12.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/4

(1)

A 988/2004/EK rendelettel (2) (a továbbiakban „az ideiglenes rendelet”) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó, az ex 4412 13 10 KN-kód alá tartozó, rétegenként a 6 mm-es vastagságot nem meghaladó, kizárólag fa lapokból álló rétegelt lemezként meghatározott, legalább egy külső okouméréteggel rendelkező rétegelt lemez behozatalára.

(2)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömping és a károkozás vizsgálata a 2002. július 1-jétől2003. június 30-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: „vizsgálati időszak” vagy „VI”). A kár elemzése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata az 1999. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: „bázisidőszak”).

(3)

A KNK-ból származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését követően néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Azok a felek, akik azt kérelmezték, szóbeli meghallgatásra kaptak lehetőséget.

(4)

A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt minden információ felkutatását és ellenőrzését. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően helyszíni ellenőrző látogatást tett a törökországi Ekol Kontraplak, Taskopru telephelyén, mivel Törökországot mint a normálérték megállapításához esetlegesen használható analóg országot tartotta számon.

(5)

Valamennyi érdekelt felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedését javasolni tervezték. A feleknek ezenkívül biztosítottak egy időszakot, amelyen belül a nyilvánosságra hozatalt követően előadhatták észrevételeiket.

(6)

Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli véleményeket mérlegelték, és az ideiglenes megállapításokat szükség esetén azoknak megfelelően módosították.

(7)

Az érintett termék a KNK-ból származó, jelenleg az ex 4412 13 10 KN-kód alá sorolható, rétegenként a 6 mm-es vastagságot nem meghaladó, kizárólag fa lapokból álló rétegelt lemezként meghatározott, legalább egy külső okouméréteggel rendelkező rétegelt lemez. Ez a meghatározás egyaránt magában foglalja a kizárólag okouméból készült rétegelt lemezt (teljes okoumé) és az egy vagy két külső okoumélappal borított, más fafajtákból készült belső rétegekből álló rétegelt lemezt (okoumé borítású) is.

(8)

Számos importőr érvelt azzal, hogy a teljes okoumé és az okoumé borítású lemezt nem lehet azonos terméknek tekinteni, mivel a belső rétegek összetétele jelentősen befolyásolja a rétegelt lemez tulajdonságait. Emellett azt is felhozták, hogy e termékek mind árban, mind felhasználásban jelentősen különböznek egymástól.

(9)

Azt a vizsgálat kezdetétől elismerték, hogy az okoumé rétegelt lemez sok különböző típusban készül, és széles körben alkalmazzák az építő- és bútoriparban, a szállításban és más iparágakban. Egyes alkalmazások meghatározott okoumé rétegelt lemez típusokat igényelnek, míg más alkalmazásokban a különböző típusok szabadon felcserélhetők. Az okoumé fa leglényegesebb jellemzője azonban az, hogy nagyon nagy felületű, csomók vagy foltok nélküli furnérlemezekre lehet szétválasztani, ezáltal szép bevonatú, homogén, sima felületű rétegelt lemez készíthető belőle. Ez azt jelenti, hogy az okoumé rétegelt lemez lényeges jellemzője, ami a rétegelt lemez más típusaitól megkülönbözteti, a borítólapját képező (azaz a külső) rétegeinek megjelenésében keresendő.

(10)

A rétegelt lemez belső rétegei készülhetnek számos trópusi vagy mérsékelt égövi fából. Amennyiben a rétegelt lemezt teljes mértékben trópusi fából állítják elő, az okoumé rétegelt lemez gyártói rendszerint a belső rétegekhez is okoumét használnak, inkább annak természetes kiegészítő jellege miatt a gyártási folyamatban, mintsem az okoumé sajátos jellemzői miatt más trópusi fákhoz képest. A belső rétegekhez használt fa vagy fák típusa egyértelműen befolyásolja a végtermék költségét, tulajdonságait, illetve bizonyos felhasználásokra való alkalmasságát. Úgy találták azonban, hogy ezeket a szempontokat a vizsgálat összefüggéseiben megfelelően lehet kezelni a különböző terméktípusok megkülönböztetésével, úgy, hogy csak az azonos típusú rétegelt lemezek árait hasonlítják össze a dömping és a kár értékelésekor. A vizsgálatban használt termékkódolási rendszer más jellemzők mellett megkülönbözteti a teljes okoumé és az okoumé borítású lemezt. Ezért azt a kifogást, hogy a teljes okoumé és az okoumé borítású lemez nem tekinthető azonos terméknek, elutasították.

(11)

Az ideiglenes rendeletben úgy határoztak, hogy a filmbevonatú okoumé rétegelt lemezt az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében megadott okokból kizárják a vizsgálat hatálya alól. A filmbevonatú okoumé rétegelt lemez egy okoumé borítású vagy teljes okoumé lemez, más anyagokból készült filmbevonattal. A közösségi iparág azt állította, hogy ezeket a termékeket nem kell kizárni, mivel ugyanannak a piacnak a részei, mint a többi okoumé termék. A filmbevonat megléte azonban a fafelületen az okoumé rétegelt lemez fent említett lényegi tulajdonságát – azaz a külső megjelenését – sokkal kevésbé jellemzővé teszi. A filmbevonatú okoumé rétegelt lemez ezáltal nem ugyanazokkal a fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint az érintett termék. Ezen túlmenően a filmbevonatú okoumé rétegelt lemezt legtöbbször egy bizonyos alkalmazásra – betonzsaluzáshoz – szánják, szemben az érintett termékkel. Ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(12)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(19) preambulumbekezdésében az érintett termék meghatározására vonatkozó következtetéseket megerősítik.

(13)

Számos fél azt állította, hogy a KNK-ban gyártott érintett termék és a közösségi iparág által a Közösségben gyártott és értékesített érintett termék olyan sok szempontból különbözik egymástól, hogy azok az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében nem tekinthetők hasonló terméknek. Konkrétan a következőket állították:

(14)

A fenti (13) preaumbulumbekezdés a)–c) pontjában említett első három jellemzővel kapcsolatban a vizsgálat azt bizonyította be, hogy a kínai exportáló termelők és a közösségi iparág teljes okoumé és okoumé borítású lemezt, illetve belső és külső minőségű rétegelt lemezt egyaránt értékesített, a táblaméretet tekintve nagy választékban. Mivel ezek a jellemzők általában szerepelnek az értékesítési dokumentációban, ezeket is belefoglalták a dömping- és kárkülönbözet kiszámításához használt termékkódba (TK). Így az említett jellemzők bármely különbségét teljes mértékben figyelembe veszik, és csak a hasonló termékeket hasonlítják össze.

(15)

A (13) preambulumbekezdés d) pontjában említett negyedik jellemző nem szerepelt a TK-ban, mivel azt a vizsgálat során a Bizottságnak átadott ügyleti dokumentumok többségében nem említik. Azon ügyletek alapján, amelyekben a borítólapok minőségi fokozatát feltüntetik, azt állapították meg, hogy mind a kínai exportáló termelők, mind a közösségi iparág a fokozatok széles skáláját árusította, és nem tűnik úgy, hogy a közösségi iparág hasonló termékének fokozata jellemzően jobb minőséget jelent, mint a kínai exportáló termelőké.

(16)

A (13) preambulumbekezdés e)–g) pontjában említett utolsó három jellemző szintén nem szerepelt a TK-ban, mivel azok a legtöbb ügyleti adatnál nem jelentek meg. Azt azonban elismerték, hogy a KNK-ból érkező kivitelek többsége valóban vékonyabb borítólappal rendelkezik, mint a hasonló közösségi termék. Hasonlóképpen, a ragasztás és a belső rétegek minősége, bár változó, de ahhoz elég általános, hogy szerepet játsszon némely vásárló a termékről alkotott képében, így nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezért e különbségek tekintetében kiigazítást alkalmaztak az alákínálásnak és a kárnak az ideiglenes rendelet (80) preambulumbekezdésében megadott kiszámításakor.

(17)

Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek a minőségi különbségek nem elegendőek ahhoz, hogy a vásárlók részéről indokolják azt a megállapítást, hogy a KNK által exportált érintett termék egy teljesen más termék. Ellenkezőleg, a vizsgálat olyan konkrét eseteket mutatott be, amikor néhány vevő közösségi piaci vásárlásainál a közösségi iparág termékeit a kínai kivitel váltotta fel.

(18)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett termék és a közösségi iparág által a Közösségben előállított és értékesített termék közötti állítólagos különbségeket – amilyen mértékben azok bizonyítást nyertek – figyelembe vették vagy a TK-ban, vagy egy kiigazítás révén. Mivel ezek a különbségek egyébként sem változtatnak azon a tényen, hogy az érintett termék és a közösségi iparág által a Közösségben előállított és értékesített termék azonos alapvető jellemzőkkel és felhasználásokkal rendelkezik, azt az állítást, miszerint az érintett termék és a közösségi iparág által a Közösségben előállított és értékesített termék nem hasonlóak, el kell utasítani.

(19)

A hasonló termékkel kapcsolatos további megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdését megerősítik.

(20)

Az egyik exportáló termelő, akinek a PE-t nem ítélték meg, azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a Bizottság döntéseinek közzététele után benyújtott megjegyzéseit. Az érveit azonban megvizsgálták, és kifejezetten foglalkoztak azokkal az ideiglenes rendelet (29)–(32) preambulumbekezdésében. Ezt a kifogást ezért elutasították.

(21)

Egy másik exportáló termelő, akit nem együttműködőnek ítéltek, azt állította, hogy együttműködött a Bizottsággal. Meg kell jegyezni, hogy ugyanezt az érvet, amelyet az illető vállalat már a Bizottságnak a PE-vel kapcsolatos megállapításai nyilvánosságra hozatalát követően is felhozott egyszer, az ideiglenes rendelet (33)–(35) preambulumbekezdése kifejezetten tárgyalja. Ezt a kifogást ezért elutasították.

(22)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendeletnek a piacgazdasági elbánással kapcsolatos (21)–(35) preambulumbekezdését megerősítik.

(23)

Megjegyzések hiányában az ideiglenes rendeletnek az egyéni elbánással kapcsolatos (36)–(40) preambulumbekezdését megerősítik.

(24)

Az együttműködő exportáló termelők egyike azt állította, hogy a nyárfa furnérlemezek vásárlásainak költségét – az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdésében kifejtett módon – helytelenül számították ki, és az e furnérlemezek vásárlásakor állítólagosan kapott adóhiteleket le kellett volna vonni a költségekből. Egy ilyen állítást jellegéből adódóan megfelelő időben benyújtott, ellenőrizhető bizonyítékokkal kell alátámasztani. A vállalat azonban nem tudott kielégítő bizonyítékkal szolgálni arról, hogy a HÉA-visszatérítés ténylegesen megtörtént, bár erre a telephelyén végzett vizsgálat alkalmával felkérték. Ezt a kifogást ezért el kellett utasítani.

(25)

Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet kihirdetése után nyomdai hibák miatt kisebb kiigazítást végeztek a haszonkulcs kiszámításában három, PE-ben részesülő együttműködő exportáló termelő esetében. Ez az esetükben kiszámított normálértékeket kis mértékben módosította.

(26)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (41)–(51) preambulumbekezdésében leírt, a PE-ben részesülő együttműködő exportáló termelők normálértékének meghatározásával kapcsolatos ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(27)

A KNK-ra vonatkozó normálérték megállapításához ideiglenesen Marokkót választották piacgazdasági elvek szerint működő analóg harmadik országnak. Amint azonban az az ideiglenes rendelet (56) preambulumbekezdésében szerepel, három exportáló termelő tiltakozott e választás ellen.

(28)

A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a marokkói belföldi piacon mindössze egy termelő volt jelen, ugyanakkor magas behozatali vám volt érvényben. Ezért úgy határoztak, hogy folytatják az alkalmasabb analóg ország keresését. Lehetséges alternatív analóg országnak találták Törökországot, ahol egy termelő elfogadta, hogy együttműködik a Bizottsággal.

(29)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően az eredeti választással, Marokkóval kapcsolatban több megjegyzés érkezett számos importőrtől és számos kínai exportáló termelőtől. Azzal érveltek, hogy Marokkó mint piacgazdasági elvek szerint működő analóg harmadik ország kiválasztása a kínai exportáló termelők által előállított okoumé rétegelt lemez és a Marokkóban előállított okoumé rétegelt lemez közötti állítólagos minőségi különbség miatt nem megfelelő.

(30)

Azt állapították meg, hogy a török piacon nem vetettek ki magas vámokat, és az okoumé rétegelt lemezt számos versengő termelő gyártja. Emellett a vizsgálat később azt is megállapította, hogy az együttműködő török termelő jelentős mértékben és kielégítően reprezentatív volt az érintett termék kínai kiviteleinek normálértéke megállapításához. Ezért az a határozat született, hogy analóg országként Törökországot használják.

(31)

Annak megállapításához, hogy a kínai exportáló termelők által a Közösség felé eladott termékekkel összehasonlítható termékek értékesítése a török piacon normál kereskedelmi forgalomban történt-e, a belföldi eladási árat összehasonlították a teljes termelési költséggel (azaz a gyártási költség plusz az értékesítési, általános és igazgatási költségek). Mivel a belföldi piacon eladott típusok értékesítési volumenének túlnyomó többségét normál kereskedelmi forgalomban adták el, a normálértéket az összehasonlítható terméktípusok belföldi áraira alapozták.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjával összhangban a normálértéket kiigazították a fizikai különbségek miatt, hogy figyelembe vegyék a Törökországban eladott összehasonlítható terméktípusokhoz és az érintett termékhez használt ragasztótípusok különbségeit.

(33)

Megjegyzések hiányában az exportár meghatározásával kapcsolatban az ideiglenes rendelet (60)–(61) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat megerősítik. A nem együttműködő exportáló termelők esetében azonban az exportár meghatározása tekintetében a következő változás történt: a PE-ben nem részesülő együttműködő exportáló termelő korlátozott értékesítési mennyiségeinek alapul vétele helyett e vállalat okoumé borítású lemez értékesítésének teljes mennyiségét használták, amely a rendelkezésre álló információk alapján általában véve reprezentatívabb volt a kínai kivitelek nagy többségénél.

(34)

Az egyik exportáló termelő azt állította, hogy a szállítási költségeket helytelenül vonták le az olyan értékesítéseknél, amelyek FOB alapon történtek. Ezt a kiigazítást azonban azt követően végezték el, hogy a teljes értékesítés értékét átváltották CIF-alapra, a vállalattal egyeztetett módszernek megfelelően. Ezt a kifogást ezért el kellett utasítani.

(35)

Egy exportáló termelő tiltakozott az exportárain végzett, az egyik kereskedőjének adott halasztott engedmény figyelembevételét célzó kiigazítással szemben, amelyet az ideiglenes rendelet (63) preambulumbekezdése ír le. Az exportőr azt állította, hogy ezt az engedményt a vállalat által bejelentett árak már tartalmazták. A vizsgálat során azonban a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy ez valóban így lett volna. Ezt a kifogást ezért el kellett utasítani.

(36)

Egy exportáló termelő azt állította, hogy az érintett termékből végzett értékesítéseiben különböző vásárlókategóriák voltak, attól függően, hogy kivitelre vagy belföldi piacra értékesített, és hogy a vállalat által benyújtott adatok következetes árkülönbséget mutattak a vásárlók különböző kategóriáinak megfelelően. Azt kérte, hogy ezt a dömping kiszámításakor az exportárnak a kereskedelmi szint szerinti kiigazítása formájában megfelelően vegyék figyelembe, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontja alapján. Bár ezt a kérelmet indokoltnak ítélték, a kiigazításnak az exportőr által kért szintje egyetlen példán alapult, amelyet nem tekintettek reprezentatívnak. Az áradatok elemzése után kiszámították a kiigazítás megfelelő szintjét, és ezt alkalmazták az exportárra.

(37)

Miután a fentiek szerint némely kifogásokat elfogadtak, és finomították a módszertant, illetve a számításokat – konkrétan az analóg ország kiválasztására tekintettel – a CIF közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözetek a végső meghatározás szerint a következők:

(38)

Megjegyzések hiányában az országos dömpingkülönbözet kiszámítására használt, az ideiglenes rendelet (67)–(69) preambulumbekezdésében leírt módszertant megerősítik. Törökország mint analóg ország használata miatt, amint az a fenti (27)–(32) preambulumbekezdésben szerepel, új országos dömpingszintet állapítottak meg, a CIF közösségi határparitáson vett, vámfizetés előtti ár 66,7 %-ában.

(39)

Megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (70)–(72) preambulumbekezdésében a közösségi iparággal kapcsolatban tett ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(40)

Megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (74)–(75) preambulumbekezdésében a közösségi fogyasztással kapcsolatban tett ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(41)

Az áralákínálás elemzése céljából az ideiglenes rendelet egy 10 %-os kiigazítást adott hozzá az együttműködő exportáló termelők CIF közösségi határparitáson vett árához. Ez a kiigazítás a közösségi és a kínai okoumé rétegelt lemez közötti, általában elismert, de nehezen számszerűsíthető minőségi különbség figyelembevételére szolgált. Ezt a kiigazítást a következők alapján állapították meg. A Bizottság rendelkezésére álló információk a kínai termelőknek a vagy 1 mm, vagy 0,6 mm borítólap-vastagságú érintett termékre vonatkozó ajánlataival kapcsolatban azt mutatják, hogy a borítólap vastagságában jelentkező különbség 3,5 % és 5,5 % közötti árkülönbséget jelenthet. További számszerűsíthető információk hiányában ésszerűen az feltételezhető, hogy a (16) preambulumbekezdésben említett maradék minőségi szempont – azaz a ragasztás és a belső rétegek minősége – hatását tekintve a borítólap vastagságával összehasonlítható jelentőséggel bír. Az említett minőségi különbségek összesített hatása ilyenformán 10–15 % körüli árkülönbségnek felelne meg. Emlékeztetni kell azonban arra is, hogy a fent említett minőségi különbségek nem ellenőrizhetők az egyes tranzakciók szintjén, és nem valószínű, hogy a KNK-ból a vizsgálati időszak során érkező kivitelek egészére érvényesek lennének. A vizsgálat inkább azt igazolta, hogy a kínai exportáló termelők változó minőségű és különböző tulajdonságokkal bíró termékeket kínálnak.

(42)

Egy importőr azt állította, hogy a kiigazításnak a 10 % helyett inkább 25 %-nak kellene lennie, de nem adott tárgyilagos indoklást a magasabb érték igazolására. Ilyen körülmények között nem láttak okot az ideiglenes rendeletben meghatározott megközelítés módosítására.

(43)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (76)–(81) preambulumbekezdésében levont következtetéseket megerősítik.

(44)

Két exportáló termelő a behozatalok káros hatását kérdőjelezte meg, amikor arra mutatott rá, hogy a bázisidőszak során az árak viszonylag stabilak maradtak, 3 %-os névérték-növekedéssel, avagy enyhe reálérték-csökkenéssel. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében bemutatott árak különböző terméktípusok széles skálájához tartoznak, amelyek közül az olcsóbb típusok szenvedték meg leginkább a kínai behozatalok hatásait. Még ha ezen olcsóbb termékek árai csökkentek is az időszak során, a köbméterenkénti átfogó ár nem szükségszerűen csökkent ezzel együtt, mivel relatív részesedésük a termékkeverékből szintén csökkent. A közösségi termelők termékkeverékében tapasztalt ilyen eltolódására különben az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében már felhívták a figyelmet. Ezenkívül amikor a kínai kivitelek beáramlottak a közösségi piacra, a közösségi iparág éppen csak túl volt egy visszaesésen, amelyet a viszonylag alacsony értékesítési különbözetek jellemeztek. Ilyen körülmények között a közösségi iparágnak nem volt túl sok lehetősége arra, hogy az árai csökkentése által felvegye a versenyt, és a behozatalok legtöbb káros hatása a mennyiségi hatáson keresztül érte utol, amint azt az ideiglenes rendelet (85)–(90) preambulumbekezdése kifejti. A fenti érvet ezért el kell utasítani.

(45)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (82)–(99) preambulumbekezdésében levont következtetéseket megerősítik.

(46)

A kárra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos további megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (100)–(102) preambulumbekezdésében levont következtetéseket megerősítik.

(47)

Két exportőr azt állította, hogy a közösségi iparág átlagos egységköltségének növekedése a bázisidőszak során olyan jelentős szerepet játszott a közösségi iparág nyereségességének romlásában, hogy az cáfolja is a dömping és a kár között megállapított okozati összefüggést. Amint az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdése megjegyezte, a mintában szereplő közösségi termelők költségeinek alakulása nem tér el jelentősen a Közösségben a költségek és árak általánosságban tapasztalható alakulásától. Az ilyen fajta költségnövekedés, mint például a nyersanyagoké, nem minősül olyan külső tényezőnek, amellyel normál gazdasági feltételek mellett – és különösen a dömpingelt behozatalok okozta erős árleszorítás nélkül – ez az iparág ne tudott volna megbirkózni. Ezenkívül az átlagköltségek terén tapasztalt növekedés legalábbis részben az alacsony kapacitáskihasználásnak, illetve a drágább terméktípusok felé történt eltolódásnak tulajdonítható, ami ismét csak a dömpingelt behozatalokkal való versennyel függ össze. Az érvelést ezért nem lehet elfogadni.

(48)

A KNK-n kívüli harmadik országokból származó behozatalok lehetséges hatása tekintetében az ideiglenes rendelet (109) preambulumbekezdése megjegyezte, hogy a nagyobb exportőrök – mint például Gabon és Marokkó – átlagárai körülbelül 50 %-kal magasabbak a KNK árainál, és ezáltal nem tekinthetők meghatározó tényezőnek a közösségi iparágnak okozott kár szempontjából. Egy importőr rámutatott, hogy a két említett ország kivitelei kizárólag vagy többségében teljes okoumélemezből állnak, míg a KNK kivitelei többnyire okoumé borítású lemezt tartalmaznak, ami természetéből adódóan kevésbé drága. Bár ez a megjegyzés helytálló is lehet, a teljes okoumé és az okoumé borítású lemez közötti árkülönbség, amelyet a vizsgálat 15 % körül állapított meg, nem felel meg a fent említett 50 %-os árkülönbségnek. Továbbá, még mindig érvényesek az ideiglenes rendeletben tett megállapítások, miszerint az említett országok piaci részesedése a közelébe sem ér a KNK-énak, kiviteleik ára és mennyisége pedig viszonylag állandó volt a bázisidőszak során. A fent említett megjegyzés ezért nem érvényteleníti azt a következtetést, hogy az e harmadik országokból származó behozatalok nem gyakoroltak olyan mértékű nyomást a versenyben a közösségi iparágra, mint a KNK-ból származó behozatalok, és nem játszottak meghatározó szerepet a közösségi iparág számára káros helyzet kialakulásában.

(49)

Ugyanezek az exportőrök azt állították, hogy a közösségi iparág exportteljesítményének visszaesése, amelyet az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdése említ, nem volt elhanyagolható, és – a kínai kivitelhez nem kapcsolódó más tényezőkkel együtt – felelős a közösségi iparág pénzügyi helyzetének romlásáért. Bár a közösségi iparág kivitelei tényleg csökkentek – 3,5 év alatt közel 2 000 MT-val, amint az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdése kifejti –, ez a visszaesés nem összemérhető a közösségi piacra érkező kínai kivitelek hatásával, amely kivitelek a 2 000 és a VI közötti 2,5 évben több mint 80 000 MT-t tettek ki. Ezt az érvelést ezért figyelmen kívül hagyták.

(50)

Az okozati összefüggésre vonatkozó további megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (103)–(117) preambulumbekezdésében tett megállapításokat és következtetéseket megerősítik.

(51)

Két exportőr azt állította, hogy a közösségi érdek szempontjainak értékelésében a Bizottság nem adott gazdasági elemzést az intézkedéseknek a felhasználókra, kereskedőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásáról. Először is meg kell jegyezni, hogy az exportőröknek a közösségi érdek vizsgálatával kapcsolatban nincs véleményezési joguk. Ezzel együtt, ami az érvelés lényegét illeti, fel kell idézni, hogy a vizsgálatban egy felhasználó, kereskedő vagy fogyasztó sem működött együtt, illetve nem jelentkezett az eljárás során, ezért a Bizottság nem rendelkezik olyan konkrét adatokkal, amelyek lehetővé tennék e hatás értékelését. Ezt az érvet ezért nem lehet elfogadni.

(52)

Egy importőr ezenkívül azt állította, hogy a 48,5 %-os országos vám tiltóvám, és az okoumé termékek korlátozott számú európai beszállítója a verseny hiányát fogja eredményezni az európai piacon, a felhasználói iparágak kárára. Amint azonban az ideiglenes rendelet (125) preambulumbekezdése megjegyzi, a dömpingellenes intézkedések célja csak a mozgástér helyreállítása ezen a piacon, nem a verseny kizárása, ami a különböző termelők és Kínán kívüli exportáló országok számát figyelembe véve biztosított kell hogy legyen. Ezt az érvet ezért figyelmen kívül kell hagyni.

(53)

A közösségi érdekre vonatkozóan benyújtott új információk hiányában az ideiglenes rendelet (118)–(127) preambulumbekezdésében tett megállapításokat és következtetéseket megerősítik.

(54)

Megjegyzések hiányában a kár megszüntetéséhez szükséges szint megállapításához használt, az ideiglenes rendelet (128)–(132) preambulumbekezdésében leírt módszertant megerősítik.

(55)

E módszertan alapján a véglegesen bevezetendő intézkedések szintjének meghatározása céljából kiszámították a kár megszüntetéséhez szükséges szintet.

(56)

A fentiek fényében és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén, mivel a kárkülönbözetek valamennyi érintett exportáló termelő esetében magasabbnak bizonyultak a dömpingkülönbözeteknél.

(57)

A fentiek alapján a végleges vámok a következők:

(58)

Az ebben a rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingellenes vámokat a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezek ezért az e vállaltok tekintetében az említett vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) ilyenformán kizárólag az érintett országból származó, a vállalatok, és így az említett konkrét jogi személyek által előállított termékekre alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem szereplő bármely más vállalat – a konkrétan megemlített vállalatokkal kapcsolatban állókat is beleértve – által előállított importált termékek nem részesülhetnek ezekből a vámtételekből, és azokra az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámot kell alkalmazni.

(59)

Az ezen egyéni vállalati dömpingellenes vámtételek alkalmazása iránti kérelmeket (pl. a jogi személy névváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell intézni, minden vonatkozó információ megadásával, különös tekintettel a vállalatnak a névváltozással vagy a termelési vagy értékesítési egységek említett változásával kapcsolatos, a termeléshez, belföldi és exportértékesítéshez kapcsolódó tevékenységeinek bármilyen változásáról szóló információkra. Szükség esetén a rendeletet az egyéni vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják.

(60)

Annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a visszaélés veszélyét, amely az együttműködés elutasításának magas szintjéből (80 %) és a vámok összegei között fennálló nagy különbségekből ered, úgy ítélik, hogy ebben az esetben különleges rendelkezésekre van szükség a dömpingellenes vám helyes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(61)

Ezek a különleges rendelkezések tartalmazzák egy érvényes kereskedelmi számla bemutatását a tagállam vámhatóságai részére, amely számla megfelel a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Csak az ilyen számlával kísért behozatalokat lehet a szóban forgó termelőre alkalmazandó kiegészítő Taric-kóddal bejelenteni. Az ilyen számlával nem kísért behozatalokra az összes többi exportőrre alkalmazandó maradék dömpingellenes vám érvényes. Az érintett vállalatokat arra is felkérték, hogy rendszeres jelentéseket nyújtsanak be a Bizottsághoz, hogy lehetővé tegyék az okoumé rétegelt lemezből a Közösségbe irányuló értékesítéseik megfelelő nyomon követését. A jelentések benyújtásának elmaradása esetén, illetve ha a jelentésekből az derül ki, hogy az intézkedések nem elegendőek a káros dömping hatásainak megszüntetésére, időközi felülvizsgálat indítására lehet szükség az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően. Ez többek között vizsgálhatná az egyéni vámok megszüntetésének és a következésképpen az egész országra alkalmazandó vám kivetésének szükségességét.

(62)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadását követően, továbbá összhangban az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével a Kínai Népköztársaságból egy együttműködő exportáló termelő ajánlott fel az árra vonatkozó kötelezettségvállalást. A vállalat által az egyes termékekre felajánlható export minimálárak azonban olyan szintet képviseltek, hogy az nem szüntette meg a dömping káros hatásait. Ennek megfelelően az ajánlat nem kerülhetett elfogadásra.

(63)

A megállapított dömpingkülönbözetek nagysága miatt, valamint tekintettel a közösségi iparágnak okozott kár mértékére, szükségesnek ítélik, hogy az ideiglenes rendelettel, azaz a 988/2004/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket az e rendelettel véglegesen kivetett vám összegének mértékében véglegesen beszedjék, ha ez az összeg megegyezik vagy alacsonyabb az ideiglenes vám összegénél. Amennyiben a végleges vámok magasabbak az ideiglenes vámoknál, csak az ideiglenes vámok szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

(64)

A (11) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a filmbevonatú okoumé rétegelt lemezt kizárták a vizsgálat hatálya alól. Tekintve, hogy az ideiglenes rendelet 1. cikkének (1) bekezdése nem írt elő ilyen kizárást, az ilyen terméktípusokra vonatkozóan esetlegesen biztosított összegeket fel kell szabadítani,