20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/221

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, az EUMSZ 167. cikkével, illetve a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménnyel (a továbbiakban: a 2005. évi UNESCO-egyezmény) összhangban támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására és előmozdítására, a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz való alkalmazkodás megkönnyítésére tett fellépéseit.

(2)

Az Unió által a kulturális és kreatív ágazatok számára nyújtott támogatás elsősorban az 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) (MEDIA program), az 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) (Kultúra program) és az 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) (MEDIA Mundus program) által meghatározott uniós programok végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapul. Az 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) (Európa kulturális fővárosa fellépés), valamint az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (8) (az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés) szintén hozzájárulnak a kulturális és kreatív ágazat uniós támogatásához.

(3)

A Tanács által a 2007. november 16-i állásfoglalásában (9), az Európai Parlament által pedig a 2008. április 10-i állásfoglalásában (10) támogatott „Az Európai kulturális program a globalizálódó világban” című bizottsági közlemény meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása.

(4)

Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11., 21. és 22. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtésének, illetve a kulturális és nyelvi sokszínűség tisztelete előmozdításának fontos színterét jelentik.

(5)

A 2007. március 18-án hatályba lépett, 2005. évi UNESCO-egyezmény, amelyben az Unió az egyik szerződő fél, kiemeli, hogy a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mint identitás-, érték- és jelentéshordozók egyaránt gazdasági és kulturális természetűek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha csupán kereskedelmi értékük lenne. Az egyezmény célja, hogy valamennyi ország és egyén kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést – ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat –, valamint a szolidaritást. Az egyezmény megállapítja azt is, hogy kellő figyelmet kell fordítani a különböző társadalmi csoportok sajátos körülményeire és igényeire, beleértve a kisebbségek tagjait is. A kulturális és kreatív ágazatokat támogató programnak az egyezménnyel összhangban nemzetközi szinten kell erősítenie a kulturális sokszínűséget.

(6)

Többek között a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. évi UNESCO-egyezmény, valamint a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972. évi UNESCO-egyezmény fényében az anyagi és eszmei kulturális örökség előmozdításának hozzá kell járulnia a szóban forgó helyszínek értékének fokozásához, elérve egyúttal azt, hogy az emberek sajátjuknak érezzék e helyszínek kulturális és történelmi értékét.

(7)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló stratégia” című bizottsági közlemény (Európa 2020 stratégia) egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az Uniót olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E közleményben a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára. E tekintetben a kulturális és kreatív ágazatok olyan innovatív ötletek forrásai, amelyeket növekedést és munkahelyeket teremtő, illetve a társadalmi változások kezelését elősegítő termékekké és szolgáltatásokká lehet alakítani. Ezenkívül a kiválóság és versenyképesség ezen ágazatokban elsősorban a művészek, alkotók és a szakemberek által tett erőfeszítések eredménye, amelyet támogatni kell. E célból javítani kell a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférését.

(8)

A művészek és kulturális szakemberek céljait szolgáló mobilitási információs szolgálatokról szóló következtetéseiben (11) a Tanács megerősítette a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának fontosságát az Unió számára, illetve az Európa 2020 stratégián belüli célkitűzéseinek elérése szempontjából egyaránt, és felszólította a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvét kellőképpen figyelembe véve segítsék elő azt, hogy átfogó és pontos tájékoztatást nyújtsanak az Unión belüli mobilitás lehetőségét kereső művészeknek és kulturális szakembereknek.

(9)

A közös kulturális térség megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a kulturális és kreatív szereplők országokon átívelő mobilitását, valamint a kulturális és kreatív alkotások, köztük az audiovizuális alkotások és termékek országokon átívelő forgalmát, előmozdítva ezáltal a kulturális cseréket és a kultúrák közötti párbeszédet.

(10)

A MEDIA, a Kultúra, és a MEDIA Mundus programokat rendszeres monitoringnak és külső értékeléseknek vetették alá, és jövőbeni működésükkel kapcsolatban nyilvános konzultációkat szerveztek, amelyekből megállapítható, hogy e programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokszínűség védelme és elősegítése terén. Ezekből a monitoring-, értékelési és konzultációs tevékenységekből, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a digitalizáció és a globalizáció miatt bekövetkező gyors változásokkal, a nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos széttagolt piaci háttérrel, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, összetett adminisztratív eljárásokkal, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű fellépést igényelnek.

(11)

Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően sokszínűek, ami kulturálisan gazdag és nagymértékben független kulturális területek kialakulását eredményezi, lehetővé téve az európai örökség különböző kulturális hagyományainak kifejeződését. E sokszínűség ugyanakkor egy sor olyan akadályt is felszínre hoz, amely gátolja a kulturális és kreatív alkotások országokon átívelő zavartalan forgalmát, akadályozza a kulturális és alkotó szereplők mobilitását az Unión belül és kívül, amely földrajzi egyenlőtlenségekhez vezethet, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére.

(12)

Mivel az európai kulturális és kreatív ágazatokat nyelvi sokszínűség jellemzi, ami bizonyos ágazatokban a nyelvek szerinti széttöredezettséghez vezet, a kulturális és kreatív, köztük az audiovizuális művek forgalmához alapvető fontosságú a feliratozás, a szinkronizálás és a hangalámondás.

(13)

A digitalizáció jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Miközben elismerik a kulturális és kreatív alkotások fokozott hozzáférhetősége, és a művészek és alkotók méltányos díjazása közötti új egyensúly szükségességét, valamint az új üzleti modellek megjelenését, a digitalizáció okozta változások széles körű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok, és általában véve az európai társadalom számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, az új és nagyobb közönségben rejlő lehetőségek, valamint a hiánypótló termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a kulturális és kreatív alkotások forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a teljes körű kihasználásához, valamint a digitalizáció és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új gyártási és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.

(14)

A jelenlegi forgalmazási gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, jogszerű online ajánlatok megjelenítésének elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége. Ezért alapvetően fontos az új forgalmazási módok támogatása annak érdekében, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg.

(15)

A filmszínházak digitalizációja a digitális berendezések magas költsége miatt folyamatos problémát jelent a kis filmszínházak számos üzemeltetője, különösen az egytermes filmszínházak üzemeltetői számára. Míg elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik a kultúra, és ezért ezt a kérdést továbbra is a megfelelő nemzeti, regionális és helyi szinten kell kezelni, lehetőség van a különösen a helyi és regionális fejlesztésre irányuló uniós programokon és alapokon keresztüli finanszírozásra is.

(16)

A közönségépítés, különösen a fiatalok körében, különleges kötelezettségvállalást igényel az Unió részéről az iránt, hogy támogassák különösen a film- és médiaismeretek előmozdítását.

(17)

A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek – köztük a nonprofit és nem kormányzati szervezetek – számára az előttük álló egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzeszközökhöz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük fenntartásához és növeléséhez vagy nemzetközi tevékenységükhöz szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az innováció érdekében pedig kénytelenek kockáztatni és kísérletezni. Fontos, hogy az ilyen jellegű kockázatvállalást a pénzügyi intézmények is megértsék és támogassák.

(18)

A Kreatív Iparágak Európai Szövetsége kísérleti projektként olyan ágazatközi kezdeményezés, amelynek elsődleges célja a kreatív iparágak szakpolitikai szintű támogatása. E célt a kreatív iparágak további pénzeszközökkel való ellátásával és a kreatív iparágak által egyéb iparágak és ágazatok számára nyújtott szolgáltatások iránti kereslet ösztönzésével szeretné elérni. A kreatív iparágak innovációját hatékonyabban támogató új eszközöket vizsgálatnak vetik alá, majd beépítik az európai, nemzeti, és regionális érdekelt felekből álló szakpolitikai ismeretátadási platformba.

(19)

A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó, jelenleg önállóan működő MEDIA, Kultúra és MEDIA Mundus programok egyetlen átfogó programban (a továbbiakban: a program) való egyesítése hatékonyabban támogatná a kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezeteket azon törekvésükben, hogy kiaknázzák a digitalizáció és a globalizáció által kínált lehetőségeket, továbbá segítené őket a jelenleg piaci széttagoltsághoz vezető problémák megoldásában. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak a két független alprogramon és egy kulturális-kreatív ágon belül figyelembe vennie a különböző ágazatok és különböző célcsoportjaik sajátosságait, valamint ezek egyedi szükségleteit. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos. E célból a programnak a különböző kulturális és kreatív ágazatokra kiterjedő koherens támogatási struktúrát kell létrehoznia, egy pénzügyi eszközzel kiegészített támogatási rendszer formájában.

(20)

A programnak figyelembe kell vennie a kultúra és a kulturális tevékenységek kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a kreativitáshoz, az innovációhoz és a társadalmi befogadáshoz való, tágabb értelemben vett társadalmi hozzájárulásukat.

(21)

A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kultúra önmagáért való értékét és a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, így egy Kultúra alprogram hatálya alá tartozó nonprofit szervezetek és projektek jelentőségét.

(22)

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének (a továbbiakban: a garanciaeszköz), amely önálló pénzügyi eszköznek minősül, általában véve lehetővé kell tennie a kulturális és kreatív ágazatok növekedését, és megfelelő ösztönzőkkel kell szolgálnia a fellépésekhez és az új lehetőségekhez. A kiválasztott pénzügyi közvetítőknek a földrajzi lefedettség és ágazati képviselet szempontjából kiegyensúlyozott hitelportfólió biztosítása érdekében a kultúra, illetve a kulturális és kreatív projektek érdekében kell eljárniuk. Emellett a köz- és magánjogi szervezetek fontos szerepet játszanak abban, hogy a garanciaeszköz keretében széles körű megközelítést lehessen követni.

(23)

Finanszírozásban kell részesülnie az Európa kulturális fővárosa fellépésnek és az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés igazgatásának is, mivel ezek hozzájárulnak a közös kulturális területhez való tartozás érzésének megerősítéséhez, a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös megértés ösztönzéséhez és a kulturális örökség értékének növeléséhez.

(24)

A tagállamokon, valamint a 2001/822/EK tanácsi határozat (12) 58. cikke értelmében a programban való részvételre jogosult tengerentúli országokon és területeken kívül a programnak – meghatározott feltételek mellett – nyitottnak kell lennie az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban (EFTA), és egyben az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes országok és a Svájci Államszövetség részvétele előtt is. Az előcsatlakozási stratégiában részesülő csatlakozó országok, tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, továbbá az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok számára szintén lehetővé kell tenni – a garanciaeszköz kivételével – a programban való részvételt.

(25)

A program az érintett felek által közösen meghatározandó kiegészítő előirányzatok és egyedi eljárások alapján nyitva áll a harmadik országokkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is.

(26)

Támogatni kell a program és a nemzetközi szervezetek, például az UNESCO, az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közötti, kulturális és audiovizuális téren megvalósuló együttműködést.

(27)

Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységeit és megfeleljen az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének, valamint összhangban álljon az Unió egyéb, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozás, az ifjúság, az egészség, az uniós polgárság és az igazságügy, a kutatás és innováció, az ipar- és kohéziós politika, az idegenforgalom és a külkapcsolatok, a kereskedelem és fejlesztés, illetve a digitális menetrend terén végzett tevékenységeivel.

(28)

A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a programra vonatkozó monitoringra és értékelésre szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és mutatókat, köztük minőségi mutatókat kell magukban foglalniuk. A monitoringra és értékelésre szolgáló eljárások során figyelembe kell venni az érintett szereplők, például az Eurostat munkáját, illetve az ESSnet kulturális projekt és az UNESCO Statisztikai Intézetének megállapításait. Ebben az összefüggésben az audiovizuális ágazatot illetően folytatni kell az Unió részvételét az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben (a továbbiakban: a Megfigyelő Intézet).

(29)

A program optimális monitoringjának és értékelésének a program teljes időtartama alatti biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kiegészítő mennyiségi és minőségi mutatók elfogadására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(30)

Az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, az ifjúság és az uniós polgárság terén az európai programok jogalapját módosító európai parlamenti és tanácsi határozatok hatásáról szóló, 2010. július 30-i bizottsági jelentés megállapításai szerint az irányítási eljárásokra igénybe vett idő jelentős lerövidülése miatt a programok hatékonyabbá váltak. Külön gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy többek között az átalányösszegek, az egységköltségek és az átalányfinanszírozás meghatározását végző megbízható, objektív és rendszeresen frissített rendszerek alkalmazásán keresztül egyre egyszerűbbé váljanak az adminisztratív és pénzügyi eljárások.

(31)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(32)

Az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek (14) megfelelően a Bizottság 2009 óta az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségre bízza az oktatás, az audiovizualitás és a kultúra területén az uniós cselekvési program igazgatásával kapcsolatos végrehajtási feladatok elvégzését. A Bizottság ezért a költség-haszon elemzés alapján ésaz említett rendeletben előírt módon egy meglévő végrehajtó hivatalt bízhat meg a program végrehajtásával.

(33)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, létrejött 2013. december 2-án intézményközi megállapodás (15) (a továbbiakban: az intézményközi megállapodás) 17. pontja értelmében.

(34)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszatéríttetését, valamint adott esetben a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását szolgáló intézkedéseket.

(35)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tekintetében, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (17) és a 883/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) értelmében, a csalások megelőzése, valamint az elveszett, illetve szabálytalanul átutalt vagy felhasznált pénzeszközök visszatérítése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni és ezeket végre kell hajtani.

(36)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az európai kulturális és nyelvi sokszínűség fejlesztését, megőrzését és előmozdítását, Európa kulturális örökségének előmozdítását, valamint az európai kulturális és kreatív ágazat, különösen az audiovizuális ágazat versenyképességének elősegítését – a program országokon átívelő és nemzetközi jellegéből adódóan a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a program léptéke és várható hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)

Ezért az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(38)

Rendelkezni kell a MEDIA, a Kultúra és a MEDIA Mundus programoktól az e programhoz vezető átmenetet szabályozó intézkedésekről.

(39)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintse abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél.

(40)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Sürgősségi okokból e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

a)

hitelek a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára (garancia az Európai Beruházási Alapból („EBA”)); vagy

b)

hitelgaranciák a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára hitelt nyújtó más pénzügyi közvetítők számára (EBA-viszontgarancia).

a)

az európai kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, valamint Európa kulturális örökségének előmozdítása;

b)

az európai kulturális és kreatív ágazatok – különösen az audiovizuális ágazat – versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.

a)

az európai kulturális és kreatív ágazatok országokon átívelő és nemzetközi működőképességének támogatása;

b)

a kulturális és kreatív alkotások országokon átívelő forgalmának, valamint a kulturális és kreatív szereplők, különösen a művészek országokon átívelő mobilitásának elősegítése, továbbá új és nagyobb közönség elérése és a kulturális és kreatív alkotásokhoz való hozzáférés megkönnyítése az Unión belül és kívül, különös hangsúlyt fektetve a gyermekekre, a fiatalokra, a fogyatékossággal élő személyekre és az alulreprezentált csoportokra;

c)

a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek pénzügyi képességének fenntartható megerősítése, kiegyensúlyozott földrajzi lefedettségre és az ágazat kiegyensúlyozott képviseletére törekedve;

d)

a szakpolitikák kialakításának, az innovációnak, a kreativitásnak, a közönségépítésnek, valamint az új üzleti és irányítási modelleknek az előmozdítása az országokon átívelő szakpolitikai együttműködés támogatása révén.

a)

a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő fellépések és tevékenységek országokon átívelő jellege, valamint e fellépések és tevékenységek hatása a kulturális és kreatív ágazatokra, illetve a polgárokra és a polgárok sajátjuktól eltérő kultúrákkal kapcsolatos ismereteire;

b)

a kulturális és kreatív ágazatok szereplői, köztük művészek, audiovizuális szakemberek, kulturális és kreatív szervezetek és audiovizuális szereplők közötti, országokon átívelő együttműködés fejlesztése és előmozdítása, amely elsősorban a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb, hatékonyabb és hosszú távú reagálásra ösztönöz;

c)

az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzeszközök válhatnak hozzáférhetővé,

d)

az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és/vagy nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével.

a)

a MEDIA alprogram;

b)

a Kultúra alprogram;

c)

a kulturális-kreatív ág;

a)

az előcsatlakozási stratégiában részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, az ezen országok uniós programokban való részvételére vonatkozóan a keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított általános elvekkel és feltételekkel összhangban;

b)

az EFTA országai, amelyek részesei az EGT-megállapodásnak, az említett megállapodással összhangban;

c)

a Svájci Államszövetség, az országgal kötött kétoldalú megállapodás alapján;

d)

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, az ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján létrehozott eljárásokkal összhangban.

a)

az audiovizuális szakemberek készségei és kompetenciái megszerzésének és fejlesztésének, valamint a hálózatok kialakításának megkönnyítése, beleértve a digitális technológiák használatát a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás biztosítása érdekében, valamint az új közönségépítési szemléletek és az új üzleti modellek vizsgálatát;

b)

az audiovizuális szereplők azon kapacitásának növelése, hogy az Unióban és az Unión kívül terjeszthető európai audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki, illetve európai és nemzetközi koprodukciókat hozzanak létre, többek között televíziós műsorszolgáltatókkal közösen;

c)

a vállalkozások közötti csere ösztönzése az audiovizuális szereplők piacokhoz és üzleti eszközökhöz való hozzáférésének elősegítése révén, projektjeik uniós és nemzetközi piacokon való ismertségének növelése érdekében.

a)

a filmszínházi forgalmazás támogatása az audiovizuális alkotások országokon átívelő marketingje, brandingje, terjesztése és bemutatása révén;

b)

audiovizuális alkotások országokon átívelő marketingjének, brandingjének és forgalmazásának egyéb, nem filmszínházi platformokon történő előmozdítása;

c)

a közönségépítés támogatása az európai audiovizuális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének és az ezen alkotásokhoz való hozzáférés javításának eszközeként, különösen promóción, rendezvényeken, filmműveltség kialakításán és fesztiválokon keresztül;

d)

az új üzleti modellek megjelenésének lehetővé tétele érdekében az új forgalmazási módok elősegítése.

a)

készségek és kompetenciák audiovizuális szakemberek általi megszerzését és javítását előmozdító képzési intézkedések átfogó spektrumának biztosítása, valamint az ismeretek megosztására és a hálózatépítésre irányuló kezdeményezések, ideértve a digitális technológiák integrálását;

b)

olyan európai audiovizuális alkotások, különösen filmek és televíziós alkotások – például játékfilmek, dokumentumfilmek, gyermek- és animációs filmek, illetve interaktív alkotások, például videojátékok és multimédiás tartalmak – fejlesztése, amelyek kedvezőbb határokon átnyúló terjesztési lehetőségekkel rendelkeznek;

c)

az európai audiovizuális produkciós vállalatok, és különösen a független vállalatokat támogató tevékenységek, az audiovizuális alkotások – köztük televíziós alkotások – európai és nemzetközi koprodukcióinak elősegítése érdekében;

d)

olyan tevékenységek, amelyek segítik az európai és nemzetközi koprodukciós partnerek egymásra találását, illetve a koprodukcióban előállított audiovizuális alkotások közvetett módon való segítését azzal, hogy támogatják a programban részt vevő országok valamelyikében székhellyel rendelkező nemzetközi koprodukciós alapokat;

e)

az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez és piacokhoz való hozzáférés elősegítése, valamint az online üzleti eszközök használatának lehetővé tétele az Unión belül és az Unión kívül;

f)

támogatási rendszerek létrehozása a nem nemzeti európai filmek filmszínházi és valamennyi egyéb platformon történő forgalmazása és a nemzetközi értékesítési tevékenységek előmozdítása, elsősorban az audiovizuális alkotások feliratozása, szinkronizálása és hangalámondása érdekében;

g)

az európai filmek nemzetközi forgalmának és a nemzetközi filmek Unióban történő forgalmának elősegítése valamennyi forgalmazási platformon, az audiovizuális ágazat nemzetközi együttműködési projektjei révén;

h)

olyan európai filmszínház-üzemeltetői hálózat, amely jelentős arányban nem nemzeti európai filmeket mutat be;

i)

különböző európai audiovizuális alkotások, köztük rövidfilmek bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések, például fesztiválok és egyéb promóciós rendezvények;

j)

a filmműveltség előmozdítását, továbbá a közönség európai audiovizuális alkotásokkal, köztük az audiovizuális és mozgóképes örökséggel kapcsolatos ismereteinek és érdeklődésének bővítését célzó tevékenységek, különösen a fiatal közönség vonatkozásában;

k)

olyan innovatív tevékenységek, amelyek célja a digitális technológiák bevezetése és használata által valószínűleg érintett területek új üzleti modelljeinek és eszközeinek vizsgálata.

a)

átláthatóság és egyenlő versenyfeltételek ösztönzése a jogi és pénzügyi/piaci információkhoz való hozzáférés terén, valamint hozzájárulás a jogi és statisztikai információk összehasonlíthatóságához;

b)

hasznos adatok és piaci elemzések nyújtása a MEDIA alprogram cselekvési irányvonalainak kidolgozásához, valamint piaci hatásainak felméréséhez.

a)

olyan tevékenységek támogatása – beleértve a digitális technológiákhoz való alkalmazkodás ösztönzését, az innovatív közönségépítési szemléletek, valamint az új üzleti és vezetési modellek vizsgálatát –, amelyek a kulturális és kreatív szereplők számára a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséhez hozzájáruló készségeket, kompetenciákat és szakismeretet nyújtanak;

b)

olyan fellépések támogatása, amelyek lehetővé teszik a kulturális és kreatív szereplők számára a nemzetközi együttműködést, valamint azt, hogy lehetőleg hosszú távú stratégiák alapján nemzetközi karriert fussanak be és nemzetközi tevékenységet folytassanak az Unióban és az Unión kívül;

c)

az európai kulturális és kreatív szervezetek és a nemzetközi hálózatépítés megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez való hozzájutás elősegítése érdekében.

a)

nemzetközi bemutatókörutak, rendezvények, kiállítások és fesztiválok támogatása;

b)

az európai irodalom terjesztésének támogatása annak érdekében, hogy az a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljék;

c)

a közönségépítés támogatása az európai kulturális és kreatív alkotások és az európai anyagi és eszmei kulturális örökség iránti érdeklődés felkeltésének, valamint az említettekhez való hozzáférés javításának eszközeként.

a)

országokon átívelő együttműködési projektek, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti tevékenységek végrehajtása céljából különböző országokból származó kulturális és kreatív szervezeteket fognak össze;

b)

a különböző országokból származó kulturális és kreatív szervezetek hálózatainak tevékenységei;

c)

az újonnan megjelenő tehetségek fejlesztését elősegítő, és a kulturális szereplők országokon átívelő mobilitását, valamint az alkotások forgalmát ösztönző európai elkötelezettségű szervezetek tevékenységei, amelyek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy széles körben befolyásolják a kulturális és kreatív ágazatot, és tartós hatást érjenek el;

d)

műfordítások és azok további népszerűsítése;

e)

különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokszínűségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például uniós kulturális díjak, és az Európa kulturális fővárosa fellépés és az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés.

a)

a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;

b)

a részt vevő pénzügyi közvetítők azon képességének javítása, hogy felmérjék a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-kkel, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve projektjeikkel összefüggő kockázatokat, többek között technikai segítségnyújtás, ismeretátadás és hálózatépítési intézkedések révén.

a)

az új üzleti és vezetési modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országokon átívelő cseréje, a kulturális és kreatív szervezetek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése, adott esetben a digitális hálózatok előmozdításával;

b)

piaci adatok gyűjtése, tanulmányok készítése, a munkaerő-piaci és készségbeli igények elemzése, európai és nemzeti kultúrpolitikai elemzések, valamint statisztikai felmérések támogatása az egyes ágazatokhoz kapcsolódó eszközök és kritériumok alapján, továbbá többek között a program hatásainak minden szempontból történő mérésére szolgáló értékelések;

c)

a Megfigyelő Intézet uniós tagsági hozzájárulási díjának kifizetése, az audiovizuális ágazatban elvégzendő adatgyűjtés és -elemzés előmozdítása érdekében;

d)

az alkotások finanszírozására, forgalmazására és pénzbeli kifejezésére irányuló új, ágazatok közötti megközelítések vizsgálata;

e)

konferenciák, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése többek között a kulturális és médiaműveltség terén, adott esetben a digitális hálózatépítés előmozdításával;

f)

a 16. cikkben említett Kreatív Európa irodák és azok feladatainak elvégzésével.

a)

tájékoztatást nyújtanak az országukban a programról és népszerűsítik azt;

b)

a programmal kapcsolatban segítséget nyújtanak a kulturális és kreatív ágazatok számára, és alapszintű tájékoztatást nyújtanak az uniós szakpolitika keretében igénybe vehető egyéb támogatásokról;

c)

ösztönzik a határokon átnyúló együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokon belül;

d)

támogatják a Bizottság munkáját a programban részt vevő tagállamok kulturális és kreatív ágazataival kapcsolatos segítségnyújtás révén, például az ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok szolgáltatásával;

e)

segítséget nyújtanak a Bizottság részére a program eredményeiről és hatásairól szóló megfelelő kommunikáció és tájékoztatás nyújtásában;

(f)

elősegítik a nyújtott uniós finanszírozás és az országuk tekintetében elért eredményekre vonatkozó információk közlését és terjesztését.

a)

releváns uniós szakpolitikák, például az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a belső piac, a digitális menetrend, az ifjúság, az uniós polgárság, a külkapcsolatok, a kereskedelem, a kutatás és innováció, a vállalkozás, a turizmus, az igazságügy, a bővítés és a fejlesztés területén;

b)

a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok.

a)

a 3. cikkben említett általános célkitűzések mutatói:

b)

az 4. cikk a) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

c)

a MEDIA alprogram tekintetében az 4. cikk b) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

d)

a Kultúra alprogram tekintetében az 4. cikk b) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

e)

az 4. cikk c) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

f)

az 4. cikk d) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

a)

minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmaz annak értékelése céljából, hogy a program mennyire volt eredményes célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében, mennyire volt hatékony és milyen európai hozzáadott értéket nyújtott;

b)

foglalkozik a program egyszerűsítésének lehetőségével, annak belső és külső koherenciájával, a célkitűzések relevanciájának aktualitásával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos uniós prioritásokhoz való hozzájárulásával;

c)

figyelembe veszi az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozatok hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit.

a)

legalább 56 % a MEDIA alprogram számára;

b)

legalább 31 % a Kultúra alprogram számára;

c)

a kulturális-kreatív ág számára legfeljebb13 %, amelyből legalább 4 %-ot a 15. cikkben felsorolt, országokon átívelő együttműködést szolgáló intézkedések, valamint a Kreatív Európa irodák számára különítenek el.