Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R1295

Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 347, 20.12.2013, p. 221–237 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1295/oj

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/221


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 166. cikke (4) bekezdésére, 167. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére, és 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, az EUMSZ 167. cikkével, illetve a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménnyel (a továbbiakban: a 2005. évi UNESCO-egyezmény) összhangban támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására és előmozdítására, a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz való alkalmazkodás megkönnyítésére tett fellépéseit.

(2)

Az Unió által a kulturális és kreatív ágazatok számára nyújtott támogatás elsősorban az 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) (MEDIA program), az 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) (Kultúra program) és az 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) (MEDIA Mundus program) által meghatározott uniós programok végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapul. Az 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) (Európa kulturális fővárosa fellépés), valamint az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (8) (az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés) szintén hozzájárulnak a kulturális és kreatív ágazat uniós támogatásához.

(3)

A Tanács által a 2007. november 16-i állásfoglalásában (9), az Európai Parlament által pedig a 2008. április 10-i állásfoglalásában (10) támogatott „Az Európai kulturális program a globalizálódó világban” című bizottsági közlemény meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása.

(4)

Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11., 21. és 22. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtésének, illetve a kulturális és nyelvi sokszínűség tisztelete előmozdításának fontos színterét jelentik.

(5)

A 2007. március 18-án hatályba lépett, 2005. évi UNESCO-egyezmény, amelyben az Unió az egyik szerződő fél, kiemeli, hogy a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mint identitás-, érték- és jelentéshordozók egyaránt gazdasági és kulturális természetűek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha csupán kereskedelmi értékük lenne. Az egyezmény célja, hogy valamennyi ország és egyén kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést – ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat –, valamint a szolidaritást. Az egyezmény megállapítja azt is, hogy kellő figyelmet kell fordítani a különböző társadalmi csoportok sajátos körülményeire és igényeire, beleértve a kisebbségek tagjait is. A kulturális és kreatív ágazatokat támogató programnak az egyezménnyel összhangban nemzetközi szinten kell erősítenie a kulturális sokszínűséget.

(6)

Többek között a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. évi UNESCO-egyezmény, valamint a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972. évi UNESCO-egyezmény fényében az anyagi és eszmei kulturális örökség előmozdításának hozzá kell járulnia a szóban forgó helyszínek értékének fokozásához, elérve egyúttal azt, hogy az emberek sajátjuknak érezzék e helyszínek kulturális és történelmi értékét.

(7)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló stratégia” című bizottsági közlemény (Európa 2020 stratégia) egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az Uniót olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E közleményben a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára. E tekintetben a kulturális és kreatív ágazatok olyan innovatív ötletek forrásai, amelyeket növekedést és munkahelyeket teremtő, illetve a társadalmi változások kezelését elősegítő termékekké és szolgáltatásokká lehet alakítani. Ezenkívül a kiválóság és versenyképesség ezen ágazatokban elsősorban a művészek, alkotók és a szakemberek által tett erőfeszítések eredménye, amelyet támogatni kell. E célból javítani kell a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférését.

(8)

A művészek és kulturális szakemberek céljait szolgáló mobilitási információs szolgálatokról szóló következtetéseiben (11) a Tanács megerősítette a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának fontosságát az Unió számára, illetve az Európa 2020 stratégián belüli célkitűzéseinek elérése szempontjából egyaránt, és felszólította a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvét kellőképpen figyelembe véve segítsék elő azt, hogy átfogó és pontos tájékoztatást nyújtsanak az Unión belüli mobilitás lehetőségét kereső művészeknek és kulturális szakembereknek.

(9)

A közös kulturális térség megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a kulturális és kreatív szereplők országokon átívelő mobilitását, valamint a kulturális és kreatív alkotások, köztük az audiovizuális alkotások és termékek országokon átívelő forgalmát, előmozdítva ezáltal a kulturális cseréket és a kultúrák közötti párbeszédet.

(10)

A MEDIA, a Kultúra, és a MEDIA Mundus programokat rendszeres monitoringnak és külső értékeléseknek vetették alá, és jövőbeni működésükkel kapcsolatban nyilvános konzultációkat szerveztek, amelyekből megállapítható, hogy e programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokszínűség védelme és elősegítése terén. Ezekből a monitoring-, értékelési és konzultációs tevékenységekből, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a digitalizáció és a globalizáció miatt bekövetkező gyors változásokkal, a nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos széttagolt piaci háttérrel, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, összetett adminisztratív eljárásokkal, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű fellépést igényelnek.

(11)

Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően sokszínűek, ami kulturálisan gazdag és nagymértékben független kulturális területek kialakulását eredményezi, lehetővé téve az európai örökség különböző kulturális hagyományainak kifejeződését. E sokszínűség ugyanakkor egy sor olyan akadályt is felszínre hoz, amely gátolja a kulturális és kreatív alkotások országokon átívelő zavartalan forgalmát, akadályozza a kulturális és alkotó szereplők mobilitását az Unión belül és kívül, amely földrajzi egyenlőtlenségekhez vezethet, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére.

(12)

Mivel az európai kulturális és kreatív ágazatokat nyelvi sokszínűség jellemzi, ami bizonyos ágazatokban a nyelvek szerinti széttöredezettséghez vezet, a kulturális és kreatív, köztük az audiovizuális művek forgalmához alapvető fontosságú a feliratozás, a szinkronizálás és a hangalámondás.

(13)

A digitalizáció jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Miközben elismerik a kulturális és kreatív alkotások fokozott hozzáférhetősége, és a művészek és alkotók méltányos díjazása közötti új egyensúly szükségességét, valamint az új üzleti modellek megjelenését, a digitalizáció okozta változások széles körű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok, és általában véve az európai társadalom számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, az új és nagyobb közönségben rejlő lehetőségek, valamint a hiánypótló termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a kulturális és kreatív alkotások forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a teljes körű kihasználásához, valamint a digitalizáció és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új gyártási és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.

(14)

A jelenlegi forgalmazási gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, jogszerű online ajánlatok megjelenítésének elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége. Ezért alapvetően fontos az új forgalmazási módok támogatása annak érdekében, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg.

(15)

A filmszínházak digitalizációja a digitális berendezések magas költsége miatt folyamatos problémát jelent a kis filmszínházak számos üzemeltetője, különösen az egytermes filmszínházak üzemeltetői számára. Míg elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik a kultúra, és ezért ezt a kérdést továbbra is a megfelelő nemzeti, regionális és helyi szinten kell kezelni, lehetőség van a különösen a helyi és regionális fejlesztésre irányuló uniós programokon és alapokon keresztüli finanszírozásra is.

(16)

A közönségépítés, különösen a fiatalok körében, különleges kötelezettségvállalást igényel az Unió részéről az iránt, hogy támogassák különösen a film- és médiaismeretek előmozdítását.

(17)

A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek – köztük a nonprofit és nem kormányzati szervezetek – számára az előttük álló egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzeszközökhöz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük fenntartásához és növeléséhez vagy nemzetközi tevékenységükhöz szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az innováció érdekében pedig kénytelenek kockáztatni és kísérletezni. Fontos, hogy az ilyen jellegű kockázatvállalást a pénzügyi intézmények is megértsék és támogassák.

(18)

A Kreatív Iparágak Európai Szövetsége kísérleti projektként olyan ágazatközi kezdeményezés, amelynek elsődleges célja a kreatív iparágak szakpolitikai szintű támogatása. E célt a kreatív iparágak további pénzeszközökkel való ellátásával és a kreatív iparágak által egyéb iparágak és ágazatok számára nyújtott szolgáltatások iránti kereslet ösztönzésével szeretné elérni. A kreatív iparágak innovációját hatékonyabban támogató új eszközöket vizsgálatnak vetik alá, majd beépítik az európai, nemzeti, és regionális érdekelt felekből álló szakpolitikai ismeretátadási platformba.

(19)

A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó, jelenleg önállóan működő MEDIA, Kultúra és MEDIA Mundus programok egyetlen átfogó programban (a továbbiakban: a program) való egyesítése hatékonyabban támogatná a kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezeteket azon törekvésükben, hogy kiaknázzák a digitalizáció és a globalizáció által kínált lehetőségeket, továbbá segítené őket a jelenleg piaci széttagoltsághoz vezető problémák megoldásában. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak a két független alprogramon és egy kulturális-kreatív ágon belül figyelembe vennie a különböző ágazatok és különböző célcsoportjaik sajátosságait, valamint ezek egyedi szükségleteit. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos. E célból a programnak a különböző kulturális és kreatív ágazatokra kiterjedő koherens támogatási struktúrát kell létrehoznia, egy pénzügyi eszközzel kiegészített támogatási rendszer formájában.

(20)

A programnak figyelembe kell vennie a kultúra és a kulturális tevékenységek kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a kreativitáshoz, az innovációhoz és a társadalmi befogadáshoz való, tágabb értelemben vett társadalmi hozzájárulásukat.

(21)

A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kultúra önmagáért való értékét és a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, így egy Kultúra alprogram hatálya alá tartozó nonprofit szervezetek és projektek jelentőségét.

(22)

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének (a továbbiakban: a garanciaeszköz), amely önálló pénzügyi eszköznek minősül, általában véve lehetővé kell tennie a kulturális és kreatív ágazatok növekedését, és megfelelő ösztönzőkkel kell szolgálnia a fellépésekhez és az új lehetőségekhez. A kiválasztott pénzügyi közvetítőknek a földrajzi lefedettség és ágazati képviselet szempontjából kiegyensúlyozott hitelportfólió biztosítása érdekében a kultúra, illetve a kulturális és kreatív projektek érdekében kell eljárniuk. Emellett a köz- és magánjogi szervezetek fontos szerepet játszanak abban, hogy a garanciaeszköz keretében széles körű megközelítést lehessen követni.

(23)

Finanszírozásban kell részesülnie az Európa kulturális fővárosa fellépésnek és az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés igazgatásának is, mivel ezek hozzájárulnak a közös kulturális területhez való tartozás érzésének megerősítéséhez, a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös megértés ösztönzéséhez és a kulturális örökség értékének növeléséhez.

(24)

A tagállamokon, valamint a 2001/822/EK tanácsi határozat (12) 58. cikke értelmében a programban való részvételre jogosult tengerentúli országokon és területeken kívül a programnak – meghatározott feltételek mellett – nyitottnak kell lennie az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban (EFTA), és egyben az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes országok és a Svájci Államszövetség részvétele előtt is. Az előcsatlakozási stratégiában részesülő csatlakozó országok, tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, továbbá az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok számára szintén lehetővé kell tenni – a garanciaeszköz kivételével – a programban való részvételt.

(25)

A program az érintett felek által közösen meghatározandó kiegészítő előirányzatok és egyedi eljárások alapján nyitva áll a harmadik országokkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is.

(26)

Támogatni kell a program és a nemzetközi szervezetek, például az UNESCO, az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közötti, kulturális és audiovizuális téren megvalósuló együttműködést.

(27)

Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységeit és megfeleljen az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének, valamint összhangban álljon az Unió egyéb, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozás, az ifjúság, az egészség, az uniós polgárság és az igazságügy, a kutatás és innováció, az ipar- és kohéziós politika, az idegenforgalom és a külkapcsolatok, a kereskedelem és fejlesztés, illetve a digitális menetrend terén végzett tevékenységeivel.

(28)

A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a programra vonatkozó monitoringra és értékelésre szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és mutatókat, köztük minőségi mutatókat kell magukban foglalniuk. A monitoringra és értékelésre szolgáló eljárások során figyelembe kell venni az érintett szereplők, például az Eurostat munkáját, illetve az ESSnet kulturális projekt és az UNESCO Statisztikai Intézetének megállapításait. Ebben az összefüggésben az audiovizuális ágazatot illetően folytatni kell az Unió részvételét az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben (a továbbiakban: a Megfigyelő Intézet).

(29)

A program optimális monitoringjának és értékelésének a program teljes időtartama alatti biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kiegészítő mennyiségi és minőségi mutatók elfogadására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(30)

Az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, az ifjúság és az uniós polgárság terén az európai programok jogalapját módosító európai parlamenti és tanácsi határozatok hatásáról szóló, 2010. július 30-i bizottsági jelentés megállapításai szerint az irányítási eljárásokra igénybe vett idő jelentős lerövidülése miatt a programok hatékonyabbá váltak. Külön gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy többek között az átalányösszegek, az egységköltségek és az átalányfinanszírozás meghatározását végző megbízható, objektív és rendszeresen frissített rendszerek alkalmazásán keresztül egyre egyszerűbbé váljanak az adminisztratív és pénzügyi eljárások.

(31)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(32)

Az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek (14) megfelelően a Bizottság 2009 óta az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségre bízza az oktatás, az audiovizualitás és a kultúra területén az uniós cselekvési program igazgatásával kapcsolatos végrehajtási feladatok elvégzését. A Bizottság ezért a költség-haszon elemzés alapján ésaz említett rendeletben előírt módon egy meglévő végrehajtó hivatalt bízhat meg a program végrehajtásával.

(33)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, létrejött 2013. december 2-án intézményközi megállapodás (15) (a továbbiakban: az intézményközi megállapodás) 17. pontja értelmében.

(34)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszatéríttetését, valamint adott esetben a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását szolgáló intézkedéseket.

(35)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tekintetében, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (17) és a 883/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) értelmében, a csalások megelőzése, valamint az elveszett, illetve szabálytalanul átutalt vagy felhasznált pénzeszközök visszatérítése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni és ezeket végre kell hajtani.

(36)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az európai kulturális és nyelvi sokszínűség fejlesztését, megőrzését és előmozdítását, Európa kulturális örökségének előmozdítását, valamint az európai kulturális és kreatív ágazat, különösen az audiovizuális ágazat versenyképességének elősegítését – a program országokon átívelő és nemzetközi jellegéből adódóan a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a program léptéke és várható hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)

Ezért az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(38)

Rendelkezni kell a MEDIA, a Kultúra és a MEDIA Mundus programoktól az e programhoz vezető átmenetet szabályozó intézkedésekről.

(39)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintse abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél.

(40)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Sürgősségi okokból e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A program létrehozása és időtartama

(1)   Ez a rendelet létrehozza az európai kulturális és kreatív ágazatok támogatását célzó Kreatív Európa programot (a továbbiakban: a program).

(2)   A programot a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelynek tevékenysége kulturális értékeken és/vagy művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódon alapul, függetlenül attól, hogy piacorientált vagy nem piacorientált tevékenységekről van-e szó, hogy milyen struktúra keretében végzik ezeket a tevékenységeket, valamint hogy milyen módon történik ezen struktúra finanszírozása. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például az oktatást vagy az irányítást. A kulturális és kreatív ágazatok magukban foglalják többek között az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, a művészi alkotásokat, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, televíziós alkotásokat, videojátékokat és multimédiát), az anyagi és eszmei kulturális örökséget, a designt, fesztiválokat, zenét, irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót és a képzőművészetet;

2.   „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (19) fogalommeghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások;

3.   „részt vevő pénzügyi közvetítők”: a költségvetési rendelet 139. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében vett pénzügyi közvetítők, akiknek a kiválasztása a garanciaeszköz keretében, a költségvetési rendelettel és e rendelet I. mellékletével összhangban történik, és akik a következőket nyújtják vagy tervezik nyújtani:

a)

hitelek a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára (garancia az Európai Beruházási Alapból („EBA”)); vagy

b)

hitelgaranciák a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára hitelt nyújtó más pénzügyi közvetítők számára (EBA-viszontgarancia).

4.   „kapacitásépítési szolgáltatók”: olyan szervezetek, amelyek képesek az I. melléklet szerint szakértelmet biztosítani abból a célból, hogy a részt vevő pénzügyi közvetítők számára lehetővé tegyék a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek sajátosságainak és az azokkal, illetve projektjeikkel összefüggő kockázatoknak a reális felmérését.

3. cikk

Általános célkitűzések

A program általános célkitűzései:

a)

az európai kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, valamint Európa kulturális örökségének előmozdítása;

b)

az európai kulturális és kreatív ágazatok – különösen az audiovizuális ágazat – versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.

4. cikk

Egyedi célkitűzések

A program egyedi célkitűzései:

a)

az európai kulturális és kreatív ágazatok országokon átívelő és nemzetközi működőképességének támogatása;

b)

a kulturális és kreatív alkotások országokon átívelő forgalmának, valamint a kulturális és kreatív szereplők, különösen a művészek országokon átívelő mobilitásának elősegítése, továbbá új és nagyobb közönség elérése és a kulturális és kreatív alkotásokhoz való hozzáférés megkönnyítése az Unión belül és kívül, különös hangsúlyt fektetve a gyermekekre, a fiatalokra, a fogyatékossággal élő személyekre és az alulreprezentált csoportokra;

c)

a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek pénzügyi képességének fenntartható megerősítése, kiegyensúlyozott földrajzi lefedettségre és az ágazat kiegyensúlyozott képviseletére törekedve;

d)

a szakpolitikák kialakításának, az innovációnak, a kreativitásnak, a közönségépítésnek, valamint az új üzleti és irányítási modelleknek az előmozdítása az országokon átívelő szakpolitikai együttműködés támogatása révén.

5. cikk

Európai hozzáadott érték

(1)   A kultúra önmagáért való és gazdasági értékét elismerve, a program olyan fellépéseket és tevékenységeket támogat, amelyek európai hozzáadott értéket képviselnek a kulturális és kreatív ágazatokban. A program hozzájárul az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben meghatározott célok eléréséhez.

(2)   Az európai hozzáadott értéket az alábbiak közül egyen vagy többön keresztül kell biztosítani:

a)

a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő fellépések és tevékenységek országokon átívelő jellege, valamint e fellépések és tevékenységek hatása a kulturális és kreatív ágazatokra, illetve a polgárokra és a polgárok sajátjuktól eltérő kultúrákkal kapcsolatos ismereteire;

b)

a kulturális és kreatív ágazatok szereplői, köztük művészek, audiovizuális szakemberek, kulturális és kreatív szervezetek és audiovizuális szereplők közötti, országokon átívelő együttműködés fejlesztése és előmozdítása, amely elsősorban a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb, hatékonyabb és hosszú távú reagálásra ösztönöz;

c)

az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzeszközök válhatnak hozzáférhetővé,

d)

az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és/vagy nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével.

6. cikk

A program felépítése

A program a következőkből áll:

a)

a MEDIA alprogram;

b)

a Kultúra alprogram;

c)

a kulturális-kreatív ág;

7. cikk

Az alprogramok logói

(1)   A Bizottság az alprogramokhoz kapcsolódó külön logók használata révén biztosítja a program láthatóságát.

(2)   A MEDIA alprogram kedvezményezettjei az Ia. melléklet szerinti logót használják. A Bizottság meghatározza az e logó használatával kapcsolatos részleteket, és közli ezeket a kedvezményezettekkel.

(3)   A Kultúra alprogram kedvezményezettjei a Bizottság által meghatározott logót használják. A Bizottság meghatározza az e logó használatával kapcsolatos részleteket, és közli ezeket a kedvezményezettekkel.

(4)   A Bizottság és a 16. cikkben említett Kreatív Európa irodák szintén jogosultak az alprogramok logóinak használatára.

8. cikk

A programhoz való hozzáférés

(1)   A program a 2005. évi UNESCO-egyezménnyel összhangban nemzetközi szinten előmozdítja a kulturális sokszínűséget.

(2)   A programban a tagállamok vehetnek részt.

(3)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, a programban részt vehetnek a következő országok, amennyiben kiegészítő előirányzatokat fizetnek, és – a MEDIA alprogram esetében – megfelelnek a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20) meghatározott feltételeknek:

a)

az előcsatlakozási stratégiában részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, az ezen országok uniós programokban való részvételére vonatkozóan a keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított általános elvekkel és feltételekkel összhangban;

b)

az EFTA országai, amelyek részesei az EGT-megállapodásnak, az említett megállapodással összhangban;

c)

a Svájci Államszövetség, az országgal kötött kétoldalú megállapodás alapján;

d)

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, az ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján létrehozott eljárásokkal összhangban.

(4)   A (3) bekezdés a) és d) pontjában említett országok nem vehetnek részt a garanciaeszközben.

(5)   A program az ezen országok vagy régiók által megfizetett kiegészítő előirányzatok és az ezen országokkal vagy régiókkal közösen meghatározandó egyedi eljárások alapján nyitva áll egyes kiválasztott országokkal vagy régiókkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési fellépések előtt is.

(6)   A program lehetővé teszi a programban részt nem vevő országokkal, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő nemzetközi szervezetekkel – például az UNESCO–val, az Európa Tanáccsal, az OECD-vel vagy a WIPO-val – történő együttműködést és közös fellépéseket a program célkitűzéseinek megvalósításában való közös részvétel alapján.

II.   FEJEZET

A MEDIA alprogram

9. cikk

A MEDIA alprogram prioritásai

(1)   Az európai audiovizuális ágazat országokon átívelő működőképességének megerősítése terén érvényesítendő prioritások a következők:

a)

az audiovizuális szakemberek készségei és kompetenciái megszerzésének és fejlesztésének, valamint a hálózatok kialakításának megkönnyítése, beleértve a digitális technológiák használatát a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás biztosítása érdekében, valamint az új közönségépítési szemléletek és az új üzleti modellek vizsgálatát;

b)

az audiovizuális szereplők azon kapacitásának növelése, hogy az Unióban és az Unión kívül terjeszthető európai audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki, illetve európai és nemzetközi koprodukciókat hozzanak létre, többek között televíziós műsorszolgáltatókkal közösen;

c)

a vállalkozások közötti csere ösztönzése az audiovizuális szereplők piacokhoz és üzleti eszközökhöz való hozzáférésének elősegítése révén, projektjeik uniós és nemzetközi piacokon való ismertségének növelése érdekében.

(2)   Az alkotások országokon átívelő forgalmának előmozdítása terén érvényesítendő prioritások a következők:

a)

a filmszínházi forgalmazás támogatása az audiovizuális alkotások országokon átívelő marketingje, brandingje, terjesztése és bemutatása révén;

b)

audiovizuális alkotások országokon átívelő marketingjének, brandingjének és forgalmazásának egyéb, nem filmszínházi platformokon történő előmozdítása;

c)

a közönségépítés támogatása az európai audiovizuális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének és az ezen alkotásokhoz való hozzáférés javításának eszközeként, különösen promóción, rendezvényeken, filmműveltség kialakításán és fesztiválokon keresztül;

d)

az új üzleti modellek megjelenésének lehetővé tétele érdekében az új forgalmazási módok elősegítése.

10. cikk

A MEDIA alprogramot támogató intézkedések

A 9. cikkben megállapított prioritások végrehajtása érdekében a MEDIA alprogram a következőkhöz nyújt támogatást:

a)

készségek és kompetenciák audiovizuális szakemberek általi megszerzését és javítását előmozdító képzési intézkedések átfogó spektrumának biztosítása, valamint az ismeretek megosztására és a hálózatépítésre irányuló kezdeményezések, ideértve a digitális technológiák integrálását;

b)

olyan európai audiovizuális alkotások, különösen filmek és televíziós alkotások – például játékfilmek, dokumentumfilmek, gyermek- és animációs filmek, illetve interaktív alkotások, például videojátékok és multimédiás tartalmak – fejlesztése, amelyek kedvezőbb határokon átnyúló terjesztési lehetőségekkel rendelkeznek;

c)

az európai audiovizuális produkciós vállalatok, és különösen a független vállalatokat támogató tevékenységek, az audiovizuális alkotások – köztük televíziós alkotások – európai és nemzetközi koprodukcióinak elősegítése érdekében;

d)

olyan tevékenységek, amelyek segítik az európai és nemzetközi koprodukciós partnerek egymásra találását, illetve a koprodukcióban előállított audiovizuális alkotások közvetett módon való segítését azzal, hogy támogatják a programban részt vevő országok valamelyikében székhellyel rendelkező nemzetközi koprodukciós alapokat;

e)

az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez és piacokhoz való hozzáférés elősegítése, valamint az online üzleti eszközök használatának lehetővé tétele az Unión belül és az Unión kívül;

f)

támogatási rendszerek létrehozása a nem nemzeti európai filmek filmszínházi és valamennyi egyéb platformon történő forgalmazása és a nemzetközi értékesítési tevékenységek előmozdítása, elsősorban az audiovizuális alkotások feliratozása, szinkronizálása és hangalámondása érdekében;

g)

az európai filmek nemzetközi forgalmának és a nemzetközi filmek Unióban történő forgalmának elősegítése valamennyi forgalmazási platformon, az audiovizuális ágazat nemzetközi együttműködési projektjei révén;

h)

olyan európai filmszínház-üzemeltetői hálózat, amely jelentős arányban nem nemzeti európai filmeket mutat be;

i)

különböző európai audiovizuális alkotások, köztük rövidfilmek bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések, például fesztiválok és egyéb promóciós rendezvények;

j)

a filmműveltség előmozdítását, továbbá a közönség európai audiovizuális alkotásokkal, köztük az audiovizuális és mozgóképes örökséggel kapcsolatos ismereteinek és érdeklődésének bővítését célzó tevékenységek, különösen a fiatal közönség vonatkozásában;

k)

olyan innovatív tevékenységek, amelyek célja a digitális technológiák bevezetése és használata által valószínűleg érintett területek új üzleti modelljeinek és eszközeinek vizsgálata.

11. cikk

Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet

(1)   Az Unió a program időtartama alatt a Megfigyelő Intézet tagja.

(2)   Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele az alábbiak révén hozzájárul a MEDIA alprogram prioritásainak megvalósításához:

a)

átláthatóság és egyenlő versenyfeltételek ösztönzése a jogi és pénzügyi/piaci információkhoz való hozzáférés terén, valamint hozzájárulás a jogi és statisztikai információk összehasonlíthatóságához;

b)

hasznos adatok és piaci elemzések nyújtása a MEDIA alprogram cselekvési irányvonalainak kidolgozásához, valamint piaci hatásainak felméréséhez.

(3)   Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában.

III.   FEJEZET

A Kultúra alprogram

12. cikk

A Kultúra alprogram prioritásai

(1)   A kulturális és kreatív ágazat országokon átívelő működőképességének megerősítése terén érvényesítendő prioritások a következők:

a)

olyan tevékenységek támogatása – beleértve a digitális technológiákhoz való alkalmazkodás ösztönzését, az innovatív közönségépítési szemléletek, valamint az új üzleti és vezetési modellek vizsgálatát –, amelyek a kulturális és kreatív szereplők számára a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséhez hozzájáruló készségeket, kompetenciákat és szakismeretet nyújtanak;

b)

olyan fellépések támogatása, amelyek lehetővé teszik a kulturális és kreatív szereplők számára a nemzetközi együttműködést, valamint azt, hogy lehetőleg hosszú távú stratégiák alapján nemzetközi karriert fussanak be és nemzetközi tevékenységet folytassanak az Unióban és az Unión kívül;

c)

az európai kulturális és kreatív szervezetek és a nemzetközi hálózatépítés megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez való hozzájutás elősegítése érdekében.

(2)   Az országhatárokon átívelő forgalom és mobilitás előmozdítása terén érvényesítendő prioritások a következők:

a)

nemzetközi bemutatókörutak, rendezvények, kiállítások és fesztiválok támogatása;

b)

az európai irodalom terjesztésének támogatása annak érdekében, hogy az a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljék;

c)

a közönségépítés támogatása az európai kulturális és kreatív alkotások és az európai anyagi és eszmei kulturális örökség iránti érdeklődés felkeltésének, valamint az említettekhez való hozzáférés javításának eszközeként.

13. cikk

A Kultúra alprogramot támogató intézkedések

(1)   A 12. cikkben megállapított prioritások végrehajtása érdekében a Kultúra alprogram a következőkhöz nyújt támogatást:

a)

országokon átívelő együttműködési projektek, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti tevékenységek végrehajtása céljából különböző országokból származó kulturális és kreatív szervezeteket fognak össze;

b)

a különböző országokból származó kulturális és kreatív szervezetek hálózatainak tevékenységei;

c)

az újonnan megjelenő tehetségek fejlesztését elősegítő, és a kulturális szereplők országokon átívelő mobilitását, valamint az alkotások forgalmát ösztönző európai elkötelezettségű szervezetek tevékenységei, amelyek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy széles körben befolyásolják a kulturális és kreatív ágazatot, és tartós hatást érjenek el;

d)

műfordítások és azok további népszerűsítése;

e)

különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokszínűségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például uniós kulturális díjak, és az Európa kulturális fővárosa fellépés és az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított intézkedések elsősorban nonprofit projektek támogatását szolgálják.

IV.   FEJEZET

A kulturális-kreatív ág

14. cikk

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze

(1)   A Bizottság garanciaeszközt hoz létre a kulturális és kreatív ágazatok támogatására.

A garanciaeszköz önálló eszközként működik, létrehozása és irányítása pedig a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban valósul meg.

(2)   A garanciaeszköz a következő prioritások alapján működik:

a)

a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;

b)

a részt vevő pénzügyi közvetítők azon képességének javítása, hogy felmérjék a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-kkel, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve projektjeikkel összefüggő kockázatokat, többek között technikai segítségnyújtás, ismeretátadás és hálózatépítési intézkedések révén.

A prioritásokat az I. melléklettel összhangban kell végrehajtani.

(3)   A költségvetési rendelet 139. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság a garanciaeszközt a közvetett irányítás módszerével hajtja végre, úgy, hogy egyes feladatokat az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett EBA-ra ruház át, a Bizottság ás az EBA közötti megállapodás feltételei alapján.

15. cikk

Országokon átívelő szakpolitikai együttműködés

(1)   Az országokon átívelő szakpolitikai együttműködés előmozdítása érdekében a kulturális-kreatív ág keretében az alábbiak részesülnek támogatásban:

a)

az új üzleti és vezetési modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országokon átívelő cseréje, a kulturális és kreatív szervezetek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése, adott esetben a digitális hálózatok előmozdításával;

b)

piaci adatok gyűjtése, tanulmányok készítése, a munkaerő-piaci és készségbeli igények elemzése, európai és nemzeti kultúrpolitikai elemzések, valamint statisztikai felmérések támogatása az egyes ágazatokhoz kapcsolódó eszközök és kritériumok alapján, továbbá többek között a program hatásainak minden szempontból történő mérésére szolgáló értékelések;

c)

a Megfigyelő Intézet uniós tagsági hozzájárulási díjának kifizetése, az audiovizuális ágazatban elvégzendő adatgyűjtés és -elemzés előmozdítása érdekében;

d)

az alkotások finanszírozására, forgalmazására és pénzbeli kifejezésére irányuló új, ágazatok közötti megközelítések vizsgálata;

e)

konferenciák, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése többek között a kulturális és médiaműveltség terén, adott esetben a digitális hálózatépítés előmozdításával;

f)

a 16. cikkben említett Kreatív Európa irodák és azok feladatainak elvégzésével.

(2)   A Bizottság 2014. június 30-ig megvalósíthatósági tanulmányt készít, amely feltárja az adatok összegyűjtésének és elemzésének lehetőségeit az audiovizuális ágazattól eltérő kulturális és kreatív ágazatokban, és eredményeit ismerteti az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A megvalósíthatósági tanulmány eredményei függvényében a Bizottság javaslatot tehet e rendelet ennek megfelelő módosítására.

16. cikk

Kreatív Európa irodák

(1)   A programban részt vevő országok a Bizottsággal közösen eljárva, a nemzeti joguknak és gyakorlatuknak megfelelően létrehozzák a Kreatív Európa irodákat (a továbbiakban: a Kreatív Európa irodák).

(2)   A Bizottság támogatja a Kreatív Európa irodák hálózatát.

(3)   A Kreatív Európa irodák az alábbi feladatokat végzik, figyelembe véve az egyes ágazatok sajátosságait:

a)

tájékoztatást nyújtanak az országukban a programról és népszerűsítik azt;

b)

a programmal kapcsolatban segítséget nyújtanak a kulturális és kreatív ágazatok számára, és alapszintű tájékoztatást nyújtanak az uniós szakpolitika keretében igénybe vehető egyéb támogatásokról;

c)

ösztönzik a határokon átnyúló együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokon belül;

d)

támogatják a Bizottság munkáját a programban részt vevő tagállamok kulturális és kreatív ágazataival kapcsolatos segítségnyújtás révén, például az ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok szolgáltatásával;

e)

segítséget nyújtanak a Bizottság részére a program eredményeiről és hatásairól szóló megfelelő kommunikáció és tájékoztatás nyújtásában;

(f)

elősegítik a nyújtott uniós finanszírozás és az országuk tekintetében elért eredményekre vonatkozó információk közlését és terjesztését.

(4)   A Bizottság a tagállamokkal közösen eljárva, rendszeres és független monitoring és értékelés révén biztosítja a Kreatív Európa irodák által nyújtott szolgáltatás minőségét és eredményességét.

V.   FEJEZET

Teljesítményeredmények és tájékoztatás

17. cikk

Összhang és kiegészítő jelleg

(1)   A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, biztosítja a program általános összhangját és kiegészítő jellegét az alábbiakkal:

a)

releváns uniós szakpolitikák, például az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a belső piac, a digitális menetrend, az ifjúság, az uniós polgárság, a külkapcsolatok, a kereskedelem, a kutatás és innováció, a vállalkozás, a turizmus, az igazságügy, a bővítés és a fejlesztés területén;

b)

a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok.

(2)   Ez a rendelet az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül alkalmazandó és hajtandó végre.

18. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   A Bizottság az alábbi minőségi és mennyiségi teljesítménymutatók figyelembevételével biztosítja a program rendszeres monitoringját és külső értékelését:

a)

a 3. cikkben említett általános célkitűzések mutatói:

i.

a kulturális és kreatív ágazatoknak a foglalkoztatásban és a bruttó hazai termékben elfoglalt helye, annak változása és részaránya;

ii.

az európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma, ideértve lehetőség szerint a nem saját országukból származó alkotásokhoz hozzáférőket is;

b)

az 4. cikk a) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

i.

a kulturális és kreatív szervezetek nemzetközi tevékenységeinek mértéke és a létrejött, országokon átívelő partnerségek száma;

ii.

a program által támogatott, a kulturális és kreatív szereplők, köztük az audiovizuális szakemberek kompetenciáit fejlesztő és foglalkoztatási esélyeiket növelő tanulási lehetőségek és tevékenységek száma;

c)

a MEDIA alprogram tekintetében az 4. cikk b) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

i.

a filmszínházakban bemutatott, nem nemzeti európai filmek nézőinek száma Európában és az európai filmek nézőinek száma világszerte (a tíz legfontosabb nem európai piacon);

ii.

a filmszínházakban, televízióban és digitális platformokon bemutatott európai audiovizuális alkotások százalékos aránya;

iii.

a nem nemzeti európai audiovizuális alkotásokhoz hozzáférő személyek száma a tagállamokban, és az európai audiovizuális alkotásokhoz hozzáférő személyek száma a programban részt vevő országokban;

iv.

az Unióban és a programban részt vevő országokban készített európai videojátékok száma;

d)

a Kultúra alprogram tekintetében az 4. cikk b) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

i.

a program által támogatott projekteken keresztül közvetve vagy közvetlenül elért személyek száma;

ii.

a gyermekeknek, a fiataloknak, és az alulreprezentált csoportoknak szánt projektek száma és az elért személyek becsült száma;

e)

az 4. cikk c) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

i.

a garanciaeszköz keretében garantált hitelek volumene, a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek nemzeti hovatartozása, mérete és ágazathoz tartozása szerint csoportosítva;

ii.

a részt vevő pénzügyi közvetítők által nyújtott hitelek volumene, nemzeti hovatartozás szerint csoportosítva;

iii.

a részt vevő pénzügyi közvetítők száma és földrajzi eloszlása;

iv.

a garanciaeszközből részesülő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek száma, nemzeti hovatartozás, méret és ágazathoz tartozás szerint csoportosítva;

v.

a hitelek átlagos nemteljesítési aránya;

vi.

a garantált hitelek kapcsán elért tőkeáttételi hatás, az indikatív tőkeáttételi hatáshoz viszonyítva (1:5,7);

f)

az 4. cikk d) pontjában említett egyedi célkitűzés mutatói:

i.

a nyitott koordinációs módszer (OMC) eredményeit nemzeti politikájuk kialakításában felhasználó tagállamok száma;

ii.

az új kezdeményezések és szakpolitikai eredmények száma.

(2)   A monitoring és értékelési folyamat eredményeit figyelembe kell venni a program végrehajtásakor.

(3)   A program rendszeres monitoringján felül a Bizottság félidős értékelő jelentést készít egy külső és független értékelés alapján, amely:

a)

minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmaz annak értékelése céljából, hogy a program mennyire volt eredményes célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében, mennyire volt hatékony és milyen európai hozzáadott értéket nyújtott;

b)

foglalkozik a program egyszerűsítésének lehetőségével, annak belső és külső koherenciájával, a célkitűzések relevanciájának aktualitásával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos uniós prioritásokhoz való hozzájárulásával;

c)

figyelembe veszi az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozatok hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit.

(4)   A Bizottság 2017. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a (3) bekezdésben előírt félidős értékelő jelentést.

(5)   A Bizottság egy külső és független végleges értékelés alapján elkészíti a végső értékelő jelentést, amely a kiválasztott mennyiségi és minőségi mutatók alapján értékeli a program hosszabb távú hatásait és azok fenntarthatóságát. Az 4. cikk c) pontjában említett egyedi célkitűzést illetően a Bizottság értékeli azt is, hogy a garanciaeszköz milyen hatással volt a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek banki hitelekhez jutására, valamint az azokkal kapcsolatos költségekre.

(6)   A Bizottság 2022. június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a (5) bekezdésben előírt végleges értékelő jelentést.

19. cikk

Kommunikáció és tájékoztatás

(1)   A Bizottság a kiválasztásról szóló határozatoknak az elfogadásuktól számított két héten belüli továbbításával a programban részt vevő országok rendelkezésére bocsátja az azokkal a projektekkel kapcsolatos információkat, amelyek uniós finanszírozásban részesültek.

(2)   A program által támogatott projektek kedvezményezettjei biztosítják a kapott uniós finanszírozással és az elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy a vonatkozó információk eljussanak a Kreatív Európa irodákhoz.

VII.   FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

20. cikk

Hatáskörök Bizottságra történő átruházása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 18. cikk (1) bekezdése szerinti mennyiségi és minőségi mutatók rögzítése céljából.

21. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság 20. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VII.   FEJEZET

Végrehajtási rendelkezések

22. cikk

A program végrehajtása

(1)   A Bizottság a programot a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján éves munkaprogramot fogad el az alprogramokkal és a kulturális-kreatív ággal kapcsolatban. A Bizottság az éves munkaprogramban biztosítja a 3. és 4. cikkben rögzített általános és egyedi célkitűzések, valamint a 9. és 12. cikkben említett prioritások következetes évenkénti végrehajtását, továbbá vázolja a várható eredményeket, a végrehajtás módját és a finanszírozási terv teljes összegét. Az éves munkaprogram tartalmazza továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre elkülönített összegek megjelölését, valamint a végrehajtásuk tervezett menetrendjét.

A támogatásokkal kapcsolatban az éves munkaprogram tartalmazza ezenfelül a prioritásokat, a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat, valamint a társfinanszírozás maximális arányát. A program pénzügyi hozzájárulása legfeljebb a támogatott műveletek költségeinek 80 %-át teheti ki.

A garanciaeszközzel kapcsolatban az éves munkaprogram tartalmazza a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó támogathatósági és kiválasztási kritériumokat, a részt vevő pénzügyi közvetítőkhöz benyújtott projektek tartalmával kapcsolatos kizárási kritériumokat, az EBA számára elkülönített éves összeget, valamint a kapacitásépítési szolgáltatókra vonatkozó támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A program végrehajtására vonatkozó általános iránymutatásokat a Bizottság a 23. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

23. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság (a Kreatív Európa bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   A Kreatív Európa bizottság az alprogramokhoz és a kulturális-kreatív ághoz kapcsolódó konkrét kérdések megvitatására meghatározott formációkban ülhet össze.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

24. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A programnak a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakban történő végrehajtására meghatározott pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 462 724 000 EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeget az alábbiak szerint kell elkülöníteni:

a)

legalább 56 % a MEDIA alprogram számára;

b)

legalább 31 % a Kultúra alprogram számára;

c)

a kulturális-kreatív ág számára legfeljebb13 %, amelyből legalább 4 %-ot a 15. cikkben felsorolt, országokon átívelő együttműködést szolgáló intézkedések, valamint a Kreatív Európa irodák számára különítenek el.

(3)   A program végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségek az (2) bekezdésben meghatározott elkülönítés részét képezik, és e költségek teljes összege nem haladhatja meg a program költségvetésének 7 %-át, amelyből 5 %-ot a MEDIA alprogram végrehajtására, 2 %-ot pedig a Kultúra alprogram végrehajtására kell elkülöníteni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg fedezheti a program irányításához és célkitűzései eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket; így különösen a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs intézkedések költségeit, az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációt is beleértve, amennyiben ezek az intézkedések a program általános célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódnak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító információtechnológiai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden egyéb műszaki és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos költséget, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

(5)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg fedezheti az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat, és az e rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat.

Szükség esetén előirányzatokat lehet megadni a költségvetésben a 2020-on túli időszakra vonatkozóan is a hasonló kiadások fedezésére, hogy kezelni lehessen a 2020. december 31-ig le nem záruló intézkedéseket.

(6)   A költségvetési rendelet 130. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.

25. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések és vizsgálatok, illetve – szabálytalanságok észlelése esetén – a jogtalanul kifizetett összegek visszatéríttetése révén, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók révén.

(2)   A Bizottság, illetve annak képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult – dokumentumok, illetve helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok alapján – ellenőrzést végezni az e program alapján uniós pénzeszközökben részesült kedvezményezetteknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az OLAF jogosult a 2185/96/Euratom, EK rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatot, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e a program keretében nyújtott finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak le.

VIII.   FEJEZET

Záró rendelkezések

26. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezés

(1)   Az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

(2)   A 2013. december 31. előtt az (1) bekezdésben említett határozatok alapján megkezdett tevékenységek irányítását a befejezésükig e határozatok rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-an.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 35. o.

(2)  HL C 277., 2012.9.13., 156. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. november 19-i álláspontja álláspontja.(a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 5-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1718/2006/EK határozata (2006. november 15.) az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) (HL L 327., 2006.11.24., 12. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1855/2006/EK határozata (2006. december 12.) a kultúra program létrehozásáról (2007–2013) (HL L 372., 2006.12.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1041/2009/EK határozata (2009. október 21.)a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának létrehozásáról (MEDIA Mundus) (HL L 288., 2009.11.4., 10. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK határozata (2006. október 24.) az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról (HL L 304., 2006.11.3., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).

(9)  HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(10)  HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o.

(11)  HL C 175., 2011.6.15., 5. o.

(12)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) a tagállamokon, valamint az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról („tengerentúli társulási határozat”) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14)  A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(15)  HL C 420., 20.12.2013., 1. o.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(17)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(19)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK GARANCIAESZKÖZÉRE VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

A garanciaeszköz által nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára kell elkülöníteni, az ágazatok konkrét szükségleteihez igazítva, nevesítve.

1.   Feladatok

A garanciaeszköz az alábbiakat nyújtja:

a)

garanciát nyújt a garanciaeszközben részt vevő bármely országból származó részt vevő pénzügyi közvetítők számára;

b)

kiegészítő szakértelmet biztosít a részt vevő pénzügyi közvetítők számára annak érdekében, hogy azok fel tudják mérni a kkv-kkel, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve azok kulturális és kreatív projektjeivel összefüggő kockázatokat.

2.   A részt vevő pénzügyi közvetítők kiválasztása

Az EBA a részt vevő pénzügyi közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak, illetve a 4. cikk c) pontjában említett egyedi célkitűzéseknek megfelelően választja ki. A kiválasztási kritériumok különösen a következőket foglalják magukban:

a)

a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek rendelkezésére bocsátott, idegen tőkével történő finanszírozás volumene,

b)

a hitelezési műveletekkel kapcsolatos kockázatkezelési politika, különösen a kulturális és kreatív projektek tekintetében;

c)

diverzifikált hitelportfólió kialakításának, valamint marketing- és promóciós tervek készítésének a képessége a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára, régiókon és ágazatokon átívelően.

3.   A garanciaeszköz időtartama

Az egyes garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év.

A költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdése i) pontjának megfelelően a garanciákból eredő visszafizetéseket – a kötelezettségvállalás időtartamát legfeljebb 10 évvel meghaladó ideig – a garanciaeszközhöz kell rendelni. A MEDIA gyártásigarancia-alap keretében a 2014 előtt megkezdett műveletekből eredő, a vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások rendelkezéseinek megfelelő visszafizetéseket a 2014-2020 közötti időszakban a garanciaeszközhöz kell rendelni. A Bizottság a Kreatív Európa bizottságon keresztül tájékoztatja a tagállamokat a visszafizetések garanciaeszközhöz való, ily módon történő hozzárendeléséről.

4.   Kapacitásépítés

A garanciaeszköz keretében történő kapacitásépítés szakértelem biztosítását jelenti a részt vevő pénzügyi közvetítők számára, azzal a céllal, hogy azok jobban megértsék a kulturális és kreatív ágazatokat – a biztosítékként szolgáló eszközök immateriális jellegét, a kritikus tömeget el nem érő piac méretét, illetve a termékek és szolgáltatások prototípus-jellegét –, továbbá kiegészítő szakértelem biztosítását jelenti az egyes részt vevő pénzügyi közvetítők számára a portfóliók kialakításához, valamint a kulturális és kreatív projektekhez kapcsolódó kockázatok értékeléséhez.

A kapacitásépítésre előirányzott források a garanciaeszköz költségvetésének 10 %-ára korlátozódnak.

Az EBA a garanciaeszköz nevében eljárva és a Bizottság felügyelete alatt nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a kapacitásépítő szolgáltatókat, olyan kritériumok alapján, mint például a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozása terén szerzett tapasztalatok, a szakértelem, a földrajzi hatókör, a szolgáltatásnyújtási kapacitás és a piacismeret.

5.   A költségvetés

A költségvetési előirányzat a garanciaeszköz teljes költségét fedezi, beleértve a részt vevő pénzügyi közvetítőkkel szembeni fizetési kötelezettséget, például a garanciákból eredő veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő EBA kezelési díjait, valamint minden más, támogatható költséget és kiadást.

6.   Nyilvánosság és tudatosságnövelés

Az EBA közreműködik abban, hogy az európai bankszektor megismerje a garanciaeszközt. Ezen túlmenően, az egyes részt vevő pénzügyi közvetítők és az EBA segítik a garanciaeszköz keretében nyújtott támogatás megismertetését és átláthatóságát azzal, hogy tájékoztatják a célcsoportba tartozó kkv-kat, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezeteket a szóban forgó pénzügyi lehetőségekről.

A Bizottság e célból többek között ellátja a Kreatív Európa irodák hálózatát a feladataik elvégzéséhez szükséges információkkal.

7.   Hiteltípusok

A garanciaeszközzel fedezett hitelek különösen az alábbi hiteltípusokat foglalják magukban:

a)

a materiális és immateriális javakba való befektetés;

b)

vállalkozások átruházása;

c)

működő tőke (így például átmeneti finanszírozás, hiánycsökkentő finanszírozás, cash flow, hitelkeretek stb.).


II. MELLÉKLET

A MEDIA ALPROGRAM LOGÓJA

A MEDIA alprogram logója a következő:

Image

Top