20.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 344/125

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 16.)

a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről

(2008/969/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendeletre (2),

mivel:

(1)

A Bizottság, amely felelős az Európai Unió általános költségvetésének, valamint a Közösségek által kezelt minden más forrásnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét kellő mértékben figyelembe vevő végrehajtásáért, köteles küzdeni a csalás és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő minden más jogtalan tevékenység ellen.

(2)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 93–96. cikkének, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet megfelelő rendelkezéseinek módosítását, továbbá az európai adatvédelmi biztos ajánlásait (3) követően a korai előrejelző rendszerről szóló jelenlegi bizottsági határozat helyébe e határozatnak kell lépnie.

(3)

A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról szóló, 2008. december 17-i 1302/2008/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) létrehozza a támogatási és közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt harmadik felek releváns adatait tartalmazó adatbázist, és hozzáférést biztosít ezen adatbázishoz az intézményeknek – beleértve a költségvetési rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsoroltakat –, a végrehajtó ügynökségeknek, a költségvetési rendelet 185. cikke alá tartozó közösségi szerveknek, valamint a tagállamok és harmadik országok hatóságainak, nemzetközi szervezeteknek, és a költségvetés végrehajtásában részt vevő egyéb szerveknek.

(4)	A korai előrejelző rendszer célja olyan harmadik felekre vonatkozó, korlátozott terjesztésű információk köröztetése a Bizottságon és annak végrehajtó ügynökségein belül, akik veszélyt jelenthetnek a Közösségek pénzügyi érdekeire és jó hírére vagy a Közösségek által kezelt bármely más forrásra.

(5)

Mivel a végrehajtó ügynökségek a Bizottság felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőinek státusát töltik be a működési előirányzatok végrehajtása tekintetében, ugyanolyan hozzáféréssel kell rendelkezniük a korai előrejelző rendszerhez, mint amilyennel a bizottsági szolgálatok rendelkeznek az igazgatási és működési előirányzatok kezelése tekintetében.

(6)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 1. cikke (2) bekezdésének, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) értelmében folytatott szabályozói ellenőrző feladatainak, valamint vizsgálati és a csalás megelőzését célzó tevékenységeinek elvégzése érdekében hozzá kell férjen a korai előrejelző rendszerhez.

(7)

A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja a korai előrejelző rendszer igazgatását. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) felelős a figyelmeztető jelzések rendszerbe történő bevitelének, azok módosításának, illetve eltávolításának kérvényezéséért. Az ellenőrzés megfelelő szintjének megőrzése érdekében e kérelmeket a hierarchia megfelelő szintjén kell megtenni.

(8)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) előírja, hogy a személyes adatok Bizottság általi feldolgozása során be kell tartani a rendeletben rögzített, jogszerű feldolgozásra vonatkozó, valamint az adattovábbításhoz kapcsolódó követelményeket, továbbá hogy a Bizottság adatvédelmi biztosa értesíti az európai adatvédelmi biztost, aki előzetes vizsgálatnak veti alá az ilyen feldolgozást.

(9)

Az adatvédelmi rendelkezéseknek rögzíteniük kell azon személyek jogait, akiknek adatai az európai adatvédelmi biztos véleményével összhangban bevitték vagy bevihetik a korai előrejelző rendszerbe. Ami a korai előrejelző rendszerbe bevitt adatokat illeti, a tájékoztatáshoz való jogon belül meg kell különböztetni a harmadik fél két csoportját: a kiterjedtebb adatvédelmi jogokkal rendelkező természetes személyeket és a jogi személyeket.

(10)

Egyes adatvédelmi jogok a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében rögzített, eseti alapon elbírálandó és csak átmeneti időre alkalmazható kivételek hatálya alá tartoznak. E kivételeket kizárólag az adatbevitel és -módosítás – beleértve az érintett adat helyesbítését és eltávolítását is – kérelmezéséért felelős szolgálat alkalmazhatja.

(11)

Tekintettel arra, hogy a költségvetési rendelet 94. cikke szerinti kizárás speciális beszerzési/támogatási eljárásokra vonatkozik, e figyelmeztetések nem tartozhatnak a W5 szint alá: új kategóriát kell létrehozni számukra, nevezetesen a W1d-t, míg a W5 szintű figyelmeztetések kizárólag a valamennyi beszerzési/támogatási eljárásra vonatkozó kizárásokat jelzi.

(12)

Amennyiben a harmadik fél magatartása a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében súlyos szakmai kötelességszegésnek minősül, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő – a költségvetési rendelet 96. cikkének alkalmazásáról szóló bizottsági határozat meghozataláig annak biztosítása érdekében, hogy a folyamatban lévő szankciós eljárás ideje alatt a harmadik félnek nem ítélnek oda szerződést vagy támogatást – kizárásról tájékoztató jelzés ideiglenes bejegyzését kérelmezi.

(13)

A Bizottságnak különböző, az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke (közös kül- és biztonságpolitika, KKBP) alapján elfogadott közös álláspontokat végrehajtó tanácsi rendeleteknek kell megfelelnie, amelyek értelmében tilos pénzügyi és gazdasági forrásokat közvetve vagy közvetlenül meghatározott természetes vagy jogi személyek, csoportok vagy szervezetek rendelkezésére bocsátani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.   SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E határozat létrehozza a Bizottság korai előrejelző rendszerét, amely az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtását, valamint bármely más, a Közösségek által kezelt forrást érint.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

—

„harmadik felek”: pályázók, ajánlattevők, szerződő felek, szállítók, szolgáltatók, valamint ezek alvállalkozói, továbbá támogatást kérelmezők, a támogatások kedvezményezettjei, az azokkal szerződő felek, valamint azok a jogi személyek, amelyek a költségvetési rendelet 120. cikke értelmében közösségi támogatás kedvezményezettjétől pénzügyi támogatásban részesülnek,

—

„illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő”: a Bizottság költségvetési rendelet 59. cikkének értelmében vett felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselője, aki a belső szabályokkal összhangban felelős az Európai Közösségek általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) végrehajtásáért, ide értve a végrehajtó ügynökségek igazgatóit, valamint a költségvetési rendelet 59. cikkének értelmében igazgatói funkciót betöltő, átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt is.

3. cikk

A korai előrejelző rendszer figyelmeztető jelzései

(1)   A korai előrejelző rendszer figyelmeztető jelzéseinek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

a)

azon harmadik feleket azonosító információ, akik veszélyt jelentenek a Közösségek pénzügyi érdekeire, jó hírére vagy bármely más, a Közösségek által kezelt forrásra, mivel csalást vagy súlyos adminisztratív hibát követtek el vagy ezzel gyanúsíthatók, vagy végrehajtási határozat, illetve számottevő beszedési utalvány címzettjei, vagy a költségvetési rendelettel, illetve a KKBP-hez kapcsolódó pénzügyi korlátozásokkal összhangban kizárták;

b)

harmadik fél jogi személyek felett képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekre vonatkozó információk, amennyiben e személyek önmagukban veszélyt jelentenek a Közösségek pénzügyi érdekeire, jó hírére vagy bármely más, a Közösségek által kezelt forrásra, az a) pontban felsorolt okokból kifolyólag;

c)	a figyelmeztető jelzés típusa és az okok, amelyek miatt az a) pontban említett harmadik felek, vagy a b) pontban említett személyek fenyegetést jelentenek, valamint adott esetben a figyelmeztető jelzés időtartama és az adott figyelmeztető jelzésért felelős kapcsolattartó személy.

(2)   A korai előrejelző rendszerben szereplő adatok – az 1302/2008/EK, Euratom rendelet 1. cikke (2) bekezdésének és 1. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül – csak a költségvetés vagy bármely más, a Közösségek által kezelt forrás végrehajtásának céljára használhatók fel, beleértve a támogatási és a beszerzési eljárásokat, valamint a harmadik feleknek teljesített kifizetéseket.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az 1073/1999/EK rendelet és az 1074/1999/EK, Euratom rendelet szerinti vizsgálatok lefolytatásához, valamint információgyűjtési és -kiértékelési, továbbá a csalás megelőzését célzó tevékenységeihez, beleértve a kockázatelemzést is, használhatja fel ezeket az adatokat.

4. cikk

A korai előrejelző rendszer igazgatása

(1)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője vagy azon beosztottjai, akikre a költségvetési rendelet 62. cikke értelmében bizonyos feladatokat átruházott (a továbbiakban együtt: a számvitelért felelős tisztviselő), biztosítják a korai előrejelző rendszer igazgatását és megteszik a megfelelő technikai lépéseket.

Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) általi kérvényezést követően a számvitelért felelős tisztviselő viszi be a rendszerbe figyelmeztető jelzéseket, módosítja vagy távolítja el azokat.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő a technikai aspektusokra vonatkozó végrehajtási intézkedéseket fogad el, és meghatározza a megfelelő támogató eljárásokat, többek között a biztonság terén.

Ezen intézkedésekről tájékoztatja a Bizottság szolgálatait és a végrehajtó ügynökségeket.

5. cikk

A figyelmeztető jelzések bejegyzésére, módosítására vagy eltávolítására irányuló kérelem

(1)   A figyelmeztető jelzések bejegyzésére, módosítására vagy eltávolítására irányuló valamennyi kérelmet a számvitelért felelős tisztviselőnek kell címezni.

Csak az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy az IAS főigazgatója vagy valamely igazgatója nyújthat be ilyen kérelmet. E célból a mellékletben rögzített sablont használják.

(2)   Az a szolgálat, amely megállapítja, hogy valamely harmadik fél a 9. cikkben leírt egyik helyzetben van, figyelmeztető jelzésre irányuló kérelmet küld a számvitelért felelős tisztviselőnek, egy másolatot megküldve a korai előrejelző rendszer 7. cikkben említett tisztviselőjének, még akkor is, ha a harmadik fél már figyelmeztető jelzés tárgyát képezi.

(3)   A figyelmeztető jelzést kérelmező szolgálat a (2) bekezdésben leírt folyamattal összhangban a mellékletben szereplő sablont használva az alábbiakról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt:

a)	az érintett figyelmeztető jelzés információtartalmának bárminemű változása;

b)	a figyelmeztető jelzés eltávolítása, ha a jelzés kibocsátásának oka már nem áll fenn.

A figyelmeztető jelzések kapcsolattartó személyében bekövetkező változás mindazonáltal bejelenthető iktatott feljegyzésben.

(4)   A figyelmeztető jelzés bejegyzését kérelmező szolgálat felelős emellett a figyelmeztető jelzés következményeként a költségvetés végrehajtása tekintetében a 15–22. cikkel összhangban meghozandó intézkedések koordinálásáért.

(5)   Egy adott jogi személy felett képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogokkal rendelkező személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés aktiválásához pótlólagos, az érintett jogi személyre vonatkozótól különálló kérelemre van szükség.

6. cikk

A korai előrejelző rendszerhez való hozzáférés és a rendszer használata

(1)   A bizottsági szolgálatok és a végrehajtó ügynökségek a Bizottság által biztosított számviteli rendszeren (ABAC) keresztül közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a korai előrejelző rendszerben tárolt adatokhoz.

A valamely helyi rendszerért felelős bizottsági szolgálat vagy végrehajtó ügynökség használhatja azt a rendszert a korai előrejelző rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés érdekében, feltéve, hogy biztosított a helyi rendszer és az ABAC számviteli rendszer közötti adatkonzisztencia.

(2)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai ellenőrzik, hogy a korai előrejelző rendszer tartalmaz-e harmadik felekre vonatkozó figyelmeztető jelzést a következő esetekben:

a)	egyedi költségvetési kötelezettségvállalások esetében azok könyvelése előtt;

b)	globális költségvetési kötelezettségvállalások esetében azelőtt, hogy bármely egyedi jogi kötelezettségvállalást e globális kötelezettségvállalásra terhelnék;

c)	ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások esetében azelőtt, hogy megkötnék a későbbi kifizetésekre jogosultságot generáló jogi kötelezettségvállalást.

Amennyiben a c) pontban említett kötelezettségvállalások személyzeti kifizetéseket, illetve a megbeszéléseken vagy versenyeken való részvételhez kapcsolódó utazási költségek megtérítését fedezik, a korai előrejelző rendszerben szereplő bejegyzések előzetes ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó.

A beszerzési vagy támogatás-odaítélési eljárások esetében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai legkésőbb az odaítélésre vonatkozó határozat meghozatala előtt ellenőrzik, szerepel-e figyelmeztető jelzés a korai előrejelző rendszerben.

Mindazonáltal amennyiben az ajánlatkérő korlátozza azon pályázók számát, akiket felkért pályázat benyújtására vagy meghívásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy előzetes versenyeztetéssel történő tárgyalásos eljárásban való részvételre, az ellenőrzéseket a pályázók kiválasztásának lezárása előtt kell végrehajtani.

Az előzetes jóváhagyásra benyújtott alvállalkozók esetében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai előbbi kockázatelemzése alapján dönthetnek úgy, hogy nem ellenőrzik a korai előrejelző rendszerben, van-e figyelmeztető jelzés.

(3)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai a következő helyzetekben a (2) bekezdéssel összhangban ellenőrzik, hogy az érintett harmadik fél felett képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyre vonatkozóan szerepel-e figyelmeztető jelzés a korai előrejelző rendszerben:

a)	amennyiben az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai előbbi kockázatelemzése alapján szükségesnek ítélik az ellenőrzést;

b)

amennyiben az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai által annak bizonyítékaként bekért dokumentumok, hogy az érintett harmadik fél nincsen a költségvetési rendelet 93. cikkének (1) bekezdésében leírt helyzetek valamelyikében, ilyen személyekre vonatkozik.

(4)   A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a figyelmeztető jelzésért felelős speciális kapcsolattartó személy kérésre minden releváns információt az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai rendelkezésére bocsát. A kizárásról tájékoztató jelzésekre az 1302/2008/EK, Euratom rendelet 12. cikke alkalmazandó.

(5)   A (2)–(4) bekezdés alkalmazandó a 300 EUR-t meghaladó kiadások előlegszámláira is. Ebben az esetben az előlegelszámoló tisztviselő, mielőtt bármilyen jogi kötelezettségvállalást tenne harmadik fél felé, a rendelkezésére bocsátott információk alapján ellenőrzi, van-e figyelmeztető jelzés a korai előrejelző rendszerben.

7. cikk

A korai előrejelző rendszer tisztviselői

(1)   Az OLAF vagy az IAS főigazgatója és valamennyi felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a korai előrejelző rendszerért felelős tisztviselőnek kijelöl beosztottai közül legalább egy tisztviselőt vagy ideiglenes alkalmazottat.

Értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt a kinevezett személyek listájáról és annak minden változásáról.

(2)   A korai előrejelző rendszerért felelős tisztviselő betekinthet a valamennyi olyan harmadik felet, illetve harmadik fél felett képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyt tartalmazó listába, amelyekre/akikre vonatkozóan a korai előrejelző rendszer figyelmeztető jelzést tartalmaz. A korai előrejelző rendszert érintő kérdések tekintetében biztosítja a kapcsolatot a szolgálat és a számvitelért felelős tisztviselő között. Emellett segítséget nyújt a szolgálatnak a szolgálat által kért figyelmeztető jelzésekre vonatkozó információk továbbítása terén, valamint a figyelmeztető jelzések következményeként meghozandó intézkedések tekintetében.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő rendszeresen közzéteszi a Költségvetési Főigazgatóság belső weboldalán a korai előrejelző rendszerért felelős valamennyi tisztviselőt tartalmazó, aktualizált listát.

8. cikk

Adatvédelem és az érintettek jogai

(1)   Az ajánlati felhívásban és az ajánlattételi felhívásban, illetve ezek hiányában a szerződések és támogatások odaítélése előtt az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai tájékoztatják a harmadik feleket az őket érintő azon adatokról, amelyek bekerülhetnek a korai előrejelző rendszerbe, valamint azokról a szervekről, amelyek felé ezen adatok továbbításra kerülhetnek. Amennyiben a harmadik fél jogi személy, az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai tájékoztatják a jogi személy felett képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyeket is.

(2)   A figyelmeztető jelzés bejegyzését kérelmező szolgálat felelős az azon természetes vagy jogi személlyel való kapcsolatért, amelynek/akinek adatait bevitték a korai előrejelző rendszerbe (a továbbiakban: az érintett fél):

a)	tájékoztatja az érintett felet az azt közvetlenül érintő valamennyi W5a kizárásról tájékoztató jelzés aktiválására, frissítésére és eltávolítására irányuló kérelemről és megjelöli annak okát;

b)	válaszol az érintett féltől érkező, a pontatlan vagy hiányos személyes adatok helyesbítésére vonatkozó kérelemre és minden más, az érintett féltől érkező kérelemre és kérdésre.

Mindazonáltal a figyelmeztető jelzés bejegyzését kérő szolgálat dönthet úgy, hogy a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében rögzített korlátozások alkalmazandók.

(3)   A (2) bekezdésben rögzített tájékoztatási követelmények sérelme nélkül a megfelelő módon azonosított természetes személyek tájékoztatást kérhetnek a számvitelért felelős tisztviselőtől arra vonatkozóan, hogy szerepelnek-e a korai előrejelző rendszerben.

A figyelmeztető jelzés bejegyzését kérő szolgálat arra vonatkozó döntésétől függően, hogy alkalmazandók-e a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében rögzített korlátozások, a számvitelért felelős tisztviselő írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja az adott személyt arról, hogy szerepel-e a korai előrejelző rendszerben.

Amennyiben a személy szerepel a rendszerben, a számvitelért felelős tisztviselő csatolja az adott személyre vonatkozóan a korai előrejelző rendszerben tárolt adatokat. Erről tájékoztatja az érintett figyelmeztető jelzés bejegyzését kérő szolgálatot.

(4)   Az eltávolított figyelmeztető jelzések csak audit- és vizsgálati célokra hozzáférhetők, és nem lehetnek láthatóak a korai előrejelző rendszer felhasználói számára.

Mindazonáltal a természetes személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések adattartalma a figyelmeztető jelzés eltávolítását követően ilyen célokra is csak öt évig maradhat hozzáférhető.

2.   SZAKASZ

A KORAI ELŐREJELZŐ RENDSZERBE BEVITT INFORMÁCIÓ

9. cikk

A figyelmeztető jelzések kategóriái

A bejegyzést kérő szolgálat tudomására hozott tények jellegétől és komolyságától függően a figyelmeztető jelzések az alábbi öt kategóriába sorolhatók:

1.	W1: az információ elegendő okot szolgáltat annak feltételezéséhez, hogy valószínű a csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapítása; illetve harmadik fél – a költségvetési rendelet 94. cikke szerinti – kizárását követően megelőző intézkedések meghozatalára van szükség;

2.	W2: harmadik félre vonatkozóan súlyos adminisztratív hibát vagy csalást állapítottak meg;

3.	W3: a harmadik fél vagy folyamatban lévő, végrehajtási határozatról szóló értesítést maga után vonó bírósági eljárás alanya, vagy súlyos adminisztratív hiba vagy csalás miatt folyik ellene jogi eljárás;

4.	W4: a harmadik fél a Bizottság által kibocsátott, bizonyos összeget meghaladó beszedési utalvány címzettje, amelyre a kifizetés már jelentősen késedelmes;

5.	W5: a harmadik fél a költségvetési rendelettel vagy a KKBP-hez kapcsolódó pénzügyi korlátozásokat kiszabó tanácsi rendeletekkel összhangban került kizárásra.

10. cikk

W1 figyelmeztető jelzések

(1)   Az OLAF akkor kérelmezi W1a figyelmeztető jelzés aktiválását, ha vizsgálatai már korai szakaszban elegendő okot szolgáltatnak annak feltételezéséhez, hogy valószínű a csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapítása harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek. Az OLAF tájékoztatja e kérelmekről az érintett szolgálat korai előrejelző rendszerért felelős tisztviselőjét.

(2)   Az OLAF vagy az IAS akkor kérelmezi W1b figyelmeztető jelzés aktiválását, ha vizsgálataik elegendő okot szolgáltatnak annak feltételezéséhez, hogy valószínű a csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapítása harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek. E kérelmekről tájékoztatják az érintett szolgálat korai előrejelző rendszerért felelős tisztviselőjét.

(3)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor kérelmezi W1c figyelmeztető jelzés aktiválását, ha a Számvevőszék vagy annak belső ellenőrzési részlege által végrehajtott vizsgálatok vagy bármely más, a felelősségi körében elvégzett, vagy a tudomására hozott audit vagy vizsgálat végső megállapításai elegendő okot szolgáltatnak annak feltételezéséhez, hogy valószínű a csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapítása harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek.

(4)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor kérelmezi W1d figyelmeztető jelzés aktiválását, ha a költségvetési rendelet 94. cikkének a) vagy b) pontjával összhangban egy adott eljárás során kizár egy pályázót vagy ajánlattevőt a szerződés vagy támogatás odaítéléséből.

Az 1302/2008/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerint bejegyzett kizárásról tájékoztató jelzések a korai előrejelző rendszer szempontjából W1d figyelmeztető jelzésnek minősülnek.

(5)   A W1 figyelmeztető jelzés maximum hat hónapig marad aktív. Automatikusan eltávolításra kerül. Amennyiben a figyelmeztető jelzést fenn kell tartani, és nem léphet helyébe ezen időszakon belül másik típusú figyelmeztető jelzés, új kérelmet kell benyújtani.

11. cikk

W2 figyelmeztető jelzések

(1)   Az OLAF vagy az IAS akkor kérelmezi W2a figyelmeztető jelzés aktiválását, ha vizsgálataik csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapításához vezetnek harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek.

(2)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor kérelmezi W2b figyelmeztető jelzés aktiválását, ha az Európai Számvevőszék vagy annak belső ellenőrzési részlege által végrehajtott vizsgálatok vagy bármely más, a felelősségi körében elvégzett, vagy a tudomására hozott audit vagy vizsgálat eredményeként írásos megállapítás készült harmadik féllel kapcsolatos csalásról vagy súlyos adminisztratív hibáról, különösen azon harmadik felek esetében, amelyek az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körében közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek.

(3)   A W2 figyelmeztető jelzés maximum hat hónapig marad aktív. Automatikusan eltávolításra kerül. Amennyiben a figyelmeztető jelzést fenn kell tartani, és nem léphet helyébe ezen időszakon belül másik típusú figyelmeztető jelzés, új kérelmet kell benyújtani.

12. cikk

W3 figyelmeztető jelzések

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő akkor visz be W3a figyelmeztető jelzést a rendszerbe, ha harmadik félhez kapcsolódó végrehajtási határozatról kap értesítést a Főtitkárságtól.

(2)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor kérelmezi W3b figyelmeztető jelzés aktiválását, ha tudomására jut, hogy harmadik felek ellen – különösen azok ellen, amelyek az ő felelősségi körében közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek – súlyos adminisztratív hiba vagy csalás miatt jogi eljárás folyik.

Mindazonáltal amennyiben az OLAF által folytatott vizsgálatok vezetnek ilyen jogi eljárásokhoz vagy az OLAF segítséget nyújt ezen eljárásokhoz vagy nyomon követi azokat, akkor az OLAF-nak kell kérelmeznie a megfelelő W3b figyelmeztető jelzést.

(3)   A W3 figyelmeztető jelzés mindaddig aktív marad, amíg jogerős ítélet nem születik vagy az ügy más módon nem kerül rendezésre.

13. cikk

W4 figyelmeztető jelzések

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő azon harmadik féllel kapcsolatban visz be W4 figyelmeztető jelzést a rendszerbe, amely a Bizottság által kibocsátott, bizonyos összeget meghaladó olyan beszedési utalvány címzettje, amelynek kifizetése már jelentősen késedelmes.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő megállapítja a lényeges összegek meghatározásához használandó küszöbértékre, valamint a W4 figyelmeztető jelzések bejegyzésének határidejére vonatkozó belső iránymutatást.

(3)   A W4 figyelmeztető jelzés mindaddig aktív marad, míg a tartozást nem rendezik. A tartozás rendezését követően a számvitelért felelős tisztviselő eltávolítja a figyelmeztető jelzést.

14. cikk

W5 figyelmeztető jelzések

(1)   Az 1302/2008/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerint bejegyzett kizárásról tájékoztató jelzések a korai előrejelző rendszer szempontjából W5a figyelmeztető jelzésnek minősülnek.

(2)   Azon természetes vagy jogi személyekre, csoportokra vagy szervezetekre vonatkozóan, amelyekre tanácsi rendelet kapcsán a KKBP-hez kapcsolódó pénzügyi korlátozást róttak ki, az érintett jogszabályért felelős bizottsági szolgálat kérésére W5b figyelmeztető jelzést kell bejegyezni mindaddig, amíg a személlyel, csoporttal vagy szervezettel szembeni korlátozások érvényben vannak. A figyelmeztető jelzés tartalmazza a korlátozást kiszabó rendeletre, illetve a vonatkozó végrehajtási aktusra való hivatkozást.

(3)   A kizárásról tájékoztató jelzések bejegyzésére a következő szabályok vonatkoznak:

a)

Amennyiben az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a), b), c), d) vagy e) pontját alkalmazva ki kíván zárni egy harmadik felet, lehetőséget kell biztosítania az érintett harmadik fél számára, hogy írásban kifejthesse álláspontját. A harmadik félnek legalább 14 naptári napot kell biztosítani erre. Mielőtt a 93. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján kizárná a harmadik felet, a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő tanácskozik a Jogi Szolgálattal és a Költségvetési Főigazgatósággal. A kizárás időtartamára vonatkozó lehetséges bizottsági döntés függvényében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az 1302/2008/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban kizárásról tájékoztató jelzés ideiglenes bejegyzését kéri és a lehető leghamarabb a Bizottsághoz utalja az ügyet. A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő már azelőtt kérelmezheti W5a kizárásról tájékoztató jelzés ideiglenes bejegyzését, mielőtt az érintett harmadik félnek megadná a lehetőséget álláspontja kifejtésére. Alternatív lehetőségként kérelmezheti W2 figyelmeztető jelzés bejegyzését.

b)

Amennyiben az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet 96. cikke szerinti eljárást kíván indítani, lehetőséget kell biztosítania az érintett harmadik fél számára, hogy írásban kifejthesse álláspontját. A harmadik félnek legalább 14 naptári napot kell biztosítani erre. A Jogi Szolgálattal és a Költségvetési Főigazgatósággal folytatott konzultációt követően és a Bizottság közigazgatási szankcióról szóló lehetséges határozata függvényében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az 1302/2008/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban kérelmezheti W5a kizárásról tájékoztató jelzés ideiglenes bejegyzését, amennyiben a harmadik fél magatartása súlyos szakmai kötelességszegésnek minősül a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének értelmében.

c)	A W5a figyelmeztető jelzés költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének b), c), e) vagy f) pontjával összhangban történő végleges bejegyzése iránti bármely kérelemnek tartalmaznia kell a kizárás Bizottság által meghatározott időtartamát.

3.   SZAKASZ

A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK KÖVETKEZMÉNYE A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA TEKINTETÉBEN

15. cikk

A figyelmeztető jelzések hatása a költségvetési műveletekre

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő felfüggeszt minden kifizetést azon kedvezményezett felé, amelyre vonatkozóan W2, W3, W4 vagy W5 figyelmeztető jelzést jegyeztek be. Értesíti az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt és felkéri, hogy indokolja meg, miért kellene teljesíteni a kifizetéseket a W2, W3b vagy W5a figyelmeztető jelzés megléte ellenére.

(2)   A megelőző végrehajtási határozatokat követő W5b és W3a figyelmeztető jelzéseket kivéve haladéktalanul teljesíteni kell azokat a kifizetéseket, amelyek valóban esedékesnek bizonyultak az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzése során, amikor a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 106. cikkének (4) bekezdésével összhangban, vagy szerződés vagy a támogatás 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételeivel összhangban felfüggesztette a kifizetési határidőt.

A számvitelért felelős tisztviselő azonban csak az illetékes felhatalmazásra jogosult tisztviselő indokolással ellátott megerősítésének, miszerint az esedékes kifizetést végre kell hajtani, kézhezvételét követően engedélyezheti a felfüggesztett kifizetés teljesítését. E megerősítés hiányában fenntartják a kifizetés felfüggesztését és a kifizetési megbízást adott esetben vissza kell küldeni az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

Amennyiben valamely kifizetést W4 figyelmeztető jelzést követően a költségvetési rendelet 73. cikkével, illetve a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 83. cikkével összhangban beszámítás útján teljesítették, vagy amennyiben végrehajtható végrehajtási határozatot követően kifizetést teljesítettek, a számvitelért felelős tisztviselő megfelelő módon iktatott feljegyzést készít.

(3)   Azon harmadik fél vonatkozásában, amely kapcsán W5 figyelmeztető jelzést bocsátottak ki, nem tehető egyedi költségvetési kötelezettségvállalás, nem könyvelhető globális kötelezettségvállaláson alapuló egyedi jogi kötelezettségvállalás a költségvetési számlákra, továbbá nem köthető ideiglenes kötelezettségvállaláson alapuló jogi kötelezettségvállalás.

16. cikk

A W1 figyelmeztető jelzés következménye

A W1 figyelmeztető jelzést csak tájékoztatási céllal jegyzik be, és nem von maga után más következményeket, mint megerősített monitoringintézkedéseket.

17. cikk

A W2, W3b és W4 figyelmeztető jelzések következményei a szerződések vagy támogatások odaítélési eljárására

(1)   Amennyiben a rendszerben W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzés szerepel abban az időpontban, amikor az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban betekintenek a korai előrejelző rendszerbe, előbbi – ha az eljárás előrehaladottsági foka lehetővé teszi – tájékoztatja az érintett szerződés vagy támogatás odaítéléséért felelős értékelő bizottságot a figyelmeztető jelzés meglétéről, amennyiben a figyelmeztető jelzés megléte új, a szerződés vagy a támogatás odaítélése kapcsán megvizsgálandó elemnek minősül. Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő figyelembe veszi ezt az információt, különösen, ha a korai előrejelző rendszerben bejegyzett harmadik fél az értékelő bizottság listájának elején szerepelne.

(2)   Amennyiben az értékelő bizottság listáját olyan harmadik fél vezeti, amellyel szemben W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzést jegyeztek be, az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, kellő mértékben figyelembe véve a Közösségek pénzügyi érdekeinek és jó hírének védelmére vonatkozó kötelezettségét, a figyelmeztető jelzés jellegét és komolyságát, a szerződés vagy támogatás összegét és időtartamát, valamint adott esetben végrehajtásának sürgős voltát, a következő döntések egyikét hozza:

a)	a szerződés vagy támogatás odaítélése a harmadik félnek annak ellenére, hogy szerepel a korai előrejelző rendszerben, és annak biztosítása, hogy megerősített monitoringintézkedéseket hoznak;

b)

amennyiben a figyelmeztető jelzés megléte objektívan megkérdőjelezi a kiválasztási és odaítélési feltételeknek való megfelelés eredeti értékelését, a kiválasztási és odaítélési feltételeknek való megfelelés értékelő bizottságétól eltérő értékelése alapján a szerződés vagy támogatás odaítélése más pályázónak vagy ajánlattevőnek, döntését kellőképpen megindokolva;

c)	az eljárás lezárása a szerződés odaítélése nélkül, kellőképpen megindokolva azt az ajánlattevőknek nyújtott tájékoztatásban.

Amennyiben az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a c) ponttal összhangban az eljárás lezárása mellett dönt, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 142. cikkében rögzített sürgősségi határidőkkel meghívásos eljárás alkalmazható a szerződés új eljárás keretében történő odaítélésére.

18. cikk

A W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzések következményei a meglévő szerződésekre vagy támogatásokra

(1)   Amennyiben a W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzést folyamatban lévő szerződés vagy támogatás teljesítéséhez vagy odaítéléséhez, illetve a vonatkozó odaítélési eljáráshoz kapcsolódó okokból jegyezték be, az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, miután kellő mértékben figyelembe vette az érintett kockázatokat, a figyelmeztető jelzés jellegét és indoklását, a szerződés vagy támogatás végrehajtására gyakorolt valószínű következményeit, különös tekintettel a végrehajtás összegére, időtartamára és adott esetben sürgős voltára, a következő intézkedések egyikét vagy közülük többet hozhat:

a)	dönthet úgy, hogy hagyja a vállalkozót vagy a kedvezményezettet, megerősített monitoringintézkedések mellett hadd folytassa a szerződés vagy a támogatás teljesítését;

b)

a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 106. cikkének (4) bekezdésével összhangban további ellenőrzések érdekében felfüggesztheti a kifizetések határidejét, hogy további kifizetések teljesítése előtt megbizonyosodjon róla, hogy a kiadások támogathatók, majd ezt követően teljesítheti a valóban esedékes kifizetéseket;

c)	a költségvetési rendelet 103. és 119. cikkével összhangban felfüggesztheti a szerződés vagy a támogatás teljesítését;

d)	amennyiben az tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, megszüntetheti a szerződést vagy a támogatást.

(2)   Amennyiben a W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzést nem folyamatban lévő szerződés vagy támogatás teljesítéséhez vagy odaítéléséhez, illetve a vonatkozó odaítélési eljáráshoz kapcsolódó okokból jegyezték be, az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, a figyelmeztető jelzés típusától és a folyamatban lévő szerződés vagy támogatás teljesítésére várhatóan gyakorolt következményektől függően, miután kellő mértékben figyelembe vette az érintett kockázatokat, beleértve a bírósági eljárás kockázatát is, a következő intézkedéseket hozhatja:

a)	alkalmazhatja az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett opciók egyikét vagy közülük többet;

b)	megszüntetheti a szerződést vagy a támogatást, amennyiben az tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a szerződésbontást olyan új elemek felmerülése esetén, amelyek indokolják a Bizottság valódi bizalomvesztését és fenyegetést jelentenek a Közösségek jó hírére.

19. cikk

A W3a figyelmeztető jelzés következménye

(1)   Amennyiben valamely harmadik fél megelőző végrehajtási határozatnak megfelelő W3a figyelmeztető jelzés alanya, a számvitelért felelős tisztviselő mindaddig fenntartja valamennyi kifizetés felfüggesztését, amíg a fő hitelező követelésével kapcsolatban végleges bírói döntés nem születik, ha az alkalmazandó nemzeti jog ezt írja elő. Amennyiben a megelőző végrehajtási határozat ítélet alapján egy adott összegre korlátozódik (korlátozott végrehajtás), a számvitelért felelős tisztviselő eddig az összegig függeszti fel a kifizetéseket.

(2)   Amennyiben valamely harmadik fél végrehajtható végrehajtási határozatnak megfelelő W3a figyelmeztető jelzés alanya, az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai a számvitelért felelős tisztviselővel szorosan együttműködve a végrehajtási határozat kedvezményezettje felé teljesítik a végrehajtás összegéig azt a kifizetést, amelyet a Bizottság vagy a végrehajtó ügynökség eredetileg a végrehajtási határozat alanyának kellett volna kifizessen.

(3)   A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha a végrehajtási határozat végrehajtása nagy valószínűséggel zavart okoz a Bizottság vagy a végrehajtó ügynökség zökkenőmentes működésében. Ez esetben a számvitelért felelős tisztviselő az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 1. cikkére hivatkozik.

20. cikk

A W4 figyelmeztető jelzés következménye

(1)   Amennyiben valamely harmadik fél W4 figyelmeztető jelzés alanya, a számvitelért felelős tisztviselő szisztematikusan megvizsgálja a közösségi jogosultságok e harmadik fél felé esedékes kifizetésekkel való, a költségvetési rendelet 73. cikkével, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 83. cikkével összhangban történő ellentételezésének lehetőségét.

(2)   Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő figyelembe veszi ezen információt, mielőtt e harmadik félnek bármilyen új szerződést vagy támogatást ítélne oda.

21. cikk

A W5 figyelmeztető jelzések következményei a szerződések vagy támogatások odaítélési eljárására

Az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet 93. cikkével és 114. cikkének (3) bekezdésével, vagy a KKBP-hez kapcsolódó pénzügyi korlátozásokat kiszabó alkalmazandó tanácsi rendelettel összhangban a kizárási feltételek értékelésének szakaszában kizárja azt a harmadik felet a szerződés vagy támogatás odaítélési eljárásban való részvételből, amely W5 figyelmeztető jelzés alanya.

22. cikk

A W5 figyelmeztető jelzés a meglévő szerződésekre és támogatásokra gyakorolt speciális következményei

(1)   Amennyiben a W5a figyelmeztető jelzést olyan okokból jegyezték be, amelyek nagy valószínűséggel hatással vannak a már aláírt szerződések vagy támogatások végrehajtására, az illetékes felhatalmazással engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő intézkedéseket hozza:

a)

amennyiben a szerződés vagy a támogatás feltételei lehetővé teszik és amennyiben a W5 figyelmeztető jelzés oka valamely folyamatban lévő szerződés vagy támogatás teljesítéséhez vagy odaítéléséhez kapcsolódik: i. ellenőrzés céljából felfüggeszti a kifizetéseket, a valóban esedékes kifizetéseket teljesíti és visszafizettet minden, jogosulatlanul kifizetett összeget, ha lehetséges, ellentételezve azokat az esedékes kifizetésekkel; ii. megszünteti a szerződést vagy a támogatást;

b)	minden más esetben a 18. cikk (1) bekezdésében említett opciók egyikét alkalmazza.

(2)   Hacsak az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontokat végrehajtó azon tanácsi rendeletek, amelyeken a W5b figyelmeztető jelzések alapulnak, másképp nem rendelkeznek, a következő szabályok alkalmazandók:

a)	semmilyen forrás nem bocsátható sem közvetlenül, sem közvetve a vonatkozó tanácsi rendeletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, csoportok vagy szervezetek rendelkezésére, vagy adható át ezek javára;

b)	semmilyen gazdasági erőforrás nem bocsátható sem közvetlenül, sem közvetve a vonatkozó tanácsi rendeletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, csoportok vagy szervezetek rendelkezésére, vagy adható át ezek javára.

23. cikk

A Bizottsághoz utalás

Kivételes körülmények között, ide értve azokat a helyzeteket, amelyekben az érintet kockázat reputációs vagy politikai jellegű, és amelyekben a 15–22. cikk nem biztosít megfelelő megoldást, az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az ügyet a Bizottság érintett szakpolitikai területért felelős tagjához utalja, aki azt továbbutalhatja a Bizottsághoz.

A Főtitkárságot minden lényeges lépésről tájékoztatni kell.

4.   SZAKASZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Azok a szolgálatok, amelyek e határozat elfogadása előtt kérelmezték figyelmeztető jelzés bejegyzését, e határozattal összhangban továbbra is felelősek maradnak a kérelmükre bejegyzett figyelmeztető jelzések módosításáért és eltávolításáért.

(2)   Azon kizárások esetében, amelyekről valamely illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő 2007. május 1. előtt a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontja alapján döntött, a kizárási időszak időtartamának figyelembe kell vennie a bűnügyi nyilvántartások nemzeti jog szerinti elévülési idejét. E kizárásokra az ítéletről szóló értesítés napjától számított maximum négyéves időtartam alkalmazandó. E maximális időtartam lejáratát követően az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kérelmezi a figyelmeztető jelzés eltávolítását.

25. cikk

A korai előrejelző rendszerről szóló határozat hatályon kívül helyezése

A korai előrejelző rendszerről szóló C(2004)193/3 bizottsági határozat (8)2009. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

26. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

27. cikk

Közzététel

Ezt a határozatot tájékoztatás céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában közé kell tenni.

Az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályokhoz kell csatolni.

---

(1)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(2)  HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(3)  Az európai adatvédelmi biztos 2006. december 6-i véleménye a korai előrejelző rendszerrel kapcsolatos előzetes ellenőrzésre vonatkozó, a Bizottság adatvédelmi biztosától kapott értesítésről (2005-120. számú ügy).

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 12 oldalát.

(5)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(6)  HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8)  A Hivatalos Lapban nem tették közzé.

---

---