1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1. melléklet –

2. melléklet –

3. melléklet –

4. melléklet –

5. melléklet –

6. melléklet –

7. melléklet –

1. függelék –

2. függelék –

8. melléklet –

9. melléklet –

1.1.

Személygépjárművekre és pótkocsijaikra szánt újrafutózott gumiabroncsok.

1.2.

80 km/h alatti sebességhez gyártott újrafutózott abroncsok.

1.3.

Kerékpárok és motorkerékpárok gumiabroncsai.

1.4.

Eredetileg sebességkategória jelzése és/vagy terhelhetőségi jelzőszám nélkül gyártott gumiabroncsok.

1.5.

Eredetileg típusjóváhagyás, illetve az »E« vagy »e« jelölés nélkül gyártott gumiabroncsok.

2.1.

»Újrafutózott gumiabroncsok sorozata«: a 4.1.4. bekezdés szerinti újrafutózott gumiabroncsok sorozata.

2.2.

»Gumiabroncsok szerkezete«: a gumiabroncs szövetvázának műszaki jellemzőit jelenti. Nevezetesen a következő szerkezeteket különböztetik meg:

2.2.1.

»Diagonál« az a gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetszálak peremtől peremig terjednek és váltakozó irányban 90o-nál lényegesen kisebb szöget zárnak be a futófelület koronavonalával.

2.2.2.

»Öves diagonál« az a diagonál típusú gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetvázat egy, a szövetváz szálainak szögéhez közeli szögben váltakozó irányban elhelyezett, alapvetően kinyújthatatlan kordanyagból álló két- vagy többrétegű öv stabilizálja.

2.2.3.

»Radiál« az a gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetszálak peremtől peremig terjednek és nagyjából 90o-os szöget zárnak be a futófelület koronavonalával, és a szövetvázat egy alapvetően nyújthatatlan kerületi öv stabilizálja.

2.3.

»Használati kategória«

2.3.1.

Normál gumiabroncs: olyan gumiabroncs, amelyet csak a szokásos útviszonyok melletti használatra szánnak.

2.3.2.

Vegyes használatú gumiabroncs: vegyes, mind közúti, mind nem közúti és/vagy korlátozott sebességű használatra szánt gumiabroncs.

2.3.3.

Téli gumiabroncs: olyan gumiabroncs, amelynél a futófelület mintázatát vagy a futófelület mintázatát és szerkezetét elsősorban úgy tervezik, hogy sárban, friss vagy olvadó hóban jobb teljesítményt biztosítson, mint a normál gumiabroncs. A téli gumiabroncs futófelületének mintázatában általában nagyobb a mintaárkok és a mintaelemek osztástávolsága, mint a normál gumiabroncs esetében.

2.4.

»Perem«: a gumiabroncs azon része, amelynek alakja és szerkezete lehetővé teszi, hogy a kerékpántra illeszkedjen, és a gumiabroncsot ezen megtartsa.

2.5.

»Kordszál«: a gumiabroncs betéteinek szövetét alkotó szálak.

2.6.

»Betét«: »gumival« bevont párhuzamos kordszálak rétege.

2.7.

»Öv«: a radiál vagy az öves diagonál szerkezetű gumiabroncs esetében alapvetően a futófelület koronavonala irányában a szövetváz kerületi összetartása érdekében elhelyezett, a futófelület alatti anyag vagy anyagok rétege vagy rétegei.

2.8.

»Köztes betét« a diagonál szerkezetű gumiabroncs esetében a szövetváz és a futófelület között lévő köztes betét.

2.9.

»Köztes védőbetét«: a radiál szerkezetű gumiabroncs esetében a futófelület és az öv közötti, nem kötelező köztes betét, amelynek célja az öv sérüléseinek korlátozása.

2.10.

»Peremvédő«: a peremen található anyag, amelynek az a szerepe, hogy megvédje a szövetvázat a kerékpánt által okozott dörzsöléstől, kopástól.

2.11.

»Szövetváz«: a gumiabroncs szerkezetének részét képezi – a futófelület és az oldalfalak legkülső gumirétege mellett –, amely felfújt állapotban a terhelést viseli.

2.12.

»Futófelület«: a gumiabroncs azon része, amelyet a talajjal való érintkezésre terveztek, a szövetvázat védi a mechanikai sérülésektől, és elősegíti a talajhoz való tapadást.

2.13.

»Oldalfal«: a gumiabroncsnak a futófelület és a kerékpántperemmel fedett felület közé eső része.

2.14.

»A gumiabroncs alsó felülete«: a gumiabroncs legnagyobb profilszélességének vonala és a kerékpánt pereme által lefedett felület közé eső rész.

2.15.

»Futófelületi mintaárok«: a futófelület mintázatát képező, szomszédos bordázatok vagy mintaelemek közti tér.

2.16.

»Profilszélesség«: a meghatározott mérési kerékpántra szerelt, felfújt gumiabroncs oldalfalai között egyenes vonalban mérhető távolság, a jelölések, díszítések vagy védőpántok vagy -bordázatok miatti kiemelkedések nélkül.

2.17.

»Teljes szélesség«: a meghatározott mérési kerékpántra szerelt, felfújt gumiabroncs oldalfalai között egyenes vonalban mérhető távolság, a jelölések, díszítések vagy védőpántok vagy -bordázatok miatti kiemelkedésekkel együtt.

2.18.

»Profilmagasság« a gumiabroncs külső átmérője és a kerékpánt névleges átmérője közti különbség felével egyenlő távolság.

2.19.

»Névleges keresztmetszeti viszonyszám« a névleges profilmagasságot kifejező számnak a névleges profilszélességet kifejező számmal való osztásával kapott szám százszorosa, a méreteket ugyanabban a mértékegységben véve.

2.20.

»Külső átmérő«: a felfújt, újonnan újrafutózott gumiabroncs teljes átmérője.

2.21.

»A gumiabroncs méretjelölése« a következőket feltüntető jelölés:

2.21.1.

A névleges profilszélesség. Ezt milliméterben kell kifejezni, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyek méretjelölése az ezen előírás 5. mellékletében lévő táblázatok első oszlopában szerepel.

2.21.2.

A névleges keresztmetszeti viszonyszám, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyek méretjelölése az ezen előírás 5. mellékletében lévő táblázatok első oszlopában szerepel.

2.21.3.

Megegyezés szerinti »d« szám (a »d« jelölés), amely a névleges kerékpántátmérőre utal, és a kerékpánt átmérőjének felel meg kóddal (100 alatti számok) vagy milliméterben (100 feletti számok) kifejezve. Mindkét típusú méretmegjelölés használható a jelölésben.

2.21.3.1.

A »d« jelölések milliméterben kifejezett értékei a következők:

2.22.

»Névleges kerékpántátmérő (d)«: annak a kerékpántnak az átmérőjét jelenti, amelyhez a gumiabroncsot tervezték.

2.23.

»Kerékpánt«: a keréknek az a része, amely – mind a tömlős, mind a tömlő nélküli gumiabroncs esetében – a gumiabroncs peremeit tartja.

2.24.

»Mérési kerékpánt«: a gumiabroncsokra vonatkozó egy vagy több nemzetközi szabvány bármely kiadásában egy bizonyos gumiabroncs méretjelöléséhez »mérési kerékpántszélességgel« vagy »elméleti kerékpántszélességgel« meghatározott kerékpánt.

2.25.

»Vizsgálati kerékpánt« a gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabványok egyikében egy ilyen méretjelölésű és ilyen típusú gumiabroncshoz jóváhagyott, ajánlott vagy megengedett bármely kerékpánt.

2.26.

»Gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabvány« a következő szabványdokumentumok valamelyike:

A gumiabroncsokra vonatkozó szabványokat a következő címeken lehet beszerezni:

2.27.

»Kitörés«: gumidarabok kiszakadása a futófelületből.

2.28.

»Kordleválás«: a kordszálak leválása a gumibevonatukról.

2.29.

»Betétleválás«: a szomszédos betétek szétválása.

2.30.

»Futófelület-leválás«: a futófelületnek a szövetvázról való leválása.

2.31.

»Üzemi jelek«: a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámának és sebességkategória-jelzésének meghatározott kombinációja.

2.32.

»Terhelhetőségi jelzőszám«: az adott sebességkategória-jelzésnek megfelelő sebességen és a gyártó által meghatározott üzemi feltételek betartása mellett a gumiabroncs által elviselt legnagyobb terhelést jelző számkód. Egy gumiabroncsnak lehet több terhelhetőségi jelzőszáma is, vagy aszerint, hogy magában vagy ikerkerékhez használják-e, vagy pedig olyan kiegészítő terhelhetőség jelzésére (kiegészítő terhelhetőségi jelzőszám), amelynél a 2.35. bekezdés és az előírás 8. melléklete szerinti terhelhetőségváltozás figyelembevétele nem engedélyezett.

A terhelhetőségi jelzőszámok és a megfelelő terhelések jegyzéke ezen előírás 4. mellékletében található.

2.33.

»Sebességkategória jelzése« a következőket jelenti:

2.33.1.

egy betűjel, amely azt a sebességet jelenti, amelynél a gumiabroncs a megfelelő terhelhetőségi jelzőszám által megadott terhelést elbírja.

2.33.2.

A sebességkategória-jelzések és az ezeknek megfelelő sebességek a következő táblázatban találhatóak:

2.34.

»Kiegészítő terhelhetőségi jelzőszám«: kiegészítő üzemi jelek, melyeket a normál üzemi jelek mellett tüntetnek fel, de amelyek nem használhatók a 2.35. bekezdésben és az előírás 8. mellékletében meghatározott terhelhetőségváltozás kiszámítására.

2.35.

»A terhelhetőség változása a sebesség függvényében«: a gumiabroncs terhelhetőségének más értéke, amely a normál üzemi jelekben megadott sebességkategória-jelzés által jelzettől eltérő sebesség esetén érvényes. A megengedett változások az előírás 8. mellékletében szereplő táblázatban találhatók.

2.36.

»Abroncsfutózó üzem«: újrafutózott gumiabroncsokat gyártó telep vagy egy helyen lévő telepek csoportja.

2.37.

»Újrafutózás«: a használt gumiabroncsok – a kopott futófelület új anyagra cserélésével történő – felújítását jelentő általános szakkifejezés. Magában foglalhatja az oldalfal legkülső felületének helyrehozását és a futófelületi betétek vagy a köztes védőbetét kicserélését is. A következő eljárásokat foglalja magában:

2.37.1.

»futófelület újrafutózása«: a futófelület kicserélése;

2.37.2.

»válltól vállig futózás«: a futófelület kicserélése oly módon, hogy az új anyag az oldalfal egy részére is kiterjed;

2.37.3.

»peremtől peremig futózás«: a futófelület kicserélése és az oldalfal felújítása, beleértve a gumiabroncs alsó felületének egészét vagy egy részét is.

2.38.

»Lefutott abroncs«: az elhasznált gumi szövetváza a megmaradt futófelülettel és oldalfalanyaggal.

2.39.

»Csiszolás«: a régi anyag eltávolításának folyamata a lefutott abroncsról a felület előkészítése érdekében az új anyag felerősítéséhez.

2.40.

»Javítás«: a meghatározott mértékig sérült szövetváz esetében végzett helyrehozó munkálatok.

2.41.

»Futófelület-anyag«: az elhasználódott futófelület kicserélésére alkalmas állapotban lévő anyag. Több formában létezik, mint például:

2.41.1.

»Nyers futócsík«: előre levágott hosszúságú anyag, amelyet extrudálnak annak érdekében, hogy a kívánt kersztmetszeti profilnak megfeleljen, és amelyet ezután hidegen rögzítenek az előkészített lefutott abroncsra. Az új anyagot vulkanizálni kell.

2.41.2.

»Tekercselő szalag«: futófelület-anyag szalag formájában, amelyet közvetlenül az előkészített lefutott abroncsra extrudálnak és tekernek a kívánt keresztmetszeti körvonal eléréséig. Az új anyagot vulkanizálni kell.

2.41.3.

»Közvetlen extrudálás«: a kívánt keresztmetszeti alakra extrudált futófelület-anyagot közvetlenül az előkészített lefutott abroncsra extrudálják. Az új anyagot vulkanizálni kell.

2.41.4.

»Elővulkanizált«: előre kialakított és vulkanizált futófelület, amelyet az előkészített lefutott abroncsra helyeznek. Az új anyagot rá kell erősíteni a lefutott abroncsra.

2.42.

»Oldalfalborító gumi«: a lefutott abroncs oldalfalainak befedésére használt anyag, amely lehetővé teszi a kívánt jelzések feltüntetését.

2.43.

»Kötőgumi«: az új futófelület és a lefutott abroncs közötti kötőrétegként és kisebb sérülések kijavítására használt anyag.

2.44.

»Ragasztóanyag«: ragasztó oldat az új anyagok vulkanizálás előtti rögzítésére.

2.45.

»Vulkanizálás«: az új anyag fizikai tulajdonságainak – általában hő és nyomás bizonyos ideig tartó, ellenőrzött körülmények melletti alkalmazásával elért – megváltozását leíró szakkifejezés.

3.1.

Az újrafutózott gumiabroncsok jelöléseinek elrendezésére az előírás 3. melléklete nyújt példát.

3.2.

Az újrafutózott gumiabroncsokon a szimmetrikus gumiabroncsok esetében mindkét oldalfalon, az aszimmetrikus gumiabroncsok esetében legalább a külső oldalfalon a következőknek kell szerepelniük:

3.2.1.

a márkanév vagy védjegy;

3.2.2.

a gumiabroncs méretjelölése, amint azt a 2.21. bekezdés meghatározza;

3.2.3.

a szerkezet leírása, a következők szerint:

3.2.3.1.

a diagonál gumiabroncsok esetében jelölés nélkül vagy a kerékpántátmérő jele elé tett »D« betűvel;

3.2.3.2.

radiál gumiabroncsok esetében a kerékpántátmérő jele elé tett »R« betűvel és esetleg a »RADIAL« szó feltüntetésével;

3.2.3.3.

öves diagonál szerkezetű gumiabroncs esetében a kerékpántátmérő jele elé tett »B« betűvel és ezenkívül a »BIAS-BELTED« szó feltüntetésével;

3.2.4.

az üzemi jelek, amelyek a következőket jelentik:

3.2.4.1.

a gumiabroncs névleges terhelhetőségének/terhelhetőségeinek jelölése a 2.32. bekezdésben előírt terhelhetőségi jelzőszám/jelzőszámok alkalmazásával;

3.2.4.2.

a gumiabroncs névleges sebességkategóriájának jelölése a 2.33. bekezdésben előírt jelzés alkalmazásával.

3.2.5.

Adott esetben a kiegészítő üzemi jelek (kiegészítő terhelhetőségi jelzőszám), amelyek a következőket jelentik:

3.2.5.1.

a gumiabroncs terhelhetőségének/terhelhetőségeinek jelölése a 2.32. bekezdésben előírt terhelhetőségi jelzőszám/jelzőszámok alkalmazásával;

3.2.5.2.

a gumiabroncs sebességkategóriájának jelölése a 2.33. bekezdésben előírt jelzés alkalmazásával.

3.2.6.

A »TUBELESS« szó, amennyiben a gumiabroncsot belső tömlő nélküli használatra tervezték;

3.2.7.

Az M + S vagy MS vagy M.S. vagy M & S jelölés téli gumiabroncsok esetében.

3.2.8.

Az újrafutózás napja a következők szerint:

3.2.8.1.

1999. december 31-ig a 3.2.8.2. bekezdés szerint vagy három számjegyből álló csoport formájában, ahol az első kettő a hét számát, a harmadik a gyártási évtized évét mutatja. A dátumkód a jelzett héttől számított további három hétig – ezt is beleértve – tartó gyártási időszakra vonatkozhat. Például a »253« jelölés olyan gumiabroncsot jelöl, amelynek az újrafutózását az 1993-as év 25., 26., 27. vagy 28. hetében végezték.

A dátumkódot csak az egyik oldalfalon szabad feltüntetni.

3.2.8.2.

2000. január 1-jétől négy számjegyből álló csoport formájában, ahol az első kettő a hét számát és a második kettő a gumiabroncs újrafutózásának évét mutatja. A dátumkód a jelzett héttől számított további három hétig – ezt is beleértve – tartó gyártási időszakra vonatkozhat. Például a »2503« jelölés olyan gumiabroncsot jelöl, amelynek az újrafutózását a 2003-as év 25., 26., 27. vagy 28. hetében végezték.

A dátumkódot csak az egyik oldalfalon szabad feltüntetni.

3.2.9.

3.2.10.

A terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálatokhoz alkalmazandó belső nyomások jelzése a »PSI« használatával, az előírás 7. mellékletének 2. függeléke szerint. Ezt a jelzést csak az egyik oldalfalon szabad elhelyezni.

3.2.11.

A »RETREAD« vagy »REMOULD« kifejezés (1999. január 1-jétől csak a »RETREAD« szót lehet használni). Az abroncsfutózó kérésére a kifejezést emellett más nyelven is fel lehet tüntetni.

3.2.12.

Az »ET« vagy »ML« vagy »MPT« jelzések a »vegyes használatú gumiabroncsokhoz« (7).

3.3.

Jóváhagyás előtt a gumiabroncsokon elegendő szabad helynek kell maradnia ahhoz, hogy elférjen ott az 5.8. bekezdésben említett jóváhagyási jel, amelyet az előírás 2. melléklete szemléltet.

3.4.

Jóváhagyás után az 5.8. bekezdésben említett jel, amelyet az előírás 2. melléklete szemléltet, a 3.3. bekezdésben említett szabad helyre kerül. Ez a jelölés csak az egyik oldalfalra helyezhető.

3.5.

A 3.2. bekezdésben említett jelöléseknek és a 3.4. és az 5.8. bekezdésben említett jóváhagyási jeleknek olvashatóaknak kell lenniük, és dombornyomással vagy mélynyomással vagy tartós jellel kell ezeket a gumiabroncson feltüntetni.

3.6.

Amennyiben az eredeti gyártó előírásai (specifikációi) még olvashatóak a gumiabroncs újrafutózása után, ezeket az abroncsfutózó előírásaiként kell tekinteni az újrafutózott gumiabroncsra vonatkozóan. Amennyiben az eredeti előírások (specifikációk) nem érvényesek már az újrafutózás után, ezeket teljesen el kell távolítani.

3.7.

Amennyiben már nem érvényesek, az eredeti »E« vagy »e« jóváhagyási jelet és jóváhagyási számot és bármely más további, az abroncsfutózó üzemre vonatkozó jóváhagyási jelet vagy számot el kell távolítani.

4.1.

Az abroncsfutózó üzem jóváhagyása iránti kérelmet a gumiabroncsra rákerülő kereskedelmi név vagy védjegy tulajdonosa vagy kellően felhatalmazott képviselője terjeszti be. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

4.1.1.

az újrafutózott gumiabroncsokat gyártó vállalkozás szervezeti áttekintése;

4.1.2.

az előírás követelményeinek az abroncsfutózási folyamatok során történő betartásának tényleges ellenőrzését biztosító minőségirányítási rendszer rövid leírása;

4.1.3.

az újrafutózott gumiabroncsokra kerülő kereskedelmi nevek vagy védjegyek;

4.1.4.

az újrafutózásra kerülő gumiabroncsok sorozatára vonatkozó következő információk:

4.1.4.1.

a gumiabroncsok mérettartománya;

4.1.4.2.

a gumiabroncsok szerkezete (diagonál, öves diagonál vagy radiál);

4.1.4.3.

a gumiabroncsok használati kategóriája (normál vagy téli stb.)

4.1.4.4.

az újrafutózási eljárások és a használandó új anyagok felrakásának módszere, a 2.37. és 2.41. bekezdésben meghatározottak szerint;

4.1.4.5.

az újrafutózandó gumiabroncsok legnagyobb sebességkategóriájának jelzése;

4.1.4.6.

az újrafutózandó gumiabroncsok legnagyobb terhelhetőségi jelzőszáma;

4.1.4.7.

a megnevezett gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabvány, amelynek a gumiabroncsok sorozata megfelel.

5.1.

A gumiabroncsok ujrafutózásához az abroncsfutózó üzemnek a jóváhagyó hatóságok általi jóváhagyása szükséges az előírás követelményeivel összhangban. A jóváhagyó hatóság megteszi az előírásban leírt szükséges intézkedéseket, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy az érintett abroncsfutózó üzemben újrafutózott abroncsok megfelelnek az előírásban megállapított követelményeknek. Az abroncsfutózó üzem teljes felelőssége biztosítani, hogy az újrafutózott gumiabroncsok megfelelnek az előírás követelményeinek és normál használat mellett megfelelően teljesítenek.

5.2.

Az abroncsfutózó üzem kezdeti értékelésének szokásos követelményei mellett a jóváhagyó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az anyagszállítók az eljárási, műveleti, útmutató és előírásokat (specifikációkat) tartalmazó dokumentációkat olyan nyelven biztosítják, amelyet az abroncsfutózó üzem alkalmazottjai gond nélkül megértenek.

5.3.

A jóváhagyó hatóságnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy az egyes abroncsfutózó üzemek eljárási és műveleti dokumentációja a javításhoz használt anyagokra és eljárásokra vonatkozóan előírásokat (specifikációkat) tartalmaz arra nézve, hogy a gumiabroncs-szövetváz sérülései és szakadásai esetében mi az a határ, amelyen túl a javítás nem lehetséges, függetlenül attól, hogy a sérülés már létezett, vagy az újrafutózáshoz végzett előkészítő eljárások során keletkezett.

5.4.

A jóváhagyás megadása előtt a hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az újrafutózott gumiabroncsok megfelelnek az előírás követelményeinek, és a 6.5. és 6.6. bekezdésben leírt vizsgálatokat sikeresen elvégezték legalább 5 és 20-nál nem feltétlenül több, az abroncsfutózó üzem által gyártott gumiabroncs-sorozatot tükröző reprezentatív mintán.

5.5.

A vizsgálatok során észlelt minden egyes hibás minta esetén további két, ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkező gumiabroncsmintát vizsgálnak meg.

Ha valamelyik vagy mindkét újabb minta hibás, akkor két utolsó mintát vetnek alá a vizsgálatnak.

Ha valamelyik vagy mindkét utolsó minta hibás, az abroncsfutózó üzem jóváhagyás iránti kérelmét elutasítják.

5.6.

Ha az előírás minden követelménye teljesül, megadják a jóváhagyást, és minden jóváhagyott abroncsfutózó üzemhez hozzárendelnek egy jóváhagyási számot. A szám első két számjegye a jóváhagyás időpontjában az előírás legfrissebb, jelentős műszaki módosítását képező módosítássorozatot jelöli. A jóváhagyási számot a »109R« felirat előzi meg, jelezvén, hogy a jóváhagyás az előírásnak megfelelően újrafutózott gumiabroncsra vonatkozik.

Ugyanaz a hatóság nem adhatja ugyanazt a számot egy másik, az előírás hatálya alá tartozó abroncsfutózó üzemnek.

5.7.

Az előírásnak megfelelő jóváhagyást vagy a jóváhagyás kiterjesztését vagy elutasítását vagy visszavonását vagy a gyártás végleges leállását közlik az 1958-as megállapodás ezen előírást alkalmazó feleivel az 1. mellékletben található mintának megfelelő nyomtatvány útján.

5.8.

Az előírásnak megfelelően újrafutózott minden gumiabroncsot a 3.3. bekezdésben említett szabad helyen és a 3.2. bekezdésben előírt jelölések mellett ellátnak egy nemzetközi jóváhagyási jellel is, amely a következőkből áll:

5.8.1.

Az »E« betűt körülvevő kör, melyet a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma (8) követ; és

5.8.2.

az 5.6. bekezdésben leírt jóváhagyási szám.

5.9.

A jóváhagyási jel elrendezésére az előírás 2. melléklete nyújt példát.

6.1.

Csak olyan gumiabroncsok első újrafutózása engedélyezett, amelyeket típus-jóváhagyási eljárás keretében jóváhagytak, és az »E« vagy »e« jelölést viselik, ez a követelmény azonban legkésőbb 2000. január 1-jéig nem kötelező.

6.2.

Újrafutózás előtti feltételek:

6.2.1.

A gumiabroncsoknak ellenőrzés előtt tisztáknak és szárazaknak kell lenniük.

6.2.2.

Csiszolás előtt minden egyes gumiabroncsot gondosan meg kell vizsgálni mind belsőleg, mind külsőleg, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy alkalmas újrafutózásra.

6.2.3.

Azokat a gumiabroncsokat, amelyeken a túlterhelés vagy a szükségesnél kisebb belső nyomáson való használat miatt látható sérülések vannak, nem szabad újrafutózni.

6.2.4.

Azt a gumiabroncsot, amelyen a következő sérülések valamelyike megtalálható, nem szabad újrafutózni:

6.2.4.1.

Általános:

6.2.4.2.

A meghatározott javíthatósági határokon kívül eső sérülések: lásd az 5.3. bekezdést:

6.3.

Előkészítés:

6.3.1.

Csiszolás után és az új anyag felvitele előtt minden egyes gumiabroncsot gondosan újra meg kell vizsgálni legalább külsőleg, hogy meggyőződjenek arról, hogy továbbra is alkalmas az újrafutózásra.

6.3.2.

Az új anyaggal bevonandó teljes felületet előzetesen túlmelegedés nélkül kell előkészíteni. A lecsiszolt felületen nem lehet mély szakadás vagy leváló anyag.

6.3.3.

Elővulkanizált anyagok használata esetében az előkészített felület körvonalának meg kell felelnie az anyag gyártója által meghatározott követelményeknek.

6.3.4.

A csiszolás során okozott sérülések nem haladhatják meg a meghatározott javíthatósági határokat – lásd az 5.3. bekezdést –, és ki kell javítani ezeket.

6.3.5.

A csiszolási sérülések diagonál gumiabroncsok esetében a futófelületi részen nem terjedhetnek a szövetváz legkülső övén túl. Azt kell feltételezni, hogy az első betét a szövetváz betétje, hacsak egy köztes betét ottléte egyértelműen nem igazolható. Ha van köztes betét, kis területet érintő sérülés megengedhető.

6.3.6.

Radiális gumiabroncsok esetében az öv kis területet érintő csiszolási sérülése engedélyezett. Nagyobb sérülések esetén engedélyezett az öv teljes vagy részleges kicserélése. Ha köztes védőbetét található az abroncs szerkezetében, és egyértelműen azonosítható, ennek sérülése esetén engedélyezett az eltávolítása, és nem szükséges kicserélni.

6.3.7.

A felszínre került acélrészeket megfelelő anyaggal a lehető leghamarabb kezelni kell, a megfelelő anyag gyártójának utasításai szerint.

6.4.

Újrafutózás:

6.4.1.

Az abroncsfutózónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a javításhoz használt anyagok – beleértve a tapaszokat is – gyártója vagy szállítója vállalja a felelősséget a következőkért:

6.4.2.

Az abroncsfutózó felelős a javításhoz használt anyagok helyes alkalmazásáért és annak biztosításáért, hogy a javítás minden olyan hibától mentes, amely befolyásolná a gumiabroncs élettartamát.

6.4.3.

A radiál gumiabroncsok esetében az oldalfalak vagy a váll megerősítése enyhe kidudorodást okozhat a felszerelt és az ajánlott üzemi nyomásra felfújt gumiabroncson. Olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkező megerősített javító anyagokat kell használni, amelyek a kidudorodás magasságát legfeljebb 4 mm-re korlátozzák.

6.4.4.

Az abroncsfutózónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a futófelület és az oldalfal anyagának gyártója vagy szállítója meghatározza az anyag tárolási és felhasználási feltételeit az anyag minőségének biztosítása érdekében. Amennyiben az abroncsfutózó kéri, ezt az információt annak az országnak a hivatalos nyelvén kell nyújtani, ahol az anyagokat felhasználják.

6.4.5.

Az abroncsfutózónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a javításra használt anyaghoz és/vagy keverékhez tartozik gyártói vagy szállítói igazolás. A vegyületnek alkalmasnak kell lennie olyan használatra, amelyre a gumiabroncsot szánják.

6.4.6.

Az előkészített gumiabroncsot a lehető leghamarabb vulkanizálni kell a javítások és a helyreállító műveletek elvégzése után, és legkésőbb az anyaggyártó utasításai szerint.

6.4.7.

A gumiabroncsot a használt anyagoknak és berendezéseknek megfelelő és ezekre meghatározott ideig, illetve hőmérsékleten és nyomáson kell vulkanizálni. A vulkanizálóforma méreteinek meg kell felelniük az új anyag vastagságának és a lecsiszolt gumiabroncs méreteinek.

6.4.8.

Az eredeti anyag csiszolás utáni vastagságának és az új anyag futófelület alatti átlagos vastagságának újrafutózás után a 6.4.8.1. és a 6.4.8.2. bekezdésben leírtaknak kell megfelelnie.

6.4.8.1.

Radiál gumiabroncsoknál (mm):

3 ≤ (A + B) ≤ 13 (minimum 3,0 mm; maximum 13,0 mm)

A ≥ 2 (minimum 2,0 mm)

B ≥ 0 (minimum 0,0 mm)

6.4.8.2.

Diagonál gumiabroncsoknál:

az eredeti anyag köztes betét feletti vastagsága ≥ 0,80 mm kell, hogy legyen;

az új anyagnak a lecsiszolt lefutott abroncs vonala feletti átlagos vastagsága ≥ 2,00 mm kell, hogy legyen;

az eredeti és az új anyag együttes vastagsága a futófelület mintaárkainak alapja alatt ≥ 3,00 és ≤ 13,00 mm kell, hogy legyen.

6.4.9.

Az újrafutózott gumiabroncs üzemi jelei nem mutathatnak magasabb sebességkategóriát vagy nagyobb terhelhetőségi jelzőszámot, mint az eredeti gumiabroncs első élettartama során, kivéve ha az eredeti gumiabroncs gyártója jóváhagyást kapott a szóban forgó szövetváznak a módosított üzemi jelekkel történő használatára.

Az információt, hogy egy eredeti szövetváz ily módon magasabb besorolást kapott, a jóváhagyó hatóságoknak szabadon elérhetővé kell tenniük az abroncsfutózó üzemek számára, és tájékoztatniuk kell erről az 1958-as megállapodás többi felét (lásd a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodás 5. cikkét – E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2 dokumentum).

Ezen információ közlésére az 54. előírás 1. mellékletében szereplő formanyomtatványt kell használni.

6.4.10.

Az üzemi jeleknek a 6.4.9. bekezdésben meghatározott magasabb besorolása csak az eredeti gumiabroncs első újrafutózása során engedélyezett.

Korábban már újrafutózott gumiabroncsok esetében sem a sebességkategória-jelzés, sem a terhelhetőségi jelzőszám nem lehet nagyobb a használt gumiabroncson jelzettnél.

6.5.

Ellenőrzés:

6.5.1.

Vulkanizálás után, amíg a gumiabroncs még meleg, minden egyes újrafutózott gumiabroncsot meg kell vizsgálni, hogy meggyőződjenek arról, hogy az minden látható hibától mentes. Újrafutózás alatt vagy után a gumiabroncsot fel kell fújni a vizsgálathoz, hogy belső nyomása legalább 1,5 bar legyen. Látható hiba (például felhólyagosodás, bemélyedés stb.) esetén a gumiabroncsot külön meg kell vizsgálni a hiba okának meghatározása céljából.

6.5.2.

Az újrafutózás előtt, közben vagy után a gumiabroncs szerkezetének épségét megfelelő ellenőrzési módszerrel legalább egyszer ellenőrizni kell.

6.5.3.

Minőség-ellenőrzési célokból bizonyos számú újrafutózott gumiabroncsot roncsolásos vagy roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni. A megvizsgált gumiabroncsok számát és a vizsgálatok eredményét fel kell jegyezni.

6.5.4.

Újrafutózás után az újrafutózott gumiabroncsnak az előírás 6. melléklete szerint mért méretei meg kell, hogy feleljenek a 7. bekezdésben leírt eljárások szerint számított vagy az előírás 5. mellékletében megadott méreteknek.

Megjegyzendő, hogy az újrafutózott gumiabroncs legnagyobb külső átmérője legfeljebb 1,5 %-kal nagyobb lehet, mint az új, eredeti gumiabroncsnak az 54. előírás által engedélyezett maximális külső átmérője.

6.6.

Teljesítményvizsgálat:

6.6.1.

Az előírás szerint újrafutózott gumiabroncsoknak meg kell felelniük az előírás 7. mellékletében leírt terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálatnak.

6.6.2.

Az újrafutózott gumiabroncs terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálata akkor sikeres, ha a vizsgálat elvégzése után nem észlelhető rajta futófelület-leválás, betétleválás, kordleválás, kitörés vagy a kordszálak törése.

6.6.3.

A gumiabroncs külső kerülete hat órával a terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálat elvégzése után legfeljebb ±3,5 %-kal térhet el a vizsgálat előtt mért külső kerülettől.

7.1.

Az előírás szerint újrafutózott gumiabroncsok a következő méretekkel kell, hogy rendelkezzenek:

7.1.1.

Profilszélesség:

7.1.1.1.

A profilszélességet a következő képlettel kell kiszámolni:

S = S1 + K (A - A1)

ahol:

7.1.2.

Külső átmérő:

7.1.2.1.

Az újrafutózott gumiabroncs elméleti külső átmérőjét a következő képlettel kell kiszámítani:

D = d + 2H,

ahol:

ahol:

Az összes fenti jelölés a 3.2.2. bekezdés követelményeinek és a 2.21. bekezdés fogalommeghatározásainak megfelelő, a gumiabroncs oldalfalán feltüntetett méretjelölés szerint értendő.

7.1.2.2.

Azoknál a gumiabroncsoknál azonban, amelyeknek a jelölése az 54. EGB-előírás 5. mellékletében lévő táblázatok első oszlopában szerepel, a külső átmérő az e táblázatokban megadott érték lesz.

7.1.3.

Az újrafutózott gumiabroncsok mérési módszere:

7.1.3.1.

Az újrafutózott gumiabroncsok méreteit az előírás 6. mellékletében megadott eljárásoknak megfelelően kell megmérni.

7.1.4.

A profilszélességre vonatkozó előírások (specifikációk):

7.1.4.1.

A tényleges teljes szélesség lehet a 7.1. bekezdésben meghatározott profilszélesség(ek)nél kisebb.

7.1.4.2.

A tényleges teljes szélesség a 7.1. bekezdésben meghatározott érték(ek)et meghaladhatja:

A 305 mm-nél nagyobb profilszélességű, ikerkerékhez való használatra szánt gumiabroncsoknál azonban a névleges értéket vagy értékeket nem lehet a következőknél többel túlhaladni:

7.1.5.

A külső átmérőre vonatkozó előírások (specifikációk):

7.1.5.1.

Az újrafutózott gumiabroncsok tényleges külső átmérőjének értéke nem eshet a következő képletekkel kiszámított Dmin és Dmax értékeken kívülre:

Dmin = d + (2H x a)

Dmax = 1,015 x [d + (2H x b)],

ahol:

7.1.5.1.1.

Az előírás 5. mellékletében lévő táblázatban nem szereplő méretek esetében »H« és »d« a 7.1.2.1. bekezdésben meghatározott értékek.

7.1.5.1.2.

A fenti 7.1.2.2. bekezdésben említett méretek esetében:

H = 0,5 (D – d),

ahol »D« a külső átmérő és »d« a névleges kerékpántátmérő a fent említett táblázatok szerint, a kérdéses méretre.

7.1.5.1.3.

Az »a« együttható értéke 0,97.

7.1.5.1.4.

A »b« együttható:

7.1.5.2.

Téli gumiabroncsoknál a 7.1.5.1. bekezdésben kiszámított maximális külső átmérő (Dmax) legfeljebb 1 %-kal haladható túl.

8.1.

Minden, az abroncsfutózó üzemet érintő változásról, mely a jóváhagyási kérelemben az abroncsfutózó üzem által megadott valamelyik információt – lásd a 4. bekezdésben – érinti, értesíteni kell a jóváhagyó hatóságot, amely jóváhagyta az abroncsfutózó üzemet. A hatóság a következők szerint járhat el:

8.1.1.

úgy ítélheti meg, hogy a változásoknak valószínűleg nem lesz jelentős negatív hatása, és az abroncsfutózó üzem ezekkel együtt eleget tesz a követelményeknek; vagy

8.1.2.

a jóváhagyáshoz további vizsgálatokat követelhet meg.

8.2.

A jóváhagyás megerősítését vagy elutasítását a változások feltüntetésével együtt közölni kell a megállapodás ezen előírást alkalmazó Szerződő Feleivel az 5.7. bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően.

9.1.

Az előírás szerint jóváhagyott abroncsfutózó üzemnek meg kell felelnie a 6. bekezdésben leírt követelményeknek.

9.2.

A jóváhagyás tulajdonosa biztosítja, hogy minden gyártási évben és az év során elosztva legalább a következő számú, a termékskálára reprerezentatív gumiabroncsot ellenőriznek és vizsgálnak meg az előírás rendelkezéseinek megfelelően:

9.2.1.

az éves össztermék 0,1 %-a, de minden esetben legalább 2 és nem feltétlenül több mint 10.

9.3.

Amennyiben a 9.2. bekezdésben előírt követelmények szerinti vizsgálatokat a jóváhagyó hatóság végzi vagy a jóváhagyó hatóság ellenőrzése alatt végzik, az eredmények felhasználhatók a 9.4. bekezdésben leírt vizsgálatok részeként vagy helyett.

9.4.

Az abroncsfutózó üzemet jóváhagyó hatóság bármely időpontban ellenőrizheti az üzemben alkalmazott megfelelőségvizsgálati módszereket. A jóváhagyó hatóságnak minden egyes üzem esetében minden évben szúrópróbaszerűen mintát kell vennie, és a következő számú, a termékskálára reprezentatív gumiabroncsot kell ellenőriznie illetve vizsgálatnak alávetnie az előírás rendelkezéseinek megfelelően:

9.4.1.

az éves össztermék 0,1 %-a, de minden esetben legalább 2 és nem feltétlenül több mint 10.

9.5.

A 9.4. bekezdésben leírt ellenőrzések és vizsgálatok helyettesíthetik a 9.2. bekezdésben előírtakat.

10.1.

Az abroncsfutózó üzemnek az előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha a 9. bekezdés követelményei nem teljesülnek, vagy ha az abroncsfutózó üzem vagy az abroncsfutózó üzem által gyártott újrafutózott gumiabroncsok nem felelnek meg a 9. bekezdésben előírt követelményeknek.

10.2.

Amennyiben a megállapodás ezen előírást alkalmazó egyik Szerződő Fele visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről értesíti az 1958-as megállapodás ezen előírást alkalmazó többi Szerződő Felét az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő közlemény-formanyomtatvány útján.

12.1.

Az 1958-as megállapodás ezen előírást alkalmazó Szerződő Felei közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálatok és adott esetben a jóváhagyott vizsgálati laboratóriumok, valamint a jóváhagyást megadó hatóságok – és amelyekhez a jóváhagyás megadására vagy elutasítására vagy visszavonására vagy a gyártás végleges leállítására vonatkozó, más országokban kiadott formanyomtatványokat kell küldeni – nevét és címét.

12.2.

Az 1958-as megállapodás ezen előírást alkalmazó Szerződő Felei használhatják a gumiabroncsgyártók vagy abroncsfutózó üzemek laboratóriumait és jóváhagyott laboratóriumnak jelölhetnek ki ezek közül mind saját területükön lévőket, mind az 1958-as megállapodás ezen előírást alkalmazó más Szerződő Fele területén lévőket, az eljárásnak ez utóbbi illetékes hatósága általi előzetes elfogadása feltételével.

12.3.

Amennyiben az 1958-as megállapodás valamelyik Fele a 12.2. bekezdést alkalmazza, ha óhajtja, képviseltetheti magát a vizsgálatokon.

a)

a méretjelölést, amely a névleges profilszélességet, a névleges keresztmetszeti viszonyszámot, a szerkezettípus jelét (ahol szükséges) és a névleges kerékpántátmérőt foglalja magában, a fenti példa szerint kell csoportosítani, azaz: 295/80 R 22,5;

b)

az üzemi jeleket, amelyek a terhelhetőségi jelzőszámot és a sebességkategória jelét foglalják magukban, együtt, a méretjelölés mellett kell elhelyezni. Kerülhetnek a méretjelölés elé vagy mögé vagy fölé vagy alá;

c)

a »TUBELESS« és az »M + S« megjelölés kerülhet a méretjelöléstől távolabb;

d)

a »RETREAD« szó kerülhet a méretjelöléstől távolabb;

e)

amennyiben az előírás 3.2.5. bekezdését alkalmazzák, a terhelhetőségi jelzőszámokat és sebességkategória-jelzést tartalmazó kiegészítő üzemi jeleket (kiegészítő terhelhetőségi jelszőszám) a gumiabroncs oldalfalán lévő névleges üzemi jelek mellett, egy kör belsejében kell feltüntetni.

1.

A gumiabroncsot fel kell szerelni az abroncsfutózó által meghatározott vizsgálati kerékpántra, és fel kell fújni a megnevezett gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabványban (lásd az előírás 4.1.4.7. bekezdését) az adott méretjelölésnek és terhelhetőségi jelzőszámnak megfelelő megengedett legnagyobb terhelhetőség függvényében megadott belső nyomásra.

2.

A megfelelő kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább 24 óráig szobahőmérsékleten kell tartani, kivéve ha az előírás 6.6.3. bekezdése eltérően rendelkezik.

3.

A nyomást újra be kell állítani e melléklet 1. bekezdése szerinti értékre.

4.

A teljes szélességet a gumiabroncs kerületén egymástól egyforma távolságra lévő hat pontban kell mérni, figyelembe véve az esetleges védőbordázatok és pántok szélességét is. A mért legnagyobb értéket kell a gumiabroncs teljes szélességének tekinteni.

5.

A külső átmérőt a felfújt gumiabroncs legnagyobb kerületének mért értéke alapján kell kiszámítani.

1.

A gumiabroncs előkészítése

1.1.

Az újrafutózott gumiabroncsot fel kell szerelni az abroncsfutózó által meghatározott vizsgálati kerékpántra.

1.2.

Tömlővel használható gumiabroncsok vizsgálatánál új tömlőt vagy tömlő-szelep-védőszalag kombinációt (szükség szerint) kell használni.

1.3.

A gumiabroncsot az előírás 3.2.10. bekezdése szerinti vizsgálati nyomásindexnek megfelelő nyomásra kell fújni.

1.4.

A gumiabroncs és a kerék együttesét a vizsgálati terem hőmérsékletén kell tartani legalább 3 órán keresztül.

1.5.

A belső nyomást újból be kell állítani e melléklet 1.3. bekezdésében meghatározottak szerint.

2.

Vizsgálati eljárás

2.1.

A gumiabroncsból és a kerékből álló együttest egy vizsgálati tengelyre kell szerelni, és egy sima felületű, meghajtott, 1,70 m ± 1 % átmérőjű, a futófelület szélességével legalább egyenlő szélességű vizsgálódob külső felületéhez kell nyomni. Egyes esetekben lehet 2,00 m ± 1 % átmérőjű vizsgálódobot is használni.

2.2.

A vizsgálati tengelyt az előírás 4. mellékletében megadott, a gumiabroncson feltüntetett terhelhetőségi jelzőszámnak megfelelő terhelés bizonyos százalékával egyenlő vizsgálati terhek sorozatával kell terhelni. Amennyiben a gumiabroncs rendelkezik terhelhetőségi jelzőszámmal mind egyes, mind ikerkeréken való használatra, az egyes használathoz megadott terhelhetőségi jelzőszámot kell használni a vizsgálathoz.

2.2.1.

Azon gumiabroncsok esetében, amelyek terhelhetőségi jelzőszáma ≤ 121 és sebességkategória-jelzése ≥ Q (160 km/h), a vizsgálati eljárást a melléklet 3. bekezdésében meghatározottak szerint kell lefolytatni.

2.2.2.

Egyéb gumiabroncsok esetében a vizsgálati eljárás a melléklet 1. függelékében leírtakat követi.

2.3.

Tartóssági vizsgálati terv – lásd továbbá a melléklet 1. függelékét.

2.3.1.

A vizsgálat során a gumiabroncs belső nyomását nem szabad változtatni, és a vizsgálati terhelést állandó értéken kell tartani a vizsgálat mindhárom szakasza folyamán.

2.3.2.

A vizsgálat során a vizsgálati teremben a hőmérsékletet 20 oC és 30 oC között kell tartani, kivéve ha a gyártó vagy az abroncsfutózó hozzájárul nagyobb hőmérséklet alkalmazásához.

2.4.

A tartóssági vizsgálatot megszakítás nélkül kell elvégezni.

3.

Terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálat azon gumiabroncsok esetében, amelyek terhelhetőségi jelzőszáma ≤ 121 és sebességkategória-jelzése ≥ Q (160 km/h):

3.1.

A kerék és gumiabroncs terhelése a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámának megfelelő terhelhetőség alábbiakban leírt százaléka kell, hogy legyen:

3.1.1.

90 %, ha a használt vizsgálati dob átmérője 1,70 m ± 1 %;

3.1.2.

92 %, ha a használt vizsgálati dob átmérője 2,00 m ± 1 %.

3.2.

A kezdeti szakaszban a vizsgálati sebesség 20 km/h-val kisebb, mint a gumiabroncs sebességkategória-jelzése szerinti sebesség.

3.2.1.

A kezdeti vizsgálati sebességet 10 perc alatt kell elérni.

3.2.2.

Az első szakasz időtartama 10 perc.

3.3.

A második szakaszban a vizsgálati sebesség 10 km/h-val kisebb, mint a gumiabroncs sebességkategória-jelzése szerinti sebesség.

3.3.1.

A második szakasz időtartama 10 perc.

3.4.

Az utolsó szakaszban a vizsgálati sebesség egyenlő a gumiabroncs sebességkategória-jelzése szerinti sebességgel.

3.4.1.

Az utolsó szakasz időtartama 30 perc.

3.5.

A vizsgálat teljes időtartama 1 óra.

4.

Egyenértékű vizsgálati eljárás:

Ha a melléklet 2. vagy 3. bekezdésében megadott módszertől eltérő módszert használnak, igazolni kell ennek egyenértékűségét.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1. melléklet –

2. melléklet –

3. melléklet –

4. melléklet –

5. melléklet –

6. melléklet –

7. melléklet –

8. melléklet –

1.1.

Haszongépjárművekre és pótkocsijaikra szánt újrafutózott gumiabroncsok.

1.2.

120 km/h alatti vagy 300 km/h feletti sebességhez gyártott újrafutózott gumiabroncsok.

1.3.

Kerékpárok és motorkerékpárok gumiabroncsai

1.4.

Eredetileg sebességkategória jelzése és terhelhetőségi jelzőszám nélkül gyártott gumiabroncsok.

1.5.

Eredetileg típusjóváhagyás, illetve az »E« vagy »e« jelölés nélkül gyártott gumiabroncsok.

1.6.

1939 előtt gyártott személygépkocsikhoz tervezett gumiabroncsok.

1.7.

Kizárólag versenyekre vagy nem közúti használatra szánt és ennek megfelelő jelöléssel ellátott gumiabroncsok.

1.8.

»T típusú«, ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok.

2.1.

»Újrafutózott gumiabroncsok sorozata«: a 4.1.4. bekezdés szerinti újrafutózott gumiabroncsok sorozata.

2.2.

»Gumiabroncsok szerkezete«: a gumiabroncs szövetvázának műszaki jellemzőit jelenti. Nevezetesen a következő szerkezeteket különböztetik meg:

2.2.1.

»Diagonál« az a gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetszálak peremtől peremig terjednek és váltakozó irányban 90o-nál lényegesen kisebb szöget zárnak be a futófelület koronavonalával.

2.2.2.

»Öves diagonál« az a diagonál típusú gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetvázat egy, a szövetváz szálainak szögéhez közeli szögben váltakozó irányban elhelyezett, alapvetően kinyújthatatlan kordanyagból álló két vagy több rétegű öv stabilizálja.

2.2.3.

»Radiál« az a gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetszálak peremtől peremig terjednek és nagyjából 90o-os szöget zárnak be a futófelület koronavonalával, és a szövetvázat egy alapvetően kinyújthatatlan, kerületi öv stabilizálja.

2.3.

»Használati kategória«

2.3.1.

Normál gumiabroncs: olyan gumiabroncs, amelyet csak a szokásos útviszonyok melletti használatra szánnak.

2.3.2.

Téli gumiabroncs: olyan gumiabroncs, amelynél a futófelület mintázatát vagy a futófelület mintázatát és szerkezetét elsősorban úgy tervezik, hogy sárban, friss vagy olvadó hóban jobb teljesítményt biztosítson, mint a normál gumiabroncs. A téli gumiabroncs futófelületének mintázatában általában nagyobb a mintaárkok és a mintaelemek osztástávolsága, mint a normál gumiabroncs esetében.

2.3.3.

Ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncs: a szokásos vezetési feltételek mellett bármely járműre szánt gumiabroncstól eltérő, csak korlátozott vezetési feltételek melletti, ideiglenes használatra szánt gumiabroncs.

2.3.4.

»T típusú« ideiglenes használatra szánt gumiabroncs: ideiglenes használatra szánt, a standard és a megerősített gumiabroncsokhoz meghatározott belső nyomásnál nagyobb belső nyomás melletti használatra tervezett gumiabroncs.

2.4.

»Perem«: a gumiabroncs azon része, amelynek alakja és szerkezete lehetővé teszi, hogy a kerékpántra illeszkedjen, és a gumiabroncsot ezen megtartsa.

2.5.

»Kordszál«: a gumiabroncs betéteinek szövetét alkotó szálak.

2.6.

»Betét«: »gumival« bevont párhuzamos kordszálak rétege.

2.7.

»Öv«: a radiál vagy az öves diagonál szerkezetű gumiabroncs esetében alapvetően a futófelület koronavonala irányában a szövetváz kerületi összetartása érdekében elhelyezett, a futófelület alatti anyag vagy anyagok rétege vagy rétegei.

2.8.

»Köztes betét« a diagonál szerkezetű gumiabroncs esetében a szövetváz és a futófelület között lévő köztes betét.

2.9.

»Peremvédő«: a peremen található anyag, amelynek az a szerepe, hogy megvédje a szövetvázat a kerékpánt által okozott dörzsöléstől, kopástól.

2.10.

»Szövetváz«: a gumiabroncs szerkezetének részét képezi – a futófelület és az oldalfalak legkülső gumirétege mellett –, amely felfújt állapotban a terhelést viseli.

2.11.

»Futófelület«: a gumiabroncs azon része, amelyet a talajjal való érintkezésre terveztek, a szövetvázat védi a mechanikai sérülésektől és elősegíti a talajhoz való tapadást.

2.12.

»Oldalfal«: a gumiabroncsnak a futófelület és a kerékpántperemmel fedett felület közé eső része.

2.13.

»A gumiabroncs alsó felülete«: a gumiabroncs legnagyobb profilszélességének vonala és a kerékpánt pereme által lefedett felület közé eső rész.

2.14.

»Futófelületi mintaárok«: a futófelület mintázatát képező, szomszédos bordázatok vagy mintaelemek közti tér.

2.15.

»Központi mintaárkok«: a futófelület központi részén elhelyezkedő széles mintaárkok, amelyek a futófelület szélességének körülbelül háromnegyedét fedik.

2.16.

»Profilszélesség«: a meghatározott mérési kerékpántra szerelt, felfújt gumiabroncs oldalfalai között egyenes vonalban mérhető távolság, a jelölések, díszítések vagy védőpántok vagy -bordázatok miatti kiemelkedések nélkül.

2.17.

»Teljes szélesség«: a meghatározott mérési kerékpántra szerelt, felfújt gumiabroncs oldalfalai között egyenes vonalban mérhető távolság, a jelölések, díszítések vagy védőpántok vagy -bordázatok miatti kiemelkedésekkel együtt.

2.18.

»Profilmagasság« a gumiabroncs külső átmérője és a kerékpánt névleges átmérője közti különbség felével egyenlő távolság.

2.19.

»Névleges keresztmetszeti viszonyszám« a névleges profilmagasságot kifejező számnak a névleges profilszélességet kifejező számmal való osztásával kapott szám százszorosa, a méreteket ugyanabban a mértékegységben véve.

2.20.

»Külső átmérő«: a felfújt, újonnan újrafutózott gumiabroncs teljes átmérője.

2.21.

»A gumiabroncs méretjelölése« a következőket feltüntető jelölés:

2.21.1.

A névleges profilszélesség. Ezt milliméterben kell kifejezni, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyek méretjelölése az ezen előírás 5. mellékletében lévő táblázatok első oszlopában szerepel.

2.21.2.

A névleges keresztmetszeti viszonyszám, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyek méretjelölése az ezen előírás 5. mellékletében lévő táblázatok első oszlopában szerepel.

2.21.3.

Megegyezés szerinti »d« szám (a »d« jelölés), amely a névleges kerékpántátmérőre utal, és a kerékpánt átmérőjének felel meg kóddal (100 alatti számok) vagy milliméterben (100 feletti számok) kifejezve. Mindkét típusú méretmegjelölés használható a jelölésben.

2.21.3.1.

A »d« jelölések milliméterben kifejezett értékei a következők:

2.22.

»Névleges kerékpántátmérő (d)«: annak a kerékpántnak az átmérőjét jelenti, amelyhez a gumiabroncsot tervezték.

2.23.

»Kerékpánt«: a keréknek az a része, amely – mind a tömlős, mind a tömlő nélküli gumiabroncs esetében – a gumiabroncs peremeit tartja.

2.24.

»Mérési kerékpánt«: a gumiabroncsokra vonatkozó egy vagy több nemzetközi szabvány bármely kiadásában egy bizonyos gumiabroncs méretjelöléséhez »mérési kerékpántszélességgel« vagy »elméleti kerékpántszélességgel« meghatározott kerékpánt.

2.25.

»Vizsgálati kerékpánt« a gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabványok egyikében egy ilyen méretjelölésű és ilyen típusú gumiabroncshoz jóváhagyott, ajánlott vagy megengedett bármely kerékpánt.

2.26.

»Gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabvány« a következő szabványdokumentumok valamelyike:

2.27.

»Kitörés«: gumidarabok kiszakadása a futófelületből.

2.28.

»Kordleválás«: a kordszálak leválása a gumibevonatukról.

2.29.

»Betétleválás«: a szomszédos betétek szétválása.

2.30.

»Futófelület-leválás«: a futófelületnek a szövetvázról való leválása.

2.31.

»Futófelületi kopásjelzők«: a futófelület mintaárkaiban található kiemelkedések, amelyek célja a futófelület elhasználódási fokának kimutatása.

2.32.

»Üzemi jelek«: a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámának és sebességkategória-jelzésének meghatározott kombinációja.

2.33.

»Terhelhetőségi jelzőszám«: a gumiabroncs legnagyobb terhelhetőségét jelző számkód.

A terhelhetőségi jelzőszámok és a megfelelő terhelések jegyzéke ezen előírás 4. mellékletében található.

2.34.

»Sebességkategória jelzése« a következőket jelenti:

2.34.1.

egy betűjel, amely azt a sebességet jelenti, amelynél a gumiabroncs a megfelelő terhelhetőségi jelzőszám által megadott terhelést elbírja.

2.34.2.

A sebességkategória-jelzések és az ezeknek megfelelő sebességek a következő táblázatban találhatóak:

2.35.

»Megengedett legnagyobb terhelhetőség«: a megengedett legnagyobb tömeg, amelyet a gumiabroncs elbír.

2.35.1.

Legfeljebb 210 km/h sebességig a megengedett legnagyobb terhelhetőség nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámának megfelelő értéket.

2.35.2.

A 210 km/h-t meghaladó, de legfeljebb 300 km/h sebességeknél a megengedett legnagyobb terhelhetőség nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámának megfelelő érték bizonyos százalékát, amely százalékot az alábbi táblázat ad meg azon jármű legnagyobb sebességének függvényében, amelyre a gumiabroncsot felszerelik.