31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/4

(1)

A Tanács 1995 márciusában a 477/95/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Orosz Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) származó karbamid behozatalára. A kivetett vám összege a 115 ECU/tonna és a közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ár különbözete volt, amennyiben ez utóbbi ár alacsonyabb. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács a 901/2001/EK rendelettel (3) úgy határozott, hogy ezen intézkedéseket fenn kell tartani. A jelenleg hatályban lévő intézkedések (a továbbiakban: meglévő intézkedések) formája a 115 EUR/tonna minimumimportáron alapuló változó mértékű vám. Az intézkedések fenntartásához vezető felülvizsgálat a továbbiakban: a korábbi lejárati felülvizsgálat.

(2)

A Tanács 2003 decemberében a 2228/2003/EK rendelettel (4) a meglévő intézkedések módosítása nélkül szüntette meg az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság kezdeményezésével megindított részleges időközi felülvizsgálatot, amely célja annak megvizsgálása volt, hogy a hatályban lévő intézkedések formája megfelelő-e.

(3)

A Bizottság 2005 augusztusában értesítést tett közzé (5) a meglévő intézkedések közelgő lejártáról. A Bizottsághoz 2006. február 9-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti – ezen intézkedéseket érintő – lejárati felülvizsgálat iránti kérelem, és az alaprendelet 11. cikkének (3) szerinti – az intézkedések formájára korlátozódó – részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(4)

E kérelmeket az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (European Fertilizer Manufacturers Association, EFMA, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, amelyek termelése a karbamid teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

(5)

A kérelmező azt állította, és erről elegendő egyértelmű bizonyítékkal szolgált, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg az Oroszországból (a továbbiakban: érintett ország) származó karbamid dömpingelt behozatalát és a közösségi ipart érintő károkozás folytatódását vagy megismétlődését eredményezné, és hogy az intézkedések jelenlegi formája nem elégséges a dömping káros hatásainak kivédésére.

(6)

Emellett 2006. szeptember 14-én a részvénytársaság formájában működő ásvány- és vegyipari vállalat, az „EuroChem” (a továbbiakban: EuroChem) – az az oroszországi karbamidexportáló gyártó, amelyre vonatkoznak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések – a 901/2001/EK rendelet részleges időközi felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be.

(7)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti kérelmében az EuroChem állításait elfogadható bizonyítékokkal támasztotta alá, amelyek szerint az intézkedések elrendelésének alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. Az EuroChem bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a saját költségei és exportárai közötti összehasonlítás szerint a dömping szintje jóval a jelenlegi intézkedésben meghatározott szint alatt lenne. Ezért az EuroChem azt állítja, hogy a jelenlegi szintű intézkedések további alkalmazása – amelyek a kár megszüntetéséhez szükséges korábbiakban megállapított különbözet szintjén alapulnak – már nem szükségszerű a dömping ellensúlyozásának érdekében.

(8)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálat, valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti két részleges időközi felülvizsgálat megindítására, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) megindította e három felülvizsgálatot.

(9)

A lejárati felülvizsgálat vonatkozásában a dömping és a károkozás folytatódásának és megismétlődésének vizsgálata a 2005. április 1-je és a 2006. március 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2002-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: érintett időszak) terjedt ki. A részleges időközi felülvizsgálatban annak megvizsgálására használt időszak, hogy az intézkedések formája megfelelő-e, ugyanaz, mint a lejárati felülvizsgálat érintett időszaka. Az EuroChem általi dömping vizsgálatára korlátozott részleges időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka a 2005. októbert 1-jétől2006. szeptember 30-ig terjedő időszak.

(10)

A Bizottság a két felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette az oroszországi exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat és szervezeteiket, az érintett exportáló ország képviselőit, a kérelmezőt, valamint az ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(11)

A Bizottság hivatalosan értesítette az EuroChem-et, a dömping megvizsgálására korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat kérelmezőjét, illetve Oroszország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertethessék álláspontjukat és az értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérhessenek.

(12)

Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(13)

A lejárati felülvizsgálat és az intézkedések formájára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat vonatkozásában figyelembe véve a közösségi gyártók és importőrök nyilvánvalóan nagy számát a Közösségen belül, és az exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számát Oroszországban, az alaprendelet 17. cikkével összhangban szükségesnek ítélték annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a vizsgálat megindításától számított tizenöt napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(14)

A Közösségbe importáló importőrök közül csak egyetlen importőr bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és fejezte ki szándékát a Bizottság szolgálataival történő további együttműködésre. Ezért úgy döntöttek, hogy az importőrök tekintetében nincs szükség mintavételre.

(15)

Kilenc közösségi gyártó töltötte ki helyesen a mintavételi formanyomtatványt, és egyezett bele hivatalosan a vizsgálat során történő további együttműködésbe. E kilenc vállalat közül négyet választottak ki mintának: ezeket a közösségi ipar szempontjából a termelési mennyiség és a karbamid Közösségben történő értékesítése tekintetében reprezentatívnak találtak. A mintában szereplő négy közösségi gyártó a felülvizsgálati időszakban a közösségi ipar össztermelésének (ahogyan az a (63) preambulumbekezdésében meghatározásra kerül) körülbelül 50 %-át, míg a fenti 9 közösségi gyártó a közösségi termelés körülbelül 60 %-át tette ki. Ez a minta volt az a közösségi ipar karbamidtermelési és -értékesítési mennyiségének legnagyobb olyan reprezentatív mintája, amelyet a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható volt.

(16)

Öt exportáló gyártó töltötte ki megfelelően, a határidő lejárta előtt a mintavételi formanyomtatványt, és egyezett bele hivatalosan a vizsgálat során történő további együttműködésbe. Ez az öt exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes oroszországi export 60 %-át tette ki.

(17)

Az alaprendelet 17. cikkével összhangban a Közösségbe irányuló karbamidkivitel legnagyobb mennyiségén alapuló, három exportáló gyártóból álló olyan minta kiválasztására került sor, amelyet a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható volt. A mintában szereplő e három exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes oroszországi export 50 %-át tette ki.

(18)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak a kiválasztott mintával kapcsolatban, és azok nem emeltek kifogást.

(19)

A rendelkezésre álló további információknak köszönhetően később kiderült, hogy a mintában szereplő három exportáló gyártók egyike valójában nem tartozik azon exportáló gyártók közé, amelyek a legnagyobb mennyiséget exportálják a Közösségbe. Ezért ezt az exportáló gyártót kizárták a mintából, és helyette a negyedik exportáló gyártót vették be. Az így módosított minta a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes oroszországi export 48 %-át tette ki.

(20)

Kérdőíveket küldtek ezért a mintában szereplő négy közösségi gyártónak, a mintában szereplő három oroszországi exportáló gyártónak, illetve valamennyi olyan importőrnek és felhasználónak, amely jelentkezett.

(21)

A kérdőívekre a mintában szereplő négy közösségi gyártótól és három oroszországi exportáló gyártótól, illetve egy nem kapcsolt importőrtől és a Közösségben található hét felhasználótól érkezett válasz. Továbbá számos importőr, felhasználó és ezek szervezetei tettek észrevételeket anélkül, hogy a kérdőívet kitöltötték volna.

(22)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az elemzéshez szükségesnek tartott valamennyi információt, és a következő vállalatoknál tett ellenőrző látogatásokat:

(23)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és a korábbi lejárati felülvizsgálatban szereplő termék, azaz a 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kód alá tartozó, Oroszországból származó karbamid.

(24)

A karbamidot főként ammóniából állítják elő, amelyet földgázból nyernek. Folyékony vagy szilárd halmazállapotú lehet. A szilárd karbamid mezőgazdasági vagy ipari célokra használható. A mezőgazdasági célra használt karbamid talajon való szétterítéssel műtrágyaként vagy állati takarmány adalékaként használható fel. Az ipari célra használt karbamid egyes ragasztók és műanyagok nyersanyaga. A folyékony karbamid műtrágyaként és ipari célokra egyaránt felhasználható. Noha a karbamid különféle formákban létezhet (a fentebb említetteknek megfelelően), kémiai tulajdonságai alapvetően megegyeznek és e felülvizsgálat céljából egyetlen terméknek tekinthető.

(25)

Az eredeti vizsgálatban és a korábbi lejárati felülvizsgálatban megállapítottaknak megfelelően e felülvizsgálat megerősítette, hogy az érintett termék, valamint a közösségi gyártók által a közösségi piacon előállított és értékesített karbamid, illetve az oroszországi belföldi piacon előállított és értékesített karbamid ugyanazon alapvető kémiai tulajdonságokkal és ugyanazon végfelhasználással rendelkezik. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(26)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon a felülvizsgálati időszak alatt történt-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vezet.

(27)

A (16) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően öt oroszországi karbamidexportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak során ez az öt gyártó képviselte az Oroszországból származó karbamid Közösségbe irányuló behozatalának 60 %-át, azaz 1,39 millió tonnát. Az érintett termék Oroszországból származó, Közösségbe irányuló behozatala a közösségi felhasználás – amely a felülvizsgálati időszak során 8,98 millió tonnát tett ki – 16 %-át képviselte.

(28)

Az együttműködés szintje ezért magasnak tekinthető.

(29)

Megjegyzendő, hogy egy exportáló gyártó két olyan kapcsolt vállalatot irányít, amely karbamidot állít elő és exportál. A (19) preambulumbekezdésben említett minta ezért négy vállalatot tartalmaz.

(30)

Először azt ellenőrizték mind a négy vállalat esetében, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében e vállalatoknak a karbamid belföldi összértékesítése reprezentatív volt-e, azaz elérte vagy meghaladta-e a Közösségbe exportált érintett termék teljes értékesítési mennyiségének 5 %-át. A vizsgálat szerint mind a négy vállalat reprezentatív mennyiségű karbamidot értékesített a belföldi piacon.

(31)

Annak megállapítása céljából, hogy a karbamid belföldi piacon történő értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt-e, meg kellett állapítani az előállítási költséget. E tekintetben megjegyzendő, hogy az energiaköltségek – például a villamos energia és gáz – teszik ki az előállítási költségek nagy részét és az előállítási összköltségek jelentős hányadát. Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése alapján megvizsgálták, hogy a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket az érintett felek nyilvántartásai megfelelően tükrözték-e.

(32)

A vizsgálat nem mutatta ki, hogy a villamos energia nem tükröződött volna ésszerűen a nyilvántartási adatokban. Ebben az összefüggésben többek között megjegyezték, hogy az oroszországi gyártók által a felülvizsgálati időszak során a villamos energiáért fizetett árak más országokhoz, például Kanadához és Norvégiához viszonyítva összhangban voltak a nemzetközi piaci árakkal. Ugyanez nem mondható el azonban a gázárakról.

(33)

A gázellátást illetően az energiapiacokra szakosodott, nemzetközileg elismert források által közölt adatok alapján azt állapították meg, hogy az oroszországi gyártók által fizetett ár rendkívül alacsony volt. Tájékoztató jelleggel: ez az ár az Oroszországból származó földgáz exportárának egyötöde volt, és a közösségi gyártók által fizetett gázáraknál is jelentősen alacsonyabb volt. E tekintetben minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az oroszországi belföldi gázárakat szabályozták, így a földgáz nem szabályozott piacain fizetett áraknál jóval alacsonyabbak voltak. Mivel a négy vállalat nyilvántartása nem tükrözte megfelelően a gázárakat, ezért ezeket az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően ki kellett igazítani. A mintában szereplő vállalatok előállítási költségét ennek megfelelően kiigazították.

(34)

Az oroszországi belföldi piachoz kapcsolódó torzításmentes gázárak hiányában és az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésével összhangban a gázárakat „más megfelelő adatok alapján, többek között más reprezentatív piacokról származó információk alapján” kell megállapítani. A kiigazított ár az orosz gáz német-cseh határparitáson (Waidhaus), nettó szállítási költségekkel számított, exportra értékesített átlagárán alapult. Mivel Waidhaus az EU-ba – amely az oroszországi gáz legfőbb piaca, és árai ésszerűen tükrözik a költségeket – irányuló oroszországi gázeladás fő csomópontja, ezért reprezentatív piacnak tekinthető.

(35)

Az előállítási költségek fent említett kiigazítása után csak két vállalatnak volt rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósuló reprezentatív belföldi értékesítése. E két vállalat tekintetében ezért a rendes érték az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a hasonló terméknek a vállalatok által történő belföldi értékesítésén alapult.

(36)

A két másik vállalat tekintetében a rendes értéket a (35) preambulumbekezdésben említett rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósuló reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező két gyártó belföldi értékesítési árai alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Az információk bizalmas jellege miatt ezen információk nem közölhetők részletesen, mivel az információkat szolgáltató két vállalat egyike kapcsolatban áll az egyik olyan vállalattal, amelyik számára a rendes értéket megállapították. Ezért amennyiben az információk nyilvánosságra kerülnének, a vállalat kiszámíthatná a másik vállalat bizalmas adatait.

(37)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független közösségi fogyasztó részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján határozták meg.

(38)

Egyetlen exportáló gyártó esetében – amely egy Svájcban található kapcsolt kereskedőn keresztül értékesített – az exportárat e kapcsolt kereskedőnek a független fogyasztók felé történő viszonteladási árai alapján számították ki. Kiigazítást végeztek a vásárlás és a viszonteladás között felmerülő valamennyi költség tekintetében, ideértve a szállítási, az értékesítési, az általános és az igazgatási kiadásokat, illetve az ésszerű haszonkulcsot.

(39)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. Ennek megfelelően adott esetben elvégezték a kiigazításokat a szállítás, a kezelés, a rakodási és a kiegészítő költségek, a hitelezési költségek, a jutalékok és a csomagolási költségek eltérései vonatkozásában, és e kiigazításokat hiteles bizonyítékokkal támasztották alá.

(40)

A dömpingkülönbözet meghatározása az egyes exportáló gyártók tekintetében a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban.

(41)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán jórészt a korábbi lejárati felülvizsgálatban megállapítottnál kisebb mértékű dömpingre került sor. A dömpingkülönbözetek értéke – közösségi határparitáson számított vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve – azonban jelentős, azaz 6 %–23 % között mozog.

(42)

Amint az (1) preambulumbekezdésben említésre került, a hatályban lévő intézkedések formája a 115 EUR/tonna minimumimportár. Mivel eredetileg e minimunimportár hatással volt az Oroszországból a Közösségbe irányuló karbamid behozatalának exportáraira, ezek az árak – amint azt a (67) preamubulumbekezdésben is látni fogjuk – 2003 óta jelentősen a minimumimportár felett voltak; a felülvizsgálati időszakban az átlagos oroszországi exportárak 68 %-kal a minimumimportár fölött voltak.

(43)

Ebből levonható az a következtetés, hogy a jelenleg hatályos intézkedések sem az oroszországi karbamidexport áraira, sem pedig mennyiségére nem voltak hatással. Következésképpen nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése hatással lesz az Oroszországból származó export áraira vagy mennyiségére.

(44)

A fentiek ellenére a vizsgálat az alábbiakban ismertetetek szerint kitért i. a meglévő oroszországi szabad kapacitás és a lehetséges új kapacitás, valamint ii. az egyéb értékesítéseknek a Közösségbe történő lehetséges átirányítása esetleges hatásaira.

(45)

A kérelmező a felülvizsgálat iránti kérelmében bizonyítékkal szolgált arról, hogy összesen kilenc olyan projekt működik majd, amely a 2005–2007 közötti időszakban – az átalakításoknak, a bővítéseknek és a kapacitáshiány megszüntetésének köszönhetően – lényeges új oroszországi kapacitást jelent, ami a jelenlegi kapacitás legalább 10 %-os növekedésének felel meg.

(46)

A meglévő szabad kapacitás lehetséges hatásait megvizsgálták. A mintában szereplő oroszországi gyártóknak sikerült körülbelül 5 %-kal megnövelniük gyártási kapacitásukat, miközben az érintett időszakban termelésüket körülbelül 15 %-kal növelték. Ezért névleges szabad kapacitásuk jelentősen, 170 000 tonnára (a gyártási kapacitás körülbelül 6 %-ra) csökkent.

(47)

A kérelemben említett kilenc projektből összesen öt az együttműködő exportáló gyártókat érintette. Két projekt az érintett időszakban már befejeződött, ezért a felülvizsgálati időszakhoz képest nem biztosít további kapacitást. Az egyik felsorolt projekt vonatkozásában csak jelentéktelen kapacitásnövekedést állapítottak meg.

(48)

Azon két legnagyobb projekt tekintetében, amelyek a (46) preambulumbekezdésben említett kapacitásnövekedés nagy részét teszik ki, megállapították, hogy a vállalat nem kizárólag a karbamidkapacitásba ruház be, hanem a karbamid-formaldehid gyantához, valamint a karbamid- és az ammónium-nitrát-oldatokhoz hasonló termékek felhasználóipari termelési eszközeibe is. E projektek vagy előrehaladott állapotban vannak, vagy pedig a felülvizsgálati időszak után már lezárultak. Feltételezhető tehát, hogy e projekt kapacitásának legfőbb részét nem fogják független fogyasztóknak értékesíteni, hanem nyersanyagnak fogják használni e felhasználóipari termékekhez. A következő bekezdés ezért nem veszi figyelembe ezt a részt.

(49)

A fentiekből az következik, hogy becslések szerint e három projekt körülbelül 150 000–200 000 tonna további kapacitást eredményez, amely a független fogyasztóknak értékesíthető. Ez a felülvizsgálati időszakban az Oroszországból a Közösségbe irányuló teljes export 10–15 %-ának, vagyis a közösségi piac 1,5–2 %-os lehetséges piaci részesedésének felel meg.

(50)

A kérelmező által benyújtott információk szerint a teljes szabad kapacitás (az oroszországi termelési kapacitás százalékában kifejezve) összhangban van az együttműködő gyártók számára megállapított szabad kapacitással. Úgy tekinthető tehát, hogy az együtt nem működő gyártók is körülbelül a gyártási kapacitás 5 %-át kitevő szabad kapacitással rendelkeznek, amely a felülvizsgálati időszakban a becslések szerint körülbelül 140 000 tonna volt.

(51)

A kérelemben említett kilenc projektből összesen négy az együtt nem működő exportáló gyártókat érintette. E projektek felbecslése a rendelkezésre álló adatok alapján történt. Megállapították, hogy az egyik projekt nem az érintett termékre, hanem a metanolra vonatkozott. Az egyik projekt az érintett időszakban már befejeződött, ezért a felülvizsgálati időszakhoz képest nem biztosít további kapacitást. Egy másik projekt jelentéktelen, évi 1 millió EUR-nál kevesebb értékű beruházásra vonatkozott, ezért becslések szerint ennek nincs mérhető hatása az oroszországi kapacitásra. A negyedik projekt körülbelül 100 000 tonna kapacitásnövelést eredményezhet, ami a felülvizsgálati időszakban az Oroszországból a Közösségbe irányuló teljes export körülbelül 7 %-ának, vagyis a közösségi piac 1 %-os lehetséges piaci részesedésének felel meg.

(52)

A vizsgálat kimutatta, hogy a rendelkezésre álló további kapacitás középtávon körülbelül 500 000 tonna lesz. Mivel a további mennyiség jelentős részét ugyanakkor – az átalakításoknak, a bővítéseknek és a kapacitáshiány megszüntetésének köszönhetően – nyersanyagnak fogják használni felhasználóipari termékekhez, az a következtetés vonható le, hogy e mennyiségnek körülbelül a fele áll majd rendelkezésre a független fogyasztóknak történő értékesítésre.

(53)

Mivel az oroszországi belföldi piac kicsi – és ez valószínűleg a jövőben is így marad – a termelésben bekövetkezett növekedés az exportra irányul. Mivel a névleges kapacitás oroszországi gyártók által történő kihasználása körülbelül 95 %, exportra csupán korlátozott további mennyiség áll rendelkezésre.

(54)

A meglévő szabad kapacitás és a közeljövőben létrehozandó, nem saját felhasználásra termelt további kapacitás összesen körülbelül 550 000–600 000 tonnát jelent majd, ami a felülvizsgálati időszakban a Közösségbe irányuló oroszországi behozatal körülbelül 40 %-ának, azaz a közösségi piacon történő lehetséges piaci részesedés 6 %-ának felel meg. A kérelmező által benyújtott, műtrágyára szakosodott tanácsadók által készített előrejelzés szerint ugyanakkor a karbamid iránti világszintű igény növekedése a világszintű kapacitás növekedésével összhangban fog történni. Az exportra rendelkezésre álló további mennyiségek tehát automatikusan azokra a régiókra irányulhatnak, ahol a további kereslet felmerül. Feltételezhető tehát, hogy a Közösségbe irányuló oroszországi export kizárólag a kereslet növekedésével arányosan növekszik jelentős mértékben, azaz az ilyen többletexport nem fog kedvezőtlenül hatni a közösségi piac árszintjére.

(55)

Nem jelenthető ki tehát, hogy az oroszországi szabad kapacitás befolyásolná a Közösségbe irányuló oroszországi dömpingelt export mennyiségét.

(56)

A felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő exportáló gyártók Közösségbe irányuló, gyártelepi alapon számított exportárai körülbelül 1–5 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló exportárak. A belföldi árak szintén meghaladták a Közösségbe irányuló exportárakat, különösen a távoli területeken található vállalatok vonatkozásában; ez a szállítási költségek jelentős különbségének tudható be.

(57)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a karbamid gyártási kapacitásába jelentős beruházások történnek, főképpen Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Állításai szerint ez az új kapacitás kevesebb lehetőséget hagy majd az oroszországi exportőrök számára, hogy egyéb piacokon jelenjenek meg, ami azt eredményezi, hogy több oroszországi karbamidot exportálnak majd a Közösségbe. Az (54) preambulumbekezdésben említett előrejelzések alapján azonban megállapították, hogy e beruházások nem lesznek jelentős hatással a kereslet/kínálat általános egyensúlyára, mivel a becslések szerint az általános kereslet az általános kapacitással összhangban fog növekedni.

(58)

Nem jelenthető ki tehát, hogy az áruknak a Közösségbe történő átirányítása befolyásolná a Közösségbe irányuló oroszországi dömpingelt export mennyiségét.

(59)

A fent elvégzett elemzés és különösen a jelenlegi intézkedéseknek a Közösségbe irányuló exportárakra gyakorolt hatásának hiánya alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping valószínűleg folytatódni fog.

(60)

A Közösségen belül a hasonló terméket 16 gyártó állítja elő: ezek termelése becslések szerint az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a teljes közösségi termelést alkotja. A 16 vállalatból 8 az EU 2004-es bővítésének köszönhetően lett közösségi gyártó.

(61)

A 16 közösségi gyártó közül 9 vállalat működött együtt a vizsgálatban, és a felülvizsgálati kérelem mindegyiket említette. Három másik gyártó a határidőkön belül jelentkezett és elküldte a mintavétel céljából kért információkat. A továbbiakban ugyanakkor nem tanúsítottak együttműködést. Egyetlen közösségi gyártó sem ellenezte a felülvizsgálat iránti kérelmet.

(62)

Ennek megfelelően a 9 együttműködő gyártó a következő:

(63)

Mivel a felülvizsgálati időszak során ez a 9 vállalat tette ki a teljes közösségi termelés körülbelül 60 %-át, úgy tekinthető, hogy a fenti 9 közösségi gyártó felelős a hasonló termék teljes közösségi gyártásának jelentős részéért. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi ipart, és a továbbiakban közösségi iparként történik rájuk hivatkozás. A 7 együtt nem működő közösségi gyártó a továbbiakban: egyéb közösségi gyártók.

(64)

A fentiekben jelzettek szerint egy négy vállalatból álló minta kiválasztására került sor. Valamennyi kiválasztott közösségi gyártó együttműködést tanúsított, és a határidőkön belül elküldte a kitöltött kérdőívet. Ezenkívül a fennmaradó öt együttműködő gyártó rendben szolgáltatta a kárelemzéshez szükséges bizonyos általános adatokat.

(65)

A tényleges közösségi karbamidfelhasználást a kérelmező által benyújtott, illetve az EU-importra vonatkozó Eurostat-adatok alapján állapították meg. Mivel 2004-ben az EU-t kibővítették, az elemzés egyértelműsége és egységessége kedvéért a felhasználást az EU-25 piaca alapján állapították meg az érintett időszak egészére. Mivel a vizsgálatot azelőtt kezdték el, hogy a Közösség Bulgáriával és Romániával kibővült volna, az elemzés az EU-25 helyzetére korlátozódik.

(66)

2002 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi felhasználás 4 %-kal növekedett.

(67)

Az Oroszországból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és átlagos importára az alábbiakban meghatározottak szerint alakult. Az alábbi mennyiségek és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

(68)

Az oroszországi behozatal mennyisége és piaci részesedése a teljes érintett időszakban viszonylag állandó volt, kivéve a 2004-es kiugró értéket, amely azzal magyarázható, hogy a 2004. május 1-jei bővítés előtt az EU-10 tagállamok felhalmozták készleteiket. Az oroszországi importárak az érintett időszakban 119 EUR/tonnáról 193 EUR/tonnára emelkedtek. E változás a (85) preambulumbekezdésben is bemutatott kedvező piaci feltételeket tükrözi.

(69)

Az oroszországi importárak adatai azt mutatják, hogy az érintett időszak elején (2002) az oroszországi gyártók a 115 EUR/tonna minimumimportár feletti árszinten exportáltak a Közösségbe.

(70)

A felülvizsgálati időszak alákínálási árszintjének kiszámítása céljából a közösségi ipar nem kapcsolt fogyasztóinak felszámított gyártelepi árait összehasonlították az érintett ország együttműködő exportáló gyártóinak CIF közösségi határparitáson számított – megfelelően kiigazított – importárával a kirakodási ár megjelenítése érdekében. Az összehasonlításból kiderült, hogy az Oroszországból származó behozatal nem kínált alá a közösségi ipar árainak.

(71)

Az érintett időszakban a más harmadik országokból származó behozatal mennyiségét a lenti táblázat tartalmazza. Az alábbi mennyiségek és ártendenciák szintén az Eurostat adatain alapulnak.

(72)

Megjegyzendő, hogy 2002 és a felülvizsgálati időszak között Egyiptom és Románia egyaránt csökkentette behozatali mennyiségét, miközben Horvátország a felülvizsgálati időszakban 126 000 tonnáról 187 000 tonnára növelte behozatali mennyiségét. Horvátország közösségi piaci részesedése ugyanakkor állandó, 1–2 % körül maradt. Az exportárakat illetően Egyiptom az érintett időszakban a közösségi ipar árainál magasabb árakon exportált a Közösségbe, és Románia 2004-től úgyszintén. Ezzel ellentétben a horvátországi árak az érintett időszakban alacsonyabbak voltak, mint a közösségi ipar árai. Horvátország ugyanakkor az érintett időszakban nem emelte piaci részesedését a közösségi piacon. Megjegyzendő, hogy 2002 januárja óta a 92/2002/EK tanácsi rendelet (8) értelmében a Horvátországból történő behozatalra 9,01 EUR/tonna dömpingellenes vámot vetnek ki.

(73)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi ipar helyzetére.

(74)

A bevált gyakorlatnak megfelelően abban az esetben, amikor mintavétel történik, bizonyos kármutatókat (termelés, termelési kapacitás, termelékenység, készletek, értékesítési mennyiségek, piaci részesedés, növekedés és foglalkoztatás) a közösségi ipar egészére nézve elemeznek (a közösségi ipar – lásd a következő táblázatokat), míg az egyes vállalatok teljesítményével kapcsolatos kármutatókat (vagyis az árat, a nyereségességet, a béreket, a beruházásokat és azok megtérülését, a pénzforgalmat és a tőkebevonási képességet) a mintában szereplő közösségi gyártók szintjén összegyűjtött információk alapján vizsgálják meg (a mintában szereplő közösségi gyártók – lásd a következő táblázatokat).

(75)

A közösségi ipar teljes termelési mennyisége – ideértve a saját szükségletek kielégítésére használt termelést – 2002 és a felülvizsgálati időszak között állandó (4,3 tonna) volt, kivéve a 2003-as alacsony ideiglenes emelkedést. A teljes termelésen belül a saját szükségletek kielégítésére használt termelés részesedése tulajdonképpen állandó (a teljes termelés körülbelül 20 %-a) volt, ami azt mutatja, hogy ez nem lehet hatással a közösségi ipar kárhelyzetére.

(76)

A termelési kapacitás 2002 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben (5 %) növekedett. Figyelembe véve az állandó közösségi ipar termelési mennyiségét, a kapacitáskihasználtsági mutató az érintett időszakban kis mértékben csökkent (2002-ben 84 %, míg a felülvizsgálati időszakban 81 % volt). A korábbi lejárati felülvizsgálatban említetteknek megfelelően ugyanakkor a karbamid-előállításban használt ammónia egyéb műtrágyák előállítására is használható. Ennek megfelelően a karbamid-előállítás kapacitáskihasználtsági mutatóját az egyéb műtrágyák fejlesztése is befolyásolja, így ez a kármutató kevésbé mérvadó.

(77)

A közösségi ipar zárókészleteinek szintje az érintett időszak alatt változékony volt. 2002–2005 között 27 %-os növekedést regisztráltak, ugyanakkor a felülvizsgálati időszak utolsó három hónapjában (2006 január–március) meredek csökkenés történt. A készletek szintjének nagy mértékű változékonysága az értékesítések idényszerűségével magyarázható, illetve azzal, hogy a saját szükségletek kielégítésére használt karbamidot és a szabad piacon értékesített karbamidot együtt tárolják. A készletek szintje ezért kevésbé mérvadó kármutató.

(78)

A közösségi ipar közösségi piacon végzett értékesítése 2002 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben, azaz 3 %-kal csökkent.

(79)

A közösségi ipar piaci részesedése az érintett időszakban szintén kis mértékben csökkent: 2002-ben 36,5 %, a felülvizsgálati időszakban 34,0 % volt.

(80)

A közösségi ipar az érintett időszakban a kis mértékben (4 %) növekvő piacon piaci részesedést (1,5 százalékpontot) veszített. A közösségi ipar által elveszített piaci részesedést nem az oroszországi behozatal vette át, hiszen amint azt a (67) preambulumbekezdésben is említettük, az oroszországi behozatal 2002 és a felülvizsgálati időszak között állandó volt. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az egyéb országokból származó behozatal piaci részesedése 3,5 százalékponttal csökkent, azt a következtetést kell levonni, hogy a közösségi ipar által elveszített piaci részesedést az egyéb közösségi gyártók vették át.

(81)

A közösségi ipar foglalkoztatási szintje 2002 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal csökkent, míg a termelés kis mértékben növekedett, ami a termelékenység növekedését tükrözi.

(82)

A közösségi ipar egyes alkalmazottaira eső éves termelés 2002 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal növekedett, ami annak tulajdonítható, hogy a közösségi ipar állandó termelése mellett a foglalkoztatás szintje ugyanilyen mértékben csökkent.

(83)

A jelenlegi dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi iparra a felülvizsgálati időszakban gyakorolt hatása a következők miatt jelentéktelennek tekinthető, és a mutató nem mérvadó: i. az Oroszországból származó import mennyisége az érintett időszakban viszonylag állandó szinten volt, ii. az oroszországi importárak ugyanezen időszakban jelentős mértékben növekedtek, iii. a felülvizsgálati időszakban nem volt alákínálás, és iv. a közösségi ipar általános pénzügyi helyzete.

(84)

A fentebb és az alábbiakban megvizsgált mutatók egyértelműen azt mutatják, hogy a közösségi ipar gazdasági és pénzügyi helyzete jelentősen javult.

(85)

A közösségi ipar mintában szereplő gyártói nem kapcsolt fogyasztóknak felszámolt átlagos eladási egységárai 2002 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen emelkedtek, tükrözve a karbamid kedvező nemzetközi piaci feltételeit ugyanezen időszakban.

(86)

2002 és a felülvizsgálati időszak között az éves alkalmazottankénti bérköltség mérsékelten, 11 %-kal növekedett.

(87)

A mintában szereplő négy gyártó által előállított hasonló termékhez kapcsolódó éves beruházások alakulása az érintett időszakban kedvezően alakult, vagyis 2002 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal emelkedett, noha megfigyelhetők voltak bizonyos ingadozások.

(88)

A mintában szereplő gyártók nyereségessége 2002 és a felülvizsgálati időszak között jelentős javulást mutatott, és a felülvizsgálati időszakban 16,9 %-os szintet ért el. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy káros dömping hiányában 5 %-os haszonkulcs érhető el. A beruházások megtérülése – a beruházások nettó könyv szerinti értékére jutó eredmény százalékában kifejezve – nagyjából a nyereségességi tendenciát követte. Az érintett időszakban több mint háromszorosára nőtt.

(89)

A pénzforgalom az érintett időszakban több mint háromszorosára nőtt. Ez összhangban van az általános nyereségesség és a beruházások megtérülése alakulásával az érintett időszakban.

(90)

A vizsgálat nem tárt fel semmiféle olyan nehézséget, amellyel a mintában szereplő közösségi gyártóknak a tőkebevonás terén szembe kellett volna nézniük.

(91)

A közösségi ipar piaci részesedése és a közösségi piacon történő értékesítésének mennyisége 2002 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben csökkent. Összehasonlítván azonban a meglévő intézkedések (amelyek 1995 óta vannak hatályban) fenntartását eredményező 2001-es korábbi lejárati felülvizsgálatot megelőző időszakkal, a közösségi ipar általános pénzügyi helyzete az érintett időszakban nagy mértékben javult.

(92)

A mintában szereplő gyártók nyereségessége az érintett időszakban számottevően megnövekedett: az érintett időszak minden egyes évében jelentősen meghaladta az eredeti vizsgálatban célként kitűzött haszon szintjét. A beruházások megtérülése és a pénzforgalom szintén többszörösére emelkedett. A közösségi ipar termelési mennyisége változatlan maradt. A mintában szereplő gyártók értékesítési árai az érintett időszak egészében kedvezőtlenül alakultak. A bérek kis mértékben emelkedtek, és a közösségi ipar folytatta beruházásait.

(93)

Megjegyzendő, hogy a közösségi ipar nyereségességének igen kedvező alakulása akkor ment végbe, amikor a Közösségbe irányuló oroszországi (noha dömpingelt) exportárak jelentősen a minimumimportár fölött voltak. Az oroszországi exportárak ezért az érintett időszakban nem befolyásolták a közösségi ipart.

(94)

A Bizottság megállapításainak közzététele után a kérelmező azzal érvelt, hogy a karbamidipar vonatkozásában a hosszú távú nyereségességi követelményeknek (értékesítési hozammal számolva) adófizetés után 25 %-osnak kellene lenniük. Ez körülbelül 36 %-os adófizetés előtti forgalmi nyereségnek felelne meg. A kérelmező azt állította, hogy ezt az új ammónium/karbamid komplexum felállítási költsége indokolja, amely 11 %-os beruházási megtérülést kívánna meg (amely az állítások szerint 36 %-os adófizetés előtti forgalmi nyereséggel egyenlő). Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a kérelmező ezen eljárás keretében eddig nem tűzött ki ilyen magas hasznot, és hogy az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy káros dömping hiányában 5 %-os haszonkulcs érhető el. Továbbá az Elsőfokú Bíróság T-210/95 sz. ügyben hozott ítéletében megerősítette, hogy „… a kérdéses kárt megszüntető kitűzött haszon kiszámítása során a Tanács által alkalmazott haszonkulcsnak arra a haszonkulcsra kell korlátozódnia, amelyet a közösségi ipar a dömpingelt import hiányában és rendes versenyfeltételek között ésszerűen el tudna érni.” (9) Ugyanebben az ügyben azt is megerősítették, hogy „…az alaprendelet alapján nem igazolható az az érv, amely szerint a közösségi intézményeknek azt a haszonkulcsot kellene alkalmazniuk, amely biztosítja a közösségi ipar fennmaradását és/vagy a megfelelő tőkehozamot.” (10) Ebben az esetben ugyanakkor a kérelmező nem szolgált bizonyítékkal arról, hogy a dömpingelt import hiányában a közösségi ipar képes lenne az említett szintet elérni. Azt sem mutatta ki, hogy a közösségi ipar mekkora haszonkulcsot tudna elérni a dömpingelt import hiányában. A kérelmet ezért el kellett vetni.

(95)

Az fent említettekből az a következtetés vonható le, hogy a közösségi ipart érő jelentős károkozás nem folytatódik tovább.

(96)

Mivel az érintett országból származó behozatal jelenleg nem okoz jelentős kárt, az elemzés arra összpontosított, hogy a meglévő intézkedések megszüntetése esetén mennyi a valószínűsége a jelentős kár megismétlődésének. Ebben a tekintetben azt vizsgálták, gyakorolnak-e hatást a meglévő intézkedések az oroszországi importmennyiségekre és árakra. Megvizsgálták továbbá a meglévő oroszországi szabad kapacitás és az esetleges új kapacitás lehetséges hatásait, illetve annak lehetőségét, hogy az oroszországi gyártók értékesítéseit esetleg a Közösségbe irányítják.

(97)

A lenti táblázatban bemutatottaknak megfelelően az érintett termék Közösségbe irányuló oroszországi exportárai 2002 óta mindig a 115 EUR/tonna minimumimportár felett voltak, sőt, 2003 és az érintett időszak vége között ezek az árak jelentősen nagyobbak voltak, mint a minimumimportár. A közösségi piacra irányuló átlagos oroszországi exportárak a felülvizsgálati időszakban a minimumimportárnál 68 %-kal magasabbak voltak. Ebből világosan kiderül, hogy a meglévő intézkedések – legalábbis 2003 óta – nem befolyásolták az oroszországi exportárakat.

(98)

A ceteris paribus elvének megfelelően ezért semmi sem indokolja, hogy az oroszországi exportáló gyártók a meglévő intézkedések megszüntetése esetén alacsonyabb árakat alkalmaznának, hiszen előtte sikerült jóval magasabb árakat fenntartaniuk.

(99)

A (67) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően továbbá az oroszországi exportőrök a közösségi piacra irányuló exportmennyiségeiket az érintett időszakban viszonylag állandó szinten tartották, noha a meglévő intézkedéseknek 2002 óta nem volt gyakorlati hatása az exportárakra és ezáltal nem akadályozták az oroszországi behozatal növekedését.

(100)

A ceteris paribus elvének megfelelően ezért valószínűtlen, hogy a meglévő intézkedések megszüntetésének esetén az oroszországi exportáló gyártók további mennyiségeket értékesítenének a közösségi piacon, hiszen ezek az intézkedések nem befolyásolták az oroszországi behozatali mennyiséget.

(101)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy mivel a meglévő intézkedések nem voltak hatással sem az oroszországi exportőrök által alkalmazott exportárakra, sem a közösségi importőrök által ugyanezen importokért fizetett árakra, sem pedig a Közösségbe irányuló oroszországi export mennyiségére, az intézkedések megszüntetésének valószínűleg nem lesz semmilyen hatása ezen árakra vagy mennyiségekre. Az intézkedések megszüntetése ezért nem lenne hatással a közösségi ipar helyzetére. Ennek megfelelően nem mondható el, hogy a meglévő intézkedések megszüntetése esetén a közösségi iparnak okozott kár valószínűleg megismétlődne.

(102)

A fenti következtetés ellenére a vizsgálat (mint ahogyan azt később részletezzük) kitért a közösségi ipar azon különböző állításaira, amelyek a meglévő oroszországi szabad kapacitás és a lehetséges új kapacitás, valamint az oroszországi gyártók egyéb értékesítéseinek a Közösségbe történő lehetséges átirányítása esetleges hatásaira vonatkoznak.

(103)

A (46) és az (50) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a mintában szereplő oroszországi vállalatok közül a felülvizsgálati időszakban egyik sem rendelkezett jelentős szabad kapacitással, és az oroszországi gyártók teljes szabad kapacitása a becslések szerint összesen körülbelül 5 % volt. A vizsgálat megállapításai ebben a tekintetben teljes mértékben megegyeznek a kérelmező által állítottakkal.

(104)

Az (52) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően kiderült, hogy a kérelmező által említett kilenc projektnek várhatóan nem lesz jelentős kedvezőtlen hatása a közösségi piacra, hiszen az ilyen projektek által termelt további mennyiség jelentős részét kötött felhasználásra fogják szánni. Emellett, mint ahogyan azt az (54) preambulumbekezdésben már említettük, a Közösségbe irányuló oroszországi behozatal csupán akkor növekedne számottevő mértékben, ha a kereslet is ugyanilyen mértékben növekedne, ebben az esetben pedig az ilyen további behozatalnak nem lenne kedvezőtlen hatása a közösségi piacon uralkodó árszintre.

(105)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az oroszországi gyártóknak – az átalakítás, a bővítés és a kapacitáshiány megszüntetése miatt – csupán korlátozott további mennyiségek állnak rendelkezésre a megnövelt értékesítések céljára. Ez azt jelenti, hogy az oroszországi gyártók az oroszországi szabad kapacitás alapján nem tudnák jelentősen megnövelni a közösségi piacra irányuló exportmennyiségüket.

(106)

A (67) preambulumbekezdésben már jeleztük, hogy a közösségi piacra irányuló oroszországi import mennyisége az érintett időszakban viszonylag állandó, azaz az érintett időszakban a közösségi felhasználás piaci részesedésének 16 %-a volt, kivéve a 2004-es kiugró (körülbelül 20 %-os) értéket. Mindez annak ellenére történt, hogy – amint azt fentebb szemléltettük – a meglévő intézkedéseknek az érintett időszakban nem volt gyakorlati hatása az exportárakra és az exportmennyiségekre, és ezáltal nem akadályozták az oroszországi behozatal növekedését.

(107)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő exportáló gyártók Közösségbe irányuló, gyártelepi alapon számított exportárai körülbelül 1–5 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló exportárak. Az (56) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a gyártelepi alapon számított oroszországi belföldi értékesítési árak magasabbak voltak a Közösségbe irányuló exportáraknál, különösen a távoli területeken található vállalatok vonatkozásában; ez a szállítási költségek már említett jelentős különbségének tudható be. Ez alapján kijelenthető, hogy ami az árakat illeti, az egyéb főbb piacokhoz képest a közösségi piac nem különösebben vonzó az oroszországi gyártók számára.

(108)

Amint azt az (57) preambulumbekezdésben említettük továbbá, a kérelmező azt állította, hogy különösen az Észak-Afrikában (Algériában és Egyiptomban) és a Közel-Keleten (Iránban) létrehozott további kapacitásokból származó termelés valószínűleg nyomást fog gyakorolni a világszintű árakra, és így csökkenti az oroszországi exportőrök azon kapacitását, hogy e piacokra bekerüljenek; ennek következtében pedig exportmennyiségeiket a közösségi piacon növelnék. E tekintetben azonban az (54) preambulumbekezdésben említett előrejelzések alapján megállapították, hogy e beruházások nem lesznek jelentős hatással a világszintű kereslet/kínálat egyensúlyra, mivel a becslések szerint az általános kereslet az általános kapacitással összhangban fog növekedni. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy az orosz vállalatok jelentős részesedéseket veszítettek az ázsiai (különösen a kínai népköztársaságbeli) és az afrikai piacokon, és hogy sikerül helytállniuk a latin-amerikai piacok nyomásának. Figyelembe véve a kereslet/kínálat előre megjósolt általános egyensúlyát, valószínűtlennek tűnik az az érv, amely szerint az oroszországi exportáló gyártók mindenhol piaci részesedést veszíthetnek, csak Európában nem.

(109)

A kérelmező azt állította, hogy az oroszországi gyártók igazságtalan költségelőnye (amely a gázár vonatkozásában történő kettős árképzésnek tulajdonítható) többek között az oroszországi exportőrök jelentős alákínálásához vezethet, amennyiben a kereslet/kínálat nemzetközi egyensúlya kedvezőtlenné válna. Ugyan ezt nem lehet kizárni – mivel a vizsgálat kimutatta, hogy a gázárak tekintetében történő kettős árképzés valóban jelentősen torzította az oroszországi exportőrök költségszerkezetét –, ugyanakkor a lehetséges alákínálás nem az intézkedések megszüntetésének egyenes következménye lenne, hanem egyéb körülményeknek lenne tulajdonítható.

(110)

Nem vonható le tehát az a következtetés, hogy az intézkedések megszüntetésének következményeképp az oroszországi gyártók a közösségi piacra kívánnák átirányítani a jelenleg harmadik országokba exportált vagy a belföldi piacon értékesített mennyiségek bárminemű jelentős részét, illetve hogy csökkentenék áraikat, noha nem zárható ki, hogy ez más körülmények miatt bekövetkezhet.

(111)

Amint a fentiekből kiderült, a meglévő intézkedések nem voltak hatással sem az oroszországi exportőrök által alkalmazott exportárakra, sem a közösségi importőrök által ugyanezen importokért fizetett árakra, sem pedig a Közösségbe irányuló oroszországi export mennyiségére. Ugyanakkor az Oroszországból származó dömpingelt import folytatódása ellenére a közösségi ipart nem érte kár. A meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésének ezért semmilyen hatása nem lesz az oroszországi exportárakra vagy mennyiségekre, így nem lesz hatással a közösségi ipar helyzetére sem.

(112)

Emellett a kérelmező által felhozott egyéb külső tényezők elemzése nem kérdőjelezte meg a fenti következtetést, mivel e külső tényezők nem is jelezik, hogy lehetséges lenne a közösségi piacra irányuló oroszországi behozatal mennyiségének növekedése és az ár csökkenése.

(113)

A fentiek alapján nem mondható el, hogy a meglévő intézkedések megszüntetése esetén a közösségi iparnak okozott kár valószínűleg megismétlődne.

(114)

Minden felet tájékoztattak azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Egyúttal határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(115)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni és az eljárást meg kell szüntetni.

(116)

Figyelembe véve a (109) preambulumbekezdésben említett körülményeket – azaz, hogy a gázárak tekintetében Oroszország kettős árképzést alkalmaz, ami számottevően torzítja az oroszországi exportőrök költségszerkezetét –, szükségszerűnek tűnik az Oroszországból származó karbamid behozatalának figyelmes nyomon követése annak érdekében, hogy gyors és megfelelő intézkedést lehessen hozni, amennyiben a helyzet úgy kívánja.

(117)

Mivel az előző preambulumbekezdésekkel összhangban a meglévő intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni és az eljárást meg kell szüntetni, azt a részleges időközi felülvizsgálatot, amely célja annak megvizsgálása volt, hogy az intézkedések formája megfelelő-e, illetve azt a részleges időközi felülvizsgálatot, amely az EuroChem dömpingjének vizsgálatára korlátozódott, szintén meg kell szüntetni,