20.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/3

(1)

A gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal (3) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A mezőgazdasági piacok közös szervezése körébe tartozó egyes termékekre export-visszatérítéseket, korrekciós összegeket és exportadókat kell rögzíteni, mint különleges intézkedést a piacon bekövetkező zavarok esetére, egyes olyan kritériumokkal összhangban, amelyek lehetővé teszik az ilyen termékek uniós piaci és a világpiaci jegyzési árfolyamai és árai közötti különbségek fedezését.

(3)

A világpiacon a különböző exportáló országok által kínált gabonafélék árai között eltérés van, figyelembe kell venni főként a különféle belföldi szállítási költségeket, a visszatérítést pedig az Unión belüli reprezentatív árak és a világpiacon tapasztalható legkedvezőbb árfolyamok és árak közötti különbség figyelembevételével kell rögzíteni.

(4)

A lisztfélék, a durva és finom őrlemények és a maláta exportjának lehetővé tétele érdekében a visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni egyfelől az alapgabonák árait, az érintett termékek előállításához szükséges mennyiségeket és a melléktermékek értékét, másfelől pedig a termékek világpiacon történő értékesítésének lehetőségeit és feltételeit.

(5)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikke (4) bekezdésében előírt korrekciós összegek rendszerével szemben fennáll az a követelmény, hogy kifejezze az exportra kerülő termékek rendeltetési helyei szerinti eltéréseket.

(6)

Az uniós alapok hatékony kezelése céljából és az említett termékek export-lehetőségeinek figyelembevétele érdekében rendelkezni kell arról, hogy az 1234/2007/EK rendelet I. melléklete I. részének a), b) és c) pontjában felsorolt termékekre járó export-visszatérítések és -adói olyan pályázati felhívásban kerüljenek rögzítésre, amely adott mennyiségre vonatkozik.

(7)

Az Unióban az összes érdekelt féllel való egyenlő elbánás biztosítása érdekében a pályázati felhívásokat egységes elvek szerint kell megszervezni. Ebből a célból a pályázati felhívásokat kiíró döntéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában a pályázati felhívásról szóló hirdetménnyel együtt kell közzétenni.

(8)

A pályázatoknak tartalmazniuk kell az értékeléshez szükséges adatokat, és az azokhoz tartozó előírt kötelezettségeket.

(9)

Maximális export-visszatérítés vagy minimális exportadó rögzítésére van szükség; mivel ez az eljárás biztosítja, hogy minden szóban forgó mennyiséget kihelyeztek.

(10)

A piacon felmerülhetnek olyan helyzetek, amelyekben a tervezett export gazdasági szempontjai azt eredményezik, hogy a beérkezett pályázatok tekintetében nem lehet másképpen továbblépni, mint export-visszatérítés vagy exportadó rögzítésével.

(11)

A pályázati biztosítéknak garantálnia kell, hogy az exportált mennyiségek a pályázati felhívás alapján kiadott engedélynek megfelelnek. Ezt a kötelezettséget csak úgy lehet teljesíteni, ha a benyújtott pályázatokat fenntartják. Ennek megfelelően a pályázatok visszavonása esetén a biztosíték elvész.

(12)

Részletes szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy a pályázókat a pályázati felhívás eredményéről értesítik, és hogy az engedélyezett mennyiségek exportjához kiadják a szükséges engedélyeket.

(13)

Az 1234/2007/EK rendelet I. melléklete I. részének a), b) és c) pontjában felsorolt termékekre járó export-visszatérítések rögzítése érdekében, valamint elkerülendő az alapanyagokban kimutatható legkisebb olyan mennyiségbeli eltérések megállapítására szolgáló ellenőrzések bevezetését, amelyek a termék minőségére nem gyakorolnak észrevehető hatást, az értékelésre szabványmódszert kell elfogadni. A felhasznált alapgabonák mennyiségének felbecsülésére a leghatékonyabb technikai módszernek az előállított termékek hamutartalmának elemzése bizonyult. Az elemzést az Unión belül mindenhol azonos eljárás szerint kell elvégezni.

(14)

Az export-visszatérítés nyújtása a harmadik országokból származó és a harmadik országokba reexportra kerülő gabonafélékre nem tűnik jogosnak. Ennek megfelelően export-visszatérítést csak az uniós termékekre lehet nyújtani.

(15)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának részletes közös szabályairól szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK bizottsági rendelet (4) előírja, hogy amennyiben a visszatérítések rendeltetési helyenként eltérnek, a visszatérítés kifizetését feltételhez kötötté kell tenni, főként a termék importjáról szóló azon igazolás bemutatásától, amely szerint a termék változatlan állapotban került abba a harmadik országba vagy harmadik országok egyikébe, amelyre az export-visszatérítést alkalmazták. A gabonafélék esetében csak a Svájcba és Liechtensteinbe irányuló exportokra alkalmazott visszatérítés alacsonyabb, mint amelyet a harmadik országokba irányuló exportra egészében véve alkalmaznak. Annak érdekében, hogy ne hátráltassák az uniós gabona túlnyomó részének exportját a rendeltetési helyre érkezésről szóló igazolás kérésével, más módszert kell találni annak biztosítására, hogy azok a termékek, amelyekre valamennyi harmadik országba érvényes export-visszatérítést fizettek ki, ne kerüljenek exportra a fent nevezett országokba. E célból a megérkezés igazolásának bemutatásától el kell tekinteni minden olyan esetben, amikor az exportra tengeri úton kerül sor. A tagállamok illetékes hatóságai által kiállított igazolások arról, hogy a termékek tengeri szállításra alkalmas hajó fedélzetén elhagyták az Unió vámterületét, elegendő garanciának tekinthetők.

(16)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének értelmében az ott felsorolt, feldolgozást követően vagy további feldolgozás nélkül exportálandó termékek után export-visszatérítés nyújtható, amennyiben azok megfelelnek az említett rendelet 167. cikkében felsorolt feltételeknek. Ezenkívül az 1234/2007/EK rendelet 167. cikkének (7) bekezdése szerint a Bizottság egy vagy több termék esetében további feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítés nyújtására vonatkozóan. Ezeket a feltételeket az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdésében felsorolt ágazatok piacának közös szervezéséről szóló tanácsi rendeletek határozták meg. Mivel ezeket a rendeleteket hatályon kívül kell helyezni, ezért horizontális rendelkezéseket kell megállapítani.

(17)

A 612/2009/EK rendelet már tartalmaz horizontális rendelkezéseket. Ezért az 1234/2007/EK rendelet 167. cikkének (7) bekezdésében említett feltételeket célszerű ennek a rendeletnek a kiigazításával megállapítani, és e feltételeket a jelen rendeletből törölni.

(18)

Az 1234/2007/EK rendelet 187. cikke szerint, ha a rendelet I. mellékletének I. részében említett termékek egyikének vagy többnek a világpiaci árfolyamai vagy árai olyan szintet érnek el, amely fennakadást okoz az uniós piac ellátásában, vagy ilyen fennakadással fenyeget, és ha valószínű, hogy ez a helyzet továbbra is fennmarad vagy rosszabbodik, a Bizottság meghozhatja a szükséges intézkedéseket E célból elegendő gabonakészletet kell biztosítani. Ennek érdekében exportadókat lehet kivetni, illetve az exportengedélyek kibocsátását részben vagy egészben fel lehet függeszteni.

(19)

A nemzetközi megállapodások vagy más kiegészítő programok keretében elrendelt uniós és nemzeti élelmiszer-segélyezési intézkedéseknek, továbbá az egyéb ingyenes uniós ellátási intézkedéseknek a nem kereskedelmi jellege miatt a gabonafélék piacán fellépő zavarok esetén az előbbi célokra történő exportot ki kell zárni a kereskedelmi célú exportra vonatkozó exportadók hatálya alól.

(20)

Az 1234/2007/EK rendelet 187. cikkében előrevetített helyzet előállhat hirtelen, ezért elengedhetetlen, hogy a Bizottság jogosult legyen az exportengedélyek kiadásának bármikori felfüggesztésére.

(21)

Az e rendeletben szereplő intézkedések megfelelnek a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményének,

a)

a reprezentatív uniós piacokon felszámított árak és azok trendjei, valamint a harmadik országok piacain jegyzett árfolyamok;

b)

a reprezentatív uniós piacokról a kikötőbe vagy más exportálási helyre történő piacra juttatási és legkedvezőbb szállítási költségek, valamint a világpiaci szállítási költségek;

c)

feldolgozott termékek esetében az előállításhoz szükséges gabonafélék mennyisége;

d)

a szóban forgó termékek világpiaci értékesítésének kilátásai és az azokat szabályozó feltételek;

e)

az uniós piaci zavarok elkerülésének szándéka;

f)

a tervezett export gazdaságossági szempontjai;

g)

a Szerződés 218. cikkével összhangban megkötött megállapodásokból adódó mennyiségi és költségvetési korlátok.

a)

a pályázati felhívás hivatkozási számát;

b)

a pályázó nevét és címét;

c)

az exportra kerülő termék típusát és mennyiségét;

d)

a tonnánkénti export-visszatérítést, vagy amennyiben alkalmazható, a tonnánkénti exportadót, euróban kifejezve.

a)

a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt igazolják, hogy a pályázó letétbe helyezte a pályázati biztosítékot;

b)

írásbeli kötelezettségvállalást mellékelnek arról, hogy az engedélyezett mennyiségek vonatkozásában a 7. cikk (3) bekezdés szerinti, az odaítélésről szóló értesítés kézhezvételétől számított két napon belül exportengedély iránti kérelmet, vagy – amennyiben alkalmazható – az exportadó összegét a pályázott összegnek megfelelő összegben előre rögzítő exportengedély iránti kérelmet nyújtanak be;

c)

nem tartalmaznak egyéb feltételt a pályázati felhívásról szóló hirdetményben foglaltakon kívül.

a)

amennyiben a pályázatokat nem fogadták el;

b)

ha a sikeres pályázó igazolta, hogy letétbe helyezte az 1342/2003/EK bizottsági rendelet (5) 12. cikkében előírt biztosítékot.

a)

exportadók kivetése. Korrekciós összegek megállapítása. Az exportadók és a korrekciós összegek a rendeltetési helytől függően eltérőek lehetnek;

b)

az exportengedélyek kiadásának részben vagy egészben történő felfüggesztése;

c)

a függőben lévő exportengedély iránti kérelmek részbeni vagy egészben történő elutasítása.