32004D0884

Az Európai Parlament és a Tanács 884/2004/EK határozata

(2004. április 29.)

a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkének első bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

mivel

(1) Az 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat [5] megállapította a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó közösségi iránymutatásokat, és meghatározta azokat a közös érdekű projekteket, amelyek hozzájárulnak e hálózat fejlesztéséhez, a III. mellékletben pedig azokat az egyedi projekteket, amelyeknek az Európai Tanács az 1994-es esseni és 1996-os dublini ülésén különleges jelentőséget tulajdonított.

(2) A forgalom növekedése, ami elsősorban a nehéz tehergépjárművek növekvő arányának tudható be, a nemzetközi közlekedési folyosók túlterheltségéhez és kapacitáshiányhoz vezetett. Ezért az áruk és személyek nemzetközi mobilitásának biztosítása érdekében optimalizálni kell a transzeurópai közlekedési hálózat kapacitását.

(3) Az Európai Tanács a 2001-es göteborgi ülésén felkérte a közösségi intézményeket, hogy dolgozzák ki a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokat annak érdekében, hogy szükség szerint prioritást biztosítsanak a vasúttal, a belvízi közlekedéssel, a rövid távú tengeri szállítással, a kombinált fuvarozással és a közlekedési módok hatékony összekapcsolásával kapcsolatos infrastrukturális beruházásoknak. Ennek keretében nem szabad alábecsülni a belvízi kikötőknek és regionális repülőtereknek a transzeurópai közlekedési hálózatok célkitűzéseinek megvalósításában betöltött szerepét.

(4) Figyelembe véve az Európai Unió küszöbön álló bővítését, valamint azt a célkitűzést, hogy megteremtsék a szállítási módok közötti egyensúlyt, és olyan infrastrukturális hálózatot hozzanak létre, amely alkalmas a növekvő igények kielégítésére, és mivel egyes kiemelt fontosságú projektek megvalósítása több mint 10 évet is igénybe vehet, szükségessé válik az 1692/96/EK határozat III. mellékletében felsorolt projektek felülvizsgálata.

(5) Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország társulási megállapodást és Európa-megállapodást kötött, és kérelmezte felvételét az Európai Unió tagjai közé. Ezek közül tizenegy országban a közlekedésügyi hatóságok a Bizottság támogatásával elvégezték a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos szükségletek értékelését azzal a céllal, hogy az 1692/96/EK határozatéval megegyező elvek szerint meghatározzanak egy hálózatot.

(6) Az Európai Tanács 2002-es barcelonai ülésén kiemelte azt a célkitűzést, amely szerint csökkenteni kell a kapacitáshiányt olyan régiókban, mint például az Alpok, a Pireneusok vagy a Balti-tenger.

(7) Az Európai Tanács a 2003. decemberi brüsszeli ülésén hangsúlyozta, hogy az iránymutatásokban meghatározott kiemelt fontosságú projektek döntő szerepet játszanak a belső piac kohéziójának erősítésében, különös tekintettel az Unió küszöbön álló bővítésére és annak szükségességére, hogy megszüntessék a kapacitáshiányt, és/vagy kialakítsák azokat a hiányzó kapcsolatokat, amelyek szükségesek az áruk természetes vagy egyéb akadályokon, illetve határokon keresztül történő szállításához (az átmenő forgalomban).

(8) Az 1994-ben Krétán megrendezett második páneurópai közlekedésügyi konferencián és az 1997-ben Helsinkiben megrendezett harmadik páneurópai közlekedésügyi konferencián tíz páneurópai közlekedési folyosót és négy páneurópai térséget jelöltek ki, amelyek az Európai Közösség és az érintett harmadik országok közötti együttműködés prioritásait képezik.

(9) A transzeurópai közlekedési hálózattal foglalkozó magas szintű munkacsoport (a továbbiakban: "magas szintű munkacsoport") a 2003. június 30-án a Bizottságnak benyújtott jelentésében meghatározta a korlátozott számú kiemelt fontosságú projekteket azon kritériumok alapján, amelyek figyelembe veszik a projektek lehetséges gazdasági életképességét, az érintett tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a projekt programozása során betartsák az előre megállapított ütemtervet, valamint a projekteknek az áruk és személyek tagállamok közötti mobilitására, a kohézióra és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását. A jelentés kitér a 2004. május 1-jén az Unióhoz csatlakozó új tagállamok projektjeire is. Figyelembe kell venni az ilyen jellegű együttműködések eredményeit.

(10) A Szerződés 6. cikkével összhangban a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos közösségi politika meghatározásába és végrehajtásába. Ennek alapján kiemelten kell támogatni azoknak a szállítási módoknak az infrastruktúráját, amelyek kevesebb környezeti kárt okoznak, nevezetesen a vasút, a rövid távú tengeri szállítás és a belvízi hajózás.

(11) Meg kell valósítani az Európai Unió fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiájáról szóló bizottsági közleményben javasolt központi célkitűzést, amely szerint a forgalom növekedésének negatív hatásait el kell választani a GDP növekedésétől.

(12) A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [6] szerinti környezetvédelmi szempontú értékelést a jövőben az összes olyan terv és program tekintetében elvégzik, amelyek a közös érdekű projektek megvalósítására irányulnak. A közlekedési infrastruktúra finanszírozásához is feltételül kell szabni a közösségi környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartását, különös tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvre [7], a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvre [8] és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre [9].

(13) A Bizottság európai közlekedéspolitikáról szóló fehér könyve integrált megközelítést ír elő, amely a hálózatok hatékonyságának és biztonságának növelése érdekében összehangolja többek között a vasúti ágazat megújítására (különösen az árufuvarozás tekintetében), a belvízi hajózás és rövid távú tengeri szállítás előmozdítására, a nagysebességű vasúthálózatok és a légi közlekedés egymást jobban kiegészítő jellegének ösztönzésére, valamint az átjárható intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére irányuló intézkedéseket.

(14) A közös közlekedéspolitika hatékonysága többek között a vasúti ágazat megújítására és a vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló intézkedések összhangjától függ. A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2001. február 26-i 2001/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [10] előírja a Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózat létrehozását, amelynek 2003 után kell megnyílnia a nemzetközi árufuvarozás előtt. A Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózat vonalait a beruházások, valamint a közúti forgalom vasúti forgalomra való átirányítása érdekében az 1692/96/EK határozat iránymutatásaiban meghatározott vasúthálózat részének kell tekinteni.

(15) A személyek és áruk fenntartható mobilitásának biztosítására irányuló átfogó célkitűzés keretein belül olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek az utak túlterheltségének csökkentése, valamint a peremterületeken és szigeteken fekvő régiók és államok elérhetőségének javítása érdekében támogatják a tagállamok közötti "tengeri autópályák" kialakítását. Ezeknek az eljárásoknak, amelyeket többek között pályázati eljárásokkal is támogatnak, átláthatónak kell lenniük, és ki kell elégíteniük a szükségleteket, továbbá semmiképpen sem sérthetik a közösségi verseny- és közbeszerzési szabályokat.

(16) A "tengeri autópályák" támogatását a közösségi támogatások kiegészítésének kell tekinteni, amelyek az árufuvarozási rendszer környezeti teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatásáról ("Marco Polo program") szóló, 2003. július 22-i 1382/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [11] létrehozott Marco Polo program keretében a rövid távú tengeri szállítás ösztönzésére szolgálnak, és ugyanazokon a kritériumokon alapulnak. Azonban az e két pénzügyi eszköz alapján nyújtott közösségi pénzügyi támogatásokat nem szabad kumulálni.

(17) A kiemelt fontosságú projekteket európai érdekű projektekké kell nyilvánítani, a közösségi pénzügyi forrásokat az ilyen jellegű beruházásokra kell összpontosítani, és olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek a tagállamok közötti koordináció ösztönzésével megkönnyítik a projektek kívánt ütemezés szerinti lezárását.

(18) A Szerződés 154. cikkével összhangban a transzeurópai hálózattal kapcsolatos politikai intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Közösségen belüli gazdasági és társadalmi kohézió erősítéséhez. E célkitűzés elérése érdekében erőfeszítéseket kell tenni, hogy a lehető legnagyobb összhangot teremtsék meg a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó közösségi iránymutatások és a közösségi szinten rendelkezésre álló fontosabb pénzügyi eszközök programozása között.

(19) A kiemelt fontosságú projektek utólagos értékelésének egyszerűsítenie kell az iránymutatások és a kiemelt fontosságú projektek jegyzékének a felülvizsgálatát, valamint hozzá kell járulniuk a tagállamok által a projektek megvalósítása előtt alkalmazott értékelési módszerek javításához.

(20) Az európai érdekűnek nyilvánított projektek nemzetek feletti dimenzióját figyelembe véve célszerűtlennek bizonyulhat, hogy a projektek környezeti és társadalmi-gazdasági hatásainak értékelését az egyes tagállamok külön végzik el. Ennek megoldása érdekében a közös értékelési módszereken túl olyan koordinált értékelési és nyilvános konzultációs eljárásokat kell kidolgozni, amelyek kiterjednek az összes érintett tagállamra, továbbá a társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokra összpontosítanak. Ezeket az eljárásokat a közösségi környezetvédelmi jogszabályokból eredő kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(21) A beruházások megtérülésének javítása, valamint időbeli összehangolásuk és finanszírozásuk megkönnyítése érdekében szorosabb koordináció válhat szükségessé az azonos útvonalon megvalósítandó projektekben érintett tagállamok között.

(22) A tagállamoknak határokon átnyúló szakaszokat kell kijelölniük az 1692/96/EK határozat 18. cikkének (2) bekezdésével létrehozott bizottság által meghatározandó kritériumok alapján. Az említett határozat III. mellékletében szereplő kiemelt fontosságú projektek határokon átnyúló szakaszaira vonatkozó meglévő hivatkozások nem érinthetik a határokon átnyúló szakaszok e kritériumok alapján történő meghatározását.

(23) A Bizottság elemezte a magas szintű munkacsoport által tett ajánlások hatásainak következményeit. Az eredmények alapján a munkacsoport által kijelölt projektek a közös közlekedéspolitika egyes intézkedéseivel összekapcsolva - például az infrastruktúrahasználatra kivetett díjak, a vasúti árufuvarozás liberalizálása - jelentős előnyöket teremtenének, hiszen csökkenne a szállítási/utazási idő, a károsanyag-kibocsátás és a hálózatok túlterheltsége, jobban el lehetne érni a peremterületeken elhelyezkedő tagállamokat és az új tagállamokat, és általában javulna az életminőség.

(24) A transzeurópai közlekedési hálózat célkitűzéseinek megvalósítása és a bővítés közlekedéspolitikai kihívásainak való megfelelés érdekében jelentős mértékben növelni kell a transzeurópai hálózatok fejlesztésére rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket.

(25) A Bizottság javaslatot terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé, amely szerint az 1692/96/EK határozat III. mellékletében felsoroltaktól eltérő projekteket kell támogatni annak érdekében, hogy nagyobb növekedést tegyenek lehetővé, javítsák az integrációt a kibővült Európai Unióban, és növeljék az európai gazdaság termelékenységét és világpiaci versenyképességét, továbbá hogy hozzájáruljanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzése és az intermodalitás megvalósításához. Ezeknek a projekteknek a közösségi finanszírozási források keretében megfelelő prioritást kell biztosítani.

(26) Az 1692/96/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1692/96/EK határozat a következőképpen módosul:

1. a 2. cikk (1) bekezdésében a "2010" időpont helyébe a "2020" időpont lép;

2. a 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A közlekedési infrastruktúra közúti, vasúti, és belvízi hálózatokból, "tengeri autópályákból";, tengeri kikötőkből és belvízi hajóutak mellett fekvő kikötőkből, repülőterekből, valamint egyéb, kombinált hálózatok közötti közlekedési csomópontokból áll.";

3. az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

Figyelembe véve a 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket és a 4. cikkben meghatározott intézkedések főbb vonalait, a prioritások a következők:

a) azoknak a fő kapcsolatoknak és kapcsolódási pontoknak a kiépítése és fejlesztése, amelyek a kapacitáshiány megszüntetéséhez, a hiányzó szakaszok és a fő útvonalak kiépítéséhez (különös tekintettel a határokon átnyúló szakaszokra), a természetes akadályok leküzdéséhez, valamint a fő útvonalak átjárhatóságának javításához szükségesek;

b) olyan infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, amely előmozdítja a nemzeti hálózatok átjárhatóságát annak érdekében, hogy - elsősorban a magas szállítási költségek csökkentése céljából - megkönnyítsék egyrészről a szigetek, a szigetekhez hasonló helyzetű térségek, a tengerparttal nem rendelkező területek, a peremterületeken elhelyezkedő és a legkülső régiók, másrészről pedig a Közösség központi régiói közötti kapcsolat létrehozását;

c) olyan átjárható vasúthálózat fokozatos megvalósításához szükséges intézkedések, amely, ahol lehetséges, magában foglal árufuvarozásra alkalmas szakaszokat is;

d) a hosszú és rövid távú tengeri szállítást, valamint a belvízi hajózást támogató intézkedések;

e) a vasúti és légi szállítás integrálásához szükséges intézkedések, adott esetben különösen a repülőterek vasúttal való megközelíthetősége révén, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra és berendezések;

f) a meglévő és az új infrastruktúra kapacitásának és hatékonyságának optimalizálása, az átjárhatóság elősegítése, valamint a hálózat biztonságának és megbízhatóságának javítása azáltal, hogy intermodális terminálokat és az azokhoz való hozzáférést elősegítő infrastruktúrát hoznak létre és fejlesztenek ki, és/vagy azáltal, hogy intelligens rendszereket alkalmaznak;

g) a biztonsági és környezetvédelmi szempontoknak a transzeurópai közlekedési hálózat tervezési és megvalósítási folyamatába történő integrálása;

h) a személyek és az áruk fenntartható mobilitásának fejlesztése az Európai Unió fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban.";

4. a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"8. cikk

Környezetvédelem

(1) A projektek tervezése és végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a környezetvédelmi szempontokat, amikor a 85/337/EGK tanácsi irányelv alapján elvégzik a közös érdekű projektek kötelező környezeti hatásvizsgálatát, továbbá amikor alkalmazzák a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvet [12] és a 92/43/EGK irányelvet.

2004. július 21-től a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [13] megfelelően a tagállamoknak el kell végezniük az ilyen jellegű projektek alapján készült tervek és programok környezeti vizsgálatát, különösen akkor, ha azok új útvonalakra vagy más, csomóponti infrastruktúrák jelentős fejlesztéseire vonatkoznak. Az említett irányelv 8. cikkének megfelelően, a tagállamok az érintett tervek és programok kidolgozása során figyelembe veszik a környezeti vizsgálat eredményeit.

(2) 2004. július 21-ig a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben megfelelő módszereket dolgoz ki a stratégiai környezeti vizsgálat megvalósítására többek között azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsák a megfelelő koordinációt, elkerüljék a párhuzamos munkavégzést, valamint hogy egyszerűsítsék és felgyorsítsák a határokon átnyúló projektek és közlekedési folyosók tervezési folyamatát.

E tevékenység eredményeit és a transzeurópai hálózattal kapcsolatos projekteknek a tagállamok által a 2001/42/EK irányelv alapján elvégzett környezeti vizsgálata eredményeit a Bizottság lehetőség szerint figyelembe veszi az iránymutatásokról szóló, e határozat 18. cikkének (3) bekezdésében említett jelentésében, valamint azokban az iránymutatások felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatokban, amelyeket esetleg e rendelkezés értelmében a jelentéshez mellékelt."

5. a 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A hálózat magában foglalja a forgalomirányítási infrastruktúrát, a felhasználókra vonatkozó információkat, a zavarok és vészhelyzetek kezelését, valamint az elektronikus díjszedést is. Ez az infrastruktúra az európai, nemzeti és regionális forgalomirányítási rendszerek, valamint az utazási és forgalmi információkat és értéknövelt szolgáltatásokat nyújtók aktív együttműködésén alapul. Ezen infrastruktúrák biztosítják az azon alkalmazásokkal történő szükséges kiegészítéseket, amelyek telepítését a transzeurópai telekommunikációs programok segítik elő.";

6. a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"10. cikk

Jellemzők

(1) A vasúthálózat nagysebességű vasúthálózatból és hagyományos vasúthálózatból áll.

(2) A nagysebességű vasúthálózat a következő elemekből áll, függetlenül attól, hogy jelenlegi vagy újabb technológiát alkalmaz:

a) különlegesen megépített, általában 250 km/h vagy annál nagyobb sebességre alkalmassá tett nagysebességű vonalak;

b) 200 km/h sebességre alkalmassá tett, különlegesen korszerűsített nagysebességű vonalak;

c) különlegesen korszerűsített nagysebességű vonalak vagy különlegesen megépített és a nagysebességű vasúthálózathoz kapcsolt nagysebességű vonalak, amelyek a topográfiai, környezeti, domborzati vagy várostervezési korlátozások eredményeként különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyeken a sebességet eseti jelleggel kell alakítani.

A nagysebességű vasúthálózat az I. mellékletben jelölt vonalakat tartalmazza. A jelenlegi technológiával felszerelt nagysebességű vasúti vonalakra alkalmazandó alapvető követelményeket és átjárhatósági műszaki előírásokat a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelvvel [14] összhangban kell meghatározni. A tagállamok előzetesen értesítik a Bizottságot a nagysebességű vasúti vonalak megnyitásáról és a vonal műszaki jellemzőiről.

(3) A hagyományos vasúthálózat hagyományos vasúti személy- és áruszállításra szolgáló vonalakból áll, beleértve a transzeurópai kombinált szállítási hálózat 14. cikkben említett vasúti szakaszait, a közös érdekű tengeri és belvízi kikötők elérhetőségét lehetővé tevő kapcsolatokat és az összes üzemeltető előtt nyitva álló áruszállítási terminálokat. A hagyományos vasúti vonalakra alkalmazandó alapvető követelményeket és átjárhatósági műszaki előírásokat a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [15] összhangban kell meghatározni.

(4) A vasúthálózat azt az infrastruktúrát és azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a vasúti, közúti, valamint adott esetben a tengeri és légi szállítási szolgáltatások integrációját. E tekintetben különleges figyelmet kell fordítani a regionális repülőterek és a hálózat összekapcsolására.

(5) A vasúthálózatnak legalább a következő funkciók egyikét teljesítenie kell:

a) fontos szerepet játszik a távolsági személyforgalomban;

b) adott esetben lehetővé teszi a repülőterekkel való összekapcsolást;

c) lehetővé teszi a regionális és helyi vasúthálózatok elérését;

d) elősegíti az árufuvarozást az árufuvarozás számára fenntartott távolsági szakaszok, illetve olyan útvonalak kijelölésével és kiépítésével, amelyeken a tehervonatok elsőbbséget élveznek;

e) fontos szerepet játszik a kombinált szállításban;

f) a közös érdekű kikötőkön keresztül lehetővé teszi a rövid távú tengeri szállítással és a belföldi hajózással való összekapcsolást.

(6) A vasúthálózat a folyamatosságon és az átjárhatóság fokozatos megvalósításán keresztül - amely elsősorban a műszaki harmonizációval és az európai vasúthálózatra ajánlott ERTMS egységes ellenőrző és irányító rendszerrel érhető el - kiváló minőséget és magas fokú biztonságot nyújt a felhasználóknak. E célból a Bizottság a tagállamokkal konzultálva kidolgozza a nemzeti tervekkel egyeztetett fejlesztési tervet.";

7. a 11. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az I. melléklet mutatja be a hálózat azon belvízi kikötőit, amelyek fel vannak szerelve az intermodális szállításra szolgáló átrakodó berendezésekkel, illetve amelyeknek az évenkénti áruforgalmi volumene legalább 500000 tonna.";

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A hálózat magában foglalja a forgalomirányítási infrastruktúrát is. Ehhez elsősorban a "River Information Services"; elnevezésű átjárható intelligens forgalomirányítási és szállítási rendszer kialakítása tartozik, amely a szándékok szerint a belvízi hajóúthálózat meglévő kapacitásának és biztonságának optimalizálására, valamint a más szállítási módokkal való átjárhatóság javítására szolgál majd.";

8. a határozat a következő cikkel egészül ki

"12a. cikk

Tengeri autópályák

(1) A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat arra szolgál, hogy a tengeri logisztikai útvonalakon úgy összpontosítsa az árufuvarozást, hogy az javítsa a meglévő tengeri kapcsolatokat, illetve új, életképes, rendszeres és gyakran használt tengeri kapcsolatokat hozzon létre a tagállamok közötti áruszállításban, és ezzel csökkentse a közutak túlterheltségét, és/vagy javítsa a peremterületeken vagy szigeteken fekvő régiók és államok elérhetőségét. A "tengeri autópályák"; nem zárhatják ki a kombinált személy- és áruszállítást, ha az áruszállítás a jellemzőbb.

(2) A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat legalább kettő, két eltérő tagállamban lévő kikötő berendezéseiből és infrastruktúrájából áll. E berendezések és infrastruktúra magukban foglalják - legalább az egyik tagállamban - a kikötők berendezéseit, az elektronikus logisztikai irányítási rendszereket, a biztonsági, veszélyelhárítási, igazgatási és vámeljárásokat, valamint a szárazföld és a tenger közvetlen elérését lehetővé tevő infrastruktúrát, beleértve a hajózást egész évben biztosító eszközöket, különösen a kotró berendezések rendelkezésre bocsátásával és a téli hajózásnak a jégtörésre szolgáló berendezések segítségével való lehetővé tételével.

(3) Azokat az I. mellékletben kijelölt vízi útvonalakat és csatornákat, amelyek két "tengeri autópályát"; vagy annak két szakaszát kapcsolnak össze, és jelentős mértékben hozzájárulnak a tengeri útvonalak lerövidítéséhez, a hatékonyság növeléséhez és a szállítási idő csökkentéséhez, a transzeurópai tengeriautópálya-hálózat részének kell tekinteni.

(4) A transzeurópai tengeriautópálya-hálózatra vonatkozó közös érdekű projektekre legalább két tagállamnak kell javaslatot tennie, és azokat a tényleges szükségletek szerint kell kialakítani. A javasolt projektek megvalósításába általános módon bevonják mind a közszférát, mind pedig a magánszektort, mégpedig olyan eljárások segítségével, amelyek előírják, hogy - mielőtt a nemzeti költségvetésből nyújtott támogatásokat szükség esetén közösségi forrásokból egészítik ki - egy pályázati eljárást hajtsanak végre, mégpedig a következő módozatok egyike szerint:

a) nyilvános ajánlati felhívás útján, amelyet az érintett tagállamok közösen szerveznek meg, és amely a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott A. kategóriájú kikötőből kiinduló új útvonalak kialakítására irányul, melyeket előzetesen választanak ki a III. melléklet 21. számú projektje szerinti egyes tengerszakaszokon belül;

b) ha a kikötők elhelyezkedése összehasonlítható, az érintett tagállamok által közösen szervezett nyilvános ajánlati felhívás útján, és olyan konzorciumok számára szólóan, amelyekben legalább a III. melléklet 21. számú projektje szerinti tengerszakaszok valamelyikében található hajózási társaságok és kikötők képviseltetve vannak.

(5) A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat közös érdekű projektjei:

- a tengeriautópálya-hálózatot alkotó berendezésekre és infrastruktúrára összpontosítanak,

- a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül kezdő támogatásban részesülhetnek, ha a (4) bekezdésben említett pályázati eljárás eredményeképpen úgy ítélik meg, hogy a projekt pénzügyi életképességéhez állami támogatás szükséges. A kezdő támogatás csak két évre adható, és kizárólag a kellően indokolt beruházási költségek fedezésére folyósítják. A támogatás nem haladhatja meg azt a legkisebb becsült összeget, amely az érintett szakaszon a közlekedési szolgáltatások megkezdéséhez szükséges. A támogatások következtében nem torzulhat a verseny az érintett piacokon, mert az ellentétes lenne a közös érdekkel,

- olyan tevékenységeket is magukban foglalhatnak, amelyek átfogóbb előnyöket kínálnak, és nem kötődnek meghatározott kikötőkhöz, mint például a jégtörő és kotró berendezések rendelkezésre bocsátása, valamint az információs rendszerek, beleértve a forgalomirányítási és elektronikus jelentési rendszereket is.

(6) A Bizottság három éven belül a 18. cikkben említett bizottság elé terjeszti a közös érdekű egyedi projektek első jegyzékét, amelyben konkrét formába önti a "tengeri autópályákra"; vonatkozó koncepciót. Ezt a jegyzéket megküldik az Európai Parlamentnek is.

(7) A transzeurópai tengeriautópálya-hálózatra vonatkozó közös érdekű projekteket a Bizottság elé terjesztik jóváhagyásra.";

9. a 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nemzetközi és közösségi hálózati pontokat fokozatosan a vasúthálózat nagysebességű vonalaihoz kapcsolják, ahol lehetséges. A hálózat tartalmazza azokat a berendezéseket és azt az infrastruktúrát, amelyek lehetővé teszik a légi, közúti, valamint ahol lehetséges, a tengeri szállítási szolgáltatások összekapcsolását.";

10. "10a. SZAKASZ

A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ

17a. cikk

Európai koordinátor

(1) Annak érdekében, hogy megkönnyítsék egyes, különösen a határokon átnyúló projekteknek, illetve a 19a. cikkben említett, közösségi érdekű projektnek nyilvánított határokon átnyúló projektek szakaszainak az összehangolt megvalósítását, a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egy európai koordinátort nevezhet ki. Az európai koordinátor a Bizottság nevében jár el. Az európai koordinátor megbízása szokásos esetben egyetlen projektre terjed ki, különösen a határokon átnyúló projektek esetében, szükség esetén azonban kiterjeszthető egy fő tengely egészére. Az európai koordinátor az érintett tagállamokkal együtt kidolgozza a tevékenysége munkatervét.

(2) Az európai koordinátort elsősorban az európai intézményekkel kapcsolatos tapasztalatai, valamint a finanszírozással és a fő projektek társadalmi-gazdasági és környezeti értékélésével kapcsolatos ismeretei alapján választják ki.

(3) A Bizottság az európai koordinátort kijelölő határozatában meghatározza, hogy a koordinátornak hogyan kell elvégeznie az (5) bekezdésben említett feladatokat.

(4) Az érintett tagállamok együttműködnek az európai koordinátorral, és rendelkezésére bocsátják az (5) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges információkat.

(5) Az európai koordinátor:

a) az érintett tagállamokkal együttműködve elősegíti a projekt közös értékelési módszereinek kialakítását, adott esetben pedig tanácsokat ad a projekttámogatóknak a projekt finanszírozási rendszerével kapcsolatban;

b) minden évben jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak a felelőssége alá tartozó projekt megvalósításában történt előrelépésekről, az új szabályozásokról és más fejleményekről, amelyek befolyásolhatják a projekt jellemzőit, valamint azokról a nehézségekről és akadályokról, amelyek jelentős késést okozhatnak a III. mellékletben megadott határidőkhöz képest;

c) az érintett tagállamokkal együtt konzultál a regionális és helyi hatóságokkal, az üzemeltetőkkel, a közlekedési szolgáltatások felhasználóival és a civil szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy teljesebb információkat szerezzen a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos igényekről, a beruházások finanszírozásának lehetőségeiről, valamint azokról a szolgáltatástípusokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megkönnyítsék a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.

(6) A közösségi és nemzeti jogban meghatározott alkalmazandó eljárások sérelme nélkül a Bizottság kérheti az európai koordinátor véleményét, amikor megvizsgálja az azon projektekkel vagy projektek csoportjával kapcsolatos közösségi támogatási kérelmeket, amelyekért az európai koordinátor felelős."

;

11. a 18. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Az iránymutatások felülvizsgálatával és az információcserével foglalkozó bizottság";

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése céljából kidolgozott nemzeti tervek és programok összefoglalóit, különösen azokat, amelyek a 19a. cikkben említett, európai érdekűnek nyilvánított projektekkel kapcsolatosak. Elfogadásukat követően a nemzeti terveket és programokat a tagállamok tájékoztatás céljából továbbítják a Bizottságnak.";

c) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A Bizottság minden második évben jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az e határozatban ismertetett iránymutatások megvalósításáról. A (2) bekezdéssel létrehozott bizottság segíti a Bizottságot a jelentés elkészítésében. A jelentéshez szükség esetén az iránymutatások felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatokat mellékelnek; a jogalkotási javaslatok szükség esetén tartalmazhatják a III. melléklet kiemelt fontosságú projektekre vonatkozó jegyzékének módosítását, illetve olyan projektekkel egészíthetik ki ezt a jegyzéket, amelyek összhangban vannak a 19. cikk (1) bekezdésével. A felülvizsgálat során különösen figyelembe kell venni azokat a projekteket, amelyek a 19. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban hozzájárulnak az Európai Unió területi kohéziójához.";

12. a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"19. cikk

Kiemelt fontosságú projektek

(1) A kiemelt fontosságú projektek a 7. cikkben említett közösségi érdekű projektek, amennyiben a vizsgálat megerősíti, hogy

a) a projektek célja, hogy megszüntessék a szűk keresztmetszetet, illetve a transzeurópai hálózat fő útvonalait kiegészítsék a hiányzó szakaszokkal, különös tekintettel a határokon átnyúló és természetes akadályokat áthidaló projektekre, illetve azokra a projektekre, amelyeknek határokon átnyúló szakasza van;

b) a projektek olyan volumenűek, hogy az európai szintű hosszú távú tervezés jelentős előnyt biztosít;

c) összességében a projektek potenciális társadalmi-gazdasági nettó előnyt és egyéb társadalmi-gazdasági előnyöket eredményeznek;

d) a projektek jelentősen javítják az áruk és személyek tagállamok közötti mobilitását, és így hozzájárulnak a nemzeti hálózatok közötti átjárhatósághoz;

e) a projektek az új tagállamok hálózatainak integrálásával hozzájárulnak az Európai Unió területi kohéziójához, és javítják a kapcsolatot a peremterületekkel és szigeteken fekvő régiókkal;

f) a projektek a közlekedés biztonságának javításával és a közlekedés okozta környezeti károk csökkentésével hozzájárulnak a közlekedés fenntartható fejlődéséhez, különösen azáltal, hogy elsősorban a vasúti és intermodális szállítást, a belvízi hajózást és a tengeri szállítást részesítik előnyben;

g) megfelelően bizonyítják az érintett tagállamok elkötelezettségét, hogy időben befejezik a vizsgálatokat és értékeléseket annak érdekében, hogy a nemzeti tervek és a projektre vonatkozó egyéb dokumentumok alapján az előre rögzített határidőnek megfelelően lezárják a munkálatokat.

(2) A III. melléklet határozza meg a 2010-ig megkezdendő kiemelt fontosságú projekteket, azok szakaszait és az (1) bekezdés g) pontjában említett, a munkálatok lezárására meghatározott határidőket.

(3) 2010-ig a Bizottság jelentést dolgoz ki a projektekkel kapcsolatban tapasztalt előrelépésekről, szükség esetén pedig az (1) bekezdéssel összhangban módosításokat javasol a III. mellékletben szereplő kiemelt fontosságú projektek jegyzékével kapcsolatban.";

13. a határozat a következő cikkekkel egészül ki:

"19a. cikk

Európai érdekűnek nyilvánított projektek

(1) A III. mellékletben felsorolt kiemelt fontosságú projekteket európai érdekű projektnek nyilvánítják. E nyilatkozat megtétele kizárólag a Szerződésben és az azon alapuló jogi aktusokban meghatározott eljárásokkal összhangban történhet.

(2) A szóban forgó közösségi pénzügyi eszköz jogi alapjának sérelme nélkül:

a) amennyiben a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet [16], 10. cikkével összhangban projekteket javasolnak a Kohéziós Alapból történő támogatásra, a tagállamoknak megfelelően kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek;

b) amennyiben a közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet [17] 9. és 10. cikkével összhangban projekteket javasolnak a transzeurópai hálózat költségvetéséből történő támogatásra, a tagállamoknak megfelelően kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek;

c) a Bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy különösen az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó régiókban a strukturális alapok programozásának tervezése során vegyék figyelembe az európai érdekűnek nyilvánított projekteket, aminek során megfelelő figyelmet kell fordítani a meglévő közösségi támogatási keretterv hatálya alá tartozó nemzeti közlekedési tervekre;

d) a Bizottság biztosítja, hogy az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközére jogosult országok, amikor az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i 1267/1999/EK tanácsi rendelet [18] 2. és 7. cikkével összhangban projekteket javasolnak az említett eszközből való támogatásra, akkor megfelelő kiemelt szerepet biztosítanak az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(3) A pénzügyi szükségletei becslésekor a Bizottság megfelelően kiemelt szerepet biztosít az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(4) Ha valamelyik európai érdekűnek nyilvánított projekt munkálatainak megkezdése a 2010-es határidőhöz képest jelentősen késik, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy három hónapon belül ismertesse a késés okait. A válasz alapján a Bizottság konzultál az összes érintett tagállammal annak érdekében, hogy megoldják a késést okozó problémákat.

A Bizottság a 18. cikk (2) bekezdésével létrehozott bizottsággal konzultálva az európai érdekűnek nyilvánított projektek végrehajtásának aktív felügyelete keretében - kellően figyelembe véve az arányosság elvét - megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az érintett tagállamnak lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézkedések elfogadása előtt ismertesse észrevételeit.

Az Európai Parlamentet haladéktalanul tájékoztatják az elfogadott intézkedésekről.

Ezen intézkedések elfogadása során a Bizottság megfelelő mértékben figyelembe veszi, hogy az egyes tagállamok mennyiben felelősek a késésért, és tartózkodik olyan intézkedések elfogadásától, amelyek hatással lennének a projekt megvalósítására azokban a tagállamokban, amelyek nem felelősek a késésért.

(5) Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt a III. mellékletben meghatározott befejezési időpontot követő ésszerű időn belül alapjában véve nem valósul meg, és a késésért az összes érintett tagállam felelős, a Bizottság a (4) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálja a projektet azzal a céllal, hogy a 18. cikk (3) bekezdésében említett felülvizsgálati eljárás keretében visszavonja a projekt európai érdekű projektként való besorolását. A Bizottság e határozat értelmében 15 évvel azt követően, hogy a projektet európai érdekűnek nyilvánították, mindig felülvizsgálja a projektet.

(6) Az európai érdekűnek nyilvánított projekt, illetve annak egy szakasza befejezése után öt évvel az érintett tagállamok elvégzik a projekt társadalmi-gazdasági és környezeti hatásának vizsgálatát, beleértve a kereskedelemre, valamint az áruk és személyek tagállamok közötti szabad mozgására, a területi kohézióra és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásokat is. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálat eredményeiről.

(7) Ha az európai érdekűnek nyilvánított projekt olyan, határon átnyúló szakaszt foglal magában, amelyet sem pénzügyileg, sem műszakilag nem lehet felosztani, az érintett tagállamok összehangolják a projekt társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálatára vonatkozó eljárásokat, és a meglévő keretek között törekednek arra, hogy az építési engedély kiadása előtt határokon átnyúló vizsgálatot végezzenek.

(8) Az európai érdekű projektek többi szakaszát a tagállamok kétoldalú vagy többoldalú kapcsolatok keretében esetenként hangolják össze.

(9) Az összehangolt intézkedéseket vagy a (7) bekezdésben említett, határokon átnyúló vizsgálatokat a közösségi környezetvédelmi jogszabályokban előírt kötelezettségek, különösen a környezeti hatás vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni. Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az összehangolt intézkedések és határokon átnyúló vizsgálatok megkezdéséről és azok eredményeiről. A Bizottság belefoglalja ezeket az információkat a 18. cikk (3) bekezdésében említett jelentésbe.

19b. cikk

Határokon átnyúló szakaszok

Egyes kiemelt fontosságú projektekkel összefüggésben két tagállam a 18. cikk (2) bekezdésével létrehozott bizottság által meghatározott kritériumok alapján határokon átnyúló szakaszokat (beleértve a tengeri autópályákat is) jelöl ki egymás között, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ezek olyan szakaszok, amelyek műszakilag és pénzügyileg nem oszthatók fel, illetve amelyekkel kapcsolatban az érintett tagállamok közösen vállaltak kötelezettséget, és közös struktúrát hoznak létre.";

14. a 20. és 21. cikket el kell hagyni;

15. a mellékletek a következőképpen módosulnak:

1. az I. melléklet 2., 3., 4. és 6. pontja, valamint a csatolt térképek helyébe e határozat I. melléklete lép;

2. a III. mellékletben:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép: "A 2010 előtt megkezdendő kiemelt fontosságú projektek";

b) a melléklet szövege helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2004. április 29-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

M. McDowell

[1] HL C 362. E, 2001.12.18., 205. o. és HL C 20. E, 2003.1.28., 274. o.

[2] HL C 125., 2002.5.27., 75. o.

[3] HL C 278., 2002.11.14., 7. o.

[4] Az Európai Parlament 2002. május 30-i (HL C 187. E, 2003.8.7., 130. o.) és 2004. március 11-i (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) véleménye, a Tanács 2004. április 14-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2004. április 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL L 228., 1996.9.9., 1. o. A legutóbb az 1346/2001/EK határozattal (HL L 185., 2001.7.6., 1. o.) módosított határozat.

[6] HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

[7] HL L 175., 1985.7.5., 40. o. A legutóbb a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

[9] HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[10] HL L 75., 2001.3.15., 1. o.

[11] HL L 196., 2003.8.2., 1. o.

[12] HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

[13] HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

[14] HL L 235., 1996.9.17., 6. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[15] HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

[16] A legutóbb az 1265/1999/EK rendelettel (HL L 161., 1999.6.26., 62. o.) módosított, a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet (HL L 130., 1994.5.25., 1. o.). rendelet.

[17] A legutóbb az 1655/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 197., 1999.7.29., 1. o.) módosított, a közösségi pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet (HL L 228., 1995.9.23., 1. o.).

[18] A legutóbb a 2500/2001/EK rendelettel (HL L 342., 2001.12.27., 1. o.) módosított, az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i 1267/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1999.6.26., 73. o.).

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az 1692/96/EK határozat I. melléklete a következőképpen módosul:

1. A 2, 3. és 4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"2. szakasz: Közúthálózat

2.0. Európa

2.1. Belgium

2.2. Dánia

2.3. Németország

2.4. Görögország

2.5. Spanyolország

2.6. Franciaország

2.7. Írország

2.8. Olaszország

2.9. Luxemburg

2.10. Hollandia

2.11. Ausztria

2.12. Portugália

2.13. Finnország

2.14. Svédország

2.15. Egyesült Királyság

3. szakasz: Vasúthálózat

3.0. Európa

3.1. Belgium

3.2. Dánia

3.3. Németország

3.4. Görögország

3.5. Spanyolország

3.6. Franciaország

3.7. Írország

3.8. Olaszország

3.9. Luxemburg

3.10. Hollandia

3.11. Ausztria

3.12. Portugália

3.13. Finnország

3.14. Svédország

3.15. Egyesült Királyság

4. szakasz: Belvízi hajóúthálózat és belvízi kikötők"

2. A 6. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"6. szakasz: Repülőtér-hálózat

6.0. Európa

6.1. Belgium/Dánia/Németország/Luxemburg/Hollandia/Ausztria

6.2. Görögország

6.3. Spanyolország/Portugália

6.4. Franciaország

6.5. Írország/Egyesült Királyság

6.6. Olaszország

6.7. Finnország/Svédország"

3. A következő térképek felváltják az 1692/96/EK határozatban lévő megfelelő térképeket.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Az 1692/96/EK határozat III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

III. MELLÉKLET

KIEMELT FONTOSSÁGÚ PROJEKTEK, AMELYEK MUNKÁLATAIT 2010 ELŐTT MEG KELL KEZDENI

1. A Berlin-Verona/Milánó-Bologna-Nápoly-Messina-Palermo vasúti tengely

- Halle/Lipcse-Nürnberg (2015),

- Nürnberg-München (2006),

- München-Kufstein (2015),

- Kufstein-Innsbruck (2009),

- Brenner-alagút (2015), határokon átnyúló szakasz,

- Verona-Nápoly (2007),

- Milánó-Bologna (2006),

- Közúti/vasúti híd a Messina-Palermo-szoros fölött (2015).

2. A Párizs-Brüsszel/Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességű vasúti tengely

- Csatorna-alagút-London (2007),

- Brüsszel/Brüsszel-Liège-Köln (2007),

- Brüsszel/Brüsszel-Rotterdam-Amszterdam (2007) [1].

3. A dél-nyugat-európai nagysebességű vasúti tengely

- Lisszabon/Porto-Madrid (2011) [2],

- Madrid-Barcelona (2005),

- Barcelona-Figueras-Perpignan (2008),

- Perpignan-Montpellier (2015),

- Montpellier-Nîmes (2010),

- Madrid-Vitoria-Irún/Hendaye (2010),

- Irún/Hendaye-Dax, határokon átnyúló szakasz (2010),

- Dax-Bordeaux (2020),

- Bordeaux-Tours (2015).

4. A keleti nagysebességű vasúti tengely

- Párizs-Baudrecourt (2007),

- Metz-Luxembourg (2007),

- Saarbrücken-Mannheim (2007).

5. A betuwei vasútvonal (2007).

6. A Lyon-Trieszt-Divača/Koper-Divača-Ljubljana-Budapest-ukrán határ vasúti tengely [3]

- Lyon-St Jean de Maurienne (2015),

- Mont-Cenis-alagút (2015-2017), határokon átnyúló szakasz,

- Bussoleno-Torino (2011),

- Torino-Velence (2010),

- Velence-Ronchi-dél-Trieszt-Divača (2015),

- Koper-Divača -Ljubljana (2015),

- Ljubljana-Budapest (2015).

7. Az Igoumenitsa/Pátra-Athén-Szófia-Budapest közúti tengely

- Via Egnatia (2006),

- Pathe (2008),

- Szófia-Kulata-Görögország/Bulgária határ (2010), Promahon-Kulata-val határokon átnyúló szakasz,

- Nadlac-Sibiu autópálya (Bukarest és Constanţa felé vezető szakasz) (2007).

8. A Portugália/Spanyolország-Európa többi része multimodális tengely [4]

- La Coruña-Lisszabon-Sines vasútvonal (2010),

- Lisszabon-Valladolid vasútvonal (2010),

- Lisszabon-Faro vasútvonal (2004),

- Lisszabon-Valladolid autópálya(2010),

- La Coruña-Lisszabon autópálya(2003),

- Sevilla-Lisszabon autópálya (2001-ben befejezve),

- Lisszabon új repülőtere (2015).

9. Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vasúti tengely [5] (2001).

10. Malpensa (2001-ben befejezve) [6].

11. Öresund rögzített vasútvonal (2000-ben befejezve) [7].

12. Északi vasúti/közúti háromszög tengely

- Közúti és vasúti projektek Svédországban (2010) [8],

- Helsinki-Turku autópálya (2010),

- Kerava-Lahti vasútvonal (2006),

- Helsinki-Vaalimaa autópálya (2015),

- Helsinki-Vainikkala vasútvonal (határ Oroszországgal) (2014).

13. Egyesült Királyság/Írország/Benelux közúti tengely (2010).

14. A nyugati part fő vonala (2007).

15. Galileo (2008).

16. Sines/Algeciras-Madrid-Párizs vasúti áruszállítási tengely

- A Pireneusokat átszelő nagy kapacitású vasúti tengely,

- Sines-Badajoz vasútvonal (2010),

- Algeciras-Bobadilla vasútvonal (2010).

17. Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Bécs-Pozsony vasúti tengely

- Baudrecourt-Strasbourg-Stuttgart (2015) a kehli híddal határokon átnyúló szakasz,

- Stuttgart-Ulm (2012),

- München-Salzburg (2015), határokon átnyúló szakasz,

- Salzburg-Bécs (2012),

- Bécs-Pozsony (2010), határokon átnyúló szakasz.

18. Rajna/Mosel-Majna-Duna belvízi tengely [9]

- Rajna-Mosel (2019), a lanaye-i zsilippel határokon átnyúló szakasz,

- Vilshofen-Straubing (2013),

- Bécs-Pozsony (2015), határokon átnyúló szakasz,

- Palkovicovo-Mohács (2014),

- Szűk keresztmetszet Romániában és Bulgáriában (2011).

19. A nagysebességű vasúti vonalak kölcsönös átjárhatósága az Ibériai-félszigeten

- Madrid-Andalúzia (2010),

- Észak-kelet (2010),

- Madrid-Levante és a mediterrán térség (2010),

- Észak/észak-keleti folyosó, beleértve Vigo-Porto-t (2010),

- Extremadura (2010).

20. Femer-Bælt vasúti tengely

- Femer-Bælt rögzített vasútvonal/közúti kapcsolat (2014),

- Dánia vasúti elérhetősége Öresundból indulva (2015),

- Németország vasúton történő elérése Hamburgból indulva (2015),

- Hannover-Hamburg/Bréma vasútvonal (2015).

21. A 12a. cikknek megfelelően meghatározott közös érdekű projektek, amelyek a következő "tengeri autópályákat" érintik:

- Balti-tengeri autópálya (összekötve a Balti-tenger tagállamait a Közép- és Nyugat-Európában található tagállamokkal, beleértve az Északi-tengeren/Balti-tengeren áthaladó csatornát [Kiel-csatorna] [2010]),

- Nyugat-európai tengeri autópálya (az Atlanti íven keresztül összekötve Portugáliát és Spanyolországot az Északi-tengerrel és az Ír-tengerrel) (2010),

- Dél-kelet-európai tengeri autópálya (összekapcsolva az Adriai-tengert a Jón-tengerrel és a Mediterrán térség keleti részével, Ciprust is beleértve) (2010)

- Dél-nyugat-Európa tengerének autópályája (a mediterrán térség nyugati része), összekötve Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot és Máltát, rákapcsolódva a dél-kelet-európai tengeri autópályára [10] (2010).

22. Athén-Szófia-Budapest-Bécs-Prága-Nürnberg/Drezda vasúti tengely [11]

- Görögország/Bulgária határa-Kulata-Szófia-Vidin/Calafat vasútvonal (2015),

- Kürtös-Brassó vasútvonal (Bukarest és Constanţa felé) (2010),

- Budapest-Bécs vasútvonal (2010), határokon átnyúló szakasz,

- Railway Břeclav-Prága-Nürnberg (2010), a Nürnberg-Prága szakasszal határokon átnyúló szakasz,

- A Prága-Linz vasúti tengely (2016).

23. A Gdansk-Varsó-Brno/Pozsony-Bécs vasúti tengely [12]

- Gdansk-Varsó-Katowice vasútvonal (2015),

- Katowice-Břeclav vasútvonal (2010),

- Katowice-Zilina-Nove Mesto n.V. vasútvonal (2010).

24. A Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vasúti tengely

- Lyon-Mulhouse-Mülheim [13], a Mulhouse-Mülheim szakasszal határokon átnyúló szakasz (2018),

- Genova-Milánó/Novara-svájci határ (2013),

- Basel-Karlsruhe (2015),

- Frankfurt-Mannheim (2012),

- Duisburg-Emmerich (2009) [14],

- "Vas-Rajna" Rheidt-Antwerpen, határokon átnyúló szakasz (2010).

25. A Gdansk-Brno/Pozsony-Bécs autópálya tengely [15]

- Gdansk-Katowice autópálya (2010),

- Katowice-Brno/Zilina autópálya (2010), határokon átnyúló szakasz,

- Brno-Bécs autópálya (2009), határokon átnyúló szakasz.

26. Az Írország/Egyesült Királyság/kontinentális Európa vasúti/közúti tengely

- A Dublint Északkal (Belfast-Larne) és Déllel (Cork) összekötő közúti/vasúti tengely (2010) [16],

- Hull-Liverpool közúti/vasúti tengely (2015),

- Felixstowe-Nuneaton vasútvonal (2011),

- Crewe-Holyhead vasútvonal (2008).

27. "Rail Baltica": a Varsó-Kaunas-Riga-Tallinn-Helsinki tengely

- Varsó-Kaunas (2010),

- Kaunas-Riga (2014),

- Riga-Tallinn (2016).

28. "Eurocaprail" a Brüsszel-Luxembourg-Strasbourg vasúti tengelyen

- Brüsszel-Luxembourg-Strasbourg (2012).

29. A Jón/Adria intermodális folyosó vasúti tengelye

- Kozani-Kalambaka-Igoumenitsa (2012),

- Ioannina-Antirrio-Rio-Kalamata (2014).

30. Szajna-Schelde belvízi út

Deulemont-Gent hajózhatóságának javítása (2012-2014-2016),

Compiègne-Cambrai (2012-2014-2016).

Zárójelek között szerepel a munkák befejezésének időpontja, amelyekben előre megállapodtak. Az 1-20 számú és a 30. számú projekt munkáinak befejezési dátumai, valamint a szakaszokra vonatkozó részletek a magas szintű munkacsoport jelentésében szerepelnek, azt követően, hogy azokat ténylegesen meghatározták.

.

[1] Beleértve a Rotterdamban és Aszterdamban lévő két nagysebességű vasúti állomást, amelyeket nem foglaltak bele az 1994. évi esseni Európai Tanács által jóváhagyott projektbe.

[2] Beleértve a Lisszabon-Porto (2013), Lisszabon-Madrid (2010) és Aveiro-Salamanca (2015) vasútvonalakat is.

[3] E tengely szakaszai megfelelnek az V. páneurópai folyosónak.

[4] Magában foglalja a kikötők és a repülőterek felújítását (2015) az esseni és dublini Európai Tanácson jóváhagyottaknak megfelelően.

[5] A kapacitás e vonalon történő újabb növeléséről 2003-ban döntöttek, és azt különálló projektként adták hozzá.

[6] Befejezett projekt.

[7] Befejezett projekt.

[8] Néhány rövid közúti és vasúti szakaszt 2010 és 2015 között fognak befejezni.

[9] E tengely egy része megfelel a VII. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

[10] Beleértve a Fekete-tenger felé is.

[11] Ez a fő tengely jelentős részében megfelel a IV. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

[12] Ez a fő tengely jelentős részében megfelel a VI. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

[13] Magában foglalja a Rajna-Rhône TGV-t, a nyugati leágazás nélkül.

[14] Az 5. sz. projekt (Betuwe vonal) Rotterdamot kapcsolja Emmerich-hez.

[15] Ez a fő tengely jelentős részében megfelel a VI. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

[16] Magában foglalja a 13. sz. esseni projektet: Írország/Egyesült Királyság/Benelux közúti tengely.

--------------------------------------------------