17.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/19

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke felszólítja az Uniót, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében úgy alakítsa és folytassa tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

(2)

Az EUMSZ 175. cikkének megfelelően a tagállamok úgy folytatják és hangolják össze gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célokat. Az uniós politikák és fellépések kialakításánál és végrehajtásánál, valamint a belső piac megvalósításánál figyelembe kell venni az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célokat is, és hozzá kell járulni azok eléréséhez.

(3)

Az EUMSZ 121. cikkének (3) bekezdése felhívja a Tanácsot, hogy a tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményének tartós egymáshoz közelítése, valamint a gazdaságpolitikáknak a tagállami és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak való megfelelése érdekében kísérje figyelemmel az egyes tagállamokban és az Unióban a gazdasági folyamatokat.

(4)

Az EUMSZ 126. cikkének megfelelően a tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

(5)

Az EUMSZ 177. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács meghatározza a környezetvédelmi projektekhez, illetve a közlekedési infrastruktúra területén a transzeurópai hálózatokra vonatkozó projektekhez pénzügyi hozzájárulást nyújtó Kohéziós Alap feladatait, elsődleges célkitűzéseit és megszervezését.

(6)

A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez mellékelt 28. jegyzőkönyvben a tagállamok megállapodtak abban, hogy a Kohéziós Alap uniós pénzügyi hozzájárulásokat nyújt a környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok terén megvalósuló projektekhez azokban a tagállamokban, amelyekben az egy főre jutó GNP az uniós átlag 90 %-ánál alacsonyabb, és amelyek rendelkeznek az EUMSZ 126. cikkében a gazdasági konvergenciára meghatározott feltételek teljesítésére irányuló programmal.

(7)

Az 1084/2006/EK rendelet 4. cikke meghatározza a Kohéziós Alapból nyújtandó támogatás feltételeit, és előírja, hogy a Kohéziós Alapból nyújtandó támogatás az EUMSZ 126. cikkében (2) említett túlzott költségvetési hiány elkerülésétől függ. Az 1084/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanács - a Bizottság javaslata alapján - úgy határozhat, hogy a Kohéziós Alapból a kedvezményezett tagállam részére tett kötelezettségvállalásokat teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, ha i. a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdésével (3) összhangban úgy határoz, hogy valamely érintett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn; és ii. az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével (4) összhangban megállapítja, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése (5) értelmében kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés a túlzott költségvetési hiánynak a meghatározott határidőig történő kijavítása érdekében. A kötelezettségvállalások ezen felfüggesztése a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jétől hatályos.

(8)

A Tanács 2004. július 5-én 2004/918/EK határozatával (6) az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikkének (6) bekezdése alapján határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy Magyarországon túlzott hiány áll fenn. A Tanács 2004. július 5-én Magyarországnak címzett első ajánlást, 2005. március 8-án második ajánlást és 2006. október 10-én harmadik ajánlást fogadott el az EKSZ 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően. A Tanács 2009. július 7-én az EKSZ 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően elfogadta negyedik ajánlását („2009. július 7-i tanácsi ajánlás”) a Magyarországon fennálló túlzott költségvetési hiány legkésőbb 2011-ig történő megszüntetéséről. Az ajánlásban mindenekelőtt az szerepel, hogy i. Magyarország a GDP 3,9 %-át jelentő hiánycél tiszteletben tartása érdekében elfogadott és bejelentett korrekciós intézkedések következetes végrehajtásával állítsa meg 2009-ben a költségvetési egyenleg romlását; ii. 2010-től következetesen hajtsa végre a szükséges konszolidációs intézkedéseket a strukturális hiány további csökkentése és az államháztartási hiány újbóli visszaszorítása érdekében, úgy, hogy az államháztartás tartós javításának biztosításához növekvő mértékben támaszkodjon strukturális intézkedésekre; iii. ismertesse és fogadja el azokat a kiegészítő konszolidációs intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2011-re kiigazítsa a túlzott hiányt; iv. biztosítsa, hogy a költségvetési erőfeszítések 2010-ben és 2011-ben összességében legalább a GDP 0,5 %-át tegyék ki; v. állítsa stabil csökkenő pályára a bruttó államadósság arányát.

(9)

A Tanács 2012. január 24-én elfogadta a 2012/139/EU határozatot (7) az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésének megfelelően, amelyben megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket a 2009. július 7-i tanácsi ajánlást követően. A határozat rámutat arra, hogy bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ez nem strukturális és fenntartható módon történő kiigazításon alapul. A 2011. évi költségvetési többlet számottevő, a GDP több mint 10 %-át kitevő egyszeri bevételekből származik, miközben 2010-ben és 2011-ben összesen a GDP 2,75 %-át jelentő strukturális romlás következett be, holott az ajánlások összesen a GDP 0,5 %-át jelentő költségvetési javulást írtak elő. Emellett, bár a hatóságok 2012-ben jelentős strukturális intézkedéseket kívánnak végrehajtani annak érdekében, hogy a GDP 2,6 %-ára csökkentsék a strukturális hiányt, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték betartása ismét csak a GDP közel 1 %-át kitevő egyszeri intézkedéseknek lenne köszönhető. Végül az előrejelzések szerint mutatták, hogy 2013-ban a hiány (a GDP 3,25 %-a) várhatóan újra meghaladja az EUMSZ-ben megállapított referenciaértéket, még a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése óta bejelentett kiegészítő intézkedések figyelembevételével is. A 2013. évi magasabb hiány-előrejelzés főként azzal függ össze, hogy a terveknek megfelelően az ideiglenes, egyszeri intézkedések fokozatosan megszűnnek, ugyanakkor viszont nem minden tervezett strukturális reformot határoztak meg kellő részletességgel. Összességében a Tanács azt a következtetést vonta le, hogy a magyar hatóságok nem tettek megfelelő intézkedéseket az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti, 2009. július 7-i tanácsi ajánlást követően.

(10)

Magyarország esetében tehát teljesült az 1084/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott két feltétel. A Tanács ezért a Bizottság javaslatára 2013. január 1-jei hatállyal részlegesen vagy teljesen felfüggesztheti a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásait. A kötelezettségvállalások felfüggesztendő összegére vonatkozó határozat célja a felfüggesztés eredményes és arányos voltának biztosítása, egyúttal figyelembe véve az Európai Unió jelenlegi általános gazdasági helyzetét, valamint a Kohéziós Alap viszonylagos jelentőségét az érintett tagállam gazdasága szempontjából. Ezért az 1084/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének egy adott tagállam esetében történő első alkalmazása esetén az érintett összeget helyénvaló a Kohéziós Alap 2013-ra előirányzott támogatásainak 50 %-ában megállapítani, mely összeg ugyanakkor nem lépheti túl az érintett tagállam nominális GDP-jének (a Bizottság szolgálatai által becsült érték) 0,5 %-át.

(11)

Mivel a felfüggesztés kizárólag a kötelezettségvállalásokra vonatkozik, a közlekedési és környezetvédelmi projektek, illetve a felfüggesztés időpontjáig tett kötelezettségvállalások végrehajtására ez nem lesz hatással, amennyiben haladéktalanul sor kerül a szükséges kiigazító intézkedésekre. A kötelezettségvállalási előirányzatok következő évtől hatályos felfüggesztése hosszabb ideig nem érinti a folyamatban lévő projektek végrehajtását, ami elegendő időt biztosít a hatóságok számára, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek helyreállítják a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges makrogazdasági és költségvetési feltételeket.

(12)

Az 1084/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha a Tanács 2012. június 22-ig vagy egy későbbi időpontban megállapítja, hogy Magyarország megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről,