15.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/22

(1)

A harmonizált fogyasztói árindexek (Harmonised Indices of Consumer Prices, a továbbiakban: HICP) olyan harmonizált inflációs adatok, amelyekre a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak az EK-Szerződés 121. cikkében megfogalmazott feladatai ellátásához szüksége van. A HICP-k a fogyasztóiár-infláció nemzetközi összehasonlításait hivatottak megkönnyíteni. Fontos mutatóként szolgálnak a monetáris politika alakítása során.

(2)

A HICP teljes körű fogalmi keretet alkot. Igen jelentős haladás történt a módszerek harmonizálása terén a kezdeti végrehajtási intézkedések elfogadása óta, de az össze nem hasonlíthatóság hatálya továbbra is a mintavételre, helyettesítésre, minőségi kiigazításra és aggregálási eljárásokra terjed ki.

(3)

A meglévő HICP-keret a HICP-et Laspeyres-típusú indexként határozza meg, amely a fogyasztói szükségletek közvetlen kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások megszerzéséhez szükséges pénz vásárlóerejét mutatja. E fogalommeghatározás a fogyasztói inflációnak az Európai Unión és különösen az euróövezeten belüli, jelenlegi értelmezését tükrözi.

(4)

A HICP a fogyasztók által vásárolt összes termék árára vonatkozik, ha fogyasztási mintákat – azaz alapvető kiadási kategóriák szerint meghatározott termékeket (súlyok) – kívánnak fenntartani. E kategóriák fogyasztási cél szerint megkülönböztethető, egyértelműen meghatározott fogyasztási szegmensekből állnak. A statisztikai sokaságban az összes termékkínálat-sorozatot teljes körűen fogyasztási szegmensekre lehet felosztani. A fogyasztási szegmensek időben viszonylag állandóak, bár a fogyasztási szegmenst tartalmazó termékkínálatok változni fognak, követve a piacok fejlődését.

(5)

A rendeltetés szerinti fogyasztási szegmensek fogalma ezért fontos a mintavétel, valamint a minőségváltozás és a minőségi kiigazítás jelentésének szempontjából. Mindazonáltal e fogalom félreérthetősége az aggregálás azon szintjét érinti, amelyen meghatározzák és alkalmazzák.

(6)

A termékkínálatok tartománya időben változni fog aszerint, ahogyan a kiskereskedők és gyártók megváltoztatják vagy helyettesítik a termékeket. A HICP a jelenleg rendelkezésre álló valamennyi termékkínálat bemutatását teszi szükségessé a referencia-időszakban kiválasztott, rendeltetés szerinti fogyasztási szegmenseken belül annak érdekében, hogy az inflációra gyakorolt hatásukat mérni lehessen. Ez különösen a már korábbi termékek új modelljeire vagy változataira vonatkozik.

(7)

A minőségváltozás így arra a mértékre vonatkozik, amelyen a rendelkezésre álló termékek képesek megfelelni azon fogyasztási szegmens rendeltetésének, amelyhez tartoznak. A minőségváltozást a konkrét termékek tulajdonságai alapján kell vizsgálni a fogyasztási szegmensen belül.

(8)

E kérdések kezeléséhez a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről szóló, 1996. szeptember 9-i 1749/96/EK bizottsági rendeletet (3) illetően több pontosításra és módosításra van szükség a HICP-ek összehasonlíthatóságának bizosítása, valamint megbízhatóságuk és helytállóságuk fenntartása érdekében, a 2494/95/EK rendelet 5. cikkével összhangban.

(9)

Emiatt tovább kell pontosítani a HICP céljait és fogalommeghatározását annak tisztázása érdekében, hogy azok mely esetekben határozzák meg a mintavételre, helyettesítésre és minőségi kiigazításra vonatkozó tényleges gyakorlatokat; a HICP és annak formája előírt bemutatásának biztosítása, valamint a mintavételre, helyettesítésre, minőségi kiigazításra és aggregálási eljárásokra vonatkozó további minimumszabályok meghatározása érdekében.

(10)

A mintavételt, helyettesítést és minőségi kiigazítást illetően egyértelmű statisztikai célt kell meghatározni, valamint biztosítani kell, hogy a HICP-intézkedések közelítsenek a célhoz, ésszerűen kevés bizonytalansággal, illetve hibával a torzítás és variancia tekintetében. Figyelembe kell venni a torzítatlanság és a pontosság közötti fordított arányosságot.

(11)

A HICP célsokaságának további pontosítása, valamint a HICP-kosár „állandósága” problémájának megoldása érdekében a „rendeltetés szerinti fogyasztási szegmensek” fogalma megvalósítható megoldást kínál, mivel beépítheti a szükséges állandóságot a Laspeyres-típusú indexbe és értelmet ad a fogalomnak a fejlődő piacok világában.

(12)

Biztosítani kell a fogyasztási szegmensek oly módon történő kiválasztását a referencia-időszakban, hogy azok az ügyletek teljes megoszlását bemutassák, és hogy a helyettesítések fenntartsák a jelenlegi termékkínálatok bemutatását a HICP-ben már bemutatott fogyasztási szegmenseken belül. A háztartások fogyasztási célú, végső pénzügyi kiadásának bemutatása a fejlődő piacok dinamikus jellegét kell, hogy tükrözze.

(13)

Biztosítani kell, hogy a tagállamok arra vonatkozó megállapításai, hogy minőségváltozás következett-e be, a szóban forgó fogyasztási célok szempontjából fontos jellemzőket meghatározó, bizonyított árkülönbségeken alapuljanak. E célból a Bizottságnak (Eurostat) különleges minőségi kiigazítási szabványokat kell kidolgoznia, eseti alapon.

(14)

Ezenkívül bővíteni az elemi aggregátumok fogalmát és tovább kell harmonizálni az aggregálási és helyettesítési gyakorlatokat az elemi aggregátumokon belül.

(15)

A 2494/95/EK rendelet 13. cikkének megfelelően figyelembe vették a költséghatékonyság elvét.

(16)

Az 1749/96/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (4) létrehozott Statisztikai Programbizottság véleményével,

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

2.

A szöveg a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Elvek

(1)   A HICP olyan mintavételen alapuló statisztika, amely az átlagos árváltozást mutatja a célsokaságban az aktuális index naptári hónapja és azon időszak között, amelyhez hasonlítják.

(2)   A statisztikai sokaságban valamennyi ügylet sorozatát teljes körűen részsorozatokra lehet felosztani, amelyek azoknak a termékkínálatoknak felelnek meg, amelyekhez az adott ügyletek tartoznak. Ezeket az Ia. mellékletben megadott, négy számjegyű kategóriák és alkategóriák szerint osztályozzák, amely a COICOP nemzetközi osztályozáson alapul, és amely COICOP/HICP-ként (egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása, a HICP igényeihez igazítva) ismert.

(3)   A HICP-t a Laspeyres-típusú képlettel össszhangban lévő képlet felhasználásával kell kiszámítani.

(4)   A fogyasztási szegmensek képezik a rögzített tárgyakat a HICP által figyelembe veendő indexkosárban.

(5)   A HICP-ben alkalmazott árak a háztartások által az egyéni termékek és szolgáltatások vásárlásakor pénzügyletek során fizetett beszerzési árak.

(6)   Amennyiben a termékek és a szolgáltatások ingyenesen hozzáférhetők a fogyasztók számára, és később ezekre ki kell fizetniük a tényleges árat, akkor a nulla ár és a tényleges ár közötti különbséget, és fordítva, figyelembe kell venni a HICP-ben.

(7)   A HICP valódi árváltozást mér, függetlenül a minőségváltozástól. Ez:

(8)   A minőségváltozást illetően a megállapításnak bizonyítottan egy helyettesítő termékkínálat és azon termékkínálat specifikációja közötti különbségen kell alapulnia, amelyet a mintában helyettesített. Különbség van a termékkínálatok olyan jelentős ármeghatározó jellemzői között mint a márka, az anyag vagy a kivitelezés, amelyek fontosak a szóban forgó fogyasztási cél szempontjából.

Nem jár minőségváltozással a HICP-minta átfogó, éves vagy ennél ritkább felülvizsgálata. Felvétele a megfelelő láncszemek létrehozása útján történik. A HICP-minta felülvizsgálatai nem szüntetik meg annak szükségességét, hogy két felülvizsgálat között haladéktalanul helyettesítő termékkínálatokat vezessenek be.

(9)   Egy elemi termékcsoport vagy egy elemi aggregátum bemutatását a kapcsolódó kiadások súlyozása határozza meg. Az elemi aggregátumokon belül egyéb súlyozás csak akkor alkalmazható, ha biztosított az index reprezentativitása.

(10)   A »megbízhatóságot« a »pontosság« – amely a mintavételi hibák mértékére utal – és a »reprezentativitás«– amely a torzítás hiányára utal – alapján kell vizsgálni.”

3.

A 4. cikk második bekezdésében a „2. cikk b) pontja” szöveg helyébe a „2. cikk (5) bekezdése” lép.

4.

A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A helyettesítések és a minőségi kiigazítás minimumszabályai

(1)   A minőségi kiigazítás módszereit a következők szerint kell csoportosítani:

(2)   A minőségi kiigazítás módszereinek értékelésére vonatkozó standardokat a Bizottság (Eurostat) dolgozza ki és jelenteti meg a Statisztikai Programbizottsággal folytatott konzultációt követően, eseti megközelítést alkalmazva és kellőképpen figyelembe véve a költséghatékonyság szempontjait, továbbá azt az összefüggést, amelyben azokat alkalmazzák.

A minőségi kiigazítás módszereinek értékelése nem zárja ki eleve az e kérdésre vonatkozó végrehajtási intézkedések elfogadását, a 2494/95/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(3)   Az »A«- és »B«-módszerek megfelelő minőségi kiigazítási módszereknek tekintendők. Azokat a HICP-ket, amelyek minőségi kiigazítása megfelelően megtörtént, összehasonlíthatóknak kell tekinteni. Egyéb, egyenértékű tételeknél az »A«-módszereket kell elsőbbségben részesíteni a »B«-módszerekhez képest.

(4)   Megfelelő nemzeti becslések hiányában a tagállamok a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott információkon alapuló becsléseket használják, amennyiben azok rendelkezésre állnak és relevánsak.

(5)   Egyetlen esetben sem lehet a becslések szerint a minőségváltozást a két termékkínálat közötti árkülönbség egészének tekinteni, kivéve ha ez megfelelő becslésként indokolt.

(6)   Amikor nem állnak rendelkezésre megfelelő becslések, a becslések szerint az árváltozásokat a helyettesítő és az általa helyettesített termékkínálat ára közötti különbségnek kell tekinteni.

(7)   A helyettesítő termékkínálat: