32004R0423

A Tanács 423/2004/EK rendelete

(2004. február 26.)

a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

mivel:

(1) A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) legújabb tudományos véleménye rámutatott arra, hogy a halászat a közösségi vizekben lévő tőkehalállomány olyan mértékű pusztulását okozza, hogy a kifejlett halak mennyiségének csökkenése következtében az állomány nem képes önmaga reprodukciójára, és ezért az állományt az összeomlás veszélye fenyegeti.

(2) Ezek a tőkeállományok a Kattegatban, az Északi-tengerben, beleértve a Skagerrakkot és a La Manche csatorna keleti részét, a Skóciától nyugatra eső részeken és az Ír-tengerben találhatók.

(3) Intézkedéseket kell tenni az ezen állományok helyreállítását célzó többéves tervek kialakítására.

(4) E rendelet feltételei mellett ezen állományok helyreállítása várhatóan 5–10 évet vesz majd igénybe.

(5) Az ilyen intézkedésekkel kapcsolatos terv célját valamely állomány tekintetében akkor kell megvalósultnak tekinteni, ha két egymást követő évben a kifejlett tőkehalak mennyisége meghaladja azt a szintet, amely az igazgatók döntése szerint a biztonságos biológiai határon belül van.

(6) E cél megvalósítása érdekében a halászati állománypusztulás arányát olyan módon kell ellenőrizni, hogy a kifejlett halak mennyisége nagy valószínűséggel évről évre növekedjék.

(7) A halászati állománypusztulás arányának ellenőrzését olyan alkalmas módszer kialakításával lehet elérni, amely az érintett állományok tekintetében meghatározza a teljes kifogható mennyiséget (TAC), illetve olyan rendszert hoz létre, amely az ezen állományokra vonatkozó halászati erőkifejtéseket olyan szinten korlátozza, hogy a TAC-ot valószínűleg ne léphessék túl.

(8) Ha az állomány helyreállítása megvalósul, a Bizottság javaslatára a Tanácsnak rendelkeznie kell nyomon követési intézkedésekről a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet [2] 6. cikkével összhangban.

(9) A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben [3] meghatározottakon túl, az e rendeletben előírt intézkedések betartásának biztosítása érdekében további ellenőrző intézkedések szükségesek.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet helyreállítási tervet határoz meg a következő tőkehalállományokra (a továbbiakban: a kimerített tőkehalállományok) vonatkozóan:

a) tőkehalak Kattegatban;

b) tőkehalak az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén;

c) tőkehalak Skóciától nyugatra;

d) tőkehalak az Ír-tengerben.

2. cikk

Földrajzi területek meghatározása

E rendelet alkalmazásában a következő földrajzi területi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "Kattegat": az ICES által megállapított IIIa. körzet azon része, melyet északon a skageni és a tistlarnai világítótornyot, és a svéd part legközelebb eső pontját összekötő egyenes vonal, délen a Hasenore-t és Gnibens Spids-t, a Korshage-t és Spodsbjerg-t, továbbá a Gilbjerg Hoved-t és Kullen-t összekötő egyenes vonal határol;

b) "Északi-tenger": az ICES IV. alterület és az ICES IIIa. körzet azon része, amely nem tartozik a Skagerrakhoz, illetve az ICES II. körzet azon része, amely a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken van;

c) "Skagerrak": az ICES IIIa. körzet azon része, amelyet nyugaton a hanstholmi és a lindesnesi világítótornyot, délen a skageni és a tistlarnai világítótornyot, és a svéd part legközelebb eső pontját összekötő egyenes vonal határol;

d) "La Manche csatorna keleti része": az ICES VIId. körzet;

e) "Ír-tenger": az ICES VIIa. körzet;

f) "Skóciától nyugatra eső részek": az ICES VIa. körzet, illetve az ICES Vb. körzet azon része, amely a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken van.

II. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK

3. cikk

A helyreállítási terv célja

Az 1. cikkben említett helyreállítási terv célja, hogy a kifejlett halak mennyisége elérje vagy meghaladja a következő táblázatban szereplő célértékeket:

Állomány | Célértékek tonnában |

Tőkehal Kattegatban | 10500 |

Tőkehal az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén | 150000 |

Tőkehal Skóciától nyugatra | 22000 |

Tőkehal az Ír-tengerben | 10000 |

4. cikk

A célértékek elérése

Ha az ICES véleménye alapján és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) egyetértésével a Bizottság megállapítja, hogy valamely tőkehalállomány célértékét két egymást követő évben elérték, a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel úgy dönthet, hogy azt az állományt kivonja e rendelet hatálya alól, és erre az állományra, a 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet 6. cikkével összhangban, gazdálkodási tervet állapít meg.

III. FEJEZET

TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉG

5. cikk

A TAC meghatározása

Ha a kifejlett tőkehal mennyisége a HTMGB szerint – az ICES legújabb jelentéseire figyelemmel – eléri vagy meghaladja a következő táblázatban foglalt legkisebb értékeket, a TAC-ot a 6. cikkel összhangban kell megállapítani:

Állomány | Legkisebb érték tonnában |

Tőkehal Kattegatban | 6400 |

Tőkehal az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén | 70000 |

Tőkehal Skóciától nyugatra | 14000 |

Tőkehal az Ír-tengerben | 6000 |

6. cikk

Eljárás a TAC meghatározására

(1) A Bizottság javaslata alapján a Tanács évente minősített többséggel dönt a következő évi TAC-ról minden egyes kimerített állományra vonatkozóan.

(2) A TAC nem haladhatja meg azt a fogásszintet, amely mellett a HTMGB által az ICES legújabb jelentéseire figyelemmel készített tudományos becslés szerint, a tengerben lévő kifejlett halak becsült mennyisége annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, az év elejéhez képest 30 %-kal növekszik.

(3) A Tanács nem fogad el olyan TAC-ot, amely a HTMGB által az ICES legújabb jelentéseire figyelemmel készítetett előrejelzés szerint, az alkalmazás évében a következő értékeket meghaladó halászati állománypusztulási arányt okozhat:

Állomány | A halászati állománypusztulás aránya |

Tőkehal Kattegatban | 0,60 |

Tőkehal az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén | 0,75 |

Tőkehal Skóciától nyugatra | 0,60 |

Tőkehal az Ír-tengerben | 0,72 |

(4) Ha a (2) bekezdés alkalmazásával annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, a kifejlett halak mennyisége előreláthatóan olyan mértékben növekszik, hogy meghaladja a 3. cikkben említett mennyiséget, a Bizottság a helyreállítási tervet felülvizsgálja, és a legújabb tudományos értékelések alapján a szükséges kiigazításokra javaslatot tesz. Az ilyen felülvizsgálatot 2007. március 16-ig mindenképpen el kell végezni.

(5) E cikk alkalmazásának első évét kivéve:

(a) ha a (2) vagy a (4) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal haladná meg az előző évi TAC-ot, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely legfeljebb 15 %-kal lehet nagyobb a tárgyévi TAC-nál; vagy

(b) ha a (2) vagy a (4) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal kevesebb lenne, mint az előző évi TAC, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely legfeljebb 15 %-kal lehet kevesebb a tárgyévi TAC-nál.

(6) A (4) és az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha alkalmazásuk a 3. cikkben megállapított értékek túllépéséhez vezetne.

7. cikk

A TAC meghatározása különleges körülmények között

Ha az érintett tőkehalállományok bármelyikében a kifejlett halak mennyisége úgy változik, hogy azt a HTMGB az ICES legújabb jelentésére figyelemmel az 5. cikk táblázatában megállapítottaknál kevesebbre becsüli, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a 6. cikket kell alkalmazni, ha ezáltal annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, a kifejlett halak mennyisége előreláthatóan olyan mértékben növekszik, hogy elérje vagy meghaladja az 5. cikkben megállapított mennyiséget;

b) ha a 6. cikk alkalmazásával annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, a kifejlett halak mennyisége előreláthatóan nem növekszik olyan mértékben, hogy elérje vagy meghaladja az 5. cikkben megállapított mennyiséget, a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel a következő évre olyan TAC-ot állapít meg, amely kevesebb, mint a 6. cikkben leírt módszer alkalmazásával adódó TAC.

IV. FEJEZET

A HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSEK KORLÁTOZÁSA

8. cikk

A halászati erőkifejtések korlátozása és a kapcsolódó fogási feltételek

(1) A III. fejezetben meghatározott TAC-ot ki kell egészíteni olyan halászati erőkifejtéseket korlátozó szabályozással, amely a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendelet [4] V. mellékletében meghatározott földrajzi területeken és a halászfelszerelések csoportosításán, illetve e halászati lehetőségek hasznosításának a kiegészítő feltételein alapul.

(2) A Bizottság javaslatára a Tanács évente minősített többséggel határoz a legalább 100 mm hálószembőségű halászfelszerelést használó hajók számára előírt halászati napok kiigazításáról, amely egyenesen arányos a halászati állománypusztulásnak – az ICES és a HTMGB által a 6. cikkben leírt módszer szerint megállapított TAC-kal összefüggésben becsült – éves kiigazításával.

(3) A Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel határozhat a halászati erőkifejtések korlátozásának alternatív, a helyreállítási terv keretében alkalmazandó szabályozásáról, hogy a halászati erőkifejtéseket a 6. cikk szerint megállapított TAC-kal összhangban igazgassa.

(4) Ha a (2) és a (3) bekezdés alapján nem születik határozat, a 2287/2003/EK rendelet V. mellékletében foglalt rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell, amíg a Tanács a 4. cikk szerint nem fogad el határozatot.

V. FEJEZET

MEGFIGYELÉS, ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET

9. cikk

Tevékenységi jelentések

A 2847/93/EGK rendelet 19a. cikke ellenére, az e rendelet 2. cikkben meghatározott földrajzi területeken tevékenykedő halászhajókra az említett rendelet 19b., 19c., 19d., 19e. és 19k. cikkét kell alkalmazni. Azonban, mentesülnek e követelmény alól azok a hajók, amelyek az e rendelet 1. cikkében említett fajok fogásához alkalmas halászfelszerelés fedélzeten történő tárolásához, illetve használatához nem rendelkeznek engedéllyel.

10. cikk

Alternatív ellenőrző intézkedések

A 9. cikkben említett jelentési kötelezettség betartása érdekében a tagállamok bevezethetnek alternatív ellenőrző intézkedéseket, amennyiben ezek ugyanolyan hatékonyak és átláthatóak. Az ilyen alternatív ellenőrző intézkedésekről alkalmazásuk előtt értesíteni kell a Bizottságot.

11. cikk

Előzetes értesítés

(1) A fedélzetén egy tonnánál több tőkehalat szállító közösségi halászhajó parancsnoka vagy képviselője valamely tagállam kikötőjébe vagy kirakodási helyére történő befutása előtt legalább négy órával a következőkről köteles tájékoztatni az érintett tagállam illetékes hatóságát:

a) a kikötő vagy a kirakodás helyének neve;

b) a kikötőbe vagy a kirakodás helyére való megérkezés becsült időpontja;

c) azon fajok élősúly-kilogrammban megadott mennyisége, amelyekből 50 kg-nál nagyobb mennyiséget tartanak a fedélzeten.

(2) Azon tagállam illetékes hatósága, ahol több mint egy tonnányi tőkehalat kívánnak partra rakni, előírhatja, hogy a fedélzeten tartott fogás kirakodását e hatóság engedélye nélkül nem kezdhetik meg.

(3) A közösségi hajó parancsnoka vagy képviselője, aki a fedélzeten tartott tetszőleges mennyiséget kíván a tengeren átrakodni vagy kirakodni, illetve valamely harmadik ország kikötőjében vagy kirakodási helyén kirakodni, legalább huszonnégy órával a tengeren való átrakodás vagy kirakodás, illetve a harmadik országban történő kirakodás előtt az (1) bekezdésben említett tájékoztatást köteles a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának megadni.

12. cikk

Kijelölt kikötők

(1) Ha egy közösségi halászhajó több mint kéttonnányi tőkehalat kíván kirakodni a Közösségben, a hajó parancsnoka biztosítja, hogy az ilyen kirakodás csak a kijelölt kikötőkben történhessen meg.

(2) Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket, ahol a két tonnát meghaladó mennyiségű tőkehal kirakodása megtörténhet.

(3) A kijelölt kikötők listáját 2004. március 31-ig, valamint további 30 napon belül az e kikötőkre vonatkozó felülvizsgálati és ellenőrzési eljárásokat – beleértve az egyes kirakodásokon belüli tőkehalmennyiségek nyilvántartásának és jelentésének előírásait és feltételeit – minden tagállam eljuttatja a Bizottságnak.

A Bizottság ezt az információt valamennyi tagállamnak továbbítja.

13. cikk

A hajónaplóban feljegyzett mennyiségek becslésének hibahatára

A tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelet [5] 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, a hajón tartott, élősúly-kilogrammban meghatározott mennyiségek becslésében az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 8 %-a.

14. cikk

A tőkehal elkülönített tárolása

Közösségi halászhajón tilos tartályokban bármilyen mennyiségű tőkehalat egyéb tengeri élőlénnyel vegyesen tárolni. A tőkehalat tartalmazó tartályokat olyan módon kell a raktérben elhelyezni, hogy azok az egyéb tartályoktól elkülönüljenek.

15. cikk

A tőkehal szállítása

(1) A tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy a 2. cikkben meghatározott bármely földrajzi területen kifogott és először abban a tagállamban kirakodott tőkehal mennyiségét a továbbszállítás előtt ellenőrök jelenlétében mérjék meg. A 12. cikk szerinti kijelölt kikötőben először kirakodott tőkehal mennyiségének legalább 20 %-át kitevő reprezentatív mintát a tagállamok által felhatalmazott ellenőrök jelenlétében kell megmérni, mielőtt azt először eladásra felkínálják vagy értékesítik. Ebből a célból a tagállamok e rendelet hatálybelépésétől számított egy hónapon belül megküldik a Bizottságnak az általuk alkalmazandó mintavételezési rendelkezések pontos adatait.

(2) A 2847/93/EGK 13. cikkében meghatározott rendelkezésektől eltérően, minden, az első kirakodási vagy behozatali helytől eltérő helyre szállított, 50 kilogrammnál nagyobb tömegű tőkehalszállítmányt az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt, a tőkehalszállítmány mennyiségére vonatkozó nyilatkozatok másolatának kell kísérnie. Az említett rendelet 13. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt mentesség nem alkalmazható.

16. cikk

Különleges megfigyelési program

A 2847/93/EGK rendelet 34c. cikkének (1) bekezdésétől eltérően, az érintett tőkehalállományokra vonatkozó különleges megfigyelési programok a hatálybalépésüktől számított két éven túl is folytatódhatnak.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

N. Dempsey

[1] 2003. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[3] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 344., 2003.12.31., 1. o.

[5] HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1965/2001/EK rendelettel (HL L 268., 2001.10.9., 23. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------