„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a jegyzőkönyv szövegében az »Európai Közösség«-re vagy a »Közösség«-re való hivatkozásokat adott esetben »Európai Unió«-ként kell értelmezni.”

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség

egyrészről, és másrészről

A SZERB KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: Szerbia,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, a felek óhaját, hogy erősítsék ezeket a kapcsolatokat és viszonosságon és kölcsönös érdeken alapuló, szoros és tartós kapcsolatot hozzanak létre, amelynek lehetővé kell tennie Szerbia számára, hogy tovább erősítse és bővítse a Közösséggel és a tagállamokkal fenntartott kapcsolatait;

FIGYELEMBE VÉVE e megállapodás fontosságát a délkelet-európai országokkal való stabilizációs és társulási folyamatban (SAp), az együttműködésen alapuló stabil Európa létrehozásában és megerősítésében (aminek az Európai Unió a fő támogatója), valamint a Stabilitási Paktum keretében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió kész Szerbiát a lehető legteljesebb mértékben integrálni Európa fő politikai és gazdasági folyamataiba, valamint potenciális EU-tagjelöltnek tekinteni az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EU-Szerződés) és az Európai Tanács által 1993 júniusában meghatározott kritériumok, valamint a stabilizációs és társulási folyamat (SAp) feltételrendszerének teljesítése alapján, e megállapodás – különösen a regionális együttműködés tekintetében történő – sikeres végrehajtására is figyelemmel;

FIGYELEMBE VÉVE az európai partnerséget, amely meghatározza azokat a cselekvési prioritásokat, melyek segítik az országnak az Európai Unióhoz való közeledésére tett erőfeszítéseit;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét aziránt, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Szerbia és a régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához a civil társadalom feljődése és a demokratizálódás, az intézménykiépítés és a közigazgatás reformja, a regionális kereskedelmi integráció és a fokozott gazdasági együttműködés révén, valamint számos területen, különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén folytatott együttműködés, és a nemzet- és regionális biztonság erősítése révén;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a megállapodás alapját képező politikai és gazdasági szabadságok erősítésére, valamint az emberi jogok és a jogállamiság, többek között a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a szabad és tisztességes választásokkal rendelkező többpártrendszerben megvalósuló demokratikus alapelvek iránti elkötelezettségüket;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét az ENSZ-Alapokmány, az EBESZ, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia zárónyilatkozata (a továbbiakban: Helsinki Záróokmány) minden alapelvének és rendelkezésének, a madridi és bécsi konferencia összegző dokumentumainak, a Párizsi charta egy új Európáért, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Paktum teljes körű végrehajtása iránt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a térség országainak regionális stabilitásához és együttműködéséhez;

MEGERŐSÍTVE minden menekült és országon belül lakhelyüket elhagyni kényszerült személy visszatéréshez és tulajdon védelméhez való jogát, valamint a további kapcsolódó emberi jogokat;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a piacgazdaság és a fenntartható fejlődés elvei iránt, valamint a Közösség készségét, hogy hozzájáruljon a szerbiai gazdasági reformokhoz;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad kereskedelem megvalósítása iránt a WTO-tagságból eredő jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően;

FIGYELEMBE VÉVE a felek óhaját, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekkel – többek között a regionális szempontokkal – kapcsolatos rendszeres politikai párbeszédet az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) figyelembevételével továbbfejlesszék;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés fokozása iránt az Európai Konferencia által 2001. október 20-án kiadott nyilatkozat alapján;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) új légkört teremt a felek közötti gazdasági kapcsolatokban, különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a modernizációhoz;

SZEM ELŐTT TARTVA Szerbia elkötelezettségét aziránt, hogy a fontosabb ágazatokban közelítse jogszabályait a Közösségi jogszabályokhoz, és hogy hatékonyan végrehajtsa azokat;

FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség kész a reform végrehajtásának határozott támogatására és e törekvés érdekében valamennyi rendelkezésre álló együttműködési, valamint technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási eszköz átfogó, indikatív, többéves alapon történő felhasználására;

MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodás azon rendelkezései, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) III. részének IV. címe alá tartoznak, az Egyesült Királyságot és Írországot, mint külön szerződő feleket kötelezik és nem mint az Közösség tagállamait mindaddig, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (megfelelő esetben) nem értesíti Szerbiát, hogy az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően a rendelkezések a Közösség részeként kötelezik. Ugyanez vonatkozik Dániára az említett szerződésekhez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően;

EMLÉKEZTETVE a zágrábi csúcstalálkozóra, amely a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbberősítésére és fokozott regionális együttműködésre szólít fel;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a thesszaloniki csúcstalálkozó megerősítette, hogy a stabilizációs és társulási folyamat szolgál az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatai politikai kereteként, és hangsúlyozta ezen országok integrációjának lehetőségét az Európai Unióba egyéni reformfolyamataik és teljesítményük alapján, ahogy azt a következő 2005. decemberi és 2006. decemberi európai tanácsi következtetések is megismételték;

EMLÉKEZTETVE a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra, ami eszközül szolgálhat a régió befektetésvonzó képességének és világgazdaságba való bekapcsolódásának javításához;

EMLÉKEZTETVE az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás (1) és az Európai Közösség és Szerb Köztársaság közötti a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek visszafogadásáról szóló megállapodás (2)2008. január 1-én történő hatálybalépésére;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szorosabb kulturális együttműködés alakuljon ki és javuljon az információcsere,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

1.   Társulás jön létre egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között.

2.   A társulás célkitűzései a következők:

a)	a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására irányuló szerb erőfeszítések támogatása;

b)	Szerbia politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához, valamint a régió stabilizációjához való hozzájárulás;

c)	megfelelő keretrendszer biztosítása a politikai párbeszéd számára, lehetővé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

d)	a gazdasági és nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló szerb erőfeszítések támogatása, beleértve jogszabályainak a Közösségéhez való közelítését is;

e)	a működő piacgazdaságba történő átmenet befejezésére irányuló szerb erőfeszítések támogatása;

f)	harmónikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, valamint a Közösség és Szerbia közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos kialakítása;

g)	regionális együttműködés előmozdítása az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen.

I.   CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

2. cikk

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, a Helsinki Záróokmányban és az Új Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus alapelveknek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elveinek – beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes körű együttműködést –, a jogállamiságnak és a piacgazdaság alapelveinek a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ konferencia okmányában megfogalmazott tiszteletben tartása képezik a felek bel- és külpolitikájának alapját és e megállapodás alapelemét.

3. cikk

A felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A felek egyetértenek abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi eleme, és részét fogja képezni az ezen elemeket kísérő és erősítő politikai párbeszédnek.

A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

—	lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;

—

hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére.

Ezzel a témával kapcsolatban regionális szintű politikai párbeszédet lehet folytatni.

4. cikk

A szerződő felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének, nevezetesen az ICTY-vel való teljes körű együttműködésnek.

5. cikk

A nemzetközi és regionális béke és stabilitás, a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása központi jelentőségű az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i következtetéseiben említett stabilizációs és társulási folyamat szempontjából. E megállapodás megkötése és végrehajtása az Európai Unió Tanácsának 1997. április 29-i következtetései keretébe tartozik, és Szerbia egyéni érdemein alapul.

6. cikk

Szerbia elkötelezi magát aziránt, hogy előmozdítsa az együttműködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régió többi országával, beleértve a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások mozgását érintő kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekű projektek kialakítását, különösen a határigazgatással, a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció és kereskedelem, különösen az ember-, a kézi- és könnyűfegyver-, valamint a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatosakat. Ez az elkötelezettség alapvető tényező a felek közötti kapcsolatok és együttműködés kialakításában, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.

7. cikk

A felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelemnek és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésének általuk tulajdonított jelentőségét.

8. cikk

A társulást fokozatosan, egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell megvalósítani.

A 119. cikk szerint létrehozott stabilizációs és társulási tanács (a továbbiakban: STT) rendszeresen felülvizsgálja (szabály szerint évente) a megállapodás végrehajtását, valamit Szerbia jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a Preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelően kerül sor. A felülvizsgálat megfelelően figyelembe veszi az európai partnerségben lefektetett, ezen megállapodásra alkalmazható prioritásokat, és összhangban áll a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusokkal, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeiről készített jelentéssel.

Az STT ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat. Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket a megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé.

A teljes körű társulás fokozatosan valósul meg. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő harmadik évben az STT átfogó felülvizsgálatot készít e megállapodás alkalmazásáról. Ezen felülvizsgálat alapján az STT értékeli a Szerbia által elért haladást, és dönthet a társulás következő szakaszairól.

A fent említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre külön ütemezést határoztak meg a IV. címben.

9. cikk

Ez a megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikkével, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra.

II.   CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

10. cikk

1.   E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez a Közösség és Szerbia közötti újbóli közeledést kíséri és erősíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttműködési formák kialakításához.

2.   A politikai párbeszéd különösen a következők támogatására irányul:

a)	Szerbia teljes mértékű integrációja a demokratikus nemzetek közösségébe és az Európai Unióhoz történő fokozatos, újbóli közeledés;

b)	a felek nemzetközi kérdésekkel – ide értve a KKBP kérdéseket is – kapcsolatos álláspontjainak fokozottabb közelítése, adott esetben információcsere révén is és különösen azon kérdésekben, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a felekre;

c)	regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése;

d)	közös nézetek az európai stabilitásról és biztonságról, beleértve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretébe tartozó területeken való együttműködést.

11. cikk

1.   A politikai párbeszédet a stabilizációs és társulási tanács keretében folytatják, amely általában felelős a felek által elé terjeszthető ügyekért.

2.   A felek kérésére a politikai párbeszéd a következő formában is megvalósulhat:

a)	szükség esetén az egyrészről Szerbiát, másrészről az Európai Unió Tanácsának elnökségét, a Tanács Főtitkárát/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjét és az Európai Közösségek Bizottságát (a továbbiakban: Európai Bizottság) képviselő magas beosztású tisztviselők találkozói;

b)	a felek közötti diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználása, beleértve a harmadik országokban, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban és más nemzetközi fórumokon meglévő kapcsolatokat;

c)	a párbeszéd erősítéséhez, fejlesztéséhez és fokozásához hozzájáruló bármilyen más módon, beleértve a 2003. június 19. és 20-i, thessaloniki Európai Tanács következtetéseivel elfogadott thesszaloniki cselekvési programban lefektetett módszereket is.

12. cikk

Parlamenti szintű politikai párbeszédre a 125. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási parlamenti bizottság keretében kerül sor.

13. cikk

A politikai párbeszéd többoldalú keretek között, valamint regionális párbeszéd formájában a régió más országainak bevonásával, az EU–Nyugat-Balkán Fórum keretein belül is folytatható.

III.   CÍM

REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

Szerbia aktívan támogatja a regionális együttműködést a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. A Közösség támogatási programjai támogathatják a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projekteket a technikai segítségnyújtási programokon keresztül.

Amikor Szerbia úgy tervezi, hogy meg kívánja erősíteni együttműködését a 15., 16. és 17. cikkekben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja a Közösséget és a tagállamokat, és konzultál velük.

Szerbia teljes mértékben végrehajtja a Bukarestben 2006. december 19-én aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.

15. cikk

Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttműködés

E megállapodás aláírását követően Szerbia tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttműködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttműködés fokozására irányulnak.

Ezen egyezmények fő elemei a következők:

a)	politikai párbeszéd;

b)	szabadkereskedelmi területek létrehozása a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel összhangban;

c)	kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés, a szolgáltatásnyújtás, a folyó kifizetések és a tőkemozgás tekintetében, valamint a személyek mozgásával kapcsolatos, e megállapodással azonos szintű egyéb politikák;

d)	más területeken való együttműködésre vonatkozó rendelkezések (függetlenül attól, hogy e megállapodás körébe tartoznak-e), különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén.

Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására.

Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kötik meg. A Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feltétele lesz, hogy Szerbia kész legyen ilyen egyezményeket kötni.

Szerbia hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá.

16. cikk

A stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal való együttműködés

Szerbia regionális együttműködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi állammal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttműködésnek mindig összeegyeztethetőnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitűzéseivel.

17. cikk

A stabilizációs ás társulási folyamatban nem résztvevő, többi EU tagjelölt országgal való együttműködés

1.   Szerbiának erősítenie kell együttműködését az EU-tagjelölt országokkal és regionális együttműködési egyezményeket kell kötnie velük az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési területeken. Az ilyen egyezményeknek arra kell irányulnia, hogy fokozatosan hozzáigazítsák Szerbia és az adott ország kétoldalú kapcsolatait a Közösség és tagállamai, valamint az adott ország közötti kapcsolatok vonatkozó részéhez.

2.   Szerbia tárgyalásokat kezd a Közösséggel vámuniót létesített Törökországgal abból a célból, hogy kölcsönösen előnyös alapon szabadkereskedelmi terület létrehozásáról szóló megállapodást kössenek a 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően, valamint hogy a GATS V. cikkével összhangban liberalizálják a szolgáltatások letelepedését és nyújtását egymás között az e megállapodásnak megfelelő mértékben.

Ezeket a tárgyalásokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a fent említett megállapodásnak a 18. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak lejárta előtt történő megkötése érdekében.

IV.   CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

18. cikk

1.   A Közösség és Szerbia e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt fokozatosan kétoldalú szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, valamint az 1994. évi GATT és a WTO rendelkezéseivel összhangban. Ennek során figyelembe veszik az alábbiakban megállapított különös követelményeket.

2.   A felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a kombinált nómenklatúrát kell alkalmazni.

3.   Ezen megállapodásra vonatkozóan a vámok és az azokkal azonos hatású díjak körébe tartozik minden olyan illeték vagy díj, amelyeket egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is, de nem tartalmaz semmiféle:

a)	belföldi adónak megfelelő díjat, amelyet következetesen az 1994. évi GATT III. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmaznak;

b)	dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedést;

c)	a nyújtott szolgáltatás költségeivel arányos illetéket vagy díjat.

4.   Minden termék esetében az alapvám, amely az e megállapodás alapján alkalmazott, egymást követő vámcsökkentések alapját képezi, a következő:

a)	a 2658/87 tanácsi rendelettel (3) létrehozott Közösségi Közös Vámtarifa, amelyet e megállapodás aláírásának napján erga omnes alkalmaznak;

b)	a szerb alkalmazott vámtétel (4).

5.   Amennyiben a megállapodás aláírását követően bármely vámcsökkentést erga omnes alapon alkalmaznak, különösen:

a)	a WTO-ban folytatott tarifatárgyalásokból, vagy

b)	Szerbia WTO-csatlakozásából, vagy

c)	Szerbia WTO-csatlakozását követő további csökkentésekből következő csökkentést. akkor a (4) bekezdésben említett alapvám helyébe az ilyen csökkentett vámok lépnek, az ilyen csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.

6.   A Közösség és Szerbia ismertetik egymással vonatkozó alapvámjaikat és azok bármilyen változását.

I.   FEJEZET

Ipari termékek

19. cikk

Fogalommeghatározás

1.   E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Szerbiából származó, a kombinált nómenklatúra 25–97. árucsoportjába tartozó termékekre kell alkalmazni, a WTO mezőgazdasági megállapodása I. mellékletének I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével.

2.   Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek felek közötti kereskedelmét a azon szerződés rendelkezéseivel összhangban bonyolítják.

20. cikk

Ipari termékekre vonatkozó közösségi engedmények

1.   A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára kivetett vámokat és azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

2.   A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

21. cikk

Ipari termékekre vonatkozó szerb engedmények

1.   E megállapodás hatálybalépésekor a Közösségből származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő ipari termlékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokat eltörlik.

2.   A Közösségből származó ipari termékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokkal azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

3.   A Közösségből származó, az I. mellékletben felsorolt ipari termékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokat fokozatosan csökkentik és eltörlik az ezen mellékletben található ütemtervnek megfelelően.

4.   A Közösségből származó ipari termékek Szerbiába történő behozatalának mennyiségi korlátozásait és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlik.

22. cikk

A kivitelre vonatkozó vámok és korlátozások

1.   E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia eltöröl minden kiviteli vámot és azonos hatású díjat a köztük folyó kereskedelem vonatkozásában.

2.   E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia a közöttük folyó kereskedelemben eltöröl minden, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.

23. cikk

A vámok gyorsabb csökkentése

Szerbia kijelenti, hogy készen áll a vámoknak a 21. cikkben előírtnál gyorsabb csökkentésére a Közösséggel folytatott kereskedelemben, ha általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

A stabilizációs és társulási tanács e tekintetben megvizsgálja a helyzetet és megteszi a vonatkozó ajánlásokat.

II.   FEJEZET

Mezőgazdaság és halászat

24. cikk

Fogalommeghatározás

1.   E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Szerbiából származó mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni.

2.   A „mezőgazdasági és halászati termékek” kifejezés a kombinált nómenklatúra 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeket és a WTO mezőgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeket jelenti.

3.   Ez a meghatározás magában foglalja a 3. árucsoport, a 1604 és a 1605 vámtarifaszám, valamint a 0511 91, a 2301 20 és az ex 1902 20 („halat, rákféléket, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot 20 tömegszázaléknál nagyobb arányban tartalmazó töltött tészta”) vámtarifa-alszám alá tartozó halakat és halászati termékeket.

25. cikk

Feldolgozott mezőgazdasági termékek

A 1. jegyzőkönyv megállapítja az ott felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseket.

26. cikk

A Szerbiából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó közösségi engedmények

1.   E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

2.   E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség eltörli a Szerbiából származó, a kombinált nómenklatúra 0102, 0201, 0202, 1701, 1702 és 2204 vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérő mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azonos hatású díjakat.

A kombinált nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a közös vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását írja elő, az eltörlés csak a vám értékvám részét érinti.

3.   E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség a közös vámtarifában megállapítottaknak megfelelően, az értékvám 20 %-ában és a külön vámtétel 20 %-ában rögzíti a II. mellékletben meghatározott és Szerbiából származó baby beef termékek Közösségbe irányuló behozatalára alkalmazandó vámokat a vágott súlyban kifejezett 8 700 tonna éves vámkontingens határán belül.

4.   E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség vámmentességet biztosít a Kombinált Nómenklatúra 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó, Szerbiából származó, Közösségbe behozatalra kerülő termékekre 180 000 tonnás (nettó súly) éves vámkontingens erejéig.

27. cikk

Mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerb engedmények

1.   E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségből származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

2.   E megállapodás hatálybalépésének napjától Szerbia:

a)	eltörli a IIIa. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat;

b)	fokozatosan eltörli a IIIb. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre a mellékletben megadott ütemezés szerint;

c)	fokozatosan csökkenti a IIIc. és IIId. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre ezekben a mellékletekben megadott ütemezés szerint.

28. cikk

Bor és szeszes ital jegyzőkönyv

A 2. jegyzőkönyvben említett borokra és szeszes italokra alkalmazandó rendelkezéseket az a jegyzőkönyv állapítja meg.

29. cikk

Halakra és halászati termékekre vonatkozó közösségi engedmények

1.   E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó halak és halászati termékek behozatalára.

2.   E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség teljes mértékben eltörli a vámokat és azonos hatású intézkedéseket a Szerbiából származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. A IV. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

30. cikk

Halakra és halászati termékekre vonatkozó szerb engedmények

1.   E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségből származó halak és halászati termékek behozatalára.

2.   E megállapodás hatálybalépésétől Szerbia teljes mértékben eltörli a vámokat és azonos hatású intézkedéseket a Közösségből származó, az V. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. Az V. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

31. cikk

Felülvizsgálati záradék

Figyelembe véve a felek közötti mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi volumenét, azok különleges érzékenységét, a mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó közösségi közös politika szabályait, a szerb halászati és agrárpolitika szabályait, a mezőgazdaság és a halászat Szerbia gazdaságában betöltött szerepét, a WTO keretén belül a többoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeit, valamint Szerbia WTO-hoz való esetleges csatlakozását, a Közösség és Szerbia a stabilizációs és társulási tanácsban legkésőbb három évvel e megállapodás hatálybalépését követően termékről termékre, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja a másik fél részére történő további kedvezmények nyújtásának lehetőségeit a mezőgazdasági és halászati termékek területén a kereskedelem nagyobb fokú liberalizálásának megvalósítása céljából.

32. cikk

Mezőgazdasági és halászati védzáradék

1.   E megállapodás más rendelkezései és különösen a 41. cikk ellenére, tekintettel a mezőgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, ha az egyik féltől származó termékek behozatala, amelyre a 25., 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak, súlyos zavart okoz a másik fél piacai vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, mindkét fél haladéktalanul konzultációt kezd a megfelelő megoldás érdekében. A megoldás megszületéséig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

2.   Amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében eléri az előző három naptári év átlagának 115 %-át, Szerbia és a Közösség öt munkanapon belül konzultációt kezd e termékek Közösségbe irányuló kereskedelmének elemzése és értékelése céljából, és amennyiben szükséges, megfelelő megoldást keresnek e termékek Közösségbe irányuló importja kereskedelemtorzító hatásának elkerülésére.

Az (1) bekezdés sérelme nélkül amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében több mint 30 %-kal nő egy naptári éven belül az előző három naptári év átlagához képest, a Közösség felfüggesztheti a növekedést okozó termékekre vonatkozó preferenciális elbánást.

Amennyiben döntés születik a preferenciális elbánás felfüggesztéséről, a Bizottság öt munkanapon belül bejelenti az intézkedést a stabilizációs és társulási bizottságnak, és konzultációt kezdeményez Szerbiával olyan intézkedésekről történő megállapodás céljából, amelyek a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek kereskedelemtorzító hatásainak elkerülésére irányulnak.

A Közösség visszaállítja a preferenciális elbánást, amint a kereskedelmtorzító hatást megszüntették a megállapított intézkedések hatékony alkalmazása vagy a felek által elfogadott bármilyen más megfelelő intézkedés által.

A 41. cikk (3)–(6) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e bekezdés alapján végrehajtott tevékenységek során.

3.   A felek felülvizsgálják a (2) bekezdésben említett mechanizmusok működését, legkésőbb a megállapodás hatálybalépésétől számított 3 éven belül. A stabilizációs és társulási tanács a (2) bekezdésben említett mechanizmusok megfelelő kiigazításáról.

33. cikk

A mezőgazdasági és halászati termékekre, valamint bortól és szeszes italoktól különböző élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzés oltalma

1.   Szerbiának oltalmaznia kell a Közösségnek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben (5) rögzített földrajzi jelzéseit e cikk rendelkezéseivel összhangban. Szerbia földrajzi jelzései regisztrálhatók a Közösségben az abban a rendeletben rögzített feltételek mellett.

2.   Szerbia megtiltja területén a Közösségben oltalom alatt álló nevek bármilyen használatát azon hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a földrajzi jelzés specifikációjának. Ez még abban az esetben is érvényes, ha a termék valós földrajzi származási helye kerül feltüntetésre, a kérdéses földrajzi jelzést fordításban alkalmazzák, az elnevezést olyan szavakkal, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „módszer” vagy egyéb ilyen típusú kifejezésekkel kapcsolatban használják.

3.   Szerbia nem lajstromozhat olyan védjegyet, melynek használata megfelel a (2) bekezdésében leírt helyzeteknek.

4.   Azon védjegyek, amelyek használata megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzeteknek, és lajstromozásukra Szerbiában került sor vagy használat révén honosodtak meg, nem használhatók az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évet követően. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a harmadik országok állampolgárai által birtokolt, Szerbiában lajstromozott és használat által meghonosodott védjegyekre, amennyiben ezek természetüknél fogva nem tévesztik meg semmilyen módon a nyilvánosságot a termékek minősége, jellege és földrajzi származási helye tekintetében.

5.   Az (1) bekezdéssel összhangban oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek a szerb köznyelvben az ilyen termékek neveként való bármilyen használatát meg kell szüntetni legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül.

6.   Szerbia biztosítja, hogy a területéről exportált termékek az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évet követően nem sértik e cikk rendelkezéseit.

7.   Szerbia saját kezdeményezésként, valamint bármely érdekelt fél kérésére biztosítja az (1)–(6) bekezdésekben említett védelmet.

III.   FEJEZET

Közös rendelkezések

34. cikk

Hatály

E fejezet rendelkezéseit a felek között valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha ez a fejezet vagy az 1. jegyzőkönyv másként rendelkezik.

35. cikk

További engedmények

E cím rendelkezései semmiképpen nem sértik a felek valamelyike által egyoldalúan biztosított kedvezőbb intézkedések alkalmazását.

36. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

1.   E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új behozatali vagy kiviteli vámot, vagy azonos hatású díjat, és nem emelik a már alkalmazott vámokat vagy díjakat.

2.   E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást vagy azonos hatású intézkedést, és nem szigorítják a már meglévő ilyen korlátozásokat vagy intézkedéseket.

3.   A 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák Szerbia és a Közösség halászati és agrárpolitikájának követését, és e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a II–V. melléklet és az 1. jegyzőkönyv szerinti behozatali rendszert.

37. cikk

A fiskális megkülönböztetés tilalma

1.   A Közösség és Szerbia tartózkodik minden olyan, belső fiskális jellegű intézkedéstől vagy gyakorlattól, és megszüntet minden meglévő olyan gyakorlatot vagy intézkedést, amely akár közvetett, akár közvetlen megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területéről származó hasonló termékek között.

2.   A felek valamelyikének területére exportált termékek nem részesülhetnek a közvetett belső adók visszatérítésében az azokra közvetve kivetett adók összegét meghaladó mértékben.

38. cikk

Fiskális vámok

A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegű vámokra is alkalmazni kell.

39. cikk

Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás

1.   Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok változtatnak az e megállapodásban előírt kereskedelmi rendszereken.

2.   A 18. cikkben meghatározott átmeneti időszak során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges preferenciális megállapodások végrehajtását, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és Szerbia között korábban megkötött határ-megállapodások állapítottak meg, vagy amelyek a III. címben meghatározott, a regionális kereskedelem elősegítésére Szerbia által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak.

3.   A felek a stabilizációs és társulási tanácsban konzultálnak e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott megállapodásokról, valamint – kérelem alapján – más, harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos főbb kérdésekről. Ilyen konzultációkat kell tartani a Közösség és Szerbia e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik.

40. cikk

Dömping és szubvenció

1.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza egyik felet sem abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 41. cikknek megfelelően kereskedelemi védelmi intézkedést hozzanak.

2.   Ha a felek valamelyike megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben dömpingre és/vagy kiegyenlítő szubvenciókra kerül sor, megfelelő intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásnak, vagy a szubvenciókról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályainak megfelelően.

41. cikk

Védintézkedések

1.   A felek között az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.   E cikk (1) bekezdésének ellenére, amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy okozhatja:

a)	súlyos kár az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek belföldi ipara számára, vagy

b)	a gazdaság valamely ágazatában komoly zavarok vagy olyan nehézségek, amelyek az importáló fél valamely régiója gazdasági helyzetének nagymértékű romlását idézhetik elő,

az importáló fél megfelelő kétoldalú védintézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

3.   A másik féltől való behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem léphetik túl a (2) bekezdésben maghatározottak szerinti, ezen megállapodás alkalmazásából származó probléma orvoslásához szükséges mértéket. Az elfogadott védintézkedés az az érintett termék esetében e megállapodás alapján nyújtott kedvezmény mértéke növelésének vagy csökkentésnek felfüggesztéséből áll, a 18. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az (5) bekezdésében említett, ugyanazon termékre vonatkozó alapvámnak megfelelő felső határ erejéig. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmű elemekből állnak, amelyek fokozatosan a megszüntetésükhöz vezetnek, legkésőbb a megállapított időszak végén, továbbá nem lehet ilyen intézkedéseket hozni két évet meghaladó időtartamra.

Kivételes körülmények esetén az intézkedések legfeljebb további kétéves időtartamra hosszabbíthatók meg. Nem alkalmaznak védintézkedést olyan termék behozatala esetén, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett olyan hosszú időszak során, amely megegyezik a korábbi intézkedés alkalmazásának időbeli hatályával, feltéve, hogy a nem alkalmazásra legalább a korábbi intézkedés időtartamának lejárta után két évvel kerül sor.

4.   Az e cikkben meghatározott esetekben, az itt előírt intézkedések meghozatala előtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre e cikk (5) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, egyrészről a Közösség, másrészről Szerbia a lehető leghamarabb a stabilizációs és társulási tanács rendelkezésére bocsát minden, a helyzet alapos vizsgálatához szükséges lényeges információt annak érdekében, hogy az az érintett felek számára elfogadható megoldást találjon.

5.   Az (1), (2), (3) és (4) bekezdések végrehajtása során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

Az e cikkben említett helyzetből származó problémákat kivizsgálás céljából azonnal a stabilizációs és társulási tanács elé terjesztik, amely bármely, az ilyen problémák megszüntetéséhez szükséges határozatot meghozhat. Ha a stabilizációs és társulási tanács vagy az exportáló fél nem hozott határozatot a problémák megszüntetésére vagy semmilyen más kielégítő megoldásra nem jutottak az ügynek a stabilizációs és társulási tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül, az importáló fél alkalmas intézkedéseket fogadhat el a probléma e cikknek megfelelő kezelésére. A védintézkedések megválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban meghatározott rendszerek működését. Az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésről szóló WTO-megállapodásnak megfelelően alkalmazott védintézkedések megtartják az e megállapodás értelmében biztosított preferenciaszintet/-küszöböt.

b)

Ahol azonnali intézkedést igénylő kivételes vagy kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot – az esetnek megfelelően –, az érintett fél az e cikkben meghatározott helyzetekben haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges ideiglenes intézkedéseket, és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

A védintézkedésekről haladéktalanul értesítik a stabilizációs és társulási tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultáció tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

6.   Amennyiben egyrészről a Közösség vagy másrészről Szerbia az e cikkben említett problémák előidézésére alkalmas termékek behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom tendenciájáról való gyors információszolgáltatás, akkor erről tájékoztatja a másik felet.

42. cikk

Hiányzáradék

1.   Amennyiben e cím rendelkezéseinek betartása a következők valamelyikéhez vezet:

a)	az exportáló fél számára az alapvető élelmiszerek vagy más termékek kritikus hiánya vagy ennek veszélye; vagy

b)	olyan termék harmadik országba történő újrakivitele, amelyre az exportáló fél mennyiségi kiviteli korlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn, és ahol a fent említett helyzetek jelentős nehézségeket okoznak vagy okozhatnak az exportáló fél számára,

az exportáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

2.   Az intézkedések megválasztásában előnyben kell részesíteni azokat, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek működését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amelyek azonos feltételek mellett önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenek, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezik: ezeket az intézkedéseket el kell törölni, amint a körülmények már nem indokolják fenntartásukat.

3.   Az (1) bekezdésben előírt intézkedések meghozatala előtt, illetve azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, a Közösség vagy Szerbia a lehető leghamarabb az ideiglenes bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon. A felek a stabilizációs és társulási tanácsban bármely, a nehézségek megszüntetéséhez szükséges eszközről megállapodhatnak. Ha az ügynek a stabilizációs és társulási tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére.

4.   Ha azonnali intézkedést igénylő rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esetnek megfelelően, a Közösség vagy Szerbia haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és erről azonnal tájékoztatja a másik felet.

5.   Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésről haladéktalanul értesítik a stabilizációs és társulási tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

43. cikk

Állami monopóliumok

Bármilyen kereskedelmi jellegű állami monopólium esetében Szerbia biztosítja, hogy az e megállapodás hatálybalépését követő három év múlva az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében az Európai Unió tagállamai és Szerbia állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

44. cikk

Származási szabályok

E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a 3. jegyzőkönyv állapítja meg a származási szabályokat az e megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásához.

45. cikk

Engedélyezett korlátozások

E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

46. cikk

Közigazgatási együttműködés elmulasztása

1.   A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttműködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.   Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást, az érintett fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.

3.   E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:

a)	az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;

b)	a származási igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés;

c)	az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.

E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.

4.   Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:

a)

Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a stabilizációs és társulási bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a stabilizációs és társulási bizottság keretében a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

b)

Amennyiben a felek a fentiek szerint konzultációkat kezdtek a stabilizációs és társulási bizottság keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot.

c)

Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges minimumra kell korlátozni. Nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, ami meghosszabbítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot. Azokról időszakonként konzultálni kell a stabilizációs és társulási bizottság keretében, különösen a megszüntetésükről, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek továbbra nem érvényesülnek.

5.   A stabilizációs és társulási bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett félnek a Hivatalos Lapjában értesítést kell közzétennie az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.

47. cikk

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása során elkövetett hiba esetén és különösen a 3. jegyzőkönyv rendelkezéseinek jelen megállapodásra történő alkalmazásában, amennyiben ennek a hibának a behozatali vámokat illető következményei vannak, az e következményeket elszenvedő szerződő fél kérheti a stabilizációs és társulási tanácsot, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit.

48. cikk

E megállapodás alkalmazása nem érinti a közösségi jog rendelkezéseinek a Kanári-szigetekre történő alkalmazását.

V.   CÍM

MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS, TŐKEMOZGÁS

I.   FEJEZET

A munkavállalók mozgása

49. cikk

1.   Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel:

a)

a tagállamok területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók tekintetében alkalmazott elbánásnak mentesnek kell lennie az állampolgárságon alapuló minden megkülönböztetéstől a munkafeltételek, a javadalmazás vagy elbocsátás tekintetében az adott tagállam állampolgáraival szemben alkalmazott elbánáshoz viszonyítva;

b)

egy adott tagállam területén törvényesen alkalmazott munkavállaló – a szezonális munkavállalók és az 50. cikk értelmében kétoldalú megállapodás által érintett munkavállalók kivételével, hacsak az ilyen megállapodások másként nem rendelkeznek – legálisan ott tartózkodó házastársa vagy gyermekei a munkavállaló foglalkoztatásának engedélyezett időtartama alatt hozzáférnek érintett tagállam munkaerőpiacához.

2.   Szerbia az ott alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel, az (1) bekezdésben említett elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan Szerbiában tartózkodó házastársuk és gyermekeik számára.

50. cikk

1.   Tekintettel a tagállamok munkaerő-piaci helyzetére, valamint a jogszabályaikra és a tagállamokban a munkavállalók mozgása terén hatályban lévő szabályok betartására is figyelemmel:

a)	a tagállamok által a szerb munkavállalók számára kétoldalú megállapodások értelmében biztosított, meglévő foglalkoztatási lehetőségeket fenn kell tartani és lehetőség szerint bővíteni kell azokat;

b)	a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének lehetőségét.

2.   Három év elteltével, a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja más fejlesztések, többek között a szakképzésben való részvétel lehetőségének biztosítását a tagállamokban hatályban lévő szabályoknak és eljárásoknak megfelelően és tekintettel a tagállamok és a Közösség munkaerő-piaci helyzetére.

51. cikk

1.   Szabályokat kell megállapítani egy adott tagállam területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik vonatkozásában a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjához. E célból a stabilizációs és társulási tanács határozata, amely nem sérti a kétoldalú megállapodásokból eredő jogokat vagy kötelezettségeket, amennyiben azok kedvezőbb elbánást írnak elő, a következő rendelkezéseket tartalmazza:

a)

az ilyen munkavállalók által a különböző tagállamokban szerzett összes biztosítási, foglalkoztatási vagy tartózkodási időszakot össze kell adni az öregség, a rokkantság és a halál esetére járó nyugdíjak és járadékok céljából, valamint az ilyen munkavállalók és családtagjaik egészségügyi ellátásának céljából;

b)

az öregség, a haláleset, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés után, illetve az ezekből eredő rokkantság esetén járó nyugdíjak vagy járadékok, a különleges, nem járulékalapú ellátás kivételével, szabadon átutalhatók a folyósító tagállam vagy tagállamok jogszabályai értelmében alkalmazott árfolyamon;

c)	az érintett munkavállalók családi támogatást kapnak a fent meghatározott családtagjaik után.

2.   Szerbia az (1) bekezdés b) és c) pontjában említetthez hasonló elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik számára.

II.   FEJEZET

Letelepedés

52. cikk

Fogalommeghatározás

E megállapodás alkalmazásában:

a)   „közösségi vállalat”, illetve „szerb vállalat”: értelemszerűen egy tagállam, illetve Szerbia jogszabályainak megfelelően alapított vállalat, amelynek alapító okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve Szerbia területén található. Ha azonban egy tagállam vagy Szerbia jogszabályainak megfelelően letelepedett vállalatnak csak az alapító okirat szerinti székhelye található a Közösségben vagy Szerbiában, a vállalatot közösségi, illetve szerb vállalatnak tekintik, ha annak működése tényleges és folytonos kapcsolatban van valamely tagállam, illetve Szerbia gazdaságával;

b)   vállalat „leányvállalata”: olyan vállalat, amelynek tényleges irányítását egy másik vállalat végzi;

c)   vállalat „fióktelepe”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű (például az anyavállalat kiterjesztéseként), ügyvezetéssel bír, és megfelelő a tárgyi felszereltsége ahhoz, hogy a harmadik felekkel üzleti tárgyalásokba bocsátkozhasson úgy, hogy a harmadik félnek – aki mindazonáltal tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolatba kerül a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalathoz fordulnia, hanem a kiterjesztést képező üzletviteli helyen üzletet köthet;

d)   „letelepedés”:

i.

az állampolgárok tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek. Az állampolgárok által folytatott önálló vállalkozói tevékenység és üzleti vállalkozás létrehozása nem terjedhet ki a másik fél munkaerőpiacán történő foglalkoztatásra való törekvésre, illetve nem jár a másik fél munkaerőpiacán való részvételhez való joggal. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik nem kizárólagosan önálló vállalkozók;

ii.	a közösségi vagy szerb vállalatok tekintetében az arra vonatkozó jog, hogy leányvállalatok vagy fióktelepek létrehozása révén gazdasági tevékenységeket kezdjenek Szerbiában, illetve a Közösségben;

e)   „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

f)   „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek;

g)   „közösségi állampolgár” és „szerb állampolgár”: olyan természetes személy, aki valamelyik tagállam, vagy Szerbia állampolgára;

A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a tengeri útszakaszt tartalmazó intermodális műveleteket, a közösségi állampolgárok, vagy Szerbiának a Közösségen, illetve Szerbián kívül letelepedett állampolgárai, és a Közösségen, illetve Szerbián kívül leletelepedett és a Közösség vagy Szerbia állampolgárai által irányított szállítmányozó vállalatok, szintén részesülnek e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek előnyeiből, amennyiben a hajóik abban a tagállamban, illetve Szerbiában vannak lajstromozva, saját jogszabályaiknak megfelelően;

h)   „pénzügyi szolgáltatások”: a VI. mellékletben meghatározott tevékenységek. A stabilizációs és társulási tanács kiterjesztheti vagy módosíthatja a melléklet hatókörét.

53. cikk

1.   Szerbia elősegíti, hogy közösségi vállalkozások és állampolgárok tevékenységet kezdjenek a területén. E célból e megállapodás hatálybalépésekor Szerbia nem biztosít:

a)	a közösségi társaságok Szerbia területén történő letelepedése tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját társaságai, vagy bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb;

b)	a Szerbia területén letelepedett közösségi társaságok leányvállalatai és fióktelepei működésének tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját társaságai vagy fióktelepei, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb.

2.   E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség és tagállamai:

a)	a szerb társaságok letelepedése tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik, illetve bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb – nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást;

b)

a területükön letelepedett szerb társaságok leányvállalatai és fióktelepei működésének tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik vagy fióktelepeik, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb – nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást.

3.   A felek nem fogadnak el olyan új rendelkezést vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet bármely fél vállalatának területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját társaságaikhoz viszonyítva.

4.   E megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével a stabilizációs és társulási tanács részletes szabályokat határoz mega annak érdekében, hogy a fenti rendelkezéseket kiterjesszék a közösség és Szerbia állampolgárainak letelepedésére, hogy egyéni vállalkozóként kezdjenek gazdasági tevékenységet.

5.   E cikk rendelkezéseinek ellenére:

a)	e megállapodás hatálybalépésétől a közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek jogában áll, hogy ingatlant használjanak és béreljenek Szerbiában;

b)

a közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek az is jogában áll e megállapodás hatálybalépésétől kezdve, hogy a szerb társaságokhoz hasonlóan ingatlantulajdon-jogot szerezzenek és élvezzenek, valamint a közjavak/általános érdekű javak tekintetében ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a szerb társaságok, amennyiben ezek a jogok szükségesek azon gazdasági tevékenységek elvégzéséhez, amelyek miatt letelepedtek.

c)	E megállpodás hatálybalépését követő negyedik évben a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja a b) pontban felsorolt jogok közösségi vállalatok fióktelepeire való kiterjesztésének lehetőségét.

54. cikk

1.   Az 56. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a VI. mellékletben meghatározott pénzügyi szolgáltatások kivételével, a felek szabályozhatják a társaságok és állampolgárok területükön való letelepedését és működését, amennyiben ezek a szabályozások a saját társaságaikhoz és állampolgáraikhoz képest nem jelentenek megkülönböztetést a másik fél társaságaival és állampolgáraival szemben.

2.   A pénzügyi szolgáltatások tekintetében e megállapodás bármely más rendelkezésétől függetlenül, a szerződő feleket nem akadályozzák abban, hogy prudenciális megfontolásokból intézkedéseket hozzanak, beleértve a befektetők, betétesek, biztosítottak vagy olyan személyek védelmére, akiknek egy pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, illetve a pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítására. Az ilyen intézkedések nem használhatók fel a szerződő fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek megkerülésére.

3.   A megállapodásban semmi nem értelmezendő úgy, hogy egy szerződő féltől megkívánja az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.

55. cikk

1.   Az európai közös légtér (6) (a továbbiakban: EKLT) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás bármely rendelkezésének sérelme nélkül, e fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók légi közlekedési szolgáltatásokra, a belvízi közlekedési szolgáltatásokra és a tengeri kabotázsszolgáltatásokra.

2.   A stabilizációs és társulási tanács javaslatokat tehet az (1) bekezdés alá tartozó területekkel kapcsolatos letelepedés és működés fejlesztésére vonatkozóan.

56. cikk

1.   Az 53. és 54. cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy a felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak a másik fél területükön be nem jegyzett társaságainak fióktelepei letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyeket az ilyen fióktelepek és a területükön bejegyzett társaságok fióktelepei közötti jogi vagy technikai különbségek indokolnak, illetve prudenciális okokból, pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

2.   Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

57. cikk

Annak érdekében, hogy a közösségi állampolgárok és a szerb állampolgárok könnyebben kezdhessenek és folytathassanak szabályozott szakmai tevékenységet Szerbiában, illetve a Közösségben, a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja, milyen lépések szükségesek a képesítések kölcsönös elismeréséhez. E célból megteheti a szükséges intézkedéseket.

58. cikk

1.   Szerbia területén letelepedett közösségi társaság, illetve a Közösségben letelepedett szerb társaság jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően, a Szerb Köztársaság, illetve a Közösség területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai vagy fióktelepei által foglalkoztasson olyan a munkavállalókat, akik tagállami, illetve szerb állampolgárok, feltéve, hogy ezek a munkavállalók a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak, és a társaságok, leányvállalatok vagy fióktelepek kizárólagos alkalmazásában állnak. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen jellegű foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.

2.   A fent említett társaságok – a továbbiakban: szervezetek – kulcsfontosságú személyzete „társaságon belül áthelyezettnek” tekintendő, az e bekezdés c) pontjának meghatározása szerint a következő kategóriákban, feltéve, hogy a szervezet jogi személy és az érintett személyeket foglalkoztatta, vagy azok annak partnerei voltak (a többségi részvényesek kivételével) legalább az ilyen mozgást közvetlenül megelőző egy év során:

a)

egy szervezetnél magasabb beosztásban dolgozó személyek, akik főleg a létesítmény vezetőségét irányítják, elsősorban az üzlet igazgatósága vagy részvényesei, vagy velük egyenrangú személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, beleértve a következőket: i. a létesítmény osztályát vagy részlegét irányító személyek; ii. a felügyeleti, szakmai vagy irányító alkalmazottak munkáját felügyelő vagy ellenőrző személyek; iii. a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre személyes illetékességgel rendelkező személyek;

b)

egy szervezetnél dolgozó személyek, akik olyan különleges ismeretekkel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a létesítmény működéséhez, kutatási berendezéseihez, technikáihoz vagy irányításához. Az ilyen ismeretek értékelése tükrözhet – a létesítménysajátos ismeretektől eltekintve – egy meghatározott technikai tudást igénylő munka- vagy üzleti területen szerzett magas szintű képesítést, beleértve egy akkreditált szakmai tagságot;

c)

egy „társaságon belül áthelyezett” személy a meghatározás szerint az egyik szerződő fél területén található szervezetnél dolgozó természetes személy, akit a gazdasági tevékenység folytatása keretében ideiglenesen áthelyeznek a másik szerződő fél területére; az érintett szervezet gazdasági tevékenységének fő helye az egyik szerződő fél területén kell hogy legyen, és az áthelyezésnek ugyanazon szervezet egy létesítményéhez (fióktelep, leányvállalat) kell történnie, amely a másik szerződő fél területén ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat.

3.   A szerb, illetve közösségi állampolgároknak a Közösség vagy Szerbia területére történő belépése, illetve ottani ideiglenes tartózkodása engedélyezett, amennyiben a társaság ezen képviselői a fenti (2) bekezdés a) pontjában meghatározott magas beosztású személyek a társaságon belül, akik egy szerb társaság közösségi leányvállalatának vagy fióktelepének, illetve egy közösségi társaság szerb leányvállalatának vagy fióktelepének valamely tagállamban, illetve a Szerb Köztársaságban történő létrehozásáért felelős, amennyiben:

a)	ezek a képviselők nem közvetlen értékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és nem vesznek fel fizetést a letelepedés szerinti befogadó területén található forrásból, és;

b)	a társaság gazdasági tevékenységének székhelye a Közösségen, illetve Szerbián kívül található, és az adott tagállamban vagy Szerbiában nincs másik képviselője, irodája, fióktelepe vagy leányvállalata.

III.   FEJEZET

Szolgáltatásnyújtás

59. cikk

1.   A Közösség és Szerbia a következő rendelkezéseknek megfelelően vállalják, hogy megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan lehetővé tegyék a szolgáltatásnyújtást a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő szerződő fél területén letelepedett közösségi és szerb társaságok vagy állampolgárok számára.

2.   Az (1) bekezdésben említett liberalizációs folyamattal összhangban a felek engedélyezik a szolgáltatást nyújtó természetes személyek, illetve a szolgáltató által az 58. cikkben meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjaként alkalmazottak ideiglenes mozgását, beleértve azokat a természetes személyeket, akik közösségi vagy szerb társaságot vagy állampolgárt képviselnek, és akik a szolgáltatás értékesítésére irányuló tárgyalás vagy az érintett szolgáltató számára történő szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából szándékozik ideiglenesen beutazni, amennyiben ezek a képviselők nem vesznek részt a nagyközönség felé történő közvetlen értékesítésben, illetve saját maguk nem foglalkoznak szolgáltatásnyújtással.

3.   Négy év elteltével a stabilizációs és társulási tanács meghozza az (1) bekezdés rendelkezéseinek fokozatos megvalósításához szükséges intézkedéseket. Figyelembe veszik a felek által a jogszabályaik közelítése terén megtett előrehaladást.

60. cikk

1.   A felek nem tehetnek olyan intézkedéseket vagy rendelkezéseket, amelyek a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő szerződő fél területén letelepedett közösségi és montenegrói állampolgárok vagy társaságok általi szolgáltatásnyújtás feltételeit e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbbá teszik.

2.   Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél által e megállapodás hatálybalépése óta bevezetett intézkedések olyan helyzet kialakulásához vezetnek, amely e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbb, az első fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációt.

61. cikk

A Közösség és Szerbia közötti közlekedési szolgáltatások nyújtása tekintetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

1.

A szárazföldi szállítás tekintetében a 4. jegyzőkönyv megállapítja a felek közötti kapcsolatra alkalmazandó szabályokat elsősorban annak érdekében, hogy biztosítsák a zavartalan közúti átmenő forgalmat Szerbián és a Közösség egészén keresztül, a megkülönböztetés-mentesség elvének hatékony alkalmazását, valamint a szerb és a közösségi közlekedési jogszabályok fokozatos összehangolását.

2.

A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében a felek vállalják, hogy hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez történő korlátlan, kereskedelmi alapú hozzáférés elvét, és betartják a nemzetközi és európai kötelezettségeket a biztonsági, védelmi és környezetvédelmi előírások terén. A felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet mellett, a nemzetközi tengeri közlekedés elengedhetetlen jellemzőjeként.

3.

A (2) bekezdés alapelveinek alkalmazása során a felek: a) a harmadik országokkal a jövőben megkötendő kétoldalú megállapodásokba nem foglalnak bele rakomány-megosztási záradékot; b) e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, adminisztratív, technikai és egyéb akadályt, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban; c) a szerződő felek, többek között, a saját hajóinál nem kevésbé kedvező elbánásban részesíti a másik fél állampolgárai vagy társaságai által működtetett hajókat, a nemzetközi kereskedelem számára nyitva álló kikötőkhöz való hozzáférés, az infrastruktúra használata és a kikötők kiegészítő tengeri szolgáltatásai tekintetében csakúgy, mint a kapcsolódó díjak és költségek, vámkönnyítések, valamint a be- és kirakáshoz szükséges kikötőhelyek és berendezések kiosztása tekintetében.

4.	A felek közötti szállítás kölcsönös kereskedelmi szükségleteikhez igazodó, összehangolt fejlesztésének és fokozatos liberalizációjának biztosítása céljából a légi közlekedés terén való kölcsönös piaci hozzáférés feltételei az EKLT tárgyát képezik.

5.	Az EKLT megkötését megelőzően a felek nem tesznek olyan intézkedéseket vagy lépéseket, amelyek a megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest korlátozóbbak vagy diszkriminatívabbak.

6.

Szerbia a Közösség mindenkori légi-, tengeri, belvízi és szárazföldi közlekedési jogszabályaihoz igazítja jogszabályait, beleértve a adminisztratív, technikai és egyéb szabályokat, amennyiben az a liberalizációs célokat, valamint a felek piacaihoz való kölcsönös hozzáférést szolgálja, és megkönnyíti a személyek és az áruk mozgását.

7.	E fejezet célkitűzéseinek elérésében megtett közös előrehaladással összhangban a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja a légi, szárazföldi és belvízi közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakításának módjait.

IV.   FEJEZET

Folyó kifizetések és tőkemozgás

62. cikk

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapszabálya VIII. cikkének rendelkezéseivel összhangban szabadon átváltható valutában engedélyeznek bármilyen kifizetést és átutalást a Közösség és Szerbia közötti fizetési mérleg folyószámlán.

63. cikk

1.   A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint az V. cím II. fejezete rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházások és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását biztosítani kell.

2.   A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében a felek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgást, amelyben a felek valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt, valamint az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi kölcsönökre és hitelekre.

3.   E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően Szerbia engedélyezi az Európai Unió állampolgárai számára ingatlan szerzését Szerbiában, érvényes eljárásainak teljes és célszerű alkalmazása mellett. A megállapodás hatálybalépését követő négy éven belül Szerbia fokozatosan kiigazítja az Európai Unió állampolgárainak Szerbiában való ingatlanszerzésére vonatkozó jogszabályait, hogy azok a saját állampolgáraira vonatkozóval azonos elbánást biztosítsanak.

4.   Négy évvel e megállapodás hatálybalépését követően a Közösség és Szerbia biztosítja a közvetett értékpapír-befektetésekkel és az egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgást.

5.   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felek nem vezetnek be új korlátozásokat a közösségi és szerb lakosok közötti tőkemozgásra és folyó kifizetésekre, a már meglévő rendelkezéseket pedig nem szigorítják.

6.   A 62. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol kivételes körülmények esetén a Közösség és Szerbia közötti tőkemozgás komoly nehézségeket okoz vagy okozhat a valutaárfolyam-politika vagy a monetáris politika működésében a Közösségben vagy Szerbiában, a Közösség, illetve Szerbia védintézkedéseket hozhat a Közösség és Szerbia közötti tőkemozgások tekintetében hat hónapot meg nem haladó időtartamra, amennyiben az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van.

7.   A fenti rendelkezésekben semmi nem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza a felek gazdasági szereplőinek arra vonatkozó jogát, hogy az e megállapodás szerződő feleit érintő jelenlegi két- vagy többoldalú megállapodásokban biztosíthatónál kedvezményesebb elbánásban részesüljenek.

8.   A felek konzultációkat folytatnak azzal a céllal, hogy az e megállapodás célkitűzéseinek elősegítése érdekében megkönnyítsék a Közösség és Szerbia közötti tőkemozgást.

64. cikk

1.   Az e megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a Közösség és Szerbia olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

2.   Az e megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végére a stabilizációs és társulási tanács részletes szabályokat határoz mega tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok Szerbiában történő teljes körű alkalmazására.

V.   FEJEZET

Általános rendelkezések

65. cikk

1.   E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel kell alkalmazni.

2.   A rendelkezések nem alkalmazandók olyan tevékenységekre, amelyek bármely szerződő fél területén a közhatalom – még ha csak esetenkénti – gyakorlásához kapcsolódnak.

66. cikk

E cím alkalmazásában a megállapodásban semmi nem akadályozhatja a feleket a beutazásra és az ott-tartózkodásra, a munkavállalásra és a munkafeltételekre, valamint a természetes személyek letelepedésére és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogszabályaik és rendeleteik alkalmazásában, különösen amennyiben a tartózkodási engedély megadásáról, megújításáról vagy megtagadásáról van szó, feltéve, hogy ezek alkalmazása nem olyan módon történik, ami által azok hatálytalanítanák vagy hátrányosan befolyásolnák bármelyik fél számára a megállapodás különös rendelkezéseinek feltételei szerint járó előnyöket. Ez az előírás nem érinti a 65. cikk alkalmazását.

67. cikk

A szerb társaságok vagy állampolgárok és közösségi társaságok vagy állampolgárok közös irányításában és kizárólagos tulajdonában lévő társaságokra szintén vonatkoznak e cím rendelkezései.

68. cikk

1.   A legnagyobb preferenciális elbánás az e cím rendelkezéseinek megfelelően nem vonatkozik a felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adókedvezményekre vagy más adórendszerekre.

2.   E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a feleket megakadályozza bármely olyan intézkedés elfogadásában vagy hatálybaléptetésében, amelynek célja a kettős adózás elkerülésére irányuló megállapodások rendelkezései és más adórendszerek vagy belföldi fiskális jogszabályok szerinti adók megkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása.

3.   E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a tagállamokat vagy Szerbiát megakadályozza abban, hogy fiskális jogszabályaik vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában különbséget tegyenek a – különösen a tartózkodási helyük tekintetében – nem azonos helyzetben lévő adózók között.

69. cikk

1.   A felek törekednek arra, hogy lehetőség szerint elkerüljék a korlátozó intézkedések fizetési mérleg célokra történő bevezetését, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Az ilyen intézkedést elfogadó fél, amint lehetséges, közli a másik féllel ezek eltörlésének ütemezését.

2.   Ha egy vagy több tagállamnak, illetve Szerbiának a fizetési mérleg tekintetében súlyos nehézségei támadnak, vagy ilyen helyzet fenyegeti, a Közösség, illetve Szerbia a WTO-megállapodás alapján kialakított feltételekkel összhangban korlátozó intézkedéseket fogadhat el, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve, amely intézkedések korlátozott időtartamra szólnak, és nem léphetik túl a fizetésimérleg-helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. A Közösség és Szerbia haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

3.   A korlátozó intézkedések nem alkalmazhatók a beruházásokra, különösen a befektetett vagy újra befektetett összegek, valamint bármely, ezekből származó bevétel hazatelepítésére vonatkozó átutalásokkal kapcsolatban.

70. cikk

E cím rendelkezéseit fokozatosan kiigazítják, különösen a GATS V. cikkéből eredő követelmények figyelembevételével.

71. cikk

E megállapodás rendelkezései nem érintik olyan intézkedések bármelyik fél általi alkalmazását, amelyek a harmadik országoknak az adott fél piacára való bejutására vonatkozó intézkedések e megállapodás rendelkezései segítségével történő kijátszásának megakadályozásához szükségesek.

VI.   CÍM

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE, JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS VERSENYSZABÁLYOK

72. cikk

1.   A felek elismerik Szerbia meglévő jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítésének, valamint hatékony végrehajtásának jelentőségét. Szerbia törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye a közösségi vívmányokkal. Szerbia biztosítja, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait megfelelően végrehajtja és érvényesíti.

2.   Ez a jogszabály-közelítés a megállapodás aláírásának napján kezdődik és a megállapodás 8. cikkében meghatározott átmeneti időszak végére fokozatosan kiterjed a közösségi vívmányok e megállapodásban említett valamennyi elemére.

3.   A jogszabály-közelítés az első időszakban a belső piaccal kapcsolatos közösségi vívmányok alapvető elemeire, a jogérvényesüléssel, szabadsággal és biztonsággal, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos területekre fog koncentrálni. A későbbiekben Szerbia a közösségi vívmányok fennmaradó részére összpontosít.

A jogszabály-közelítést az Európai Bizottság és Szerbia által elfogadandó program alapján hajtják végre.

4.   Szerbia az Európai Bizottsággal egyetértésben részletes szabályokat határoz meg a jogszabály-közelítés végrehajtásának ellenőrzésére, valamint a megteendő jogérvényesítési intézkedésekre.

73. cikk

Verseny és egyéb gazdasági rendelkezések

1.   A következők összeegyeztethetetlenek e megállapodás megfelelő érvényesülésével, amennyiben érinthetik a Közösség és Szerbia közötti kereskedelmet:

i.	minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által meghozott döntés, illetve vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

ii.	erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről a Közösség vagy Szerbia területének egészén vagy egy jelentős részén;

iii.	bármely állami támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a versenyt azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termékeket.

2.   Bármely, e cikkel ellentétes gyakorlatot a Közösségben alkalmazandó versenyszabályok, és elsősorban az EK-Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikkéből és a közösségi intézmények által elfogadott értelmező eszközökből fakadó kritériumok alapján kell elbírálni.

3.   A felek biztosítják, hogy a magán- és állami vállalkozások és a különleges jogokkal bíró vállalkozások tekintetében egy a működés szempontjából független hatóságot ruházzanak fel az e cikk (1) bekezdésének i. és ii. pontjának teljes körű alkalmazásához szükséges hatáskörrel.

4.   E megállapodás hatálybalépésének napjától számított egy éven belül Szerbia egy a működés szempontjából független hatóságot hoz létre, amelyet az (1) bekezdés iii. pontjának teljes körű alkalmazásához szükséges hatáskörrel ruház fel. Ez a hatóság többek között hatáskörrel rendelkezik az állami támogatási programok és egyedi támogatásoknak a (2) bekezdéssel összhangban történő engedélyezésére, valamint a jogtalanul nyújtott állami támogatások visszakövetelésének elrendelésére.

5.   Egyrészről a Közösség, másrészről Szerbia biztosítja az átláthatóságot az állami támogatás területén, többek között azáltal, hogy a többi félnek az állami támogatásokra vonatkozó közösségi felmérés módszertanát és benyújtását követve rendszeres éves jelentést, vagy azzal egyenértékű dokumentumot küld. Az egyik fél kérésére a másik fél tájékoztatást ad az állami támogatás egyedi eseteiről.

6.   Szerbia átfogó nyilvántartást készít a (4) bekezdésben említett hatóság létrehozását megelőzően elindított támogatási programokról, és az ilyen programokat e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 4 éven belül összehangolja a (2) bekezdésben említett kritériumokkal.

7.

a) az (1) bekezdés iii. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása céljából a felek elismerik, hogy e megállapodás hatálybalépését követő első öt évben a Szerbia által nyújtott állami támogatásokat azon tény figyelembevételével értékelik, hogy Szerbiát az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott közösségi területekkel azonos területnek kell tekinteni. b) E megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül Szerbia benyújtja az Európai Bizottságnak a NUTS II. szinten harmonizált, egy főre eső GDP-adatokat. Ezt követően a (4) bekezdésben említett hatóság és az Európai Bizottság közösen értékelik a szerb régiók támogathatóságát, valamint a maximális támogatásintenzitást annak érdekében, hogy a vonatkozó közösségi iránymutatások alapján elkészítsék a regionális támogatási térképet.

8.   Az 5. jegyzőkönyv fekteti le az acélipar állami támogatására vonatkozó szabályokat, adott esetben. Ez a jegyzőkönyv fekteti le azokat a szabályokat, amelyeket az acélipar számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatás odaítélése esetén kell alkalmazni. Hangsúlyozza az ilyen jellegű támogatások kivételes jellegét és azt a tényt, hogy a támogatás időben korlátozott, és megvalósíthatósági programok keretében kapacitáscsökkentéshez kapcsolódik.

9.   A IV. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:

a)	az (1) bekezdés iii. pontja nem alkalmazandó;

b)	bármely, az (1) bekezdés i. pontjával ellentétes gyakorlatot az EK-Szerződés 36. és 37. cikke alapján a Közösség által megállapított kritériumoknak és az ennek alapján elfogadott különleges közösségi eszközöknek megfelelően kell értékelni.

10.   Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos gyakorlat összeegyeztethetetlen az (1) bekezdés feltételeivel, megfelelő intézkedéseket hozhat a stabilizációs és társulási tanácson belüli konzultációt követően, vagy az ilyen konzultációra való előterjesztést követő 30 munkanap elteltével. E cikk rendelkezései semmiképpen nem sértik vagy érintik a Közösség vagy Szerbia arra vonatkozó jogait, hogy kiegyenlítő intézkedéseket tegyenek az 1994. évi GATT-nak, a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályoknak megfelelően.

74. cikk

Közvállalkozások

E megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére a közvállalkozások és olyan vállalkozások esetében, amelyek részére különleges és kizárólagos jogokat biztosítottak, Szerbia az EK-Szerződésben meghatározott elveket alkalmazza, különös tekintettel a 86. cikkre.

A közvállalkozások különleges jogai az átmeneti időszak során nem foglalják magukban mennyiségi korlátozások vagy azokkal azonos hatású intézkedések kivetésének lehetőségét a Közösségből Szerbiába irányuló behozatalok tekintetében.

75. cikk

Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok

1.   A felek e cikk és a VII. melléklet rendelkezései szerint megerősítik, hogy fontosságot tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének.

2.   E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a felek nem biztosítanak kevésbé előnyös elbánást egymás vállalatai és állampolgárai számára a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerésének tekintetében, mint bármely harmadik ország számára kétoldalú megállapodásaik alapján.

3.   Szerbia meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül a Közösségben meglévőhöz hasonló szinten biztosítsa a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmát, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.

4.   Szerbia vállalja, hogy a fent említett időszakon belül csatlakozik a VII. mellékletben említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló többoldalú egyezményekhez. A stabilizációs és társulási tanács határozhat úgy, hogy bizonyos, e területtel kapcsolatos többoldalú egyezményekhez való csatlakozásra kötelezi Szerbiát.

5.   Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon kapcsán a kereskedelem feltételeit érintő probléma merül fel, ezt bármelyik fél kérésére sürgősen a stabilizációs és társulási tanács elé kell terjeszteni a felek kölcsönös megelégedésére szolgáló megoldás érdekében.

76. cikk

Közbeszerzés

1.   A Közösség és Szerbia kívánatos célkitűzésnek tartja a közbeszerzési szerződések megkülönböztetéstől mentes és kölcsönös odaítélését, különösen a WTO szabályainak figyelembevételével.

2.   A szerb társaságok számára – függetlenül attól, hogy azok a Közösség területén letelepedettek-e vagy sem – a megállapodás hatálybalépésétől kezdve a közösségi beszerzési szabályok alapján, a közösségi társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést a közösségi szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

A fenti rendelkezések a közüzemi szektorra is vonatkoznak, amint a szerb kormány elfogadja a közösségi szabályokat ezen a területen bevezető jogszabályokat. A Közösség rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy Szerbia valóban bevezette-e ezeket a jogszabályokat.

3.   A V. cím II. fejezetének rendelkezései alapján Szerbiában letelepedett közösségi társaságok a megállapodás hatálybalépésekor a szerb társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint férnek hozzá a szerb szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

4.   A közbeszerzésról szóló szerb jogszabályoknak megfelelően a szerb társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést a szerb szerződés-odaítélési eljárásokhoz a Szerbiában nem letelepedett közösségi társaságok számára, legkésőbb öt évvel e megállapodás hatálybalépése után.

E megállapodás hatálybalépésekor Szerbia minden hazai gazdasági szereplőre vonatkozó létező kedvezményt árkedvezménnyé alakít át, és fokozatosan csökkenti ez utóbbiakat egy öt éves időszakon keresztül a következő ütemezés szerint:

—	a kedvezmény nem haladhatja meg a 15 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő második év végére;

—	a kedvezmény nem haladhatja meg a 10 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére;

—	a kedvezmény nem haladhatja meg az 5 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végére; és

—	a kedvezmény teljesen megszűnik a megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére.

5.   A stabilizációs és társulási tanács rendszeres időközönként megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Szerbia valamennyi közösségi társaság számára hozzáférést biztosítson a szerb szerződés-odaítélési eljárásokhoz. Szerbia évente jelentést készít a stabilizációs és társulási tanács számára azokról az intézkedésekről, amelyeket az átláthatóság növelése és a közbeszerzések terén hozott döntések hatékony jogi felülvizsgálatának biztosítása érdekében hozott.

6.   A letelepedés, működés, a Közösség és Szerbia közötti szolgáltatásnyújtás, valamint a közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatos foglalkoztatás és munkaerőmozgás tekintetében is a 49–64. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

77. cikk

Szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés

1.   Szerbia megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy fokozatosan összhangot érjen el a közösségi műszaki előírások és az európai szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelési eljárások terén.

2.   Ennek érdekében a felek törekednek arra, hogy:

a)	elősegítsék a közösségi műszaki előírások használatát és az európai szabványok és megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását;

b)	segítséget nyújtsanak a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdításához: szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés,

c)	támogassák a szabványokkal, megfelelőségértékeléssel, mérésüggyel és hasonló feladatokkal foglalkozó szervezetek (pl. CEN, CENELEC, ETSI, EA, WELMEC, EUROMET stb.) (7) munkájában való szerb részvételt.

d)	adott esetben előmozdítsák a megfelelőségi értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás megkötését, amint Szerbia jogszabályi keretei megfelelően igazodnak a Közösségéhez, és rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem.

78. cikk

Fogyasztóvédelem

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy a szerb fogyasztóvédelmi előírásokat összehangolják a közösségiekkel. Hatékony fogyasztóvédelemre van szükség annak érdekében, hogy biztosítva legyen a piacgazdaság megfelelő működése, és ez a védelem a piacfelügyelet és az e területtel kapcsolatos jogérvényesítés biztosítására irányuló közigazgatási infrastruktúra kiépítésétől függ.

E célból és közös érdekeik figyelembevételével a felek biztosítják a következőket:

a)	aktív fogyasztóvédelmi politikát a közösségi jogszabályoknak megfelelően, beleértve az elérhető információmennyiség növelését és független szervezetek létrehozását;

b)	a szerb fogyasztóvédelmi jogszabályok összehangolását a hatályos közösségi jogszabályokkal;

c)	a fogyasztók hatékony jogi védelmét a fogyasztási cikkek minőségének javítása és a megfelelő biztonsági előírások fenntartása érdekében;

d)	a szabályok illetékes hatóság általi ellenőrzését és viták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását;

e)	információcserét a veszélyes termékek tekintetében.

79. cikk

Munkafeltételek és esélyegyenlőség

Szerbia fokozatosan összehangolja jogszabályait a közösségi jogszabályokkal a munkafeltételek, különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint az esélyegyenlőség terén.

VII.   CÍM

JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

80. cikk

Az intézmények és a jogállamiság megerősítése

A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén való együttműködés során a felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megszilárdításának, általában a különböző szintű közigazgatási intézmények, valamint a jogérvényesítés és különösen az igazságszolgáltatás megerősítésének. Az együttműködés főleg az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére, valamint hatékonyságának javítására, a rendőrség és más bűnüldözési szervek működésének javítására, megfelelő képzés biztosítására, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányul.

81. cikk

Személyes adatok védelme

Szerbia e megállapodás hatálybalépésekor összehangolja a személyes adatok védelméről szóló jogszabályait a közösségi joggal és a magánélet tiszteletben tartásáról szóló, más európai és nemzetközi jogszabályokkal. Szerbia egy vagy több, megfelelő pénzügyi forrásokkal és humán erőforrásokkal rendelkező, független felügyeleti szervet hoz létre a személyes adatok védelméről szóló nemzeti jogszabályok végrehajtásának hatékony ellenőrzése és biztosítása érdekében. A felek együttműködnek e cél elérése érdekében.

82. cikk

Vízum, határigazgatás, menedékjog és migráció

A felek együttműködnek a vízumok, határellenőrzés, menedékjog és migráció terén, valamint a meglévő más kezdeményezések figyelembevételével és – adott esetben – teljes mértékű felhasználásával kialakítják az együttműködés kereteit, regionális szinten is.

A fenti témákban való együttműködés a felek közötti kölcsönös konzultációkon és együttműködésen alapul, és annak magában kell foglalnia a következőkre vonatkozó technikai és közigazgatási segítségnyújtást:

a)	a jogszabályokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos statisztika- és információcsere;

b)	jogszabály-szövegezés;

c)	az intézmények kapacitásának és hatékonyságának javítása;

d)	a személyzet képzése;

e)	úti okmányok biztonsága és a hamis okmányok felderítése;

f)	határigazgatás.

Az együttműködés különösen a következőkre koncentrál:

a)

a menedékjog terén a nemzetközi jogszabályok végrehajtása a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény és a menekültek helyzetére vonatkozó, 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv előírásainak teljesítése érdekében, ezáltal annak biztosítása, hogy a visszaküldés tilalmának elvét, valamint a menedékkérők és menekültek egyéb jogait tiszteletben tartják;

b)

a legális migráció terén a befogadási szabályok és a befogadott személy jogai és státusa. A migrációval kapcsolatban a felek megállapodnak abban, hogy más országok területükön legálisan tartózkodó állampolgárai számára méltányos elbánást biztosítanak, valamint olyan integrációs politikát támogatnak, amely arra törekszik, hogy az állampolgáraikéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosítson számukra.

83. cikk

Az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése; visszafogadás

1.   A felek együttműködnek az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése érdekében. Ezért Szerbia és a tagállamok visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó bármely állampolgárukat, valamint a megállapodnak a Közösség és Szerbia közötti visszafogadásról szóló megállapodás, valamint a tagállamok és Szerbia közötti kétoldalú megállapodások teljes mértékű végrehajtásában abban a mértékben, amennyiben ezek a kétoldalú megállapodások rendelkezései összhangban állnak a Közösség és Szerbia közötti visszafogadásról szóló megállapodás rendelkezéseivel, beleétve a más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó kötelezettséget.

A tagállamok és Szerbia egyaránt ellátják állampolgáraikat a megfelelő személyazonossági okmányokkal, és e célból biztosítanak számukra minden adminisztratív segítséget.

Az állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadására vonatkozó egyedi eljárásokat a Közösség és Szerbia visszafogadásról szóló megállapodásban és a tagállamok és Szerbia közötti kétoldalú megállapodásokban keretében fektették le abban a mértékben, amennyiben ezek a kétoldalú megállapodások rendelkezései összhangban állnak a Közösség és Szerbia közötti visszafogadásról szóló megállapodás rendelkezéseivel.

2.   Szerbia beleegyezik, hogy visszafogadási megállapodásokat köt a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országokkal, és vállalja, hogy megteszi az e cikkben említett valamennyi visszafogadási megállapodás rugalmas és gyors végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

3.   A stabilizációs és társulási tanács más közös intézkedéseket is tesz az illegális bevándorlás, beleértve az emberkereskedelmet és az illegális migrációs hálózatokat, megakadályozása és ellenőrzése érdekében.

84. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1.   A felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket és kapcsolódó nem pénzügyi ágazatukat általában bűncselekményből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják.

2.   Ezen a területen az együttműködés magában foglalhatja a közigazgatási és technikai segítségnyújtást, a rendeletek végrehajtásának fejlesztése és a megfelelő szabályok és mechanizmusok hatékony működése céljából, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkoznak, és egyenértékűek a Közösség és egyéb nemzetközi fórumok, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal.

85. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek terén

1.   A felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerek kérdésének kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelem struktúráinak megerősítése, a kínálat, a kereskedelem és a tiltott kábítószerek iránti kereslet csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeivel való szembenézés, valamint az előanyagok hatékonyabb ellenőrzése.

2.   A felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. Az intézkedéseknek az EU kábítószerekre vonatkozó stratégiája mentén közösen elfogadott alapelvekre kell épülniük.

86. cikk

A szervezett bűnözéssel és más illegális tevékenységekkel kapcsolatos megelőzés és küzdelem

A felek együttműködnek a szervezett vagy nem szervezett bűncselekményekkel és illegális tevékenységekkel kapcsolatos küzdelemben és megelőzésben, például:

a)	embercsempészet és -kereskedelem;

b)	illegális gazdasági tevékenységek és különösen pénzhamisítás és a készpénz-helyettesítő fizetőeszközök hamisítása, olyan termékekkel kapcsolatos illegális tranzakciók, mint például ipari hulladék, radioaktív anyagok, valamint illegális, hamisított vagy kalóz termékekkel kapcsolatos tranzakciók;

c)	korrupció a magán- és az állami szektorban, különösen az átláthatatlan közigazgatási gyakorlatokhoz kapcsolódóak;

d)	adócsalás;

e)	személyazonosító adatokkal való visszaélés;

f)	a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal való tiltott kereskedelem;

g)	tiltott fegyverkereskedelem;

h)	okmányhamisítás;

i)	csempészet és tiltott kereskedelem, beleértve az autókét is;

j)	számítógépes bűnözés.

Ösztönzik a regionális együttműködést és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos elfogadott nemzetközi előírások betartását.

87. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A felek megállapodnak, hogy azon nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek részesei, valamint saját vonatkozó jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények és azok finanszírozásának megakadályozása és leküzdése érdekében:

a)	az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1373. határozata (2001), illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtásának keretében;

b)	a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és nemzeti törvényekkel összhangban;

c)	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecserével, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserével.

VIII.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK

88. cikk

1.   A Közösség és Szerbia szoros kapcsolatokat alakít ki Szerbia fejlődési és növekedési potenciáljához való hozzájárulás céljából. Az ilyen együttműködés mindkét fél előnyére erősíti a lehető legszélesebb alapokon nyugvó, meglévő gazdasági kapcsolatokat.

2.   A politikákat és az egyéb intézkedéseket úgy tervezik meg, hogy azok Szerbia fenntartható gazdasági növekedését és társadalmi fejlődését idézzék elő. E politikáknak a kezdetektől magukba kell foglalniuk a környezeti megfontolásokat, és igazodniuk kell a harmonikus társadalmi fejlődéshez.

3.   Az együttműködési politikákat beépítik a regionális együttműködésbe. Külön figyelmet fordítanak azokra az intézkedésekre, amelyek előmozdítják Szerbia és a szomszédos országok, többek között a tagállamok közötti együttműködést, ilyen módon hozzájárulnak a regionális stabilitáshoz. A stabilizációs és társulási tanács prioritásokat állapít meg az alábbiakban bemutatott együttműködési politikák között vagy azokon belül, az európai partnerséggel összhangban.

89. cikk

Gazdaság- és kereskedelempolitika

A Közösség és Szerbia elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy együttműködnek gazdaságaik alapelemeinek jobb megértése, valamint a gazdaságpolitika piacgazdaságokban történő kialakítása és végrehajtása érdekében.

E célok érdekében a Közösség és Szerbia együttműködik a következő területeken:

a)	makrogazdasági teljesítményekkel és kilátásokkal, valamint fejlesztési stratégiákkal kapcsolatos információcsere,

b)	a közös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdések közös elemzése, beleértve a gazdaságpolitika alakítását és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket, és

c)	szélesebb körű együttműködés a szakismeretek beáramlásának felgyorsítása és az új technológiákhoz való hozzáférés érdekében.

Szerbia törekszik a működő piacgazdaság kialakítására, valamint politikáinak az Európai Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásorientált politikáihoz való fokozatos közelítésére. A szerb hatóságok kérésére a Közösség segítséget nyújthat Szerbia ilyen irányú erőfeszítéseinek támogatására.

Az együttműködés az üzleti szféra törvényességének megerősítésére is törekszik stabil és megkülönböztetéstől mentes, kereskedelmi vonatkozású jogi keret kialakítása révén.

Az e területen való együttműködés magában foglalja a gazdasági és monetáris unió alapelveivel és működésével kapcsolatos információk cseréjét.

90. cikk

Statisztikai együttműködés

Az együttműködés elsősorban a statisztikával kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Különösen törekszik hatékony és fenntartható statisztikai rendszerek kidolgozására, amelyek képesek a szerb átalakulási és reformfolyamat megtervezéséhez és nyomon követéséhez szükséges összehasonlítható, megbízható, tárgyilagos és pontos adatokat biztosítani. Ezenkívül alkalmassá kell tennie a Szerb Statisztikai Hivatalt arra, hogy jobban ki tudja elégíteni hazai ügyfeleinek igényeit (mind a közigazgatásban, mind a magánszektorban). A statisztikai rendszernek tiszteletben kell tartania az ENSZ által kibocsátott statisztikai alapelveket, az Európai Statisztikai Gyakorlati Szabályzatot, és a statisztikára vonatkozó európai jog rendelkezéseit, valamint a közösségi vívmányok irányába kell fejlődnie. A feleknek különösen együtt kell működniük az egyedi adatok bizalmas jellegének biztosítása, az európai statisztikai rendszer számára gyűjtött és átadott adatok fokozatos növelése, valamint a különböző módszerekről való információcsere, a szaktudás átadása és képzések biztosítása érdekében.

91. cikk

Banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások

A Szerbia és a Közösség közötti együttműködés a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy megfelelő keretet hozzanak létre és fejlesszenek ki a szerb banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat ösztönzésére, amely a tisztességes verseny gyakorlatán alapul és biztosítja a szükséges egyenlő feltételeket.

92. cikk

Belső ellenőrzés és külső ellenőrzési együttműködés

A felek közötti együttműködés elsősorban az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzéssel (PIFC) és a külső ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek különösen – megfelelő szabályozás kidolgozása és elfogadása által – annak érdekében működnek együtt, hogy átlátható, hatékony, eredményes és gazdaságos államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést (beleértve a pénzügyi igazgatást és ellenőrzést, és a funkcionálisan független belső ellenőrzést), valamint független külső ellenőrzési rendszereket fejlesszenek ki Szerbiában, a nemzetközileg elfogadott szabványokkal és módszerekkel, valamint az EU legjobb gyakorlatával összhangban. Az együttműködés a szerb legfőbb Számvevőszék kapacitásainak kiépítésére is koncentrál. A fenti követelményekből következő koordinációs és harmonizációs feladatoknak való megfelelés érdekében az együttműködésnek összpontosítania kell a pénzügyi igazgatás és ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés központi harmonizációs egységeinek létrehozására és erősítésére is.

93. cikk

Beruházásfejlesztés és -védelem

A felek, saját illetékességi területükön belül, együttműködnek a beruházásfejlesztés és -védelem terén azzal a céllal, hogy kedvező légkört teremtsenek mind a belföldi, mind a külföldi magánberuházások számára, ami rendkívül lényeges a szerb gazdaság és ipar újjáélesztése szempontjából. Szerbia számára az együttműködés különös célja a beruházásokat ösztönző és védő jogi keretek fejlesztése.

94. cikk

Ipari együttműködés

Az együttműködésnek elő kell segítenie Szerbia iparának és egyes szektorainak modernizációját és szerkezeti átalakítását. Mindez vonatkozik a gazdasági szereplők közötti ipari együttműködésére is amelynek célja, hogy a környezet védelmének biztosítása mellett erősödjön a magánszektor.

Az ipari együttműködési kezdeményezések tükrözik a felek által meghatározott prioritásokat. Figyelembe veszik az iparfejlesztés regionális szempontjait, adott esetben támogatva a transznacionális társaságokat. A kezdeményezéseknek különösen arra kell irányulniuk, hogy megfelelő keretet hozzanak létre a vállalkozások számára az irányítás és a know-how fejlesztéséhez, valamint a piacok, a piaci átláthatóság és a vállalkozói környezet támogatásához. Különös figyelmet kell fordítani hatékony exportösztönző programok kialakítására Szerbiában.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az iparpolitikával kapcsolatos közösségi vívmányokat.

95. cikk

Kis- és középvállalkozások

A felek közti együttműködésnek a magánszektor kis- és középvállalkozásainak (a továbbiakban: kkv-k) fejlesztésére és erősítésére, valamint a növekedési potenciállal rendelkező területeken új vállalkozások alapítására, és a Közösség és Szerbia kkv-i közötti együttműködés elősegítésére kell irányulnia.

Az együttműködés figyelembe veszi a kkvk-ra vonatkozó közösségi vívmányok kiemelt területeit, valamint a Kisvállalkozások Európai Chartájában lefektetett tíz iránymutatást.

96. cikk

Turizmus

A felek közötti együttműködés a turizmus terén főleg a turizmussal kapcsolatos információk (nemzetközi hálózatokon, adatbankokon stb. keresztül történő) áramlásának erősítésére irányul; valamint bátorítja az idegenforgalmi ágazatba történő beruházásokat ösztönző infrastruktúra fejlesztését, és Szerbia részvételét a fontos európai idegenforgalmi szervezetekben. Az együttműködés arra is törekszik, hogy megvizsgálja közös tevékenységek lehetőségét, és erősítse az együttműködést az idegenforgalmi vállalkozások, szakértők, kormányok, és azok idegenforgalommal kapcsolatos ügynökségei között, valamint elősegítse a know-how (képzés, cserék, szemináriumok segítségével történő) átadását. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

Az együttműködést beépítik a regionális együttműködésbe.

97. cikk

Mezőgazdaság és az agráripari ágazat

A felek közötti együttműködést a mezőgazdasággal kapcsolatos közösségi vívmányok minden kiemelt területén, valamint az állat- és növényegészségügy területén is fejlesztik. Az együttműködés különösen törekszik a mezőgazdaság és az agráripari ágazat modernizálására és szerkezeti átalakítására, különösen a közösségi egészségügyi követelmények elérésére, a vízgazdálkodás és a vidékfejlesztés javítására, valamint a szerb erdészeti ágazat fejlesztésére, és a szerb jogszabályok és gyakorlat közösségi szabályokhoz és szabványokhoz való fokozatos közelítésének támogatására.

98. cikk

Halászat

A felek megvizsgálják a közös érdekű, kölcsönösen előnyös területek meghatározásának lehetőségét a halászati ágazatban. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a halászattal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit, beleértve a Nemzetközi és Regionális Halászati Szervezetnek a halállománnyal való gazdálkodásra és megőrzésre vonatkozó szabályaival kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek betartását.

99. cikk

Vámok

A felek azzal a céllal alakítanak ki együttműködést ezen a területen, hogy biztosítsák a kereskedelem terén elfogadandó rendelkezések betartását, valamint megvalósítsák a szerb vámrendszereknek a közösségihez való közelítését, ezáltal előkészítve az e megállapodás alapján tervezett liberalizációs intézkedéseket és a szerb vámjogszabályoknak a közösségi vívmányokhoz való fokozatos közelítését.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a vámügyekkel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

A felek közötti, vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás szabályait az 6. jegyzőkönyv állapítja meg.

100. cikk

Adózás

A felek együttműködést alakítanak ki az adózás területén, beleértve a szerb adórendszer további reformjára és az adóigazgatási eljárás átalakítására irányuló intézkedéseket azzal a céllal, hogy biztosítsák a hatékony adóbeszedést és az adócsalás elleni fellépést.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az adózással és a káros adóverseny elleni küzdelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit. A hátrányos adóverseny eltörlését a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elvei alapján kell végrehajtani, amelyet a Tanács 1997. december 1-jén fogadott el.

Az együttműködés az átláthatóság fokozására és a korrupció elleni harcra, valamint arra irányul hogy a tagállamokkal való információcsere kerüljön bele az adócsalást, adókijátszást vagy adóelkerülést megelőző intézkedések végrehajtásának elősegítését célzó erőfeszítésekbe. Az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modell egyezményének legfrissebb módosításaival összhangban, valamint az adóügyekkel kapcsolatos információcseréről szóló OECD modell egyezmény alapján Szerbiának a tagállamokkal megkötendő kétoldalú megállapodások hálózatát kell kialakítania, olyan mértékben, amennyire az ezt kérő tagállam egyetért ezekkel.

101. cikk

Szociális együttműködés

A foglalkoztatást illetően a felek közti együttműködés különösen összpontosít a munkahelykereső és karrier-tanácsadó szolgáltatások javítására, hátteret szolgáló intézkedéseket meghozatalára és a helyi fejlesztéseket elősegítésére az ipar és a munkaerőpiac szerkezeti átalakításának támogatása érdekében. Az együttműködés tanulmányokra, szakértők és információk kihelyezésére és képzésekre irányuló intézkedéseket is tartalmaz.

A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy elősegítsék a montenegrói foglakoztatási politika reformját a gazdasági reform és integráció erősítése keretében. Az együttműködés arra is irányul, hogy támogassák a szerb társadalombiztosítási rendszer új gazdasági és szociális követelmények szerinti átalakítását, és magában foglalja a nők és férfiak, a fogyatékos személyek, és a kisebbségi és egyéb sérülékeny csoportokhoz tartozók munkafeltételeivel és egyenjogúságával kapcsolatos szerb jogszabályok kiigazítását, valamint a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását, referenciának tekintve a Közösségben biztosított védelem szintjét.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

102. cikk

Oktatás és képzés

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy emeljék az általános oktatás, szakoktatás és -képzés, valamint a szerb ifjúságvédelmi politika és a fiatalok munkavállalásának színvonalát, beleértve a nem formális oktatást is. A felsőoktatási rendszeren belül kiemelt fontosságú a Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek elérése a kormányközi bolognai folyamatban.

A felek együttműködnek annak biztosítása érdekében is, hogy Szerbiában az oktatás és képzés minden szintjére való bejutás mentes legyen a nemi, faji, etnikai, származási vagy vallási hovatartozás szerinti hátrányos megkülönböztetéstől.

A vonatkozó közösségi programok és eszközök hozzájárulnak az oktatási és képzési struktúrák és tevékenységek színvonalának emeléséhez Szerbiában.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

103. cikk

Kulturális együttműködés

A felek vállalják, hogy elősegítik a kulturális együttműködést. Az együttműködés többek között az egyének, közösségek és népek közötti kölcsönös megértés és elismerés erősítését szolgálja. A felek vállalják, hogy együttműködnek a kulturális sokszínűség támogatásában, különösképpen a kulturális kifejezési módok sokszínűségnek védelméről és elősegítéséről szóló UNESCO-egyezmény keretén belül.

104. cikk

Audiovizuális együttműködés

A felek együttműködnek az európai audiovizuális ipar fejlesztésében és ösztönzik a koprodukciót a mozi és televíziózás területén.

Az együttműködés többek között újságírók és más média-szakemberek képzésére irányuló programokat és lehetőségeket jelent, valamint technikai segítséget a média, a nyilvánosság és a magánszféra számára, ezáltal erősítve azok függetlenségét, szakmaiságát és az európai médiával való kapcsolatokat.

Szerbia összehangolja politikáit az EK–val a határokon átnyúló műsorszolgáltatás tartalmi aspektusainak szabályozása területén, továbbá összehangolja jogszabályait a közösségi vívmányokkal. Szerbia különös figyelmet fordít a szellemi tulajdonjogok megszerzésével kapcsolatos kérdésekre a műholdas, kábeles, valamint földi frekvenciás programokban és a műsorszolgáltatásban.

105. cikk

Információs társadalom

Az együttműködést az információs társadalommal kapcsolatos közösségi vívmányok minden területén fejlesztik. Különösen Szerbia politikáinak és jogszabályainak a közösségiekkel való fokozatos összehangolásának támogatását célozzák ebben a szektorban.

A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy továbbfejlesszék az információs társadalmat Szerbiában. Globális cél a társadalom egészének felkészítése a digitális korszakra, a beruházások vonzása, és a hálózatok és szolgáltatások interoperabilitásának biztosítása.

106. cikk

Elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások

Az együttműködés elsősorban az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt kérdéseire helyezi a hangsúlyt.

A felek elsősorban megerősítik az együttműködést az elektronikus kommunikációs hálózatok és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások területén, azzal az alapvető céllal, hogy Szerbia három évvel a megállapodás hatálybalépését követően elfogadja az ezen ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

107. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

A közösség és Szerbia megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítse a kölcsönös információcserét. Előnyben részesülnek azok a programok, amelyek alapvető tájékoztatást nyújtanak a nyilvánosság számára a Közösségről, valamint speciálisabb információkat a szerb szakmai körök számára.

108. cikk

Közlekedés

Az együttműködés a közlekedéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi hangsúlyt.

Az együttműködés különösen a szerb közlekedési módozatok átszervezésére és modernizálására koncentrálhat, javíthatja az utasok és áruk szabad mozgását, növelheti a közlekedési piachoz és létesítményekhez való hozzáférést, beleértve a kikötőket és repülőtereket is. Ezen túl az együttműködés támogathatja a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos multimodális infrastruktúrák fejlesztését, különösen a dél-kelet-európai regionális kapcsolatok megerősítését a regionális közlekedési főhálózatról szóló egyetértési nyilatkozattal összhangban. Az együttműködés céljaként kell meghatározni a Közösségéhez hasonló üzemeltetési szabványok létrehozását, valamint a Közösségéhez hasonló és ahhoz igazodó szerb közlekedési rendszer kialakítását, és a közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelem fejlesztését.

109. cikk

Energia

Az együttműködés az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Az együttműködést az Energiaközösséget létrehozó szerződés alapján Szerbiának az európai energiapiacokba történő fokozatos integrációja irányába fejlődik. Az együttműködés különösen a következőkre vonatkozhat:

a)

energiapolitika kidolgozása és tervezése, beleértve az infrastruktúra modernizációját, a kínálat javítását és változatossá tételét és az energiapiacra való belépés megkönnyítését, különösen szomszédos országokkal létesített, regionális jelentőségű energia-összeköttetéseken való szállítás, átvitel, elosztás és helyreállítás megkönnyítése révén;

b)	az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energia ösztönzése, és az energiatermelés és –fogyasztás környezeti hatásainak tanulmányozása;

c)	keretfeltételek kialakítása az energiatársaságok szerkezeti átalakításához, és az ágazat vállalatainak együttműködése.

110. cikk

Nukleáris biztonság

A felek együttműködnek a nukleáris biztonság és biztosítékok terén. Az együttműködés a következő témákra vonatkozhat:

a)	a felek sugárvédelemre, nukleáris biztonságra és a nukleáris anyagok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek javítása, valamint a felügyeleti hatóságok és erőforrásaik erősítése;

b)	a tagállamok, vagy az Európai Atomenergia-közösség és Szerbia közti gyors értesítésről és nukleáris balesetek esetén történő információcseréről, vészhelyzetre való felkészülésről, valamint általános nukleáris biztonsági kérdésekről szóló megállapodások ösztönzésének bátorítása, ha szükséges;

c)	nukleáris polgári jogi felelősség.

111. cikk

Környezetvédelem

A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén annak az érdemi feladatnak az érdekében, hogy megállítsák a további romlást, és megkezdjék a környezet állapotának javítását a fenntartható fejlődés érdekében.

A feleknek különösen azzal a céllal kell együttműködniük, hogy erősítsék a közigazgatási struktúrákat és folyamatokat a környezeti kérdések stratégiai tervezése és a fontos szereplők közötti koordináció biztosítása érdekében, valamint hogy összehangolják a szerb törvényeket a közösségi vívmányokkal. Az együttműködés összpontosíthat a helyi, regionális és határon átnyúló lég- és vízszennyezés jelentős csökkentésére vonatkozó stratégiák kidolgozására, a hatékony, tiszta, fenntartható és megújítható energiatermelés és -fogyasztás kereteinek kialakítására, valamint környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatására. Különös figyelmet fordítanak a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtására.

112. cikk

Kutatási és technológiafejlesztési együttműködés

A felek kölcsönös előnyök alapján támogatják a polgári célú tudományos kutatási és technológiafejlesztési (KTF) együttműködést, valamint tekintetbe veszik a rendelkezésre álló forrásokat, a megfelelő programokhoz való hozzáférés lehetőségét, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő szintű hatékony védelmére is figyelemmel.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

113. cikk

Regionális és helyi fejlesztés

A felek a regionális és helyi fejlesztési együttműködés megerősítésére törekednek azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez és csökkentsék a regionális kiegyensúlyozatlanságot. Külön figyelmet fordítanak a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködésre.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a regionális fejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

114. cikk

Közigazgatás

Az együttműködés arra irányul, hogy biztosítsák a hatékony és elszámoltatható közigazgatás kialakítását Szerbiában, különösképpen a jogállamiság megvalósulásának támogatására, az állami intézményeknek a szerb lakosság egészének előnyére szolgáló megfelelő működtetésére, és az EU és Szerbia közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésére.

Az együttműködés ezen a területen elsősorban az intézménykiépítésre irányul, beleértve az átlátható és nem részrehajló munkaerő-toborzási eljárásokat, a humánerőforrás-menedzsmentet és a karrierfejlesztést a közszolgálatban, a folyamatos képzést és az etikus magatartás támogatását az államigazgatásban. Az együttműködés a közigazgatás minden szintjére vonatkozik, a helyi közigazgatást is beleértve.

IX.   CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

115. cikk

E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és az 5., 116. és 118. cikknek megfelelően, Szerbia támogatás és kölcsönök formájában közösségi pénzügyi támogatásban részesülhet, beleértve az Európai Beruházási Bank által nyújtott hiteleket. A közösségi támogatás feltétele a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése tekintetében mutatott további fejlődés és különösen az európai partnerség különös prioritási céljainak megvalósításában történő előrehaladás. A stabilizációs és társulási folyamatban résztvevő országok éves jelentéseinek eredményeit is számításba veszik, különösen a kedvezményezettek kötelezettségvállalását a demokratikus, gazdasági és intézményi reformok, valamint a többi tanácsi következtetés végrehajtása érdekében, különösen a kiigazítási programok teljesítésére vonatkozóan. A Szerbiának nyújtott támogatást a jelzett szükségletekhez, az elfogadott prioritásokhoz, a felvevő- és visszafizetési képességhez, valamint a gazdasági reform és szerkezetátalakítás érdekében megtett intézkedésekhez igazítják.

116. cikk

A támogatás formájában nyújtott pénzügyi segítségnyújtásra a vonatkozó tanácsi rendeletben a Szerbiával folytatott konzultációkat követően a Közösség által kialakított többéves indikatív tervdokumentumon és az éves felülvizsgálatokban előírt működési intézkedések vonatkoznak.

A pénzügyi segítségnyújtás az együttműködés valamennyi területére kiterjedhet, külön figyelmet fordítva a jogérvényesülésre, a szabadságra és a biztonságra, a jogszabály-közelítésre, a fenntartható fejlődésre és a szegénység csökkentésére, valamint a környezetvédelemre.

117. cikk

Szerbia kérésére és különleges nehézség esetén a Közösség a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett és a rendelkezésre álló valamennyi pénzügyi forrás figyelembevételével kivételesen makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson. Ez a támogatás a Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott program keretében meghatározandó feltételek teljesítése esetén vehető igénybe.

118. cikk

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a felek biztosítják, hogy a Közösség hozzájárulásait más forrásokból, például a tagállamokból, más országokból és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó hozzájárulásokkal való összehangolás után alakítják ki.

E célból a felek rendszeresen információt cserélnek az összes támogatási forrásról.

X.   CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

119. cikk

Létrejön a stabilizációs és társulási tanács, amely felügyeli e megállapodás alkalmazását és végrehajtását. Megfelelő szinten, rendszeres időközönként ülésezik, illetve ha a körülmények úgy kívánják. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő főbb kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdéseket.

120. cikk

1.   Az stabilizációs és társulási tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjaiból és az Európai Bizottság tagjaiból, másrészről Szerbia kormányának tagjaiból áll.

2.   A stabilizációs és társulási tanács létrehozza eljárási szabályzatát.

3.   A stabilizációs és társulási tanács tagjai az eljárási szabályzatban megállapítandó feltételeknek megfelelően rendelkezhetnek a képviseletükről.

4.   A stabilizációs és társulási tanács elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be a Közösség és Szerbia egy-egy képviselője.

5.   Az Európai Beruházási Bank az őt érintő ügyekben megfigyelőként részt vehet a stabilizációs és társulási tanács munkájában.

121. cikk

A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a stabilizációs és társulási tanács hatáskörrel rendelkezik, hogy a megállapodás alkalmazási körében és az abban előírt esetekben határozatokat hozzon. Ezek a határozatok kötelező erejűek a felekre nézve, akik megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A stabilizációs és társulási tanács megfelelő ajánlásokat is tehet. Határozatait és ajánlásait a felekkel egyetértésben hozza meg.

122. cikk

1.   A stabilizációs és társulási tanácsot feladatai végrehajtásában egy stabilizációs és társulási bizottság segítheti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képviselőiből, másrészről Szerbia kormányának képviselőiből áll.

2.   A stabilizációs és társulási tanács az eljárási szabályzatában meghatározza a stabilizációs és társulási bizottság feladatait, amelyek tartalmazzák a stabilizációs és társulási tanács üléseinek előkészítését, valamint meghatározza a bizottság működési módját.

3.   A stabilizációs és társulási tanács bármely hatáskörét átruházhatja a stabilizációs és társulási bizottságra. Ez esetben a stabilizációs és társulási bizottság a 121. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza meg döntéseit.

123. cikk

E stabilizációs és társulási bizottság albizottságokat hozhat létre. A megállapodás hatálybalépését követő első év vége előtt a stabilizációs és társulási bizottság létrehozza a szükséges albizottságokat a megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében.

Létre kell hozni egy migrációs kérdésekkel foglalkozó albizottságot.

124. cikk

A stabilizációs és társulási tanács határozhat más különleges bizottság vagy testület létrehozásáról, amely segítheti feladatai elvégzésében. A stabilizációs és társulási tanács az eljárási szabályzatában meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét és feladatait, valamint azok működési módját.

125. cikk

Létrejön a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság. A szerb parlamenti képviselők és az európai parlamenti képviselők e fórum keretében találkoznak véleménycsere céljából. A bizottság az általa meghatározott időközönként ülésezik.

A stabilizációs és társulási parlamenti bizottság az Európai Parlament képviselőiből, és Szerbia Parlamentjének képviselőiből áll.

A stabilizációs és társulási parlamenti bizottság létrehozza eljárási szabályzatát.

A stabilizációs és társulási parlamenti bizottság elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be az Európai Parlament egy tagja, és a Szerb parlament egy tagja.

126. cikk

E megállapodás hatályán belül mindegyik szerződő fél vállalja, hogy a másik fél természetes és jogi személyei számára saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes szabad hozzáférést biztosít a szerződő felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez egyéni jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében.

127. cikk

A megállapodás egyik része sem akadályozza meg a feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:

a)	amelyeket szükségesnek ítélnek az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozásához;

b)	amelyek fegyverek, lőszerek vagy háborús anyagok gyártására, kereskedelmére vagy védelmi célokból szükséges kutatására, fejlesztésére vagy termelésére vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem csorbítják a versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében;

c)

amelyeket saját biztonsága szempontjából elengedhetetlenül szükségesnek tekint a jogrend és közrend fenntartását érintő súlyos belső zavarok, háború vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, illetve a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére vállalt kötelezettségeinek végrehajtása érdekében.

128. cikk

1.   Az e megállapodás által szabályozott területeken és bármely abban foglalt különös rendelkezés sérelme nélkül:

a)	a Szerbia által a Közösséggel szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a tagállamok és azok állampolgárai, vállalatai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez;

b)	a Közösség által Szerbiával szemben alkalmazott rendelkezések nem szolgálnak alapul Szerbia állampolgárai, illetve a szerb vállalatok vagy cégek közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

2.   Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik lakóhelyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

129. cikk

1.   A felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

2.   A felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak az e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását, és a felek közötti kapcsolatok más lényeges aspektusait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

3.   A felek a stabilizációs és társulási tanácshoz utalják a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat. Ebben az esetben a 130. cikket, valamint – adott esetben – a 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

A stabilizációs és társulási tanács kötelező határozat meghozatalával rendezheti a vitát.

4.   Ha a felek egyike úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően – a különösen sürgős esetek kivételével – ellátja a stabilizációs és társulási tanácsot minden olyan megfelelő információval, amely szükséges a helyzet alapos kivizsgálásához a felek számára elfogadható megoldás találása érdekében. Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezeket az intézkedéseket haladéktalanul be kell jelenteni a stabilizációs és társulási tanácsnak, és a másik fél kérésére egyeztetést szükséges folytatni róluk a stabilizációs és társulási tanácsban, a stabilizációs és társulási bizottságban vagy bármely más szervben, amelyet a 123. vagy 124. cikk alapján hoztak létre.

5.   A (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem befolyásolhatják és nem érintik a 32., 40., 41., 42., 46. cikkeket és a 3. jegyzőkönyvet (A „származó termékek” fogalmának meghatározása és a közigazgatási együttműködés módszerei).

130. cikk

1.   Amennyiben a megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően vita keletkezik a felek között, bármelyik fél értesíti a másik felet és a stabilizációs és társulási tanácsot hivatalos kérelem formájában arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul.

Amennyiben valamelyik fél úgy látja, hogy egy a másik fél által elfogadott intézkedés, vagy a másik fél cselekvésének hiánya ezen megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megszegését jelenti, hivatalos kérelmet nyújt be a megoldás érdekében, amelyben indokolja véleményét, és – adott esetben – jelzi, hogy a fél a 129. cikk (4) bekezdése alapján intézkedéseket foganatosíthat.

2.   A felek törekednek a vitának jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására a stabilizációs és társulási tanácsban és a (3) bekezdésben említett másik szervek keretei között azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

3.   A felek a stabilizációs és társulási tanács rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához.

Amíg a vita nem rendeződik, a kérdés a stabilizációs és társulási tanács minden találkozóján tárgyalásra kerül, kivéve, ha megkezdődött a 7. jegyzőkönyv alapján a választott bírósági eljárás. A vita lezártnak tekintendő, ha a stabilizációs és társulási tanács kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 129. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha megállapította, hogy már nem folyik vita.

A vitával kapcsolatban a felek megegyezése alapján vagy bármelyik fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a stabilizációs és társulási bizottság vagy bármely más, a 123. vagy 124. cikk alapján létrehozott vonatkozó bizottság vagy szerv bármely találkozóján. Az egyeztetésekről írásos feljegyzés is készülhet.

Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.

4.   A 7. jegyzőkönyv alkalmazásának hatálya alá tartozó kérdések esetében bármely fél benyújthatja a kérdést választott bírósági eljáráson való vitarendezésre a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, ha két hónappal az (1) bekezdés alapján megkezdett vitarendezési folyamatot követően a felek nem tudták lezárni a kérdést.

131. cikk

A megállapodás mindaddig nem érintheti az egyének és gazdasági szereplők számára egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről Szerbiára nézve kötelező, meglévő megállapodásokban biztosított jogokat, amíg a megállapodás alapján nem biztosítanak számukra ugyanolyan jogokat.

132. cikk

Az I–VII. mellékletek és az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. jegyzőkönyv e megállapodás szerves részét képezik.

Az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló, 2004. november 21-én aláírt keretmegállapodás, valamint ennek mellékletei e megállapodás szerves részét képezik. A fenti keretmegállapodás 8. cikkében említett felülvizsgálatra a stabilizációs és társulási tanács keretein belül kerül sor, amelynek jogában áll szükség esetén módosítani a keretmegállapodást.

133. cikk

A megállapodás határozatlan időre szól.

A megállapodást bármelyik fél felmondhatja a másik félhez intézett értesítés útján. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Bármelyik fél azonnali hatállyal felfüggesztheti a megállapodás hatályát a másik fél ezen megállapodás valamely lényegi elemének be nem tartása esetén.

134. cikk

E megállapodás alkalmazásában a „felek” kifejezés egyrészről – hatáskörüknek megfelelően – a Közösségre, vagy tagállamaira, illetve a Közösségre és tagállamaira, másrészről a Szerb Köztársaságra vonatkozik.

135. cikk

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Szerbia területén.

Ez a megállapodás nem vonatkozik Koszovóra, amely jelenleg nemzetközi igazgatás alatt áll az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata értelmében. A megállapodás nem érinti Koszovó jelenlegi státusát, vagy végső státusának a fenti határozat alapján történő meghatározását.

136. cikk

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

137. cikk

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd, valamint szerb nyelveken, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

138. cikk

A megállapodást a felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

Ez a megállapodás azon dátumot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást az első bekezdés alapján indított eljárások lezárultáról.

139. cikk

Ideiglenes megállapodás

Amennyiben az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e megállapodás egyes részeinek rendelkezéseit – különösen az áruk szabad mozgására, valamint a közlekedésre vonatkozókat – a Közösség és Szerbia között létrejött ideiglenes megállapodással léptetik hatályba, a felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények esetén e megállapodás IV. címe 73., 74. és 75. cikkének, az 1., 2., 3., 5., 6. és 7. jegyzőkönyv rendelkezései, valamint az 4. jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezései alkalmazásában a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” kifejezés az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének időpontját jelenti a fent említett rendelkezésekben foglalt kötelezettségek tekintetében.

---

(1)  HL L 334., 2007.12.19., 137. o.

(2)  HL L 334., 2007.12.19., 46. o.

(3)  A módosított 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(4)  Szerb Hivatalos Közlöny 2005/62. szám és 2007/61. szám.

(5)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A 952/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 210., 2007.8.20., 26. o.) módosított rendelet.

(6)  Többoldalú megállapodás az Európai Közösség és tagállamai, az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia, a Szerb Köztársaság és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója között európai közös légtér létrehozásáról (HL L 285., 2006.10.16., 3. o.)

(7)  Európai Szabványügyi Bizottság, Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, Európai Távközlési Szabványügyi Intézet, Európai Akkreditálási Együttműködés, Európai Mérésügyi Együttműködés, Európai Mérésügyi Szervezet