek jelentőséggel bírnak az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek szempontjából, kivéve, ha az információk bizalmas kezelésére van szükség;

c)

lehetőség szerint és adott esetben az EBB és a fogadó ország közötti hatályos keretmegállapodások. Új megállapodások aláírásakor vagy a hatályos megállapodások módosításakor az EBB törekszik arra, hogy lehetővé tegye ezek közzétételét;

d)

az EBB forráselosztási politikája.

a)

a forráselosztási politika alkalmazásának értékelése;

b)

az EBB általi jelentéstétel értékelése és szükség esetén a továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások;

c)

az eredményértékelési keret – és ezen belül a teljesítménymutatók és kritériumok – értékelése, valamint annak értékelése, hogy ezek mennyiben járultak hozzá e határozat céljainak eléréséhez;

d)

a további opcionális összeg részben vagy egészben történő potenciális felhasználására vonatkozó ajánlás elkészítésekor figyelembe vett kritériumok részletes ismertetése.