17.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/24

(1)

A Bizottsághoz 2006. július 5-én panasz érkezett egy Spanyolország által a textilipar támogatására létrehozott programmal („Plan de Apoyo al sector textil y de la confección”, a továbbiakban: textilipari terv) kapcsolatosan.

(2)

A Bizottság 2006. augusztus 1-jei levelében felkérte a spanyol hatóságokat, hogy nyújtsanak be minden, az említett textilipari tervre vonatkozó szükséges információt, amelyre Spanyolország 2006. szeptember 29-én kelt és 2006. október 2-án iktatott levelében válaszolt.

(3)

A Bizottság 2007. november 13-án megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Ennek közzététele után a Bizottság 2008. február 22-én, illetve 2008. április 9-én észrevételeket kapott két harmadik érdekelt féltől, akik személyazonosságuk bizalmas kezelését kérték. A Bizottság 2008. április 18-i levelében pontosításokat kért, amelyre a spanyol hatóságok 2008. május 30-i levelükben válaszoltak. A Bizottság 2008. május 6-án továbbította a harmadik érdekelt felek észrevételeit a spanyol hatóságoknak, amelyekre ez utóbbiak 2008. június 12-i levelükben válaszoltak.

(4)

2008. szeptember 11-én a különböző spanyol minisztériumok és a Bizottság közötti találkozóra került sor. A spanyol hatóságok 2008. szeptember 17-i levelükben kiegészítő információkat nyújtottak be.

(5)

A Bizottság 2008. október 3-án és 2009. február 19-én elektronikus levél útján kiegészítő információkat kért, amelyre a spanyol hatóságok 2008. október 21-én és 2009. február 20-án válaszoltak.

(6)

A textilipari terv célja, hogy segítsen a textiliparban működő vállalkozásoknak a textilkereskedelem teljes liberalizációjához való alkalmazkodásban és versenyképességük fokozásában, ugyanakkor a lehető legtöbb vállalkozást és munkahelyet tartsa meg. Másrészt a terv célja az volt, hogy enyhítse a textil- és ruházati ipari termékek liberalizációja által a dolgozóknak és egész tevékenységi területeknek okozott negatív következményeket.

(7)

A terv a következőket foglalta magában: a vállalkozások javára nyújtott közvetlen támogatások (műszaki kutatás, innovatív projektek, exportösztönzés); különösen a képzésre és a munkaerő felvételre irányuló egyéb intézkedések, amelyeknek közvetett kedvezményezettjei a vállalkozások; valamint az ágazatban működő vállalkozások áthelyezése által érintett térségek újraiparosításának elősegítése.

(8)

A textilipari tervet valamennyi olyan textil- és ruházati ipari vállalkozásra alkalmazták, amelynek ipari tevékenységére a textil- és ruházati ipar általános kollektív szerződései vonatkoztak, illetve a gazdasági tevékenység nemzeti osztályozásának (NACE) 17., valamint 18.1. és 18.2. pontjában megtalálhatóak. A spanyol hatóságok által benyújtott adatok alapján az ágazatban 2001-ben 15 438 vállalkozás 211 831 dolgozót foglalkoztatott; 2007-ben 11 554 vállalkozásnak 140 541 alkalmazottja, 2008-ban pedig már csak 127 354 alkalmazottja volt. Ez 2001 és 2007 között a vállalkozások számának 25 %-os csökkenését mutatja, amelynek oka az ágazat globalizációja.

(9)

A spanyol textil- és ruházati ipar vállalkozásainak 75 %-a 10-nél kevesebb alkalmazottat, 35 %-a pedig 1–2 személyt foglalkoztat.

(10)

A Bizottság a következő intézkedésekkel kapcsolatban indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást:

(11)

Ezen egyedi intézkedés célja az volt, hogy előmozdítsa azokat az ipari és technológiai fejlesztési projekteket, amelyek növelik a vállalkozások technológiai kapacitását és ösztönzik a textil- és ruházati ipari vállalkozások, illetve a kutatásban érintett más szervezetek közötti kutatás-fejlesztési (K+F) együttműködést, továbbá az eredmények terjesztését.

(12)

Az ezen intézkedés alapján támogatható projektek a következők voltak: K+F projektek, tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás kizárólag kis- és középvállalkozások számára azzal a céllal, hogy a fejlett technológiákat beépítsék a termelési folyamataikba, a K+F munka eredményeit terjesztő projektek, valamint a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló projektek.

(13)

A spanyol hatóságok szerint ez a program a már jóváhagyott N 415/2004 számú támogatási programon (2) alapult. A program célja a műszaki kutatás támogatása volt a textil- és ruházati iparban. Költségvetése 2005–2007 között támogatás formájában 12,5 millió EUR, továbbá kamatmentes kölcsön formájában 51 millió EUR volt, amelyet 12 év alatt kellett visszafizetni 2 éves türelmi idő mellett.

(14)

Ez az intézkedés a strukturális változások által érintett területek újraiparosításának támogatására irányult. A következő projektek minősültek támogathatónak:

(15)

A finanszírozás alapja 2006–2008 között egy 11,1 millió EUR összegű támogatás és egy 155,2 millió EUR összegű kamatmentes visszatérítendő kölcsön volt, 15 éves törlesztéssel 5 év türelmi idő mellett. A spanyol hatóságok jelezték, hogy az intézkedés a már jóváhagyott N 101/2005 számú támogatási programon (3) alapult.

(16)

Az intézkedés a tőkeapporttal megegyező kedvezményes hiteleket nyújtott a kkv-k termékeinek, folyamatainak és irányításának korszerűsítéséhez, valamint új technológiai vállalkozások alapításához a strukturális változások által érintett területeken. A gazdaságilag és pénzügyileg stabil kkv-k minősültek támogathatónak; a nagyvállalkozásokat és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat az intézkedésből kizárták. A kiválasztott projektek számára az ENISA 0,5 %-os kamattámogatást nyújtott. A fix kamatláb 1 éves Euribor 0,25 százalékpont volt a 4–8 éves törlesztésű és 2–6 év türelmi idejű hitelek esetében. A maximális támogatás vállalkozásonként 30 000 EUR volt.

(17)

2006–2008 között az ENISA számára juttatott költségvetés 4,07 millió EUR-t tett ki. A tervek szerint a támogatási elem (50 bázispontos kamattámogatás) a 200 000 EUR-s küszöbérték alatt maradt (5).

(18)

Ezen intézkedés keretében a vállalkozások innovatív termelőberuházásokhoz nyújtott kedvezményes kamatozású hitelekben részesültek. Ezek a hitelek az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium és – 2006. szeptember 5-től – az Instituto de Crédito Oficial (ICO) állami finanszírozási szervezet közötti megállapodáson alapultak. Az ICO az érintett kereskedelmi bankok közötti közvetítőként lépett fel, az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium pedig a kedvezményes kamatokat finanszírozta. A finanszírozási feltételek a következők voltak:

A kedvezményezettek közül kizárták azokat a vállalkozásokat vagy vállalatcsoportokat, amelyek főleg forgalmazással foglalkoztak. Az intézkedés tervezett költségvetése 450 millió EUR volt.

(19)

Az Instituto Español de Comercio Exterior (ICEX) különböző támogatási intézkedéseket hajtott végre a textilipari terv keretében:

(20)

Az intézkedéseket a következő különféle kezdeményezések keretében hajtották végre: Plan Global de la Moda, Plan Hábitat de España, hivatalos standok, ágazati tervek, export konzorciumok, külföldi üzleti tevékenységre vonatkozó programok, spanyol márkák népszerűsítésére irányuló programok, exporttevékenységet támogató programok, vásárokon való részvételhez nyújtott támogatás, képviselői találkozók, üzleti kiküldetések, befektetési fórumok és vállalati együttműködés, ügynökségi adatbázisok létrehozása és frissítése, kommunikációs és reklámkampányok.

(21)

Ezen intézkedés célja az volt, hogy képzést biztosítanak a spanyol textil- és ruházati ipar dolgozói számára képességeik fejlesztése érdekében, ezáltal növeljék a vállalkozás versenyképességét és lépést tartsanak a modernizációval.

(22)

A nemzeti jogszabályokkal (6) összhangban speciális képzési programjaik finanszírozása érdekében a vállalkozások az előző évben a Tesorería Central de la Seguridad Social számára befizetett hozzájárulásuk egy részét felhasználhatták speciális képzési programokra, amelyet levontak a folyó társadalombiztosítási hozzájárulásból. A textil- és ruházati iparban néhány százalékos mutató emelkedett:

(23)

Ezenfelül a képzés miatt kiesett munkaórák kompenzálása érdekében a vállalkozások egy 5 %-os kiegészítő hitelben részesültek.

(24)

Annak érdekében, hogy ezen intézkedésekből részesülhessenek, a vállalkozásoknak olyan szakmai átképzési tervet kellett benyújtaniuk az állami foglalkoztatási szolgálathoz, amely a termelési folyamatban bekövetkező változásokkal, az új szervezeti felépítés bevezetésével, az új gépek használatához szükséges képzésekkel, valamint az elbocsátott dolgozók átképzésével kapcsolatos információkat tartalmazott. Egy külön dokumentumban a vállalkozásnak fel kellett sorolnia a termelékenységgel és a munkahelyek megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseket, valamint a beruházási összeget és a saját hozzájárulását. Emellett az átképzési tervet jóvá kellett hagynia az ágazati vegyes bizottságnak (50 % vállalati képviselő, 50 % textilipari szakszervezeti képviselő).

(25)

Az általános spanyol jogszabályok értelmében az a vállalkozás, amely 60 évesnél idősebb alkalmazottat foglalkoztat, társadalombiztosítási hozzájárulása tekintetében 50 %-os kedvezményre jogosult. A textilipari tervben ezt a korhatárt a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező, a vállalkozásnál legalább öt éve dolgozó munkavállalók esetében 55 évre csökkentették.

(26)

A társadalombiztosításról szóló általános spanyol jogszabályok (a 2004. június 11-i 1415/2004 királyi rendelet 33. cikkének (4) bekezdése) lehetővé teszik a társadalombiztosítás felé fennálló hátralék halasztását és részletfizetését meghatározott feltételek teljesülése esetén, ideértve a társadalombiztosítási hátralékok fedezésére nyújtott garanciákat is. E jogszabály végrehajtási rendelkezései (7) azonban lehetővé tették a spanyol hatóságok számára, hogy „rendkívüli körülmények esetén” garancia alóli mentességet engedélyezzenek a társadalombiztosítási hátralékok tekintetében.

(27)

Az 1. intézkedés ((10)–(13) preambulumbekezdés) jogalapja a február 4-i ITC/217/2005 rendelet (8), amely az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeleten (9) alapul.

(28)

A 2. intézkedés ((14) és (15) preambulumbekezdés) a C(2005) 1523 bizottsági határozattal korábban jóváhagyott N 101/2005 számú támogatási intézkedésen (lásd a (15) preambulumbekezdést), valamint a regionális beruházáshoz nyújtott támogatási program keretében az XR/70/2007 számú támogatási intézkedésen alapult (10).

(29)

A 3. intézkedés ((16) és (17) preambulumbekezdés) jogalapja a 2005. december 29-i 30/2005 törvény (11).

(30)

A 4. intézkedés ((18) perambulumbekezdés) jogalapja az említett 30/2005 törvény 21. kiegészítő rendelkezése (az „Instituto de Crédito Oficial” fellépése a textil-, cipő-, bútor- és játékiparban működő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök vonatkozásában).

(31)

Az 5. intézkedés ((19) és (20) preambulumbekezdés) a 2003. november 17-i 38/2003 törvény 14. cikke (1) bekezdésének d) pontján, illetve 17. cikke (3) bekezdésének m) pontján alapult.

(32)

A 6. intézkedést ((21)–(24) preambulumbekezdés) a 2003. augusztus 1-jei 1046/2003 királyi rendelet és a 2004. február 13-i TAS/500/2004 rendelet szabályozza.

(33)

A 7. intézkedésre ((25) preambulumbekezdés) vonatkozó általános rendelkezés a 2006. június 9-i 5/2006 királyi rendeletben található.

(34)

A 8. intézkedésre ((26) preambulumbekezdés) a 2004. június 11-i 1415/2004 királyi rendelet 33. cikkének (4) bekezdése vonatkozik.

(35)

Úgy tűnik, hogy a textilipari tervet 2006 júniusában írták alá és 2008. december 31-ig alkalmazták. A spanyol hatóságok által 2008. szeptember 17-én benyújtott információk szerint nem tervezik meghosszabbítani a textilipari tervet (amint azt maga a terv I.2. cikke említi). Az 1. intézkedést azonban 2005-től 2007-ig alkalmazták.

(36)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló, 2007. november 13-i határozatában (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) aggályait fejezte ki az intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és a textilipari terv keretében hozott különféle intézkedések lehetséges indokolatlan halmozódására utalt:

(37)

A spanyol hatóságok szerint az eljárás megindításáról szóló határozat ellentétben áll az Italgrani II ügy ítélkezési gyakorlatával (14).

(38)

A spanyol hatóságok szerint a nagyvállalkozásoknak nyújtott N 415/2004 számú intézkedés, amelynek támogatási programja 2007. december 31-én járt le – amint azt a korábbi levelezésben említették –, ugyanúgy alkalmazandó volt, mint a már korábban jóváhagyott XS 50/2005 számú (15), amely a kkv-kat célozta meg és amely 2007. június 30-án járt le.

(39)

A ténylegesen felhasznált költségvetés 14,24 millió EUR támogatást és 36,72 millió EUR kamatmentes, 12 éves törlesztésű, visszafizetendő kölcsönt tartalmazott. A spanyol hatóságok 2008. október 21-én megismételték, hogy betartják a támogatási program feltételeit, és megerősítették, hogy az N 415/2004 számú támogatási programot nem alkalmazták és nem is fogják alkalmazni 2007. december 31-e után, valamint hogy az XS 50/2005 számú támogatási programot nem alkalmazták és nem is fogják alkalmazni 2008. június 30-a után.

(40)

A spanyol hatóságok szerint az N 101/2005 számú támogatási program lejárt, amint az 1628/2006/EK rendelet (16) hatályba lépett. Ezt követően a spanyol hatóságok bejelentették az N 430/2006 számú támogatási programot, amelyet 2007. január 26-án visszavontak. A spanyol hatóságok által 2008. május 30-án benyújtott információkkal megegyezően azóta az intézkedések az XR/70/2007 számú programon (17) alapultak. Az ITC/1014/2005 rendelet (4) bekezdése és az ITC/643/2007 (3) bekezdése által módosított ITC/3098/2006 rendelet (4) bekezdése szerint az N 101/2005 számú és az XR/70/2007 számú támogatási program keretében a szintetikusszál-ipar nem volt támogatható.

(41)

Másrészt a spanyol hatóságok megerősítették, hogy az intézkedés induló beruházásnak minősülhetett, amint azt a 2007. október 2-i ITC/643/2007 rendelet által módosított ITC/3098/2006 rendelet (18) is tartalmazza. A kedvezményezetteknek az ITC/643/2007 rendelet (4) bekezdésében szereplő leírása megfelelt az induló beruházás a regionális állami támogatásról szóló iránymutatásban (19) és az 1628/2006/EK rendeletben szereplő meghatározásának.

(42)

A felhasznált költségvetés 10,97 millió EUR támogatást és 150,8 millió EUR visszafizetendő kölcsönt tartalmazott.

(43)

A spanyol hatóságok megerősítették, hogy a kedvezményezettek kizárólag kkv-k voltak. A támogatás vállalatonkénti legfeljebb 30 000 EUR-s becsült összegét a legfeljebb 1 000 000 EUR-s hitel alapján számították ki. Az intézkedésből 2006. január 1. és 2008. január 13. között tíz vállalkozás részesült, 23 további vállalkozást pedig elutasítottak. A 0,5 százalékpontos kamattámogatást nem kapták meg.

(44)

A spanyol hatóságok 2008. május 30-án és a 2008. szeptember 11-i megbeszélés alkalmával hangsúlyozták, hogy a finanszírozás, amelyből azonban a nagyvállalkozásokat és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat kizárták, a szokásos piaci feltételekkel történt. A spanyol hatóságok 2008. október 21-én kelt levelükben ezt írásban megerősítették és vállalták, hogy a textilipari terv lejáratáig nem alkalmazzák ezt az intézkedést.

(45)

Ezen intézkedés jogalapja a de minimis rendelet volt. A hitel maximális összegét kedvezményezettenként 2,3 millió EUR-ban határozták meg. A de minimis küszöbértékeket végig betartották. Az említett összegek nem halmozódhattak más támogatásokkal, ha ezáltal túllépték volna a megengedett de minimis küszöbértéket. Ennek megfelelően minden kedvezményezettnek éves bejelentési űrlapot kellett kitöltenie. Az ICO összeállította az intézkedés éves nyilvántartását, amelyet elküldött a vele együttműködő hitelintézeteknek.

(46)

2008 szeptemberéig a 450 millió EUR-ból 54,79 millió EUR-t használtak fel. A hitelek összege legfeljebb 2,3 millió EUR volt. A kamatláb 5,59 % és 4,94 % között mozgott, míg az európai referencia-kamatláb Spanyolország számára 5,19 % volt. A spanyol hatóságok megerősítették, hogy 2008. július 1-jétől alkalmazták a referencia-kamatlábakról szóló új közleményt (20). A spanyol hatóságok szerint az együttműködő finanszírozási szervezetek meghatározták a referencia-kamatlábhoz hozzáadandó különbözetet. A Banco de España által nyújtott adatok alapján az ICO továbbá tájékoztatta őket a Spanyolországban alkalmazott átlagos különbözetről.

(47)

A spanyol hatóságok 2008. október 21-én mutatták be a 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban odaítélt de minimis támogatások összefoglalóját a megfelelő nyilatkozatokkal együtt. A spanyol hatóságok vállalták, hogy a jövőben betartják a de minimis rendeletet.

(48)

A szóban forgó intézkedések olyan általános intézkedések voltak, amelyek valamennyi ágazatra vonatkoztak. A támogatott tevékenységek hasonlóak voltak a kkv-król szóló rendelet 5. cikkében említettekhez. Nagyon nehéz volt kiszámítani a támogatás összegét, mert az intézkedést időszakosan, közvetetten és pontatlanul alkalmazták.

(49)

2006–2008 között 7,5 millió EUR-t használtak fel. A spanyol hatóságok jelezték, hogy az intézkedésre, amelyből nagyvállalkozások is részesültek, a de minimis rendelet vonatkozott.

(50)

A de minimis rendelet alkalmazását illetően a spanyol hatóságok megmagyarázták, hogy a 2003. november 17-i 38/2003 törvény 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján az ICEX minden egyes kedvezményezettől a támogatható költségek alapján kapott támogatásról szóló nyilatkozatot kért. A kedvezményezettek kötelesek voltak tájékoztatni az ICEX-et a jövőbeni támogatásokról. A 17. cikk (3) bekezdése m) pontjának megfelelően az ICEX-nek ellenőriznie kell az ugyanezen támogatható költségek alapján kapott további támogatások összeegyeztethetőségét. A spanyol hatóságok táblázatot nyújtottak be, amely alátámasztotta azt, hogy az ICO és az ICEX által 2006–2008 között a textil- és ruházati iparban nyújtott de minimis támogatás a három pénzügyi év alatt nem haladta meg a vállalatonkénti 200 000 EUR-s küszöbértéket.

(51)

Az intézkedés általános jellegű volt, noha elsődlegesen a kkv-k támogatására irányult. Ezért csak a kevesebb mint öt alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kaphattak az előző évben a társadalombiztosítási alapnak fizetett összegeket meghaladó összeget. A többi kedvezményezett a folyó pénzügyi évben speciális képzési célokra befizetett hozzájárulásnak csak egy részét kaphatta vissza. A spanyol hatóságok szerint a támogatási intenzitás a kkv-k esetében körülbelül 11,3 %, a nagyvállalkozások esetében pedig 20 % volt. Az előzetes éves költségvetés 50 000 EUR-t tett ki.

(52)

2008. január 13-ig csak egy vállalkozást választottak ki az intézkedés kapcsán. A spanyol hatóságok megerősítették, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásnak (21) megfelelően a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat kizárták ebből a támogatási programból.

(53)

A spanyol hatóságok hangsúlyozták, hogy a vállalkozások csak akkor részesülhettek az intézkedésből, ha 55 évesnél idősebb alkalmazottaikat legalább 5 éve foglalkoztatták a vállalkozásnál, ami a támogatható vállalkozások számát mintegy 50 %-kal csökkentette. A kedvezményezettek főként nők voltak (53 %), 76 %-uk nagyon alacsony szakképesítéssel és képzéssel rendelkezett, ami megnehezítette, hogy számukra más munkalehetőséget találjanak.

(54)

A spanyol hatóságok hangsúlyozták, hogy a Szerződés 137. cikkének (1) bekezdése, illetve 4. cikke társadalombiztosítási kérdésekben önállóságot biztosít a tagállamoknak.

(55)

2008. január 1-jéig2 015 vállalkozás 6 313 munkavállalója részesült a támogatási programból, ami az ágazati munkavállalók 4,5 %-át és az ágazati vállalkozások 16,6 %-át jelenti. Csak egy munkavállaló vonatkozásában a vállalkozások 56 %-a, 2, 3 vagy 4 munkavállaló vonatkozásában a vállalkozások 30 %-a, 5–30 munkavállaló vonatkozásában pedig a vállalkozások 13 %-a részesült az intézkedésből; több mint 30 munkavállaló vonatkozásában ez az arány csak 1 % volt. 1 428 vállalkozás kapott 500 EUR-nál kevesebb kamattámogatást. Az intézkedés tervezett éves költségvetése 15 millió EUR volt. Az 55–58 éves munkavállalókra jutó átlagos támogatás havi 151 EUR volt, ami a munkaerő-költségek 8,3 %-os intenzitásának felel meg. Az 59 éves munkavállalók esetében a havi támogatás 44 EUR-ra csökkent, ez a munkaerő-költségek 2,6 %-át jelenti. Az ágazatban csupán a munkavállalók 5,2 %-a volt jogosult erre az intézkedésre. Az átlagos hatás a vállalkozások számára munkaerő-költségeik 0,3 %-a volt.

(56)

Elnevezése ellenére az intézkedés nem a foglalkoztatás megőrzésére, hanem a korkedvezményes nyugdíjazás alternatívájának megteremtésére irányult. A spanyol hatóságok szerint továbbá a havi 151 EUR-s összeg nem nyújtott elegendő ösztönzést arra, hogy megtartsák a munkavállalót ahelyett, hogy ugyanazt a munkavállalót bejelentés nélkül szerződéssel foglalkoztatnák.

(57)

Az intézkedést alkalmazni lehetett a szintetikusszál-iparra, ha a vállalkozás fő tevékenységét a textiliparban végezte, valamint ha nem a vegyipar, hanem a textil- és ruházati ipar kollektív tárgyalásán vett részt. Következésképpen annak lehetősége, hogy az említett szintetikusszál-gyártók az intézkedésből haszonra tettek szert, nem volt jelentős.

(58)

A spanyol hatóságok 2008. szeptember 17-i levelükben megerősítették, hogy általános jellegű támogatásról van szó, és hogy a textilipari terv keretében a textilipari vállalkozások semmilyen járulékfizetési halasztásban nem részesültek.

(59)

A spanyol hatóságok 2008. október 21-én vállalták, hogy abban a valószínűtlen helyzetben, ha egy textil- vagy ruházati ipari vállalkozás halasztott járulékfizetéshez kapcsolódó garancia-mentességet kérne, a kérelmet az általános jogszabályok és nem a textilipari terv alapján bírálnák el.

(60)

Végül a spanyol hatóságok vállalták, hogy betartják a de minimis intézkedések halmozódására vonatkozó közösségi szabályozást.

(61)

A Bizottság két féltől kapott észrevételeket, akik személyazonosságuk bizalmas kezelését kérték.

(62)

Az első észrevételek elutasították a textiliparnak nyújtott állami támogatást, mivel az torzítja a versenyt. Támogatták a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban képviselt irányt, és kiemelték, hogy a textilipari terv nem határozott meg korlátozásokat azon kedvezmények vonatkozásában, amelyet az egyes vállalkozások kaphattak. A spanyol hatóságok által benyújtott indokolások nem voltak elegendőek. A K+F támogatás hasznos volt, de a kkv-kra kellett volna korlátozni. Az immateriális javakra nyújtott támogatást azonban elutasították, mivel azzal könnyen vissza lehetett élni. A textiliparban elbocsátott alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedések továbbá kedvezőek voltak, viszont a társadalombiztosítási hozzájárulások 80 %-os csökkentése az alkalmazottak szempontjából csupán közvetett hatással bírt és nem volt elfogadható. Ha a textilipari vállalkozások más ágazatokhoz képest több előnyben részesültek volna a társadalombiztosítási hátralékok részletfizetése tekintetében, az jogtalan állami támogatásnak minősülne.

(63)

A többi észrevétel a Geotexan által a spanyol piacon alkalmazott rendkívül alacsony árra vonatkozott, ami a spanyol textilipari terv alkalmazásából adódhat.

(64)

A spanyol hatóságok úgy érveltek, hogy a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban nem minősítette állami támogatásnak az intézkedéseket, hanem csak utalt annak lehetőségére. Spanyolország emellett azt a választ adta, hogy a képzésre nyújtott kedvezmény az 50–249 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében nem 80 %-os, hanem 20 %-os növekedést jelentett. Az intenzitás megfelelt az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (22) 4. cikkében meghatározott korlátoknak. Továbbá a képzéshez nyújtott támogatást a munkavállaló kapta, aki maradhatott a vállalkozásnál vagy fejleszthette képességeit, hogy új munkát találjon.

(65)

A spanyol hatóságok szerint a második észrevételt későn nyújtották be és semmilyen bizonyítékot nem tartalmazott. A textilipar terv célkitűzése az volt, hogy az ágazati vállalkozások alkalmazkodjanak a piaci liberalizációhoz, és nem valamely egyedi vállalkozás helyzetének javítására irányult. A konkrét példát tekintve a „Geotexan” vállalkozást 2004-ben alapították. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának fenntartására vonatkozó támogathatósági kritériumok szerint e munkavállalóknak legalább 5 éve kellett a vállalkozásnál dolgozni, ami ebben az esetben nem volt lehetséges. Nincs arra vonatkozó dokumentációs bizonyíték, hogy a Geotexan részesült volna a képzéshez nyújtott támogatási intézkedésből. Mindenesetre 970 EUR-s éves kedvezményt kapott, ami valószínűleg nem meghatározó tényező az agresszív árpolitika kialakításában.

(66)

Összefoglalva, az észrevételek nem tartalmaztak semmilyen új jogi tényt vagy indokolást, és általános jelleggel kerültek bemutatásra bármilyen bizonyíték nélkül, ezért nem kell őket figyelembe venni.

(67)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(68)

A spanyol hatóságok szerint a 3. intézkedést nem alkalmazták: a 0,5 százalékpontos kamattámogatást nem ítélték oda és a finanszírozás a szokásos piaci feltételek szerint történt. A Bizottság tájékoztatást kért a spanyol hatóságoktól a tíz kedvezményezettnek ténylegesen nyújtott kamatlábakról. A spanyol hatóságok 2009. március 13-án válaszoltak. A kamatláb csak két esetben volt kisebb, mint a legalacsonyabb éves referencia-kamatláb (2007-ben egy 300 000 EUR-s és egy 100 000 EUR-s hitel 4,114 kamatlábbal, amikor a referencia-kamatláb 4,62 volt). A két számadat közötti kis különbségre tekintettel a Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy az állami támogatás olyan kismértékű lett volna, hogy a de minimis küszöbérték alatt maradt volna. A spanyol hatóságok vállalták, hogy a textilipari terv lejáratáig nem alkalmazzák az intézkedést. A Bizottságnak ezért azt kell megállapítania, hogy a támogatási összeg a de minimis küszöbérték alatt maradt és nem minősül állami támogatásnak.

(69)

A 4. és 5. intézkedés vonatkozásában a spanyol hatóságok jelezték, hogy ezekre az intézkedésekre a de minimis támogatásokról szóló bizottsági rendelet vonatkozik, ezért nem minősülnek állami támogatásnak. A Bizottságnak ennek megfelelően meg kell vizsgálnia, hogy teljesítették-e a de minimis rendelet feltételeit.

(70)

A 4. intézkedést illetően a spanyol hatóságok bizonyítékokat mutattak be a de minimis rendeletnek való megfelelésre vonatkozóan, és vállalták, hogy a jövőben is teljesítik azt. Másrészt megerősítették, hogy 2008. július 1-je óta betartották a referencia-kamatlábakról szóló új bizottsági közleményt.

(71)

Az 5. intézkedés vonatkozásában a de minimis rendelet kizárta az exportösztönzésre irányuló támogatást. Általában az exporttámogatást az 1. cikk d) pontja hagyományosan a következőképpen határozza meg: „az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás”. Továbbá a de minimis rendelet (6) preambulumbekezdése kimondja, hogy „A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást”. Ezért ha vásárokon való közös részvételhez nyújtanak támogatást, arra a de minimis rendelet vonatkozik (23). A spanyol hatóságok 2008. május 30-i levelükben megerősítették: az intézkedés célja az volt, hogy nemzetközi vásárokon való részvételre ösztönözzék azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig nem exportáltak, ami teljesíti a fenti feltételt. Az internetes portálokon keresztüli informatikai infrastruktúrák létrehozásához nyújtott támogatás nem minősül exporttámogatásnak, és ezért a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. Végül a vállalkozások exportlehetőségeinek előmozdítását célzó tanácsadási szolgáltatásnyújtásra a de minimis rendelet vonatkozik, következésképpen nem tartozik az exporttámogatás meghatározása alá.

(72)

Mindazonáltal a Bizottságnak továbbra is aggályai voltak abban a tekintetben, hogy a spanyol hatóságok korábban teljesítették-e a de minimis rendeletet. A Bizottság ezért felkérte a spanyol hatóságokat, hogy a de minimis rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően bizonyítsák be, hogy a 4. és 5. intézkedéssel kapcsolatban teljesítették a rendeletet. A Bizottság azt is kérte a spanyol hatóságoktól, hogy a de minimis rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően vállalják, hogy a jövőben betartják a rendeletet. Ez azt vonta maga után, hogy a három pénzügyi év alatt teljesítették a vállalkozásonkénti legfeljebb 200 000 EUR-s küszöbértéket, különösen ami a textilipari terv többi intézkedésével való halmozódás lehetőségét illeti ugyanazon támogatható költségek alapján. Amint azt a (47) preambulumbekezdés említi, a spanyol hatóságok bizonyítékokat mutattak be a de minimis rendeletnek való megfelelésre vonatkozóan, és vállalták, hogy a jövőben is teljesítik azt. Következésképpen a 4. és 5. intézkedés nem minősül állami támogatásnak.

(73)

A 8. intézkedés a spanyol jogszabályokban előirányzott általános támogatás, amit a spanyol hatóságok szerint a textilipari terv keretében soha nem alkalmaztak. Ha egy vállalkozás a későbbiekben adófizetési halasztást kérne, a spanyol hatóságok az általános jogszabály, és nem az említett intézkedés alkalmazását vállalták. Mivel a 8. intézkedést nem alkalmazták, ebben az esetben nem beszélhetünk állami támogatásról.

(74)

Az 1., 2., 6. és 7. intézkedést állami forrásokon keresztül nyújtották. Úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések a textil- és ruházati ipar vállalkozásai számára nagyobb szelektív előnyt biztosítottak azoknál a feltételeknél, mint amelyeket az általános szabályozásnak megfelelően alkalmaztak, így az említett vállalkozásokat előnyösebb helyzetbe hozták. A textil- és ruházati iparban jelentős üzleti forgalmat bonyolítanak le, az intézkedések ezért érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet. Az említett intézkedések következésképpen az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(75)

Az 1. intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a már jóváhagyott N 415/2004 számú támogatási program csak a nagyvállalkozásokra és a következő támogatható K+F tevékenységekre vonatkozik: személyzeti költségek, kapcsolódó eszközök és felszerelések, külső tanácsadói költségek, működési költségek, valamint a kutatási tevékenységből eredő általános kiegészítő költségek. A költségvetés 16 millió EUR támogatást és 74,45 millió EUR kedvezményes hitelt tartalmazott.

(76)

A textilipari terv a nagyvállalkozások számára a következő projekteket határozta meg támogathatóként: K+F projektek, a K+F munka eredményeit terjesztő projektek, valamint a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló projektek. A költségvetés 12,5 millió EUR támogatást és 51 millió EUR kedvezményes hitelt tartalmazott.

(77)

A spanyol hatóságok 2008. január 13-án megerősítették azon szándékukat, hogy teljesítik a támogatási programra vonatkozó feltételeket. Ez alapján a Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy az 1. intézkedés nagyvállalkozások javára nyújtott része teljesíti a támogatási programban meghatározott feltételeket.

(78)

Az 1. intézkedés kkv-k javára nyújtott részére, ami a textilipari terv központi célkitűzése, a spanyol hatóságok szerint az XS 50/2005 számú támogatási program vonatkozott. Az XS 50/2005 számú támogatási program célkitűzései a következők: a kkv-k kutatási projektjeinek ösztönzése, a kkv-k és a kutatószervezetek közötti együttműködés erősítése, valamint a kutatási eredmények terjesztése. A korábbi támogatási programhoz hasonlóan ez is a személyzeti költségeket, a kapcsolódó eszközöket és felszereléseket, a külső tanácsadói költségeket, a működési költségeket, a kutatási tevékenységből eredő általános kiegészítő költségeket, továbbá a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba való beruházást, valamint a tanácsadási szolgáltatásokat fedezi. Az éves költségvetés 22 millió EUR volt támogatások és kedvezményes hitelek formájában.

(79)

A textilipari terv keretében támogatható projektek a következők voltak: K+F projektek, tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás azzal a céllal, hogy a fejlett technológiákat beépítsék a termelési folyamataikba, a K+F munka eredményeit terjesztő projektek, valamint a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló projektek.

(80)

A Bizottság véleménye szerint a kkv-kra alkalmazandó 1. intézkedés teljesíti a már jóváhagyott, N 415/2004 számú támogatási programban és az XS 50/2005 számú támogatási programban meghatározott kritériumokat.

(81)

A 2. intézkedés a 2006. június 1-jétől 2006 novemberéig tartó, már jóváhagyott N 101/2005 számú támogatási programon alapult. Az említett támogatási program a támogatott területeken található hanyatló ipari térségek szerkezetátalakításának előmozdítására irányult. A szénbányászat, az acélgyártás és a szintetikusszál-ipar kivételével a program nyitva állt minden olyan ipari vállalkozás előtt, amely befektetéseit támogatott területeken hajtotta végre. A támogatást kamatmentes hitel formájában kellett nyújtani maximum 10 éves futamidővel, 5 év türelmi idő mellett. Az előzetes költségvetés 400 millió EUR-t tett ki.

(82)

A textilipari terv teljesítette az alapkritériumokat az azokra a kamatmentes hitelekre vonatkozó kritérium kivételével, amelyek a támogatási program 11. pontjában meghatározott legfeljebb 10 éves futamidő helyett 15 éves futamidővel rendelkeztek 5 év türelmi idő mellett. E pont értékelése után a Bizottságnak el kell azt fogadnia, mivel az ITC/3098/2006 rendelet I. fejezetének 7.2. pontja kimondja, hogy a maximális futamidő 10 év plusz 5 év türelmi idő. Következésképpen a Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy a 2. intézkedés teljesíti a támogatási programban meghatározott feltételeket.

(83)

A spanyol hatóságok 2006. július 3-án újra bejelentették a támogatási programot, hogy összhangba hozzák a regionális támogatásokról szóló új iránymutatással (24) (N 430/2007), majd 2007. január 26-án visszavonták, hogy a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletre (25) alapozzák. 2007. március 20-án elfogadták az XR/70/2007 számú támogatási programot.

(84)

Az ITC/3098/2006 és az ITC/643/2007 rendelet szerint a támogatható projektek a következők voltak: műszaki infrastruktúrák, technológiai parkok létrehozása, szakismeretek átadása, a helyi gazdaság megerősítése és diverzifikálása, új ipari tevékenységek indítása, már kialakult ágazatok fejlesztése, valamint újszerű ágazatok kibővítése. A szintetikusszál-ipar nem volt támogatható, és az intézkedést induló beruházásnak minősítették.

(85)

A Bizottságnak következésképpen az a véleménye, hogy a 2. intézkedés teljesíti a már jóváhagyott N/101/2005 számú és XR/70/2007 számú támogatási programban meghatározott feltételeket.

(86)

A spanyol hatóságok továbbá vállalták, hogy nem alkalmazzák az intézkedéseket, miután lejártak azok a támogatási programok, amelyeken az intézkedések alapultak. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az 1. és 2. intézkedést az említett támogatási programok lefedték, ezért a két intézkedést összeegyeztethető támogatásnak kell minősíteni.

(87)

A Bizottság úgy véli, hogy a szakképzésre vonatkozó ezen intézkedést nem fedi le sem a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (26), sem a képzésre nyújtott támogatásokról szóló korábbi rendelet, mivel az intézkedés nem vonatkozik „új foglalkoztatásra”, továbbá az intézkedésből nagyvállalkozások is részesülnek.

(88)

A Bizottságnak ezért azt közvetlenül a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kell értékelnie. Ennek megfelelően az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(89)

A Bizottság a 6. intézkedés összeegyeztethetőségét 2006 és 2008. augusztus 1-je között a képzésre nyújtott támogatásról szóló rendelet, 2008. augusztus 29. és 2008. december 31. között pedig az általános csoportmentességi rendelet analógiájára (27) fogja megvizsgálni.

(90)

A szakképzésre nyújtott támogatás intenzitása a kkv-k esetében 19,96 %, a nagyvállalkozások esetében pedig 20 % volt. Ez a támogatási intenzitás jóval a képzésre nyújtott támogatásról szóló rendelet által a képzési támogatás alkalmazására megállapított 35 %-os küszöbérték, illetve az általános csoportmentességi rendelet 39. cikke által meghatározott 25 %-os küszöbérték alatt marad.

(91)

Továbbá az összegek alig térnek el az általános szabályoktól. A növekedés az alkalmazottak számától és az előző évben a társadalombiztosításnak fizetett hozzájárulástól függ. Az intézkedésre való jogosultság feltételei nagyon korlátozottak voltak, mivel a vállalkozásoknak ki kellett dolgozniuk egy programot, amelyet a vegyes bizottságnak jóvá kellett hagynia (lásd a (24) preambulumbekezdést).

(92)

A spanyol hatóságok 2009. február 20-án megerősítették, hogy a textilipari terv I.1.A.c) bekezdésében már figyelembe vették az általános csoportmentességi rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerint a nagyvállalkozásoknak nyújtott további ösztönző hatást. A kérelmező vállalkozásoknak olyan szakmai átképzési tervet kellett benyújtaniuk az állami foglalkoztatási szolgálathoz, amely részletezi a foglalkoztatási célkitűzéseket és az egyedi intézkedéseket. Az állami foglalkoztatási szolgálat ellenőrizte, hogy megfeleltek-e az általános csoportmentességi rendelet említett cikke egy vagy több követelményének. Ez a terv olyan dokumentumot tartalmazott, amely bemutatta a termelékenységgel és a foglalkoztatás megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseket, valamint a szóban forgó beruházás méretét. A vegyes bizottság továbbá jelentést adott ki az egyes vállalkozások vagy csoportok által bemutatott szakmai átképzési tervről. A tervben szereplő információk és az ipari megfigyelők által bemutatott jelentés alapján a tagállam igazolta, hogy a nagyvállalkozásoknak nyújtott ösztönző hatáshoz kapcsolódó feltételek teljesültek.

(93)

A Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy a támogatás versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatása nagyon korlátozott. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az intézkedés nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Bizottság következésképpen úgy értékeli, hogy az említett intézkedés a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethető.

(94)

A 7. intézkedést ugyancsak állami forrásokon keresztül nyújtják, és úgy tűnik, hogy az ágazatot részesíti előnyben. Összeegyeztethetőségét illetően úgy tűnik, hogy nem fedi le teljesen sem a hatályban lévő 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) 15. cikke, sem az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (28), mivel a 2007-ben az ágazatban működő összesen 11 544 vállalkozás között 37 nagyvállalkozás található, valamint az intézkedés nem vonatkozik új munkahelyekre. Az intézkedés ezért a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján került értékelésre (29).

(95)

A hátrányos helyzetű munkavállalók iránti igény növelése érdekében bértámogatás formájában nyújtott állami támogatás „további ösztönzőket nyújthat a vállalkozásoknak, hogy emeljék az ilyen munkavállalók foglalkoztatási szintjét”. Az érintett munkavállalók az 50 évesnél idősebb hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjába tartoznak. Az 55–59 éves munkavállalók 76 %-a alacsony szakképesítéssel és képzéssel rendelkezett, ami elbocsátás esetén nem tette lehetővé más ágazatokban történő foglalkoztatásukat. Az érintett munkavállalók számát illetően a 2008-ban az ágazatban foglalkoztatott 123 574 alkalmazottból csak 10 215 volt 55–59 év közötti, és csak 6 700-an dolgoztak több mint 5 éve a vállalkozásnál határozatlan idejű szerződéssel. Ez a szám az összes ágazati munkavállaló 5,2 %-ának felelt meg, a támogatási intenzitás pedig vállalkozásonként a munkaerőköltségek 0,3 %-át tette ki; ez az arány nagyon alacsony az általános csoportmentességi rendelet 40. cikkében meghatározott támogatható költségek 50 %-os szintjéhez képest. Másrészt az intézkedés korlátozott hatással bírt, mivel elsősorban (74 %) a mikrovállalkozásokat érintette, a támogatás összege pedig minimális volt (a munkaerőköltségek 0,3 %-a). Annak ellenére, hogy a pénzügyi hatás a vállalkozás számára minimális volt, a spanyol hatóságok szerint ösztönzést nyújtott arra, hogy néhány évvel tovább foglalkoztassák a szóban forgó munkavállalókat ahelyett, hogy elbocsátanák vagy bejelentés nélkül szerződéssel alkalmaznák őket. Következésképpen úgy tűnik, hogy a támogatásra szükség volt, a hátrányos helyzetű munkavállalók korcsoportjára irányult, továbbá arányos is volt.

(96)

A támogatás negatív hatásait illetően figyelembe kell venni, hogy az intézkedés kizárólag a textil- és ruházati iparra irányult, amely hanyatló ágazat és 2001 óta munkavállalóinak száma 40 %-kal csökkent.

(97)

A pozitív és negatív hatások mérlegelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatásnak pozitív hatása volt, főleg a minivállalkozásokra, mivel arra ösztönözte őket, hogy megtartsák az 55 évesnél idősebb munkavállalóikat ahelyett, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatnák őket tovább 60 éves korukig, a versenytorzulás pedig a támogatás csekély összege miatt valószínűleg korlátozott volt.

(98)

A 7. intézkedés ebből következően a közös piaccal összeegyeztethető és megfelel a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak.