a) állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra nem használhatók fel; és

b) az alábbi termékek, amelyeket az üzemeltető visszafordíthatatlan döntése értelmében az emberi fogyasztástól eltérő célra szánnak:

i. állati eredetű termékek, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra használhatók;

ii. állati eredetű termékek előállítására használt alapanyagok.

a) a vadak kivételével olyan vadon élő állatok teljes teste vagy testrészei, amelyeknél kizárt, hogy emberre vagy állatra átvihető betegséggel fertőzöttek, vagy ilyen betegségben szenvednek, kivéve a kereskedelmi célra kihalászott vízi állatokat;

b) olyan vadak teljes teste vagy testrészei, amelyeket a helyes vadászati gyakorlattal összhangban nem gyűjtöttek be elejtés után, a 853/2004/EK rendelet sérelme nélkül;

c) a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott vadakból és vadhúsból származó állati melléktermékek;

d) tenyésztési célokra szánt petesejtek, embriók és sperma;

e) a származási gazdaságban nyert, tartott, ártalmatlanított vagy felhasznált nyers tej vagy kolosztrum, és az ezekből származó termékek;

f) mészhéjú állatok héja, melyekből eltávolították a lágyszövetet és a húst;

g)  ►C2  étkezési hulladék, kivéve, ha ◄

i. nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származik;

ii. takarmányozási célra szánják;

iii. nyomással történő sterilizálással való feldolgozásra, vagy a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett módszerekkel történő feldolgozásra, vagy biogázzá vagy komposzttá történő átalakításra szánják;

h) a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül olyan anyag, amely a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet előírásainak megfelelő halászhajókon halászati tevékenység közben keletkezett, és amelyet a tengerben ártalmatlanítottak, kivéve az emberre átvihető betegségre – így parazitákkal való fertőzöttségre – utaló tüneteket mutató halak zsigereléséből a hajó fedélzetén maradt anyagokat;

i) a kedvtelésből tartott állatok kiskereskedésekből származó nyers eledele, amennyiben a darabolás és tárolás kizárólag a vásárlók közvetlen helyszíni kiszolgálása céljából történik;

j) kedvtelésből tartott állatok nyers eledele, amely a származási hely szerinti gazdaságban levágott, magánfogyasztásra szánt állatokból származik; valamint

k)  ►C1  a nem mineralizált guanótól és trágyától eltérő ürülék és vizelet. ◄

1. „állati melléktermékek”: állatok teljes teste vagy testrészei, állati eredetű termékek, vagy más, állatokból nyert termékek, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak, beleértve a petesejteket, embriókat és a spermát is;

2. „állati melléktermékekből származó termékek”: állati melléktermékek egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termékek;

3. „állati eredetű termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott, állati eredetű termékek;

4. „hasított test”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.9. pontja szerint meghatározott állati test;

5. „állat”: valamennyi gerinces vagy gerinctelen állat;

6. „haszonállat”:

a) az ember által tartott, hizlalt vagy tenyésztett és élelmiszer, gyapjú, prém, toll, irha, bőr, vagy bármilyen más, állatokból nyert termék előállítására vagy egyéb mezőgazdasági célra használt állat;

b) lófélék (equidae);

7. „vadon élő állat”: valamennyi nem ember által tartott állat;

8. „kedvtelésből tartott állat”: valamennyi ember által táplált és tartott, de általa el nem fogyasztott, nem mezőgazdasági célra szánt állat;

9. „vízi állatok”: a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott vízi állatok;

10. „illetékes hatóság”: az ►C3  (EU) 2017/625 ◄ európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;

11. „üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki állati melléktermék vagy abból származó termék tényleges felügyeletét végzi, beleértve a fuvarozókat, kereskedőket és felhasználókat is;

12. „felhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki állati mellékterméket vagy abból származó terméket használ takarmányozásra, kutatásra vagy más konkrét célokra;

13. „létesítmény” vagy „üzem”: állati melléktermékek vagy azokból származó termékek kezelését magában foglaló tevékenységet végző hely, kivéve a halászhajókat;

14. „forgalomba hozatal”: bármely olyan tevékenység, amelynek célja állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek harmadik félnek történő értékesítése a Közösségben, vagy harmadik félnek – fizetés ellenében vagy díjmentesen – történő bárminemű szállítás, vagy egy harmadik félnek történő későbbi szállítás céljából történő raktározás;

15. „átszállítás”: az ►C3  (EU) 2017/625 ◄ európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 44. pontjában meghatározott átszállítás;

16. „kivitel”: a Közösségből egy harmadik országba történő árumozgás;

17. „fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamennyi fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

18. „különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

19. „nyomással történő sterilizálás”: állati melléktermékek feldolgozása legalább 20 percen keresztül folyamatosan több mint 133 °C-os maghőmérséklet és legalább 3 bar abszolút nyomás mellett, legfeljebb 50 mm nagyságú részekre történő bontásukat követően;

20. „trágya”: haszonállatok, kivéve a tenyésztett halakat, ürüléke és/vagy vizelete, alommal vagy anélkül;

21. „engedélyezett hulladéklerakó”: az 1999/31/EK irányelvvel összhangban engedélyezett hulladéklerakó;

22. „szerves trágyák” és „talajjavító szerek”: a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, ►C1  a nem mineralizált guanót, ◄ az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

23. „távoli területek”: azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi, és a létesítmények vagy üzemek olyan távol vannak egymástól, hogy az állati melléktermékek összegyűjtéséhez és szállításához szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest aránytalanul nagy terhet jelentenének;

24. „élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

25. „takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott takarmány;

26. „centrifuga- vagy szeparátoriszap”: a nyerstej tisztítása, valamint soványtejjé és tejszínné történő szétválasztása során melléktermékként összegyűjtött anyag;

27. „hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék.

a) az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül összegyűjtik, azonosítják és szállítják; és

b) az állati melléktermékeket e rendelettel összhangban kezelik, felhasználják és ártalmatlanítják.

a) állat-egészségügyi kockázatok esetében, a 33. cikk a)–d) pontjában említett termékek;

b) közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázatok esetében, a 33. cikk e) és f) pontjában említett termékek.

a) a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok értelmében; vagy

b) olyan súlyos fertőző betegség jelenléte következtében, mint amely:

i. a 92/119/EGK irányelv I. mellékletében szerepel; vagy

ii. a második albekezdéssel összhangban kerül meghatározásra.

a) a következő állatok teljes teste és valamennyi testrésze, beleértve a nyersbőrt és irhát is:

i. a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertőzésre gyanús állatok vagy olyan állatok, amelyeknél a TSE jelenléte hivatalos megerősítést nyert;

ii. a TSE-felszámolási intézkedések keretében leölt állatok;

iii. haszonállatnak vagy vadon élő állatnak nem minősülő állatok, beleértve különösen a kedvtelésből tartott állatokat, az állatkerti állatokat és a cirkuszi állatokat;

iv. a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 3. cikkében meghatározott eljárásban vagy eljárásokban felhasznált állatok, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy ítéli meg, hogy az ilyen állatok vagy azok bármely testrésze ezen eljárás vagy eljárások következtében jelentős egészségügyi kockázatot jelent az emberek vagy más állatok tekintetében, az 1831/2003/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül;

v. vadon élő állatok, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy azok az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek;

b) a következő anyagok:

i. különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

ii. elhullott állatok teljes teste vagy annak részei, melyek az ártalmatlanítás idején különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmaznak;

c) olyan állatokból nyert állati melléktermékek, amelyeket a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja vagy a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében illegális kezelésnek vetettek alá;

d) állati melléktermékek, amelyek a 96/23/EK irányelv I. mellékletének B(3) csoportjába tartozó környezeti szennyező anyagok vagy más anyagok maradékanyagait tartalmazzák, amennyiben e maradékanyagok meghaladják a közösségi jogszabályokban, vagy ezek hiányában a nemzeti jogszabályokban előírt, engedélyezett szintet;

e) olyan állati melléktermékek, amelyeket a 27. cikk első bekezdésének c) pontja értelmében elfogadott végrehajtási szabályokban előírt szennyvízkezelés során gyűjtöttek be:

i. az 1. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó létesítményekből vagy üzemekből, vagy

ii. más olyan létesítményekből vagy üzemekből, ahol különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat távolítanak el;

f) a nemzetközi viszonylatban működő ►C2  közlekedési eszközökről származó étkezési hulladék; ◄

g) az 1. kategóriába tartozó anyag keverékei a 2. kategóriába tartozó anyaggal, vagy a 3. kategóriába tartozó anyaggal, esetleg mindkettővel.

a)  ►C1  trágya, nem mineralizált guanó és emésztőtraktus-tartalom ◄ ;

b) olyan állati melléktermékek, amelyeket a 27. cikk első bekezdésének c) pontja értelmében elfogadott végrehajtási szabályokban előírt szennyvízkezelés során gyűjtöttek be:

i. a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó létesítményekből vagy üzemekből; vagy

ii. olyan vágóhidakról, amelyek nem tartoznak a 8. cikk e) pontja alá;

c) olyan állati melléktermékek, amelyekben az engedélyezett anyagok vagy szennyező anyagok maradékanyag-tartalma meghaladja a 96/23/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésében említett engedélyezett szintet;

d) olyan állati eredetű termékek, amelyeket a bennük levő idegen testek miatt emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek;

e) az 1. kategóriától eltérő állati eredetű termékek, amelyekre teljesülnek a következők:

i. harmadik országból importálták vagy onnan léptették be, és nem felelnek meg a Közösségbe történő behozatalukra vagy beléptetésükre vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályok követelményeinek, kivéve abban az esetben, ha a közösségi jogszabályok lehetővé teszik meghatározott korlátozások melletti behozatalukat vagy beléptetésüket, vagy a harmadik országba történő visszaküldésüket; vagy

ii. egy másik tagállamba küldték őket, és nem felelnek meg a közösségi jogszabályokban meghatározott vagy azokban engedélyezett feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha a származás helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyével visszaküldik őket;

f) a 8. vagy 10. cikkben említettek kivételével azon állatok vagy állatok részei,

i. amelyek nem emberi fogyasztás céljára történt levágás vagy leölés során hullottak el, beleértve a betegség elleni védekezés céljából leölt állatokat;

ii. magzatok;

iii. nem tenyésztési célokra szánt petesejtek, embriók és sperma; és

iv. tojásban elpusztult baromfi;

g) a 2. kategóriába tartozó anyagok keveréke a 3. kategóriába tartozó anyagokkal;

h) az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagoktól eltérő állati melléktermékek.

a) hasított testek, illetve vadon élő állatok esetében leölt állatok teste és azok részei, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmasak, de amelyeket kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánnak;

b) hasított testek és a vágóhídon levágott és a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból származó következő részek, vagy a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljából elejtett vadon élő állatok teste vagy az azokból származó következő részek:

i. olyan hasított testek, vagy állati testek és annak részei, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek, de amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét;

ii. baromfifej;

iii. az alábbi állatokból származó nyersbőr és irha, beleértve azok vágási melléktermékeit és a belőlük származó hasított bőrt, a szarvakat és lábakat, beleértve az ujjperceket, az elülső és a hátsó lábtő-, valamint lábközépcsontokat:

— minden állat, kivéve a TSE-vizsgálatot igénylő kérődzőket, és

— azok a kérődzők, amelyek vizsgálata negatív eredményt mutatott a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében;

iv. sertéssörte;

v. tollak;

c) olyan baromfiból és nyúlalakúakból származó állati melléktermékek, amelyeket a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint a gazdaságban vágtak le és amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét;

d) állati vér, amely emberre vagy állatra vérrel átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutató, az alábbi, vágóhídon levágott és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból származik:

i. minden állat, kivéve a TSE-vizsgálatot igénylő kérődzőket; és

ii. azok a kérődzők, amelyek vizsgálata a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében negatív eredményt mutatott;

e) az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításából származó állati melléktermékek, a zsírtalanított csontokat, töpörtyűt és tejfeldolgozásból származó centrifuga- vagy szeparátoriszapot is beleértve;

f) állati eredetű termékek, vagy állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében már nem szánnak emberi fogyasztásra;

g) kedvtelésből tartott állatok állati eredetű eledele és állati eredetű takarmány, vagy állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket tartalmazó takarmány, amelyeket kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében már nem szánnak takarmányozásra;

h) olyan vér, placenta, gyapjú, toll, szőr, szarvak, paták és nyerstej, amelyek olyan élő állatból származnak, amelyek e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét nem mutatták;

i) vízi állatok és azok részei, a tengeri emlősök kivételével, amelyek emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét nem mutatták;

j) emberi fogyasztásra szánt termékeket gyártó létesítményekből vagy üzemekből származó vízi állatokból nyert állati melléktermékek;

k) az olyan állatokból származó alábbi anyagok, amelyek emberre vagy állatra e termékeken keresztül átvihető betegség tünetét nem mutatták:

i. mészhéjú állatok héja, lágyszövettel vagy hússal;

ii. a szárazföldi állatokból származó alábbi anyagok:

— keltetési melléktermékek,

— tojás,

— tojás-melléktermékek, ideértve a tojáshéjat is;

iii. kereskedelmi okokból leölt naposcsibék;

l) vízi és szárazföldi gerinctelenek, az emberekre vagy állatokra patogén fajok kivételével;

m) a Rodentia (rágcsálók) és a Lagomorpha (nyúlalakúak) rendjébe tartozó állatok és azok testrészei, kivéve a 8. cikk a) pontjának iii., iv. és v. alpontjában említett, 1. kategóriába tartozó és a 9. cikk a)–g) pontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagokat;

n) nyersbőr és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szőr és prém, amelyek olyan, az e cikk b) pontjában meghatározottaktól eltérő elhullott állatokból származnak, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tüneteit nem mutatták;

o) olyan állatok zsírszövete, amelyek ezen az anyagon keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták, és amelyeket vágóhídon vágtak le és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltek;

p)  ►C2  a 8. cikk f) pontjában említettől eltérő étkezési hulladék. ◄

a) a prémes állatok kivételével az adott fajhoz tartozó szárazföldi állatok takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével;

b)  ►C2  a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmányozása étkezési hulladékkal vagy étkezési hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal; ◄

c) haszonállatok legeltetetése vagy takarmányozás útján zöld takarmánnyal való közvetlen ellátása olyan területről, amelyeken a trágya kivételével szerves trágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, kivéve, ha a legeltetés vagy a zöld takarmány levágása várakozási idő lejárta után történik, ami biztosítja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megfelelő ellenőrzését és legalább 21 napot tesz ki; és

d) tenyésztett hal takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett hal testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével.

a) az (1) bekezdésben említett tilalmak alkalmazásának biztosítása érdekében folytatott ellenőrzések, ideértve a bizonyos fajokból származó anyagok jelenlétének kimutatására, valamint a véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyezésből fakadó, az (1) bekezdés a) és d) pontjában említett feldolgozott állati fehérjék jelentéktelen mennyiségei határértékeinek ellenőrzésére irányuló módszereket és vizsgálatokat;

b) a prémes állatok esetében a takarmányozás feltételei az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével; és

c) haszonállatok takarmányozásának feltételei olyan legelőkön, amelyeken szerves műtrágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, különös tekintettel az (1) bekezdés c) pontjában említett várakozási idő módosítására.

a) égetés útján, hulladékként kell ártalmatlanítani:

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül;vagy

ii. a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálás révén, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

b) ha az 1. kategóriába tartozó anyag hulladék, együttégetés útján kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani:

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül; vagy

ii. a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálással, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

c) abban az esetben, ha az 1. kategóriába tartozó anyag nem a 8. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag, nyomással történő sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, tartósan megjelölve a keletkező anyagot, engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve;

d) a 8. cikk f) pontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok esetében engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják;

e) előzetes feldolgozással vagy anélkül éghető tüzelőanyagként használják fel; vagy

f) a 33., 34. és 36. cikkben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba.

a) égetés útján, hulladékként kell ártalmatlanítani:

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül; vagy

ii. a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálás révén, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

b) ha a 2. kategóriába tartozó anyag hulladék, együttégetés útján kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani:

i. közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül; vagy

ii. a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálással, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

c) nyomással történő sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, tartósan megjelölve a keletkező anyagot, majd engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják;

d) szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására használják és a 32. cikkel összhangban hozzák forgalomba nyomással történő sterilizálást követően, és adott esetben a keletkező anyagot tartósan megjelölve;

e) komposztálják vagy biogázzá alakítják át:

i. nyomással történő sterilizálással történő feldolgozással és a kapott anyag tartós megjelölésével; vagy

ii. trágya, az emésztőtraktus és tartalma, tej, tejalapú termékek és kolosztrum, valamint a tojás és a tojástermékek esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint, előzetes feldolgozást követően vagy anélkül, nem jelentik semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének kockázatát;

f) feldolgozás nélkül a talajra juttatva, trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek és kolosztrum esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik semmilyen súlyos fertőző betegség terjedésének kockázatát;

g) vízi állatokból származó anyagok esetében silózzák, komposztálják vagy biogázzá alakítják;

h) előzetes feldolgozással vagy e nélkül éghető tüzelőanyagként használják fel; vagy

i) a 33., 34. és 36. cikkben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba.

a)  ►C2  hulladékként égetés útján ártalmatlanítják, előzetes feldolgozással vagy anélkül; ◄

b) együttégetés útján kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani, előzetes feldolgozással vagy anélkül, ha a 3. kategóriába tartozó anyag hulladék;

c) feldolgozás után engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják;

d) feldolgozzák, kivéve azon 3. kategóriába tartozó anyagokat, amelyek bomlás, vagy állagromlás következtében módosultak és e termék révén elfogadhatatlan köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentenek, és az alábbiakra használják fel:

i. a prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányának előállítására, amelyeket a 31. cikkel összhangban hoznak forgalomba, kivéve a 10. cikk n), o) és p) pontjában említett anyagok esetében;

ii. prémes állatok takarmányának előállítására, amelyeket a 36. cikkel összhangban hoznak forgalomba;

iii. kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására, amelyeket a 35. cikkel összhangban hoznak forgalomba; vagy

iv. szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására, amelyeket a 32. cikkel összhangban hoznak forgalomba;

e) kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének előállítására, amelyeket a 35. cikkel összhangban hoznak forgalomba;

f) komposztálják vagy biogázzá alakítják;

g) vízi állatokból származó anyagok esetében silózzák, komposztálják vagy biogázzá alakítják;

h) a 2. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett mészhéjú állatok héjának kivételével a mészhéjú állatok héja, valamint a tojáshéj esetében olyan, az illetékes hatóság által meghatározott feltételek mellett használják fel, amelyek megelőzik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat;

i) előzetes feldolgozással vagy e nélkül éghető tüzelőanyagként használják fel;

j) a 33., 34. és 36. cikkben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba;

k)  ►C2  a 10. cikk p) pontja szerinti étkezési hulladék esetében ◄ nyomással történő sterilizálással vagy a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett módszerekkel feldolgozzák, vagy komposztálják vagy biogázzá alakítják; vagy

l) feldolgozás nélkül a talajra juttatják a nyerstej, vagy kolosztrum, és az ezekből származó termékek esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség kockázatát.

a) a betegségre utaló jeleket mutató halak fedélzeti zsigereléséből a fedélzeten maradt anyagok, beleértve az emberre átvihető paraziták fedélzeti kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó, különleges feltételeket;

b) az állati melléktermékeket feldolgozó, a nyomással történő sterilizálástól eltérő módszerek, különösen az említett feldolgozási módszerek paraméterei, kiváltképp az idő, a hőmérséklet, a nyomás és a részecskék mérete tekintetében;

c)  ►C2  állati melléktermékek, köztük az étkezési hulladék biogázzá vagy komposzttá alakításának paraméterei; ◄

d) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek égetésére vagy együttégetésére vonatkozó feltételek;

e)  ►C2  az állati melléktermékek és az azokból származó termékek eltüzelésének feltételei; ◄

f) a 10. cikk c) pontjában említett állati melléktermékek előállítására és kezelésére vonatkozó feltételek;

g) vízi állatokból származó anyagok silózása;

h) állati melléktermékek tartós megjelölése;

i) bizonyos állati melléktermékek, szerves trágyák és talajjavító szerek talajban való alkalmazása;

j) bizonyos állati melléktermékek haszonállatok takarmányozására való felhasználása; és

k) bizonyos anyagok tekintetében a 14. cikk d) pontja értelmében elfogadhatatlannak tekintett köz- és állat-egészségügyi kockázatok szintje.

a) az (1) bekezdés első albekezdésének c), f) és g) pontjában foglalt szabályokat, a tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a következők tekintetében:

i. a 10. cikk c) pontjában említett állati melléktermékek előállítása és kezelése;

ii. a 10. cikk p) pontjában említett állati melléktermékek átalakítása; és

iii. vízi állatokból származó anyagok silózása;

b) a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül, az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szabályokat, az abban említett állati melléktermékek a tengerben ártalmatlaníthatók.

a) a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett állati melléktermékek esetében az említett pontban meghatározott különleges feltételekkel összhangban kell kezelni és ártalmatlanítani;

b) a 17. cikkel összhangban fel lehet használni kutatási és más specifikus célokra;

c) a 18. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban fel lehet használni különleges takarmányozási célokra;

d) a 19. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban lehet ártalmatlanítani;

e) a 20. cikkben foglaltakkal összhangban engedélyezett alternatív módszerek szerint lehet ártalmatlanítani vagy felhasználni, olyan paraméterek alapján, amelyek magukban foglalhatják a nyomással történő sterilizálást vagy e rendelet vagy annak végrehajtási intézkedései egyéb előírásait;

f) a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével fel lehet használni biodinamikus készítmények előállításához a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említetteknek megfelelően;

g) a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével kedvtelésből tartott állatok etetésére lehet felhasználni;

h) az 1. kategóriába tartozó azon anyagok kivételével, amelyeket élő állatokból vagy születéskor a gazdaságban távolítanak el sebészeti beavatkozás során, és az illetékes hatóság engedélyével, az adott gazdaságban lehet ártalmatlanítani.

a) az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek bármilyen későbbi, más célra való felhasználásának megtiltása; és

b) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket biztonságos módon ártalmatlanítsák vagy, adott esetben, származási helyükre visszaszállítsák.

a) állatkerti állatok;

b) cirkuszi állatok;

c) hüllők és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat;

d) prémes állatok;

e) vadon élő állatok;

f) elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák;

g) menhelyen élő kutyák és macskák;

h) horgászcsalinak használt légylárvák és férgek.

a) a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok és állatkerti állatokból származó anyagok állatkerti állatok takarmányozására történő felhasználását; és

b) a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok természetes környezetükben élő veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és egyéb fajok etetésére a biodiverzitás előmozdítása érdekében.

a) azon feltételek, amelyek mellett az (1) bekezdésben említett összegyűjtés és felhasználás engedélyezhető a 2. kategóriába tartozó anyagok továbbítása, tárolása és felhasználása tekintetében, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében takarmányozásra, újabban felmerülő kockázatok esetében is; és

b) azon feltételek, amelyek mellett bizonyos esetekben, a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségektől eltérve, az e cikk (2) bekezdésében említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználása engedélyezhető, beleértve az alábbiakat:

i. egyes tagállamokban található veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és egyéb fajok, amelyek etethetők ilyen anyagokkal;

ii. a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat megelőző intézkedések.

a) elhullott, kedvtelésből tartott állatok és lófélék elföldelésével;

b) helyszínen történő elégetéssel vagy elföldeléssel, vagy hatósági felügyelet mellett más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését a 8. cikk a) pontjának v. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében a távoli területeken;

c) olyan területeken, amelyek gyakorlatilag nem közelíthetők meg, vagy amelyekhez – földrajzi vagy éghajlati okokból vagy természeti katasztrófa miatt – csak olyan körülmények között lehet hozzáférni, amelyek kockázatot jelentenek a gyűjtést végző személyek egészségére és biztonságára nézve, vagy ahol az összegyűjtés aránytalan mértékű erőfeszítést tenne szükségessé, a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében helyszíni elégetéssel, elföldeléssel vagy hatósági felügyelet mellett alkalmazott más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok kialakulását;

d) helyszíni elégetéstől vagy elföldeléstől eltérő, hatósági felügyelet mellett alkalmazott módszerrel azon 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében, amelyek nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot, amennyiben az anyagok az adott egy heti mennyiséget nem haladják meg, amely mennyiséget az elvégzett tevékenységek jellegével, valamint azon fajokkal összefüggésben határoznak meg, amelyekből az érintett állati melléktermékek származnak;

e) bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén a 8. cikk a) pontjának i. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékeken kívüli anyagok esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételek mellett, ha az állati melléktermékek feldolgozására engedélyezett legközelebbi üzembe történő szállítás fokozná az egészségügyi kockázatokat, vagy járványos állatbetegség széles körű kitörése esetén az ilyen üzem ártalmatlanítási kapacitása nem lenne elegendő; és

f) méhek és méhészeti melléktermékek esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételek mellett.

a) az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területek és a besorolás indokai, valamint az e besorolást illető bármely változás; és

b) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti engedélyek megadása.

a) a helyszíni elégetésre és elföldelésre vonatkozó feltételek, melyek célja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzésének biztosítása;

b) az állatpopuláció (2) bekezdés szerinti maximális százalékos aránya;

c) az állati melléktermékeknek az (1) bekezdés d) pontjában említett mennyisége, a tevékenységek jellege és azon állatfajok tekintetében, amelyekből az anyag származik; és

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett betegségek listája.

a) oly módon ellenőrzöttek, ami megakadályozza ezen kockázatok ártalmatlanítás előtti növekedését e rendelettel vagy e rendelet végrehajtási intézkedéseivel összhangban; vagy

b) olyan szintre csökkennek, amely az adott állati melléktermék vonatkozó kategóriája esetében legalább egyenértékű a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban meghatározott feldolgozási eljárásokkal.

a) az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek felhasználására vagy ártalmatlanítására szolgáló alternatív módszert engedélyező intézkedés; vagy

b) az alternatív módszer engedélyezését elutasító intézkedés.

a) az állati mellékterméket a szállítás során kísérő kereskedelmi okmányok mintái; és

b) egészségügyi bizonyítványminták és azon feltételek, amelyek meghatározzák, hogy a bizonyítvány a szállítás során hogyan kísérje az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket.

a) azon esetek, amikor egészségügyi bizonyítvány szükséges, tekintettel egyes, állati melléktermékekből származó termékek jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázat mértékére;

b) azon esetek, amelyeknél a (2) bekezdés első albekezdésétől eltérve és tekintettel az egyes, állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázat alacsony szintjére, az állati melléktermékekből származó termékek szállítása az érintett bekezdésben említett okmányok vagy bizonyítványok nélkül történhet;

c) az állati melléktermékek azonosítására, a címkézést is beleértve, valamint a különböző állati melléktermék kategóriák szállítás során történő elkülönítésére vonatkozó követelmények; és

d) azon feltételek, amelyek az állati melléktermékek összegyűjtése és szállítása során fellépő köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzéséhez szükségesek, beleértve a termékek biztonságos szállítását a tárolóeszközök, szállítóeszközök és csomagolóanyag tekintetében.

a) azokat az üzemeltetőket, amelyeknek állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket szállítottak; és

b) azokat az üzemeltetőket, amelyektől ilyen termékek érkeztek.

a) az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk;

b) azon időtartam, ameddig ezeket az információkat meg kell őrizni.

a) a tevékenység megkezdése előtt értesíteni az illetékes hatóságot az ellenőrzése alatt álló összes olyan létesítményről vagy üzemről, amelyekben az állati melléktermékek és az azokból származó termékek előállítása, szállítása, kezelése, feldolgozása, tárolása, forgalomba hozatala, értékesítése és ártalmatlanítása bármely szakaszában aktívan részt vesznek;

b) az illetékes hatóságot az alábbiakról tájékoztatni:

i. az ellenőrzésük alatt álló állati melléktermékek vagy azokból származó termékek kategóriája;

ii. az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek, mint kiindulási anyagok felhasználásával végzett műveletek jellege.

a) állati melléktermékek feldolgozása nyomással történő sterilizálás, a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett feldolgozási módszerek vagy a 20. cikkel összhangban engedélyezett, alternatív módszerek révén;

b) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek hulladékként történő ártalmatlanítása égetéssel, kivéve az olyan létesítményeket vagy üzemeket, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték;

c) a hulladéknak tekintett állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítása vagy hasznosítása együttégetéssel, kivéve az olyan létesítményeket vagy üzemeket, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték;

d) állati melléktermékek és az azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként történő felhasználása;

e) kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel előállítása;

f) szerves trágyák és talajjavító szerek előállítása;

g) állati melléktermékek és/vagy az azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása;

h) állati melléktermékek összegyűjtés utáni kezelése például válogatás, darabolás, hűtés, fagyasztás, sózás, nyersbőr és irha, vagy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása révén;

i) állati melléktermékek tárolása;

j) olyan állati melléktermékekből származó termékek tárolása, amelyeket:

i. elégetés vagy hulladéklerakóban történő elhelyezés révén ártalmatlanítanak, vagy együttégetéssel ártalmatlanítanak vagy hasznosítanak;

ii. éghető tüzelőanyagként használnak fel;

iii. takarmányként használnak, kivéve a 183/2005/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményeket vagy üzemeket;

iv. szerves trágyaként vagy talajjavító szerként használnak, kivéve a közvetlen felhasználás helyszínén történő tárolást.

a) egy különleges kategória a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül; vagy

b) több mint egy, a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül, feltüntetve, hogy az adott műveletek végrehajtása:

i. folyamatos, szigorú elkülönítési feltételek mellett zajlik és megelőz minden köz-, vagy állat-egészségügyi kockázatot; vagy

ii. ideiglenesen olyan feltételek mellett zajlik, amelyek a kapacitáshiány kezelése érdekében megakadályozzák az ilyen termékekkel kapcsolatos fertőzést, amelynek előidézője:

— nagy területre kiterjedő, járványos állatbetegség kitörése, vagy

— más rendkívüli és előre nem látható körülmények.

a) úgy kerültek megépítésre, hogy az lehetővé teszi hatékony tisztításukat és fertőtlenítésüket, valamint ahol szükséges, a padló kialakítása elősegíti a folyadékok eltávozását;

b) rendelkeznek a személyi higiéniával kapcsolatos, megfelelő létesítményekkel, például a személyzet számára kialakított mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókkal;

c) megfelelő intézkedéseket hoznak a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében;

d)  ►C2  a berendezéseket és felszereléseket jó állapotban tartják, és biztosítják a mérőberendezések rendszeres kalibrálását; és ◄

e) a fertőzés elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak a helyszínen lévő tároló- és szállítóeszközök tisztítására és fertőtlenítésére.

a) a nem tiszta részlegben dolgozó személyek csak úgy léphetnek be a tiszta részlegbe, hogy előtte lecserélik munkaruhájukat és lábbelijüket, vagy ezeket fertőtlenítik;

b) berendezéseket és eszközöket csak előzetes tisztítás és fertőtlenítés után szabad a nem tiszta részlegből a tiszta részlegbe vinni; és

c) az üzemeltető kidolgozza a személyzet mozgásának ellenőrzésére vonatkozó eljárást, és meghatározza a láb- és kerékmosók helyes használatát.

a) az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy a fertőzések kockázatát elkerüljék;

b) az állati melléktermékeket a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Feldolgozás után az állati melléktermékekből származó termékeket úgy kell kezelni és tárolni, hogy a fertőzések kockázatát elkerüljék;

c) adott esetben, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek bármilyen feldolgozása során, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek minden részét meghatározott ideig adott hőmérsékleten kell tartani, ezáltal elkerülve az újrafertőződést;

d) az üzemeltetők, adott esetben automata készülékekkel, rendszeresen ellenőrzik az alkalmazandó paramétereket, különös tekintettel a hőmérsékletre, a nyomásra, az időre és a részecskék méretére;

e) a létesítmény vagy üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni.

a) a létesítmények vagy üzemek infrastruktúrájára és berendezéseire alkalmazandó előírások;

b) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésének összes formájára vonatkozó higiéniai követelmények, köztük olyan intézkedések, amelyek a 25. cikk (1) bekezdésében említett létesítmények vagy üzemek higiéniai előírásainak módosítására vonatkoznak;

c) az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kezelésére, megmunkálására, átalakítására, feldolgozására vagy tárolására vonatkozó előírások és műszaki feltételek, valamint a szennyvíz kezelésére vonatkozó előírások;

d) az üzemeltető által bemutatandó, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek megmunkálásának, átalakításának és feldolgozásának hitelesítése céljából szükséges, az üzemeltető köz- és állat-egészségügyi kockázatmegelőzési képességét igazoló bizonyítékok;

e) a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül egynél több kategóriába tartozó állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon létesítményben vagy üzemben történő kezelésére vonatkozó feltételek:

i. ha az ilyen műveleteket elkülönítve végzik;

ii. bizonyos feltételek mellett, ha az ilyen műveleteket ideiglenesen végzik;

f) a keresztszennyeződés megakadályozásának feltételei, amennyiben az állati melléktermékeket a 26. cikkben említett létesítmény vagy üzem erre kijelölt részében tárolják, munkálják meg vagy dolgozzák fel;

g) biogáz- és komposztáló üzemekre vonatkozó szabvány paraméterek;

h) a 24. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, kis- és nagyteljesítményű égetőművekben történő égetésre és együttégetésre vonatkozó követelmények; és

i) a 24. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett ►C2  állati melléktermékek és az azokból származó termékek eltüzelésére vonatkozó követelmények. ◄

a) állati melléktermékek feldolgozása;

b) állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá alakítása;

c) nem azonos kategóriába tartozó az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon létesítményben vagy üzemben történő kezelése és tárolása;

d) kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítása.

a) minden olyan veszélyt azonosítanak, amelyet meg kell előzni, meg kell szüntetni, vagy elfogadható szintre kell csökkenteni;

b) azonosítják a kritikus ellenőrzési pontokat azon szakaszon vagy szakaszokon, ahol az ellenőrzés alapvető fontosságú a veszély megelőzése vagy megszüntetése, vagy elfogadható szintre csökkentése érdekében;

c) az azonosított veszélyek megelőzése, megszüntetése vagy csökkentése érdekében kritikus határértékeket állapítanak meg az elfogadhatóságot és az elfogadhatatlanságot megkülönböztető kritikus ellenőrzési pontoknál;

d) hatékony megfigyelési eljárásokat hoznak létre és alkalmaznak a kritikus ellenőrzési pontoknál;

e) kiigazító intézkedéseket határoznak meg, ha a megfigyelés azt mutatja, hogy egy kritikus ellenőrzési pont nincs ellenőrzés alatt;

f) eljárásokat hoznak létre annak ellenőrzésére, hogy az a)–e) pontokban vázolt intézkedések hiánytalanok-e és hatékonyan működnek-e. Az ellenőrzési eljárásokat rendszeresen lefolytatják;

g) a vállalkozások természetéhez és méretéhez igazodó dokumentumokat és nyilvántartásokat hoznak létre annak igazolására, hogy az a)–f) pontokban megállapított intézkedéseket hatékonyan alkalmazzák.

a) olyan felek képviselőivel folytatott konzultáció során kerüljenek kidolgozásra, akiknek érdekei jelentősen sérülhetnek, és terjesztésüket az üzemeltetők ágazatai végezzék; és

b) tartalmuk gyakorlatban megvalósítható legyen azon ágazatok számára, amelyekre vonatkoznak.

a) a 10. cikk n), o) és p) pontjában említett anyagok kivételével kizárólag a 3. kategóriába tartozó anyagok közé tartoznak, vagy azokból nyerik azokat;

b) a 15. cikk értelmében elfogadott intézkedések és az e cikk (2) bekezdése szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban nyomással történő sterilizálás feltételeinek vagy más, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételeknek megfelelően gyűjtötték össze vagy adott esetben dolgozták fel azokat; és

c) az érintett állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményből vagy üzemből származnak.

a) a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból származnak;

b) a 15. cikk értelmében megállapított követelményekkel és az e cikk (3) bekezdése szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban nyomással történő sterilizálás feltételeinek vagy más, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételeknek megfelelően állították elő;

c) adott esetben engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményekből vagy üzemekből származnak; és

d) a 2. kategóriába tartozó anyagból nyert hús- és csontliszt és a szerves trágyaként és talajjavító szerként vagy szerves trágyában és talajjavító szerben történő felhasználásra szánt feldolgozott állati fehérjék esetében azokat olyan összetevővel keverték össze, amely kizárja, hogy a keveréket ezt követően takarmányozási célokra használják fel, valamint jelöléssel látják el, ha azt a (3) bekezdés értelmében elfogadott intézkedések megkövetelik.

a) a szerves trágyák és talajjavító szerek előállítására és használatára vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek;

b) a szerves trágyák vagy talajjavító szerek jelölésére szolgáló összetevők vagy anyagok;

c) szerves trágyákkal vagy talajjavító szerekkel összekeverendő összetevők;

d) kiegészítő feltételek, például a jelölésre felhasznált módszerek, valamint a keverék elkészítésekor betartandó minimális adagok annak érdekében, hogy e szerves trágyákat vagy talajjavító szereket ne lehessen takarmányozási célra felhasználni; és

e) azok az esetek, amikor az összetétel vagy a csomagolás lehetővé teszi, hogy az anyagokat mentesítsék a keverési követelmény alól.

a) a 76/768/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kozmetikai termékek;

b) a 90/385/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aktív beültethető orvostechnikai eszközök;

c) a 93/42/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvostechnikai eszközök;

d) a 98/79/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök;

e) a 2001/82/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott állatgyógyászati készítmények;

f) a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott gyógyszerek.

a) a termékeket az alábbiakból nyerik:

i. a 10. cikk n), o) és p) pontjában említett anyagoktól eltérő, a 3. kategóriába tartozó anyag;

ii. a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból gyártott eledel esetében az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett olyan anyag, amelyre a 40. cikk első bekezdésének a) pontja szerint megállapított feltételek vonatkoznak; vagy

iii. a kedvtelésből tartott állatok nyers eledele esetében a 10. cikk a) pontjában és b) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyagok; és

b) biztonságos kezelés révén biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését a 38. cikkel összhangban, amennyiben a 37. cikkel összhangban álló, biztonságos forrásból való beszerzés nem biztosít megfelelő ellenőrzést.

a) a szóban forgó termékeket:

i. nem szánják haszonállatok takarmányozása céljából történő felhasználásra, vagy pedig olyan talajon való alkalmazásra, amelyen az ilyen állatokat legeltetik; vagy

ii. prémes állatok takarmányozására szánják; és

b) a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését az alábbiakkal biztosítják:

i. biztonságos forrásból való beszerzés a 37. cikkel összhangban;

ii. biztonságos kezelés a 38. cikkel összhangban, amennyiben a biztonságos forrásból való beszerzés nem garantál elégséges ellenőrzést; vagy

iii. annak ellenőrzése, hogy a termékeket a 39. cikkel összhangban kizárólag biztonságos végfelhasználásra alkalmazzák, amennyiben a biztonságos kezelés nem garantálja a megfelelő ellenőrzést.

a) amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot;

b) amelyeket olyan feltételek mellett gyűjtöttek össze, továbbá az összegyűjtés helyszínétől az előállító létesítményig vagy üzemig olyan feltételek mellett szállítottak, amelyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat; vagy

c) amelyeket olyan feltételek mellett importáltak a Közösségbe, továbbá a Közösségbe való első belépés helyszínétől az előállító létesítményig vagy üzemig olyan feltételek mellett szállítottak, amelyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.

a) olyan feltételek melletti felhasználás, amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot; vagy

b) különleges célból történő, olyan feltételek melletti felhasználás, amely köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelenthet, amennyiben e felhasználást közösségi jogszabályban meghatározott célok, különösen a köz- és állategészség védelme, indokolják.

a) a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból, az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett anyagból gyártott eledel forgalomba hozatalának feltételei;

b) a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat kizáró feltételek mellett használandó anyagok biztonságos forrásból való beszerzésére és szállítására vonatkozó feltételek;

c) a 37. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett dokumentáció;

d) a 38. cikk első bekezdésében említett gyártási folyamat paraméterei, különösen a felhasznált anyagok fizikai és kémiai kezelésének alkalmazását illetően;

e) a végtermékre vonatkozó vizsgálati követelmények; és

f) állati melléktermékekből származó, köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentő termékek biztonságos használatára vonatkozó feltételek.

a) e rendelet és e rendelet végrehajtási intézkedéseinek vonatkozó követelményei az adott állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében, amelyek legalább annyira szigorúak, mint amelyek az ilyen állati melléktermékek Közösségen belüli előállítására és forgalomba hozatalára vonatkoznak;

b) azok a feltételek, amelyeket legalább egyenértékűnek ismernek el a közösségi jogszabályok szerint előállított és forgalomba hozott ilyen állati melléktermékekre vagy az azokból származó termékekre vonatkozó követelményekkel; vagy

c) a 33., 35. és 36. cikkben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek esetében a fenti cikkekben megállapított követelmények.

a) a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történik;

b) azon állati melléktermékek vagy belőlük származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, kizárólag az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe;

c) azok az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az ezekből származó olyan termékek esetében, amelyeket nem a 33., 35. és 36. cikkben említett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánnak, csak abban az esetben mehet végbe, ha a behozatalukra vonatkozó szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadták;

d) a 17. cikk (2) bekezdésében említett célokra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek esetében azon nemzeti intézkedésekkel összhangban mehet végbe, amelyek biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését, a 17. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált feltételek elfogadásáig.

a) a (4) bekezdéssel összhangban felsorolt harmadik országból vagy annak területéről származnak;

b) a származási hely szerinti harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett olyan létesítményből vagy üzemből származnak, amely szerepel az említett hatóság által e célra összeállított listán; és

c) a Közösségbe történő belépéskor – ahol az egészségügyi vizsgálatot elvégzik – kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány és adott esetben nyilatkozat kíséri őket, amely megfelel a 42. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerint meghatározott mintának.

a) a harmadik ország jogszabályait;

b) a harmadik ország illetékes hatósága és annak ellenőrzést végző szolgálatainak szervezeti felépítését, e szolgálatok hatáskörét és a rájuk irányuló felügyeletet, valamint a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében e szolgálatok hatáskörébe tartozó jogosítványokat;

c) a Közösségbe szánt állati eredetű termékek előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó, jelenlegi egészségügyi feltételeket;

d) az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékokat;

e) a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és az elvégzett behozatali ellenőrzések eredményeit;

f) a harmadik országban végzett esetleges közösségi ellenőrzések eredményét;

g) az érintett állatállomány, valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi állapotát, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a köz- vagy állategészséget;

h) azt, hogy a harmadik ország milyen gyakorisággal és milyen gyorsan szolgáltat információt a területén jelentkező fertőző betegségekről, különösen az Állat-egészségügyi Világszervezet Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében és a Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt betegségek tekintetében;

i) a fertőző állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó szabályokat is.

a) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az azokból származó anyagok behozatalára és tranzitforgalmára vonatkozó feltételek;

b) az importált, 3. kategóriába tartozó anyagokra vagy az azokból származó termékekre vonatkozó köz- vagy állat-egészségügyi korlátozások, amelyek meghatározhatók a harmadik országokra vagy azok területeire vonatkozó, a 41. cikk (4) bekezdésével összhangban összeállított közösségi listákra való hivatkozással vagy más köz- és állat-egészségügyi szemponttal összhangban;

c) az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek harmadik országokban lévő létesítményekben vagy üzemekben történő előállítására vonatkozó feltételek; ezek a feltételek tartalmazhatják az érintett illetékes hatóság által az ilyen létesítményekben vagy üzemekben végzett ellenőrzések módját, és mentességet adhatnak egyes típusú, állati mellékterméket vagy azokból származó termékeket kezelő létesítménynek vagy üzemnek a 41. cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre vonatkozó előírás alól; és

d) azon egészségügyi bizonyítványok, kereskedelmi okmányok és nyilatkozatok mintái, amelyeknek a szállítmányokat kell kísérniük, és amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén igazolható, hogy az érintett állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban gyűjtötték össze és állították elő.

a) a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történhet;

b) azon állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, kizárólag az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe.

a) felfüggeszti az e rendelettel összhangban engedélyezett létesítmények vagy üzemek engedélyét, amennyiben:

i. a létesítmény vagy üzem engedélyezésére vagy működésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek;

ii. az üzemeltető várhatóan ésszerű határidőn belül kiküszöböli a hiányosságokat; és

iii. a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatok nem teszik szükségessé a b) ponttal összhangban meghozandó intézkedéseket;

b) visszavonja az e rendelettel összhangban engedélyezett létesítmények vagy üzemek engedélyét, amennyiben:

i. a létesítmény vagy üzem engedélyezésére vagy működésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek; és

ii. nem valószínű, hogy az üzemeltető ésszerű határidőn belül kiigazítja a hiányosságokat:

— a létesítmény vagy üzem infrastruktúrájával kapcsolatos okok miatt,

— az üzemeltető személyes, vagy a felügyelete alatt álló személyi állomány kapacitásával összefüggő okok miatt, vagy

— súlyos köz- és állat-egészségügyi kockázat miatt, amely következtében jelentős kiigazításra van szükség a létesítmény vagy üzem működésében, mielőtt az üzemeltető újból engedélyt kérelmezhet;

c) a meglévő hiányosságok felszámolása érdekében egyedi feltételeket állapít meg a létesítményekre vagy üzemekre vonatkozóan.

a) a közösségi jogszabályok követelményei nem teljesülnek; és

b) az ilyen műveletek potenciálisan köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal járnak.

a) az (1) bekezdésben említett listák formája; és

b) az (1) bekezdésben említett listák hozzáférhetővé tételére irányuló eljárás.

a) a szállítmány fogadásának elutasítása;

b) a szállítmány feltétel nélküli fogadása; vagy

c) a szállítmány fogadása az alábbi feltételek mellett:

i. ha az állati melléktermékekből származó terméket nem vetették alá nyomással történő sterilizálásnak, alá kell vetni e kezelésnek; vagy

ii. az állati melléktermékeknek vagy az azokból származó termékeknek meg kell felelniük a szállítmány szállítására vonatkozó minden olyan feltételnek, amely indokolt a köz- és állategészség védelme érdekében annak biztosítása céljából, hogy az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban kezeljék.

a) az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek;

b) a 3. kategóriába tartozó anyagból származó feldolgozott állati fehérje.

a) az illetékes hatóság határozatára vonatkozó, az (1) bekezdésben említett meghatározott határidő;

b) a (4) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek szállítására vonatkozó kiegészítő feltételek;

c) az (5) bekezdéssel összhangban a szállítmányokat kísérő egészségügyi bizonyítvány mintái; és

d) azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a kiállítás céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból felhasználni kívánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek más tagállamokba küldhetők e cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérve.

a) az ugyanazon gazdaság két pontja között, valamint a közös határral rendelkező tagállamok határmenti területein található gazdaságok között szállított trágya elszállítása;

b) a közös határral rendelkező tagállamok határmenti területein található létesítmények vagy üzemek között szállított egyéb állati melléktermékek elszállítása; és

c) az elhullott, kedvtelésből tartott állatok elégetés céljából történő szállítása egy közös határral rendelkező másik tagállam határmenti területén található valamely létesítménybe vagy üzembe.