Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009A0319(01)

A Tanács véleménye ( 2009. március 10. ) Franciaországnak a 2008–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról

HL C 64., 2009.3.19, p. 1–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

19.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 64/1


A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2009. március 10.)

Franciaországnak a 2008–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról

(2009/C 64/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1)

A Tanács 2009. március 10-én megvizsgálta Franciaországnak a 2008–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

(2)

2008-ban a világméretű pénzügyi válság az alacsonyabb fogyasztói és üzleti bizalom, valamint a szigorúbb hitelfeltételek révén tovább lassította a növekedést. Miután az ipari termelés 2008 negyedik negyedévében meredeken zuhant, az éves GDP 2009-ben várhatóan erőteljesen csökkenni fog. A visszaesés időszakának fő szakpolitikai kihívásai a pénzügyi ágazat stabilizálása, a fogyasztói és az üzleti bizalom helyreállítása és a beruházások támogatása. A gazdasági visszaesés jelentős hatással lesz az államháztartásra, mivel a hiány – ahogyan azt a francia gazdasági, ipari és foglalkoztatási miniszter 2009. február 6-i, a gazdasági és pénzügyi biztosnak címzett levelében jelezte – 2008-ban túllépi a GDP 3 %-át, és a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése szerint 2009-ben várhatóan a GDP 5 %-a fölé emelkedik. Ez utóbbi számítás tartalmazza a decemberben elfogadott helyreállítási tervnek – amelynek fő intézkedései az állami beruházásoknak a programidőszak elejére történő előrehozása és a vállalkozások pénzügyi támogatása – a költségvetési egyensúlyra irányuló, a GDP 0,8 %-át kitevő hatását is. A kormány számos strukturális reformot hajtott végre, amelyek várhatóan pozitív hatással lesznek a gazdaság potenciális növekedésére.

(3)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a GDP növekedése a programidőszak alatt pozitív lesz. Miután a növekedés 2008-ban megközelítőleg 1 %-ra lassul, 2009-ben várhatóan tovább csökken 0,2–0,5 % közé, majd 2010-ben hozzávetőlegesen 2 %-ra, és a programidőszak hátralévő részében 2,5 %-ra emelkedik. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján (2) úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv határozottan optimista növekedési feltételezésekre épül. Az értékelés figyelembe veszi a GDP 2008 negyedik negyedévében bekövetkezett súlyos visszaesését, a bizalmi mutatók alacsony szintjén alapuló borús gazdasági kilátásokat, valamint a beruházások és a kereskedelem előre jelzett erőteljes szűkülését, de a helyreállítási tervnek és a gazdaság modernizálásáról szóló törvénynek a növekedésre gyakorolt hatását is (3). Az olajárak közelmúltbeli alakulásának és a világméretű visszaesés intenzitásának fényében a program inflációs előrejelzése magasnak tűnik 2009-re, de azt követően valószerűnek tekinthető. Február 6-án a francia hatóságok értesítették a Bizottságot, hogy a makrogazdasági és az államháztartási előrejelzések felülvizsgálatra kerülnek.

(4)

A 2008. évi államháztartási hiányra vonatkozó becslés a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésében a GDP 3,2 %-a, ami 0,3 %-kal rosszabb, mint a programban található adat, mindazonáltal azt a fent említett február 6-i levél megerősíti (4). Az előző változatban foglalt célkitűzéshez (a GDP 2,3 %-a) képest a GDP 0,9 %-át kitevő különbség nagyrészt a következőkkel magyarázható: i. a feltételezettnél rosszabb 2007-es eredmény (a GDP 0,3 %-a); ii. a program előző változatában vártnál határozottan gyengébb reál-GDP-növekedés 2008-ban, ami a tervekhez képest csökkentette az adóbevételeket (a GDP 0,3 %-ával) és iii. magasabb kamatkifizetések, amelyek a 2008-as magasabb inflációnak az inflációhoz kötött kötvények adósságszolgálati költségeire gyakorolt hatását tükrözik (a GDP 0,2 %-a).

(5)

Az aktualizált változatban szereplő 2009-es hiánycél a GDP 3,9 %-a, szemben a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésében foglalt 5,4 %-kal. A 2009-es hiány romlása a gazdasági visszaesésre reagáló automatikus stabilizátorok működésére, de a 2008. decemberi, a GDP 0,8 %-át kitevő költségvetési ösztönző csomag hatására is visszavezethető. A kormány újabban magasabb, a GDP 4,4 %-át jelentő hiánycélt jelentett be (5). Az aktualizált stabilitási programban szereplő információk szerint és a Bizottság szolgálatainak számításai alapján a strukturális hiány (a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) 2009-ben eléri a GDP 3 %-át, szemben a 2008-as 2,5 %-kal. A költségvetési irányvonal expanzívnak tekinthető, és teljes mértékben az ösztönző csomaghoz kapcsolódó költségvetési impulzussal magyarázható.

(6)

A program szerint középtávon Franciaország költségvetési stratégiájának célja a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetésre irányuló középtávú költségvetési célkitűzés elérése 2012-ig. A fent említett február 6-i levéllel módosított program előrejelzései szerint az államháztartási hiány várhatóan 2009-ben éri el csúcsát a GDP 4,4 %-ával (a GDP 3,9 %-a helyett), majd 2010-ben a helyreállítási terv költségvetési hatásának megszűnésével újra visszaesik a GDP 3,1 %-ára (a GDP 2,7 %-a helyett). Ez összevethető a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésével, amely szerint az államháztartási hiány 2009-ben a GDP 5,4 %-ára nő, majd 2010-ben a GDP 5,0 %-át éri el. A fent említett levéllel módosított előrejelzések alapján a hiány tovább javul 2010 után, és 2012-ben a GDP 1,5 %-a lesz. Az elsődleges egyenleg hasonló mintát követ. A strukturális hiány várhatóan a GDP 3 %-ánál éri el mélypontját 2009-ben, hogy aztán 2010-ben a GDP 1 %-ával, az azt követő években pedig éves szinten a GDP 0,5 %-ával javuljon. Az előrejelzések szerint a helyreállítási terv kifuttatása mellett egy célzott kiadáscsökkentési program is hozzájárul ennek eléréséhez. Az aktualizált program várakozásai alapján a GDP-arányos adósság 2009-ben 69,1 %-ra nő, 2010-ben nagyjából stabilizálódik 69,4 %-on, majd enyhén csökken a rá következő két évben. Ez magában foglalja – a költségvetési irányvonalon kívül – a bankok feltőkésítésének és a stratégiai beruházási alapban (6) való részvétel hatását, ami a megközelítőleg a GDP 0,75 %-át teszi ki, de nem veszi figyelembe a garanciarendszerből származó esetleges függő kötelezettségeket. A Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzése szerint az adósságráta 2009-ben eléri a GDP 72,4 %-át, 2010-ben pedig a GDP 76 %-át. Az aktualizált stabilitási programban szereplő értékektől való eltérést a növekedésre és az államháztartási hiányra vonatkozó eltérő adatok magyarázzák.

(7)

A költségvetési eredmények lefelé mutató kockázattal szembesülnek a programidőszak során. Először is, nem tükrözik még a 2008-as (a GDP 0,3 %-ával) rosszabb eredményt, amelyet a fent említett levél nemrég megerősített. Ez az eredmény arról is tanúskodik, hogy hiányzott a költségvetési konszolidáció a gazdaságilag kedvező/semleges időszakban (7), és részben megmagyarázza a 2009-es hiánycél felfelé, a GDP 4,4 %-ára történő módosítását (ami figyelembe veszi a társasági adók lefelé irányuló korrekcióját is). Ennél fontosabb, hogy a programban foglalt makrogazdasági kilátások nem utalnak az immár 2009-ben várt recesszióra, ami jelentős költségvetés kockázattal jár, még a kormány által legutóbb bejelentett hiánycél tekintetében is. Emellett, az automatikus stabilizátorok hatásán felül fennáll a túlköltekezés kockázata az egészségügyi kiadások terén (8). Végül a helyi hatóságok múltbéli teljesítményét figyelembe véve fennáll annak a kockázata, hogy nem teljesülnek a tervezett kiadási célok. Az adósságra vonatkozó forgatókönyv is magas kockázatot hordoz a költségvetési egyensúly kockázatai, valamint a pénzügyi ágazat stabilizálását célzó intézkedések lehetséges hatásai miatt.

(8)

A már beiktatott nyugdíjreformok – köztük az úgynevezett régimes spéciaux (speciális nyugdíjrendszerek) reformja, amelynek célja az előírt járulékfizetési időszak összehangolása a többi rendszer szabályaival – eredményeképp az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása valamivel az EU-átlag alatt van, és a nyugdíjkiadások visszafogottabb emelkedést mutatnak. A program előrejelzése szerint 2008-ban az előző változat kiindulási helyzeténél rosszabb költségvetési egyenleg egyesíti a népesség elöregedésének költségvetési hatását a fenntarthatósági réssel. Ha a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésében szereplő 2009-es költségvetési egyenleget vennénk kiindulási pontként, a fenntarthatósági rés jelentősen romlana. A bruttó adósság jelenlegi szintje meghaladja a Szerződésben foglalt referenciaértéket. A Franciaország által bevezetett, a pénzügyi ágazat stabilitását szolgáló fent említett programok hatással lehetnek az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára, amennyiben a kormányzati támogatás költségei a jövőben nem térülnek meg teljes mértékben. A programban tervezettnek megfelelően középtávon magasabb elsődleges többletek biztosítása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos középtávú kockázatok csökkentéséhez.

(9)

Franciaország múltbéli eredményeiből kiderül, hogy az államháztartási kiadások túllépése az elmúlt évtizedben többször előfordult, ami a jelenlegi költségvetési szabályok gyengeségeire utal. Az alkotmány 2008. július 23-án elfogadott reformja bevezette az államháztartás terén a kiegyensúlyozott költségvetés általános célkitűzését (9). Mivel azonban a kiegyensúlyozott költségvetés célkitűzése nem kötelező erejű, felmerül a kérdés, hogy vajon hatékonyan ellenőrizhető-e. A reform a Parlament által elfogadott, többéves költségvetést vezet be, 2009-től kezdődően a 2009–2012-es időszakra, azaz a stabilitási programmal megegyező hosszúságú időtartamra. Ez a reform hozzájárul az államháztartás jobb irányításához és elősegíti a költségvetési fegyelmet.

Ezenkívül az állami politikák általános felülvizsgálatának 2007 közepén történt megkezdését követően számos intézkedést hoztak az állami kiadások hatékonyságának növelése érdekében, többek között csökkentették a köztisztviselők számát. 2008-ban hatályba lépett a társadalombiztosítási alrendszerre alkalmazott új adósságszabály (10).

(10)

A pénzügyi válságra reagálva a francia kormány a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítását célzó számos intézkedést hozott. A francia bankok hitelnyújtási kapacitását érintő következmények tompítása érdekében a kormány úgy döntött (11), hogy 40 milliárd EUR értékig hátrasorolt banki adósságokat vásárol meg szavazati jogok szerzése nélkül. A bankok ezért cserébe elkötelezték magukat a gazdaságnak nyújtott hitelezés növelése mellett annak érdekében, hogy ezzel garantálják a gazdasági szereplők szükségleteinek megfelelő mértékű finanszírozást. Ezen túlmenően törvényileg 320 milliárd EUR-t (12) biztosítottak a banki kötelezettségek garantálására. A komoly nyomás fényében, amellyel a bankközi hitelek piacának a pénzügyi válság kezdete óta kell szembesülnie, ez a garanciarendszer a bankok pénzeszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítésére irányul. A bankok díjat fizetnek a hiteleikre vállalt állami garancia után, és biztosítékot nyújtanak.

(11)

A gazdasági válságra reagálva a francia kormány december 4-én helyreállítási tervet jelentett be, amely bevételi és kiadási eszközök kiegyensúlyozott kombinációjakét jellemezhető és összhangban van az európai gazdaságélénkítési tervvel. Az intézkedések közé tartoznak állami beruházások (főként az állami vállalatok, az infrastruktúra, a kutatás és a védelem terén), munkaerő-piaci intézkedések (például az újonnan felvett munkavállalók esetében a kisméretű vállalkozások munkaadóinak mentesítése a társadalombiztosítási járulék alól), a vállalkozások támogatása (például ágazati támogatás az ingatlanágazat és a gépjárműipar számára, valamint a vállalkozások, főként a kkv-k felé irányuló kormányzati kifizetések felgyorsítása) és a háztartások vásárlóerejének támogatása (főként 200 EUR támogatások 2009 áprilisában az alacsony jövedelmű háztartások számára). Ez a csomag célzottnak és időszerűnek tekinthető. A bejelentett intézkedések átmenetiek, ezért visszafordíthatók, nem járnak költséggel az államháztartás számára 2010 után. A kormány számos strukturális reformot hajt végre, amelyek várhatóan pozitív hatással lesznek a gazdaság potenciális növekedésére, és így hosszú távon az államháztartásra. A termékek és szolgáltatások piacai tekintetében a fent említett, a gazdaság modernizálásáról szóló törvény célja a potenciális növekedés mértékének növelése az egyéni vállalkozási kedv előmozdításával és a verseny előtt álló akadályok enyhítésével, beleértve a kiskereskedelmi ágazatot is. A munkaerőpiacon szintén új törvényeket fogadtak el, elsősorban a rugalmas biztonság tekintetében. A munkaerőpiac modernizálásáról szóló, 2008 júniusában elfogadott törvény a szociális partnerek első szakmaközi megállapodásának átültetése, és célja biztosabb de ugyanakkor rugalmasabb szerződések kidolgozása. A többségi megállapodások megkönnyítése érdekében a szociális párbeszéd eljárásainak fontos reformjára is sor került. Ezek az intézkedések a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében 2009. január 28-án a Bizottság által javasolt középtávú reformtervhez és az országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(12)

Miután 2007-ben és 2008-ban, amikor a gazdasági feltételek kedvezőbbek voltak, romlott az államháztartás, 2009-ben, kedvezőtlen időszakban a költségvetési irányvonal expanzív (tükrözve a francia kormánynak az európai gazdaságélénkítési tervre adott válaszát). Ezt követően a program szerint sor kerül az államháztartás konszolidálására; mindazonáltal figyelembe véve a költségvetési célok jelentős, 2009-ben és 2010-ben jóval 3 % feletti hiányt eredményező kockázatait, a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetésre irányuló középtávú költségvetési célkitűzés 2012-ig nem érhető el.

Ebben az összefüggésben Franciaország az államháztartási keretek – főként a kiadási szabályok terén történő – további javításával és végrehajtásával csökkentheti a kiadások túllépésének kockázatát. Végül figyelembe véve a fent említett adósságbecslések kockázatait, az adósságarány a 2009-es expanzív irányvonalat tükrözve magas lesz, és határozott fellépésre lesz szükség a következő években az itt bemutatott tendencia visszafordításához.

(13)

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (13).

Általános következtetésként megállapítható, hogy a gazdaságilag kedvezőbb időszakokban elért elégtelen előrehaladás és a gazdasági helyzet különösen 2008 utolsó negyedévében bekövetkező romlása a GDP 3 %-át enyhén meghaladó hiányt eredményezett 2008-ban. Az erős gazdasági visszaesés ellensúlyozása érdekében a kormány az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban célzott, átmeneti és időszerű helyreállítási tervet fogadott el. Ez az átmeneti költségvetési expanzió a erős gazdasági visszaeséssel társulva 2009-ben az államháztartási hiány további bővüléséhez vezet. Ezt követően a program az államháztartás konszolidációját tervezi restriktív irányvonal révén, főként 2010-ben. A kockázatok különösen a program határozottan optimista makrogazdasági feltételezéseihez és a jelenlegi bizonytalan környezethez kapcsolódnak, de a kiadási szabályok nem kötelező erejű jellegét is tükrözik. A gazdaság erősödésével a későbbi években további konszolidációs erőfeszítésekre lehet szükség. A már elfogadott strukturális reformok várhatóan hozzájárulnak a potenciális növekedés fokozásához, a versenyképesség javításához és a konszolidációs folyamat fenntartásához.

A fenti értékelés alapján Franciaország felkérést kap, hogy:

i.

2009-ben hajtsa végre terv szerint a költségvetési intézkedéseket, ideértve az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban és a stabilitási és növekedési paktum keretében hozott ösztönző intézkedéseket, és közben tartsa fenn az államháztartási egyensúly további romlásának elkerülésére irányuló célkitűzést;

ii.

a gazdasági tevékenység előre jelzett élénkülésére tekintettel tegyen konszolidációs erőfeszítéseket 2010-ben, és ezt követően gyorsítsa fel a kiigazítás ütemét annak érdekében, hogy a hiányt gyorsan a referenciaérték alá hozzák, és ezzel a GDP-arányos adósság csökkenő pályára kerüljön;

iii.

hatékonyan érvényesítse a meglevő kiadási szabályokat, és tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy az államháztartás valamennyi alágát tekintve garantálja a többéves kiadáscsökkentési célok tiszteletben tartását, és folytassa az állami politikák általános felülvizsgálatának keretében elfogadott intézkedések végrehajtását. Hajtsa végre a strukturális reformprogramot, különösen a nyugdíjrendszer fenntarthatósága tekintetében.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

 

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Reál-GDP

(%-os változás)

SP 2008. december

2,2

1,0

0,2– 0,5

2,0

2,5

2,5

BIZ 2009. január

2,2

0,7

– 1,8

0,4

n. a.

n. a.

SP 2007. november

2– 2,5

2– 2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

HICP infláció

(%)

SP 2008. december

1,6

3,3

1,5

1

Formula

1

Formula

1

Formula

BIZ 2009. január

1,6

3,2

0,8

1,5

n. a.

n. a.

SP 2007. november

1,4

1,7

1,6

1,6

1,6

1,6

Kibocsátási rés (14)

(a potenciális GDP %-ában)

SP 2008. december

0,4

– 0,6

– 1,8

– 1,6

– 1.1

– 0.4

BIZ 2009. január (15)

1,8

1,0

– 1,7

– 2,3

n. a.

n. a.

SP 2007. november

– 0,8

– 0,8

– 0,6

– 0,5

– 0,3

0,0

A külfölddel szembeni nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

– 2,8

– 3,4

– 2,6

– 2,5

– 2,4

– 2,4

BIZ 2009. január

– 2,8

– 3,8

– 4,0

– 3,9

n. a.

n. a.

SP 2007. november

– 2,3

– 2,5

– 2,3

– 2,2

– 2,1

– 2,0

Államháztartási bevétel

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

49,7

49,8

49,6

50,0

50,0

50,2

BIZ 2009. január

49,7

49,6

49,4

49,9

n. a.

n. a.

SP 2007. november

50,7

50,4

50,1

50,0

50,0

50,0

Államháztartási kiadás

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

52,4

52,7

53,5

52,7

52,0

51,3

BIZ 2009. január

52,4

52,7

54,9

54,9

n. a.

n. a.

SP 2007. november

53,2

52,6

51,9

51,2

50,6

49,9

Államháztartási egyenleg

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

– 2,7

– 2,9

– 3,9

– 2,7

– 1,9

– 1,1

p.m. PM4

– 2,7

– 3,2

– 4,4

– 3,1

– 2,3

– 1,5

BIZ 2009. január

– 2,7

– 3,2

– 5,4

– 5,0

n. a.

n. a.

SP 2007. november

– 2,4

– 2,3

– 1,7

– 1,2

– 0,6

0,0

Elsődleges egyenleg

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

0,1

0,0

– 1,1

0,1

0,9

1,7

BIZ 2009. január

0,1

– 0,3

– 2,6

– 2,1

n. a.

n. a.

SP 2007. november

0,2

0,5

0,9

1,4

2,0

2,5

Ciklikusan kiigazított egyenleg (14)

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

– 2,9

– 2,6

– 3,0

– 1,9

– 1,4

– 0,9

BIZ 2009. január

– 3,5

– 3,7

– 4,6

– 3,8

n. a.

n. a.

SP 2007. november

– 2,0

– 1,9

– 1,4

– 1,0

– 0,4

0,0

Strukturális egyenleg (16)

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

– 2,9

– 2,6

– 3,0

– 1,9

– 1,4

– 0,9

BIZ 2009. január

– 3,6

– 3,8

– 4,6

– 3,8

n. a.

n. a.

SP 2007. november

– 2,0

– 1,9

– 1,4

– 1,0

– 0,4

0,0

Bruttó államadósság

(a GDP %-ában)

SP 2008. december

63,9

66,7

69,1

69,4

68,5

66,8

BIZ 2009. január

63,9

67,1

72,4

76,0

n. a.

n. a.

SP 2007. november

64,2

64,0

63,2

61,9

60,2

57,9

Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

(2)  Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak 2009. januári előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat is.

(3)  Ebből kiindulva a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzése a GDP 1,8 %-os csökkenését vetíti előre 2009-re; a pénzügyi ágazat körülményeinek és a bizalomnak a javulása valamint a globális kereslet fellendülése következtében aztán a GDP-növekedése 2010-ben várhatóan 0,4 %-ra javul.

(4)  Tekintettel a Szerződésben megállapított referenciaértéknek a francia gazdasági, ipari és foglalkoztatási miniszter levelében is jelzett túllépésére, a Bizottság 2009. február 18-án a Szerződés 104. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést készített.

(5)  A francia gazdasági, ipari és foglalkoztatási miniszter a február 6-án elküldött levélben az államháztartási hiányt 2010-re a GDP 3,1 %-ára becsülte.

(6)  A stratégiai beruházási alapokat használják fel a vállalkozások tőkéjében való részesedésszerzésre.

(7)  Annak értékelése, hogy a gazdaság kedvező vagy rossz időszakban van, a kibocsátási rés elemzésére támaszkodik, amely 2007-ben és 2008-ban pozitív volt (ez gazdaságilag kedvező időszakot jelezhet), de általános gazdasági értékelésekre – mint a foglalkoztatás, magánfogyasztás, beruházások, külső egyensúlytalanság – is támaszkodik, ami módosíthatja a kezdeti következtetéseket. Ez alapján Franciaország 2007-ben gazdaságilag kedvező, 2008-ban pedig semleges időszakban volt. A Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzése szerint azonban a strukturális egyenleg romlott 2007-ben és 2008-ban a GDP 0,3 illetve 0,2 %-ával (lásd a technikai értékelést).

(8)  Amennyiben az egészségügyi kiadások növekedése nominális értelemben több mint 0,75 ponttal meghaladja a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló 2009. évi törvényben meghatározott (ONDAM) célértéket, egy figyelmeztető eljárás lép életbe.

(9)  Az újonnan elfogadott alkotmány 34. cikkének (4) bekezdése: „Des lois de programmation déterminent les objectifs de l'action de l'État. Les orientations pluriannuelles des finances publiques sont définies par des lois de programmation. Elles s'inscrivent dans l'objectif d'équilibre des comptes des administrations publiques”.

(10)  A társadalombiztosítás adósságainak törlesztését egy speciális alap kezeli („Caisse d'Amortissement de la Dette Sociale”). A végül 2008-ban hatályba lépett új (2005-ben elfogadott) törvény kimondja, hogy az alapba irányuló minden egyes új transzfert új bevételnek kell kompenzálnia, hogy ne növekedjen a CADES élettartama.

(11)  A kormány ebből eddig 21 milliárd EUR-t terjesztett a Bizottság elé, amelyet az engedélyezett; 10,5 milliárd EUR-ra kötelezettséget vállaltak.

(12)  A kormány ebből eddig 265 milliárd EUR-t terjesztett a Bizottság elé, amelyet az engedélyezett.

(13)  A program nem szolgáltat adatot a rövid és hosszú távú kamatlábakra vonatkozó feltételezésekről.

(14)  Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, ahogy a Bizottság szolgálatai a programban szereplő információk alapján újraszámították.

(15)  A 2007–2010-es időszakra vonatkozóan 1,6 %-os, 1,4 %-os, 0,9 %-os és 1,0 %-os becsült potenciális növekedés alapján.

(16)  Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül. A legfrissebb program alapján az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések értéke 0 a teljes időszakon át (2007–2012); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése szerint pedig 2007-ben a GDP 0,1 %-a, 2008-ban 0,1 %, mind hiánycsökkentő, és 2009-ben és 2010-ben 0.

Forrás:

Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.


Top