Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 21998A1203(01)

    Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól

    HL L 326., 1998.12.3, p. 5–33 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/convention/1998/685/oj

    Related Council decision

    21998A1203(01)

    Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól

    Hivatalos Lap L 326 , 03/12/1998 o. 0006 - 0033
    CS.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    ET.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    HU.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    LT.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    LV.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    MT.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    PL.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    SK.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95
    SL.ES fejezet 11 kötet 30 o. 68 - 95


    Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól

    (FORDÍTÁS)

    Preambulum

    AZ EGYEZMÉNY SZERZŐDŐ FELEI,

    FIGYELEMMEL az emberek és a környezet ipari balesetek hatásaitól való megvédésének különös fontosságára, a jelenlegi és a következő nemzedékek érdekében,

    FELISMERVE az ipari balesetek emberekre és környezetre gyakorolt súlyosan káros hatásai megelőzésének, valamint a környezeti szempontból megfelelő és fenntartható gazdasági fejlődést lehetővé tevő megelőző-, készenléti- és válaszintézkedések ésszerű, gazdaságos és hatékony alkalmazását ösztönző intézkedések elősegítésének fontosságát és sürgősségét,

    FIGYELEMBE VÉVE azt a tényt, hogy az ipari balesetek határokon túl is éreztethetik hatásaikat és ez államok közötti együttműködést követel meg,

    MEGERŐSÍTVE az érintett államok között a baleset előtti, alatti és azt követő aktív nemzetközi együttműködés elősegítésének, a megfelelő elvek megerősítésének, valamint az ipari balesetek országhatáron túli hatásai megelőzésének, az azokra való készenlétnek és reagálásnak összes szükséges szinten való megerősítését és egyeztetésének szükségességét,

    TUDOMÁSUL VÉVE az ipari balesetek hatásainak megelőzésére, az azokra való készenlétre és a reagálásra szolgáló kétoldalú és többoldalú rendelkezések fontosságát és hasznosságát,

    FELISMERVE az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) e téren betöltött szerepét, és hivatkozva több más mellett olyan okmányokra, mint az EGB a határon átnyúló belvizek baleseti szennyezéséről szóló magatartási kódexe, valamint az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény,

    TEKINTETTEL az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányának idevágó rendelkezéseire, az EBEÉ részt vevő országai képviselőinek bécsi találkozóján aláírt záródokumentumra, valamint a szófiai EBEÉ Környezetvédelmi Konferencia eredményeire, továbbá az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) vonatkozó tevékenységeire és mechanizmusaira, különösen az APELL programra, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) folyó tevékenységekre, és különösen a nagy ipari balesetek megelőzéséről szóló gyakorlati kódexre, valamint más nemzetközi szervezetek tevékenységére,

    FIGYELEMBE VÉVE az ENSZ emberi környezettel foglalkozó konferenciája nyilatkozatának vonatkozó rendelkezéseit és különösen a 21. számú alapelvet, amely szerint az államoknak - összhangban az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel és a nemzetközi jog alapelveivel - szuverén joguk van erőforrásaik környezetvédelmi politikájukkal összhangban történő kiaknázására, valamint felelősséggel tartoznak a fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folytatott tevékenységek tekintetében annak biztosítására, hogy azok ne okozzanak kárt más országok vagy a fennhatóságukon kívül eső területek környezetében,

    FIGYELEMBE VÉVE a szennyező fizet elvet, mint a nemzetközi környezetvédelmi jog általános elvét,

    KIEMELVE a nemzetközi jog és a nemzetközi szokásjog elveit, különösen a jó szomszédság, a viszonosság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a jóhiszeműség elveit,

    A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

    1. cikk

    Fogalommeghatározások

    Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában:

    a) "ipari baleset": veszélyes anyagokkal kapcsolatos bármely tevékenység során egy ellenőrizetlen fejleményből eredő esemény, akár:

    i. egy létesítményben, például a gyártás, használat, raktározás, kezelés, vagy ártalmatlanítás során következett be; akár

    ii. szállítás során következett be, amennyiben az a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontja alá tartozik;

    b) "veszélyes tevékenység": bármely olyan tevékenység, amelyben egy vagy több veszélyes anyag az I. mellékletben felsorolt küszöbmennyiségekkel megegyező, illetve azokat meghaladó mennyiségben van illetve lehet jelen, és amely határon túli hatásokat okozhat;

    c) "hatások": egy ipari baleset által okozott bármely közvetlen vagy közvetett, azonnali vagy késleltetett következmények, többek között:

    i. az emberekben, a növény- és állatvilágban;

    ii. a talajban, vízben, levegőben és a tájban;

    iii. az i. és ii. pontban említett tényezők közötti kölcsönhatásban;

    iv. anyagi javakban és a kulturális örökségben, beleértve a történelmi emlékműveket;

    d) "határon túli hatások": egy Szerződő Fél fennhatósága alatti területen bekövetkezett ipari baleset eredményeképpen egy másik Szerződő Fél fennhatósága alatti területen jelentkező súlyos hatások;

    e) "üzemeltető": egy tevékenységért, például egy tevékenység felügyeletéért, végrehajtásának megtervezéséért, illetve végrehajtásáért felelős bármely természetes vagy jogi személy, beleértve az állami szerveket;

    f) "Szerződő Fél": ha a szövegből más nem következik, akkor ezen Egyezmény Szerződő Fele;

    g) "származási Fél": az a Szerződő Fél vagy Felek, amelyek fennhatósága alatti területen az ipari baleset bekövetkezik, illetve bekövetkezhet;

    h) "érintett Fél": az a Szerződő Fél vagy Felek, amely(ek)et egy ipari baleset határon túli hatásai érintettek, illetve érinthetnek;

    i) "érdekelt Felek": bármely származási Fél és bármely érintett Fél;

    j) "nyilvánosság": egy vagy több természetes vagy jogi személy.

    2. cikk

    Hatály

    (1) Ezen Egyezmény alkalmazandó a határon túli hatásokat okozó ipari balesetek megelőzésére, az azokra való készenlétre és reagálásra, valamint a természeti katasztrófák által okozott ilyen balesetek hatásaira, valamint a nemzetközi együttműködésre az ipari balesetek megelőzése, az azokra való készenlét és reagálás területén történő kölcsönös segítségnyújtás, kutatás és fejlesztés, információcsere és technológiacsere területén.

    (2) Ezen Egyezmény nem alkalmazandó a következőkre:

    a) nukleáris balesetek vagy radiológiai vészhelyzetek;

    b) hadi létesítményekben bekövetkezett balesetek;

    c) gát meghibásodások, kivéve az ilyen meghibásodások által okozott ipari balesetek hatásait;

    d) szárazföldi szállítási balesetek, kivéve:

    i. az ilyen baleseteknél hozott szükségintézkedéseket;

    ii. a veszélyes tevékenység helyszínén végzett szállítást;

    e) géntechnológiával módosított szervezetek balesetből származó kibocsátása;

    f) tengeri környezetben végzett tevékenységek, beleértve a tengerfenék feltárása és kiaknázása által okozott baleseteket;

    g) olaj vagy egyéb veszélyes anyagok tengerbe ömlése.

    3. cikk

    Általános rendelkezések

    (1) A nemzeti és nemzetközi szinteken már megtett erőfeszítések figyelembevételével a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket, és az Egyezmény keretén belül együttműködnek az emberek és a környezet védelmére az ipari balesetek ellen, az ilyen balesetek lehetőség szerinti megelőzésével, azok gyakoriságának és súlyosságának csökkentésével, valamint hatásainak enyhítésével. E célból megelőző, készenléti és válaszintézkedéseket, beleértve a helyreállítási intézkedéseket, alkalmaznak.

    (2) Információcsere, egyeztetés és egyéb együttműködési intézkedések segítségével, a szükségtelen ismétlések elkerülése érdekében, a nemzeti és nemzetközi szinteken már megtett erőfeszítések figyelembevételével, a Felek késedelem nélkül kifejlesztik és végrehajtják az ipari balesetek kockázatait csökkentő, megelőző, készenléti és válaszintézkedéseket, beleértve a helyreállítási intézkedéseket, fejlesztő politikákat és stratégiákat.

    (3) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az üzemeltető köteles legyen megtenni a veszélyes tevékenység biztonságos végzéséhez és az ipari balesetek megelőzéséhez szükséges minden intézkedést.

    (4) Ezen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Felek meghozzák az ipari balesetek megelőzésére, az azokra való készenlétre és a reagálásra vonatkozó megfelelő törvényalkotási, szabályozási, közigazgatási és pénzügyi intézkedéseket.

    (5) Ezen Egyezmény rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek a nemzetközi jog alapján fennálló, ipari balesetekre és veszélyes tevékenységekre vonatkozó kötelezettségeit.

    4. cikk

    Azonosítás, egyeztetés és értesítés

    (1) A megelőző intézkedések megtétele, valamint a készenléti intézkedések kialakítása érdekében a származási Fél megteszi a szükséges intézkedéseket a fennhatósága alá tartozó veszélyes tevékenységek azonosítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az érintett Felek értesítést kapjanak minden ilyen tervezett, illetve meglévő tevékenységről.

    (2) Az érdekelt Szerződő Felek, bármelyikük kezdeményezésére vitát indíthatnak azon veszélyes tevékenységek azonosításáról, amelyek várhatóan határon túli hatásokat okozhatnak. Ha az érdekelt Felek nem egyeznek meg arról, hogy egy tevékenység ilyen jellegű veszélyes tevékenység-e, hacsak az érintett Felek a kérdés tisztázására más módszerről meg nem állapodnak, bármelyik Fél benyújthatja a kérdést véleményezésre egy a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelő vizsgálóbizottsághoz.

    (3) A tervezett és a meglévő veszélyes tevékenységek tekintetében a Felek a III. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazzák.

    (4) Amennyiben egy veszélyes tevékenységre vonatkozóan az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménynek megfelelően környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni, és amennyiben a hatásvizsgálat magában foglalja azon veszélyes tevékenységek miatt bekövetkező ipari balesetek országhatáron túli hatásainak értékelését, amely tevékenységeket ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban végeznek, akkor az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény céljából hozott végső döntésnek eleget kell tennie ezen Egyezmény vonatkozó követelményeinek.

    5. cikk

    Önkéntes kiterjesztés

    Az érdekelt Felek, bármelyikük kezdeményezésére, vitát indíthatnak arról, hogy egy, az I. mellékletben nem rögzített tevékenységet veszélyes tevékenységként kezeljenek-e. Kölcsönös megegyezés alapján igénybe vehetnek bármely, általuk kiválasztott tanácsadási rendszert, vagy a II. melléklet szerinti vizsgálóbizottságot arra, hogy tanácsot adjon nekik. Amennyiben az érdekelt Felek úgy állapodnak meg, akkor ezen Egyezményt, illetve ennek bármely részét úgy alkalmazzák a kérdéses tevékenységre vonatkozóan, mintha az veszélyes tevékenység lenne.

    6. cikk

    Megelőzés

    (1) A Felek megteszik az ipari balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyekkel az üzemeltetőket az ipari balesetek kockázatainak csökkentésére késztetik. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a IV. mellékletben említett intézkedéseket, de nem korlátozódnak azokra.

    (2) Bármely veszélyes tevékenységet illetően a származási Fél megköveteli az üzemeltetőtől a veszélyes tevékenység biztonságos végzésének bizonyítását olyan információk előírásával, mint például a folyamat alapvető részletei, beleértve az V. mellékletben részletezett vizsgálatokat és értékelést, de nem korlátozva azokra.

    7. cikk

    Döntéshozatal a helykiválasztásról

    Az összes érintett Fél környezetét és népességét érintő kockázat minimalizálása érdekében, a származási Fél, jogrendszerének keretén belül, az új veszélyes tevékenységek elhelyezését, valamint a meglévő veszélyes tevékenységek jelentős módosítását érintő politikák kialakítására törekszik. Az érintett Felek, jogrendszerük keretén belül jelentős fejlesztéseket tartalmazó politikák kialakítására törekednek azokon a területeken, amelyeknél veszélyes tevékenységből eredő ipari baleset esetén határon túli hatások lehetnek, hogy az azokkal járó kockázatokat minimalizálják. Ezeknek az eljárásoknak a kidolgozása és létrehozása során a Feleknek figyelembe kell venniük az V. melléklet 2. bekezdésének 1-8. albekezdéseiben, valamint a VI. mellékletben meghatározott szempontokat.

    8. cikk

    Vészhelyzeti készenlét

    (1) A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket a megfelelő vészhelyzeti készenlét kialakítására és fenntartására, hogy az ipari balesetekre reagálhassanak. A Felek biztosítják, a készenléti intézkedések megtételét az ilyen balesetek határon túli hatásainak csökkentése érdekében, a helyszíni intézkedéseket az üzemeltetők dolgozzák ki. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a VII. mellékletben meghatározott intézkedéseket, de nem korlátozódnak azokra. Az érdekelt Felek tájékoztatják egymást készenléti terveikről.

    (2) A származási Fél a veszélyes tevékenységekre vonatkozóan biztosítja helyszíni készenléti tervek kidolgozását és végrehajtását, beleértve a megfelelő válaszintézkedéseket, valamint a határon túli hatások megelőzését és minimalizálását célzó egyéb intézkedéseket. A származási Fél biztosítja a többi érdekelt Fél számára a készenléti tervek kidolgozásához alapul szolgáló birtokában lévő anyagok átadását.

    (3) Mindegyik Fél biztosítja a veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a felségterületén belül, a határon túli hatások megelőzésére és minimalizálására meghozandó intézkedéseket magában foglaló helyszínen kívüli készenléti tervek kidolgozását és végrehajtását. Ezeknek a terveknek a kidolgozásánál figyelembe kell venni a elemzések és az értékelés következtetéseit, különösen az V. melléklet 2. bekezdésének 1-5. albekezdéseiben meghatározott tényezőket. Az érdekelt Felek törekednek arra, hogy e tervek kompatibilisek legyenek. Adott estben, a megfelelő intézkedések elfogadásának megkönnyítése érdekében közös helyszínen kívüli készenléti terveket dolgoznak ki.

    (4) A készenléti terveket rendszeresen, vagy amikor a körülmények ezt megkövetelik, a tényleges vészhelyzetek kezelése során nyert tapasztalatok figyelembevételével felül kell vizsgálni.

    9. cikk

    A nyilvánosság tájékoztatása, annak részvétele

    (1) A Felek biztosítják, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon azokon a területeken, amelyeket veszélyes tevékenységből eredő ipari baleset érinthet. Ezeket az információkat olyan módon nyújtják, amelyeket a Felek megfelelőnek ítélnek, az információk magukban foglalják a VIII. mellékletben foglalt elemeket, valamint figyelembe veszik az V. melléklet 2. bekezdésének 1-4. és 9. albekezdésében meghatározottakat.

    (2) A származási Fél az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, lehetőség és szükség szerint lehetőséget ad a nyilvánosság számára a veszélyeztetett területeken a tárgyhoz tartozó eljárásokban való közreműködésre, azzal a céllal, hogy az kinyilváníthassa nézeteit és aggodalmait a megelőzési és készenléti intézkedésekre vonatkozóan, a származási Fél továbbá biztosítja, hogy az érintett Fél nyilvánossága számára adott lehetőség megegyezzen a származási Fél nyilvánossága számára biztosított lehetőséggel.

    (3) A Felek, jogrendszereiknek megfelelően, ha kívánják kölcsönösségi alapon, az egyik Fél területén, ipari baleset határon túli hatásai által károsan érintett vagy veszélyeztetett természetes vagy jogi személyek számára ugyanúgy biztosítják a megfelelő közigazgatási és jogi eljárásokhoz való hozzáférést és azok során az egyenlő bánásmódot, beleértve per indításának, valamint a jogaikat érintő határozatok elleni fellebbezésnek a lehetőségét is, mint a saját fennhatóságuk alá tartozó személyek számára.

    10. cikk

    Ipari baleset értesítési-rendszerek

    (1) Az ipari balesetek határon túli hatásainak elhárításához szükséges információk megszerzése és továbbítása céljából a Felek intézkednek a megfelelő szinteket érintő kompatibilis és hatékony ipari baleset értesítési-rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről.

    (2) Olyan ipari baleset, vagy annak közeli veszélye esetén, amely határon túli hatásokat okoz, illetve okozhat, a származási Fél biztosítja, hogy az érintett Feleket az ipari baleset értesítési-rendszereken keresztül a megfelelő szinteken késedelem nélkül tájékoztassák. Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell a IX. mellékletben rögzített elemeket.

    (3) Az érdekelt Felek ipari baleset, vagy annak közeli veszélye esetén biztosítják a 8. cikknek megfelelően kidolgozott készenléti tervek lehető leghamarabbi és a körülményeknek megfelelő mértékű alkalmazását.

    11. cikk

    Válaszintézkedések

    (1) A Felek ipari baleset, vagy annak közeli veszélye esetén biztosítják amint lehet, valamint a leghatékonyabb eljárások alkalmazásával, megfelelő válaszintézkedések megtételét a hatások csökkentésére és minimalizálására.

    (2) Olyan ipari baleset, vagy annak közeli veszélye esetén, amely határon túli hatásokat okoz, illetve okozhat, az érdekelt Felek biztosítják, hogy a hatásokat – amennyiben szükséges együttesen – felmérik a megfelelő válaszintézkedések meghozatala érdekében. Az érdekelt Felek törekednek válaszintézkedéseik összehangolására.

    12. cikk

    Kölcsönös segítségnyújtás

    (1) Ha ipari baleset esetén egyik Félnek segítségre van szüksége, akkor segítséget kérhet a többi Féltől, jelezve az igényelt segítség körét és jellegét. Az a Fél, amelyhez a segítségnyújtás iránti kérelmet címezték haladéktalanul dönt és tájékoztatja a kérelmező Felet arról, hogy olyan helyzetben van-e, hogy a kért segítséget megadhatja, valamint jelzi az általa nyújtható segítség körét és feltételeit.

    (2) Az érdekelt Felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított azonnali segítség biztosításának megkönnyítésében – amennyiben szükséges beleértve az ipari baleset következményeit és hatásait minimalizáló tevékenységeket –, valamint az általános segítségnyújtásában. Amennyiben a Feleknek nincsenek olyan kétoldalú, illetve többoldalú megállapodásaik, amelyek a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó intézkedéseiket tartalmazzák, akkor a segítséget a X. mellékletnek megfelelően kell nyújtani, hacsak a Felek másképp nem egyeznek meg.

    13. cikk

    Felelősség

    A Felek támogatják a felelősség területén a szabályok, kritériumok és eljárások kidolgozására irányuló megfelelő nemzetközi erőfeszítéseket.

    14. cikk

    Kutatás és fejlesztés

    A Felek kezdeményezik az ipari balesetek megelőzésére, a készenlétre és a választevékenységekre vonatkozó kutatásokat, valamint módszertani és technológiai fejlesztéseket, és azokban együttműködnek. Ennek érdekében a Felek ösztönzik és aktívan elősegítik a tudományos és műszaki együttműködést, beleértve a baleseti veszélyek korlátozását, valamint az ipari balesetek megelőzését és azok következményeinek csökkentését célzó, kevésbé veszélyes eljárásokra irányuló kutatást.

    15. cikk

    Információcsere

    A Felek többoldalú, illetve kétoldalú szinten kicserélik az ésszerűen beszerezhető információkat, beleértve a XI. mellékletben foglalt elemeket is.

    16. cikk

    Technológiacsere

    (1) A Felek törvényeikkel, egyéb rendelkezéseikkel és gyakorlataikkal összhangban megkönnyítik az ipari balesetek hatásainak megelőzésére, a készenlétre és a választevékenységekre vonatkozó technológiák cseréjét, különösen az alábbiak elősegítésén keresztül:

    a) a különböző pénzügyi alapokon rendelkezésre álló technológiák cseréje;

    b) közvetlen ipari kapcsolatok és együttműködés;

    c) információ- és tapasztalatcsere;

    d) műszaki segítség nyújtása.

    (2) Az e cikk 1. bekezdésének a) – d) albekezdésében meghatározott tevékenységek elősegítése során a kapcsolat és együttműködés megkönnyítésével a Felek kedvező feltételeket teremtenek azok között a megfelelő szervezetek és magánszemélyek között mind, a privát, mind a közszférában, amelyek képesek technológia, tervezési és gépészeti szolgáltatások, felszerelés vagy pénzügyi eszközök biztosítására.

    17. cikk

    Illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok

    (1) Ezen Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében minden Fél kijelöl, vagy létrehoz egy, vagy több illetékes hatóságot.

    (2) Kétoldalú és többoldalú szintről származó egyéb megállapodásainak sérelme nélkül, minden Fél kijelöl, vagy létrehoz egy ipari baleset esetén a 10. cikk szerinti értesítést szolgáló kapcsolattartó pontot, valamint egy kapcsolattartó pontot a 12. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtáshoz. E kapcsolattartó pontok lehetőleg essenek egybe.

    (3) Ezen Egyezmény adott Félre vonatkozó hatálybalépésének időpontját követő három hónapon belül, a 20. cikkben meghatározott Titkárságon keresztül, minden Fél tájékoztatja a többi Felet arról, hogy mely testületet vagy testületeket jelölte ki kapcsolattartó pont(ok)ként, valamint illetékes hatóság(ok)ként.

    (4) A döntés időpontját követő egy hónapon belül a Titkárságon keresztül minden Fél tájékoztatja a többi Felet azokról a változtatásokról, amelyeket az e cikk 3. bekezdése szerinti kijelölés(ek)ben végzett.

    (5) A kapcsolattartó pontjait és a 10. cikk szerinti ipari baleset értesítési-rendszereit minden Fél állandóan működőképes állapotban tartja.

    (6) A kapcsolattartó pontjait és a 12. cikk szerinti segítségnyújtás iránti kérelmek elkészítéséért és fogadásáért, valamint az ajánlatok elfogadásáért felelős hatóságait minden Fél állandóan működőképes állapotban tartja.

    18. cikk

    A Felek Konferenciája

    (1) A Felek képviselői alkotják az Egyezmény Feleinek Konferenciáját és rendszeresen üléseket tartanak. A Felek Konferenciájának első ülését az Egyezmény hatálybalépésének napját követő egy éven belül kell összehívni. Ezt követően a Felek Konferenciáját évente legalább egyszer megtartják, illetve bármely Fél írásbeli kérelmére összehívják, feltéve, hogy a kérelemnek a Titkárság által a Felekhez történő eljuttatását követő hat hónapon belül a Felek legalább egyharmada támogatja a kérelmet.

    (2) A Felek Konferenciája:

    a) vizsgálja az Egyezmény végrehajtását;

    b) tanácsadói feladatokat lát el, amelyek célja a Felek lehetőségeinek erősítése az ipari balesetek határon túli hatásainak megelőzésére, az azokra történő felkészülésre és választevékenységekre, valamint az ipari balesetekkel érintett Felek kérésére történő műszaki segítségnyújtás és tanácsadás biztosításának könnyítése;

    c) szükség szerint munkacsoportokat és egyéb, a célnak megfelelő rendszereket hoz létre az Egyezmény végrehajtásához és fejlesztéséhez kapcsolódó ügyek intézésére, valamint e célból megfelelő tanulmányok és egyéb dokumentációk elkészítésére, és a Felek Konferenciája által figyelembe veendő ajánlások benyújtására;

    d) olyan egyéb feladatköröket tölt be, amelyek az Egyezmény rendelkezései szerint szükségesek lehetnek;

    e) az első ülés alkalmával megtárgyalja, és konszenzussal elfogadja az üléseire vonatkozó eljárási szabályzatát.

    (3) Feladatainak ellátása során a Felek Konferenciája, ha szükségesnek véli, együttműködik más, a témához kapcsolódó nemzetközi szervezetekkel is.

    (4) Első ülése alkalmával a Felek Konferenciája meghatározza munkaprogramját, különös tekintettel a XII. mellékletben felsorolt tételekre. A Felek Konferenciája határoz a munkamódszerről is, beleértve a nemzeti központok igénybevételét és a kapcsolódó nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, valamint létrehoz egy olyan rendszert, amelynek célja az Egyezmény végrehajtásának könnyítése, különösen a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozóan ipari baleset alkalmával, és építve a témához tartozó nemzetközi szervezetekben meglévő, hasonló tevékenységekre. A munkaprogram részeként a Felek Konferenciája vizsgálja a meglévő nemzeti, regionális és nemzetközi központokat, valamint egyéb szervezeteket és programokat, amelyek célja az ipari balesetek megelőzésénél, a készenlétnél és a válaszintézkedéseknél az információk és tevékenységek egyeztetése. A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy mely további nemzetközi intézmények, illetve központok lennének szükségesek a XII. mellékletben felsorolt feladatok végrehajtásához.

    (5) Első ülése alkalmával a Felek Konferenciája megvizsgálja azokat az eljárásokat, amelyek kedvezőbb feltételeket teremtenek az ipari balesetek hatásainak megelőzésére, az azokra való készenlétre és ezek kiküszöbölésére szolgáló technológiák cseréjéhez.

    (6) A Felek Konferenciája iránymutatásokat és kritériumokat fogad el a veszélyes tevékenységek azonosításának megkönnyítése érdekében, az ezen Egyezményben foglaltak céljából.

    19. cikk

    Szavazati jog

    (1) Az e cikk (2) bekezdésében előírtak kivételével az Egyezmény minden Fele egy szavazattal rendelkezik.

    (2) A hatáskörükbe tartozó ügyekben a 27. cikk szerinti regionális gazdasági integrációs szervezetek olyan számú szavazattal gyakorolhatják szavazati jogukat, ami egyenlő azoknak a tagállamaiknak a számával, ahányan Felei ezen Egyezménynek. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha a tagállamaik gyakorolják sajátjaikat, és viszont.

    20. cikk

    Titkárság

    Az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára a következő titkársági feladatokat látja el:

    a) összehívja és előkészíti a Felek üléseit;

    b) jelentéseket és egyéb, az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kapott információkat juttat el a Felek részére;

    c) ellátja a Felek által meghatározott egyéb feladatokat.

    21. cikk

    A viták rendezése

    (1) Ha az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban két, vagy több Fél között vita alakul ki, akkor a megoldást tárgyalások, vagy bármely más, a vitában érintett Felek által elfogadható vitarendezési eljárás útján próbálják elérni.

    (2) Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, vagy a hozzá való csatlakozáskor, illetve a későbbiekben bármikor egy Fél írásban nyilatkozhat a Letéteményesnek, hogy az e cikk (1) bekezdésnek megfelelően nem megoldott vitára vonatkozóan kötelezőnek fogadja el a következő vitarendezési módszerek közül az egyiket, illetve mindkettőt, bármely olyan Féllel kapcsolatban, aki elfogadja ugyanazokat a kötelezettségeket:

    a) a vita beterjesztése a Nemzetközi Bírósághoz;

    b) a XIII. mellékletben meghatározott eljárás szerinti választottbíráskodás.

    (3) Ha a vitában érintett Felek elfogadták az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mindkét vitarendezési módot, akkor a vitát csak a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni, kivéve ha a vitában érintett Felek másképp állapodnak meg.

    22. cikk

    Az információszolgáltatás korlátozása

    (1) Ezen Egyezmény rendelkezései nem érintik a Feleknek a személyes adatokra, az ipari és kereskedelmi titoktartásra, beleértve a szellemi tulajdont, illetve a nemzetbiztonságra vonatkozó információk védelmére szolgáló nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikből vagy elfogadott jogi gyakorlataikból, és az alkalmazandó nemzetközi rendelkezésekből eredő jogait és kötelezettségeit.

    (2) Ha egy Fél mégis úgy dönt, hogy átadja ezeket a védett információkat egy másik Fél számára, az ilyen védett információkat kapó Fél tiszteletben tartja a kapott információk bizalmas voltát, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett az információkat rendelkezésre bocsátották és csak azokra a célokra használja fel az információkat, amelyekre azokat átadták.

    23. cikk

    Végrehajtás

    A Felek rendszeresen jelentést készítenek ezen Egyezmény végrehajtásáról.

    24. cikk

    Kétoldalú és többoldalú megállapodások

    (1) Ezen Egyezményből adódó kötelezettségeik végrehajtása érdekében a Felek továbbra is részt vehetnek a már létező két- vagy többoldalú megállapodásokban, illetve egyéb megegyezésekben, illetve újakba léphetnek be.

    (2) Ezen Egyezmény rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokban adott esetben az ezen Egyezmény által előírtaknál szigorúbb intézkedéseket tegyenek.

    25. cikk

    A mellékletek státusa

    Az Egyezmény mellékletei az Egyezmény szerves részét képezik.

    26. cikk

    Az Egyezmény módosításai

    (1) Bármely Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását.

    (2) Az Egyezmény javasolt módosításainak szövegét írásban kell benyújtani az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárához, aki ezt az összes Félhez eljuttatja. A következő éves ülésén a Felek Konferenciája megtárgyalja a javasolt módosításokat, feltéve, hogy az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára ezeket a javaslatokat legalább 90 nappal korábban eljuttatta a Felekhez.

    (3) Az Egyezmény módosításaira vonatkozóan – az I. melléklet módosításaitól eltérően, amelyekre az eljárást e cikk (4) bekezdése írja le:

    a) a módosítást az ülésen jelenlévő Felek konszenzussal fogadják el és a letéteményes által az összes Fél számára el kell küldeni megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra;

    b) a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás okiratait a letéteményesnél kell letétbe helyezni. Az e cikknek megfelelően elfogadott módosítások az elfogadó Felek számára a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás 16. okiratának a letéteményes által történő átvételének napját követő 90. napon lépnek hatályba;

    c) ezután a többi Fél számára a módosítások az azt követő 90. napon lépnek hatályba, amikor az adott fél letétbe helyezi a módosítások megerősítésének, elfogadásának vagy jóváhagyásának okiratait.

    (4) Az I. melléklet módosításaira vonatkozóan:

    a) a Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzussal megállapodásra jussanak. Ha az egyhangú döntés elérésére vonatkozó minden erőfeszítés ellenére nem sikerült megállapodásra jutni, akkor a módosításokat – utolsó lehetőségként – az ülésen jelenlévő és szavazó Felek kilenctized arányú többségi szavazatával kell elfogadni. A Felek Konferenciája által elfogadott módosításokat közölni kell a Felekkel, és jóváhagyásra kell javasolni azokat;

    b) az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára által közölt módosítások közlésének napját követő 12 hónap lejárta után az I. melléklet módosításai hatályba lépnek az Egyezmény azon Feleire vonatkozóan, akik nem tettek bejelentést e cikk (4) bekezdése c) pontjának rendelkezései szerint, feltéve, hogy legalább 16 Fél nem tett ilyen bejelentést;

    c) bármely Fél, amely nem tudja az Egyezmény I. mellékletének módosítását jóváhagyni, az elfogadás közlésének napját követő 12 hónapon belül erről írásban értesíti az Európai Gazdasági Bizottság ügyvivő titkárát. Az ügyvivő titkár az ilyen jellegű értesítésekről késedelem nélkül értesíti az összes Felet. Egy Fél bármikor helyettesítheti a korábbi bejelentését elfogadással, és akkor az I. melléklet módosítása azonnal hatályba lép az adott Félre vonatkozóan;

    d) e bekezdés alkalmazásában a "jelenlévő és szavazó Felek" azok a Felek, amelyek jelen vannak és igennel vagy nemmel szavaznak.

    27. cikk

    Aláírás

    Ezen Egyezmény Helsinkiben, 1992. március 17-től 1992. március 18-ig, ezt követően pedig New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén 1992. szeptember 18-ig áll nyitva aláírásra az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai számára, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-án kelt 36(IV) számú határozata 8. bekezdésének értelmében az Európai Gazdasági Bizottságban konzultatív státusszal rendelkező államok számára, továbbá olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyeket az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagállamai alkotnak, és amelyekre tagállamaik az Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, ideértve az ezen ügyek tekintetében szerződés megkötésére vonatkozó hatáskört is.

    28. cikk

    Letéteményes

    Ezen Egyezmény letéteményeseként az Egyesült Nemzetek Főtitkára jár el.

    29. cikk

    Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

    (1) Az Egyezményt az aláíró államoknak és a 27. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezeteknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

    (2) Ezen Egyezmény nyitva áll a 27. cikkben meghatározott államok és szervezetek csatlakozására.

    (3) Minden olyan, a 27. cikkben meghatározott szervezetet, amely úgy válik az Egyezmény Részesévé, hogy tagállamai közül egyik sem Részese ezen Egyezménynek, az Egyezmény szerinti összes kötelezettség terheli. Az olyan szervezetek esetében, amelyek tagállamai közül egy vagy több Részese ezen Egyezménynek, a szervezet és annak tagállamai döntenek az Egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó külön, egyéni felelősségeikről. Az ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak az Egyezmény szerinti jogok párhuzamos gyakorlására.

    (4) A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okirataikban a 27. cikkben meghatározott regionális gazdasági integrációs szervezetek rögzítik az Egyezmény által szabályozott ügyekre vonatkozó hatáskörüket. A szervezetek értesítik a letéteményest hatáskörük lényeges módosításáról is.

    30. cikk

    Hatálybalépés

    (1) Ezen Egyezmény a 16. megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lép hatályba.

    (2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a 27. cikkben meghatározott szervezet által letétbe helyezett bármely okirat nem számít az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezetteken felüli, újabb okiratnak.

    (3) Minden olyan a 27. cikkben meghatározott állam illetve szervezet számára, amely a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá ezt az Egyezményt, illetve csatlakozik hozzá, az Egyezmény az ilyen állam, vagy szervezet általi megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lép hatályba.

    31. cikk

    Felmondás

    (1) Azt a napot követő három év elteltével, amikor egy Félre vonatkozóan ezen Egyezmény hatályba lépett, az adott Fél a letéteményesnek adott írásbeli értesítés útján bármikor felmondhatja az Egyezményt. Az ilyen felmondás az attól a naptól számított 90. napon lép hatályba, amikor a letéteményes az értesítést átvette.

    (2) Az ilyen felmondások nem érintik a 4. cikk alkalmazását arra a tevékenységre, amelyre vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesítést adtak át, illetve a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyeztetési kérelmet adtak be.

    32. cikk

    Hiteles szövegek

    Az Egyezmény eredetijét, amelynek angol, francia és orosz szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.

    FENTIEK HITELÉÜL az alulírott felhatalmazottak aláírták ezt az Egyezményt.

    Kelt Helsinkiben, az ezerkilencszázkilencvenkettedik év március havának tizenhetedik napján.

    --------------------------------------------------

    I. MELLÉKLET

    A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ VESZÉLYES ANYAGOK

    Az alábbiakban meghatározott mennyiségek minden egyes tevékenységre, illetve tevékenységcsoportra vonatkoznak. Amennyiben az I. részben mennyiségi tartományokat adnak meg, ott a küszöbmennyiségeket a tartományok maximális mennyiségei jelentik. Az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel, eltérő módosítás hiányában, minden tartományban a megadott legkisebb érték válik a küszöbmennyiséggé.

    Amennyiben egy, a II. részben megnevezett anyag, vagy készítmény az I. rész kategóriáinak valamelyikébe is beletartozik, a II. részben meghatározott küszöbmennyiséget kell alkalmazni.

    A veszélyes tevékenységek meghatározására a Felek figyelembe veszik a szóban forgó veszélyek súlyosbodásának előrelátható lehetőségeit, valamint a veszélyes anyagok mennyiségeit és azok egymáshoz való közelségét akár egy, akár több üzemeltető kezelésében vannak.

    I. RÉSZ

    A II. részben külön meg nem nevezett anyagok és készítmények kategóriái

    Kategória | Küszöbmennyiség (tonna) |

    | |

    1. | Gyúlékony gázok (la) beleértve a cseppfolyós propángázt | 200 |

    2. | Könnyen gyulladó folyadékok (lb) | 50000 |

    3. | Erősen mérgező (lc) | 20 |

    4. | Mérgező (ld) | 500-200 |

    5. | Oxidáló hatású (le) | 500-200 |

    6. | Robbanásveszélyes (lf) | 200-50 |

    7. | Gyúlékony folyadékok (lg) (különleges nyomás- és hőmérsékleti viszonyok mellett kezelve) | 200 |

    8. | Környezetre veszélyes (lh) | 200 |

    II. RÉSZ

    Megnevezett anyagok

    Anyag | Küszöbmennyiség (tonna) |

    | |

    1. | Ammónia | 500 |

    2. | a)Ammónium-nitrát (2) | 2500 |

    b)Ammónium-nitrát műtrágya alakjában (3) | 10000 |

    3. | Akrilnitril | 200 |

    4. | Klór | 25 |

    5. | Etilén-oxid | 50 |

    6. | Hidrogén-cianid | 20 |

    7. | Hidrogén-fluorid | 50 |

    8. | Hidrogénszulfid | 50 |

    9. | Kéndioxid | 250 |

    10. | Kéntrioxid | 75 |

    11. | Alkilólom | 50 |

    12. | Foszgén | 0,75 |

    13. | Metil-izocianát | 0,15 |

    MEGJEGYZÉSEK

    LD50 (orális) [2] mg/kg testtömeg LD50 ≤ 25 | LD50 (dermális) [3] mg/kg testtömeg LD50 ≤ 50 | LC50 mg/l (belélegzés) [4] LC50 ≤ 0,5. |

    c) 2 táblázat

    Diszkriminatív dózis mg/kg testtömeg | < 5 |

    ahol az anyag akut orális toxicitását állatokra a fix-dózis eljárás alkalmazásával határozták meg. |

    d) Mérgező:

    anyagok, amelyek tulajdonságai megfelelnek az alábbi 3. vagy 4. táblázatban közölteknek és amelyek fizikai és kémiai tulajdonságaik miatt képesek ipari baleseti veszélyek előidézésére;

    3. táblázat

    LD50 (orális) [5] mg/kg testtömeg 25 < LD50 ≤ 200 | LD50 (dermális) [6] mg/kg testtömeg 50 < LD50 ≤ 400 | LC50 mg/l (belélegzéssel) [7] 0,5 < LC50 ≤ 2 |

    4. táblázat

    Diszkriminatív dózis mg/kg testtömeg | = 5 |

    ahol az anyag akut orális toxicitását állatokra a fix-dózis eljárás alkalmazásával határozták meg. |

    e) Oxidáló hatású:

    anyagok, amelyek más anyagokkal, főként gyúlékony anyagokkal való érintkezésük során erős exotermikus reakciót idéznek elő;

    f) Robbanásveszélyes:

    anyagok, amelyek láng hatására robbanhatnak, illetve amelyek a dinitrobenzolnál érzékenyebbek rázkódásra vagy dörzsölésre;

    g) Gyúlékony folyadékok:

    anyagok, amelyek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb és amelyek nyomás alatt cseppfolyósak maradnak, amelyeknél bizonyos feldolgozási feltételek, mint például nagy nyomás és magas hőmérséklet, ipari baleset veszélyét idézhetik elő;

    h) Környezetre veszélyes:

    anyagok, amelyek vízi környezetre nézve az 5. táblázatnak megfelelő akut toxicitási értékeket mutatnak.

    5. táblázat

    Amennyiben az anyag nem könnyen lebontható, illetve a log. Pow > 3,0 (kivéve, ha a kísérletileg meghatározott BCF < 100).

    [8] [9] [10]

    LC50 [8] mg/l LC50 ≤ 10 | EC50 [9] mg/l EC50 ≤10 | IC50 [10] mg/l IC50 ≤ 10 |

    i) LD (lehtal dose) – halálos dózis;

    j) LC (lethal concentration) – halálos koncentráció;

    k) EC (effective concentration) – effektív koncentráció;

    l) IC (inhibiting concentration) – gátló koncentráció;

    m) Pow (partition coefficient octanol/water) – oktanol/víz megoszlási együttható;

    n) BCF (bioconcentration factor) – biokoncentrációs tényező.

    [1] [11] [12] [13]

    [2] Orális LD50 patkányokra.

    [3] Dermális LD50 patkányokra vagy nyulakra.

    [4] Inhalációs LC50 (négy órán át) patkányokra.

    [5] Orális LD50 patkányokra.

    [6] Dermális LD50 patkányokra vagy nyulakra.

    [7] Inhalációs LC50 (négy órán át) patkányokra.

    [8] LC50 halakra (96 óra).

    [9] EC50 daphniára (48 óra).

    [10] IC50 algákra (72 óra).

    [1]

    [11] Ezt kell alkalmazni az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát keverékeire, ahol az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom > 28 tömegszázalék, valamint az ammónium-nitrát vizes oldataira, ahol az ammónium-nitrát koncentrációja > 90 tömegszázalék.

    [12] Ezt kell alkalmazni a tisztán ammónium-nitrát műtrágyára és az összetett műtrágyákra, ahol az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom > 28 tömegszázalék (az összetett műtrágya az ammónium-nitrátot foszfáttal és/vagy káliummal együtt tartalmazza).

    [13] Az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket és készítményeket ugyanolyan módon kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, kivéve, ha már nem mutatják ugyanazokat a tulajdonságokat, és határon túli hatások kiváltására nem alkalmasak.

    --------------------------------------------------

    II. MELLÉKLET

    A 4. és 5. cikkek szerinti vizsgálóbizottsági eljárás

    1. A megkereső Fél/Felek értesíti(k) a Titkárságot arról, hogy kérdést (kérdéseket) nyújtott(ak) be az e melléklet rendelkezéseinek megfelelően létrehozott vizsgálóbizottsághoz. Az értesítés a vizsgálat tárgyát képező ügyet tartalmazza. A Titkárság haladéktalanul tájékoztatja az Egyezmény összes Felét erről az előterjesztésről.

    2. A vizsgálóbizottság három tagból áll. Mind a kérelmező Fél, mind a vizsgálati eljárásban érintett másik Fél kinevez egy-egy tudományos vagy műszaki szakértőt, és az így kinevezett két szakértő közös megállapodás alapján kijelöl egy harmadik szakértőt, aki a vizsgálóbizottság elnöke lesz. Az utóbbi nem lehet a vizsgálati eljárásban érintett Felek egyikének sem az állampolgára, és korábban semmilyen minőségben sem foglalkozhatott az üggyel.

    3. Ha a második szakértő kinevezését követő két hónapon belül nem jelölik ki a vizsgálóbizottság elnökét, akkor bármely Fél kérésére, egy további kéthónapos időszakon belül az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára jelöli ki az elnököt.

    4. Ha a vizsgálati eljárásban érintett Felek valamelyike a Titkárságtól kapott értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem nevez ki szakértőt, akkor a másik fél tájékoztathatja az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárát, aki egy további kéthónapos időszakon belül kijelöli a vizsgálóbizottság elnökét. A kijelöléskor a vizsgálóbizottság elnöke felkéri azt a felet, amelyik nem nevezett ki szakértőt, hogy ezt egy hónapon belül tegye meg. Ha ezalatt az időszak alatt ezt nem teszi meg, akkor az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárát, aki egy további kéthónapos időszakon belül kinevezi a szakértőt.

    5. A vizsgálóbizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

    6. Feladatai végrehajtása érdekében a vizsgálóbizottság minden szükséges intézkedést megtehet.

    7. A vizsgálati eljárásban érintett Felek megkönnyítik a vizsgálóbizottság munkáját, különösen azzal, hogy az összes rendelkezésükre álló eszközzel:

    a) biztosítják a vizsgálóbizottság számára az összes vonatkozó iratot, anyagot és információt;

    b) lehetővé teszik a vizsgálóbizottság számára, hogy szükség esetén tanúkat vagy szakértőket idézzen be, és megkaphassa azok bizonyítékait.

    8. A Felek és a szakértők megőrzik a vizsgálóbizottság munkája során bizalmasan megkapott összes információ bizalmas jellegét.

    9. Ha a vizsgálati eljárásban érintett Felek egyike nem jelenik meg a vizsgálóbizottság előtt, illetve nem mutatja be álláspontját, a másik fél kérheti a vizsgálóbizottságtól az eljárások folytatását és munkájának elvégzését. Egy fél távolléte, illetve egy fél álláspontjának elmaradása nem képezi a vizsgálóbizottság munkája folytatásának és befejezésének akadályát.

    10. Hacsak az ügy sajátos körülményei miatt a vizsgálóbizottság másképp nem dönt, a vizsgálóbizottság költségeit, beleértve tagjai díjazását, a vizsgálati eljárásban érintett Felek egyenlő arányban viselik. A vizsgálóbizottság nyilvántartást vezet az összes költségről és arról egy végelszámolást ad át a Felek számára.

    11. Bármely Fél, amelynek tényleges érdeke fűződik a vizsgálati eljárás tárgyát képező ügyhöz, és amelyet az ügyben kinyilvánított vélemény érinthet, a vizsgálóbizottság jóváhagyásával bekapcsolódhat az eljárásokba.

    12. Az eljárási kérdésekről a vizsgálóbizottság a tagok többségi szavazatával hoz döntést. A vizsgálóbizottság végső véleménye tükrözi a tagjai többségének nézetét és tartalmazza az eltérő nézetet is.

    13. A vizsgálóbizottság a létrehozását követő két hónapon belül kinyilvánítja végső véleményét, hacsak nem találja szükségesnek ezt a határidőt egy két hónapot meg nem haladó időszakkal meghosszabbítani.

    14. A vizsgálóbizottság végső véleménye elfogadott tudományos elveken alapul. A végső véleményt a vizsgálóbizottság eljuttatja a vizsgálatban érintett Felekhez és a Titkársághoz.

    --------------------------------------------------

    III. MELLÉKLET

    A 4. CIKK SZERINTI ELJÁRÁSOK

    1. A származási Fél e melléklet 2-5. bekezdéseinek megfelelően egyeztetést kérhet egy másik Féllel annak meghatározására, hogy az adott Fél érintett Fél-e.

    2. Egy tervezett, illetve meglévő veszélyes tevékenységre vonatkozóan a megfelelő és hatékony egyeztetések biztosítása érdekében a származási Fél a lehető leghamarabb, de legkésőbb akkor, amikor a saját nyilvánosságát tájékoztatja a tervezett, illetve meglévő veszélyes tevékenységről, biztosítja azoknak a Feleknek a megfelelő szinteken való értesítését, amelyekről úgy gondolja, hogy érintett Felek lehetnek. A meglévő veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az ilyen értesítést legkésőbb ezen Egyezménynek a származási Félre vonatkozó hatálybalépését követő két éven belül kell megtenni.

    3. Az értesítés többek között az alábbiakat tartalmazza:

    a) a veszélyes tevékenységre vonatkozó információk, beleértve az összes rendelkezésre álló információt vagy jelentést, mint például a 6. cikknek megfelelően kapott információk, egy ipari baleset esetén a veszélyes tevékenység lehetséges határon túli hatásaira vonatkozóan;

    b) ésszerű határidő feltüntetése, amelyen belül e melléklet 4. bekezdésének megfelelően válasz szükséges, figyelembe véve a tevékenység jellegét;

    valamint tartalmazhatja az e melléklet 6. bekezdésében meghatározott információkat.

    4. Az értesített Felek az értesítésben meghatározott határidőn belül válaszolnak a származási Félnek, igazolva az értesítés átvételét, és jelezve, hogy részt kívánnak-e venni az egyeztetésben.

    5. Ha az értesített Fél azt jelzi, hogy nem kíván részt venni az egyeztetésben, illetve, ha az értesítésben meghatározott határidőn belül nem válaszol, a melléklet következő bekezdéseiben rögzített rendelkezések nem alkalmazandók. Ilyen körülmények között a származási Fél joga nem sérül arra vonatkozóan, hogy meghatározza, hogy a saját nemzeti törvényei és gyakorlata alapján végez-e értékelést és elemzést.

    6. Amikor a származási Fél megkapja az érintett Fél válaszát, amely jelezi, hogy részt kíván venni az egyeztetésben, a származási Fél, ha addig még nem tette meg, az értesített Fél számára biztosítja a következőket:

    a) az elemzés ütemtervére vonatkozó megfelelő információk, beleértve az észrevételek közlésére vonatkozó ütemtervet is;

    b) a veszélyes tevékenységre, valamint ipari baleset esetén annak határon túli hatásaira vonatkozó megfelelő információk;

    c) a lehetséges határon túli hatásokat tartalmazó jelentések, illetve információk értékelésében való részvétel lehetősége.

    7. Amennyiben az ilyen információk nélkülözhetetlenek a felmérés, az elemzés és az intézkedések előkészítése érdekében, a származási Fél kérésére az érintett Fél az előbbi rendelkezésére bocsátja az érintett Fél fennhatósága alá tartozó, arra a területre vonatkozó beszerezhető információkat, amelyet a tevékenység érinthet. Az információkat azonnal, és ahol ilyen létezik, egy közös testület közvetítésével adják meg.

    8. A származási Fél közvetlenül, vagy ahol ilyen létezik, egy közös testület közvetítésével átadja az érintett Fél számára az V. melléklet 1. és 2. bekezdéseiben meghatározott elemzési és értékelési anyagokat.

    9. Azokon a területeken, ahol valószínű, hogy a veszélyes tevékenység hatása érezhető, az érdekelt Felek tájékoztatják a nyilvánosságot, valamint intézkednek az elemzési és értékelési anyagok nyilvánossághoz és a megfelelő területek hatóságaihoz történő eljuttatásáról. A Felek biztosítják számukra a lehetőséget a veszélyes tevékenységgel kapcsolatban észrevételeik, ellenvetéseik kifejtésére, valamint intézkednek arról, hogy nézeteik ésszerű határidőn belül eljussanak a származási Fél illetékes hatóságához, akár közvetlenül, vagy ahol szükséges a származási Félen keresztül.

    10. Az elemzési és értékelési anyagok elkészülte után a származási Fél késedelem nélkül egyeztet az érintett Féllel, többek között a veszélyes tevékenység ipari baleset esetén fellépő határon túli hatásairól, valamint a hatások csökkentésére, illetve megszüntetésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatban. Az egyeztetések a következőkre vonatkozhatnak:

    a) a veszélyes tevékenység lehetséges alternatívái beleértve a nem-cselekvés, azaz a tevékenységgel való felhagyás alternatíváját, valamint a származási Fél költségén a határon túli hatások mérséklésére irányuló intézkedések;

    b) a határon túli hatások csökkentésére vonatkozó lehetséges kölcsönös segítségnyújtás egyéb formái;

    c) bármely egyéb, vonatkozó ügy.

    Az ilyen egyeztetések kezdetekor az érdekelt Felek ésszerű időkeretről egyeznek meg az egyeztetési időszak tartamára vonatkozóan. Az ilyen egyeztetések bármelyike végezhető megfelelő közös testületen keresztül, amennyiben ilyen létezik.

    11. Az érdekelt Felek biztosítják, hogy kellő súllyal veszik számításba az elemzéseket és az értékeléseket, valamint az e melléklet 9. bekezdésének megfelelően kapott észrevételeket, és az e melléklet 10. bekezdésében meghatározott egyeztetések eredményeit is.

    12. A származási Fél értesíti az érintett Feleket a tevékenységre vonatkozó bármely döntésről, azokkal az indokokkal és megfontolásokkal együtt, amelyeken a döntés alapult.

    13. Ha egy érdekelt Fél számára a veszélyes tevékenység határon túli hatásaira vonatkozóan olyan további fontos információ válik hozzáférhetővé, ami akkor nem állt rendelkezésre, amikor a tevékenységgel kapcsolatos egyeztetéseket tartották, a Fél haladéktalanul tájékoztatja az érdekelt másik Felet, illetve Feleket. Ha az érdekelt Felek egyike úgy kívánja, új egyeztetéseket tartanak.

    --------------------------------------------------

    IV. MELLÉKLET

    A 6. CIKK SZERINTI MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK

    A nemzeti jogszabályoknak és joggyakorlatnak megfelelően a Felek, az illetékes hatóságok, és az üzemeltetők vagy ezek együttesen a következő intézkedéseket hajthatják végre:

    1. általános, illetve speciális biztonsági célkitűzések meghatározása;

    2. a biztonsági intézkedésekre és biztonsági szabványokra vonatkozó jogszabályok, illetve iránymutatások elfogadása;

    3. a speciális megelőző intézkedéseket megkövetelő veszélyes tevékenységek azonosítása, amely intézkedések tartalmazhatnak engedélyezési, illetve jóváhagyási rendszert;

    4. a veszélyes tevékenységekre vonatkozó kockázatelemzések illetve biztonsági tanulmányok értékelése, valamint cselekvési terv a szükséges intézkedések végrehajtására;

    5. a kockázatok értékeléséhez szükséges információk biztosítása az illetékes hatóságok számára;

    6. a legmegfelelőbb technológia alkalmazása az ipari balesetek megelőzése, valamint az emberek és a környezet védelme érdekében;

    7. a veszélyes tevékenységben az üzemszerű és rendkívüli körülmények között a helyszínen részt vevő összes személy megfelelő oktatásának és képzésének vállalása az ipari balesetek megelőzése érdekében;

    8. a biztonsági rendelkezések hatékony végrehajtására és fenntartására hivatott belső vezetési struktúrák és gyakorlatok kialakítása;

    9. a veszélyes tevékenységek felügyelete és ellenőrzése, valamint vizsgálatok végzése.

    --------------------------------------------------

    V. MELLÉKLET

    ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

    1. A veszélyes tevékenység elemzésének és értékelésének terjedelme és mélysége attól függ, hogy milyen céllal végzik.

    2. A következő táblázat bemutatja, hogy a felsorolt célokkal kapcsolatban a vonatkozó cikkek alkalmazásában mely szempontokat kell elemezni és az értékelés során figyelembe venni:

    Az elemzés célja | Figyelembe veendő szempontok |

    Vészhelyzetre vonatkozó tervezés a 8. cikk szerint | 1.A helyszínen lévő veszélyes anyagok mennyisége és tulajdonságai2.A veszélyes tevékenységből kifolyólag lehetségesen bekövetkező ipari balesetek reprezentatív mintáinak rövid, leíró jellegű ismertetései (forgatókönyvei), feltüntetve mindegyiknek a valószínűségét3.Minden ismertetésre vonatkozóan:a)a kibocsátás körülbelüli mennyisége;b)a következmények kiterjedése és súlyossága, kedvező és kedvezőtlen körülmények között, mind az emberekre, mind a nem-emberi környezetre vonatkozóan, beleértve a kialakult veszélyzónák kiterjedését;c)az az időintervallum, amin belül a kiváltó eseménytől számítva az ipari baleset kialakulhat;d)a kiterjedés valószínűségének csökkentésére hozható bármely intézkedés4.A környék népességének nagysága és eloszlása, beleértve a veszélyzónában lehetséges nagyobb népességkoncentrációkat5.A népesség kora, mozgathatósága és érzékenysége |

    Döntéshozatal a helykiválasztásról a 7. cikk szerint | A fenti 1-5. tételeken felül: 6.Az emberekben és a környezetben okozott károsodások súlyossága, a kibocsátás jellegétől és körülményeitől függően7.A veszélyes tevékenység helyszínétől való azontávolság, ahol ipari baleset esetén még valószínűleg az emberekre és a környezetre káros hatások léphetnek fel8.Ugyanezek az információk, de nemcsak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan, hanem a tervezett, illetve előre látható jövőbeni fejlesztésekre vonatkozóan |

    A nyilvánosság tájékoztatása a 9. cikk szerint | A fenti 1-4. tételeken felül: 9.Azok az emberek, akiket az ipari baleset érinthet |

    Megelőző intézkedések a 6. cikk szerint | A fenti 4-9. tételeken felül a megelőző intézkedésekhez az 1-3. tételekben meghatározott leírások és értékelések részletesebb változataira van szükség. Azokon a leírásokon és értékeléseken felül a következőket is érinteni kell 10.Azok a mennyiségek és feltételek, amelyek szerint a veszélyes anyagokkal foglalkoznak11.A súlyos következményekkel járó ipari balesettípusokra vonatkozó ismertetések (forgatókönyvek) jegyzéke annak érdekében, hogy az tartalmazza az események lehetséges méreteinek teljes skáláját lefedő példákat, valamint az egymáshoz közeli tevékenységekből származó lehetséges hatásokat is.12.Minden ismertetésre (forgatókönyvre) vonatkozóan azoknak az eseményeknek a leírása, amelyek ipari balesetet válthatnak ki, és azok a fokozatok, amelyek révén eszkalálódhat.13.Legalább egy általánosságban végzett értékelés az egyes fokozatok bekövetkezésének valószínűségére vonatkozóan, figyelembe véve a 14. tétel intézkedéseit14.A megelőző intézkedések leírása, mind a felszerelések, mind az egyes fokozatok bekövetkezte valószínűségének csökkentésére kidolgozott tevékenységek tekintetében15.Értékelése a normál működési feltételektől való eltérés hatásainak, valamint vészhelyzet esetén a veszélyes tevékenység teljes vagy részleges biztonságos leállítására irányuló tevékenységnek, valamint a személyzet kiképzése szükségességének, annak biztosítása érdekében, hogy a potenciálisan súlyos eltéréseket korai stádiumban felismerjék és megtegyék a megfelelő intézkedéseket16.Értékelés arra vonatkozóan, hogy a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó módosítások, javítási és karbantartási munkák milyen mértékben veszélyeztetik az ellenőrzési intézkedéseket, valamint, hogy milyen intézkedések szükségesek az ellenőrzés fenntartásának biztosítása érdekében. |

    --------------------------------------------------

    VI. MELLÉKLET

    DÖNTÉSHOZATAL A HELYKIVÁLASZTÁSRÓL A 7. CIKK SZERINT

    A következők tartalmazzák azokat a szempontokat, amelyeket a 7. cikk szerint javasolt megfontolni:

    1. a kockázatelemzés és értékelés eredményei, beleértve azon terület fizikai tulajdonságainak az V. melléklet szerinti értékelését, amelyen a veszélyes tevékenységet tervezik;

    2. az egyeztetések, valamint a nyilvánosság részvételére irányuló eljárások eredményei;

    3. a származási Fél területén meglévő veszélyes tevékenységre vonatkozóan az érintett Fél területén végzett bármely fejlesztés okozta kockázatnövekedés, illetve -csökkenés vizsgálata;

    4. a környezeti kockázatok értékelése, beleértve bármely határon túli hatást is;

    5. azoknak az új veszélyes tevékenységeknek az értékelése, amelyek kockázat forrásai lehetnek;

    6. az új veszélyes tevékenységek és a meglévőkben történő jelentős módosítások esetén a kialakult népességi központoktól való biztonságos távolságban történő építésnek, valamint a veszélyes tevékenységek körül biztonsági terület kialakításának megfontolása; az ilyen területeken belül közelről meg kell vizsgálni azokat a tényezőket, amelyek a kockázatnak kitett népesség növekedését okoznák, illetve a kockázat súlyosságát egyéb módon növelnék.

    --------------------------------------------------

    VII. MELLÉKLET

    VESZÉLYHELYZETRE VONATKOZÓ KÉSZENLÉTI INTÉZKEDÉSEK A 8. CIKK SZERINT

    1. Az ipari balesetekre vonatkozó átfogó és hatékony válaszintézkedések biztosítása érdekében mind a helyszíni, mind a helyszínen kívüli készenléti terveket egyeztetni szükséges.

    2. A készenléti tervek célszerűen tartalmazzák a vészhelyzetek hatásainak továbbterjedésének megakadályozásához és azok határon túli hatásainak megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Továbbá tartalmazniuk kell az emberek figyelmeztetésére, és ahol szükséges, azok kitelepítésére vonatkozó intézkedéseket, egyéb óv-, illetve mentőintézkedéseket, valamint egészségügyi szolgáltatásokat is.

    3. A készenléti tervek a műszaki és szervezési tevékenységek leírására vonatkozóan olyan részleteket tartalmazzanak a helyszíni személyzet, a helyszínen kívül esetlegesen érintett emberek, valamint a mentőalakulatok számára, amelyek a határon túli hatásokat is okozni képes ipari balesetek esetén a válaszintézkedésekhez, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatások megelőzéséhez és mérsékléséhez megfelelőek.

    4. A helyszíni készenléti tervek tartalmazhatják például az alábbiakat:

    a) a veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó helyszíni szervezeti feladatok és felelősség;

    b) ipari baleset, vagy annak közeli valószínűsége esetén a körülmény, illetve esemény ellenőrzése érdekében meghozandó intézkedések leírása, vagy annak részletezése, hogy ezek a leírások hol találhatók;

    c) a rendelkezésre álló felszerelések és források leírása;

    d) a helyszínen kívüli szükségintézkedésért felelős hatóságoknak az ipari balesetről szóló korai stádiumban történő figyelmeztetését biztosító intézkedések, beleértve azon információk típusait, amelyet az első figyelmeztetésnek tartalmaznia kell, valamint a részletesebb információk biztosítására vonatkozó intézkedéseket, amint azok rendelkezésre állnak;

    e) intézkedések a személyzet azon feladatokra történő kiképzésére vonatkozóan, amelyek végrehajtása tőlük elvárható lesz.

    5. A helyszínen kívüli készenléti tervek tartalmazhatják például az alábbiakat:

    a) a veszélyhelyzettel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó helyszínen kívüli szervezeti feladatok és felelősség, beleértve a helyszíni tervekbe történő illesztés módját;

    b) a mentő és egészségügyi személyzet által követendő módszerek és eljárások;

    c) az érintett terület gyors felmérésének módszerei;

    d) intézkedések annak biztosítására, hogy az érintett, illetve a valószínűleg érintett Felek azonnali értesítése az ipari balesetről megtörténjen és hogy ez a kapcsolat a következőkben fennmaradjon;

    e) a terv végrehajtásához szükséges források azonosítása és a koordinációs szabályok;

    f) intézkedések a nyilvánosság tájékoztatása érdekében, adott esetben beleértve a 9. cikk szerinti intézkedéseket a nyilvánosság számára nyújtott információ megerősítésére és ismétlésére vonatkozóan;

    g) képzésekre és gyakorlatokra vonatkozó intézkedések.

    6. A készenléti tervek intézkedéseket tartalmazhatnak a következőkre vonatkozóan: a veszélyes anyagok és a szennyezett anyagok kezelése; begyűjtése; tisztítása; raktározása; eltávolítása, valamint biztonságos ártalmatlanítása; valamint helyreállítás.

    --------------------------------------------------

    VIII. MELLÉKLET

    A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A 9. CIKK SZERINT

    1. A vállalat neve, a veszélyes tevékenység helye, és az információt adó személy azonosítása az általa betöltött beosztás szerint.

    2. A veszélyes tevékenység – beleértve a kockázatokat – ismertetése egyszerű kifejezésekkel.

    3. A veszélyes tevékenységnél használt anyagok és készítmények köznapi elnevezései, vagy gyűjtőnevei, illetve általános veszélybesorolásuk, jelezve azok alapvető veszélyességi tulajdonságait.

    4. Környezeti hatásvizsgálatokból származó általános információk, ha azok rendelkezésre állnak és megfelelőek.

    5. A veszélyes tevékenység során esetlegesen felmerülő ipari baleset jellegére vonatkozó általános információ, beleértve annak népességre és környezetre gyakorolt lehetséges hatásait.

    6. Megfelelő információ arról, hogy ipari baleset esetén az érintett népességet hogyan fogják figyelmeztetni és a folyamatosan tájékoztatni.

    7. Megfelelő információ arról, hogy ipari baleset esetén az érintett népesség miként cselekedjen és viselkedjen.

    8. Megfelelő információ a veszélyes tevékenységgel kapcsolatban tett intézkedésekről, beleértve a segélyszolgálatokkal való kapcsolatot is, az ipari balesetek kezelése, az ipari balesetek súlyosságának csökkentése és azok hatásainak mérséklése érdekében.

    9. A segélyszolgálatok helyszínen kívüli készenléti terveire vonatkozó általános információk, amely tervet annak érdekében dolgoztak ki, hogy leküzdjék a helyszínen kívüli hatásokat, beleértve az ipari balesetek határon túli hatásait is.

    10. Általános információ azokról a különleges követelményekről és feltételekről, amelyeknek a veszélyes tevékenység a megfelelő nemzeti jogszabályoknak és/vagy közigazgatási előírásoknak megfelelően tárgya, beleértve az engedélyezési vagy jóváhagyási rendszereket is.

    11. Annak részletei, hogy további megfelelő információ hol szerezhető be.

    --------------------------------------------------

    IX. MELLÉKLET

    A 10. CIKK SZERINTI IPARI BALESET ÉRTESÍTÉSI-RENDSZEREK

    1. Az ipari baleset értesítési-rendszerek kompatibilis adatátviteli és adatkezelési rendszerek alkalmazásával, előre meghatározott kódoknak megfelelően, lehetővé teszik a lehető leggyorsabb adat- és előrejelzés átvitelt a veszélyhelyzetre való figyelmeztetésre és a válaszintézkedésekre, valamint a határon túli hatások következményeinek csökkentésére és megszűntetésére vonatkozóan, figyelembe véve a különböző szintek eltérő igényeit.

    2. Az ipari baleset értesítési-rendszer a következőket tartalmazza:

    a) az ipari baleset típusa és nagysága, az érintett veszélyes anyagok (amennyiben ismert), valamint lehetséges hatásainak súlyossága;

    b) a baleset bekövetkezésének ideje és pontos helye;

    c) az ipari balesetre adott hatékony válaszhoz szükséges egyéb rendelkezésre álló információk.

    3. Az ipari balesetről szóló értesítést megfelelő időközönként, vagy szükség esetén bármikor, ki kell egészíteni a határon túli hatások alakulására vonatkozó további megfelelő információkkal.

    4. Az ipari baleset értesítési-rendszerek hatékonyságának vizsgálatára rendszeresen próbákat és ellenőrzéseket kell végezni, beleértve az érintett személyzet rendszeres képzését. Az ilyen próbákat, ellenőrzéseket és képzéseket szükség szerint együtt kell végezni.

    --------------------------------------------------

    X. MELLÉKLET

    A 12. CIKK SZERINTI KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

    1. A segítségnyújtás átfogó irányítása, ellenőrzése, koordinálása és felügyelete a segítséget kérő Fél felelőssége. A segítségnyújtásban részt vevő személyzet a segítséget kérő Fél vonatkozó jogszabályai szerint jár el. A segítséget kérő Fél megfelelő hatóságai, mint a segítő Fél által biztosított személyzet és felszerelés közvetlen operatív felügyeletéért felelős hatóságok, a 17. cikk szerint együttműködnek a segítő Fél kijelölt hatóságával.

    2. A segítséget kérő fél Fél, a lehetőségeihez mérten helyi felszereléseket és szolgáltatásokat biztosít a segítségnyújtás szabályszerű és hatékony végzéséhez, valamint biztosítja a segítő Fél által, illetve annak nevében, a területére ilyen célból behozott személyek, felszerelések és anyagok védelmét.

    3. Ha az érdekelt Felek másképp nem egyeznek meg, a segítséget az igénylő Fél költségén biztosítják. A segítő Fél bármikor lemondhat a költségek teljes, vagy részleges megtérítéséről.

    4. A segítséget kérő Fél megtesz minden tőle telhetőt, hogy a segítő Fél, valamint az annak nevében tevékenykedő személyek számára megadja a segítségnyújtás eredményes végrehajtásához szükséges kiváltságokat, mentességeket vagy könnyítéseket. A segítséget kérő Fél nem köteles ezt a rendelkezést a saját állampolgáraira, vagy állandó lakosaira alkalmazni, illetve a fent meghatározott kiváltságokat és mentességeket számukra megadni.

    5. A segítséget kérő, vagy a segítséget nyújtó Fél kérésére a Felek megkönnyítik a segítségnyújtásban részt vevő, megfelelően bejelentett személyeknek, felszereléseknek és eszközöknek a területükön történő áthaladását útban a segítséget kérő Félhez, és onnan vissza.

    6. A segítséget kérő Fél megkönnyíti a segítségetnyújtásban részt vevő, megfelelően bejelentett személyeknek, felszereléseknek és eszközöknek a nemzeti területére történő belépését, ott tartózkodását és onnan való eltávozását.

    7. A segítséget kérő Fél a közvetlenül a nyújtott segítségből eredő tevékenységekre vonatkozóan az igényelt segítségnyújtás folyamán a területén okozott emberi halál, illetve sérülések, a tulajdon károsodásai, veszteségei, vagy a környezeti károk tekintetében a segítő Felet, illetve az annak nevében tevékenykedő személyeket vétlennek tekinti és kárpótolja őket a halálesetekért, az általuk elszenvedett sérülésekért, valamint a segítségben részt vett felszerelésekben és egyéb eszközökben bekövetkezett károsodásokért, vagy veszteségekért. A segítséget kérő Fél felelős a harmadik Fél által a segítő Fél, illetve az annak nevében tevékenykedő személyek ellen benyújtott keresetek intézéséért.

    8. Az érdekelt Felek szorosan együttműködnek a segítségnyújtás műveleteinek eredményeként esetleg kezdeményezett bírósági eljárások és követelések rendezésének megkönnyítése érdekében.

    9. Bármely Fél segítséget kérhet a balesetben érintett személyek orvosi kezeléséhez, vagy másik Fél területén történő ideiglenes elhelyezéséhez.

    10. Az érintett, illetve a segítséget kérő Fél, megfelelő egyeztetések/konzultáció után, értesítés útján bármikor kérheti az ezen Egyezmény alapján kapott, illetve biztosított segítségnyújtás befejezését. Amint egy ilyen kérés beérkezett, az érdekelt Felek egyeztetnek egymással, amely egyeztetés célja a segítség megfelelő befejezésére szolgáló rendelkezések meghozatala.

    --------------------------------------------------

    XI. MELLÉKLET

    INFORMÁCIÓCSERE A 15. CIKK SZERINT

    Az információk a következő elemeket tartalmazzák, amelyek többoldalú és kétoldalú együttműködés tárgyát is képezhetik:

    a) jogalkotási és adminisztratív intézkedések, politikák, a megelőzésre, készenlétre és a válaszintézkedésre szolgáló célkitűzések és prioritások, a veszélyes tevékenységekből eredő ipari balesetek kockázatának csökkentésére – beleértve a határon túli hatások mérséklését – irányuló tudományos tevékenységek és műszaki intézkedések;

    b) a megfelelő szinten más Feleket érintő intézkedések és készenléti tervek;

    c) a megfigyelésre (monitoring), tervezésre, kutatásra és fejlesztésre vonatkozó programok, beleértve azok végrehajtását és felügyeletét;

    d) az ipari balesetek megelőzésére, az azokra való készenlétre és elhárításukra hozott intézkedések;

    e) ipari balesetekben, valamint a határon túli hatásokat okozó ipari balesetekre adott választevékenységben való együttműködésben szerzett tapasztalatok;

    f) a tökéletesebb környezetvédelmet és biztonságot eredményező legjobb elérhető technológiák fejlesztése és alkalmazása;

    g) veszélyhelyzetre irányuló készenléti és válaszintézkedések;

    h) a kockázatok előrejelzésére szolgáló módszerek, beleértve a határon túli hatások megfigyelésére és felmérésére vonatkozó kritériumokat is.

    --------------------------------------------------

    XII. MELLÉKLET

    A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FELADATAI A 18. CIKK 4. BEKEZDÉSE SZERINT

    1. Adat- és információgyűjtés, valamint közreadás

    a) ipari baleset értesítési-rendszer létrehozása és működtetése, amely információt nyújthat az ipari balesetekről és szakértőkről, hogy a szakértőket a lehető leggyorsabban be lehessen vonni a segítségnyújtásba;

    b) adatbank létrehozása és működtetése az ipari balesetekre vonatkozó nélkülözhetetlen információk – beleértve a baleset hatásaira, valamint az alkalmazott intézkedésekre és azok hatékonyságára vonatkozó információkat – befogadására, feldolgozására és közreadására;

    c) a veszélyes anyagok jegyzékének kidolgozása és frissítése, amely azok jellemző tulajdonságait tartalmazza, valamint arra vonatkozó információt, hogy ipari baleset esetén miként kell kezelni azokat;

    d) a szakértők nyilvántartásának létrehozása és frissítése a megelőző, készenléti és válaszintézkedések – ideértve a helyreállítási intézkedéseket – vonatkozásában tanácsadói és más jellegű segítségnyújtására;

    e) a veszélyes tevékenységek jegyzékének frissítése;

    f) az I. melléklet I. részének rendelkezései által érintett veszélyes anyagok jegyzékének összeállítása és frissítése.

    2. Kutatás, képzés és módszertan

    a) az ipari balesetek alapján nyert tapasztalatokon alapuló modellek, valamint a megelőző-, készenléti- és válaszintézkedésekre vonatkozó forgatókönyvek fejlesztése és frissítése;

    b) az oktatás és képzés elősegítése, nemzetközi szimpóziumok szervezése, valamint az együttműködés elősegítése a kutatás és fejlesztés területén.

    3. Műszaki segítségnyújtás

    a) a megelőző, készenléti és válaszintézkedések alkalmazási lehetőségének erősítését célzó tanácsadói szerepek betöltése;

    b) egy Fél kérésére a Fél veszélyes tevékenysége helyszíni ellenőrzésének vállalása, valamint az ezen Egyezmény követelményeinek végrehajtásával kapcsolatos nemzeti ellenőrzések megszervezésében segítségnyújtás vállalása.

    4. Segítségnyújtás veszélyhelyzet esetén

    Egy Fél kérésére segítségnyújtás, többek között szakértőknek az ipari baleset helyszínére való küldésével, hogy azok konzultatív és egyéb jellegű segítséget nyújtsanak az ipari balesetre való válaszintézkedésekhez.

    --------------------------------------------------

    XIII. MELLÉKLET

    VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

    1. A kérelmező Fél vagy Felek értesítik a Titkárságot arról, hogy a Felek megállapodtak abban, hogy az Egyezmény 21. cikkének (2) bekezdése szerint a vitát választottbíróság elé terjesztik. Az értesítés tartalmazza a választottbíráskodás tárgyát képező ügyet, valamint külön tartalmazza ezen Egyezménynek azokat a cikkeit, amelyek értelmezése, illetve alkalmazása kérdéses. A kapott információkat a Titkárság továbbítja az Egyezmény összes Részes Feléhez.

    2. A választottbíróság három tagból áll. Mind a kérelmező Fél, illetve Felek, mind a vitában érintett másik Fél, illetve Felek kineveznek egy-egy választott bírót, és az így kinevezett két választottbíró közös megállapodás alapján kijelöl egy harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke lesz. Az utóbbi nem lehet a vitában érintett Felek egyikének sem az állampolgára, állandó lakóhelye nem lehet a Felek egyikének területén sem, nem állhat azok alkalmazásában, és korábban semmilyen minőségben sem foglalkozhatott az üggyel.

    3. Ha a második választottbíró kinevezését követő két hónapon belül nem jelölik ki a választottbíróság elnökét, akkor a vitában érintett bármely Fél kérésére, egy további kéthónapos időszakon belül az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára jelöli ki az elnököt.

    4. Ha a vitában részes Felek valamelyike a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem nevez ki választottbírót, akkor a másik Fél tájékoztathatja az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárát, aki egy további kéthónapos időszakon belül kijelöli a választottbíróság elnökét. A kijelöléskor a választottbíróság elnöke felkéri azt a felet, amely nem nevezett ki választottbírót, hogy ezt két hónapon belül tegye meg. Ha ez alatt az időszak alatt ezt nem teszi meg, akkor az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárát, aki egy további kéthónapos időszakon belül kinevezi a választottbírót.

    5. A választottbíróság döntését a nemzetközi joggal és ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban hozza meg.

    6. Az itt közölt rendelkezések szerint létrehozott választottbíróság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

    7. A választottbíróság mind az eljárásról, mind az ügyről tagjainak többségi szavazatával hozza meg döntéseit.

    8. A tények megállapítása érdekében a választottbíróság minden szükséges intézkedést megtehet.

    9. A vitában részes Felek megkönnyítik a választottbíróság munkáját, különösen azzal, hogy az összes rendelkezésükre álló eszközzel:

    a) biztosítják a bíróság számára az összes vonatkozó iratot, könnyítést és információt;

    b) lehetővé teszik a bíróság számára, hogy szükség esetén tanúkat vagy szakértőket idézzen be, és megkaphassa azok bizonyítékait.

    10. A vitában részes Felek és a választottbírók megőrzik a választottbíróság munkája során bizalmasan megkapott összes információ titkosságát.

    11. A Felek egyikének kérésére a választottbíróság átmeneti védelmi intézkedéseket ajánlhat.

    12. Ha a vitában részes Felek egyike nem jelenik meg a választottbíróság előtt, illetve elmulasztja ügyének képviseletét, a másik Fél kérheti a bíróságot az eljárás folytatására és végső döntésének meghozatalára. Egy fél távolléte, illetve álláspontja képviseletének elmulasztása nem képezi az eljárások akadályát.

    13. A választottbíróság a vita tárgyát képező ügyből közvetlenül felmerülő viszont-kereseteket is meghallgathatja, és azokban döntést hozhat.

    14. Hacsak az ügy sajátos körülményei miatt a választottbíróság másképp nem határoz, a bíróság költségeit, beleértve tagjai díjazását, a vitában érintett Felek egyenlő arányban viselik. A bíróság nyilvántartást vezet az összes költségről és arról végelszámolást ad át a vitában érintett Felek számára.

    15. Bármely Szerződő Fél, amelynek jogi érdeke fűződik a vita tárgyát képező ügyhöz és amelyet az ügyben hozott döntés érinthet, a bíróság jóváhagyásával bekapcsolódhat az eljárásokba.

    16. A választottbíróság a létrehozását követő öt hónapon belül meghozza döntését, hacsak nem találja szükségesnek ezt a határidőt egy öt hónapot meg nem haladó időszakkal meghosszabbítani.

    17. A választottbíróság a döntéséhez mellékeli az indokokat. A döntés végleges és a vitában részes összes Fél számára kötelező érvényű. A választottbíróság az ítéletet eljuttatja a vitában részes Felekhez és a Titkársághoz. A Titkárság a kapott információt továbbítja az Egyezmény összes Fele számára.

    18. A Felek között a döntés értelmezésével, vagy végrehajtásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő bárminemű vitát bármelyik Fél benyújthatja ahhoz a bírósághoz, amely a döntést hozta, illetve amennyiben ahhoz már nem lehet fordulni, egy erre a célra az elsővel megegyező módon létrehozott másik bírósághoz.

    --------------------------------------------------

    Top