29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/1

(1)

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Szlovákia 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

(2)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2006-os 6,6 %-ról 2007-ben 7,1 %-ra nő, ezután 2008-ban és 2009-ben 5,5 %-ra, illetve 5,1 %-ra csökken. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2006 tekintetében óvatos, a programidőszak hátralévő része tekintetében pedig megalapozott növekedési feltételezéseken alapul. A program inflációs előrejelzése is valószerűnek tűnik.

(3)

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2006-ban a GDP 3,4 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 4,2 %-ának megfelelő céllal. A jobb eredmény oka a GDP és a foglalkoztatás vártnál sokkal erőteljesebb növekedése, továbbá a kamatkiadások és a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségek vártnál alacsonyabb szintje. Az előre nem látott növekedésből származó bevételi többlet egy részét azonban elköltötték, és nem a hiány gyorsabb csökkentésére fordították.

(4)

A program előző változatával egyezően az új program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megvalósítása 2010-ig, főként a strukturális egyenleg (a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb intézkedések nélkül számított egyenleg) tekintetében a GDP 0,9 %-ának megfelelő középtávú költségvetési hiánycél megvalósítása révén. A program szerint a 2006-ban a GDP 3,7 %-át kitevő államháztartási hiány 2009-ig fokozatosan a GDP 1,9 %-ára csökken, az elsődleges hiány pedig 1,9 %-ról 0,2 %-ra. Az előirányzott költségvetési konszolidáció a kiadások – mind a folyó, mind a tőkekiadások – visszafogására épül (a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 3,25 százalékponttal csökken), amit csaknem teljesen semlegesít a bevételi arány (1,5 százalékpontos) csökkenése. A program előző változatával összehasonlítva az új program sokkal kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv mellett ugyanazt a kiigazítást tervezi.

(5)

A közösen megállapított módszertannal összhangban számított strukturális hiány a tervek szerint a 2006-ban a GDP 3,5 %-át kitevő értékről 2009-ig a GDP mintegy 2,5 %-ára csökken. A program az előző változathoz hasonlóan középtávú költségvetési célkitűzésként a strukturális hiánynak éppen a GDP 1 %-a alatt maradó szintjét határozza meg, amelyet nem a programidőszakban, hanem 2010-ben akarnak elérni. Mivel a középtávú célkitűzés szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 2 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés a Stabilitási és Növekedési Paktumban és a magatartási kódexben az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok számára kijelölt sávon belül van, és megfelelően tükrözi a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedését és az adósságrátát.

(6)

A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok összességében kiegyensúlyozottak. A makrogazdasági forgatókönyvből eredő kockázatok nagyjából semlegesek, míg az adó-előrejelzések egészében nézve úgy tűnik, hogy megbízható feltételezéseken alapulnak. A programban előirányzott költségvetési konszolidáció a kiadások visszafogására épül, a program ugyanakkor nem ad megfelelő tájékoztatást az ezt támogató (2007 utáni) intézkedésekről, és nem határoz meg kötelező jellegű középtávú kiadási kereteket. Másfelől Szlovákia az elmúlt években jó eredményeket ért el, noha a költségvetési célok elérését megkönnyítette a vártnál nagyobb növekedés és az uniós pénzeszközök vártnál alacsonyabb igénybevétele.

(7)

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal nagyjából alkalmasnak tűnik arra, hogy 2007-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. A növekedési kilátások javulása és a kedvező gazdasági időszak miatt azonban a korrekciós időszak alatt strukturális szempontból szigorítani kellene a kiigazítási pályát. Úgy tűnik, hogy a programban szereplő költségvetési irányvonal normál makrogazdasági ingadozások esetén a elkövetkező években nem képes elegendő biztonsági tartalékot nyújtani a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. Az irányvonal ahhoz is kevésnek tűnik, hogy biztosítsa a középtávú célkitűzés program szerinti, 2010-es megvalósítását. A túlzott hiány megszüntetését követő években a középtávú célkitűzés irányába ható kiigazítás program szerinti ütemét fokozottan összhangban kellene állítani a Stabilitási és Növekedési Paktummal, amely az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok esetében előírja, hogy a strukturális egyenleg éves javításának irányadó mértéke a GDP 0,5 %-a, kedvező gazdasági időszakokban viszont magasabbnak kell lennie. A 2007 és 2009 közötti, előre láthatólag kedvező gazdasági időszakban a strukturális egyenlegnek mindössze 0,75 %-os GDP-arányos javulása várható.

(8)

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ben elérte a GDP 33,1 %-át, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta a programidőszak alatt 3,4 százalékponttal csökken.

(9)

Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása Szlovákiában kisebb, mint az EU-átlag, mivel a közelmúlt nyugdíjreformja által befolyásolt nyugdíjkiadások kevésbé nőttek, mint más országokban. A kiinduló költségvetési egyenleg még a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is kockázatot jelent az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve. Az államháztartás konszolidációja ezért hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Szlovákia összességében közepes kockázattal szembesül.

(10)

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából nem értékeli minőségileg a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program mindamellett ad némi tájékoztatást a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig úgy tűnik, hogy figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. Úgy tűnik, hogy a konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései nem állnak teljesen összhangban a nemzeti reformprogramban előirányzott intézkedésekkel. Az oktatást leszámítva a programban felsorolt kiadási prioritások eltérnek a nemzeti reformprogramban megállapított fő kihívásoktól. A nemzeti reformprogramban említett jelentős oktatási támogatás pedig nem jelenik meg egyértelműen a 2007-es költségvetésben vagy a konvergenciaprogramban.

(11)

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

(12)

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (2).

i.

használja ki az erőteljes növekedést ígérő kilátásokat arra, hogy a túlzott hiány 2007-ig történő, nagyobb biztonsági tartalékot nyújtó megszüntetése érdekében fokozza a strukturális kiigazítást, és hogy gyorsítsa fel a középtávú célkitűzés megvalósítását; valamint

ii.

erősítse meg a középtávú kiadási korlátok kötelező jellegét a központi kormányzat esetében.