27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/37

(1)

A 2000/75/EK irányelv megállapítja a kéknyelv-betegség elleni Közösségen belüli védekezéshez szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket, beleértve védő- és megfigyelési körzetek kialakítását és a betegségre fogékony állatfajok körzetelhagyásának tilalmát. A tilalom alóli mentességről a Bizottság határozhat az említett irányelvben előírt eljárással összhangban.

(2)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelő körzetekről, illetve az ezen körzetekből vagy ezen körzeteken keresztül történő szállításokra alkalmazandó feltételekről szóló, 2005. május 23-i 2005/393/EK bizottsági határozat (3) rendelkezik az olyan globális földrajzi területek kijelöléséről, ahol a tagállamoknak védő- és megfigyelési körzeteket (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) kell létrehozniuk.

(3)

A 2005/393/EK határozat elfogadását követően a kéknyelv-betegség közösségi helyzete jelentősen megváltozott, a betegséggel szembeni védekezéssel kapcsolatban új tapasztalatok születtek, különösen a kéknyelv-betegség új szerotípusainak a közelmúltban bekövetkezett előretörését követően (a 8. szerotípus megjelenése olyan közösségi területen, ahonnan azelőtt egyszer sem jelentették előfordulását, és amelyet nem tekintettek a kéknyelv-betegség szempontjából veszélyeztetett területnek, valamint a vírus 1. szerotípusának előfordulása).

(4)

A tapasztalatok alapján a kéknyelv-betegség elleni védekezés fenntarthatóbb stratégiájának kialakítása érdekében helyénvaló a kéknyelv-betegségre fogékony állatok – a vadon élő állatok kivételével – szállításának ellenőrzésére, megfigyelésére, felügyeletére és korlátozására vonatkozó szabályok közösségi szintű harmonizálásának javítása, mivel e szabályok alapvetően fontosak a korlátozás alá vont körzeteken belül, illetve azokon kívülre szállított, a betegségre fogékony haszonállatok biztonságos kereskedelméhez. A közösségi jogszabályok egységessége és átláthatósága érdekében indokolt a 2005/393/EK határozatot hatályon kívül helyezni, és e rendelettel felváltani.

(5)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos új körülmények hatására a Bizottság tudományos szaktanácsadást és támogatást kért az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (EFSA), amely 2007-ben két tudományos jelentést és két tudományos szakvéleményt adott ki a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban.

(6)

A 2000/75/EK irányelv értelmében a védő- és megfigyelési körzetek határainak kijelölésénél figyelembe kell venni a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban álló földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványtani tényezőket és az ellenőrzési szabályozást. E tényezők figyelembevételéhez meg kell határozni a kéknyelv-betegség közösségi megfigyelésének és ellenőrzésének minimális harmonizált követelményeire vonatkozó szabályokat.

(7)

A megfigyelés és az információcsere a kéknyelv-betegség elleni védekező intézkedések kockázati alapú megközelítésének kulcsfontosságú eleme. Ennek érdekében a 2000/75/EK irányelv 2. cikkében már szereplő fogalommeghatározások mellett helyénvaló a kéknyelv-betegség előfordulásának fogalommeghatározását is megadni a kéknyelv-betegség kitörésével kapcsolatos alapvetően fontos közös paraméterek kialakítása céljából.

(8)

Emellett a korlátozás alá vont körzeteknek a 2005/393/EK határozatban alkalmazott fogalma megfelelőnek bizonyult, különösen abban az esetben, ha a kéknyelv-betegség vírusa a fertőzött területen két egymást követő évszakban is kimutatható volt. Gyakorlati okokból és a közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló rendelkezni a korlátozás alá vont körzetek – melyek a tagállamok által a 2000/75/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt védő- és megfigyelési körzetekből állnak – fogalmának meghatározásáról.

(9)

A szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet meghatározása, melynek esetében a megfigyelések nem jelzik a kéknyelv-betegség átadásának lehetőségét vagy kórokozó-átvivők lehetőségét, alapvető eszköz a kéknyelv-betegség kitörésének fenntartható kezelésére, amely lehetővé teszi az állatok biztonságos szállítását. Ennek céljából helyénvaló rendelkezni a szezonálisan kórokózóátvivő-mentes időszak fogalommeghatározására használandó harmonizált kritériumokról.

(10)

A kéknyelv-betegség kitörését a 82/894/EGK irányelv 3. cikkével összhangban be kell jelenteni, az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően történő meghatározásáról szóló, 2005. március 1-jei 2005/176/EK bizottsági határozatban (4) meghatározott kódolt formákat és bejelentési kódokat használva. A kéknyelv-betegség jelenlegi járványügyi fejlődését tekintve a bejelentési kötelezettség hatályát ideiglenesen módosítani kell az elsődleges kitörések bejelentési kötelezettségének pontosabb meghatározásával.

(11)

Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének a kéknyelv-betegség eredetéről és előfordulásáról szóló, 2007. április 27-én elfogadott véleménye (5) szerint rendkívül lényeges, hogy megfelelő megfigyelési programok álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a kéknyelv-betegség előfordulása a lehető legkorábbi szakaszban kimutatható legyen. A megfigyelési programoknak klinikai, szerológiai és rovartani elemeket is kell tartalmazniuk, melyeknek valamennyi tagállamban zökkenőmentesen kell működniük.

(12)

A közösségi szintű integrált fellépés azért szükséges, hogy elemezhetők legyenek a kéknyelv-betegség ellenőrzési és megfigyelési programján keresztül kapott járványügyi információk, beleértve a kéknyelv-betegség, valamint a kórokozó-átvivők regionális és globális terjedését.

(13)

Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi irányelv (6) közösségi pénzügyi hozzájárulást ír elő a kéknyelv-betegség felszámolására, az ellene való védekezésre és ellenőrzésére.

(14)

A kéknyelv-betegségre vonatkozó járványügyi információk gyűjtésére és elemzésére szolgáló rendszer létrehozására Olaszország számára nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2007. május 25-i 2007/367/EK bizottsági határozat (7) a 90/424/EGK határozat szerint létrehozta a tagállamok kéknyelv-betegségre vonatkozó felügyeleti adatainak gyűjtésére, tárolására és elemzésére szolgáló webalapú rendszert, a BlueTongue NETwork alkalmazást (BlueTongue NETwork application – BT-Net rendszer). A rendszer teljes körű alkalmazása alapvetően fontos a betegség elleni védekezéshez szükséges legmegfelelőbb intézkedések elrendeléséhez, hatékonyságuk ellenőrzéséhez és a betegségre fogékony fajokhoz tartozó állatok biztonságos szállításának lehetővé tételéhez. A tagállamok és a Bizottság között a kéknyelv-betegség ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló meglévő programokra vonatkozó információk hatékonyabb és eredményesebb megosztása érdekében az információcseréket a BT-Net rendszeren keresztül kell lebonyolítani.

(15)

A védő- és megfigyelési körzetek kialakítását a tagállamok végzik, kivéve abban az esetben, ha szükségesnek tűnik a 2000/75/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a védő- és megfigyelési körzetek közösségi szintű kijelölése. Az egyértelműség érdekében azonban a tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot védő- és megfigyelési körzeteikről, illetve az azokat érintő változásokról. Ha egy tagállam nem szándékozik valamely járványügyileg releváns földrajzi területet korlátozás alá vont körzetként fenntartani, a Bizottságnak előzetesen be kell nyújtania az idevágó információkat annak alátámasztására, hogy a kéknyelv-betegség vírusa nem terjed az érintett területen.

(16)

A betegségre fogékony állatok, spermájuk, petesejtjeik és embrióik a korlátozás alá vont körzetből történő szállítására vonatkozó körzetelhagyási tilalom alóli mentesség abban az esetben engedélyezhető, ha kockázatelemzést végeztek, amelyben figyelembe vették a kéknyelv-betegség felügyeleti programján keresztül összegyűjtött adatokat, a BT-Net rendszeren keresztül a tagállamok és a Bizottság között megvalósult információcserét, az állatok rendeltetési helyét, valamint megbizonyosodtak az állatok biztonságát garantáló bizonyos egészségügyi követelmények betartásáról. Az azonnali levágásra szánt állatok szállítása bizonyos feltételek mellett szintén mentesül a körzetelhagyási tilalom alól. Figyelembe véve az azonnali levágásra szánt állatok szállításának alacsony kockázatát, valamint bizonyos kockázatcsökkentő tényezőket, helyénvaló különleges feltételekről rendelkezni, melyek a lehető legkisebbre csökkentik a vírus terjedésének lehetőségét azáltal, hogy a korlátozás alá vont körzetben található gazdaságból származó állatok a kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhídra történő szállítását ellenőrzött továbbítással végzik.

(17)

Az állatok ugyanazon korlátozás alá vont körzeten belüli szállítása, amelyben a kéknyelv-betegség vírusának ugyanazon szerotípusa vagy szerotípusai fordulnak elő, nem jelent további állat-egészségügyi kockázatot, ezért bizonyos feltételek mellett az illetékes hatóság engedélyezheti azt.

(18)

Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének a kórokozó-átvivőkről és vakcinákról szóló, 2007. április 27-én elfogadott véleménye (8) szerint a védőoltás vagy természetes immunvédelem által immunitással rendelkező állatok szállítása a származási helyen előforduló vírusterjedéstől vagy a rendeltetési helyen előforduló kórokozó-átvivők aktivitásától függetlenül biztonságosnak tekinthető. Ezért rendelkezni kell azokról a feltételekről, amelyeknek a korlátozás alá vont körzetből történő elszállítást megelőzően az immunitással rendelkező állatok vonatkozásában teljesülniük kell.

(19)

A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv (9), a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv (10), a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv (11), valamint a harmadik országokba való kivitelre szánt egyes élő állatok és termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 1993. július 2-i 93/444/EGK bizottsági határozat (12) előírja, hogy az állatokat szállításuk során egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Ha a korlátozás alá vont körzetből származó, a betegségre fogékony állatfajokhoz tartozó állatok szállítására alkalmazandó mentességet a Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló kivitelre szánt állatokra alkalmazzák, a bizonyítványban szerepelnie kell az e rendeletre történő hivatkozásnak.

(20)

Az EFSA kórokozó-átvivőkről és vakcinákról szóló jelentésével összhangban helyénvaló meghatározni a betegségre fogékony állatokat a korlátozás alá vont körzetből elszállító, illetve korlátozás alá vont körzetből azon kívüli területen keresztül szállító járműveknek a berakodás helyén történő, engedélyezett rovarirtó szerekkel való kezelésére vonatkozó feltételeket. Ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozó-átvivő támadástól. A fertőzött gazdaságok állatainak, épületeinek és azok környezetének engedélyezett rovarirtó szerekkel történő kezelése azonban csak meghatározott eljárást követve végezhető el, eseti alapon elvégzett olyan kockázatelemzés pozitív eredménye alapján, amely figyelembe veszi a földrajzi, járványügyi, ökológiai, környezeti, rovartani adatokat és a költség/haszon elemzést.

(21)

A 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben és a 93/444/EGK határozatban előírt egészségügyi bizonyítványokban, amelyek a Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló kivitelre szánt állatokra vonatkoznak, szerepelnie kell az e rendelettel összhangban, rovarirtó szerekkel elvégzett bármilyen kezelésre történő hivatkozásnak.

(22)

A kereskedelem szükségtelen zavarainak elkerülése érdekében fenntartható stratégiát kell meghatározni a kéknyelv-betegség vírusával szembeni védekezésre, lehetővé téve a korlátozás alá vont körzeteken belül, illetve azokon kívülre szállított, a betegségre fogékony állatok biztonságos kereskedelmét.

(23)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

„kéknyelv-betegség előfordulása”: olyan állat esetében, amelyre teljesülnek az alábbi követelmények:

Emellett járványügyi adatoknak kell jeleznie, hogy a klinikai tüneteket vagy a laboratóriumi vizsgálatok kéknyelv-betegségre utaló eredményeit az állattartó gazdaságban való vírusterjedés okozza, nem pedig a korlátozás alá vont körzetből érkező beoltott vagy szeropozitív állatok;

b)

„kéknyelv-betegség kitörése”: a betegség kitörése a 82/894/EGK irányelv 2. cikke c) pontjának meghatározása szerint;

c)

„a kéknyelv-betegség elsődleges kitörése”: a 82/894/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint meghatározott kitörés, figyelembe véve, hogy az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése alkalmazásában a kéknyelv-betegség előfordulása elsődleges kitörés a következő esetekben:

d)

„korlátozás alá vont körzet”: olyan körzet, amely a 2000/75/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt védő- és megfigyelési körzetekből áll;

e)

„szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet”: valamely tagállam járványügyileg releváns földrajzi területe, amelyben az év egy időszakában a megfigyelés szerint nem fordul elő a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség továbbadása, vagy amelyben a felnőtt Culicoides nemhez tartozó rovarok feltehetően nem terjesztik a kéknyelv-betegséget,

f)

„átszállítás”: az állatok szállítása a következő esetekben:

a)

a kéknyelv-betegség ellenőrzési programjai a korlátozás alá vont körzetekben (a továbbiakban: a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési program);

b)

a kéknyelv-betegség megfigyelési programjai a korlátozás alá vont körzeteken kívül (a továbbiakban: a kéknyelv-betegségre vonatkozó megfigyelési program).

a)

havi jelentés, amelyet legkésőbb egy hónappal a jelentési hónap végét követően nyújtanak be, és amely legalább a következőket tartalmazza:

b)

minden évben legkésőbb július 31-ig benyújtandó időközi jelentés, amely az év első hat hónapjára vonatkozik, és amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

c)

a legkésőbb a következő év április 30-áig benyújtandó éves jelentés, amely a b) pont i. és ii. alpontjában említett, az előző évre vonatkozó információkat tartalmazza.

a)

az állatokra vonatkozóan teljesülnek a III. mellékletben meghatározott feltételek; vagy

b)

az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, melyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, melyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez; vagy

c)

az állatokat azonnali levágásra szánják.

a)

az e rendelet III. mellékletében meghatározott feltételek; vagy

b)

az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, melyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, melyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez.

a)

a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napon belül a származási gazdaságban nem regisztrálták kéknyelv-betegség előfordulását;

b)

az állatokat hatósági ellenőrzés mellett, közvetlenül a vágóhídra szállítják, és a rendeltetés szerinti vágóhídon az érkezést követő 24 órán belül levágják;

c)

a szállítás helye szerinti illetékes hatóság legalább 48 órával a berakodás előtt értesíti az állatok tervezett szállításáról a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot.

a)

a korlátozás alá vont körzetből azon kívüli területeken keresztül szállítandó állatokat és a szállítási eszközt a berakodás helyén, a korlátozás alá vont körzet elhagyása előtt megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kezelik;

b)

a korlátozás alá vont körzeten kívüli területről korlátozás alá vont körzeten keresztül szállítandó állatokat és a szállítási eszközt a berakodás helyén, a korlátozás alá vont körzetbe történő belépés előtt megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kezelik;

c)

ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozó-átvivő támadástól.