32004D0100

A Tanács határozata

(2004. január 26.)

az aktív európai polgárságot (a polgári részvételt) támogató közösségi cselekvési program létrehozásáról

(2004/100/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

mivel:

(1) A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, amely kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, és amelynek támogatása a szubszidiaritás kellő figyelembevételével kell hogy történjen.

(2) A Közösség és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, a megfelelő szociális védelem, az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

(3) A közösségi jog egységes és hatékony alkalmazása új, a belső piac zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen prioritást jelent. Az 1999. október 15-i és 16-i tamperei Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek az átláthatóság és a demokratikus kontroll elvén kell alapulnia, amelyekhez az e térség céljairól és elveiről a civil társadalommal folyatott nyílt párbeszéd is hozzátartozik. Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége elősegíti az ezzel kapcsolatos álláspontok és tapasztalatok cseréjét, és összehangolja és nyilvánosságra hozza az államtanácsoknak a közösségi joggal összefüggésben hozott bírósági határozatait.

(4) Az Európai Parlament 1988. április 15-i állásfoglalásában [2] kívánatosnak tartotta jelentősebb erőfeszítés vállalását, hogy a különböző tagállamok polgárai közötti kapcsolatokat erősítsék, és hangsúlyozta, hogy a közösségi intézmények által a különböző tagállami közösségek vagy városok közötti testvérvárosi kapcsolat fejlesztéshez nyújtott különleges támogatás egyaránt ésszerű és kívánatos.

(5) A nizzai Európai Tanács 2000 decemberében elfogadott 23. nyilatkozatában rámutatott arra, hogy az Unió és intézményei demokratikus legitimitásának és átláthatóságának javítása és ellenőrzése szükséges ahhoz, hogy azok közelebb kerüljenek a tagállamok polgáraihoz. A Nizzában elfogadott Szociálpolitikai Menetrend új kormányzási formára támaszkodik, hangsúlyozva a civil párbeszéd, mint a civil társadalommal való együttműködés elősegítése jelentős részének szerepét. A Menetrend előírja, hogy az olyan nem kormányzati szervezetek, mint például a nem kormányzati szociális szervezetek európai platformja, szoros kapcsolatban állnak a társadalmi beilleszkedés és a mindenkit megillető esélyegyenlőség fejlesztésével.

(6) Az Európai Tanács 2001. december 14-i és 15-i következtetéséhez csatolt laekeni nyilatkozatában megerősíti, hogy az egyik alapvető kihívás, amelyre az Európai Uniónak válaszolnia kell, abban áll, hogy miként tudja a polgárokat közelebb hozni az európai projekthez és az európai intézményekhez.

(7) Az Európai Unió 2003. évi általános költségvetésének az A-321., A-3020., A-3021., A-3024., A-3026., A-3036. és B3-305. tétele, illetve a korábbi pénzügyi évek bizonyították értéküket a civil társadalmi szervezetekkel és az önkormányzatokkal Európa építéséről folytatott közelibb párbeszéd elősegítésében.

(8) A Tanács ismét megerősítette meggyőződését, hogy a városok közötti testvérvárosi kapcsolatok támogatását folytatni szükséges, mert ezek igen fontos szerepet játszanak a polgári azonosságtudat és az Európa népei közötti kölcsönös megértés előmozdításában. A többéves programmal összefüggésben a Tanács hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a városok közötti testvérvárosi kapcsolatokhoz a megfelelő költségvetést, és a kapcsolatok támogatását, amint ezt az Európai Parlament a költségvetési eljárás során minden évben megkövetelte. Hangsúlyozza továbbá, hogy elengedhetetlen a városok közötti testvérvárosi kapcsolatok megalapozását szolgáló pályázati eljárások, és azok gyakorlati kialakításának egyszerűbbé és polgárbaráttá tétele.

(9) "A Mi Európánk" Egyesület az európai társadalmat és a politikai, szociális, gazdasági és tudományos világot képviselő személyiségekből álló tanulmányi és kutatási intézményként működik azért, hogy a polgárokhoz közelebb álló Európai Uniót előmozdító gondolatok cseréjét lehetővé tegye; ez így általános európai érdeket szolgál.

(10) A Jean Monnet- és a Robert Schuman-ház Európa polgárainak találkozóhelyeként működik, és a cél az, hogy az európai integráció úttörőit és úttörő tevékenységüket Európa e két alapító atyja lakó- és munkahelye keretében mutassák be, és hogy tájékoztassanak a mai és a holnapi Európáról; így e két szervezet általános európai érdeket szolgál.

(11) A Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa a menekültek és számkivetettek szervezeteit képviseli az Európai Uniónál, és a Szerződésnek a menedékjoggal és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos céljaihoz hozzájáruló elveket és politikákat mozdít elő.

(12) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi rendelet [3] (a továbbiakban költségvetési rendelet) előírja, hogy e meglévő támogatási intézkedésekre alap-jogiaktust kell kibocsátani.

(13) A költségvetési rendelet elfogadásakor az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság arra vállalt kötelezettséget, hogy egy ilyen alap-jogiaktus a 2004-es pénzügyi év kezdetével hatályba lépjen. A Bizottság vállalta, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtásával összefüggésben az oda felvett megjegyzéseket.

(14) A Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a támogatásokra vonatkozó alap-jogiaktusokról szóló, 2003. november 24-i intézményközi nyilatkozata előírja, hogy kivételes esetekben, e programban a kiadások elszámolhatóságának időtartamára vonatkozóan átmeneti kikötéseket állapítsanak meg.

(15) Ez az intézményközi nyilatkozat előírja továbbá, hogy a 2004. és a 2005. évre átmeneti intézkedéseket kell bevezetni a program 2. része szerinti támogatásokra vonatkozóan.

(16) Rendelkezni kell a program területi hatályáról is, hogy az foglalja magába a csatlakozó országokat, illetve lehetőség szerint, bizonyos tevékenységek esetében az EFTA/EGT-országokat és a tagjelölt országokat.

(17) Ez a határozat a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás [4] 34. pontja értelmében egy pénzügyi referenciaösszeget tartalmaz a program teljes időtartamára vonatkozóan, anélkül, hogy ez által érintené a költségvetési hatóságnak a Szerződésben meghatározott hatáskörét.

(18) Az állami forrásból származó bármely nem közösségi támogatásnak meg kell felelnie a Szerződés 87. és 88. cikkének.

(19) Az olyan intézmények, amelyek tevékenysége nem egyeztethető össze az Európai Uniónak és tagállamainak a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos céljaival, e program kedvezményeiből kizárhatók.

(20) Az e határozat alapján nyújtott bármely támogatásnak szigorúan meg kell felelnie a szubszidiaritás és az arányosság elvének,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program célja

(1) E határozat közösségi cselekvési programot hoz létre, hogy támogassa az aktív európai polgárság területén tevékenykedő szervezeteket, és hogy előmozdítsa az e területtel kapcsolatos cselekvéseket.

A program céljai a következők:

a) az Európai Unió értékeinek és céljainak támogatása és terjesztése;

b) a polgárok közelebb hozása az Európai Unióhoz és intézményeihez, és bátorításuk az uniós intézményekkel való gyakoribb kapcsolattartásra;

c) a polgárok szorosabb bevonása az Európai Unió felépítéséről való gondolkodásba és vitába;

d) a programban résztvevő országok polgárai közötti kapcsolatok és csere erősítése, különösen a városok közötti testvérvárosi kapcsolat révén;

e) az aktív és közreműködő polgárságot előmozdító szervezetek kezdeményezéseinek támogatása.

(2) A program által támogatott tevékenységek azt célozzák, hogy a program céljait követő intézmények működését támogassák, illetve cselekvéseiket előmozdítsák a mellékletben foglalt feltételekkel összhangban.

(3) A program 2004. január 1-jén kezdődik, és 2006. december 31-én fejeződik be.

2. cikk

A programhoz való hozzáférés

Ahhoz, hogy cselekvéseik támogatásra legyenek jogosultak, az intézményeknek teljesíteniük kell a mellékletben meghatározott feltételeket.

A cselekvésnek meg kell felelnie a Közösség aktív európai polgárság területén folyó tevékenységét megalapozó elveknek.

Ahhoz, hogy valamely, az aktív európai állampolgárság területén az általános európai érdeket vagy az Európai Unió e területen végzett tevékenységének részét képező célokat követő intézmény a folyamatban lévő munkaprogramja tekintetében működési támogatásra legyen jogosult, meg kell felelnie a mellékletben meghatározott feltételeknek, illetve olyan struktúrával kell rendelkeznie, hogy lehetőség szerint az Európai Unió egészére kiható cselekvéseket legyen képes megvalósítani.

3. cikk

A csatlakozó országok, az EFTA/EGT-országok és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok hozzáférése a programhoz

A program szerinti egyes cselekvésekben való részvétel a következő országokban székhellyel rendelkező intézmények számára nyitható meg:

a) azok a csatlakozó államok, amelyek 2003. április 16-án írták alá a csatlakozási szerződést;

b) az EFTA/EGT-országok, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételek szerint;

c) Románia és Bulgária, az Európa-megállapodásokkal, annak kiegészítő jegyzőkönyveivel és a társulási tanácsok határozataival összhangban rögzítendő részvételi feltételek szerint;

d) Törökország, amelynek részvételi feltételeit az Európai Közösség és a Török Köztársaság között a Török Köztársaságnak a közösségi programokban való részvétele általános elveiről szóló keretmegállapodással [5] összhangban kell megállapítani.

4. cikk

A kedvezményezettek kiválasztása

(1) Az aktív európai polgárság területén az általános európai érdeket vagy az Európai Unió e területen végzett tevékenységének részét képező célokat követő intézmények folyamatban lévő munkaprogramjához a működési támogatást a mellékletben megállapított általános feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

(2) A programban meghatározott cselekvésekhez nyújtandó támogatást a mellékletben megállapított általános feltételeknek megfelelően kell odaítélni. A cselekvéseket pályázati felhívás útján kell kiválasztani.

5. cikk

A támogatás odaítélése

A programban szereplő különböző cselekvésekhez nyújtandó támogatást a melléklet vonatkozó részeinek rendelkezései szerint kell odaítélni.

6. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az e programnak a 2004 és 2006 közötti időszakban való végrehajtásához rendelt pénzügyi referenciaösszeg 72 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv keretein belül a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

7. cikk

Ellenőrzés és értékelés

A Bizottság a program céljainak megvalósulásáról legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Ez a jelentés többek között a legkésőbb 2006. végéig elkészítendő külső értékelő jelentésen alapul, amely legalább a program általános jelentőségét és koherenciáját, megvalósításának hatékonyságát (a cselekvések előkészítését, kiválasztását, végrehajtását), illetve az 1. cikkben és a mellékletben meghatározott célok szempontjából a különböző cselekvések általános és egyedi hatékonyságát értékeli.

8. cikk

Záró rendelkezések

A melléklet 1. és 2. szakasza alapján 2004-ben megítélt támogatás esetében a szóba jöhető kiadások elszámolhatóságának időszaka 2004. január 1-jével megkezdődhet, feltéve, hogy a kiadás nem előzi meg a támogatás iránti kérelem benyújtásának idejét, vagy a kedvezményezett költségvetési évének a kezdetét.

Kivételesen, az ilyen támogatás esetében a pénzügyi rendelet 112. cikkének (2) bekezdésében említett megállapodások legkésőbb 2004. június 30-ig aláírhatók.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2004. január 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. Cowen

[1] A 2003. november 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] HL C 122., 1988.5.9., 38. o.

[3] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[4] HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A 2003/429/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.) módosított megállapodás.

[5] HL L 61., 2002.3.2., 29. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. Támogatott tevékenységek

Az 1. cikkben meghatározott általános cél az, hogy támogassák az aktív uniós polgárság területén végzett munkát az e területen tevékenykedő intézmények cselekvéseinek és működésének az elősegítésével.

Ez a támogatás két módon valósul meg:

- vagy működési támogatás, amely társfinanszírozást nyújt azokra a költségekre, amelyek az aktív európai polgárság területén az általános európai érdeket vagy az Európai Unió e területen végzett tevékenységének részét képező célokat követő intézmény folyamatos munkaprogramjához kapcsolódnak (1. és 2. rész);

- vagy az e területhez kapcsolódó cselekvések társfinanszírozása (3. rész).

A civil társadalmi intézmények vagy hasonló szerveződések, például az aktív polgárság területén európai szinten tevékenykedő önkormányzatok vagy szervezeteik cselekvései, amelyek hozzájárulhatnak a közösségi tevékenység támogatásához és annak hatékonyabbá tételéhez, különösen a következőket foglalják magukban:

- több nemzet együttműködésével megvalósuló európai szintű cselekvések,

- a polgárok találkozói és vitái európai érdeket képviselő témákról, mint például az Európai Unió értékei, céljai, hatáskörei, politikái és intézményei,

- nem hivatalos viták, oktatási és képzési projektek,

- a civil részvételt és kezdeményezést elősegítő cselekvések,

- a polgárok és szervezeteik közötti csere,

- a közösségi cselekvésre vonatkozó információk terjesztése,

- a támogatott cselekvések előkészítése, támogatása és értékelése.

A nem kormányzati szociális szervezetek európai platformjának főbb tevékenységei a következők:

- hozzájárulás a tagjai közös érdekét érintő kérdések, különösen a szociális jogokkal, a szociálpolitikával és a szociális programokkal kapcsolatos uniós politikák kidolgozásához, és a civil párbeszédhez,

- tagjai tájékoztatása az őket érintő közösségi politika alakulásáról, tagjai uniós intézményekkel való párbeszédének és konzultációjának elősegítése, illetve e tevékenységek közvetítése – tagjaikon keresztül – nemzeti szintre,

- a közös érdeket érintő kérdéseken dolgozó más csoportosulásokkal (szociális partnerekkel, más nem kormányzati szervezetek európai csoportosulásaival, a tagjelölt országok nem kormányzati szervezeteivel stb.) való párbeszéd elősegítése.

- az Európai Unió és a tagjelölt országok nem kormányzati szociális szervezeteinek megerősítése, például a platform tagjai közötti tapasztalat- és információcsere, illetve a gyakorlat átadása révén.

A Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsának főbb tevékenységei a következők:

- a menekültek, menedékkérők és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek szervezeteinek képviselete az Európai Uniónál,

- tagjai pozícióinak összehangolása az Európai Uniónál,

- a menekültekkel, menedékkérőkkel és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel kapcsolatos információ közvetítése az európai intézmények számára,

- az Európai Uniótól kapott információ továbbítása a nemzeti menekülttanácsok és nem kormányzati szervezetek számára,

- hozzájárulás az információcseréhez és a bevált gyakorlat átadásához,

- részvétel az Európában lévő menekültekkel, menedékkérőkkel és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel, illetve a javukat szolgáló uniós cselekvésekkel kapcsolatos gondolkodásban és vitában,

- az európai közvélemény figyelmének felkeltése a tagszervezetek hálózata révén,

- a menekültek, menedékkérők és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek részvételének és kezdeményezéseinek az elősegítése.

Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége célja, hogy elősegítse az államtanácsok és a legfelső közigazgatási bíróságok közösségi joggal kapcsolatos bírósági határozatainak koordinálását és a nyilvánossághoz való közvetítését, és hogy elősegítse közös eljárások alkalmazását az uniós jog nemzeti szintre történő átültetése és végrehajtása terén.

Ez a program kiterjed a Bizottságnak az aktív európai polgársággal, az uniós integrációval, és az ide kapcsolódó események szervezésével foglalkozó agytrösztök létrehozását, támogatását és irányítását szolgáló cselekvéseire is.

2. A támogatott tevékenységek végrehajtása

2.1. A közösségi támogatásra jogosult intézmények által végzett tevékenység a következő területek egyikére terjed ki:

2.1.1. 1. rész: az aktív európai polgárság területén általános európai érdeket képező célt követő alábbi intézmények folyamatos munkaprogramjai:

- "A Mi Európánk" Egyesület,

- Jean Monnet-ház,

- Robert Schuman-ház,

- Nem Kormányzati Szociális Szervezetek Platformja,

- Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa

- Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége.

2.1.2. 2. rész: az aktív európai polgárság területén az általános európai érdeket vagy az Európai Unió e területen végzett tevékenységének részét képező célokat követő szervezet folyamatos munkaprogramja.

Ez vonatkozhat:

- nonprofit szervezetre, amely az e szervezetekben tevékenykedő polgárokat segíti,

- nonprofit intézmények olyan résztvevő államokban tevékenykedő európai véleményformáló hálózatára, amely az e területhez kapcsolódó célokhoz hozzájáruló elveket és politikákat segíti elő,

- olyan szervezetre, amely az Európai Unió aktív polgárság területén végzett tevékenységének részét képező célokat követ.

Az ilyen szervezet folyamatos munkaprogramjának megvalósítása éves működési támogatással segíthető.

2.1.3. 3. rész:

a) különösen a nem kormányzati szervezeteknek, európai érdekeket képviselő egyesületeknek és szövetségeknek, ágazatközi szakszervezeteknek az aktív európai polgárság területével kapcsolatos cselekvései; a költségvetési rendelet 114. cikkétől eltérően, az európai szociális párbeszédben résztvevő, ágazatközi szakszervezetek e rész szerint akkor is jogosultak támogatásra, ha nem rendelkeznek jogi személyiséggel;

b) önkormányzatok, helyi és regionális közösségek és testületek, helyi és regionális hatóságok vagy ezek szövetségei által kezdeményezett, a városok közötti testvérvárosi kapcsolatot támogató cselekvések.

2.2. A finanszírozási kérelmek mennyiségére és minőségére tekintettel, a program forrásainak elosztásakor a következő iránymutatást kell figyelembe venni:

- a 3. rész a) pontja alapján lekötött forrásoknak el kell érniük az e programra rendelkezésre álló éves költségvetés 20 %-át,

- a 3. rész b) pontja alapján lekötött forrásoknak el kell érniük az e programra rendelkezésre álló éves költségvetés 40 %-át.

3. A kedvezményezettek kiválasztása

3.1. Az aktív európai polgárság területén tevékenykedő intézményeknek, a megfelelő munkaterv és költségvetés elfogadása után, a program 1. része alapján közvetlenül nyújtható működési támogatás.

3.2. A program 2. része alapján nyújtandó támogatás odaítélése érdekében a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé.

Az első albekezdéstől eltérően, a függelékben felsorolt szervezeteknek 2004-ben és 2005-ben nyújtható támogatás.

A költségvetési rendelet, annak végrehajtási rendelkezései és az alap-jogiaktus valamennyi követelménye minden esetben alkalmazandó.

Valamely pályázati felhívás közzétételekor megadhatók a program általános céljához hozzájáruló, elsőbbséget élvező témák és tevékenységtípusok, és ha a tevékenységek több évre szólnak, ezt is közölni lehet.

3.3. A program 3. részében meghatározott egyedi cselekvés kapcsán támogatásra jogosult szervezeteket pályázati felhívás útján kell kiválasztani. A Bizottság biztosítja, hogy a felhívásokat "ügyfélbarát" módon készítsék el, és hogy azok ne jelentsenek nem elvárható bürokratikus terhet. Adott esetben a pályáztatást két fordulóban bonyolíthatják le, úgy, hogy az első fordulóban csak néhány, a pályázat értékeléséhez elengedhetetlenül szükséges dokumentációt kell benyújtani. Az európai szociális párbeszédben résztvevő ágazatközi szakszervezetek esetében a pályáztatást meghívásos eljárás keretében is lebonyolíthatják.

4. A támogatás iránti kérelmek értékelésének feltételei

A támogatás iránti kérelmeket a következő feltétek alapján kell értékelni:

- a program céljainak való megfelelés,

- a tervezett tevékenységek minősége,

- a véleményformáló hatás, amelyet e tevékenységek várhatóan gyakorolnak a polgárokra,

- a végrehajtott tevékenységek földrajzi kiterjedése,

- a polgárok bevonása az érintett szervezetek struktúrájába,

- a javasolt tevékenység költséghatékonysága. [1]

5. Finanszírozás és az elszámolható kiadások

5.1. Az 1. rész alapján az érintett intézmények elszámolható költségei a működési költségeket és a cselekvéseik végrehajtása során felmerülő kiadásokat foglalják magukban.

5.2. Az ezen intézményeknek megítélt támogatásból nem finanszírozható az abban a naptári évben felmerülő összes elszámolható kiadás, amelyben azt odaítélték: az intézmények költségvetésének legalább 10 százalékát nem közösségi forrásból származó társfinanszírozással kell fedezni. Az ilyen társfinanszírozás lehet részben természetbeni hozzájárulás, feltéve, hogy a hozzájárulás értéke nem lépi túl a számviteli bizonylatokkal igazolt, ténylegesen felmerült költségeket, vagy az érintett piacon általánosan elfogadott költségeket.

5.3. A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése szerinti degresszivitás elvét az ezen intézményeknek nyújtott működési támogatásokra nem kell alkalmazni, mert ezek az intézmények általános európai érdeknek számító célokat követnek.

5.4. A 2. rész szerint a működési támogatás megállapításakor csak az olyan költségek vehetők számításba, amelyek a kiválasztott intézmény szokásos tevékenységeinek megfelelő folytatása során merülnek fel, különösen a személyzeti kiadások, az általános költségek (bérleti és más, ingatlannal kapcsolatos díjak, eszköz-, irodaszer-beszerzés, távközlési, postai díjak stb.), a belső értekezletekkel kapcsolatban felmerülő költségek, az átadás, a tájékoztatás, a terjesztés költségei, illetve az intézmény tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó költségek.

5.5. A 2. rész szerinti működési támogatásból nem finanszírozható az intézmény abban a naptári évben felmerülő összes elszámolható kiadása, amelyben azt odaítélték: az e rész által érintett intézmények költségvetésének legalább 20 százalékát nem közösségi forrásból származó társfinanszírozással kell fedezni. Az ilyen társfinanszírozás lehet részben természetbeni hozzájárulás, feltéve, hogy a hozzájárulás értéke nem lépi túl a számviteli bizonylatokkal igazolt, ténylegesen felmerült költségeket, vagy az érintett piacon általában elfogadott költségeket.

5.6. A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése szerint az így nyújtott támogatást, annak ismételt megítélése esetén degresszíven kell megállapítani. A degressziót a harmadik év után kell alkalmazni, és mértéke 2,5 százalék évente. E szabály betartása érdekében, amely a fent említett társfinanszírozási szabály sérelme nélkül alkalmazandó, az adott pénzügyi évre nyújtott támogatásnak megfelelő közösségi társfinanszírozás arányának 2,5 százalékponttal kevesebbnek kell lennie az előző pénzügyi évre nyújtott támogatásnak megfelelő közösségi társfinanszírozás százalékos arányánál.

5.7. A 3. rész alapján nyújtott támogatások esetében a szervezési kiadások és utazási költségek tekintetében átalánytételek is alkalmazhatók.

6. A program irányítása

Költséghatékonysági elemzés alapján a Bizottság dönthet úgy, hogy a program irányítását – a költségvetési rendelet 55. cikkével összhangban – részben vagy egészben végrehajtó ügynökségre bízza; ad hoc szolgáltatási szerződések keretében a Bizottság folyamodhat szakértőkhöz, valamint technikai és adminisztratív támogatás érdekében fordulhat más hasonló szervekhez, amennyiben a vonatkozó feladat nem foglalja magában hatósági jogkör gyakorlását. Finanszírozhat továbbá tanulmányokat, szervezhet szakértői értekezleteket, amennyiben ezek a program végrehajtását előreláthatólag elősegítik, illetve vállalhatja a program céljának megvalósításához kapcsolódó intézkedésként információk átadását, terjesztését és nyilvánosságra hozatalát.

A Bizottság rendszeres eszmecserét folytat a cselekvési program jelenlegi és lehetséges kedvezményezettjei képviselőivel.

7. A támogatás visszaigazolása

Az e program alapján támogatott valamely intézmény, egyesület vagy valamely tevékenység felelőse köteles az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott támogatás beérkezését visszaigazolni. E célból a Bizottság részletes iránymutatást ad, hogy a megismerhetőség magas szintjét biztosítsák.

8. Az eredmények terjesztése

Az eredmények terjesztésének elősegítése érdekében az e program alapján finanszírozott lehető legtöbb terméket elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni.

9. Ellenőrzés

9.1. A működési támogatás kedvezményezettje a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi a támogatás évében teljesített valamennyi kiadást illető bizonylatot, különösen az ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat, az utolsó folyósítást követő öt éven keresztül. Adott esetben a kedvezményezett biztosítja, hogy a szervezet partnerei vagy tagjai birtokában lévő bizonylatok a Bizottság számára hozzáférhetők legyenek.

9.2. A Bizottság a támogatás felhasználását akár közvetlenül saját alkalmazottai, akár az általa meghatározott külső, arra képesítéssel rendelkező szervezet útján ellenőrizheti. Ilyen ellenőrzést a megállapodás teljes időtartama alatt, illetve a maradványösszeg folyósításának időpontját követő öt évig végezhetnek. Adott esetben az ellenőrzés megállapításai alapján a Bizottság visszafizetési határozatot hoz.

9.3. A Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által felhatalmazott külső személyek megfelelő módon hozzáférhetnek különösen a kedvezményezett hivatali helyiségeihez, és az ilyen ellenőrzések lefolytatásához szükséges információhoz, beleértve az elektronikus formában tárolt adatokat is.

9.4. A Számvevőszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság, különösen a hozzáférési jog tekintetében.

9.5. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek a csalással és más szabálytalanságokkal szembeni védelme érdekében e program alapján a Bizottság – a 2185/96/EK (Euratom) tanácsi rendelettel [2] összhangban – helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat tarthat. Ha szükséges, a vizsgálatokat az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) végzi, és azokra az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete [3] vonatkozik.

[1] A kedvezményezettek felelőssége a megfelelő ellenőrzési és értékelési keret alkalmazása.

[2] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[3] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

--------------------------------------------------