Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014D0234

2014/234/EU: A Tanács végrehajtási határozata ( 2014. április 23. ) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

HL L 125., 2014.4.26, p. 75–83 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2014/234/oj

26.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/75


A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 23.)

a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

(2014/234/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2011. május 17-én a Tanács a 2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozattal (2) az ország kérésére pénzügyi támogatást nyújtott Portugália részére. A pénzügyi támogatás célja a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéshez való visszatérésének lehetővé tételére, valamint Portugália, az euróövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló szigorú gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz (a továbbiakban: a program) való hozzájárulás volt.

(2)

Az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos – a portugál hatóságok intézkedéseitől független – technikai okokból a program keretében végrehajtandó tizenkettedik és egyben utolsó felülvizsgálat nem kezdődhet meg 2014. április közepe előtt. Ugyanakkor a pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama 2014. május 18-ig ér véget. Annak érdekében, hogy a záró felülvizsgálat keretében kellő gondossággal, teljes körűen értékelni lehessen a programhoz kapcsolódó feltételek teljesítését, ami feltétele az utolsó részlet folyósításának, szükséges formaság a pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának korlátozott időtartamú, hat héttel való technikai meghosszabbítása.

(3)

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 3. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt és az Európai Központi Bankkal (EKB) összeköttetésben 2014. február 20. és február 28. között elvégezte a portugál hatóságok által a program alapján elfogadott intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre vonatkozó tizenegyedik felülvizsgálatot.

(4)

A reál GDP 2013-ban kedvezőbben alakult a program keretében végrehajtott tízedik felülvizsgálatban előre jelzettnél, és a mostani becslések szerint 1,4 %-kal csökkent (ez 0,2 százalékpontos javulás). Ez a 2013. negyedik negyedévi határozott pozitív növekedés, valamint az előző negyedévekre vonatkozó statisztikai adatok felfelé történő módosításának eredménye. A rövid távú mutatók az idei évre a gazdaság élénkülésének további erősödésére utalnak. Éves alapon a reál GDP a becslések szerint 2014-ben pozitív tartományba kerül és 2015-ben így is marad, a növekedés ezekben az években 1,2 % illetve 1,5 % lesz. A munkaerő-piaci kilátások is javultak, bár a munkanélküliség továbbra is magas, várhatóan 2014-ben 15,7 %-ra csökken, majd ezt követően fokozatosan esik. A makrogazdasági kilátásokat tekintve megmaradnak a lefelé mutató kockázatok, mivel az előrejelzett fellendülés döntően a pozitív kereskedelmi és pénzügyi piaci folyamatok függvénye, amelyek általában véve az európai kilátásoktól is függenek.

(5)

A becslések szerint az ESA-alapú államháztartási hiány 2013-ban a banki feltőkésítés nélkül a GDP mintegy 4,5 %-ának, míg annak figyelembevételével körülbelül 4,9 %-ának megfelelő mértékben csökkent, vagyis nagyjából 1 %-kal marad el a GDP-arányos 5,5 %-os céltól. A teljesítményjavulás főként az állami adóbevételek vártnál jobb alakulásával – ideértve az adókkal és a társadalombiztosítási járulékokkal összefüggő tartozások egyszeri szanálását –, és a vártnál alacsonyabb központi kormányzati kiadásokkal magyarázható. Ezzel szemben a nem adójellegű bevételek teljesítménye elmaradt a tervezettől. A strukturális egyenleg javulásával mért általános költségvetési erőfeszítés a becslések szerint a GDP 1 %-ának felel meg.

(6)

A belföldi hátralékok állománya az egészségügyi ágazatban, valamint helyi és regionális szinten végrehajtott különböző adósságrendezési programok eredményeként körülbelül 1,2 milliárd EUR-val (a GDP 0,7 %-a) csökkent. Mindazonáltal – bár kisebb ütemben, de – továbbra is halmozódnak fel új hátralékok.

(7)

A 2013. évi költségvetés-végrehajtással összefüggő átvitel és a 2014. évi jobb makrogazdasági kilátások a becslések szerint a GDP 0,7 %-ának megfelelő pozitív hatást gyakorolnak a 2014. évi államháztartási számlákra. A pozitív átvitel a becslések szerint a GDP mintegy 0,2 %-ához járul hozzá; és várhatóan a GDP további 0,5 %-át jelenti a bevételek és a társadalombiztosítási járulékok növekedése, valamint a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos kiadások csökkenése, ami a növekedés és a foglalkoztatás adatainak felfelé, míg a munkanélküliségi ráta lefelé történő módosításával függ össze.

(8)

A GDP 4 %-ának megfelelő 2014. évi hiánycélt a 2014. évi költségvetésbe és más támogató jogszabályokba beillesztett, összesen a GDP 2,3 %-át jelentő konszolidációs intézkedések támasztják alá. Az intézkedések elsődlegesen tartós jellegűek, és túlnyomó többségük a kiadások visszafogásán alapul. A GDP mintegy 1,8 %-át jelentik azok az intézkedések, amelyeket a közkiadások felülvizsgálata alapján határoztak meg, ezeket kisebb nagyságrendű bevételnövelő intézkedések, valamint egyes egyszeri tételek egészítik ki, amelyek hozzávetőleg a GDP 0,4 %-ának, illetve 0,1 %-ának felelnek meg. A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések az alábbi három alapvető tengelyt érintik: i. a közszféra bérköltségeinek csökkentése többek között az egyes alszektorokban jellemző túlfoglalkoztatottság csökkentésére és a bérskála módosítására irányuló intézkedésekkel; ii. nyugdíjreform, mindenekelőtt a nyugdíjkorhatár 66 évre történő emelésével és a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság feltételei terén előirányzott változtatásokkal; valamint 3. ágazatspecifikus reformok, amelyek főként a szakminisztériumok személyzeti költségeinek, folyó termelőfelhasználásának és beruházásainak ésszerűsítését célozzák. A további bevételnövelő intézkedések közé tartozik a vállalati gépjárművekre kivetett adó, valamint a dohányra és az alkoholos italokra vonatkozó jövedéki adó emelése. A tartós konszolidációs intézkedéseket alátámasztó jogszabályok többsége 2014. január 1-jével hatályba lépett.

(9)

Tekintettel a makrogazdasági kilátások javulására és a 2013. évből történő pozitív átvitelre, a 2014. évi költségvetési célok elérésével kapcsolatos kockázatok a korábbinál kiegyensúlyozottabbá váltak, mivel az előirányzott intézkedések kezelik a költségvetési nyomást és a végrehajtási kockázatokat. Jelentősebb nyomás egyes bevételi tételekkel (például a tulajdonból származó jövedelmekkel), a folyó termelőfelhasználással és a szociális transzferekkel összefüggésben alakulhat ki. Továbbá, az egyes tartós jellegű intézkedések késedelme mellett a végrehajtási kockázatok mindenekelőtt jogi jellegűek: a költségvetési törvénybe foglalt négy intézkedés (többek között a bérskála módosítása és a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság változásai) az alkotmánybíróság elé került, és fennáll annak a lehetősége, hogy a legújabb pótköltségvetésbe foglalt más intézkedéseket is megtámadják.

(10)

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban 128,8 % volt. Az előrejelzések szerint az adósság ettől az évtől kezdve fokozatosan csökken és az adósságráta 2014-ben a GDP 126,7 %-a lesz. A 2014. évi csökkenés várhatóan részben a készpénzbetétek további felhasználásán, valamint a társadalombiztosítási portfóliónak a külföldi eszközöktől az állami értékpapírok felé történő, jelenleg zajló átcsoportosításán alapul. Az előrejelzések szerint a nettó adósság 2014 végére a GDP 120 %-a alatt marad.

(11)

A költségvetési kiigazítási folyamatot a kormányzati kiadások ellenőrzésének fokozására és az adóbeszedés javítására irányuló számos költségvetési strukturális intézkedés kíséri:

az államháztartás-irányítás terén a kötelezettségvállalások kontrollrendszerének alkalmazása eredményekkel járt az új hátralékok további felhalmozódásának korlátozása szempontjából, de a végrehajtást szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezettségvállalásokat fedezzék a rendelkezésre álló pénzeszközök és ne keletkezzenek új hátralékok. Az új hátralékok keletkezése mindenekelőtt egyes állami kórházak és a Comboios de Portugal vasúttársaság strukturális egyensúlytalanságához kapcsolható. Az említett állami vállalatok pénzügyi fenntarthatóságának megerősítésére és az új hátralékok felhalmozódásának 2014. évi megelőzésére irányuló stratégiai tervek kiértékelése folyamatban van. Megkezdődött a költségvetési kerettörvény átfogó reformja. Első lépésként a költségvetési kerettörvényt 2014. március végén módosítják a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben és a hatos csomag néven ismert gazdaságirányítási csomagban meghatározott követelmények teljes átültetésének biztosítása érdekében,

a köz- és magánszféra közötti partnerségek újratárgyalása előrehaladt ugyan, a tervekkel ellentétben azonban nem zárult le 2013 végéig. A megtakarítások egy részét 2013-ban teljesítették, az idén pedig sor kerül azokra a megtakarításokra, amelyek 2013-ban nem valósultak meg, így azok hozzáadódnak a 2014-re és azt követően várt jelentős megtakarításokhoz. Az állami vállalatok 2012-ben és 2013-ban átlagban működési egyensúlyt értek el, és eredményeik újbóli romlásának elkerülése érdekében további reformok vannak tervben. A privatizáció jól halad, a bevételek meghaladják a programban előirányzott célértéket,

folytatódnak az adóigazgatás által alkalmazandó modern, megfelelési kockázatkezelési modell kialakítására irányuló reformok. Az új kockázatkezelő egység működik és elsősorban egyes adófizetői csoportok – mint például az önálló vállalkozók és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek – adómoráljának javítására összpontosít. Folytatódik az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem, amelynek kezdeményezései közé tartozik a nemrég bevezetett hozzáadottérték-adó lottó,

folytatódnak a közigazgatási reformok a közszférabeli foglalkoztatás és intézmények korszerűsítése és racionalizálása céljából. Az államigazgatás terén végrehajtott számos alapvető reform támogatja a közkiadások felülvizsgálatát és alátámasztja a 2014. évi konszolidációs stratégiát. E reformok közé tartoznak a következők: (i) az állami foglalkoztatásra irányuló intézkedések, amelyek célja a közalkalmazotti állomány összetételének a magasabban képzett alkalmazottak felé való elmozdítása például a munkaviszony kölcsönös megegyezésen alapuló felbontása és átképzési program révén; (ii) a bérskála módosítása és egységes bérpótlékskála kidolgozása (ez várhatóan 2014. december végén és június végén lép hatályba); (iii) a közigazgatásra vonatkozó új általános munkajogi törvény révén az állami foglalkoztatás hatályos szabályainak összefoglalása a magánszférában alkalmazott munkajogi szabályok szerkezetének megfelelően; valamint (iv) a közszférabeli munkavállalókra vonatkozó nyugdíjrendszernek az általános nyugdíjrendszerrel való további összehangolása. A közigazgatás legújabb reformjai közé tartozik a megosztott szolgáltatások stratégiájának végrehajtása a pénzügyi erőforrások terén valamennyi, a kezdeményezés által érintett struktúrában,

(12)

Az egészségügyi ágazatban folytatódott a szakpolitikai intézkedések és a reformok végrehajtása, ami a hatékonyságnövelés révén megtakarításokat eredményez. A jelentős hátralékállomány megléte túlnyomórészt, bár nem kizárólag, ahhoz kapcsolódik, hogy az állami kórházakat az általuk nyújtott szolgáltatások viszonylatában folyamatosan alulfinanszírozzák. A portugál hatóságok a továbbiakban is elkötelezettek a jelenleg zajló kórházreform végrehajtása, valamint a gyógyszerekhez, a központosított beszerzéshez és az elsődleges ellátáshoz kapcsolódó intézkedések további finomhangolása mellett.

(13)

A növekedést és a versenyképességet fokozó strukturális reformok végrehajtása terén további haladást sikerült elérni. A portugál hatóságok további intézkedéseket fogadtak el a munkanélküliség csökkentése és a munkaerőpiac hatékonyságának fokozása érdekében. Jelenleg tárgyalják a béralkurendszer további javítására és a munkaerőpiac nagyfokú szegmentációjának csökkentésére irányuló intézkedés sorozatot. Miután az alkotmánybíróság felülbírálta a korábbi módosításokat, a tisztességes elbocsátás munka törvénykönyvében szereplő meghatározását módosító törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé. A munkakeresési támogatás és aktivizálás rendszere terén további előrelépésre került sor.

(14)

Az oktatási rendszerben már eddig is jelentős reformokat hajtottak végre, és a portugál hatóságok kötelezettséget vállaltak azok folyamatos értékelésére és felügyeletére. Portugália emellett rendeletet fogadott el egy rövid időtartamú képzési ciklus létrehozásáról, egy másik pedig előkészületben van a referencia-szakiskolákra vonatkozó szabályok létrehozásáról.

(15)

A portugál kormány új díjat vetett ki az energiaipari szereplőkre, amelyet szorosan nyomon kell követni annak elkerülése érdekében, hogy azt a végfelhasználói árakra hárítsák át. A kormány konkrét intézkedéseket fog előterjeszteni a fennálló magas bérleti díjak problémájának megoldására, valamint a gazdaságot terhelő energiaárak további csökkentésére vonatkozóan.

(16)

Az a felülvizsgálat időszak pozitív fejleményei ellenére, a közlekedés reformja terén az előrelépés a vártnál lassúbb ütemű. Az infrastrukturális projektek előtérbe helyezésének előterjesztését követően a közlekedési rendszerre vonatkozó egyértelmű, hosszú távú elképzelések kidolgozása várható a tizenkettedik felülvizsgálat elkészültéig. Időközben a közlekedési hatóságra vonatkozó jogi keretet 2014. márciusban jóváhagyták. Portugália versenyképességének előmozdítása érdekében további szakpolitikai reformokra van szükség a kikötői ágazatban. Ami a vasúti és a városi közlekedési szolgáltatásokat illeti, a portugál hatóságoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseket azok pénzügyi fenntarthatóságának, versenyképességének és hatékonyságának az erősítése érdekében.

(17)

A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) átültetéséhez szükséges jogszabályi módosítások elfogadása terén elért haladás folytatódik, bár üteme mérsékelt. További késedelmet szenvednek az építési törvények, az egyetemek jogi szabályozását módosító törvény, és a szakmai szervezetek módosított szabályzatainak a parlament elé terjesztése a közalkalmazotti szövetségekre vonatkozó horizontális kerettörvény elfogadását követően. Előrelépés történt az egyablakos ügyintézési pont teljes körű működőképességének elérése terén.

(18)

Az új jogi keret teljes végrehajtását követően folyamatban van a városi bérleti szerződéseket érintő reform. Mindazonáltal a reform hatását folyamatosan értékelni kell.

(19)

A nemzeti szabályozási hatóságok működésére vonatkozó főbb elveket meghatározó kerettörvény elfogadását követően megfelelően módosítják a szabályozási hatóságokra vonatkozó szabályzatokat; ezek közül néhányat már elfogadtak.

(20)

Előrelépés történt az engedélyezési rendszer javítását és az adminisztratív teher csökkentését célzó intézkedések terén, és folyamatban van a legjelentősebb terhet jelentő jogszabályok leltárjának elkészítése. Azonban az új jogszabályoknál az úgynevezett „one-in, one-out” szabály alkalmazása (azaz hogy egy új rendelkezés bevezetésekor egy régit el kell törölni), a környezetvédelemre és a területrendezésre irányuló intézkedések, valamint a geológiai feltárásra és bányászatra vonatkozó engedélyezési szabályok felülvizsgálata késedelmet szenvedett.

(21)

A bankok tőkepuffer általános érvényűen továbbra is megfelelő, amennyiben a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott tőkekövetelmények (4) szabályait alkalmazzák a bankok szavatoló tőkéjének értékeléséhez. Ezek a tőkekövetelmény-szabályok 2014 januárjától hatályosak, és az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutató tekintetében 7 %-os küszöbértéket irányoznak elő valamennyi bank vonatkozásában, amelyet a négy legnagyobb bank tekintetében egy százalékponttal növelnek. A rendszerben alkalmazott hitel/betét mutató 117,0 %-ra csökkent és 2014 végéig valószínűleg tovább csökken.

(22)

Folyamatosan fokozzák a vállalati szektor finanszírozási forrásainak diverzifikációjára irányuló erőfeszítéseket. A portugál kormány kinevezte a fejlesztési pénzügyi intézmény felállításáért felelős bizottság szakértőit. A bizottság feladata az intézmény alapító okiratainak, mindenekelőtt szabályzatának kidolgozása, a stratégiai üzleti terv felállítása és az új intézmény struktúrájának kialakítása. Az intézmény feladata az uniós strukturális és befektetési alapok által támogatott, a vállalati szektor finanszírozását biztosító pénzügyi eszközök végrehajtásának ésszerűsítése és központosítása.

(23)

A portugál hatóságok megállapodtak arról, hogy a Banco de Portugallal együttműködve stratégiai tervet dolgoznak ki, amelynek célja a jelentős vállalati adósságállomány kezelése és a tőke újraelosztásának támogatása a gazdaság termelékeny ágazatai felé a pénzügyi stabilitás egyidejű előmozdításával.

(24)

Végrehajtásra kerültek a kormány által támogatott hitelkereteket irányító nemzeti garanciarendszeren belül az irányítási, hatékonyságnövelési és kockázatkezelési gyakorlatok javítására irányuló intézkedések. A garantált kölcsönök maximált kamatlábának meghatározására jelenleg új módszertant alkalmaznak.

(25)

E fejlemények fényében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/344/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A pénzügyi támogatás az e határozat hatálybalépését követő első napon kezdődő három év és hat hetes időtartamon belül áll rendelkezésre.”;

2.

A 3. cikk (8) és (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Portugália az egyetértési megállapodásban részletezett feltételekkel összhangban 2014 során elfogadja a következő intézkedéseket:

a)

az államháztartási hiány 2014-ben nem haladhatja meg a GDP 4 %-át és meg kell akadályozni új hátralékok felhalmozódását. A hiánycél kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni a kormány pénzügyi ágazati stratégiájával összefüggő banktámogatási intézkedések esetleges költségvetési kiadásait. E cél elérése érdekében Portugália a 2014. évi költségvetési törvényben meghatározott, a GDP 2,3 %-ának megfelelő konszolidációs intézkedéseket hoz és ezt a célt szolgáló jogszabályokat fogad el;

b)

a potenciális túlköltekezés féken tartása érdekében a kormány a minisztertanácsnak történő havi jelentéstétel révén szorosan nyomon követi a minisztériumokra megállapított kiadási korlátok betartását;

c)

Portugália minél hamarabb meghatározza és végrehajtja a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság feltételei terén előirányzott változtatásokat, valamint március végéig kidolgozza az online szerencsejátékra vonatkozó engedélyek értékesítésének feltételeit szabályozó kerettörvényt. Portugália emellett határozott lépéseket tesz egyes kikötői koncessziók egyeztetett értékesítésének végrehajtására;

d)

a társasági adó átfogó reformját a meglévő költségvetési kereten belül kell végrehajtani a költségvetési konszolidációs célok megvalósítása érdekében;

e)

központi, regionális és helyi szinten fenn kell tartani az adókiadásokra vonatkozó moratóriumot. Több adótípus esetében tovább kell erősíteni az adócsalás és adóelkerülés elleni erőfeszítéseket, többek között az új e-számlázási rendszer nyomon követésével. A tizenkettedik felülvizsgálatig tanulmányt kell készíteni az ingatlanpiaci szürkegazdaságról, vizsgálva a bérleti díj után fizetendő adóval összefüggésben elkövetett adócsalás visszaszorításának módjait;

f)

amennyiben hátrányos jogi vagy a költségvetés végrehajtását veszélyeztető egyéb kockázatok jelentkeznének, Portugália hathatós kompenzációs intézkedéseket hajt végre a hiánycél elérése érdekében;

g)

a kormány meghatározza az annak eléréséhez szükséges intézkedéseket, hogy a költségvetési hiány 2015-ben ne haladja meg a GDP 2,5 %-át. A 2014. április végén nyilvánosságra hozandó 2014. évi költségvetési stratégiai dokumentumnak tartalmaznia kell a szakminisztériumokra vonatkozó részletes kiadási korlátokat is meghatározó részletes terveket. A költségvetési keretre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelés érdekében az említett dokumentumnak tartalmaznia kell a középtávú költségvetési tervek részleteit is;

h)

a 2015-re vonatkozó konszolidációs stratégiát többek között a következő intézkedésekkel kell alátámasztani:

i.

a kormány 2014-ben kidolgozza a valamennyi közszférabeli életpályát érintő javadalmazási politika ésszerűsítését és következetességét célzó egységes bérskálát, amelyet 2015-től alkalmazni kell;

ii.

a várhatóan 2014-től végrehajtandó egységes bérpótlékskála hatásának 2015-ben teljes körűen érvényesülnie kell;

iii.

a nyugdíjreform részeként új, átfogó intézkedéseket kell végrehajtani, amelynek célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítása. A nyugdíjreformmal foglalkozó, nemrég kinevezett bizottság kidolgozza a reform részleteit. A reform magában foglalja a nyugdíjjogosultságoknak a demográfiai és gazdasági kritériumokhoz való további hozzáigazítására irányuló rövid távú intézkedéseket a progresszivitás elveinek szem előtt tartásával, és összhangban a közalkalmazotti nyugdíjrendszernek (CGA) az általános nyugdíjrendszerhez való közelítésére vonatkozó alkotmánybírósági határozattal. A konkrét reformintézkedéseket a tizenkettedik felülvizsgálat időpontjáig be kell mutatni az év első felében a parlament elé terjesztendő törvénytervezettel együtt. Pontosan meg kell határozni a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosító további lépéseket. A kormány biztosítja továbbá, hogy a nemrég megemelt nyugdíjkorhatár 2014 folyamán a közalkalmazotti nyugdíjrendszer tagjaira is ténylegesen alkalmazható legyen, és

iv.

április közepéig meg kell határozni a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiánycél eléréséhez szükséges egyéb intézkedéseket;

i)

a középtávú költségvetési stratégia további reformokra épül, amelyeket többek között az állam reformjára vonatkozó javaslat körvonalaz. E reformok célja a közszféra hatékonyságának és szolgáltatásai minőségének javítása. A szociális partnerekkel folytatott konzultációk első körére alapozva az említett ütemterv végrehajtása terén elért eredményeket ismertetni kell a tizenkettedik felülvizsgálatban;

j)

Portugália a 2014. évi költségvetés részeként nyilvánosságra hozza a központi, regionális és helyi közigazgatások adókiadásairól szóló jelentést;

k)

a közszféra számviteli és beszámolási keretrendszerének javítása céljából Portugália 2014. június végéig létrehoz egy számviteli feladatkört a pénzügyminisztériumon belül. A feladatok részeként biztosítani kell a kormányzati bankszámlákhoz, tartozásokhoz, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségekhez kapcsolódó bevételek, ráfordítások, eszközök és kötelezettségek megfelelő számvitelét;

l)

a kötelezettségvállalások ellenőrzéséről szóló törvényt maradéktalanul végre kell hajtani az összes állami szervezetnél az új hátralékok keletkezésének elkerülése érdekében;

m)

Portugália további intézkedéseket hoz az államháztartás irányítási rendszerének további megerősítésére. A vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan átültetése érdekében Portugália március végéig felülvizsgálja a költségvetési kerettörvényt. Emellett végrehajtja a költségvetési kerettörvény átfogóbb felülvizsgálatát a következők céljából: a költségvetés elaprózódásának visszafogása a költségvetési tételek számának csökkentésével és a saját bevételek osztályozásának felülvizsgálata révén; a költségvetési előirányzatok struktúrájának egyszerűsítése; az elszámoltathatóság erősítése; valamint az államháztartás középtávú keretben történő megszilárdítása. 2014. április végéig ki kell dolgozni az új törvény fő szempontjait és szerkezetét. Portugália biztosítja, hogy az új költségvetési keret központi kormányzati szinten történő végrehajtását szolgáló intézkedéseket regionális és helyi szinten is alkalmazzák;

n)

Portugália teljes mértékben végrehajtja a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó új jogi és intézményi keretet. Több ágazatban haladni kell a köz- és magánszféra közötti partnerségek újratárgyalásával azok költségvetési hatásának visszafogása érdekében. A köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó éves jelentés átfogó értékelést ad a köz- és magánszféra közötti partnerségekből és a koncessziókból eredő költségvetési kockázatokról, hogy időben értékelni lehessen a teljes költségvetés kockázatait. Az állami vállalatokra vonatkozó új kerettörvényt követően és a pénzügyminisztérium kibővített hatáskörének megfelelően bővíteni kell az állami vállalatok monitoringjával foglalkozó technikai egység létszámát. A kormány folytatja az állami vállalatok átfogó szerkezetátalakítását a tartós működési egyensúly fenntartása és erősítése érdekében. A kormány folytatja a már tervbe vett privatizációkat;

o)

Portugália folytatja a modern és hatékonyabb adóigazgatásra irányuló reformprogramját, a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően. Portugália 2014 márciusáig nyilvánosságra hozza azt a listát, amely tartalmazza a 2014 májusáig bezárandó helyi adóhivatalok 50 %-át. Az adóigazgatásban az ellenőrzéshez rendelt létszámot a teljes létszám legalább 30 %-ával kell megemelni a tizenkettedik felülvizsgálat időpontjáig. Az adóigazgatáson belül új, adófizetőkre irányuló szolgáltató osztályt kell létrehozni, mely egyesíti az adófizetőknek nyújtott különböző szolgáltatásokat. A kockázatkezelő egységnek 2014 első negyedévére teljes mértékben működőképesnek kell lennie, és először az önálló vállalkozók és a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek adómoráljának javítását célzó projektekre kell összpontosítania. Az adószabályok betartását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Meg kell erősíteni a pénzmosás elleni küzdelem jogi és szabályozási keretét a pénzmosásnak és előcselekményeinek, többek között az adóbűncselekményeknek a hatékonyabb kezelése érdekében;

p)

Portugália jelentést nyújt be, amelyben:

i.

meghatározza, hogy a szolgáltatások és a hatáskörök terén milyen átfedések vannak a közigazgatás központi és helyi szintjei között, továbbá beazonosítja az eredménytelenség további forrásait; valamint

ii.

átszervezi a minisztériumok decentralizált szolgáltatásainak rendszerét a »Lojas do Cidadão« (közigazgatási és közszolgáltatási egyablakos ügyintézés) rendszere és más megközelítések révén, hatékonyabb földrajzi területeket kialakítva és fokozva a megosztott szolgáltatások és a digitális kormányzás használatát;

q)

Portugália folytatja a megosztott szolgáltatások stratégiájának végrehajtását a közigazgatásban, mindenekelőtt a humánerőforrás-menedzsment és az információ és kommunikációs technológia terén;

r)

Portugália folytatja a humánerőforrás irányításának reformját a közigazgatásban. A bérpótlékokra vonatkozó felmérés és jelentés alapján a tizenkettedik felülvizsgálat keretében jogszabálytervezetet kell előterjeszteni az egységes bérpótlékskáláról, amelyet a Parlamentnek 2014 júniusáig kell elfogadni. 2014 márciusára hatályba kell lépnie a közigazgatásra vonatkozó új általános munkajogi törvénynek, amely egyszerűsíti és a magánszférában alkalmazott munkajogi szabályok szerkezetének megfelelően összefoglalja az állami foglalkoztatás hatályos szabályait;

s)

Portugália biztosítja az egészségügyi rendszer hatékonyságát és eredményességét azáltal, hogy folytatja a racionális szolgáltatásnyújtást és a kiadások – többek között az állami gyógyszerkiadások és a kórházi ellátás kiadásainak – ellenőrzését, valamint a hátralékok kiküszöbölését;

t)

Portugália folytatja a kórházi hálózat reorganizációját és ésszerűsítését szakosodás, koncentráció és a kórházi szolgáltatások újraelosztása révén, és biztosítja a kórházak reorganizációjára vonatkozó többéves cselekvési terv végrehajtását;

u)

Portugália reformokat hajt végre a munkaerőpiac nagyfokú szegmentációjának csökkentésé érdekében;

v)

a makrogazdasági egyensúlytalanságok korrekciója érdekében ösztönzi a munkahelyteremtésre és a vállalkozások versenyképességének javítására irányuló célkitűzésekkel összhangban lévő bérfejlesztést. A program ideje alatt a minimálbérek növelésére kizárólag akkor kerül sor, ha azt a gazdasági és munkaerő-piaci fejlemények indokolják;

w)

Portugália folytatja aktív munkaerő-piaci politikái hatékonyságának biztosítását az értékelő jelentés eredményeivel és a cselekvési tervvel összhangban, az állami foglalkoztatási szolgálatok működésének javítása céljából;

x)

Portugália folytatja a cselekvési terveiben meghatározott intézkedések végrehajtását a középfokú oktatás, valamint a szakoktatás és -képzés minőségének javítása és a vállalkozások szakképzési rendszerekben való részvételének fokozása érdekében;

y)

Portugália a földgáz és a villamos energia vonatkozásában végrehajtja a független logisztikai szolgáltató létrehozására vonatkozó tervet;

z)

Portugália végrehajtja az energiatarifa terén fennálló adósság megszüntetését célzó megfelelő intézkedéseket, és biztosítja a nemzeti villamosenergia-rendszer fenntarthatóságát;

aa)

Portugália a közlekedési rendszer működését javító intézkedéseket fogad el; teljes mértékben végre kell hajtani a 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozó, többek között a hatékonyságot és fenntarthatóságot biztosító hosszú távú intézkedéseket tartalmazó közlekedési stratégiai tervet;

bb)

Portugália folytatja az uniós vasútcsomag átültetését;

cc)

Portugália folytatja a kikötők irányítási rendszerének, valamint gazdasági szabályozásának és működésének javítását;

dd)

Portugália folytatja a belépési korlátok felszámolását, enyhíti a meglévő engedélyezési követelményeket és csökkenti az adminisztratív terheket a szolgáltatási szektorban;

ee)

Portugália befejezi a 2006/123/EK irányelv teljes körű végrehajtásához szükséges építési törvények és a függőben lévő egyéb ágazati módosítások elfogadását, és szükség esetén a parlament elé terjeszti azokat elfogadásra;

ff)

a kormány benyújtja a parlamentnek a szakmai szervezetek módosított alapszabályait;

gg)

Portugália javítja az üzleti környezetet azáltal, hogy végrehajtja az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, függőben lévő reformokat, mindenekelőtt az egyablakos ügyintézési pont teljes körű működésének biztosításával a 2005/123/EK irányelvnek és a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) való megfelelés érdekében, valamint tovább egyszerűsíti a hatályos engedélyezési eljárásokat, szabályozásokat és a gazdaságot érintő egyéb adminisztratív terheket, amelyek a gazdaság fejlődésének jelentős akadályát képezik;

hh)

Portugália az új, városi bérleti szerződésekről szóló 6/2006. számú törvény módosítása, valamint a felújítás adminisztratív eljárását egyszerűsítő rendelet nyomán elvégzi az ingatlanpiac működésének átfogó felülvizsgálatát;

ii)

a kormány jóváhagyja a nemzeti szabályozási hatóságok szabályzatának megfelelő módosításait, és biztosítja a versenyhatóság finanszírozási modelljének hatékony működését;

jj)

Portugália felméri az opcionális pénzforgalmi héaelszámolási rendszer hatását;

kk)

Portugália folytatja a gazdaság túlzott engedélyezési eljárásainak, szabályozásának és egyéb adminisztratív terheinek kezelésére irányuló átfogó program végrehajtását.

(9)   A pénzügyi ágazatba vetett bizalom helyreállítása érdekében Portugáliának megfelelő tőkeszintet kell fenntartania a bankszektorában és biztosítania kell a rendezett hitelleépítési folyamatot az egyetértési megállapodásban meghatározott határidők betartásával. Ezzel összefüggésben Portugália a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében végrehajtja a portugál bankszektorra vonatkozó, a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel egyeztetett stratégiát. Ennek keretében Portugália mindenekelőtt:

a)

biztosítja, hogy a bankok tőkepuffere megfelelő maradjon és követi a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott új tőkeszabályokat;

b)

a bankoknak biztosítékpuffereik fenntartható alapon történő megerősítését tanácsolja;

c)

továbbra is elkötelezett amellett, hogy szükség esetén a bankrendszernek további támogatást nyújt, a bankokat magánforrások igénybevételére ösztönzi, míg a banki fizetőképességi támogatási alap forrásai az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően, szigorú feltételek mellett rendelkezésre állnak az életképes bankok további támogatására;

d)

biztosítja a banki ágazatban a kiegyensúlyozott és rendezett hitelleépítést, ami kritikus fontosságú a finanszírozási egyensúlytalanságok tartós megszüntetése és középtávon az eurórendszer általi finanszírozásra való támaszkodás mértékének csökkentése érdekében. Negyedévente felülvizsgálja a bankok finanszírozási és tőkére vonatkozó terveit;

e)

folytatja a Banco de Portugal felügyeleti szervének megerősítését, optimalizálja felügyeleti folyamatait, új felügyeleti módszereket és eszközöket fejleszt ki és hajt végre. A Banco de Portugal felülvizsgálja a nemteljesítő hitelekre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az uniós szinten meghatározott időkereten belül megfeleljen az Európai Bankhatóság megfelelő technikai standardjában szereplő feltételeknek.

f)

negyedévenként továbbra is figyelemmel kíséri a bankok potenciális tőkeigényeit egy kitekintő, stresszfeltételeket figyelembe vevő megközelítés keretében, többek között azáltal, hogy beépíti az új, rendszerszintről kiinduló stressztesztet a minőségbiztosítási folyamatba, ami lehetővé teszi az eredmények mögött meghúzódó tényezők felülvizsgálatát;

g)

folytatja az állami tőkeinjekcióban részesülő bankok elfogadott szerkezetátalakítási terveibe foglalt intézkedések végrehajtásának szoros monitoringját;

h)

biztosítja mindhárom állami tulajdonú különleges célú gazdasági egység leányvállalatainak és eszközeinek időben történő átruházását, többek között a két kiválasztott szolgáltatásnyújtó révén;

i)

elemzi a bankok helyreállítási terveit és iránymutatást ad a rendszernek az Európai Bankhatóság releváns technikai standardjainak (azok tervezetének) és a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló, releváns uniós jogszabályoknak megfelelő helyreállítási tervekről, és a bankok által benyújtott jelentések alapján szanálási terveket készít el;

j)

negyedéves jelentéseket készít az új szerkezetátalakítási eszközök végrehajtásáról; folytatja a pénzügyi intézményeket a háztartások adósságának peren kívüli átütemezésére ösztönző keret végrehajtásának ellenőrzését, és zökkenőmentessé teszi a vállalati adósság átütemezésére vonatkozó alkalmazást. A Banco de Portugallal együttműködve stratégiai tervet dolgoz ki, amelynek célja a jelentős vállalati adósságállomány kezelése és a tőke újraelosztásának támogatása a gazdaság termelékeny ágazatai felé a pénzügyi stabilitás egyidejű előmozdításával;

k)

negyedéves jelentésekben nyomon követi a vállalati és a háztartási ágazat nagyfokú eladósodottságát és az új adósságátütemezési keret végrehajtását is, biztosítandó annak lehető leghatékonyabb működését;

l)

a már előterjesztett javaslatok alapján elősegíti a vállalati szektorra irányuló finanszírozási alternatívák diverzifikációját, kidolgozza és végrehajtja a vállalati szektor számára a hagyományos banki hitelhez képest finanszírozási alternatívákat nyújtó megoldásokat, a tőkepiacokhoz való hozzáférésük javítását célzó számos intézkedés révén;

m)

folytatja az állam által garantált hitelinstrumentumok fejlesztése által az aktuális kamatlábakra gyakorolt hatás értékelését; készen áll arra, hogy szükség esetén olyan szakpolitikai alternatívákat valósítson meg, amelyek biztosítják az állam által garantált hitelek versenyképes és átlátható, a végfelhasználók számára kedvező módon történő árazását; rendszeresen jelentést tesz az eredményekről;

n)

fejlesztési pénzügyi intézményt hoz létre, melynek feladata az uniós strukturális és befektetési alapok által támogatott pénzügyi eszközök végrehajtásának ésszerűsítése és központosítása a 2014–2020 közötti programozási időszakban. Az intézmény nem fogadhat el betéteket vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközöket a nyilvánosságtól, nem folytathat közvetlen hitelnyújtást, továbbá nem fektethet be kormányzati állampapírokba és nem nyújthat hitelt a kormányzatnak. A fejlesztési pénzügyi intézmény üzleti modelljének tervét és szabályzatát úgy kell kialakítani, hogy ne jelentsen további terhet vagy kockázatot az államháztartás szempontjából.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.)."

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”."

2. cikk

Ez a határozat az erről szóló értesítés napján lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(2)  A Tanács 2011. május 17-i 2011/344/EU végrehajtási határozata a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).


Top