a)

a nemesgázok monitoringja;

b)

technikai segítségnyújtás.

1.

A 2006. október 9-i KNDK-beli esetet követően különböző csoportok által jelentett, nemesgázokra vonatkozó mérési adatok bebizonyították a radioaktív xenonra vonatkozó mérések megvalósíthatóságát és az ezen adatok ellenőrzési célokra történő felhasználhatóságát. Továbbra is jelentős kutatásokra van azonban szükség az e technológiában rejlő, CTBT-célokra fordítható potenciál teljes körű meghatározásához.

2.

A nemzetközi nemesgázkísérletben (INGE) az elmúlt nyolc év során szerzett eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a radioaktív xenon hátterének kérdése jóval összetettebb, mint ahogyan azt eredetileg gondolták. Kezdetben valóban olyan előre nem látott antropogén forrásokat azonosítottak, mint például az orvosi alkalmazások céljára radioaktív izotópokat gyártó létesítmények. Egyes ilyen létesítmények a CTBT megtárgyalását követően kezdték meg működésüket. Még teljeskörűen számba kell venni a radioaktív xenon forrásait. E kérdéshez kapcsolódik a légköri xenon aktivitásának, háttér-koncentrációjának változása helytől, összetételtől és időtől függően.

3.

A 2007/468/KKBP tanácsi együttes fellépés (a CTBTO-második együttes fellépés) célja az volt, hogy a világ számos pontján meghatározott időszakokban tanulmányozza és mérje a xenonhátteret. A CTBTO-második együttes fellépés a források hatására, a légköri terjedésre, valamint a regionális meteorológiai körülmények hatására vonatkozó ismereteknek és e jelenségek megértésének javítását célozta. A méréseket jelenleg az ismert antropogén forrásoktól – például atomerőművektől vagy radioaktív gyógyszereket gyártó létesítményektől – különféle távolságokra végzik. A CTBTO második együttes fellépés eredményeit a hatékony nemesgáz érzékelő rendszerek által végzett nemesgázmérések osztályozása módszereinek továbbfejlesztésére és érvényesítésére kell felhasználni.

4.

A CTBTO második együttes fellépés keretében folytatott tevékenységeket közvetlenül követő intézkedésként a CTBTO most egy átfogóbb, globális mérési kampányt javasol. A kampány középpontjában a radioaktív xenon helyi forrásai által a radioaktív xenon koncentrációjának az eloszlására és időbeni változékonyságára gyakorolt hatás vizsgálata áll majd. A projekt célja a következő célkitűzések megvalósítása:

5.

Az ellenőrzési rendszer a következő előnyökkel jár:

6.

A projekten belül két – lehetőleg különféle érzékelési módszert alkalmazó – xenonmérőrendszer megvásárlását tervezik. A rendszerek – az igény szerint egy szállítókonténerben található masszív mobil egység és egy kulcsrakész egység – már létező és rendelkezésre álló technológiákat alkalmaznak majd. A rendszerrel kapcsolatos beszerzésekkel párhuzamosan helyszíni látogatásokra kerül sor az infrastruktúra ellenőrzése és a mérési kampány előkészítése céljából. A helyszínek megválasztása és a mérések időtartama az ideiglenes technikai titkárság által az előkészítő szakaszban végzendő részletes meteorológiai vizsgálatokra épül majd. A helyszínválasztás kritériumai továbbá az együttműködő helyi intézmények rendelkezésre állásán, a logisztikán és a meteorológiai feltételeken alapulnak majd. Az előkészítő szakasz a tervek szerint 3–6 hónap.

7.

A központban végzett tesztüzemelés rövid időszakát követően a két rendszert a kiválasztott helyszínekre szállítják a radioaktív xenonnak egy 6–12 hónapos reprezentatív időszakban történő mérése céljából. A rendszereket a rendszer szállítója telepíti, kalibrálja és helyezi üzembe. A mérések idejére helyi személyzetet alkalmaznak, és képzésben részesítik őket annak érdekében, hogy el tudják látni a rendszer napi üzemeltetését és karbantartását. A mérések befejezését követően a rendszereket visszajuttatják az ideiglenes technikai titkársághoz.

8.

A mérések helyszínéül szolgáló országok érintett intézményeivel a projekt végrehajtásának valamennyi vetületében szoros együttműködést és közreműködést kell kialakítani. Az ideiglenes technikai titkárság kérni fogja továbbá az európai uniós tagállamok konkrét területekkel foglalkozó intézményeinek közreműködését, például a laboratóriumi munkák, minőség-ellenőrzés, logisztika és légköri terjedéssel foglalkozó tanulmányok területén.

9.

Az adatokat az ideiglenes technikai titkárság fogja elemezni. A projekt lezárásakor munkaértekezletre kerül majd sor az eredmények értékelése céljából.

1.

Más fegyverzetellenőrző rendszerekhez képest a CTBT ellenőrzési rendszerének egyedülálló vonása, hogy a részt vevő államoknak valós időben és közvetlenül nyújt helytálló információt. A nemzetközi monitoringrendszer (IMS) és a nemzetközi adatközpont (IDC) adatait és termékeit valamennyi aláíró állam rendelkezésére bocsátják. Az ideiglenes technikai titkárság jelenleg 96 aláíró államban több mint 840 jogosult felhasználónak biztosít adatokat és termékeket.

2.

Bár az elmúlt két évben jelentősen nőtt azon fejlődő országok száma, amelyek érdeklődést mutattak egy nemzeti adatközpont létrehozása iránt (a részvevők száma mintegy 20 %-kal nőtt) sok fejlődő ország még mindig nem rendelkezik teljes körű hozzáféréssel a CTBTO rendszeréhez. Ez különösen az afrikai régióban figyelhető meg, ahol továbbra is alacsony a nemzeti adatközpontot létrehozó államok, valamint a biztonságos aláírói hozzáférések száma.

3.

A javasolt technikai segítségnyújtási tevékenységek célja, hogy megkönnyítsék az afrikai államok fokozott részvételét a CTBT ellenőrzési rendszerében, valamint hogy ezen államok is élvezhessék annak tudományos előnyeit. Az esetleges felhasználókat megfelelő technikai háttérrel kell ellátni ahhoz, hogy adatokat és termékeket tudjanak lekérni és azokat felhasználni. E háttérnek magában kell foglalnia az IDC és az IMS alapvető funkcióit, valamint az IMS-adatok és IDC-termékek felhasználásához kapcsolódó tudományos alkalmazásokat. Mindezt leginkább hosszú távú képzések révén lehet megvalósítani.

4.

A projekt részeként ezért annak időtartama alatt az ideiglenes technikai titkárság által tartósan alkalmazott technikai szakértők töltik be a regionális fókuszpontok szerepét minden egyes kedvezményezett államban. A lehetőségektől függően célirányos képzésben és technikai segítségnyújtásban részesülnek a kedvezményezett államok, amelyeknek a nemzeti adatközpontok és biztonságos fiókok létrehozásával, valamint a rendszer tudományos előnyeivel kapcsolatos konkrét szükségleteit előzőleg megállapítják és értékelik. Azokat a kiválasztott afrikai aláíró államokat, amelyek még nem erősítették meg a CTBT-t, szintén bevonják a projektbe. A kedvezményezett államokban a fókuszpontok valamennyi tevékenységét az ideiglenes technikai titkársággal szorosan összehangolva és annak támogatásával kell végezni a projekt keretében nyújtott képzés és technikai segítség hatékonyságának és tartósságának biztosítása érdekében, valamint a 2006/243/KKBP együttes fellépés (a CTBTO-ról szóló első együttes fellépés) alapján végzett tevékenységekkel való megfelelő harmonizáció céljából.

5.

Az ideiglenes technikai titkárság – a fenti kritériumok alkalmazásával – úgy tervezi, hogy a célirányos technikai segítségnyújtások első szakaszában az alábbiakban felsorolt afrikai államok közül a lehető legtöbben végezzen tevékenységeket, az általa készített előzetes megvalósíthatósági tanulmánytól függően és az adott időpontban a helyi feltételek figyelembevételével, valamint a kedvezményezett országoknak a IV. pontban foglalt rendelkezések szerinti végleges kiválasztását követően:

6.

A projekt célja, hogy a kedvezményezett államok számára megfelelő ismereteket és támogatást biztosítson saját nemzeti adatközpontjuk kiépítéséhez és/vagy a központ képességeinek javításához, valamint képzési programokat szervezzen a központ személyzete számára. Fontos alkotóeleme lesz még az IMS-állomások működésének gyakorlata. A kedvezményezett országok számára könnyebbé, hatékonyabbá és eredményesebbé válik az IDC-adatokhoz és termékekhez való hozzájutás, azok felhasználása, továbbá a területükön található IMS-állomások karbantartási műveleteinek javítása.

7.

A várakozások szerint a fókuszpontokkal kialakítandó kölcsönös kapcsolat megkönnyíti a kedvezményezett országokban a nemzeti adatközpontok számának növekedését és ezen államoknak a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerének végrehajtásában való fokozott részvételét, beleértve az IDC-adatok és termékek hatékonyabb és eredményesebb felhasználását. A projekt célja továbbá, hogy megerősítse a CTBTO, valamint az adott régió tudósai és tudományos intézményei közötti kölcsönös kapcsolatokat és együttműködést.

8.

A projekt szerves része lesz a CTBTO-ról szóló első együttes fellépés alapján kifejlesztett titkársági e-tanulási kapacitás igénybevétele. Ez olyan fórumot fog biztosítani, ahol a részvevők ismereteket szerezhetnek az e-tanulási termékek használatával kapcsolatban. A kedvezményezett államok felhasználói részéről küldött visszajelzések kedvező hatást gyakorolnak majd az e-tanulásra és a technikai segítségnyújtási projektekre egyaránt.

9.

A technikai segítségnyújtás célja, hogy erősítse a kedvezményezett államok kötelezettségvállalását a nemzeti adatközpontjuk titkárság általi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek tekintetében. Ezekre a tevékenységekre a CTBT-jegyzőköny I F.22. pontjában szereplő, a technikai segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések elősegítése érdekében kerül sor.

10.

A projekt várhatóan számos fontos előnnyel jár a CTBTO és a kedvezményezett országok számára, nevezetesen:

11.

A saját nemzeti adatközpontot létrehozó államok pénzügyi, technológiai és személyzeti támogatást kapnak az ideiglenes technikai titkárságtól, és ez a támogatás hozzásegíti a fogadó államokat a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerében való teljes körű részvételhez szükséges technikai szakértelem kifejlesztéséhez és fenntartásához.

12.

A kedvezményezett államokban magasabb fokú elismerése annak, hogy a nemzeti adatközpont létrehozása hogyan járulhat hozzá saját tudományos ismereteik gazdagításához és az IMS-adatok hogyan használhatók fel a régióbeli események elemzésére.

13.

Az IDC-adatokat átvevő és önállóan elemző nemzeti adatközpontok számának növekedése és földrajzi terjedése az IDC hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, ezáltal megkönnyítve a rendszer pontosságának fokozását (amint arra az ideiglenes technikai titkárság által 2005. április–júniusban végzett, az egész rendszerre kiterjedő első teljesítménypróba rávilágított).

14.

Az ideiglenes technikai titkárság két technikai szakértőt fog kijelölni, akik fókuszpontként tanácsadói szerepet töltenek be, a projekt időtartama alatt Afrikában tartózkodnak, és az IDC vezetőségével folytatott konzultáció alapján, valamint a vezetőség jóváhagyásával koordinálnak valamennyi tevékenységet. A kedvezményezett államokat megosztják a két fókuszpont között. Az egyes régiók munkája két szakaszra oszlik.

15.

1. szakasz: Technikai munkalátogatások az egyes országokban:

16.

2. szakasz: Nyomon követés

Az 1. szakasz befejezését követően a képzésen tanultak alapján a részvevőknek képeseknek kell lenniük az új ismeretek, a szoftver és a hardver alkalmazására, valamint ezen új eszközök telepítésére és működtetésére. A megszerzett készségek megszilárdítása és/vagy a fennmaradó hiányosságok pótlása érdekében a szakértők ismét felkeresik a kedvezményezett országokat, és felmérik, hogy a részvevők hogyan alkalmazzák az 1. szakaszban tartott képzésen tanultakat. E rövidebb ismétlő látogatások célja annak biztosítása, hogy a helyi technikai személyzet rutinszerűen tudja alkalmazni a titkársági adatokat és termékeket. Ezen erőfeszítéseket a helyi igényekhez és készségekhez igazítják, szem előtt tartva a fenntarthatóságot, annak érdekében, hogy a tevékenységek a projekt lezárását követően is folytatódjanak.

17.

A projekt befejezéseként valamennyi ország átfogó jelentést kap, amely ismerteti az elért eredményeket, a megfogalmazott és felmért szükségleteket és a felkeresett szervezetek közötti kapcsolatokat. Az egyes országokban végzendő további nyomon követő intézkedéseknek ez lesz az alapja.

a)

a félidős jelentés a projektek végrehajtásának első hat hónapja után;

b)

a végleges jelentés a projektek végrehajtásának végét követően legfeljebb egy hónappal.