17.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 100/1

(1)

2006. október 18-án az 1551/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó fagyasztott földieper behozatalára.

(2)

A Kínából származó fagyasztott földieper behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően minden féllel ismertették az ideiglenes rendelet alapjául szolgáló tényeket és megfontolásokat. Valamennyi fél számára biztosítottak egy időszakot, amely alatt ismertethették az e nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeiket.

(3)

Néhányan az érdekelt felek közül írásban nyújtották be észrevételeiket. Azoknak a feleknek, akik ezt kérték, szóbeli meghallgatásra is lehetőséget biztosítottak. A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az összes szükségesnek ítélt információt. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket megvizsgálták, és adott esetben az ideiglenes megállapításokat azokkal összhangban módosították.

(4)

Minden érdekelt felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges intézkedéseket kívántak kivetni, és az 1551/2006/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket fel kívánták szabadítani (a végső nyilvánosságra hozatal). Az érdekelt felek számára biztosították továbbá azt az időszakot, amelyen belül előadhatták észrevételeiket e nyilvánosságra hozatalt követően. Ezután sor került a felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételek mérlegelésére, és adott esetben a megállapítások értelemszerű módosítására.

(5)

A Bizottság tovább kutatott, hogy feltárja az összes olyan információt, amelyet a végleges megállapítások kialakításához szükségesnek ítélt. Meg kell említeni, hogy az ideiglenes rendelet (8) preambulumbekezdésében említett vállalatok telephelyén tett ellenőrző látogatásokon kívül az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a következő közösségi felhasználók és importőrök telephelyén további helyszíni ellenőrző látogatásokra került sor:

(6)

A dömpingre és a kárra irányuló vizsgálati időszak a 2005. január 1-jétől2005. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A kár elemzése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: az érintett időszak) terjedt ki.

(7)

Az egyik érdekelt fél – azt állítván, hogy a 2005-ös év nem számít reprezentatívnak, mivel ebben az évben az importárak a szokásostól is alacsonyabbak voltak – megkérdőjelezte a kiválasztott vizsgálati időszak megfelelőségét. Ugyanakkor a vizsgálati időszak kiválasztására az alaprendelet 6. cikkének (1) preambulumbekezdése alapján került sor, amely előírja, hogy a vizsgálati időszak rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb. Ilyen módon a vizsgálati időszak kiválasztásában a 2005-ös év állítólagos sajátosságai nem tükröződnek, de az ok-okozati összefüggés elemzése során e sajátosságokat megvizsgálták.

(8)

A fentiek alapján az alaprendelet (11) preambulumbekezdésében részletezett vizsgálati időszak megerősítést nyer.

(9)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében szereplő meghatározás szerint az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó földieper, nyersen, illetve gőzöléssel vagy vízben főzve, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadásával is, amelyet jelenleg a 0811 10 11, 0811 10 19 és a 0811 10 90 KN-kód alá sorolnak.

(10)

Néhány érdekelt fél fenntartotta abbéli állítását, hogy a fagyasztott földieper különböző típusai között felhasználási terület és minőség tekintetében számottevő különbségek vannak. Ugyanebből az okból kifolyólag ezek az érdekelt felek azt is állították, hogy a kínai eredetű és a közösségi gazdasági ágazat által előállított fagyasztott földieper nem hasonlítható össze.

(11)

Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdése szerint a vizsgálat kimutatta, hogy – bizonyos tényezők, mint többek között a fajta, a minőség, az utókezelés és a méret terén megmutatkozó különbségek ellenére – az érintett termék különböző típusai, valamint a közösségi termelők által a közösségi piacon előállított és eladott fagyasztott földieper ugyanazokkal az alapvető fizikai és biológiai jellemzőkkel rendelkeznek, és felhasználási területük is azonos. E terméktípusokat ezért egyetlen terméknek kellett tekinteni. Mivel az említett érdekelt felek további bizonyítékot nem nyújtottak be állításuk alátámasztására, és új tényekre sem derült fény, a szóban forgó állítást elutasították.

(12)

A termék meghatározására és a hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (12)–(16) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások és ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(13)

Egyetlen olyan észrevétel sem érkezett be, amely megváltoztathatta volna a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat. Ezért az ideiglenes rendelet (17)–(26) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(14)

Az egyéni elbánásból kizárt három exportáló termelő érvelése szerint ezt a döntést felül kell vizsgálni. Emlékeztetni kell arra, hogy a szóban forgó három vállalat nem teljesítette az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) és e) pontjában szereplő kritériumokat. A b) pontban szereplő kritérium szerint az exportáraknak, az exportra szánt mennyiségeknek és az eladás feltételeinek szabadon meghatározhatóknak kell lenniük. Az e) pontban szereplő kritérium előírja, hogy az állami beavatkozás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását abban az esetben, ha az egyéni exportőrökre egyéni vámtételeket alkalmaznak.

(15)

A szóban forgó három vállalat egyik érve sem tudta megváltoztatni az ideiglenes szakaszban hozott döntést. Megállapítást nyert, hogy az érintett vállalatok olyan állami beavatkozásnak voltak kitéve, amely korlátozta őket exportmennyiségeik szabad meghatározásában (b) kritérium).

(16)

Ezen túlmenően az állami beavatkozás oly mértékű volt, hogy az vélhetően az intézkedések kijátszásához vezetett volna, ha az egyéni exportőrökre egyéni vámtételeket alkalmaztak volna (e) kritérium).

(17)

A egyéni elbánásra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27) és (28) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(18)

Az ideiglenes intézkedések közzététele után egyetlen olyan észrevétel sem érkezett, amely megmásította volna a Törökország analóg országként való felhasználására vonatkozó döntést. A döntés ezért megerősítést nyer. Emlékeztetni kell arra, hogy a rendes érték megállapításához a török eper belföldi árán kiigazítást hajtottak végre annak érdekében, hogy figyelembe vegyék annak a kínai eperrel való összehasonlítás során megállapított jobb minőségét (lásd az ideiglenes rendelet (39) és (44) preambulumbekezdését).

(19)

A rendes értékre vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29)–(42) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(20)

Az exportárakra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (43) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(21)

Utalni kell az ideiglenes rendelet (44) preambulumbekezdésére. Az említett preambulumbekezdésben szereplő megállapítások megmásítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(22)

A fentiek fényében a dömpingkülönbözetek, a vámfizetés előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következők:

(23)

Egyéb észrevételek benyújtásának hiányában az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdésében szereplő, a közösségi össztermelésre vonatkozó ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(24)

Egyéb észrevételek hiányában a közösségi gazdasági ágazatnak az ideiglenes rendelet (52) és (53) preambulumbekezdésében szereplő meghatározása megerősítést nyer.

(25)

Emlékeztetni kell arra, hogy a Közösségben tevékenykedő fagyasztottföldieper-előállítók nagy száma miatt a kár felmérésére nyolc gyártóból álló mintát választottak ki. Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gyártók mintája nem reprezentatív, mert a kiválasztott közösségi gyártók mindegyike Lengyelországban végzi tevékenységét. Az állítás szerint a legnagyobb termelési mennyiség alapján megállapított mintának – a reprezentativitás érdekében – a gyártók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.

(26)

Emlékezteni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdése kiemeli, hogy a minta kiválasztására az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban került sor, amely előírja, hogy a minta arra a legnagyobb reprezentatív termelési mennyiségre szűkíthető, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

(27)

Ily módon a minta e módszer szerinti kiválasztásakor elsősorban a termelési mennyiségben kifejezett reprezentativitást vették figyelembe. A mintának földrajzi szempontból nem kell reprezentatívnak lennie; ez a körülmény csupán kiegészítő szempont (lehet).

(28)

Ezen túlmenően – mivel a fagyasztott földieper előállítása nem csak a mennyiség, hanem a gyártók létszáma szempontjából is javarészt Lengyelországban koncentrálódik – a földrajzi elhelyezkedés szempontjának figyelembevétele során is előfordulhatna, hogy kizárólag lengyel gyártókból álló mintát választanak ki. Ezt az érvelést ezért elutasították.

(29)

Egyéb észrevételek hiányában a kár megállapítására szolgáló mintának az ideiglenes rendelet (54) és (55) preambulumbekezdése szerinti kiválasztása megerősítést nyer.

(30)

Egyéb észrevételek hiányában a közösségi fogyasztásnak az ideiglenes rendelet (56)–(59) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti kiszámítása megerősítést nyer.

(31)

Egyéb észrevételek hiányában az érintett behozatal mennyiségének és piaci részesedésének az ideiglenes rendelet (60) és (61) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti kiszámítása megerősítést nyer.

(32)

Az egyik fél azt állította, hogy az alákínálásra vonatkozó elemzéshez olyan kiigazításra van szükség, amely figyelembe veszi a közösségi gazdasági ágazat, illetve az exportáló gyártók által előállított fagyasztott földieper közötti minőségi különbségeket. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az ideiglenes szakaszban az exportáló gyártóknak csak bizonyos eladási ügyleteit vették figyelembe az alákínálás/áron aluli értékesítés mértékének kiszámítása során. Ennek során az alacsony minőségű exportot nem vették figyelembe, mivel a közösségi gazdasági ágazat ilyen termékeket nem állított elő, és nem értékesített. E körülmények között az igényelt kiigazítás nem volt indokolt. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (62)–(64) preambulumbekezdésében szereplő, az érintett behozatali árakra és az áralákínálásra vonatkozó megállapítások megerősítést nyernek.

(33)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat árai 2006-ban kb. 1 000 EUR/tonnára emelkedtek, és hogy ennek a kárelemzésben is tükröződnie kell. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálati időszak a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakot ölelte fel, míg a kárfelmérés szempontjából fontos irányzatok 2002. január 1. és a vizsgálati időszak vége között voltak jellemzőek. E körülmények között – az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata értelmében – a kárelemzés során a vizsgálati időszak utáni ármozgásokat nem vették figyelembe. A 2006-ban kimutatott áremelkedés jelentőségét ugyanakkor az alábbi, D. Okozati összefüggés című szakasz ((51)–(54) preambulumbekezdés) tárgyalja.

(34)

A közösségi gazdasági ágazatnak az ideiglenes rendelet (66)–(85) preambulumbekezdésében bemutatott helyzetére vonatkozó számadatok értelmezését egyik érdekelt fél sem kérdőjelezte meg. Ezért az ideiglenes rendelet említett preambulumbekezdéseiben szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(35)

Az ideiglenes rendelet (86)–(88) preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi gyártás egészére vonatkozó makrogazdasági számadatokat vagy azok értelmezését egyetlen érdekelt fél sem kérdőjelezte meg. Ezért az ideiglenes rendelet említett preambulumbekezdéseiben szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(36)

A fentiek figyelembevételével megerősítést nyer, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikkének értelmében jelentős kárt szenvedett.

(37)

Az ideiglenes intézkedések meghozatalát követően több érdekelt fél is azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt más tényezők okozták. Ezen állítások egy részét az ideiglenes rendelet megfelelően tárgyalja. Adott esetben újabb érveket is fontolóra vesznek az alábbiakban.

(38)

Az egyik állítás szerint a Marokkóból származó kárt okozó behozatalt nem vették kellőképpen figyelembe. Az egyik fél megkérdőjelezte az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében szereplő számadatok értelmezését, melyek szerint a vizsgálati időszak alatt a marokkói ár alacsonyabb volt a közösségi gazdasági ágazat nem ráfizetéses árainál. Az állítás szerint ez okozta a kárt.

(39)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésének táblázatából az derül ki, hogy a marokkói ár következetesen meghaladta a közösségi gazdasági ágazat árait. Az alacsony árú kínai export a marokkói exportőröket is érintette, akik erre a Közösségbe irányuló behozatalok árának csökkentésével reagáltak. Ezt támasztják alá a Marokkóból származó fagyasztottföldieper-behozatal csökkenő mennyiségei is. Ezt az érvet ezért el kellett utasítani.

(40)

A vizsgálati időszak alatt a złoty euróval szembeni értékcsökkenése volt tapasztalható. Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett árcsökkenés nem tűnne ennyire drámainak, ha a számításokat euro helyett złotyban végeznék. 2004 és 2005 között a złoty ingadozásának mértéke valóban 10 % körül volt. Ugyanakkor a közösségi árak alakulásának vizsgálatából kiderült, hogy e két évben az euróban kifejezett árcsökkenés mértéke 35 % volt.

(41)

A kb. 10 %-os devizaingadozás és a 35 %-os árcsökkenés közötti különbséget figyelembe véve megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat árcsökkenésének elsődleges oka nem a złoty euróval szembeni értékvesztése. Ezt az érvet ezért el kellett utasítani.

(42)

Néhány érintett fél tovább taglalta az ideiglenes rendelet (106)–(110) preambulumbekezdésében már tárgyalt érvet, mely szerint a kárt nem a dömping, hanem a közösségi gazdasági ágazatra jellemző hibás üzleti döntések és szerkezeti hiányosságok okozták. Az említett állítás alátámasztására két dokumentumot dolgoztak ki: az egyik a Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcs és cseresznye ágazatának helyzetéről, valamint az e témáról szóló, csatolt munkadokumentum (3), a másik az Európai Parlament 2006. október 12-én elfogadott állásfoglalása a feldolgozásra szánt bogyósgyümölcsűek és cseresznye ágazatának helyzetéről (4).

(43)

Meg kell jegyezni, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (138) preambulumbekezdése is alátámasztja – a Bizottság ideiglenes megállapításaiban figyelembe vette a jelentést. Mivel a jelentés és az állásfoglalás fontos háttérinformációval szolgál a piros gyümölcsök közösségi ágazatával kapcsolatban, meg kell jegyezni, hogy mindkét dokumentumra jellemző, hogy azok inkább a frissföldieper-termelők által, és nem a közösségi gazdasági ágazat (fagyasztóipar) által tapasztalt nehézségekre koncentrálnak. Sem a jelentésben, sem az állásfoglalásban nem szerepel az a következtetés, hogy a közösségi gazdasági ágazat nehézségei annak szerkezeti hiányosságai miatt állnak elő.

(44)

Egy másik állítás szerint Lengyelország EU-hoz való csatlakozása folytán a lengyel munkaerő súlypontja a magasabb béreket kínáló országokba helyeződött át, és az ennek nyomán a belföldi piacon megnövekedett bérköltségek további problémát jelentenek a gazdasági ágazat számára. Azt is állították, hogy az új határkorlátozások miatt a közösségi gazdasági ágazat tovább már nem támaszkodhatott a szomszédos, nem EU-tagállamok olcsóbb munkaerejére. A javaslat szerint e fejlemények jelentős negatív hatással voltak e rendkívül munkaerő-igényes gazdasági ágazatra.

(45)

E fejlemények vezethettek a mezőgazdasági termelők bérköltségeinek megemelkedéséhez. Ugyanakkor ez a lehetséges növekedés közvetlenül a mezőgazdasági termelők, és nem a közösségi gazdasági ágazat (fagyasztóipar) költségeivel függ össze. Ezért a mezőgazdasági termelők költségeinek növekedése és a közösségi gazdasági ágazat költségeinek növekedése között csak részleges összefüggés van. Emellett a (42) preambulumbekezdésben említett bizottsági jelentés és munkadokumentum szerint a gyártási költségek emelkedése ellenére Lengyelország európai uniós csatlakozása óta a friss földieper eladási ára növekedés helyett inkább csökkent. Figyelembe véve az eladási árak csökkenését, a frissföldieper-termelők költségeinek növekedése nem járhatott hatással a közösségi gazdasági ágazatra. Ezt az érvet ezért el kellett utasítani.

(46)

Az egyik fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat által végrehajtott, és a hatékonyság javítását célzó beruházások és szerkezetátalakítások hátrányosan érintették az ágazat nyereségességét és pénzforgalmát. Ugyanakkor a közösségi gazdasági ágazat beruházás formájában megvalósuló költségei nem változtatnak azon a tényen, hogy a vizsgálati időszak alatt az árak – káros szintet elérve – jelentősen visszaestek, és hogy a közösségi gazdasági ágazat nyereségességére messze az alacsony árak gyakorolták a legjelentősebb hatást. A megvalósított beruházások révén – amint az az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésében szerepel – valóban nőtt a közösségi gazdasági ágazat hatékonysága. Ezt az érvet ezért el kellett utasítani.

(47)

Egy másik állítás szerint a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár mögött maga a közösségi gazdasági ágazat áll, mivel a termék minősége nem érte el a Spanyolországból és Kaliforniából származó termék minőségét. Ehhez meg kell jegyezni, hogy Spanyolország és Kalifornia elsődlegesen a frissgyümölcs-piacra termel, és semmi sem utalt arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent volna e termelőkhöz képest. Az Egyesült Államokból származó frissföldieper-behozatal mennyisége a vizsgálati időszak alatt nem érte el a 200 tonnát, ezért az nem befolyásolhatta jelentősen a közösségi gazdasági ágazat nyereségességét. Ezt az érvet ezért el kellett utasítani.

(48)

A közösségi gazdasági ágazat állítólagos szerkezeti hiányosságainak tekintetében nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az említett iparág bizonyos szegmenseiben valóban jellemzőek e hiányosságok. Ezeket az állításokat ezért el kellett utasítani. Az ideiglenes rendelet (106)–(110) preambulumbekezdésében levont következtetések véglegesen megerősítést nyernek.

(49)

Az ideiglenes rendelet (108)–(110) preambulumbekezdésében említett, a közösségi gazdasági ágazat állítólagos spekulatív üzleti döntéseinek összefüggésében egy felhasználó azt állította, hogy a közösségi piac árait nem a kínai behozatalok, hanem túlnyomórészt a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező közösségi gazdasági ágazat árainak függvényében határozták meg. Ez a fél azt is állította, hogy az árak csökkenési trendjét nem a dömpingelt kínai behozatal, hanem maga a közösségi gazdasági ágazat határozta meg.

(50)

A közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban egyértelműen 59 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, ami a piaci árak vonatkozásában jelentős aránynak mondható. Ugyanakkor a közösségi gazdasági ágazat e kiemelkedő piaci részesedése ellenére is kétségtelen, hogy a Kínából származó, és a közösségi gazdasági ágazat árait 6 %-kal alákínáló alacsony árú behozatal negatívan befolyásolta a piaci árakat. Az említett dömpingelt behozatal piaci részesedése, amellett, hogy a Közösségben általános árleszorítást idézett elő, a 2002-es 4 %-ról a vizsgálati időszakban 20 %-ra nőtt.

(51)

A fagyasztott földieper érzékeny mezőgazdasági terméknek számít, és a vizsgálat kimutatta, hogy a friss földieper rendelkezésre állása jelentősen befolyásolja a fagyasztott földieper árát. Több érdekelt fél is úgy érvelt, hogy a vizsgálati időszak alatt megállapított kárért elsődlegesen a különösen gyengének számító 2003-as termés tehető felelőssé. Néhány érdekelt fél azt is állította, hogy a földieper ára jellemzően négyéves ciklusonként változik, amikor az árak növekedése először túltermelést, majd árzuhanást idéz elő. Azt is állították, hogy a 2005-ös év e négyéves ciklus mélypontja volt, és hogy az ebben az évben tapasztalt alacsony árak e természetes ingadozásnak tudhatók be. Árkülönbségeket a 2002 előtti időszakban is megfigyeltek, és ezt az érvet a 2006-ban, azaz a vizsgálati időszak után tapasztalt ± 20 %-os áremelkedés is alátámasztotta.

(52)

A fagyasztott földieper érintett időszakon kívüli árának elemzése azt mutatta, hogy az áringadozás 2002 előtt egy hosszabb időszakon keresztül jellemző volt. Például a 2001-es idény rendkívül bőséges szürete miatt az árak kimondottan alacsonyak voltak. A következő évben ezek az alacsony árak a frissföldieper-termesztés visszaeséséhez vezettek, s ezáltal az árak ismét stabilizálódhattak. Az irányzatok elemzése szerint az érintett termék ára ciklikus rend szerint alakul, amelyet az időjárás és a szüretelt mennyiség jelentősen befolyásol.

(53)

Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a kínai behozatal mennyisége az érintett időszak alatt 38 %-kal csökkent árakon számítva is 380 %-kal emelkedett, és hogy ez jelentősen befolyásolta a fenntarthatatlan veszteségekről beszámoló közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét.

(54)

Noha a fagyasztott földieper e természetes áringadozása és a szüretelt mennyiség kétségtelenül jelentősen befolyásolták a közösségi gazdasági ágazat árait, e tényezők önmagukban még nem nevezhetők a közösségi gazdasági ágazatot ért kár elsődleges vagy kizárólagos okának.

(55)

Az ideiglenes rendelet (97) és (98) preambulumbekezdésében szereplő következtetések értelmében a vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között okozati összefüggés áll fenn.

(56)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat árai és a ciklikussággal összefüggő áringadozás, valamint a termés szezonális változásai között korreláció áll fenn. Ezt a következtetést az érintett időszak előtt és alatt összegyűjtött adatok, valamint a vizsgálati időszak utáni fejlemények is alátámasztják.

(57)

Még ha e ciklikus változások súlyosbították is a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét, a közösségi gazdasági ágazat árzuhanásának mértéke és – az ideiglenes rendelet (66)–(85) preambulumbekezdésében ismertetetteknek megfelelően – a közösségi gazdasági ágazat helyzetelemzésében kimutatható negatív tendencia oka nem kizárólag a „természetes ingadozás”. A termék és a szüretelt mennyiség ciklikusságának hatáselemzése ezért nem támasztja alá azt az érvelést, mely szerint e tényezők súlya elegendő ahhoz, hogy megszüntessék a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést.

(58)

A fentiek alapján és az okozati összefüggéssel kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (113)–(114) preambulumbekezdésében megfogalmazott következtetések megerősítést nyernek.

(59)

Elemzést végeztek arról, hogy az érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetése után megtett észrevételek és a kiegészítő információk fényében továbbra is megállja-e a helyét az az ideiglenes következtetés, mely szerint az intézkedések bevezetése nem volt ellentétes a közösségi érdekkel. Amint az az ideiglenes szakaszban történt, a közösségi érdek meghatározásához felmérték a különböző érintett felek – azaz a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök, a feldolgozók/felhasználók és a mezőgazdasági termelők – érdekeit.

(60)

A Bizottság ténylegesen kapcsolatba lépett több érdekelt féllel is annak érdekében, hogy álláspontjukat megismerhesse. A Bizottság a közösségi gazdasági ágazat mellett a piacon jelen levő valamennyi fontosabb márka képviselőjét, valamint a felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét is meghallgatta, és további helyszíni ellenőrzéseket szervezett.

(61)

A vizsgálat egy korai szakaszában kimutatta, hogy a közösségi termelésben számtalan fagyasztóipari termelő vesz részt, akik körülbelül 2 700 főt foglalkoztatnak az érintett termék előállításában és értékesítésében. A fagyasztóipar és a földieper beszállítását végző mezőgazdasági termelők helyzete között is részleges összefüggés tárható fel, mivel ez utóbbiak kizárólag a fagyasztásra szánt földieperfajtákat termesztik, e termék kizárólagos piacát pedig a fagyasztóipar adja.

(62)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi termelőket az érintett időszakban jelentős kár érte: a dömpingelt behozatalok következtében e termelők 12,5 %-os veszteségről számoltak be. E veszteségeket annak ellenére jelentették, hogy a közösségi gazdasági ágazat oly módon szorította vissza költségeit, hogy csökkentette a mezőgazdasági termelőknek a friss földieper után kifizetett árat. A friss földieperért kifizetett ár nem érte el a mezőgazdasági termelők gyártási költségeit, ezért az a mezőgazdasági termelők és a közösségi gazdasági ágazat számára egyaránt fenntarthatatlan hosszú távon. Amennyiben a fagyasztott földieper ára ismét a nem káros szint alá csökkenne, az kettős következménnyel járna. A közösségi gazdasági ágazatot egyfelől pénzügyi veszteség érné, másfelől hosszú távon kimerülnének a frissföldieper-készletek, mivel a mezőgazdasági termelőknek olyan alacsony árat tudna fizetni, ami miatt ők akár az iparág elhagyására is kényszerülhetnek. Emlékeztetni kell arra, hogy a frissföldieper-termesztők becsült száma Lengyelországban 2002-ben 96 700 fő volt, melyből kb. 80 000 fő dolgozott a további feldolgozásra szánt földieper termesztésében. Noha lehetséges, hogy ez a szám az ágazat konszolidálódása miatt csökken, világos, hogy a földieper termesztése számos lengyel gazdaság számára fontos gazdasági tevékenység. Az az érv is elhangzott, hogy a lengyel földieper-termesztés ágazata az ország számos olyan régiójában játszik kiemelkedő szerepet, ahol egyébként magas a munkanélküliség, és hogy az intézkedések kivetésének elmulasztásával ez a magas munkanélküliség csak tovább nőne. Az is megállapítást nyert, hogy ezek a mezőgazdasági termelők nem tudnak átállni más, nyereségesebb növényi kultúrákra, mivel e területeken a termőtalaj leginkább a földieper-termesztésre alkalmas.

(63)

Amint az az ideiglenes rendelet (139) preambulumbekezdésében is szerepel, a mezőgazdasági termelők számára 2004-től kifizetett árak olyan alacsonyak, hogy nem fedezik a termelési költségeket.

(64)

Emellett – amint azt a (42) preambulumbekezdésben említett jelentés is alátámasztja – a lengyel földieper-termelők egy szétaprózódott iparágat képviselnek, és nem valószínű, hogy a helyi fagyasztóiparon kívüli egyéb piacokon is meg tudnának jelenni. Ebből következően a fagyasztóipar pénzügyi helyzetének romlása a mezőgazdasági termelők helyzetére is jelentős hatással van. Az a tény, hogy a vizsgálati időszak után a piaci árak ismét nem káros szintre kerültek, és hogy a kínai behozatal szintje visszaesett, kétségbe vonhatja a közösségi gazdasági ágazat helyzetének orvoslását célzó intézkedések szükségességét, de jelenleg semmi sem utal arra, hogy ez a csökkenés állandósul, vagy hosszú távú marad.

(65)

E körülmények között egyértelmű, hogy a közösségi gazdasági ágazat és a mezőgazdasági termelők számára előnyös lesz a dömpingellenes intézkedések elfogadása, és ezen intézkedések nyomán stabilizálódhat a közösségi piac. A fagyasztott földieper ára a Kínából származó behozatal miatt nem lenne nyomott. Ily módon a közösségi termelők növelhetnék áraikat, és ésszerű haszonkulcsra tehetnének szert. Ez minden valószínűség szerint jótékonyan hatna a beszállítói iparágra is. Ezért az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések kivetése egyaránt érdeke a közösségi gazdasági ágazatnak és a földieper-termesztőknek.

(66)

A vizsgálat korai szakaszának megállapításai nyomán a Bizottság az érintett termék további két importőrjénél is látogatást tett. Ezek az importőrök a Kínából származó földieper behozatalával foglalkoznak, de emellett mindketten forgalmaznak EU-ban termesztett földiepret is, amely beszerzéseik 50, illetve 60 %-át teszi ki. Meg kell jegyezni, hogy a fagyasztott földieperrel folytatott kereskedelem az említett importőrök üzleti tevékenységének csak egy részét, általános üzleti forgalmuknak pedig 30–50 %-át jelenti. A Kínából fogadott behozatalaik az érintett termék összes behozatalának kb. 14 %-át teszik ki. Az importőröket ezért reprezentatívnak kell tekinteni. Mindkét importőr ellenezte a dömpingellenes intézkedéseket. A vizsgálat kimutatta, hogy mivel a földieper iránti keresletet a dömpingellenes intézkedések által nem érintett fogyasztók preferenciái határozzák meg, a fagyasztott földieper iránti kereslet vélhetően nem fog változni. Ilyen módon az importőröket valószínűleg nem érinti a magasabb ár, mivel a korábbihoz hasonló mennyiséget importálhatnak, és a fagyasztott földieperrel kapcsolatos többletköltségeik jelentős részét minden valószínűség szerint a felhasználókra háríthatják tovább. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a múltban tapasztalható árbeli különbségek az importőrök eladási árait és haszonkulcsait nem érintették, mivel azok nem változtak nagy mértékben.

(67)

Az ideiglenes rendeletben szereplő ideiglenes következtetés, mely szerint a megemelkedett importárak miatt az importőrökre nehezedő hatás nem lesz jelentős, megerősítést nyer.

(68)

Az ideiglenes rendelet (127) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások értelmében a felhasználóktól és a feldolgozóktól beérkezett válaszok kezdetben hiányosak voltak. Az eljárás kezdeti szakaszában a Bizottság több nehézséggel is szembesült a felhasználóipar állításait alátámasztó adatok összegyűjtése és ellenőrzése során. Az ideiglenes rendelet kihirdetése után a Bizottság ezért megújult erővel ösztönözte az együttműködést. Nyolc felhasználó vállalat telephelyén további helyszíni ellenőrző látogatásokra került sor. Közülük öt vállalattól sikerült olyan adatokra szert tenni, amelyekkel felhasználható hatásvizsgálatot lehetett végezni. További információk és adatok gyűjtésére is sor került. E kiegészítő információk birtokában a Bizottság szolgálatai újabb elemzésbe kezdtek arra nézve, hogy az intézkedések bevezetése milyen esetleges hatással lenne a közösségi felhasználókra.

(69)

Az egyik érdekelt fél érvelése szerint ez az együttműködés nem vehető figyelembe, mivel az adatokat a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésben megállapított határidő lejárta után nyújtották be. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az együttműködő vállalatok az alaprendeletben meghatározott szabályok értelmében jelentkeztek a Bizottságnál és benyújtották észrevételeiket az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatban.

(70)

A helyszínen ellenőrzött információk a teljes közösségi fogyasztás kb. 9 %-át érintik. Emellett a felhasználóipar több ágazata is képviseltette magát: egyéb termékek előállításához felhasznált földieper-készítmények (pl. joghurtok) előállítói, joghurt- és eperdzsemkészítők. Az együttműködő szövetségek a közösségi fagyasztottföldieper-fogyasztás kb. 80 %-át képviselik. Ilyen magas fokú reprezentativitás megfelel az általános gyakorlatnak. Ezért a reprezentativitás hiányára vonatkozó érvet el kellett utasítani.

(71)

A felhasználóipar azt állította, hogy a Bizottságnak nem csak az importált kínai földieper esetleges árnövekedésének elemzésén keresztül kellene értékelnie az intézkedések hatását. Az intézkedések ugyanis ennél tágabb hatással járnak a piacra (beleértve az egyéb forrásokból származó fagyasztott földieper piacára) nézve.

(72)

Az alapos vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések nyomán nagy valószínűséggel általános áremelkedés lesz tapasztalható, amely a kínai földieper esetében nem korlátozódik 34,2 %-ra (ideiglenes vámszint). Az intézkedések nyomán emellett a közösségi gazdasági ágazat árai is emelkedni fognak (kb. 19 %-kal), a kiszámított nem káros szintig. Egy ilyen általános áremelkedés valóban elkerülhetetlennek tűnik, mivel – egyéb ágazatoktól eltérően és az időjárás, valamint a terméshozam korlátait tekintetbe véve – a közösségi gazdasági ágazat számára egyéb stratégiák (pl. piaci terjeszkedés a mennyiség tekintetében) nem jöhetnek szóba. Mivel a közösségi gazdasági ágazat és a kínai behozatal együttesen a közösségi fogyasztás közel 80 %-át teszi ki, nagyon valószínű, hogy a fagyasztott földiepernek a közösségi piacra szállító egyéb exportáló országai – az „árvezetőkhöz” való felzárkózás érdekében – szintén növelik áraikat.

(73)

E körülmények között a felhasználók földieperrel kapcsolatos tevékenységeit tekintve az ideiglenes intézkedésekben megállapított vámszint bevezetésével a felhasználók ráfordítási költségei átlagosan közel 6 %-kal emelkednének. Igaz, hogy elég sok felhasználó kényszerülne veszteségtermelő helyzetbe. A következtetések alapjául a földieperrel kapcsolatos tevékenységek szolgáltak, mivel a vizsgálat középpontjában az érintett vállalatok egyéb tevékenységei helyett az érintett termék, azaz a fagyasztott földieper áll. A kár- és dömpingelemzés elvégzéséhez emellett biztosítani kellett, hogy hasonló tevékenységeket – pl. a vizsgált termékkel kapcsolatos tevékenységeket – állítsanak párhuzamba.

Az alábbi táblázat illusztrálja az ellenőrzött felhasználók költségeire gyakorolt hatást:

(74)

A földieper árának emelkedése a földieper-készítmények és -dzsemek együttműködő előállítóit érintené a legérzékenyebben. Ez annak tulajdonítható, hogy a recept szerint a dzsemben a földieper minden más hozzávalónál nagyobb arányban van jelen. A szóban forgó vállalatok haszonkulcsa 7–8 százalékponttal csökkenne, ami e vállalatok közül kettő számára 5 %-os veszteséget jelentene.

(75)

Az együttműködő joghurtgyártók gyártási költségeiben a földieper ára viszonylag kis tételnek számít, mivel a recept kikalkulált árához a tejtermékek ára hozzáadódik. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy e gyártók átlagban viszonylag alacsony haszonkulccsal dolgoznak. Ily módon még ha a szóban forgó joghurt teljes előállítási költsége csak 2 %-kal emelkedik is, ez már elegendő ahhoz, hogy a kb. 1 %-os nyereségből kb. 1 %-os veszteség legyen.

(76)

Következésképpen az intézkedéseknek a felhasználóiparra gyakorolt hatása költségnövekedés tekintetében meghaladná azt az értéket, amelyet az ideiglenes rendeletben szereplő intézkedésekhez vezető elemzés készítői becsültek. Ugyanakkor – amint az az alábbi 4.4. szakaszban is olvasható – ez a költséghatás hosszú távon vélhetően kevésbé éreztetné hatását.

(77)

Egy felhasználói szövetség azt állította, hogy a vám kivetése hátrányosan érintené a fagyasztott földieper közösségi székhelyű, és nemzetközi szinten is versenyképes felhasználóit. Az állítás szerint a vámok összegét e szövetségek nem tudják vevőikre (viszonteladók és forgalmazók) áthárítani, mivel e vevőkkel több felhasználó is hosszú távú, rögzített árakon megkötött szerződéses viszonyban áll. E rögzített árak azt jelentik, hogy az esetlegesen felmerülő járulékos költségek kockázatát a felhasználók viselik. Több felhasználó is azt állította, és állítását bizonyítékokkal is alátámasztotta, hogy a nagy viszonteladók/forgalmazók komoly árnyomást gyakoroltak rájuk, és ezért áraikat rendkívül nehéz volt emelni. Azt is állították, hogy a felhasználók és a viszonteladási ágazat között kötött szerződések az árakat 6 hónaptól 1 évig terjedő időszakra rögzítik. Ezért a felhasználók állítása szerint nem maradna más választásuk, mint hogy a járulékos költségeket magukra vállalják. A fentiek tekintetében fel kell ismerni, hogy a felhasználóknak – legalább rövid távon – vélhetően át kell vállalniuk a költségnövekedést. A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az intézkedések által az érintett termékeket tartalmazó termékek nyereségességére gyakorolt negatív hatás ellenére a felhasználó vállalatok általános nyereségessége a legtöbb felhasználó esetében pozitív marad.

(78)

Ha a költségnövekedés áthárítható lenne, az minden bizonnyal a fogyasztói árakat is befolyásolná. A gyümölcskészítmények – különösen a joghurtok – egy jelentős fogyasztói szegmens számára a fogyókúrás életmód alapvető hozzávalói. A joghurtpiacon a földieperíz kb. 20 %–30 %-os részesedést tudhat magáénak, és noha egyetlen fogyasztói szervezet sem kifogásolta, nem kizárható, hogy egy áremelkedés közép-, illetve hosszú távon biztosan érintené a fogyasztókat. Ugyanez érvényes a dzsemekre is.

(79)

A 4.2. és a 4.3. pontban ismertetett tényeknek megfelelően bizonyítást nyert, hogy az intézkedések bevezetése várhatóan a felhasználók elsődleges nyersanyagának árát is befolyásolja. E felhasználók állítása szerint a viszonteladókkal kötött szerződések ideje alatt e költségnövekedést maguknak a felhasználóknak kell viselniük. Feltételezhető ugyanakkor, hogy az esetleges költségnövekedés át nem háríthatósága ideiglenes lesz, mivel a szerződések is határozott időre szólnak.

(80)

A felhasználók széles körben állították, hogy a Senga sengana földieperfajtából biztosított lengyel ellátás rendkívül fontos a fagyasztott földieperből előállított teljes termékskála mennyisége, illetve minősége szempontjából. Ilyen módon a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásával járó veszély jelentős negatív hatást gyakorolna rájuk. Nem zárható ki, hogy a lengyel földieper-ellátás korlátozottsága vagy kimerülése esetén a felhasználóknak komoly nehézségeik támadnának a Lengyelországban termesztett földieperfajták ellátásában támadt hiány alternatív forrásokkal való pótlásában. Ilyen alternatív források létezése meglehetősen valószínűtlen, mivel a Lengyelországban termesztett földieper minősége a felhasználók véleménye szerint is egyedülálló. Ezen túlmenően nem zárható ki, hogy e visszafogott piaci verseny közepette a felhasználók mégis áremelkedéssel szembesülnének.

(81)

A vizsgálatból kiderül, hogy az intézkedések bevezetése nemcsak a közel 2 700 főt foglalkoztató közösségi gyártóknak, hanem az a közel 80 000 mezőgazdasági termelőnek is kedvezne, akiknek kisebb vagy nagyobb mértékben a földieper-termesztés jelenti a megélhetést.

(82)

Amint az az ideiglenes rendelet (133) preambulumbekezdésben részletesen szerepel, a felhasználóipar jelezte, hogy az érintett termék közösségi gazdasági ágazat által biztosított ellátása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók széles termékskálájukkal és magas minőségű termékeikkel lefedjék a piacot. A vizsgálatból kiderült, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyersanyagának ciklikus jellege – azaz a földiepertermés ingadozásai – jelentősen befolyásolják az árakat, amit a vizsgálati időszak utáni fejlemények is megerősítettek. Ugyanakkor – amint azt az ideiglenes rendelet (74) preambulumbekezdése is részletezi – az érintett időszak és a vizsgálati időszak utolsó felében az árak olyan nyomottak voltak, hogy a közösségi gazdasági ágazat a friss földeper felvásárlásakor kénytelen volt termelési költségen aluli árat fizetni a mezőgazdasági termelőknek. Ennek következtében néhány mezőgazdasági termelő felhagyott a földieper-termesztéssel. Annak ellenére, hogy az árak 2006-ban emelkedtek, világosan látszik, hogy a közösségi gazdasági ágazat – és bizonyos mértékig a felhasználók – friss földieperrel való ellátása veszélybe kerülhet, ha az érintett időszakban tapasztalt alacsony árak visszatérnek.

(83)

Az alapos vizsgálat valóban kimutatta, hogy a dömpingellenes vám ebben az esetben jelentős hatást gyakorolna a felhasználókra. A vám kivetésével csökkenne a nyereségesség, és esetenként egyes felhasználóknál komoly pénzügyi veszteség is előfordulhat, különösen azért, mert az áremelkedést rövid távon nem lehet áthárítani a forgalmazókra/viszonteladókra. Ezek a hatások ugyanakkor a vizsgált felhasználók általános nyereségességét tekintve kevésbé hangsúlyosak.

(84)

A felhasználóipar képviselői úgy érveltek, hogy a velük kötött, rögzített árakat tartalmazó szerződések miatt a feldolgozóipar nem képes az intézkedések miatti áremelkedést áthárítani a viszonteladói ágazatra. Mivel e szerződések határozott időre szólnak, feltételezhető, hogy a helyzet, amelyben a felhasználóipar nem képes a megnövekedett költségeket áthárítani, határozott ideig, 6–12 hónapig áll fenn csupán.

(85)

Úgy tűnik tehát, hogy a végleges intézkedések kivetése jelentős – de vélhetően csak átmeneti – hatást gyakorolna a fagyasztott földieper felhasználóira. Ezzel szemben, ha az intézkedések kivetésére nem kerül sor, és az árak ismét csökkennek, akkor a közösségi gazdasági ágazatot és a mezőgazdasági termelőket súlyos és tartós negatív hatás éri.

(86)

A fentiek alapján ezért az a következtetést vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a Kínai Népköztársaságból származó fagyaszott földieper behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

(87)

Tekintettel a dömping, a kár, az ok-okozati összefüggés és a közösségi érdek tekintetében levont végleges következtetésekre, dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megelőzése érdekében, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dömpingelt kivitelből fakadóan további kárt szenvedjen.

(88)

A dömpingellenes intézkedéseknek több formája is lehet. Az intézkedések formájának kiválasztásakor Bizottságnak nagy mozgástere van, de a cél továbbra is a káros dömping hatásainak felszámolása. Az ideiglenes rendelet az alacsonyabb vám szabályának megfelelő értékvámot állapít meg, melynek mértéke a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló termelőre nézve 0 %, az egyéni elbánásban részesülő exportáló termelő tekintetében 12,6 %, míg az összes többi vállalat esetében 34,2 %.

(89)

Az ideiglenes intézkedések elfogadása után – amint azt az (51) preambulumbekezdés is hangsúlyozza – az érintett termék közösségi piaci ára 2006-ban, azaz a vizsgálati időszak utáni évben ± 20 %-kal nőtt. Tekintettel arra, hogy az érintett termék inkább homogén jellegű, illetve annak elkerülése érdekében, hogy az intézkedések e körülmények között a felhasználókra aránytalanul súlyos terhet rójanak, megállapítást nyert, hogy ebben az esetben a legmegfelelőbb intézkedési forma a minimumimportár lenne. Meg kell jegyezni, hogy a minimumimportár és az értékvám célja azonos: a káros dömping hatásainak felszámolása. E vámtípussal a minimumimportárral megegyező, vagy azt meghaladó közösségi határparitáson számított CIF-áras behozatal után nem kell vámot fizetni. Ha az import ára alacsonyabb, akkor a tényleges ár és a minimumimportár közötti különbözetet kell kifizetni.

(90)

A minimumimportár szintjét ugyanazen megállapítások – azaz az ideiglenes rendeletben meghatározott dömpingkülönbözet és ár alatt történő értékesítés – alapján számították ki.

(91)

A minimumimportár meghatározása során a megállapított dömpingkülönbözetet és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár felszámolásához szükséges vámösszegeket egyaránt figyelembe vették.

(92)

Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a végleges vámszintet a dömping- vagy a kárkülönbözet szintjén kell megállapítani, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb. Ezért e szabály alkalmazása érdekében meg kellett állapítani egy kárt nem okozó árat vagy egy kárt nem okozó minimumimportárat. Ezt a kárt nem okozó minimumimportárat ezután összehasonlították a vállalat tekintetében specifikus, nem dömpingelt minimumimportárral, amelynek alapja a közösségi határparitáson számított nettó árhoz igazított rendes érték.

(93)

A kárt nem okozó ár kiszámításához figyelembe vették azt a vámszintet, amellyel a közösségi gazdasági ágazat fedezni tudja gyártási költségeit és egy olyan szintű, adózás előtti hasznot érhet el, amilyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett ésszerűen elérhet. Az érdekelt felek további észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (144) preambulumbekezdésében kikötött megállapítások felhasználásával 6,5 %-os haszonkulcsot állapítottak meg.

(94)

A fagyasztott földieper behozatalára a Kombinált Nomenklatúra három különböző kódja alatt (a továbbiakban: KN-kódok), három különböző vámszinten kerül sor, a behozott termék által tartalmazott hozzáadott cukor vagy egyéb édesítőszer mennyiségétől függően. A különböző vámszintek figyelembevételéhez KN-kódonként különböző minimumimportárat kellett megállapítani.

(95)

Az ideiglenes rendelet (153) preambulumbekezdésének megfelelően az egyik kínai exportáló gyártóról megállapítást nyert, hogy nem dömpingelt áron exportál fagyasztott földiepret. Ebből következően a dömpingellenes intézkedés az említett vállalat exportjára nem vonatkozik.

(96)

A többi esetben a valamennyi kínai exportra vonatkozó kárt nem okozó minimumimportárról (684,20 EUR) megállapítást nyert, hogy alacsonyabb, mint a vonatkozó nem dömpingelt minimumimportárak. A minimumimportárat ezért minden Kínából származó egyéb export esetében a kárt nem okozó minimumimportár szintjén kell meghatározni.

(97)

Mivel a behozatalokra a minimumimportárral megegyező, vagy azt meghaladó közösségi határparitáson számított CIF-áron kerül sor, nem kell utánuk vámot fizetni. Ezzel szemben ha a behozatalra a minimumimportár alatti áron kerül sor, akkor a ténylegesen kifizetett ár és a minimumimportár közötti különbségnek megfelelő vám fizetendő.

(98)

Az importált termékre értékvám formájában kivetett ideiglenes vámot – melynek összege 0 % és 34,2 % között mozog, és amely 2006. október 19-től volt érvényben – fel kell szabadítani. Az értékvám végleges beszedése aránytalan lenne a káros dömping felszámolásával, mivel az említett időszak árai jelentősen meghaladták a minimumimportárat.

(99)

A minimumimportáron alapuló vámrendszer az intézkedés más formáihoz képest nehezebben alkalmazható és könnyebben vezethet az árucikkek vámértékének hibás bevallásához. Tekintettel az e piaci ágazatban jelen lévő lehetséges kompenzációs megállapodásokra, kettős rendszerű intézkedések bevezetésére van szükség. E kettős rendszer egy minimumimportárból és egy rögzített vámból áll. Az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésével összhangban a rögzített vámot a kárkülönbözet súlyozott átlaga alapján számították ki, mivel ez alacsonyabb volt, mint a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga. A minimumimportár tényleges betartásának biztosítása érdekében az importőröket tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a behozatal utáni ellenőrzésen megállapítást nyer, hogy i. az első független közösségi fogyasztó által ténylegesen kifizetett közösségi határparitáson számított nettó ár (behozatal utáni ár) alacsonyabb, mint a közösségi határparitáson számított vám előtti nettó ár – amint az a vámáru-nyilatkozatból származik –, és ii. a behozatal utáni ár alacsonyabb, mint a minimumimportár, abban az esetben visszamenőleges hatállyal rögzített dömpingellenes vámot kell alkalmazni a vonatkozó tranzakciókra, kivéve, ha a rögzített vám és a behozatal utáni ár összege (ténylegesen fizetett ár plusz rögzített vám) olyan összeghez vezetett, amely alacsonyabb a minimumimportárnál. Ebben az esetben a minimumimportár, valamint a behozatal utáni ár különbségével egyenértékű vámot kell alkalmazni. A vámhatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, ha hibás bevallásra utaló jelekkel találkoznak.

(100)

Ebben az összefüggésben, valamint a felmerülő aggályok kezelése érdekében a Bizottság két különleges pillért kíván bevezetni annak biztosítása céljából, hogy az intézkedések továbbra is helytállóak legyenek, miközben teljes mértékben betartják őket. Először hivatkozni kell a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (6) többek között 78. cikkére, amely szerint a vámhatóságok megvizsgálhatják az érintett áruval kapcsolatos import- vagy exportműveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó kereskedelmi okmányokat és adatokat. Az ilyen vizsgálat a nyilatkozattevő, az említett műveletekben üzlettársi minőségben közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamilyen más személy, vagy az említett okmányt és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy telephelyén végezhető el. Az említett vámhatóság meg is vizsgálhatja az árut.

(101)

Másodszor pedig az intézkedések bármely lehetséges – különösen kapcsolt társaságok közötti – átvállalása elleni legmegfelelőbb védekezés céljából a Bizottság bejelenti arra irányuló szándékát, hogy az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése keretében haladéktalanul felülvizsgálatot indítanak el, és amennyiben bizonyítékot kapnak ilyen viselkedésről, akkor a behozatalokat az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba veszik.

(102)

A Bizottság többek között a behozatal felügyeletére vonatkozó, a nemzeti vámhatóságok által biztosított információkra, illetve a tagállamoktól az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján származó információkra fog támaszkodni,