20.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/1

(1)

A Tanács az 1676/2001/EK rendelettel (2) 2001 augusztusában végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára. Az intézkedés a külön megnevezett exportáló gyártóktól származó behozatalokra kivetett 0 % és 62,6 % közötti dömpingellenes értékvámból állt, az összes többi vállalattól származó behozatalokra kivetett maradványvám pedig 53,3 % volt.

(2)

A Tanács 2006 márciusában a 366/2006/EK rendelettel (3) módosította az 1676/2001/EK rendelettel elrendelt intézkedéseket. A kivetett dömpingellenes vám mértéke 0 % és 18 % között volt, figyelembe véve a végleges kiegyenlítő vámok hatályvesztési felülvizsgálatának megállapításait (367/2006/EK tanácsi rendelet (4)).

(3)

Egy indiai PET fólia gyártó, a Garware Polyester Limited támogatásának időközi felülvizsgálatát követően a Tanács 2006 augusztusában az 1288/2006/EK rendelettel (5) módosította az említett vállalatra az 1676/2001/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot.

(4)

Egy új exportáló gyártó kérelmét követően a Tanács 2006 szeptemberében az 1424/2006/EK rendelettel (6) módosította az 1676/2001/EK rendeletet az egyik indiai exportőr tekintetében. A módosított rendelet 15,5 %-os dömpingkülönbözetet és 3,5 %-os dömpingellenes vámtételt határozott meg az érintett vállalatra vonatkozóan, figyelembe véve a vállalat exporttámogatási különbözetét, melyről a 367/2006/EK rendelet elfogadását eredményező támogatásellenes vizsgálat során bizonyosodtak meg. Mivel a vállalatra nem vonatkozott egyéni kiegyenlítő vám, az összes többi vállalatra megállapított vámot alkalmazták esetében.

(5)

2007 novemberében a Tanács az 1292/2007/EK rendelettel (7) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó PET fólia behozatalára az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően. Ugyanez a rendelet megszüntette az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot, mely a dömpingnek az egyik indiai exportáló gyártó tekintetében történő kivizsgálására korlátozódott.

(6)

Öt indiai PET fólia gyártó támogatásának a Bizottság saját kezdeményezésére indított részleges időközi felülvizsgálatát követően 2009 januárjában a Tanács a 15/2009/EK rendelettel (8) módosította az e vállalatokra az 1292/2007/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat és a 367/2006/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámokat.

(7)

Az 1292/2007/EK rendelet ezenkívül fenntartotta az intézkedések – néhány vállalat kivételével – Brazíliára és Izraelre való kiterjesztését is. E tekintetben az 1292/2007/EK rendeletet legutóbb a 806/2010/EU tanácsi rendelet (9) módosította.

(8)

Ezen időközi felülvizsgálat kérelmezőjére, a Garware Polyester Limited-re jelenleg 14,7 %-os végleges dömpingellenes vám vonatkozik.

(9)

Megjegyzendő továbbá, hogy a Garware Polyester Limited-re 5,4 %-os kiegyenlítő vám alkalmazandó a 15/2009/EK rendelet alapján.

(10)

2009 augusztusában a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. A dömping kivizsgálására korlátozott kérelmet egy indiai exportáló gyártó, a Garware Polyester Limited (a továbbiakban: Garware, vagy kérelmező) nyújtotta be. Kérelmében a kérelmező azt állította, hogy az intézkedések elrendeléséhez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmező megalapozott bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés fenntartására.

(11)

Mint ahogyan a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2009. december 1-jén közzétett, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítéssel (10) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódik.

(12)

A részleges időközi felülvizsgálat – a felülvizsgálat megállapításaitól függően – annak felmérésére is kiterjedt, hogy szükség van-e az érintett országbeli, az 1292/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében külön nem említett exportáló gyártóktól származó érintett termék behozatalaira jelenleg alkalmazandó vám – vagyis az „összes többi” indiai vállalatra vonatkozó dömpingellenes vám – módosítására.

(13)

A dömping szintjére vonatkozó vizsgálat a 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(14)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait és az uniós gazdasági ágazatot az időközi részleges felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre.

(15)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, és az erre a célra megállapított határidőn belül meg is kapta a választ.

(16)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek tartott. A kérelmező telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(17)

Az e felülvizsgálatban érintett termék megegyezik a hatályban levő intézkedéseket elrendelő 1292/2007/EK rendeletben meghatározott termékkel, vagyis az Indiából származó, jelenleg az ex 3920 62 19 és ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET) fóliával.

(18)

Az előző vizsgálatokhoz hasonlóan ez a vizsgálat is azt mutatta, hogy az Indiában gyártott és az Unióba kivitt PET fólia, az Indiában gyártott és az indiai piacon értékesített PET fólia, valamint az uniós gyártók által az EU-ban gyártott és értékesített PET fólia azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és alapvető felhasználásuk is megegyezik.

(19)

Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(20)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először megvizsgálta, hogy a hasonló terméknek a kérelmező által független vevőknek történt belföldi értékesítései reprezentatívak voltak-e, vagyis az ilyen értékesítések összvolumene az Unióba irányuló, megfelelő exportértékesítések összvolumenének legalább 5 %-át tette-e ki.

(21)

A Bizottság ezt követően meghatározta a vállalat által a belföldi piacon értékesített hasonló termék azon típusait, melyek az Unióba irányuló kivitelre értékesített típusokkal megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak.

(22)

Azt is megvizsgálták, hogy a kérelmező belföldi értékesítései minden egyes terméktípus esetében reprezentatívak voltak-e, vagyis a belföldi értékesítés minden terméktípusnál elérte-e ugyanazon terméktípus Unióba irányuló értékesítése mennyiségének legalább 5 %-át. A reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokat illetően a Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az értékesítésekre az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendes kereskedelmi forgalomban került-e sor.

(23)

Annak vizsgálata során, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségekben értékesített minden egyes terméktípus belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthetők-e, a Bizottság megállapította a szóban forgó típus független vevőknek történt nyereséges értékesítésének arányát. Minden olyan esetben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

(24)

A többi terméktípus esetében, melyeknél a belföldi értékesítések nem voltak reprezentatívak, vagy nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számították ki. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően a Bizottság – a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló terméknek a vizsgált exportáló gyártó általi gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó tényleges adatokra támaszkodva – a következőképpen számította ki: az exportált típusok – szükség esetén kiigazított – előállítási költségeihez hozzáadta az értékesítési, általános és adminisztratív költségek egy ésszerű százalékát és egy ésszerű haszonkulcsot.

(25)

Mivel az együttműködő indiai exportáló gyártó Unióba irányuló összes kiviteli értékesítése közvetlenül független vevők számára történt, az exportárat az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(26)

A súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított kiviteli ár közötti összehasonlítás gyártelepi alapon és azonos kereskedelmi szinten történt. A rendes érték és a kiviteli ár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezők közötti különbségeket is. Ebből a célból – adott és indokolt esetben – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették a kérelmező által kifizetett szállítási, biztosítási, kezelési, berakodási és kapcsolódó költségek, jutalékok, pénzügyi költségek és csomagolási költségek közötti különbségeket.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően típusonként összehasonlították a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlaggal számított kiviteli ával. Az összehasonlítás nem mutatta ki a dömping meglétét.

(28)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők-e.

(29)

Ebben a tekintetben a vizsgálat azt mutatta, hogy az előző vizsgálatot – vagyis az (5) preambulumbekezdésben említett hatályvesztési felülvizsgálatot – követően a Garware jelentősen átalakította gyártási folyamatát és technológiáját. A vállalat átállt a dimetil-tereftalát (DMT) helyett a tisztított tereftálsav (PTA), mint fő nyersanyag használatára. A hatályvesztési felülvizsgálat vizsgálati időszakában a Garware volt az egyetlen olyan indiai exportáló gyártó, mely még mindig a DMT-n alapuló régi technológiát alkalmazta. E technológiaváltás és egy új chipgyártó létesítménybe való beruházás azt eredményezték, hogy a jelenlegi felülvizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat közötti időszakban jelentősen csökkentek az előállítási költségek. E költségcsökkenés közvetlen hatással volt a dömpingkülönbözetre. A körülmények megváltozása ezért tartós jellegűnek tekinthető.

(30)

Megjegyzendő továbbá, hogy a kérelmezőnek a felülvizsgálati időszakban harmadik országokba irányuló kiviteli értékesítéseire kiszámított indikatív dömpingkülönbözet negatív volt. A mennyiséget illetően ezek az értékesítések többszörösei voltak az Unióba irányuló exportértékesítések mennyiségeinek.

(31)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy az ezen időközi felülvizsgálat megindításához vezető körülmények valószínűleg nem fognak olyan mértékben megváltozni a közeljövőben, hogy az befolyásolná az időközi felülvizsgálat megállapításait. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megváltozott körülmények tartósak, és többé nem indokolt az intézkedés jelenlegi szinten való alkalmazása.

(32)

A felülvizsgálat eredményei alapján helyénvaló a Garware-től származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vám 0 %-ra történő módosítása.

(33)

Az alaprendelet 14. cikke (1) bekezdésének és az 597/2009/EK rendelet (11) 24. cikke (1) bekezdése második albekezdésének értelmében semmiféle termék esetében nem alkalmazhatók egyidejűleg dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a dömping vagy a kiviteli támogatások miatt kialakult egy és ugyanazon helyzet kezeléséhez. A (9) preambulumbekezdésben említettek szerint a kérelmezőre kiegyenlítő vám vonatkozik. Mivel a kérelmezőre az érintett termék vonatkozásában megállapított dömpingellenes vám 0 %, jelen esetben nem áll fenn ez a helyzet.

(34)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, melyek alapján a kérelmezőre vonatkozó vám módosítását szándékozik javasolni, és a felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására. Nem érkeztek észrevételek,