32004R0436

A Tanács 436/2004/EK rendelete

(2004. március 8.)

a Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó egyes temperöntvény csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes behozatali vám kivetéséről és az említett országokból származó behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok végleges beszedéséről szóló 1784/2000/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után a Közösség által hozható intézkedésekről szóló, 2001. július 23-i 1515/2001/EK tanácsi rendeletre [1],

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [2] (a továbbiakban: az alaprendelet),

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1) A Tanács a 1784/2000/EK rendelettel [3] (a továbbiakban: a végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó egyes temperöntvény csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre. A végleges rendeletet megelőzte a Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó egyes temperöntvény csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó ideiglenes dömpingellenes behozatali vám kivetéséről, valamint az egyik cseh köztársaságbeli exportáló termelő által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló, 2000. február 28-i 449/2000/EK bizottsági rendelet [4] (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet).

B. A WTO VITARENDEZŐ TESTÜLETE ÁLTAL ELFOGADOTT JELENTÉSEK

(2) 2003. augusztus 18-án a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Vitarendező Testülete (DSB) elfogadta a Fellebviteli Testület jelentését (ABR) és az ABR által módosított, az "Európai Közösségek (EK) – a Brazíliából származó temperöntvény csőillesztékekre, illetve csőszerelvénykre vonatkozó vámok" ügyre vonatkozó vizsgálóbizottsági jelentést [5] (PR) (az ABR és a PR a továbbiakban együtt: a jelentések).

(3) A jelentésekben felkérték az Európai Közösségeket arra, hogy az intézkedést hozzák összhangba az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodással (ADA) a következők tekintetében:

i. Az ADA 2.4.2. cikke: a negatív dömpingkülönbözet "nullázása" a dömping meghatározása keretében.

ii. Az ADA 12.2. és 12.2.2. cikke: annak elmulasztása, hogy a közzétett ideiglenes vagy végleges intézkedésekben utaljanak arra, hogy az Európai Közösségek a következő, a dömpingellenes megállapodás 3.4. cikkében említett kártényezőket figyelembe vették, illetve megmagyarázták, hogy ezek miért nem lényegesek: bérek, termelékenység, a befektetések hozama, pénzforgalom, tőkebevonási képesség, és a tényleges dömpingkülönbözet mértéke.

iii. Az ADA 6.2. és 6.4. cikke: annak elmulasztása, hogy a fenti ii. pontban említett, a károkozási tényezőkre vonatkozó információkat a dömpingellenes vizsgálat folyamán közöljék az érdekelt felekkel.

(4) A Bizottság az 1999/2000. évi eredeti vizsgálat során összegyűjtött információk alapján a jelentésekben megállapított javaslatok figyelembevételével újraértékelte a megállapításokat. Egyéb rendelkezés hiányában a végleges rendelet megállapításai maradnak hatályban. Az újraértékelés azt mutatja, hogy a káros dömping továbbra is fennáll, noha valamivel alacsonyabb szinten.

C. ELJÁRÁS

(5) Miután a DSB elfogadta az ABR-t, az ebben az eljárásban érdekelt felek, azaz a brazil exportáló termelő, és a közösségi iparág (a továbbiakban: KI) tájékoztatást kapott a dömpingszámításra vonatkozó tényekről és megfontolásokról és a (3) preambulumbekezdés i. pontjában említett károkozási tényezőkről. Valamennyi felet tájékoztatták az olyan alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges rendeletet módosítani és megerősíteni szándékozták. A felek számára határidőt állapítottak meg, amelyen belül a tájékoztatást követően megtehették észrevételeiket. Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott a Bizottság általi meghallgatásra. Azonban egyik érdekelt fél sem kérte a meghallgatást.

(6) Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi észrevételt figyelembe vették, és – szükség esetén – válaszoltak is rájuk a módosított megállapításokban.

(7) Emlékeztettek arra, hogy a dömping vizsgálata az 1998. április 1-jétől az 1999. március 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgálati időszak, VI). A kár megállapításával összefüggő tendenciákkal kapcsolatos vizsgálat az 1995. január 1-jétől a VI végéig (azaz 1999. március 31-ig) tartó időszakra terjedt ki. Ez az időszak a továbbiakban: bázisidőszak.

D. A MÓDOSÍTOTT ÉS MEGERŐSÍTETT MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(8) Az érintett termék a csavaros illesztőrendszerrel összeszerelt, az ex73071910 KN-kód (7307191011 és 7307191019 TARIC-kód) alá tartozó temperöntvény csőilleszték, illetve csőszerelvény. A jelentések az érintett termék és a hasonló termék tekintetében nem érintik a végleges rendelet megállapításait.

2. DÖMPING

2.1. Bevezetés

(9) A következő rész részletesen felsorolja azokat az újraértékelt megállapításokat, amelyek a súlyozott, átlagos dömpingkülönbözet megállapításakor alkalmazott "nullázás" gyakorlatára vonatkozó, a jelentésekben szereplő javaslatokon alapszanak.

(10) Az alkalmazott egyéb számítási módszerek megegyeznek az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszerekkel. További részletek vonatkozásában az ideiglenes és a végleges rendeletre hivatkoznak.

2.2. Brazília

(11) Emlékeztetnek arra, hogy az eredeti vizsgálat folyamán az Indústria de Fundição Tupy Ltda volt az érintett termék egyetlen ismert brazil exportáló termelője.

(12) Ami a rendes értékre vonatkozó megállapításokat, az exportárat, és az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban végrehajtott kiigazításokat illeti, nem volt szükség módosításra. További adatok vonatkozásában az említett ideiglenes rendelet (20)–(31) és (35)–(49) preambulumbekezdésére, valamint a végleges rendelet (24)–(27), (30), (31), (38)–(43), (46)–(48) és (51)–(54) preambulumbekezdésére hivatkoznak.

(13) Amint az az ideiglenes és a végleges rendeletben is szerepel, az érintett terméknek az Európai Közösségbe exportált minden egyes típusának súlyozott, átlagos rendes értékét összevetették az érintett termék minden egyes megfelelő típusának súlyozott, átlagos exportárával. A jelentés javaslatainak negfelelően, a teljes dömpingkülönbözet értékének kiszámításánál nem alkalmaztak "nullázást."

(14) A közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett felülvizsgált dömpingkülönbözet a következő:

Indústria de Fundição Tupy Ltda: 32 %

(15) Az együttműködés szintje magas volt. Ebből következően a felülvizsgált maradék dömpingkülönbözetet a Indústria de Fundição Tupy Ltda esetében megállapítottal azonos szinten, azaz 32 %-ban állapítják meg.

2.3. A tájékoztatás

(16) A dömpingre vonatkozó fenti felülvizsgált megállapításokat a jelenlegi vizsgálatban érintett valamennyi érdekelt féllel közölték, amelyek lehetőséget kaptak álláspontjuk és véleményük ismertetésére, valamint arra, hogy a Bizottság meghallgassa őket.

(17) A Bizottság dömpinggel kapcsolatos megállapításait az érintett felek egyike sem utasította el.

3. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(18) A jelentésekben megállapított javaslatok és következtetések nem érintik a KI-nak a végleges rendelet (65)–(68) preambulumbekezdésében összefoglalt meghatározására vonatkozó megállapításokat.

4. KÁROKOZÁS

4.1. Az érintett országokból történő behozatal és az alákínálás

(19) A jelentések javaslatai nem érintik a végleges rendelet (69)–(94) preambulumbekezdésében meghatározott megállapításokat.

4.2. A közösségi iparág helyzete

4.2.1. Előzetes megjegyzés

(20) Ez a rész a károkozás vizsgálatára vonatkozó jelentésekben szereplő javaslatokon alapuló újraértékelt megállapításokat határozza meg. A jelentések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Közösség az ADA 12.2. és 12.2.2. cikkével ellentétesen járt el, amikor elmulasztották, hogy a közzétett ideiglenes vagy végleges intézkedésekben utaljanak arra, hogy az Európai Közösségek a következő, a dömpingellenes megállapodás 3.4. cikkében említett kártényezőket figyelembe vették, illetve megmagyarázták, hogy ezek miért nem lényegesek: bérek, termelékenység, a befektetések hozama, pénzforgalom, tőkebevonási képesség, és a tényleges dömpingkülönbözet mértéke. Emlékeztettek arra, hogy ezeket a károkozási tényezőket az eredeti vizsgálat során megvizsgálták. Mivel azonban a bázisidőszakban ezeket még nem tekintették lényegesnek, és ezért nem is foglalták bele a közvélemény számára is hozzáférhető elemzésben, csupán a dokumentumok belső megjegyzéseiben szerepeltek.

4.2.2. A közösségi iparág helyzete az ideiglenes és a végleges rendelet megállapításai szerint

(21) Emlékeztettek arra, hogy az ideiglenes rendelet (160) és (161) preambulumbekezdése szerint a KI-t az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vagyoni kár érte. Megállapították, hogy a KI helyzete a VI folyamán romlott, különösen a termelés, a termelési kapacitás, az eladások és a piaci részesedés csökkenése miatt. Továbbá a KI-t jelentős mértékben sújtotta a foglalkoztatottság és a befektetések mértékének csökkenése, valamint a készletek növekedése is. Ami a kapacitáskihasználást illeti, ennek növekedése a termelési kapacitás csökkenésével magyarázható.

4.2.3. A kárra vonatkozó megállapítások újbóli vizsgálata a DSB javaslatai és döntései fényében

(22) Az ideiglenes rendelet (150) és (159) preambulumbekezdésében megállapított kártényezők, azaz a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, az értékesítés volumene, a piaci részesedés, a készletek, a nyereségesség, a foglalkoztatottság és a befektetések mellett a következő kártényezőket elemezték, továbbá a jelentések javaslatai alapján, a következő kártényezőket emelik ki részletesen.

4.2.3.1. A bérek

(23) Az érintett termék előállításának teljes éves bérköltségeként kifejezett bérek a következőképpen alakultak:

1. táblázat Bérek

Forrás: a KI éves beszámolói

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Teljes éves bérköltség (1000 EUR) | 44730 | 48479 | 48375 | 46995 | 47132 |

Index | 100 | 108 | 108 | 105 | 105 |

(24) A bérek 1995 és a VI között körülbelül 5 %-kal növekedtek. Az 1996. évet kiindulópontnak véve, a bérek megközelítőleg 3 %-kal csökkentek.

(25) Ez a tényező hozzávetőlegesen követi a bérek általános alakulását az ágazatban és a foglalkoztatottságnak a KI vonatkozásában megfigyelt változásait. 1996 és a VI között ez a tényező 3 %-kal csökkent, amely összhangban volt a foglalkoztatottságnak az ideiglenes rendelet (158) preambulumbekezdésében említett alakulásával (6 %-os csökkenés 1995 és a VI között, körülbelül 1 %-os, enyhe csökkenés 1996 és a VI között).

4.2.3.2. Termelékenység

(26) A termelékenység – a foglalkoztatottak teljesítményében kifejezve – a következőképpen alakult:

2. táblázat Termelékenység

Forrás: a KI ellenőrzött, kérdőíves válaszai

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

A termelés tonnában, alkalmazottanként | 21,58 | 19,47 | 19,76 | 20,84 | 20,82 |

Index | 100 | 90 | 92 | 97 | 96 |

(27) A termelékenység ingadozott a vizsgált időszak folyamán, az 1995 és a VI közötti időszakban pedig 4 %-os általános csökkenés volt tapasztalható. 1996 és a VI között a termelékenység körülbelül 7 %-kal nőtt. Ez a tényező összhangban van a foglalkoztatottságnak és a termelékenységnek az ideiglenes rendelet (150) és (158) preambulumbekezdésében említett adataival.

4.2.3.3. A befektetések hozama (BH)

(28) A BH – amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a KI pénzügyi eredményét (az eredményt) elosztjuk a befektetések összegével – a következőképpen alakult:

3. táblázat BH

Forrás: a KI ellenőrzött, kérdőíves válaszai, valamint éves beszámolói

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

BH | -6,55 % | 3,72 % | -2,78 % | -0,70 % | -2,72 % |

(29) A BH 1995 és a VI között –6,55 %-ról –2,72 %-ra változott. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy – ahogyan az az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdésében is szerepel – a KI pénzügyi eredménye, kivételes módon, egy 1996. évi üzembezárással kapcsolatos költségek miatt romlott. Továbbá ugyanabban az évben került sor két, a KI meghatározásában is szereplő termelő szerkezetátalakítási tevékenységére is, amely a termelés ésszerűsítésére, valamint a Közösség környezetvédelemi jogszabályainak végrehajtása miatt szükséges befektetésekre irányult. Ez szintén hátrányosan befolyásolta a KI pénzügyi eredményét. Ez alapján megállapítást nyert, hogy az 1995. év nem alkalmas a KI helyzetének jellemzésére, és nem tekinthető a BH alakulásának elemzéséhez szükséges meghatározó alapnak.

(30) Ez a megjegyzés vonatkozik az egyéb olyan kártényezőkre is, amelyek a KI pénzügyi eredményét tartalmazzák, például az alábbi (33) preambulumbekezdés szerint pénzforgalomra is.

(31) Az 1996. évet a VI-vel összevetve, a BH 6,4 százalékponttal csökkent, 3,72 %-ról –2,72 %-ra. A HB csökkenése nagyjából összhangban volt a nyereségesség alakulásával, amely ugyanezen időszak alatt 2,3 százalékponttal csökkent.

4.2.3.4. Pénzforgalom

(32) A pénzforgalom a következőképpen alakult:

4. táblázat Pénzforgalom

Forrás: a KI éves beszámolói

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Pénzforgalom (1000 EUR) | 10522 | 12799 | 19339 | 12236 | 12205 |

Index | 100 | 122 | 184 | 116 | 116 |

Index | | 100 | 151 | 96 | 96 |

(33) Meg kell jegyezni, hogy az érintett termékből származó árbevétel minden esetben több mint 50 %-át tette ki a KI összes tevékenységéből származó teljes árbevételének, amint az az ellenőrzött beszámolókban is szerepelt. A fenti táblázat az érintett termékre vonatkozó pénzforgalmat az 1995. évtől az 1998. évig tartó időszakra elosztott árbevétel alapján számítva jeleníti meg. Mivel a VI-re vonatkozóan nem álltak rendelkezésre ellenőrzött beszámolók, a pénzforgalmat a teljes árbevétel és az érintett termékre vonatkozó, a vizsgálat folyamán ellenőrzött árbevétel alapján számították ki. Amint az a (29) preambulumbekezdésben is szerepel, a KI által az 1995. évben elért pénzügyi eredményt kivételesen hátrányosan érintették az üzembezárással és szerkezetátalakítással kapcsolatos költségek, és ezért ez az év nem tekinthető a pénzforgalom alakulásának elemzéséhez szükséges meghatározó, reprezentatív alapnak. 1995 és 1998 között a pénzforgalom körülbelül 16 %-kal növekedett, és változatlan maradt a VI folyamán. Az 1996. évet kiindulópontként véve, a pénzforgalom körülbelül 4 %-kal csökkent a VI végéig. Megállapították, hogy a pénzforgalom kedvezőtlen alakulása nagyjából összhangban volt a nyereségesség kedvezőtlen alakulásával.

4.2.3.5. Tőkebevonási képesség

(34) Az eredeti vizsgálat folyamán a KI nem élt olyan kifogással (és nem is utalt arra), amely szerint problémákkal szembesült volna a tevékenységéhez szükséges tőke megszerzése során. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a KI pénzügyi helyzetének romlása (különösen a nyereségesség, a pénzforgalom és a BH terén) kedvezőtlenül befolyásolja azt a lehetőséget, hogy a közeljövőben tőkét szerezhessen.

4.2.3.6. A tényleges dömpingkülönbözet mértéke

(35) Ami a dömpingkülönbözet jelenlegi mértékének a KI-re gyakorolt hatását illeti, figyelembe véve az érintett országokból származó behozatal mennyiségét és árát, a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak. Ez a megállapítás a dömpingkülönbözetnek az egyik exportőr vonatkozásában történő, a (14) preambulumbekezdésben említett csökkentése ellenére érvényes.

(36) A brazil exportáló termelő kifogásolta a Bizottságnak azt a megállapítását, amely szerint a dömpingkülönbözet mértékének a közösségi iparágra gyakorolt hatása nem elhanyagolható. A brazil termelő szerint a dömpingkülönbözet és az alákínálási különbözet közötti majdnem 50 %-os különbség egyrészről a közösségi termelők termelési költségei, másrészről a brazil exportőr termelési költségei közötti jelentős különbség bizonyítéka. Ezért azt állították, hogy még ha teljesen felszámolnák is a dömpinget, a Brazíliából származó behozatal továbbra is jelentős mértékben alákínálna a közösségi iparág kárt nem okozó árainak. Végül a brazil exportáló termelő azzal érvelt, hogy tekintettel a rendkívül árérzékeny piacra, a tényleges dömpingkülönbözet hatása így teljesen elhanyagolható lenne, szemben a Bizottság megállapításaival.

(37) Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint a "dömpingkülönbözet tényleges nagysága" tényezőt a hazai iparág helyzete elemzésének keretében vizsgálják. Ezzel összefüggésben, a Közösség következetes gyakorlatát az jellemzi, hogy a tényleges dömpingkülönbözet a hazai iparág helyzetéhez viszonyítva állapítják meg, figyelembe véve az érintett országból történő behozatal mennyiségét és árát. A brazil exportőr által javasolt vizsgálathoz hasonló vizsgálat, azaz a dömpingkülönbözetnek az alákínálási különbözettel való, olyan következtetéshez vezető összevetése, amely tekintetbe veszi az exportáló termelők termelési költségeinek és a közösségi iparág termelési költségeinek különbségét, lényegesen túllépné az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében megállapított kereteket, és az okozati kapcsolat egy elemét vonná be az ilyen vizsgálatba. Ezt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése egyáltalán nem követeli meg, és megszüntetné egyfelől a közösségi iparág helyzetének elemzése és másfelől a dömping és a kár közötti okozati kapcsolat közötti különbséget, amelyet minden esetben külön kell figyelembe venni. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az alákínálási különbözetet azzal a céllal számítják ki, hogy az "alacsonyabb vám elvét" tudják alkalmazni, amely szerint a dömpingellenes vámot vagy a dömping, vagy a kár különbözetének szintjén állapítják meg, aszerint, hogy melyik az alacsonyabb. Ki kell emelni azt, hogy az "alacsonyabb vám elvének" alkalmazása, továbbá az alákínálási különbözet kiszámítása nem a WTO feladata. Még ha feltételezzük is – csupán a vita kedvéért, és a brazil exportőr érvelésének elfogadása nélkül –, hogy az exportáló termelő és a közösségi termelők előállítási költségeinek összehasonlítása ebben az összefüggésben jogos, az ilyen vizsgálatot kizárólag a dömpingkülönbözetnek az alákínálási (nem az áron aluli értékesítési) különbözettel való összehasonlítására lehet alapozni. Azonban mindkét különbözet mértéke összehasonlítható. Ezért a dömping nélkül a Brazíliából származó behozatal és a közösségi iparág értékesítési árai közötti különbség minimális volna.

(38) Ezért az állítást el kellett utasítani.

4.2.4. Az exportáló termelőnek az egyes károkozási tényezőkre vonatkozó észrevételei

(39) A brazil exportáló termelő kifogásolta, hogy bizonyos károkozási tényezők esetében (nyereségesség, BH, pénzforgalom, tőkebevonási képesség) az 1995. évet nem vették figyelembe a tendenciák vizsgálatakor. Kifogásolták, hogy az 1995. évet figyelmen kívül hagyták az olyan tényezők esetében, amelyek egyébként a tendenciák kedvező alakulását mutatták volna. A brazil exportáló termelő szerint ez az eljárás következetlen és diszkriminatív, és az ADA 3.1. cikkével és 17.6. cikkének i. pontjával szemben nem felel meg az objektív és elfogulatlan vizsgálat követelményeinek.

(40) Először is, meg kell jegyezni, hogy a nyereségesség tekintetében a jelentések alkalmazása céljából nem született új meghatározás. Emlékeztetni kell arra, hogy a vitarendezési eljárás keretében Brazília ugyanazokkal a kifogásokkal élt, mint fentebb a nyereségesség tekintetében. A vizsgálóbizottság a kifogásokat elutasította, és erre a tényezőre vonatkozóan nem tettek javaslatot. Azért a "nyereségesség" tényezőt nem értékelték újra.

(41) Másodszor, meg kell jegyezni, hogy – az eredeti vizsgálattal összhangban – már 1995 óta vizsgálják az olyan károkozási tényezőkkel kapcsolatos tendenciákat, amelyeket már megvizsgáltak, de az eredeti vizsgálat során még nem tettek közzé. Ez vonatkozik a "tőkebevonási képesség" tényezőre is. Különösen két károkozási tényező (a BH és a pénzforgalom) tekintetében vélték úgy, hogy az 1995. év kivételes volt, ezért a (29) és (33) preambulumbekezdésben megállapított okokból nem tekinthető meghatározónak. Számos vizsgálóbizottsági és AB jelentés elismeri, hogy a károkozási tényezők vizsgálata nem korlátozódik a bázisidőszak első és utolsó éveinek szigorú összehasonlítására. Azt is meg kell jegyezni, hogy a brazil exportáló termelő nem vonta kétségbe a (29) preambulumbekezdésben megállapított érvelés lényegét.

(42) Ami az eljárás következetlenségét illeti, a következőt kell megjegyezni. Éppen az eredeti vizsgálat elemzéseinek következetessége miatt szükséges – a jelentések alkalmazása céljából – a pénzforgalom és a BH vizsgálata, amelyek közvetlenül a nyereségességből erednek, ugyanazon az alapon, mint az eredeti vizsgálatban a nyereségesség esetében, amelyre vonatkozóan a jelentések következtetései szerint az 1995. évet ésszerűen ki lehet zárni a tendenciák vizsgálatából. Ezért az EK hatóságai által választott eljárás következetes és objektív.

(43) Ezért a kifogást el kellett utasítani.

4.2.5. A károkozásra vonatkozó következtetés

(44) A fenti vizsgálat alapján azt a következtetést vonták le, hogy a bérek, a termelékenység, a befektetések hozama, és a pénzforgalom tekintetében a megállapítások összhangban voltak bizonyos egyéb, az eredeti vizsgálat folyamán megvizsgált és nyilvánosságra hozott tényezőkkel. Ami a tőkebevonási képességet illeti, nem érkezett kifogás arra vonatkozóan, hogy a KI nehézségekbe ütközött a tevékenységéhez szükséges tőke megszerzésekor. Ezt a tényezőt azonban KI pénzügyi helyzetének folyamatos romlásának fényében kell megvizsgálni. Ami a dömpingkülönbözetet illeti, azt a következtetést vonták le, hogy – figyelembe véve az érintett országokból származó behozatal mennyiségét és árát – hatását nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

(45) A fentiek alapján megerősítették, hogy a közösségi iparágat a bázisidőszak során jelentős kár érte.

5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(46) A végleges rendelet (101)–(114) preambulumbekezdésének tartalmát és következtetéseit a jelentések és az újból megvizsgált kárelemzés nem érinti.

(47) A brazil exportőr azt állította, hogy a közösségi iparágat ért kárt nem a dömpingelt behozatal okozta, hanem a közösségi iparág termelékenységének alacsony szintje, amelyet a dömpingkülönbözet és az alákínálási különbözet közötti több mint 50 %-os különbség is alátámaszt, továbbá az a tény is, hogy a termelés ésszerűsítése céljából 1995-ben szerkezetátalakítást hajtottak végre a közösségi iparágban. Szembetűnő ennek az érvnek a hasonlósága a dömpingkülönbözet mértékével kapcsolatos, a fenti (36) preambulumbekezdésben említett érveléssel. A brazil exportőr ezen túl azt is állította, hogy amikor a bizottság a termelés költségének különbségét vizsgálta, a vizsgálat kizárólag a fekete töretű temperöntvény és a fehér temperöntvény minőségének és előállítási folyamatának különbözőségéből eredő eltérő energiafelhasználásra szorítkozott.

(48) Emlékeztetni kell arra, hogy a vitarendezési eljárás keretén belül Brazília pontosan a fentiekkel megegyező kifogásokat terjesztette elő. A vizsgálóbizottság és a fellebbviteli testület a kifogásokat elutasította, és az okozati kapcsolat elemzésére vonatkozóan semmilyen javaslatot nem terjesztettek elő.

(49) Ezért a (47) preambulumbekezdésben említett kifogásokat el kellett utasítani.

6. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

(50) Az ideiglenes rendelet (178)–(186) preambulumbekezdésének és a végleges rendelet (115)–(117) preambulumbekezdésének tartalmát és következtetéseit a jelentések és az újból megvizsgált kárelemzés nem érintik.

7. MÓDOSÍTOTT INTÉZKEDÉSEK

(51) Amint azt a fentiek is igazolják, a megállapított tények teljes vizsgálata és az eredeti vizsgálat következtetései – a jelentésekben megállapított javaslatok és döntések figyelembevételével – azt igazolják, hogy a Brazíliából származó behozatal továbbra is komoly mértékben dömpingelt, bár valamivel alacsonyabb szinten,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2000/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében található táblázat a Brazíliából származó termékek tekintetében a következőképpen módosul:

Ország | Végleges vám (%) | Kiegészítő TARIC-kód |

Brazília | 32,0 | – |

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. március 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. Ahern

[1] HL L 201., 2001.7.26., 10. o.

[2] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb az 1972/2002/EKrendelettel (HL L 305., 2002.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 208., 2000.8.18., 8. o.

[4] HL L 55., 2000.2.29., 3. o.

[5] 2003. augusztus 27-i WT/DS219//10 dokumentum.

--------------------------------------------------