This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02006L0126-20130701
Directive 2006/126/EC of the European Parliament and of the Council of 20 December 2006 on driving licences (Recast) (Text with EEA relevance)
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve ( 2006. december 20. ) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (EGT vonatkozású szöveg)
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve ( 2006. december 20. ) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (EGT vonatkozású szöveg)
- Date of document:
- 01/07/2013
- Date of effect:
- 01/07/2013
- Author:
- Európai Parlament, Az Európai Unió Tanácsa
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32013L0022
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32006L0126
2006L0126 — HU — 01.07.2013 — 004.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/126/EK IRÁNYELVE (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (HL L 403, 30.12.2006, p.18) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 223 |
31 |
26.8.2009 |
||
|
L 314 |
31 |
29.11.2011 |
||
|
A BIZOTTSÁG 2012/36/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2012. november 19.) |
L 321 |
54 |
20.11.2012 |
|
|
L 158 |
356 |
10.6.2013 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/126/EK IRÁNYELVE
(2006. december 20.)
a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg)
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),
mivel:|
(1) |
A vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK ( 3 ) tanácsi irányelvet több alkalommal jelentősen módosították. Most, hogy az említett irányelvhez új módosításokat vezetnek be, az egyértelműség érdekében kívánatos, hogy meghatározott rendelkezéseket átdolgozzanak beépítve azokat az irányelv egységes szövegébe. |
|
(2) |
A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok a közös közlekedéspolitika alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a közúti közlekedésbiztonság javításához, valamint megkönnyítik azon személyek szabad mozgását, akik a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban telepednek le. Tekintettel az egyéni szállítóeszközök jelentőségére, a fogadó tagállam által hivatalosan elismert vezetői engedély birtoklása elősegíti a személyek szabad mozgását és letelepedését. A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok harmonizálásában elért haladás ellenére még mindig jelentős eltérések állnak fenn a tagállamoknak az engedélyek megújításának gyakoriságára és a járművek alkategóriáira vonatkozó szabályai között, amelyeket teljesebben kell harmonizálni a közösségi politikák teljes körű végrehajtásához való hozzájárulás érdekében. |
|
(3) |
A 91/439/EGK irányelvben meghatározott azon lehetőség, amely alapján a tagállamok nemzeti rendelkezéseket állapíthatnak meg az érvényességi időtartam tekintetében, a különböző tagállamokban különböző jogszabályok egymás mellett éléséhez, és több, mint 110 különféle, a tagállamokban érvényes vezetői engedély mintához vezet. Ez átláthatósági problémát okoz az állampolgárok, a rendőri szervek és a vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyvitelért felelős igazgatási szervek számára, valamint az olyan okmányok hamisításához vezet, amelyek néha több évtizeddel korábbi keltezésűek. |
|
(4) |
Annak megakadályozása érdekében, hogy az egységes, európai vezetői engedély-minta egy további legyen a már használatban lévő 110 mellett, a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy ezen egységes mintát adják ki valamennyi vezetői engedély tulajdonosa számára. |
|
(5) |
Ez az irányelv nem sértheti az alkalmazásának időpontja előtt megadott vagy megszerzett, fennálló járművezetési jogosultságokat. |
|
(6) |
A vezetői engedélyeket kölcsönösen el kell ismerni. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük az ezen irányelvben előírt érvényességi időt más tagállamban korlátozott igazgatási érvényesség nélkül kiállított olyan vezetői engedélyek tekintetében alkalmazni, amelyek jogosultja több, mint két éve a területükön lakóhellyel rendelkezik. |
|
(7) |
Az új vezetői engedélyek esetében meghatározott igazgatási érvényességi idő bevezetése lehetővé teszi a legújabb hamisítás elleni intézkedések, valamint a tagállamok által előírt orvosi vizsgálatok, illetve egyéb intézkedések alkalmazását az engedélyek rendszeres megújításakor. |
|
(8) |
Közúti közlekedésbiztonsági okokból meg kell határozni a vezetői engedély kiállításának minimumkövetelményeit. A vezetői vizsgák, valamint a vezetői engedély kiállításának követelményeit össze kell hangolni; E célból meg kell határozni a gépjárművek vezetéséhez szükséges ismereteket, készségeket és magatartást, a vezetői vizsgának e koncepciókon kell alapulnia, és az ilyen járművek vezetésének fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeket újra meg kell határozni. |
|
(9) |
A járművezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelést a személy- vagy áruszállításra használt járművek vezetőinek a vezetői engedély kiállításakor, valamint azt követően rendszeresen bizonyítaniuk kell; az ilyen, a minimumkövetelményeknek való megfelelésre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban elvégzett rendszeres ellenőrzés hozzájárul a személyek szabad mozgásához, a versenyhelyzet torzulásainak elkerüléséhez, valamint az ilyen járművek vezetői különös felelősségének jobb figyelembevételéhez. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy orvosi vizsgálatokat írjanak elő az egyéb gépjárművek vezetéséhez szükséges fizikai és szellemi alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés biztosítására. Az átláthatóság érdekében az ilyen vizsgálatoknak egybe kell esniük a vezetői engedély megújításával, és ezért elvégzésük időpontját a vezetői engedély érvényességi ideje határozza meg. |
|
(10) |
Szükséges a kétkerekű járművek, valamint a személy- és áruszállításra használt járművek kategóriáinak vezetéséhez való fokozatos jogosultság elvének további megerősítése. |
|
(11) |
Mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a közúti közlekedésbiztonság további előmozdítása érdekében magasabb korhatárt határozhassanak meg egyes járműkategóriák vezetése esetében; valamint lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok kivételes körülmények esetén, a nemzeti feltételek figyelembevétele érdekében, alacsonyabb korhatárt határozhassanak meg. |
|
(12) |
A kategóriák meghatározásának nagyobb mértékben kell tükröznie az adott járművek műszaki jellemzőit és a jármű vezetéséhez szükséges készségeket. |
|
(13) |
A könnyű motorkerékpárokhoz (robogókhoz) szükséges vezetői engedély kategóriájának bevezetése különösen a legfiatalabb vezetők tekintetében növeli a közúti közlekedésbiztonságot, akik a statisztikák szerint a közúti balesetek leggyakoribb áldozatai. |
|
(14) |
Külön rendelkezéseket kell elfogadni a testi fogyatékossággal élő személyek járművezetésének megkönnyítésére. |
|
(15) |
Közúti közlekedésbiztonsági okokból a tagállamoknak képeseknek kell lenniük a vezetői engedélyek visszavonására, felfüggesztésére, megújítására és megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseik alkalmazására valamennyi olyan vezetői engedéllyel rendelkező személy tekintetében, akik területükön szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek. |
|
(16) |
A 91/439/EGK irányelvben meghatározott vezetői engedély minta helyébe egységes, műanyag kártya formátumú típus lép. Ugyanakkor a könnyű motorkerékpárokra (robogókra) valamint a motorkerékpárokra vonatkozó új vezetői engedély kategória bevezetése következtében ezt a vezetői engedély mintát ki kell igazítani. |
|
(17) |
A választható mikrochipnek az új, műanyag kártya formátumú vezetői engedélybe történő bevezetésének lehetővé kell tennie a tagállamok számára a csalások elleni védelem szintjének további javítását. Biztosítani kell a tagállamok rugalmasságát annak tekintetében, hogy a chipen nemzeti adatokat tároljanak, amennyiben azok nem akadályozzák az általánosan hozzáférhető adatok felhasználását. A mikrochip műszaki követelményeit a Bizottság határozza meg a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság segítségével. |
|
(18) |
A vizsgáztatói foglalkozás elkezdésére és a vizsgabiztosok képzésére vonatkozó követelményekre minimumszabályokat kell meghatározni a vizsgabiztosok ismereteinek és készségeinek javítása, és ezzel a vezetői engedélyt kérelmezők objektívebb értékelésének biztosítása, valamint a járművezetői vizsgák egységesebbé tétele érdekében. |
|
(19) |
A Bizottság számára lehetővé kell tenni az I–VI. mellékletnek a tudományos és a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását. |
|
(20) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban kell elfogadni. |
|
(21) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa az ezen irányelv alkalmazásához szükséges kritériumokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
(22) |
Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezek léptéke és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(23) |
Ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak a nemzeti jogba történő átültetési határidőkre és a VII. melléklet B. részében felsorolt irányelvek alkalmazására vonatkozó kötelezettségeit, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1.cikk
Vezetői engedély minta
(1) A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nemzeti vezetői engedélyt vezetnek be, az I. mellékletben található közösségi mintának megfelelően. A közösségi vezetői engedély minta első oldalán szereplő emblémának tartalmaznia kell az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jelét.
(2) Az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, a tagállamok a vezetői engedély részét képező adathordozót (mikrochip) vezethetnek be, amint a Bizottság – a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – a jelen irányelvet a nem lényegi elemek módosításával kiegészítő I. melléklet által előírt követelményeket a mikrochipre is meghatározza. Ezek a követelmények EK-típusjóváhagyást írnak elő, amely kizárólag akkor adható meg, amint bizonyossá válik, hogy a mikrochip képes az ellenállásra az adatok meghamisítására vagy megváltoztatására irányuló kísérletekkel szemben.
(3) A mikrochip tartalmazza a vezetői engedély I. mellékletben meghatározott harmonizált adatait.
A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok további adatokat tárolhatnak a mikrochipen, amennyiben az semmilyen módon nem ellentétes ezen irányelv végrehajtásával.
A Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban módosíthatja az I. mellékletet a jövőbeni kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében.
(4) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, az I. mellékletben található mintán mindazokat a kiigazításokat végrehajthatják, amelyek a vezetői engedélyek számítógépes feldolgozásához szükségesek..
2. cikk
Kölcsönös elismerés
(1) A tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik.
(2) Ha a 7. cikk (2) bekezdésében előírt igazgatási érvényességi idő nélkül kiállított nemzeti vezetői engedéllyel rendelkező személy szokásos tartózkodási helyre tesz szert a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban, akkor a fogadó tagállam az engedélyére alkalmazhatja a 7. cikk (2) bekezdésében előírt igazgatási érvényességi időket a vezetői engedély megújítása révén, két évvel a vezetői engedély jogosultjának az adott tagállam területén való letelepedésének időpontját követően.
3. cikk
Hamisítás elleni intézkedések
(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerüljék a vezetői engedélyek hamisításának veszélyét, beleértve az ezen irányelv hatálybalépését megelőzően kiállított, vezetői engedély mintákat is. Erről értesítik a Bizottságot.
(2) A vezetői engedélyhez használt I. melléklet szerinti anyagot – a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – a Bizottság által megállapítandó, a jelen irányelvet a nem lényegi elemek módosításával kiegészítő előírások alkalmazásával kell védetté tenni a hamisítás ellen. A tagállamok további biztonsági elemeket is bevezethetnek.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy 2033. január 19-ig, valamennyi kiállított, illetve használatban lévő vezetői engedély teljesíti ezen irányelv összes követelményét.
4. cikk
Kategóriák, fogalommeghatározások és alsó korhatárok
(1) Az 1. cikkben meghatározott vezetői engedély az alább meghatározott kategóriákba tartozó gépi meghajtású járművek vezetésére jogosít fel. A vezetői engedély a kategóriánként feltüntetett alsó korhatártól adható ki. A „gépi meghajtású jármű” olyan önjáró jármű, amelyet az úton saját motorja mozgat, a sínen közlekedő járművek kivételével.
(2) könnyű motorkerékpárok (robogók):
AM kategória
— olyan két- vagy háromkerekű járművek, amelyek legnagyobb tervezési sebessége – a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint – nem több, mint 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), valamint a 2002/24/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott könnyű négykerekű motorkerékpárok;
— az AM kategóriára megállapított alsó korhatár 16 év;
(3) motorkerékpárok, oldalkocsival vagy anélkül, és motoros triciklik
— „motorkerékpár”: a 2002/24/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti motorkerékpár oldalkocsival vagy anélkül;
— „motoros tricikli”: a 2002/24/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti, három szimmetrikus elrendezésű kerékkel ellátott jármű.
a) A1 kategória:
— olyan motorkerékpárok, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/ tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg;
— olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg;
— az A1 kategóriára megállapított alsó korhatár 16 év;
b) A2 kategória:
— olyan motorkerékpárok, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/ tömeg aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át,
— az A2 kategóriára megállapított alsó korhatár 18 év;
c) A kategória:
i. motorkerékpárok
— az A kategóriára megállapított alsó korhatár 20 év. Az e kategóriába tartozó motorkerékpárok vezetésére való jogosultságnak azonban legalább két éves motorkerékpárral és A2 kategóriás vezetői engedéllyel szerzett gyakorlat a feltétele. Az előzetes gyakorlatra vonatkozó követelmény alól mentesíteni lehet azokat a jelölteket, akik legalább 24 évesek.
ii. motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja,
— a 15 kW-t meghaladó teljesítményű motoros triciklikre megállapított alsó korhatár 21 év.
(4) gépjárművek:
— „gépjármű”: olyan gépi meghajtású jármű, amelyet általában közúti személy- vagy áruszállításra, illetve személy- vagy áruszállításra szolgáló járművek közúti vontatására használnak. Ez a kifejezés magába foglalja a trolibuszokat, vagyis az elektromos vezetékhez kapcsolódó, de nem sínen közlekedő járműveket. A mezőgazdasági és erdészeti traktorokat nem foglalja magába;
— „mezőgazdasági és erdészeti traktor”: olyan kerekeken vagy lánctalpakon mozgó, legalább kéttengelyes gépi meghajtású jármű, amelynek alapvető funkciója vontató erején alapszik, amelyet különösen mezőgazdasági vagy erdészeti műveletekhez kapcsolódó egyes eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, szállítására vagy működtetésére terveztek, és amely a közúti személy- vagy áruszállításban, illetve személy- vagy áruszállításra szolgáló járművek közúti vontatásában csak másodlagos szerepet tölt be;
a) B1 kategória:
— a 2002/24/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott négykerekű motorkerékpár;
— a B1 kategóriára megállapított alsó korhatár 16 év;
— a B1 kategória választható; azon tagállamokban, amelyekben ezt a vezetői engedélykategóriát nem vezetik be, B kategóriájú vezetői engedély szükséges ezen járművek vezetéséhez;
b) B kategória:
3 500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; az e kategóriába tartozó gépjárműveket 750 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival lehet összekapcsolni.
Az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, az e kategóriába tartozó gépjárművekhez 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsit lehet kapcsolni, amennyiben az ilyen szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 4 250 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a járműszerelvény meghaladja a 3 500 kg-ot, a tagállamok – az V. mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban – előírják, hogy ilyen járműszerelvény kizárólag a következők teljesítése után vezethető:
— képzés elvégzése, vagy
— jártassági és magatartási vizsga letétele.
A tagállamok előírhatják mind a képzést, mind a jártassági és magatartási vizsga letételét is.
A tagállamok a vezetői engedélyen a megfelelő közösségi kóddal jelzik az ilyen járműszerelvény vezetésére szóló jogosultságot.
A B kategóriára megállapított alsó korhatár 18 év;
c) BE kategória:
— az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, B kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot nem haladja meg;
— a BE kategóriára megállapított alsó korhatár 18 év;
d) C1 kategória:
nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3 500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7 500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; az e kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
e) C1E kategória:
— az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a C1 kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg;
— az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a B kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg.
— a C1 és C1E kategóriára megállapított alsó korhatár 18 év, az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 6 ) az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;
f) C kategória:
nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3 500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek a e kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
g) CE kategória:
— az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a C kategóriába tartozik és pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;
— a C és CE kategóriára megállapított alsó korhatár 21 év, a 2003/59/EK irányelvnek az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;
h) D1 kategória:
a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
i) D1E kategória:
— az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a D1 kategóriába tartozik és pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;
— a D1 és D1E kategóriára megállapított alsó korhatár 21 év, a 2003/59/EK irányelvnek az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;
j) D kategória:
a vezetőn kívül több, mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető gépjárműveket olyan pótkocsival lehet összekapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
k) DE kategória:
— az érintett járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a D kategóriába tartozik és pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;
— a D és DE kategóriára megállapított alsó korhatár 24 év, a 2003/59/EK irányelvnek az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.
(5) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, a gépi meghajtású járművek egyes meghatározott típusait – például a fogyatékkal élők számára készülő különleges járműveket – kivonhatják e cikk alkalmazási köréből.
A tagállamok kivonhatják ezen irányelv alkalmazási köréből a fegyveres erők és a polgári védelem által használt, vagy azok ellenőrzése alá tartozó járműveket.
(6) A tagállamok a vezetői engedély kiállításának alsó korhatárát:
a) az AM kategória esetében 14 évre csökkenthetik vagy 18 évre emelhetik;
b) a B1 kategória esetében 18 évre emelhetik;
c) az A1 kategória esetében 17 vagy 18 évre emelhetik:
— amennyiben az A1 kategóriára és az A2 kategóriára vonatkozó alsó korhatár között két év van, és
— az A kategóriára szóló vezetői engedély megadása előtt legalább két éves, A2 kategóriájú motorkerékpáron szerzett gyakorlat szükséges, a 4. cikk (3) bekezdése c) pontjának i. alpontjában foglaltaknak megfelelően;
d) a B és BE kategória esetében 17 évre csökkenthetik.
A tagállamok az alsó korhatárt a C kategória esetében 18 évre, a D kategória esetében pedig 21 évre csökkenthetik az alábbi járművek vonatkozásában:
a) a tűzoltóság által, illetve a közrend fenntartására használt járművek;
b) javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek.
A (2)–(4) bekezdésben meghatározott alsó korhatárt még el nem ért személyek részére kiállított vezetői engedélyek ezzel a bekezdéssel összhangban kizárólag a kiállító tagállam területén érvényesek addig az időpontig, amikor az engedély tulajdonosa eléri a (2)–(4) bekezdésben meghatározott alsó korhatárt.
A tagállamok saját területükön érvényesnek ismerhetik el a (2)–(4) bekezdésben meghatározott alsó korhatárt még el nem ért vezetők részére kiállított vezetői engedélyeket.
5. cikk
Feltételek és korlátozások
(1) A vezetői engedélyeknek fel kell tüntetniük azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető járművezetésre jogosult.
(2) Amennyiben testi fogyatékosság miatt a vezetés csak meghatározott járműtípusokon vagy erre a célra átalakított járműveken engedélyezett, úgy a 7. cikk szerinti jártassági és magatartási vizsgát ilyen járművel kell letenni.
6. cikk
Fokozatok és a kategóriák közötti egyenértékűségek
(1) A vezetői engedélyek kiállítását az alábbi feltételekhez kell kötni:
a) C1, C, D1 és D kategóriájú vezetői engedélyt kizárólag olyan járművezetők számára lehet kiállítni, akik már jogosultak B kategóriájú járművek vezetésére;
b) BE, C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetői engedélyt kizárólag olyan járművezetők számára lehet kiállítani, akik már jogosultak B, C1, C, D1, illetve D kategóriájú járművek vezetésére.
(2) A vezetői engedélyek érvényességét a következők szerint kell meghatározni:
a) a C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetői engedélyek BE kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek;
b) a CE kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek DE kategóriára is, amennyiben a vezetői engedély birtokosa jogosult D kategóriájú járművek vezetésére;
c) a CE és a DE kategóriájú vezetői engedélyek a C1E, illetve a D1E kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek;
d) bármely kategóriára megszerzett vezetői engedély érvényes az AM kategóriájú járművekre. Az egyes tagállamok azonban a területükön kiállított vezetői engedélyek esetében az AM kategória egyenértékűségeit korlátozhatják az A1, A2 és A kategóriákra, amennyiben az adott tagállam gyakorlati vizsgát ír elő az AM kategóriájú vezetői engedély megszerzéséhez;
e) az A2 kategóriájú vezetői engedélyek az A1 kategóriára is érvényesek;
f) az A, B, C illetve D kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek az A1, A2, B1, C1 illetve D1 kategóriára is.
(3) A tagállamok a területükön való járművezetéshez a következő egyenértékűségeket adhatják meg:
a) B kategóriás vezetői engedéllyel vezethető motoros triciklik, a 15 kW-os teljesítményt meghaladó motorkerékpárok esetében, feltéve, hogy a B kategóriás vezetői engedély jogosultja legalább 21 éves;
b) B kategóriás vezetői engedéllyel vezethető A1 kategóriás motorkerékpárok.
Mivel ez a bekezdés kizárólag a tagállamok területén érvényes, a tagállamok a vezetői engedélyen nem tüntetik fel, hogy a vezetői engedély birtokosa ezen járművek vezetésére jogosult.
(4) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, területükön engedélyezhetik:
a) a D1 kategóriájú (a fogyatékossággal élő utasok szállítására szolgáló eszközök kivételével a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömegű) járművek vezetését 21 évesnél idősebb, már legalább két évvel korábban megszerzett B kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve, hogy a járműveket nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények társadalmi célokra használják, és a vezető önkéntes alapon nyújtja szolgáltatásait;
b) a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű vezetését 21 évesnél idősebb, legalább két évvel korábban szerzett B kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkező személynek, feltéve, hogy a jármű fő rendeltetése, hogy azt álló helyzetben oktatási, illetve szabadidős célra használják, illetve nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények társadalmi célokra használják, és a járműveket úgy alakították át, hogy azok nem használhatóak fel kilencnél több személy szállítására, illetve a szigorúan a rendeltetési céljaikat szolgáló áruktól eltérő áruk fuvarozására.
7. cikk
A vezetői engedély kiállítása, érvényessége és megújítása
(1) Vezetői engedély kizárólag azon kérelmezőknek állítható ki:
a) akik jártassági és magatartási, valamint elméleti vizsgát tettek, valamint megfeleltek az egészségügyi követelményeknek a II. és III. melléklet rendelkezéseivel összhangban;
b) akik kizárólag AM kategóriára vonatkozóan tettek elméleti vizsgát; a tagállamok előírhatják a kérelmezőknek, hogy e kategóriában jártassági és magatartási vizsgát tegyenek, valamint orvosi vizsgálaton vegyenek részt;
Az e kategóriába tartozó három- és négykerekű motorkerékpárok esetében a tagállamok különleges jártassági és magatartási vizsgát írhatnak elő. Az AM kategóriájú járművek megkülönböztetésére nemzeti kód illeszthető a vezetői engedélybe.
c) akik – az A2 vagy A kategóriájú vezetői engedély esetében, azzal a feltétellel, hogy A1 kategóriájú vagy A2 kategóriájú motorkerékpáron legalább kétéves gyakorlatot szereztek – kizárólag jártassági és magatartási vizsgát tettek, illetve elvégezték a képzést a VI. mellékletben foglaltaknak megfelelően;
d) akik – a 4. cikk (4) bekezdés b) pontja második albekezdésében meghatározott járműszerelvény vezetésére jogosító B kategóriájú vezetői engedély esetében – képzést végeztek el, illetve jártassági és magatartási vizsgát tettek, vagy mind jártassági és magatartási vizsgát tettek, mind elvégezték a képzést az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően;
e) akiknek szokásos tartózkodási helye annak a tagállamnak a területén található, amelyik a vezetői engedélyt kiállítja, vagy, aki bizonyítani tudja, hogy tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot.
(2)
a) 2013. január 19-től kezdődően a tagállamok által az AM, A1, A2, A, B, B1 és BE kategóriában kiállított vezetői engedélyek igazgatási érvényességi ideje 10 év.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 15 évig terjedő igazgatási érvényességi időre állítják ki ezeket az engedélyeket.
b) 2013. január 19-től kezdődően a tagállamok által a C, CE, C1, C1E, D, DE, D1, D1E kategóriában kiállított vezetői engedélyek igazgatási érvényességi ideje 5 év.
c) A vezetői engedély megújítása új igazgatási érvényességi időt eredményezhet olyan más kategória vagy kategóriák esetében, amely kategória járműveinek vezetésére a vezetői engedély birtokosa jogosult, amennyiben ez megfelel az ezen irányelvben megállapított feltételeknek.
d) Az 1. cikk szerinti mikrochip megléte nem előfeltétele a vezetői engedély érvényességének. Az mikrochip elvesztése, leolvashatatlansága vagy bármilyen más sérülése nem érinti az okmány érvényességét.
(3) A lejárt igazgatási érvényességű vezetői engedélyek megújításához a következők szükségesek:
a) a III. mellékletben meghatározott, a vezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények folyamatos teljesítése a C, CE, C1, C1E, D, DE, D1, D1E kategóriájú vezetői engedélyek esetében; és
b) a vezetői engedélyt kiállító tagállam területén található szokásos tartózkodási hely, vagy annak igazolása, hogy a kérelmező tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot.
A tagállamok az A, A1, A2, AM, B, B1 és BE kategóriájú vezetői engedélyek megújításakor megkövetelhetik a III. mellékletben meghatározott, vezetéshez szükséges fizikai és szellemi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazására épülő vizsgálatot.
A tagállamok korlátozhatják a kezdő vezetők részére kiállított bármely kategóriájú vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti igazgatási érvényességi idejét a közúti közlekedésbiztonság javítását célzó különleges intézkedések ezen vezetőkre történő alkalmazása érdekében.
A tagállamok a kezdő vezetők részére kiállított, C és D kategóriájú első vezetői engedély igazgatási érvényességi idejét 3 évre korlátozhatják az ő közúti közlekedésbiztonságuk javítását célzó különleges intézkedések ezen vezetőkre történő alkalmazása érdekében.
A tagállamok egyedi esetben korlátozhatják bármely kategóriájú vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti igazgatási érvényességi idejét, amennyiben gyakori orvosi ellenőrzések vagy egyéb különleges intézkedések –, mint például közlekedési szabálysértők esetében korlátozások – alkalmazását tartják szükségesnek.
A tagállamok lerövidíthetik a vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti igazgatási érvényességi idejét a területükön lakóhellyel rendelkező, 50. életévét betöltött jogosultak esetében, gyakori orvosi ellenőrzések vagy egyéb különleges intézkedések –, mint például az ismeretek frissítésére szolgáló tanfolyamok – alkalmazása érdekében. Az igazgatási érvényességi idő lerövidítése kizárólag a vezetői engedély megújításakor tehető meg.
(4) A nemzeti büntetőjogi és rendőrségi jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, az ezen irányelvben említettektől eltérő feltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseit alkalmazhatják a vezetői engedélyek kiállítására.
(5)
a) Senki nem rendelkezhet egynél több vezetői engedéllyel.
b) A tagállam megtagadja a vezetői engedély kiállítását, amennyiben megállapítja, hogy a kérelmező már rendelkezik vezetői engedéllyel.
c) A tagállamok megteszik a b) pont szerinti szükséges intézkedéseket. Amennyiben alapos a gyanú, hogy a kérelmező már rendelkezik másik vezetői engedéllyel, a vezetői engedély kiállításához, pótlásához, megújításához vagy cseréjéhez ellenőrzést kell végezni a többi tagállamnál.
d) A b) pont szerinti ellenőrzések megkönnyítése érdekében a tagállamok igénybe veszik a vezetői engedélyek európai uniós hálózatát, amint e hálózat működőképes lesz.
A vezetői engedélyt kiállító tagállamok – a 2. cikk sérelme nélkül – kellő körültekintéssel járnak el annak biztosítása érdekében, hogy az adott személy megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, és nemzeti rendelkezéseiket alkalmazzák a járművezetési jogosultság megszüntetésére, illetve visszavonására, amennyiben megállapításra kerül, hogy a vezetői engedélyt a követelményeknek való megfelelés nélkül állították ki.
8. cikk
A tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás
Az I–VI. mellékletek tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint kell elfogadni.
9. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni annak 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.
10. cikk
Vizsgabiztosok
Ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődően a járművezetői vizsgabiztosoknak meg kell felelniük a IV. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.
A 2013. január 19. előtt már ilyen munkakörben dolgozó vizsgabiztosokra kizárólag a minőségbiztosítással és a rendszeres képzéssel kapcsolatos követelmények vonatkoznak.
11. cikk
A vezetői engedélyek cseréjére, visszavonására, pótlására és elismerésére vonatkozó különböző rendelkezések
(1) Amennyiben valamely tagállam által kiállított érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamba helyezi át szokásos tartózkodási helyét, kérheti vezetői engedélyének azzal egyenértékű engedélyre való lecserélését; a cserét végző tagállam kötelessége annak ellenőrzése, hogy a benyújtott vezetői engedély ténylegesen mely kategóriára érvényes.
(2) A büntetőjogi és rendőrségi jogszabályok területiségére vonatkozó alapelvre is figyelemmel, a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam a járművezetési jogosultság korlátozására, felfüggesztésére, visszavonására, illetve megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjára, és szükség esetén, e célból lecserélheti az engedélyt.
(3) A cserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi vezetői engedélyt a kiállító tagállam hatóságához, és eljárását megindokolja.
(4) A tagállam megtagadja a vezetői engedély kiállítását azon kérelmezőnek, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban korlátozták, felfüggesztették vagy visszavonták.
A tagállam megtagadja egy másik tagállam által olyan személy részére kiállított vezetői engedély érvényességének elismerését, akinek a vezetői engedélyét az előbbi állam területén korlátozták, felfüggesztették vagy visszavonták.
A tagállam szintén megtagadhatja a vezetői engedély kiállítását olyan kérelmező részére, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban érvénytelenítették.
(5) Annak a vezetői engedélynek a pótlása, amelyik például elveszett, vagy amelyet elloptak, kizárólag a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamnak az illetékes hatóságától igényelhető újra; e hatóságok a pótlást a rendelkezésükre álló információ, vagy indokolt esetben, az eredeti engedélyt kiállító tagállam illetékes hatóságától kapott igazolás alapján végzik.
(6) Ha egy tagállam egy harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt a közösségi minta szerinti vezetői engedélyre lecserél, akkor a cserét a közösségi minta szerinti vezetői engedélyen fel kell tüntetni, csakúgy mint a későbbi megújítást vagy pótlást.
Ilyen cserére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a harmadik ország által kiállított engedélyt a cserét végző tagállam illetékes hatóságánál benyújtották. Amennyiben az ilyen engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, ez utóbbinak nem kell alkalmaznia a 2. cikkben meghatározott kölcsönös elismerés elvét.
12. cikk
Szokásos tartózkodási hely
Ezen irányelv alkalmazásában a „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.
Mindazonáltal, azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő helyekhez kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több tagállamban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
13. cikk
A nem közösségi minta szerinti vezetői engedélyek közötti egyenértékűségek
(1) A Bizottság egyetértésével a tagállamok egyenértékűségeket állapítanak meg az ezen irányelv végrehajtása előtt megszerzett jogosultságok és a 4. cikkben meghatározott vezetői engedély kategóriák között.
A tagállamok, a Bizottsággal való konzultációt követően, a 11. cikk (4), (5) és (6) bekezdésének végrehajtása céljából kiigazításokat hajthatnak végre nemzeti jogszabályaikon.
(2) A 2013. január 19-ig megadott egyetlen járművezetési jogosultság sem szüntethető meg, illetve korlátozható ezen irányelv rendelkezései alapján.
14. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról – beleértve annak a közúti közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását – legkorábban 2018. január 19-én.
15. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
A tagállamok segítik egymást ezen irányelv végrehajtásában, és információcserét folytatnak az általuk kiállított, lecserélt, pótolt, megújított vagy visszavont vezetői engedélyekről. Igénybe veszik a vezetői engedélyek e célból létrehozott uniós hálózatát, amint e hálózat működőképes lesz.
16. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok legkésőbb 2011. január 19-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikkben, a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint (4) bekezdésének b)–k) pontjában, a 6. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában, a 7. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában, valamint (2), (3) és (5) bekezdésében, a 8., 10., 13. 14. és 15. cikkben, valamint az I. melléklet 2. pontjában, a II. mellékletnek az A1, A2 és A kategóriáról szóló 5.2. pontjában, illetve a IV., V. és VI. mellékletben foglaltaknak megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Ezeket a rendelkezéseket 2013. január 19-től kezdődően kell alkalmazni.
(3) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Tartalmazniuk kell utalást arra is, hogy a hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben található hivatkozásokat a hatályon kívül helyezett irányelvre úgy kell érteni, mint az erre az irányelvre utaló hivatkozásokat. A hivatkozás módját és szövegét a tagállamok határozzák meg.
(4) A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen általuk elfogadott, lényeges nemzeti rendelkezések szövegéről.
17. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 91/439/EGK irányelv a tagállamoknak az VII. melléklet B. részében megadott, a 91/439/EGK irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határidőire vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül 2013. január 19-vel hatályát veszti.
A 91/439/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése 2007. január 19-vel hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az 2. cikk (1) bekezdését, az 5. cikket, a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontját, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontját, a 9. cikket, a 11. cikk (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdését, a 12. cikket, valamint az I., II. és III. mellékletet 2009. január 19-től kell alkalmazni.
19. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓS VEZETŐIENGEDÉLY-MINTÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az ►M2 európai uniós vezetőiengedély-minta kártyájának ◄ fizikai jellemzői megfelelnek az ISO 7810 és az ISO 7816-1 szabványnak.
A kártya polikarbonátból készül.
A vezetői engedélyek jellemzőinek azirányú vizsgálata, hogy megfelelnek-e a nemzetközi szabványoknak, az ISO 10373 szabvánnyal összhangban történik.
2. A vezetői engedélyek fizikai biztonsága
A vezetői engedélyek fizikai biztonságára veszélyt jelentenek az alábbiak:
— hamis kártyák előállítása: olyan – újonnan vagy eredeti okmány másolataként előállított – tárgy létrehozása, amely nagymértékben hasonlít az okmányra,
— tárgyi változtatás: az eredeti okmány valamely jellemzőjének megváltoztatása, például az okmányon feltüntetett adatok valamelyikének módosítása.
A teljes biztonság a rendszer egészében rejlik, amely magában foglalja a kérelmezési eljárást, az adattovábbítást, a kártya hordozóanyagát, a nyomtatási technikát, a különböző biztonsági elemek minimális együttesét és a testreszabás folyamatát.
a) A vezetői engedélyek készítésére felhasznált anyagot az alábbi technikák (kötelező biztonsági elemek) alkalmazása által kell védetté tenni a hamisítás ellen:
— a kártyatest UV-fény alatt sötét,
— biztonsági alnyomat-minta, amelyet többszínű biztonsági festékkel végzett írisznyomtatás, illetve pozitív vagy negatív guilloche-nyomtatás alkalmazása által védenek a szkennelés, nyomtatás vagy másolás útján történő hamisítás ellen. A minta nem állhat alapszínekből (CMYK), hanem legalább két különleges színből álló összetett mintázatot és mikrobetűt kell tartalmaznia,
— optikailag változó elemek, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a fényképmásolás és -hamisítás ellen,
— lézergravírozás,
— a fénykép körül a biztonsági háttérminta és a fénykép legalább a fénykép szélén átfedi egymást (gyengített minta).
b) Ezen kívül a vezetői engedély kártyát az előállítás során legalább három, alább felsorolt technika alkalmazásával (kiegészítő biztonsági elemek) kell védetté tenni a hamisítás ellen:
— színváltó festékek*,
— termokróm festék*,
— egyedi hologramok*,
— változó lézerképek*,
— látható és átlátszó, UV-fényben fluoreszkáló festék,
— irizáló nyomtatás,
— digitális vízjel a háttérben,
— infravörös vagy foszforeszkáló pigmentek,
— domborított írásjelek, szimbólumok vagy minták*.
c) A tagállamok további biztonsági elemeket is bevezethetnek. Alapvetően a csillaggal jelölt technikákat kell előnyben részesíteni, mivel azok a bűnüldöző hatóságok tisztviselői számára különleges eszközök használata nélkül is lehetővé teszik a kártya érvényességének ellenőrzését.
3. A vezető engedélynek két oldala van.
Az első oldalon az alábbiak szerepelnek:
a) a „vezetői engedély” kifejezés nyomtatott nagy betűkkel az engedélyt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein;
b) az engedélyt kiállító tagállam neve ( választható);
c) az engedélyt kibocsátó tagállam megkülönböztető jele kék téglalapon negatívban nyomtatva, 12 sárga csillaggal körülvéve; a megkülönböztető jelek a következők:
B : Belgium
BG : Bulgária
CZ : Cseh Köztársaság
DK : Dánia
D : Németország
EST : Észtország
GR : Görögország
E : Spanyolország
F : Franciaország
HR : Horvátország
IRL : Írország
I : Olaszország
CY : Ciprus
LV : Lettország
LT : Litvánia
L : Luxemburg
H : Magyarország
M : Málta
NL : Hollandia
A : Ausztria
PL : Lengyelország
P : Portugália
RO : Románia
SLO : Szlovénia
SK : Szlovákia
FIN : Finnország
S : Svédország
UK : Egyesült Királyság;
d) a kiállított engedély egyedi adatai az alábbiak szerint számozva:
1. a jogosult családi neve;
2. a jogosult utóneve(i);
3. születési idő és hely;
a) az engedély kiállításának időpontja;
b) az engedély lejáratának időpontja vagy gondolatjel, ha az engedély a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében korlátlan ideig érvényes;
c) a kiállító hatóság neve (nyomtatható a második oldalra is);
d) igazgatási célból az 5. rovatban szereplőtől különböző szám (választható);
5. az engedély száma;
6. a jogosult fényképe;
7. a jogosult aláírása;
8. állandó lakóhely illetve levelezési cím (választható);
9. a jármű(vek) kategóriája, amelyet a jogosult vezethet (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák);
e) Az „Európai uniós minta” kifejezés az engedélyt kibocsátó tagállam nyelvén vagy nyelvein és a „Vezetői engedély” kifejezés az Unió többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva:
Свидетелство за управление на МПС
Permiso de Conducción
Řidičský průkaz
Kørekort
Führerschein
Juhiluba
Άδεια Οδήγησης
Driving Licence
Permis de conduire
Ceadúas Tiomána
Vozačka dozvola
Patente di guida
Vadītāja apliecība
Vairuotojo pažymėjimas
Vezetői engedély
Liċenzja tas-Sewqan
Rijbewijs
Prawo Jazdy
Carta de Condução
Permis de conducere
Vodičský preukaz
Vozniško dovoljenje
Ajokortti
Körkort;
f) A színek megnevezése:
— kék: pantone reflex kék,
— sárga: pantone sárga.
A második oldalon az alábbiak szerepelnek:
9. a jármű(vek) kategóriája, amelyet a jogosult vezethet (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák);
10. az adott kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év (NN-HH-ÉÉ);
11. az adott kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év (NN-HH-ÉÉ);
12. az érintett (al)kategóriával szembeni további információk/korlátozás(ok) kód formában.
A kódok a következők:
—
|
01-99 kódok |
: |
►M2 harmonizált európai uniós kódok szöveg lép ◄ |
GÉPJÁRMŰVEZETŐ (egészségügyi okok)
01. Látáskorrekció és/vagy védelem
01.01 Szemüveg
01.02 Kontaktlencse
01.03 Védőszemüveg
01.04 Átlátszatlan lencse
01.05 Szem letakarása
01.06 Szemüveg vagy kontaktlencse
02. Hallókészülék/kommunikációs segédeszköz
02.01 Hallókészülék egy fülre
02.02 Hallókészülék két fülre
03. Művégtag/merevített végtag
03.01 Felső végtagprotézis/merevített végtag
03.02 Alsó végtagprotézis/merevített végtag
05. Korlátozott vezetés (az alkód használata kötelező, a vezetés egészségügyi okok miatt korlátozott)
05.01 Nappali vezetésre korlátozott (például: egy órával a napkeltét követően, illetve egy órával a napnyugtát megelőzően)
05.02 A jogosult lakóhelye körüli … km-es sugarú körön, illetve városon/régión belüli vezetésre korlátozott
05.03 Utasok nélküli vezetés
05.04 Legfeljebb … km/h sebességű vezetésre korlátozott
05.05 Vezetés kizárólag vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében
05.06 Pótkocsi nélkül
05.07 Autópályán a vezetés nem engedélyezett
05.08 Tilos az alkoholfogyasztás
JÁRMŰÁTALAKÍTÁSOK
10. Átalakított erőátvitel
10.01 Kézi erőátvitel
10.02 Automata erőátvitel
10.03 Elektronikus vezérlésű erőátvitel
10.04 Átalakított sebességváltó kar
10.05 Szekunder sebességváltóház nélkül
15. Átalakított tengelykapcsoló
15.01 Átalakított sebességváltó kar
15.02 Kézi tengelykapcsoló
15.03 Automata tengelykapcsoló
15.04 Válaszfal kialakítása a tengelykapcsoló-pedál előtt, behajtható/leszerelhető tengelykapcsoló-pedál
20. Átalakított fékrendszerek
20.01 Átalakított fékpedál
20.02 Megnagyobbított fékpedál
20.03 Bal lábas használatra alkalmas fékpedál
20.04 Talppal működtethető fékpedál
20.05 Döntött fékpedál
20.06 Kézi (átalakított) működtetésű üzemi fék
20.07 Megerősített üzemi fék maximális használata
20.08 Az üzemi fékbe beépített vészfék maximális használata
20.09 Átalakított kézifék
20.10 Elektromos vezérlésű kézifék
20.11 (Átalakított) lábbal vezérelt kézifék
20.12 Válaszfal kialakítása a fékpedál előtt, behajtható/leszerelhető fékpedál
20.13 Térddel működtetett fék
20.14 Elektromosan működtetett üzemi fék
25. Átalakított gázadagoló rendszerek
25.01 Átalakított gázpedál
25.02 Talppal működtetett gázpedál
25.03 Döntött gázpedál
25.04 Kézi gázadagoló
25.05 Térdnél elhelyezett gázpedál
25.06 Rásegítővel működtetett gázadagoló (elektronikus, pneumatikus stb.)
25.07 Gázpedál a fékpedál bal oldalán
25.08 Bal oldali gázpedál
25.09 Válaszfal kialakítása a gázpedál előtt, behajtható/leszerelhető gázpedál
30. Módosított kombinált fékező és gázadagoló rendszerek
30.01 Párhuzamos pedálok
30.02 Azonos (vagy közel azonos) magasságban elhelyezett pedálok
30.03 Elcsúsztatható gáz- és fékpedál
30.04 Elcsúsztatható és merevítővel rendelkező gáz- és fékpedál
30.05 Behajtható/leszerelhető gáz- és fékpedál
30.06 Megemelt padló
30.07 Válaszfal kialakítása a fékpedál oldalán
30.08 Válaszfal kialakítása a művégtag számára a fékpedál oldalán
30.09 Válaszfal kialakítása a gáz- és a fékpedál előtt
30.10 Sarok-/lábtámasz
30.11 Elektromosan működtetett gáz- és fékpedál
35. Átalakított kezelőgombok
(Fényszóró kapcsolók, ablaktörlő/ablakmosó, kürt, irányjelzők stb.)
35.01 A kormányzásra és a jármű irányítására gyakorolt negatív kihatás nélkül működtethető kezelőelemek
35.02 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) elengedése nélkül működtethető kezelőelemek
35.03 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) bal kézzel való elengedése nélkül működtethető kezelőelemek
35.04 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) jobb kézzel való elengedése nélkül működtethető kezelőelemek
35.05 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.), valamint a kombinált gázadagoló és fékező szerkezetek elengedése nélkül működtethető kezelőelemek
40. Átalakított kormánymű
40.01 Alapkivitelű rásegítéses kormánymű
40.02 Megerősített rásegítéses kormánymű
40.03 Kormánymű tartalékrendszerrel
40.04 Meghosszabbított kormányoszlop
40.05 Átalakított kormánykerék (nagyobb és/vagy vastagabb kormánykerék-rész, csökkentett átmérőjű kormánykerék stb.)
40.06 Döntött kormánykerék
40.07 Függőleges kormánykerék
40.08 Vízszintes kormánykerék
40.09 Lábbal működtetett meghajtás
40.10 Alternatív átalakított kormányzás (kormánybot stb.)
40.11 Fogógomb a kormánykeréken
40.12 Kézmerevítő a kormánykeréken
40.13 Ínrögzítéses (csonthoz) merevítővel
42. Módosított visszapillantó tükör (tükrök)
42.01 (Bal vagy) jobb oldali külső visszapillantó tükör
42.02 Külső visszapillantó tükör a sárhányón
42.03 A forgalom követését lehetővé tevő belső kiegészítő visszapillantó tükör
42.04 Belső panoráma visszapillantó tükör
42.05 Holttér-ellenőrző visszapillantó tükör
42.06 Elektromosan működtetett külső visszapillantó tükör (tükrök)
43. Átalakított vezetőülés
43.01 Megfelelő kitekintési magasságban, a kormánykeréktől és a pedáltól normál távolságban elhelyezett vezetőülés
43.02 A test alakjához igazított vezetőülés
43.03 A megfelelő ülésstabilitás érdekében oldaltámasszal ellátott vezetőülés
43.04 Kartámasszal ellátott vezetőülés
43.05 A vezetőülés csúsztathatóságának megnövelése
43.06 Biztonsági öv átalakítása
43.07 Hám típusú biztonsági öv
44. Motorkerékpárok módosításai (alkód használata kötelező)
44.01 Egyfajta üzemeltetésű fék
44.02 (Átalakított) kézi működtetésű fék (első kerék)
44.03 (Átalakított) lábműködtetésű fék (hátsó kerék)
44.04 (Átalakított) kézi gázadagoló
44.05 (Átalakított) kézi sebességváltó és kézi tengelykapcsoló
44.06 (Átalakított) visszapillantó tükör (tükrök)
44.07 (Átalakított) jelző berendezések (irányjelzők, féklámpa, …)
44.08 Olyan ülésmagasság, amely lehetővé teszi a vezető számára, hogy ülő testhelyzetben egyszerre mindkét lábát letegye az úttestre
45. Kizárólag oldalkocsis motorkerékpár
46. Csak tricikli
50. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű azonosító számra (VIN)) korlátozva
51. Meghatározott járműre/rendszámtáblára (jármű nyilvántartási számra (VRN)) korlátozva
IGAZGATÁSI KÉRDÉSEK
70. A(z) … számú, … által kiállított engedély cseréje (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jel is; pl.: 70.0123456789.NL)
71. A(z) … számú engedély másodpéldánya (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jel is; pl.: 71.987654321.HR)
▼M3 —————
73. B kategóriájú, négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1)
▼M3 —————
78. Automata sebességváltóval rendelkező járművekre korlátozva
79. (…) A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva az irányelv 13. cikkének alkalmazásában
|
Kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli járművekre korlátozva |
|
AM kategóriájú, háromkerekű vagy könnyű négykerekű járművekre korlátozva |
|
Triciklire korlátozva |
|
Tricikli és 750 kg-ot meg nem haladó legnagyobb megengedett össztömegű pótkocsi szerelvényére korlátozva |
|
A1 kategóriájú, 0,1 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg arányú motorkerékpárok |
|
BE kategóriájú járművek, melyek pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot. |
80. A kategóriájú motoros tricikli vezetésére jogosító engedéllyel rendelkező, 24 év alatti vezetőkre korlátozva
81. A kategóriájú motorkerékpár vezetésére jogosító engedéllyel rendelkező, 21 év alatti vezetőkre korlátozva
90. A jármű átalakításait meghatározó kódokkal együtt használandó kódok
95. A 2003/59/EK irányelvben előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal (SZAB) rendelkező gépjárművezető, …-ig [pl. 95(01.01.12)]
96. B kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3 500 kg és 4 250 kg közötti
97. Nem vezethet olyan C1 kategóriájú járművet, amely a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) hatálya a lá tartozik.
—
|
100 és 100 feletti kódok |
: |
nemzeti kódok, amelyek csak az engedélyt kiállító tagállam területén érvényesek. |
— Ha a kód az összes olyan kategóriára alkalmazandó, amelyre az engedélyt kiállították, a 9., 10. és 11. rovatokba is nyomtatható;
—13. e melléklet 4. pontja a) alpontjának végrehajtásakor a befogadó tagállam részére olyan adatok esetleges bejegyzésére fenntartott hely, amelyek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz szükségesek;
14. az engedélyt kiállító tagállam részére olyan adatok esetleges bejegyzésére fenntartott hely, amelyek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz szükségesek vagy a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatosak (választható). Ha az adat az ebben a mellékletben meghatározott valamelyik rovattal kapcsolatos, előtte meg kell adni a kérdéses rovat számát.
A jogosult külön írásbeli beleegyezésével erre a helyre lehet bejegyezni azokat az adatokat, amelyek nem kapcsolatosak a vezetői engedély igazgatásával vagy a közúti közlekedésbiztonsággal; az ilyen adatok semmilyen módon nem változtatják meg a minta vezetői engedélyként történő felhasználását;
b) a vezetői engedély első és második oldalán látható következő számozott rovatok magyarázata: 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12.
Annak a tagállamnak, amely a bejegyzéseket az itt felsorolt angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén nyelven kívül valamely más nemzeti nyelven kívánja megszövegezni, e melléklet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül olyan kétnyelvű engedélyt kell készítenie, amelyben a fenti nyelvek egyikét használja;
c) az ►M2 európai uniós vezetőiengedély-mintán ◄ helyet kell fenntartani mikrochip vagy hasonló számítógépes eszköz esetleges bevezetésére.
4. Különleges rendelkezések
a) Ha egy tagállam által e mellékletnek megfelelően kiállított vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az a másik tagállam az engedélyre olyan adatokat vezethet rá, amelyek szükségesek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz, feltéve, hogy ezeket az adatokat az általa kiállított engedélyekre is bejegyzi, és hogy marad elég hely erre a célra.
b) A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok különböző színeket vagy jelöléseket is alkalmazhatnak, mint pl. vonalkódok és nemzeti szimbólumok […], e melléklet többi rendelkezéseinek sérelme nélkül.
Az engedélyek kölcsönös elismerésével összefüggésben a vonalkód csak olyan információt tartalmazhat, amely már olvasható a vezetői engedélyen, vagy amely az engedély kiállítási eljáráshoz szükséges.
c) A kártya előoldalán és hátoldalán található adatoknak szabad szemmel is olvashatónak kell lenniük, valamint a hátoldalon a 9–12. rovatban az adatokat legalább 5-ös betűmérettel kell szedni.
EURÓPAI UNIÓS VEZETŐIENGEDÉLY-MINTA
1. oldal
2. oldal
▼M2 —————
II. MELLÉKLET
I. A JÁRMŰVEZETŐI VIZSGÁK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vezetői engedélyt kérelmezők rendelkezzenek a gépjárművek vezetéséhez szükséges ismeretekkel és jártassággal, valamint ennek megfelelő magatartást tanúsítsanak. Ennek értelmében a vizsgának az alábbiakból kell állnia:
— elméleti vizsga, majd
— jártassági és magatartási vizsga.
A vizsga lebonyolításának feltételei az alábbiakban találhatók.
A. ELMÉLETI VIZSGA
1. Forma
A formát úgy kell megválasztani, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy rendelkezik-e a kérelmező a megkívánt ismeretekkel a 2., 3. és 4. pontokban felsorolt területeken.
Minden olyan, egy adott járműkategóriában engedélyt igénylő kérelmező, aki egy másik járműkategóriában teljesítette az engedély megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgát, mentesülhet a 2., 3. és 4. pont közös rendelkezései alól.
2. Az elméleti vizsga valamennyi járműkategóriára vonatkozó tartalma
2.1. Az alább felsorolt valamennyi ponttal kapcsolatban kérdéseket kell feltenni, a kérdések tartalmának és formájának meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik:
2.1.1. Közúti közlekedési szabályok:
— különös tekintettel a közúti jelzőtáblákra, jelzésekre, jelölésekre, az elsőbbségadásra és sebességkorlátozásra;
2.1.2. A vezető:
— az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevőjével szembeni magatartás fontossága,
— észlelés, ítélőképesség és döntéshozatal, különösen a reakcióidő, valamint a vezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására;
2.1.3. A közút:
— a különböző időjárási és útviszonyok mellett a járművek közötti biztonságos követési távolság megtartására, a féktávolságokra és az úttartásra vonatkozó legfontosabb elvek,
— az eltérő útviszonyokkal, különösen azoknak az időjárás, valamint az út adott napszak hatására bekövetkező változásaival összefüggő vezetési kockázati tényezők,
— a különböző úttípusok jellemzői és az ezzel összefüggő jogszabályi követelmények;
2.1.4. A közlekedés más résztvevői:
— a közlekedésben résztvevők tapasztalatlanságával, valamint leginkább sérülékeny csoportjaival, pl. a gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a mozgásukban korlátozott személyekkel összefüggő sajátos kockázati tényezők,
— a különböző járműtípusok mozgásával és vezetésével, továbbá vezetőik eltérő látóterével járó kockázati tényezők;
2.1.5. Általános szabályok, rendeletek és egyéb kérdések:
— a járművek használatához szükséges hivatalos okmányokra vonatkozó szabályok,
— a járművezető baleset esetén tanúsítandó magatartását meghatározó általános szabályok (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás), és azok az intézkedések, amelyeket szükség esetén megtehet a közúti balesetekben sérülést szenvedett személyek érdekében,
— a járművel, rakományával és a személyekkel kapcsolatos biztonsági tényezők;
2.1.6. A jármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések;
2.1.7. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a kérelmezőknek képesnek kell lenniük észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztési és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a lámpákban és az irányjelzőkben, a fényvisszaverőkben, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben;
2.1.8. A jármű biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonságát szolgáló eszközök használata;
2.1.9. A járműhasználat környezettel összefüggő szabályai (a hangjelzést adó eszközök megfelelő használata, mérsékelt üzemanyag-fogyasztás, a szennyező anyagok kibocsátásának korlátozása stb.).
3. Az A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések
3.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
3.1.1. Védőfelszerelés, például kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak használata;
3.1.2. A motorkerékpárosok láthatósága a közúti közlekedés többi résztvevője számára;
3.1.3. Az úttest fent meghatározott különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezők, továbbá különös tekintettel az olyan csúszós részekre, mint például a csatornafedelek, az útburkolati jelzésekre, például a vonalak és nyilak, valamint a villamossínekre;
3.1.4. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő, fent meghatározott mechanikai szempontok, különös tekintettel az elakadásjelző kapcsolójára, az olajszintekre és a meghajtóláncra.
4. A C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 és D1E kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések
4.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
4.1.1. A közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) értelmében a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok; 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülék használata;
4.1.2. Az érintett szállítási típusra vonatkozó szabályok: árufuvarozás vagy személyszállítás;
4.1.3. A belföldi és a nemzetközi árufuvarozáshoz és személyszállításhoz szükséges jármű- és szállítási okmányok;
4.1.4. Baleset esetén tanúsítandó magatartás; baleset vagy hasonló esemény esetén elvégzendő intézkedések – beleértve a vészhelyzeti intézkedéseket, például az utasok kimenekítését – ismerete és elsősegély-nyújtási alapismeretek;
4.1.5. A kerekek leszerelése és cseréje közben betartandó óvintézkedések;
4.1.6. A járművek tömegére és méreteire vonatkozó szabályok; a sebesség-korlátozókra vonatkozó szabályok;
4.1.7. A látótérnek a saját jármű jellemzői által okozott korlátozása;
4.1.8. Autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, beleértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható);
4.1.9. A jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők: a rakomány ellenőrzése (rakodás és rögzítés), a különböző típusú rakományokkal kapcsolatos nehézségek (pl. folyadékok, függő rakomány, …), az áru be- és kirakodása és a rakodó-berendezések használata (csak a C, CE, C1, C1E kategóriákban);
4.1.10. A járművezető felelőssége az utasszállítást illetően; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekek szállítása; az elindulás előtti szükséges ellenőrzések; az elméleti vizsgának valamennyi busztípust magában kell foglalnia (a tömegközlekedésben használt buszok és a távolsági buszok, különleges méretű buszok, …) (csak a D, DE, D1, D1E kategóriákban).
4.1a. A 3821/85/EGK rendelet hatálya alá nem tartozó, C1 vagy C1E kategóriájú jármű vezetésére jogosító engedélyt kérelmezőket a tagállamok felmenthetik a fenti 4.1.1–4.1.3. pontokban szereplő ismeretek bizonyítása alól.
4.2. A C, CE, D és DE kategóriákra vonatkozásában a következő további előírások általános ismeretének kötelező ellenőrzése:
4.2.1. A következők szerkezeti és működési elvei: belsőégésű motorok, folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), az üzemanyag-ellátó rendszer, az elektromos rendszer, a gyújtási rendszer, az erőátviteli rendszer (tengelykapcsoló, sebességváltó stb.);
4.2.2. Kenés és fagyásálló védelem;
4.2.3. A gumiabroncsok szerkezetének, felszerelésének, helyes használatának és ápolásának elvei;
4.2.4. A fékszerelvények és a sebességszabályzók típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei, és a blokkolásgátló fékek használata;
4.2.5. A kapcsolószerkezetek típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei (csak a CE, DE kategóriákban);
4.2.6. Üzemzavarok okainak felderítési módszerei;
4.2.7. A járművek megelőző karbantartása és a szükséges folyamatos karbantartás;
4.2.8. A járművezető felelőssége az áru egyeztetett feltételek szerinti átvételét, fuvarozását és leszállítását illetően (csak a C, CE kategóriákban).
B. JÁRTASSÁGI ÉS MAGATARTÁSVIZSGA
5. A jármű és felszerelései
5.1. Sebességváltó
|
5.1.1. |
Kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a jártassági és magatartásvizsgát. A „kézi sebességváltóval rendelkező jármű” az a jármű, amely olyan tengelykapcsoló-pedállal (illetve az A, A2 és A1 kategóriákban kézi váltókarral) van felszerelve, amelynek működtetése a jármű elindításakor, megállításakor és sebességváltáskor a vezetőre hárul. |
|
5.1.2. |
Az 5.1.1. pontban előírt feltételeknek meg nem felelő járműveket automata sebességváltós járműveknek kell tekinteni. Az 5.1.3. pont sérelme nélkül, ha a kérelmező a jártassági és magatartásvizsgát automata sebességváltóval rendelkező járművön teszi le, ezt a tényt az e vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak automata sebességváltóval rendelkező járművek vezetéséhez használhatók. |
|
5.1.3. |
A C, CE, D és DE kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenti 5.1.2. pont hatálya alá tartozó, C, CE, D vagy DE kategóriájú jármű vezetésére jogosító engedélyen nem tüntetnek fel az automata sebességváltóra vonatkozó korlátozást, amennyiben a kérelmező már rendelkezik kézi sebességváltóval rendelkező jármű vezetésére jogosító engedéllyel az alábbi kategóriák legalább egyikében: B, BE, C, CE, C1, C1E, D, D1 vagy D1E, továbbá a jártassági és magatartásvizsga során végrehajtotta a 8.4. pontban szereplő tevékenységeket. |
5.2. A jártassági és magatartásvizsgán alkalmazott járműveknek meg kell felelniük az alábbiakban megadott minimumkövetelményeknek. A tagállamok megállapíthatnak szigorúbb vagy további követelményeket. A jártassági és magatartásvizsgán használt A1, A2 és A kategóriájú járművek esetében a tagállamok megengedhetik az előírt minimális hengerűrtartalomnál legfeljebb 5 cm3-rel kisebb motorok alkalmazását.
A1 kategória:
A1 kategóriájú, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, amelyek teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyek képesek legalább 90 km/h sebesség elérésére.
Amennyiben a motorkerékpár belső égésű motorral van felszerelve, annak hengerűrtartalma legalább 120 cm3.
Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,08 kW/kg
A2 kategória:
Oldalkocsi nélküli motorkerékpárok legalább 20 kW, de legfeljebb 35 kW teljesítményű motorral, amelyek teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot.
Amennyiben a motorkerékpár belső égésű motorral van felszerelve, annak hengerűrtartalma legalább 400 cm3.
Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg
A kategória:
Oldalkocsi nélküli motorkerékpárok legalább 180 kg terheletlen tömeggel és legalább 50 kW teljesítményű motorral. A tagállamok elfogadhatnak ennél 5 kg-mal kisebb saját tömegű járműveket.
Amennyiben a motorkerékpár belső égésű motorral van felszerelve, annak hengerűrtartalma legalább 600 cm3.
Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,25 kW/kg
B kategória:
B kategóriájú, négykerekű jármű, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas;
BE kategória:
Egy B kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 000 kg megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas, és nem tartozik a B kategóriába; a pótkocsi raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vonójármű; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges; a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie;
B1 kategória:
Legalább 60 km/h sebesség elérésére képes, négykerekű, gépi meghajtású jármű;
C kategória:
A C kategóriába tartozó jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, hossza legalább 8 m, szélessége legalább 2,40 m, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; blokkolásgátló fékekkel és a vezető által működtetett kézi sebességváltó karral, valamint a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel van felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a jármű tényleges össztömegének legalább 10 000 kg-nak kell lennie;
CE kategória:
vagy nyerges jármű, vagy egy C kategóriájú vizsgajárműből és legalább 7,5 m hosszú pótkocsiból álló járműszerelvény; a nyerges jármű vagy a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege legalább 20 000 kg, hossza legalább 14 m, szélessége legalább 2,40 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel és a vezető által működtetett kézi sebességváltó karral, valamint a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel van felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a nyerges jármű, illetve a járműszerelvény tényleges össztömegének legalább 15 000 kg-nak kell lennie;
C1 kategória:
C1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke;
C1E kategória:
Egy C1 kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény; a járműszerelvény hossza legalább 8 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie;
D kategória:
A D kategóriába tartozó járművek, amelyek hossza legalább 10 m, szélessége legalább 2,40 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve;
DE kategória:
Egy D kategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, legalább 2,40 m széles és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább 2 m széles és két méter magas; a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie;
D1 kategória:
D1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve;
D1E kategória:
Egy D1 alkategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább két méter széles és 2 m magas; a pótkocsi tényleges össztömegének legalább 800 kg-nak kell lennie;
A BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 és a D1E kategóriákhoz használt azon vizsgajárművek, amelyek nem felelnek meg a fent megadott minimumkövetelményeknek, de amelyek e bizottsági irányelv hatálybalépésének időpontjában vagy azt megelőzően használatban voltak, az adott dátumot követően legfeljebb tíz évig még használhatók. Az ezekben a járművekben szállítandó rakományra vonatkozó követelményeket a tagállamok a 2006/56/EK bizottsági irányelv ( 9 ) hatálybalépésétől számított tíz éven belül hajthatják végre.
6. Az A1, A2 és A kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
6.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
6.1.1. A védőfelszerelés, például a kesztyű, csizma, védőruha és -sisak beállítása;
6.1.2. A gumiabroncsok, fékek, a kormánymű, a vészleállító (ha van), a lánc, olajszintek, fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzésének elvégzése.
6.2. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
6.2.1. A motorkerékpár kitámasztó lábra helyezése és arról való levétele, valamint a jármű mellett haladva annak a motor segítsége nélküli mozgatása;
6.2.2. A motorkerékpár kitámasztó lábon történő leparkolása;
6.2.3. Legalább két kis sebességű manővert kell végrehajtani, beleértve a szlalomvezetést; ennek lehetővé kell tennie a tengelykapcsoló és a fék kombinált kezelésében, az egyensúlyozásban, a tekintet irányításában, a motorkerékpáron való elhelyezkedésben és a lábak lábtartón való elhelyezésében szerzett jártasság értékelését;
6.2.4. Legalább két nagyobb sebességű manővert kell végrehajtani: az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/h sebességgel megtett manővernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/h sebességgel; ennek lehetővé kell tennie a motorkerékpáron való elhelyezkedésben, a tekintet irányításában, az egyensúlyozásban, a kormányzási technikában és a sebességváltási technikában szerzett jártasság értékelését;
6.2.5. Fékezés: végre kell hajtani legalább két fékezési gyakorlatot, amelyek egyike egy legalább 50 km/h sebességnél elvégzett vészfékezés; ennek lehetővé kell tennie az elülső és a hátsó fékek kezelésében, a tekintet irányításában és a motorkerékpáron való elhelyezkedésben szerzett jártasság értékelését.
A 6.2.3–6.2.5. pontban említett különleges manővereket az irányelv hatálybalépését követően legkésőbb öt évvel be kell vezetni.
6.3. Magatartás a közlekedésben
A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:
6.3.1. Elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása;
6.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását;
6.3.3. Haladás ívelt kanyarban;
6.3.4. Kereszteződések: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás;
6.3.5. Irányváltás: balra és jobbra fordulás; sávváltás;
6.3.6. Autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba;
6.3.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható);
6.3.8. Különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-/autóbuszmegálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn;
6.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a járműről történő leszálláskor.
7. A B, B1 és BE kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
7.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
7.1.1. Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében;
7.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása;
7.1.3. Az ajtók zárt állapotának ellenőrzése;
7.1.4. A gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés véletlenszerű ellenőrzésének elvégzése;
7.1.5. A jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetőfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a BE kategóriában);
7.1.6. A kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a BE kategóriában);
7.2. B és B1 kategóriáknál: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
A következők közül kiválasztott manőverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manővert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre):
7.2.1. Tolatás egyenesen, illetve tolatás a sarkon jobbra vagy balra, a megfelelő forgalmi sávon belül maradva;
7.2.2. Visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével;
7.2.3. A jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen, előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn);
7.2.4. Pontos megállás fékezéssel; vészfékezés végrehajtása választható.
7.3. BE kategória: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
7.3.1. Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele);
7.3.2. Tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik;
7.3.3. Biztonságos parkolás a be-/kirakodáshoz.
7.4. Magatartás a közlekedésben
A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:
7.4.1. Elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása;
7.4.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását;
7.4.3. Haladás kanyarban;
7.4.4. Kereszteződések: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás;
7.4.5. Irányváltás: balra és jobbra fordulás; sávváltás;
7.4.6. Autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba;
7.4.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható);
7.4.8. Különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-/autóbuszmegálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn;
7.4.9. A szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor.
8. A C, CE, C1, C1E, D, DE, D1és D1E kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
8.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése
A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
8.1.1. Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében;
8.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása;
8.1.3. A gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzése;
8.1.4. A rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is. Ez utóbbi követelmény nem vonatkozik azon kérelmezőkre, akik a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá nem tartozó, C1 vagy C1E kategóriájú jármű vezetésére jogosító engedélyért folyamodnak;
8.1.5. A légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése;
8.1.6. A jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodó szerkezet (ha van), vezetőfülke zárhatósága (ha van ilyen), a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a C, CE, C1, C1E kategóriákban);
8.1.7. A kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a CE, C1E, DE, D1E kategóriákban);
8.1.8. Különleges járműbiztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenőrzése és kezelése (csak a D, DE, D1, D1E kategóriákban);
8.1.9. Autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható).
8.2. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
8.2.1. Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a CE, C1E, DE, D1E kategóriákban);
8.2.2. Tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik;
8.2.3. Biztonságos parkolás a be-/kirakodáshoz rakodó rámpa/plató vagy hasonló létesítménynél (csak a C, CE, C1, C1E kategóriákban);
8.2.4. Az utasok buszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő parkolás (csak a D, DE, D1, D1E kategóriákban).
8.3. Magatartás a közlekedésben
A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:
8.3.1. Elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása;
8.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását;
8.3.3. Haladás kanyarban;
8.3.4. Kereszteződések: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás;
8.3.5. Irányváltás: balra és jobbra fordulás; sávváltás;
8.3.6. Autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba;
8.3.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható);
8.3.8. Különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-/autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn;
8.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor.
8.4. Biztonságos és energiatakarékos vezetés
8.4.1. Biztonságos és az üzemanyag-fogyasztást mérséklő vezetés gyorsításkor, lassításkor, hegy- és lejtőmenetben, szükség esetén kézi sebességváltással.
9. A jártassági és magatartásvizsga értékelése
9.1. A fentiekben említett valamennyi forgalmi helyzetre vonatkozóan az értékelésnek tükröznie kell, hogy a vizsgázó a készség milyen fokán használja a jármű vezérlő berendezéseit, továbbá milyen képességekről adott számot a forgalomban történő biztonságos vezetés szempontjából. A vizsgáztatónak a vizsga teljes időtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. Ha a vizsgázó a vizsgajármű, illetve a benne utazók vagy a közlekedés más résztvevőinek biztonságát közvetlenül veszélyeztető vezetési hibákat követ el, vagy veszélyes magatartást tanúsít, akkor a vizsga sikertelennek minősül függetlenül attól, hogy a vizsgáztatónak vagy a kísérő személynek közbe kellett-e avatkoznia. A vizsgáztató mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a jártassági és magatartásvizsgát be kell-e fejezni.
A járművezetői vizsga vizsgáztatóit ki kell képezni a kérelmezők biztonságos vezetési képességének helyes felmérésére. A vizsgáztatók munkáját – a hibaértékelés e mellékletben meghatározott szabályainak megfelelő, helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében – az adott tagállam által erre felhatalmazott testületnek kell figyelemmel kísérnie és felügyelnie.
9.2. Az értékelés során a vizsgáztatóknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a kérelmező defenzív és együttműködő vezetői magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetői stílust tükröznie kell, és a vizsgáztatónak figyelembe kell vennie ezt a kérelmezőről kialakított összképben. Ez magában foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és időjárási viszonyok, a közlekedés többi résztvevőjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az előrelátást.
9.3. A vizsgáztató továbbá felméri, hogy a kérelmező:
9.3.1. Ellenőrzése alatt tartja-e a járművet; figyelembe véve az alábbiakat: a biztonsági övek, visszapillantó tükrök, fejtámaszok megfelelő használatát; az ülést; a fényszórók és egyéb berendezések megfelelő használatát; a tengelykapcsoló, sebességváltó, gázpedál, a fékrendszerek (ha van, harmadik fékrendszer is), a kormány megfelelő használatát; a jármű különböző körülmények közötti, különböző sebességek melletti irányítását; az útbiztonságot; a jármű tömegét, méreteit és jellemzőit; a rakomány tömegét és típusát (csak a BE, C, CE, C1, C1E, DE, D1E kategóriákban); az utasok kényelmét (csak a D, DE, D1, D1E kategóriákban) (egyenletes vezetés nagymértékű gyorsítás és hirtelen fékezés nélkül);
9.3.2. Gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1, D1E kategóriákban);
9.3.3. Figyelem: minden irányba kiterjedő figyelem; a tükrök megfelelő használata; nagy-, közép- és kistávolságú látás;
9.3.4. Elsőbbség/elsőbbségadás: elsőbbség az útkereszteződésekben, csomópontokban; elsőbbségadás más alkalmakkor (pl. irányváltás, sávváltás, különleges manőverek közben);
9.3.5. Helyes elhelyezkedés az úttesten: megfelelő elhelyezkedés az úttesten, a forgalmi sávokban, a körforgalomban, kanyarokban, a jármű típusának és jellemzőinek megfelelően; előrelátó elhelyezkedés az úttesten;
9.3.6. Távolságtartás: elegendő távolságot tart-e előre és oldalirányban; elegendő távolságot tart-e a közlekedés többi résztvevőjétől;
9.3.7. Sebesség: nem lépi-e túl a megengedett legnagyobb sebességet; a sebességet az időjárási/közlekedési viszonyok szerint, és ahol értelmezhető, a nemzeti sebességkorlátozások szerint választja-e meg; olyan sebességgel vezet-e, hogy meg tud állni a belátható és üres útszakaszon; a sebességet a közlekedés azonos típusú résztvevőinek általános sebességéhez igazítja-e;
9.3.8. Közlekedési lámpák, közúti jelzőtáblák és egyéb jelzések: megfelelően cselekszik-e a közlekedési lámpáknál; betartja-e a forgalomirányítók utasításait; megfelelően cselekszik-e a közúti jelzőtábláknál (tiltó és utasítást adó jelzőtáblák); megfelelően cselekszik-e az útburkolati jeleknél;
9.3.9. Jelzés: jelzések adása a szükséges helyen, helyesen és megfelelő időben; helyes irányjelzés; a megfelelő műveleteket végzi-e el a közlekedés többi résztvevőjének valamennyi jelzésére;
9.3.10. Fékezés és megállás: időben lassít-e, a körülményeknek megfelelően fékez és áll-e meg; előrelátás; használja-e a különböző fékrendszereket (csak a C, CE, D, DE kategóriákban); használja-e a fékeken kívüli sebességcsökkentő rendszereket (csak a C, CE, D, DE kategóriákban).
10. A vizsga időtartama
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a B. pontjában meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen. Az A, A1, A2, B, B1 és BE kategóriák esetén az úton vezetéssel töltött idő semmi esetre sem lehet rövidebb 25 percnél, illetve a többi kategória esetében 45 percnél. Ebbe az időbe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű felkészítése, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, a különleges manőverek, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.
11. A vizsga helyszíne
A vizsga különleges manőverek felmérésére irányuló része lefolytatható különleges vizsgaterepen. Amennyiben lehetséges, a forgalomban tanúsított magatartást felmérő vizsgarészt a települések beépített területén kívüli utakon, gyorsforgalmi úton és autópályán, valamint a városi utak mindenféle típusán (lakóövezetek, 30 és 50 km/h sebességkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak) kell végrehajtani; amelyeknek a nehézségek mindazon típusát képviselniük kell, amellyel a járművezetők valószínűleg találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsgára különböző sűrűségű forgalomban kerüljön sor. A közúti vezetéssel töltött időt optimálisan kell felhasználni a kérelmező valamennyi fellelhető különböző közlekedési területen való értékelésére, súlyt helyezve különösen az e területek közötti váltásra.
II. A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERETEK, JÁRTASSÁG ÉS MAGATARTÁS
Valamennyi gépi meghajtású jármű vezetőjének mindenkor rendelkeznie kell a fenti 1–9. pontban leírt ismeretekkel, jártassággal és magatartással annak érdekében, hogy képes legyen:
— a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és azok súlyosságának megítélésére,
— a járműve felett kellő uralom gyakorlására annak érdekében, hogy ne idézzen elő veszélyhelyzetet, továbbá hogy megfelelően tudjon reagálni, amennyiben ilyen helyzet adódik,
— a közúti közlekedési szabályok, különösen a közúti balesetek megelőzésére és a forgalom folyamatosságának fenntartására szolgáló szabályok betartására,
— a jármű jelentős műszaki hibáinak észlelésére, különös tekintettel azokra, amelyek a biztonságot veszélyeztetik, valamint a hibák megfelelő módon történő kijavíttatására,
— a vezetői magatartást befolyásoló összes tényező figyelembevételére (pl. alkohol, fáradtság, gyenge látás stb.) a biztonságos vezetéshez szükséges képességek teljes körű megőrzése érdekében,
— a közlekedésben részt vevők biztonságának elősegítésére, különös tekintettel a gyengékre és a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a mások iránt tanúsított kellő tisztelettel.
A tagállamok megfelelő intézkedéseket vezethetnek be annak biztosítására, hogy azok a járművezetők, akik elfelejtették az 1–9. pontban leírt ismereteket, jártasságot vagy magatartást, ismét visszanyerhessék ezeket az ismereteket és ezt a jártasságot, valamint továbbra is olyan magatartást tanúsíthassanak, amilyen a járművezetéshez szükséges.
III. MELLÉKLET
A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FIZIKAI ÉS SZELLEMI ALKALMASSÁG MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. E melléklet alkalmazásában a járművezetők két csoportba tartoznak:
1.1. 1. csoport:
az A, A1, A2, AM, B, B1 és BE kategóriába tartozó járművek vezetői.
1.2. 2. csoport:
a C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 és D1E kategóriába tartozó járművek vezetői.
1.3. Nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a 2. csoportba tartozó járművezetőkre e mellékletben megállapított rendelkezések alkalmazandók azon B kategóriájú járművek vezetői közül azokra, akik vezetői engedélyüket hivatásos vezetőként (taxi, mentőautó stb. vezetőjeként) használják.
2. Hasonlóképpen, a vezetői engedély első ízben történő megadását vagy megújítását kérelmező személyek azon csoportba kerülnek besorolásra, amelyhez a vezetői engedélyük kiállítását vagy megújítását követően tartozni fognak.
ORVOSI VIZSGÁLATOK
3. 1. csoport:
A kérelmezők kötelesek orvosi vizsgálaton részt venni, amennyiben a vezetői engedély megszerzéséhez előírt alaki követelmények, illetve vizsgák következtében nyilvánvalóvá válik, hogy e mellékletben említett egy vagy több egészségügyi probléma fennáll az esetükben.
4. 2. csoport:
A vezetői engedély első ízben történő kiállítását megelőzően a kérelmezők, valamint a továbbiakban a vezetői engedély megújításakor minden alkalommal a járművezetők orvosi vizsgálaton vesznek részt, a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam nemzeti rendszerének megfelelően.
5. A tagállamok által a vezetői engedélyek kiállítására vagy további megújítására vonatkozóan megállapított követelmények az e mellékletben meghatározottaknál szigorúbbak is lehetnek.
LÁTÁS
6. A vezetői engedélyért folyamodó valamennyi kérelmező megfelelő vizsgálaton vesz részt annak megállapítására, hogy rendelkezik-e gépi meghajtású jármű vezetéséhez szükséges, megfelelő látásélességgel. Amennyiben kétség merül fel a kérelmező látóképességére vonatkozóan, úgy az illetékes egészségügyi szakhatóságnak meg kell őt vizsgálnia. Ezen vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a következőkre: a látásélesség és a látótér zavarai, szürkületi vakság, szemkáprázás és csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás és a vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.
Az 1. csoportba tartozó gépjárművezetőknél „kivételes esetekben” megfontolás tárgyává tehető a vezetői engedély kiadása, amennyiben a látótér nagysága vagy a látás élessége elmarad a kívánatostól; az illetékes egészségügyi szakhatóságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a gépjárművezetőt, hogy kizárja egyéb látászavarok, így például a szemkáprázás, a csökkent kontrasztérzékenység és a szürkületi vakság lehetőségét. A gépjárművezetőnek vagy az engedélykérelmezőnek emellett az illetékes hatóság által szervezett gyakorlati vizsgán is meg kell felelnie.
1. csoport:
6.1. A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmezőnek legalább 0,5-ös binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával.
Ezen túlmenően látóterének vízszintes irányban legalább 120°-osnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé pedig legalább 20°-ot bővül. A látótér középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.
Súlyosbodó szembetegség gyanúja, illetve diagnosztizálása esetén vezetői engedély kizárólag akkor adható ki vagy újítható meg, ha a kérelmező rendszeres időközönként részt vesz az illetékes egészségügyi szakhatóság által végzett vizsgálaton.
6.2. A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó azon kérelmezőnek, aki funkcionálisan teljesen elveszítette egyik szemére a látást vagy (pl. kettős látás esetén) csak egyik szemét használja, legalább 0,5-ös – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel kell rendelkeznie. Az illetékes egészségügyi szakhatóságnak igazolnia kell, miszerint a monokuláris látás elég hosszú ideje áll fenn az alkalmazkodáshoz, illetve azt, hogy a szem látóterét a 6.1. pontban leírtak jellemzik.
6.3. Kettős látás kialakulása vagy az egyik szem hirtelen látásvesztése esetén elegendő időt (pl. hat hónapot) kell hagyni az alkalmazkodásra, amely alatt az érintett személy nem vezethet gépjárművet. Ezen időszak elteltével a vezetői engedély kizárólag kedvező szemorvosi és vezetéstechnikai szakvélemény ellenében adható ki.
2. csoport:
6.4. A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmező esetében legalább 0,8-as – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességnek kell fennállnia a jobbik szemre és legalább 0,1-es látásélességnek a gyengébb szemre. Amennyiben a 0,8-as, illetve 0,1-es látásélesség korrekciós lencse használatával érhető el, a minimális látásélességet (0,8 és 0,1) legfeljebb plusz 8 dioptriájú szemüveggel, illetve kontaktlencsével lehet biztosítani. A látáskorrekciót az egyénnek jól kell tolerálnia.
Ezen túlmenően látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-osnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé pedig legalább 30°-ot bővül. A látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmező vagy járművezető esetében, akinél csökkent kontrasztérzékenység vagy kettős látás áll fenn.
Az egyik szem látóképességének jelentős mértékű csökkenése esetén elegendő időt (pl. hat hónapot) kell hagyni az alkalmazkodásra, amely alatt az érintett személy nem vezethet gépjárművet. Ezen időszak elteltével a vezetői engedély kizárólag kedvező szemorvosi és vezetéstechnikai szakvélemény ellenében adható ki.
HALLÁS
7. A 2. csoportba tartozó kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes egészségügyi hatóságok szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.
MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK
8. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik olyan mozgásszervi betegségekben, illetve rendellenességekben szenvednek, amelyek veszélyessé teszik a gépi meghajtású járművek vezetését.
1. csoport:
8.1. Korlátozott vezetői engedély adható ki – adott esetben – testi fogyatékkal élő kérelmezőnek vagy járművezetőnek az illetékes egészségügyi hatóság szakvéleményének ismeretében. A szakvéleményt a szóban forgó betegség vagy rendellenesség orvosi értékelésére, illetve szükség esetén gyakorlati vizsgára kell alapozni. A véleményezésben az is feltüntetendő, hogy a járművön milyen típusú módosításokat kell végrehajtani, valamint az, hogy a járművezetőt el kell-e látni számára szükséges ortopéd segédeszközzel, amennyiben a gyakorlati vizsga azt igazolja, hogy ilyen eszköz használatával a vezetés nem jár veszéllyel.
8.2. Vezetői engedély súlyosbodó betegségben szenvedő kérelmező számára kizárólag azzal a feltétellel adható ki, illetve újítható meg, hogy a fogyatékkal élő személy rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is alkalmas-e a jármű teljesen biztonságos vezetésére.
Amennyiben a fogyatékosság változatlan mértékű, úgy a vezetői engedély kiállítható, illetve megújítható a kérelmező rendszeres orvosi vizsgálata nélkül is.
2. csoport:
8.3. Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK
9. Azok a betegségek, amelyek a vezetői engedély kiállítását vagy annak megújítását kérelmezőknek hirtelen olyan szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, amelyek az agyi funkció hirtelen károsodásával járnak, veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra.
I. csoport:
9.1. Súlyos szívritmuszavarban szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők számára nem lehet kiállítani, illetve megújítani a vezetői engedélyt.
9.2. Szívritmus-szabályozó készülékkel élő kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedélyt csak akkor szabad kiállítni vagy megújítani, ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.
9.3. A vezetői engedély kiállításának vagy megújításának kérdését olyan kérelmezők, illetve járművezetők esetében, akiknek artériás vérnyomása rendellenes, a vizsgálat egyéb eredményeire, az esetleg felmerülő komplikációkra és a közúti közlekedésbiztonság tekintetében esetleg okozott veszélyekre való tekintettel kell kezelni.
9.4. Általában véve vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra szívpanaszokról számolnak be. Szívinfarktuson átesett kérelmezők vagy járművezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiállítani vagy megújítani, ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.
2. csoport:
9.5. Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)
10. Az alábbi leírásban súlyos hipoglikémián azt értjük, hogy az egyén külső segítségre szorul, ismétlődő hipoglikémiáról pedig akkor beszélünk, ha egy 12 hónapos időszakon belül megismétlődik a súlyos hipoglikémia.
1. csoport:
10.1. Vezetői engedély cukorbetegségben szenvedő kérelmezők vagy gépjárművezetők esetében is kiadható, illetve megújítható. Ha gyógyszeres kezelés alatt állnak, ennek feltétele az illetékes egészségügyi szakhatóság kedvező véleménye, valamint a rendszeres – legalább ötévente végzett és egyénre szabott – orvosi felülvizsgálat.
10.2. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akiknél ismétlődő súlyos hipoglikémia és/vagy hipoglikémiás tudatzavar veszélye áll fenn. A cukorbetegségben szenvedő gépjárművezetőnek tisztában kell lennie a hipoglikémia kockázataival, és tudnia kell megfelelően kontrollálni állapotát.
2. csoport:
10.3. A gépjármű-vezetői engedély kiadása/megújítása megfontolás tárgyává tehető a 2. csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő kérelmezőknél vagy gépjárművezetőknél. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres (azaz inzulinos vagy tablettás) kezelés esetében ez a következő feltételekhez kötött:
— az előző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,
— a gépjármű-vezető teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,
— a gépjármű-vezető rendszeres – legalább napi kétszeri vagy a vezetés időpontjához kötött – vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,
— a gépjármű-vezető teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival,
— a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.
Az említett esetekben a gépjármű-vezetői engedély kiadását az illetékes egészségügyi szakhatóság állásfoglalásához és rendszeres – legalább háromévente végzett – orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.
10.4. Az ébrenléti súlyos hipoglikémia előfordulásáról – még ha nem gépjármű-vezetéskor állt is be – be kell számolni, mert a vezetői engedély felülvizsgálatát teszi szükségessé.
IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
11. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők, illetve járművezetők számára, akik súlyos idegrendszeri betegségekben szenvednek, kivéve ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja.
A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának megfelelő figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az engedély kiállítását, illetve megújítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres időközönként végzett vizsgálathoz kell kötni.
EPILEPSZIA
12. Epilepsziás rohamok, illetve a tudatállapot más hirtelen beálló zavarai komoly veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára, ha gépi meghajtású jármű vezetése közben fordulnak elő.
Epilepsziáról ebben a tekintetben akkor beszélhetünk, ha legfeljebb öt év leforgása alatt legalább két epilepsziás roham következett be. Nem spontán epilepsziás roham alatt azt az állapotot értjük, amelyet beazonosítható provokáló tényező vált ki, és amely elkerülhető.
Első vagy egyszeri roham, illetve eszméletvesztés esetén a gépjárművezetés ellenjavallt. A vezetési tilalom időtartamát és a szükséges utóvizsgálatokat részletező szakvéleményre van szükség.
Az érintett személy konkrét epilepszia- és rohamtípusának meghatározása rendkívül fontos, mert ez alapján lehet elbírálni a vezetésbiztonságot (és felmérni az újabb epilepsziás rohamok előfordulásának kockázatát), valamint adott esetben megállapítani az alkalmazandó gyógymódot. Ezt kizárólag neurológus szakorvos végezheti.
1. csoport:
12.1. Az 1. csoportba tartozó epilepsziás gépjárművezetők vezetői alkalmasságát folyamatosan felül kell vizsgálni mindaddig, amíg legalább öt éven keresztül rohammentesek nem lesznek.
Epilepsziás személy esetében nem teljesülnek a feltétel nélküli gépjármű-vezetői engedély kiadásának követelményei. Az engedélykibocsátó hatóságot ezért erről az egészségügyi állapotról tájékoztatni kell.
12.2. Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező (pl. alkohol vagy egyéb komorbiditás) hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. A szakorvosi véleményt lehetőség szerint a III. melléklet egyéb vonatkozó szakaszainak megfelelően kell elkészíteni.
12.3. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham: első vagy egyszeri spontán epilepsziás rohamon átesett kérelmező hat hónap rohammentes periódus után gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető, amennyiben ezt megfelelő orvosi vizsgálat megerősíti. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amennyiben a kérelmező betegségét jól felismerhető, prognosztikus jelek kísérik.
12.4. Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni.
12.5. Epilepszia: amennyiben a kérelmező vagy gépjárművezető esetében egy éven át nem jelentkeznek újabb epilepsziás rohamok, gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető.
12.6. Kizárólag alvás közben jelentkező epilepsziás roham: vezetésre alkalmasnak tekinthető az a kérelmező vagy gépjárművezető, akinél addig kizárólag alvás közben lépett fel epilepsziás roham, és a betegség ebben a formában legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam. Ha az epilepsziás roham ébrenléti állapotban is jelentkezik, a vezetői engedély kiadása a rosszullétet követő egyéves rohammentességhez kötött (lásd „Epilepszia”).
12.7. Az eszméletet vagy a cselekvőképességet nem befolyásoló roham: vezetésre alkalmasnak tekinthető az a kérelmező vagy gépjárművezető, akinél addig kizárólag eszméletvesztés nélküli és funkcionális zavart nem okozó epilepsziás roham lépett fel, és a betegség ebben a formában legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam. Ha az epilepsziás roham ettől eltérő formában is megnyilvánul, a vezetői engedély kiadása a rosszullétet követő egyéves rohammentességhez kötött (lásd „Epilepszia”).
12.8. A gyógyszeres terápia orvos által elrendelt módosítása vagy az antiepileptikumok dózisának csökkentése következtében fellépő epilepsziás roham: a beteg számára javallott, hogy a gyógyszeres kezelés felfüggesztésétől kezdődően a terápia teljes felfüggesztésétől számított hatodik hónap végéig ne vezessen gépjárművet. A terápia orvos által elrendelt módosítása vagy a gyógyszeres kezelés felfüggesztése alatt bekövetkező epilepsziás rohamok esetében ez az időszak három hónap, amennyiben a korábban hatékonynak bizonyult terápiát az orvos visszaállítja.
12.9. Műtéti kezelést követően: lásd „Epilepszia”.
2. csoport:
12.10. A kérelmezőnél antiepileptikumok szedése nélkül sem jelentkezik epilepsziás roham az előírt időtartam alatt, és átesett a szükséges orvosi felülvizsgálaton. A részletes neurológiai vizsgálat nem mutatott ki releváns agyi patológiás elváltozást és az elektroencefalográfia (EEG) nem mutatott epileptiform agyi tevékenységet. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.
12.11. Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.
Az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió esetén csak akkor állítható ki a 2. csoportba tartozó vezetői engedély, ha az epilepsziás roham előfordulásának kockázata évi 2 % alá csökken. A szakorvosi véleményt lehetőség szerint a III. melléklet egyéb vonatkozó szakaszainak (pl. alkoholfogyasztás) megfelelően kell elkészíteni.
12.12. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham: első vagy egyszeri spontán epilepsziás rohamon átesett kérelmező gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább öt éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amennyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik.
12.13. Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni. Az újbóli előfordulás kockázata nem haladhatja meg az évi 2 %-ot.
12.14. Epilepszia: a vezetői engedély kiadásának feltétele, hogy az egyén antiepileptikumok nélkül 10 évig rohammentes maradjon. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amenynyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik. Ez a „fiatalkori epilepszia” esetére is érvényes.
Bizonyos elváltozások (pl. artériás-vénás rendellenességek vagy agyvérzés) az epilepsziás rohamok előfordulásának magasabb kockázatát hordozzák, még ha rohammentes is az egyén. Ezekben az esetekben az illetékes egészségügyi szakhatóság véleményére van szükség, a vezetői engedély kiadásának feltétele pedig az, hogy éves szinten legfeljebb 2 % legyen az epilepsziás roham előfordulásának valószínűsége.
MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK
1. csoport:
13.1. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmező vagy járművezető számára, akinél fennáll:
— veleszületett, illetve betegség, trauma vagy idegsebészeti műtét következtében kialakult súlyos elmezavar,
— jelentős fokú gyengeelméjűség,
— a korral járó, súlyos viselkedési probléma; illetve ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet súlyosan gyengítő személyiségi zavar,
kivéve, ha a kérelmet az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és szükség esetén az érintett rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesz részt.
2. csoport:
13.2. Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
ALKOHOL
14. Az alkoholfogyasztás súlyos veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára. A probléma mértékének figyelembevételével az egészségügyi szakembereknek igen nagyfokú körültekintést kell tanúsítaniuk.
1. csoport:
14.1. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik alkoholfüggőségben szenvednek vagy nem képesek tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől.
Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik korábban alkoholfüggőségben szenvedtek, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha bizonyos ideig igazoltan absztinensek voltak, továbbá ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.
2. csoport:
14.2. Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
KÁBÍTÓSZEREK ÉS GYÓGYSZEREK
15. Visszaélés:
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg egyik járműkategóriában sem azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik pszichotróp anyagoktól függenek, vagy – bár függőségük nem áll fenn ilyen anyagok vonatkozásában, de – rendszeresen visszaélnek azokkal.
Rendszeres fogyasztás:
1. csoport:
15.1. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik bármilyen formában rendszeresen fogyasztanak a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre. Ez alkalmazandó minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amelyek befolyást gyakorolnak a járművezetői képességre.
2. csoport:
15.2. Az illetékes egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
VESE-RENDELLENESSÉGEK
1. csoport:
16.1. Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.
2. csoport:
16.2. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára – az erre felhatalmazott orvos szakvéleményében kellően indokolt és rendszeres orvosi felülvizsgálattal járó kivételes esetektől eltekintve –, akik súlyos és visszafordíthatatlan veseelégtelenségben szenvednek.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. csoport:
17.1. Azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen estek át vagy szervezetükben mesterséges implantátum található, vezetői engedély kizárólag akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja, és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.
2. csoport:
17.2. Az illetékes egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
18. Általános szabályként, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők számára, akik olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a járművezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, kivéve ha kérelmüket az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye alátámasztja és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.
IV. MELLÉKLET
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK AZON SZEMÉLYEKKEL SZEMBEN, AKIK GYAKORLATI JÁRMŰVEZETŐI VIZSGÁN VIZSGÁZTATNAK
1. A vizsgabiztos részéről nélkülözhetetlen szakmai alkalmasság
1.1. A jelölt gépjárművezetési teljesítményére vonatkozó gyakorlati értékelés elvégzésére jogosult személy számára elengedhetetlen a szükséges ismeret, jártasság és hozzáértés az 1.2-1.6 pont alatt felsorolt szakterületekhez kapcsolódóan.
1.2. A vizsgabiztos szakmai alkalmasságának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy értékelje a jelölt teljesítményét azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan a jelölt – a vezetői engedélyre való jogosultság megszerzése érdekében – a vizsgát leteszi.
1.3. Járművezetési ismeret és hozzáértés, illetve értékelés:
— járművezetői magatartáselmélet,
— veszélyhelyzetek felismerése és balesethárítás,
— járművezetői vizsgakövetelményeket megalapozó tanmenet,
— járművezetői vizsga követelményei,
— vonatkozó közúti és közlekedési jogszabályok, ideértve a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, valamint értelmezési iránymutatásokat,
— értékeléselmélet és -technikák,
— defenzív járművezetés.
1.4. Értékelési képességek:
— alapos és pontos megfigyelés, nyomon követés, valamint a jelölt általános teljesítményére vonatkozó értékelés képessége, különösen a következők tekintetében:
—— veszélyhelyzetek pontos és átfogó felismerése,
— ezen helyzetek okának és valószínű következményeinek pontos meghatározása,
— jártasság megszerzése és hibák felismerése,
— értékelés egységessége és következetessége,
— információk gyors adaptálása, lényeges pontok megragadása,
— előretekintés, esetleges problémák beazonosítása és kezelésükre stratégiák kifejlesztése,
— időben történő konstruktív visszajelzés.
1.5. Személyes járművezetési képességek:
— a vizsgabiztos – azon járműkategóriában, amelyre vonatkozóan jogosult a járművezetői vizsga gyakorlati részében a vizsgáztatásra – képes legyen az adott típusú gépjármű következetesen magas színvonalú vezetésére.
1.6. A szolgáltatás minősége:
— annak megállapítása, hogy az ügyfél mire számíthat a vizsgán, és erről az ügyfél tájékoztatása,
— egyértelmű kommunikálás – a tartalom, stílus és nyelvezet megválasztásával, a hallgatóságnak és kontextusnak megfelelően –, valamint az ügyfelek kérdéseinek megválaszolása,
— egyértelmű visszajelzés a vizsga eredményét illetően,
— tiszteletteljes és megkülönböztetésmentes bánásmód az ügyfelekkel.
1.7. Járműtechnikai és fizikai ismeretek
— járműtechnikai ismeretek, úgymint kormányzás, abroncsok, fékek, világítás, különösen motorkerékpárok és nehézgépjárművek vonatkozásában,
— rakománybiztonság,
— járműfizikai ismeretek, úgymint sebesség, súrlódás, dinamika, energia.
1.8. Üzemanyag-takarékos és környezetbarát vezetési mód.
2. Általános feltételek
2.1. B kategóriájú vezetői engedély vizsgabiztosa:
a) legalább 3 éve rendelkezik B kategóriájú vezetői engedéllyel;
b) legalább 23. életévét betöltötte;
c) sikeresen megszerezte az ezen melléklet 3. pontjában meghatározott alapképesítést, majd teljesítette az ezen melléklet 4. pontjában meghatározott minőségbiztosítási és rendszeres továbbképzési előírásokat;
d) olyan szakoktatásban vett részt, amely legalább a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról szóló, 1985. július 16-i 85/368/EGK tanácsi határozatban ( 10 ) megállapított 3-as szint elvégzésének felel meg;
e) nem lehet egyidejűleg járművezetői iskola hivatásos járművezetői szakoktatója.
2.2. Többi kategóriára vonatkozó vezetői engedély vizsgabiztosa:
a) rendelkezik adott kategóriájú vezetői engedéllyel, illetve egyenértékű ismerettel, megfelelő szakmai képesítés révén;
b) sikeresen megszerezte az ezen melléklet 3. pontjában meghatározott alapképesítést, majd teljesítette az ezen melléklet 4. pontjában meghatározott minőségbiztosítási és rendszeres továbbképzési előírásokat;
c) legalább 3 éve B kategóriájú vezetői engedély megszerzését célzó vizsgán képesített vizsgabiztosként vizsgáztat; elállás történhet ezen időtartam vonatkozásában, amennyiben a vizsgabiztos bizonyítékot szolgáltat a következőkre:
— legalább 5 évnyi járművezetés az adott kategóriában, vagy
— a vezetői engedély megszerzéséhez szükségesnél magasabb színtű járművezetési képesség elméleti és gyakorlati értékelése, ami ezáltal szükségtelenné teszi az említett követelményt;
d) olyan szakoktatásban vett részt, amely legalább az 1985. július 16-i 85/368/EGK tanácsi határozatban megállapított 3-as szint elvégzésének felel meg;
e) nem lehet egyidejűleg járművezetői iskola hivatásos járművezetői szakoktatója.
2.3. Egyenértékűségek
2.3.1. A tagállamok feljogosíthatnak valamely vizsgabiztost arra, hogy AM, A1, A2 és A kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó vizsgákon vizsgáztasson, amennyiben az érintett vizsgabiztos a 3. pont szerinti alapképesítést az említett kategóriák valamelyikére vonatkozóan megszerezte.
2.3.2. A tagállamok feljogosíthatnak valamely vizsgabiztost arra, hogy C1, C, D1 és D kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó vizsgákon vizsgáztasson, amennyiben az érintett vizsgabiztos a 3. pont szerinti alapképesítést az említett kategóriák valamelyikére vonatkozóan megszerezte.
2.3.3. A tagállamok feljogosíthatnak valamely vizsgabiztost arra, hogy BE, C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetői engedélyekre vonatkozó vizsgákon vizsgáztasson, amennyiben az érintett vizsgabiztos a 3. pont szerinti alapképesítést az említett kategóriák valamelyikére vonatkozóan megszerezte.
3. Alapképesítés
3.1. Alapképzés
3.1.1. Járművezetői vizsgán vizsgabiztosként kizárólag úgy jogosult valamely személy a részvételre, ha megfelelően teljesítette azon képzési programot, amelyet a tagállam az 1. pontban meghatározott szakmai alkalmasság megszerzése érdekében előírt.
3.1.2. A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy valamely képzési program tartalma egy vagy több vezetőiengedély kategória tekintetében vonatkozik-e vizsgabiztosi engedélyezésre.
3.2. Vizsgák
3.2.1. Járművezetői vizsgán vizsgabiztosként kizárólag úgy jogosult valamely személy a részvételre, ha bizonyítja, hogy az 1. pontban említett tárgykörökre vonatkozóan megfelelő színtű ismerettel, hozzáértéssel, jártassággal és rátermettséggel rendelkezik.
3.2.2. A tagállamok olyan vizsgáztatási eljárást alakítanak ki, amely – pedagógiailag megfelelő módon – felméri adott személynek az 1. pontban, különösen az 1.4 alpontban meghatározottak szerinti szakmai alkalmasságát. A vizsgáztatási eljárás mind elméleti, mind gyakorlati elemet tartalmaz. Adott esetben számítógéppel támogatott értékelésre is sor kerülhet. A vizsgák és a vizsgák keretében történő értékelések természetére és időtartamára vonatkozó részletekről az egyes tagállamok szabad mérlegelés szerint döntenek
3.2.3. A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy egy adott vizsga tartalma egy vagy több vezetőiengedély kategória tekintetében vonatkozik-e vizsgabiztosi engedélyezésre.
4. Minőségbiztosítás és rendszeres továbbképzés
4.1. Minőségbiztosítás
4.1.1. A tagállamok minőségbiztosítási szabályokat állapítanak meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében.
4.1.2. A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott gépjárművezetői vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül.
4.1.3. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy minden vizsgabiztost évente ellenőrizni kell a 4.1.2. pontban felsorolt minőségbiztosítási szabályok alapján. A tagállamok rendelkeznek továbbá arról, hogy ötévente egyszer minden vizsgabiztost összesen legalább fél napon át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon. Amennyiben problémák merülnek fel, úgy korrekciós intézkedéseket kell tenni. Az ellenőrzést végző személy a tagállam által erre a célra feljogosítottként végzi tevékenységét.
4.1.4. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult gépjárművezetői vizsgán vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett ellenőrzésre vonatkozó megfelelő eredmény több kategóriára is vonatkoztatható.
4.1.5. A járművezetési vizsgákon folyó tevékenységet az értékelés helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az adott tagállam által felhatalmazott szerv figyelemmel kíséri és felügyeli.
4.2. Rendszeres képzés
4.2.1. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a vizsgabiztosok – függetlenül attól, hogy hány kategóriára szól az engedélyük – feljogosításuk megtartásának érdekében vállalnak:
— kétévente összesen legalább négy napnyi rendszeres, időszakos képzést az alábbiak érdekében:
— szükséges ismeret és vizsgabiztosi képesség megőrzése és frissítése,
— szakma gyakorlásához elengedhetetlenné vált új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása;
— további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeknek megfelelően,
— ötévente összesen legalább ötnapnyi időszakos képzést:
— a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése érdekében.
4.2.2. A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azon vizsgabiztosok, akiknek munkájában a minőségbiztosítási rendszer súlyos hiányosságokat talált, sürgősen speciális képzésben részesüljenek.
4.2.3. Az időszakos képzés megvalósulhat tájékoztató formájában, illetve tantermi képzés, hagyományos vagy elektronikus-alapú tanulás révén, egyéni vagy csoportos alapon. Tartalmazhatja az engedélyezés megújítására vonatkozó, a tagállamok által megfelelőnek ítélt követelményeket.
4.2.4. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult gépjárművezetői vizsgán vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett rendszeres képzésre vonatkozó megfelelő eredmény több kategóriára is vonatkoztatható – a 4.2.5. pontban megállapított feltétel megvalósulása esetén.
4.2.5. Amennyiben a vizsgabiztos 24 hónapos időtartam alatt egy adott kategóriában nem vizsgáztatott, úgy megfelelő újraértékelésen kell részt vennie azt megelőzően, hogy e kategóriában ismételten engedélyezett legyen számára a járművezetői vizsgáztatás. Az újraértékelés megvalósulhat a 4.2.1. pontban meghatározott követelmény részeként.
5. Szerzett jogok
5.1. A tagállamok engedélyezhetik a már ezen rendelkezések hatályba lépését megelőzően járművezetői vizsgáztatásra jogosult személyek számára a további vizsgáztatást az esetben is, ha jogosultságukat nem a 2. pontban megállapított általános feltételek, illetve a 3. pontban előírt alapképesítési eljárás szerint szerezték.
5.2. Mindazonáltal a 4. pontban előírt rendszeres ellenőrzési és minőségbiztosítási szabályok ezen vizsgabiztosokra is vonatkoznak.
V. MELLÉKLET
A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE b) PONTJÁNAK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT JÁRMŰSZERELVÉNYEK VEZETŐINEK KÉPZÉSÉRE ÉS VIZSGÁZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
1. A tagállamok megteszik az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:
— a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előirányzott képzés jóváhagyása és felügyelete, vagy
— a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előirányzott jártassági és magatartási vizsga megszervezése.
2. A járművezető-képzés időtartama
— legalább 7 óra.
3. A járművezető-képzés tartalma
A járművezető-képzés a II. melléklet 2. és 7. pontjában bemutatott ismereteket, jártasságot és magatartást foglalja magában. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
— a jármű dinamikája, biztonsági kritériumok, vontató jármű és pótkocsi (kapcsolómechanizmus), helyes rakodás és biztonsági felszerelések.
A gyakorlati vizsga a következő feladatokból áll: gyorsítás, lassítás, visszafordulás, fékezés, féktávolság, sávváltás, fékező/kikerülő manőver, pótkocsi kisodródása, pótkocsi és motorgépjármű össze- és szétkapcsolása, parkolás;
— a képzés minden részvevőjének teljesítenie kell a gyakorlati vizsgát, és a közutakon kell bemutatnia jártasságát és magatartását,
— a képzés céljára szolgáló járműszerelvényeknek abba a kategóriába kell tartozniuk, amilyen kategóriás járművezetői engedélyért folyamodott a kérelmező.
4. A jártassági és magatartási vizsga időtartama és tartalma
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a (3) bekezdésében meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen.
VI. MELLÉKLET
AZ A KATEGÓRIÁJÚ MOTORKERÉKPÁROK VEZETŐINEK KÉPZÉSÉRE ÉS VIZSGÁZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK (FOKOZATOS HOZZÁFÉRÉS)
1. A tagállamok megteszik az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:
— a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előirányzott képzés jóváhagyása és felügyelete, vagy
— a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előirányzott jártassági és magatartási vizsga megszervezése.
2. A járművezető-képzés időtartama
— legalább 7 óra.
3. A járművezető-képzés tartalma
— a járművezető-képzés a II. melléklet 6. pontjában említett valamennyi szempontot magában foglalja,
— a képzés minden részvevőjének teljesítenie kell a gyakorlati vizsgát, és a közutakon kell bemutatnia jártasságát és magatartását,
— a képzés céljára szolgáló motorkerékpároknak abba a kategóriába kell tartozniuk, amilyen kategóriájú járművezetői engedélyért folyamodott a kérelmező.
4. A jártassági és magatartási vizsga időtartama és tartalma
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a (3) bekezdésében meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen.
VII. MELLÉKLET
„A” rész
AZ EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSOKKAL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELV
(hivatkozás a 18. cikkben)
|
91/439/EGK tanácsi irányelv (1) |
(HL L 237., 1991.8.24., 1.o.) |
|
94/72/EK tanácsi irányelv |
(HL L 337., 1994.12.24., 86.o.) |
|
96/47/EK tanácsi irányelv |
(HL L 235., 1996.9.17., 1.o.) |
|
97/26/EK tanácsi irányelv |
(HL L 150., 1997.6.7., 41.o.) |
|
2000/56/EK bizottsági irányelv |
(HL L 237., 2000.9.21., 45.o.) |
|
2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, csak a 10. cikk (2) bekezdése |
(HL L 226., 2003.9.10., 4.o.) |
|
1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, csak a II. melléklet 24. pontja |
(HL L 284., 2003.10.31., 1.o.) |
|
(1) A 91/439/EGK irányelvet módosította az alábbi jogi aktus is, amely nem került hatályon kívül: Az 1994-es csatlakozási okmány. |
|
„B” rész
A NEMZETI JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉS ÉS AZ ALKALMAZÁS HATÁRIDEJE
(hivatkozás a 17. cikkben)
|
Irányelv |
Átültetés határideje |
Alkalmazás dátuma |
|
91/439/EGK irányelv |
1994. július 1. |
1996. július 1. |
|
94/72/EK irányelv |
– |
1995. január 1. |
|
96/427/EK határozat |
– |
1996.július 16. |
|
96/47/EK irányelv |
1996. július 1. |
1996. július 1. |
|
97/26/EK irányelv |
1998. január 1. |
1998. január 1. |
|
2000/56/EK irányelv |
2003. szeptember 30. |
2003. szeptember 30., 2008. szeptember 30. (II. melléklet 6.2.5. pontja) és 2013. szeptember 30. (II. melléklet 5.2. pontja) |
|
2003/59/EK irányelv |
2006.szeptember 10. |
2008. szeptember 10. (személyszállítás) és 2009. szeptember 10. (áruszállítás) |
VIII. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
91/439/EGK tanácsi irányelv |
Ezen irányelv |
|
1.cikk (1) bekezdésének első mondata |
1. cikk (1) bekezdésének első mondata |
|
1. cikk (1) bekezdésének második mondata |
– |
|
– |
1. cikk (2) bekezdése |
|
1. cikk (2) bekezdése |
2. cikk (1) bekezdése |
|
– |
2. cikk (2) bekezdése |
|
1. cikk (3) bekezdése |
– |
|
2. cikk (1) bekezdése |
1. cikk (1) bekezdésének második mondata |
|
2. cikk (2) bekezdése |
3. cikk (1) bekezdése |
|
3. cikk (2) bekezdése |
|
|
3. cikk (3) bekezdése |
|
|
2. cikk (3) bekezdése |
– |
|
2. cikk (4) bekezdése |
– |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének bevezető kifejezései |
4. cikk (1) bekezdésének első mondata |
|
– |
4. cikk (2) bekezdésének első franciabekezdése |
|
– |
4. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdésének első franciabekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése b) pontjának első bekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének harmadik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése b) pontjának második bekezdése |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének negyedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének c) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének ötödik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének f) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének hatodik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének g) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének hetedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének j) pontja |
|
3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének nyolcadik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének k) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének bevezető kifejezései |
– |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdése a) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése a) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének harmadik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése d) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének negyedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése e) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének ötödik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése h) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdése hatodik franciabekezdésének bevezető kifejezései |
4. cikk (4) bekezdése i) pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdése hatodik franciabekezdésének első francia albekezdése |
– |
|
3. cikk (2) bekezdése első albekezdése hatodik franciabekezdésének második francia albekezdése |
– |
|
3. cikk (3) bekezdésének bevezető kifejezései |
– |
|
3. cikk (3) bekezdésének első franciabekezdése |
4. cikk (1) bekezdésének harmadik mondata |
|
3. cikk (3) bekezdése második franciabekezdésének első albekezdése |
4. cikk (3) bekezdésének második franciabekezdése |
|
3. cikk (3) bekezdése második franciabekezdésének második albekezdése |
– |
|
3. cikk (3) bekezdése harmadik franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdésének első franciabekezdése |
|
3. cikk (3) bekezdése negyedik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének első franciabekezdése |
|
3. cikk (3) bekezdésének ötödik franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdésének második franciabekezdése |
|
– |
4. cikk (3) bekezdése |
|
3. cikk (4) bekezdése |
– |
|
3. cikk (5) bekezdése |
– |
|
3. cikk (6) bekezdése |
4. cikk (5) bekezdésének, első mondata |
|
– |
4. cikk (5) bekezdésének, második mondata |
|
4. cikk |
5. cikk |
|
5. cikk (1) bekezdése |
6. cikk (1) bekezdése |
|
5. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
6. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
|
5. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
6. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
|
5. cikk (2) bekezdésének bevezető kifejezései |
6. cikk (2) bekezdésének bevezető kifejezései |
|
5. cikk (2) bekezdésének a) pontja |
6. cikk (2) bekezdésének a) pontja |
|
5. cikk (2) bekezdésének b) pontja |
6. cikk (2) bekezdésének b) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének c) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének d) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének e) pontja |
|
– |
6. cikk (2) bekezdésének f) pontja |
|
5. cikk (3) bekezdése |
– |
|
5. cikk (4) bekezdése |
6. cikk (4) bekezdés |
|
6. cikk (1) bekezdésének bevezető kifejezései |
4. cikk (1) bekezdésének második mondata |
|
6. cikk (1) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése a) pontjának második franciabekezdése |
4. cikk (4) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése |
4. cikk (3) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése |
|
4. cikk (3) bekezdése c) pontjának második francia bekezdése |
|
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése, első alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése b) pontjának ötödik albekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése, második alternatíva |
4. cikk (4) bekezdés c) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése, első és második alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése g) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése, harmadik és negyedik alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése e) pontjának harmadik franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése c) pontjának első franciabekezdése első és második alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése k) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (1) bekezdése c) pontjának első franciabekezdése harmadik és negyedik alternatíva |
4. cikk (4) bekezdése i) pontjának második franciabekezdése |
|
6. cikk (2) bekezdése |
4. cikk (6) bekezdése első albekezdése |
|
– |
4. cikk (6) bekezdése második albekezdése |
|
6. cikk (3) bekezdése |
4. cikk (6) bekezdése harmadik és negyedik albekezdése |
|
7. cikk (1) bekezdésének bevezető kifejezései |
7. cikk (1) bekezdésének bevezető kifejezései |
|
7. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
7. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
|
– |
7. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
|
– |
7. cikk (1) bekezdésének c) pontja |
|
– |
7. cikk (1) bekezdésének d) pontja |
|
7. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
7. cikk (1) bekezdésének e) pontja |
|
7. cikk (2) bekezdése |
– |
|
7. cikk (3) bekezdése |
– |
|
– |
7. cikk (2) bekezdése |
|
– |
7. cikk (3) bekezdése |
|
7. cikk (4) bekezdése |
7. cikk (4) bekezdése |
|
7. cikk (5) bekezdése |
7. cikk (5) bekezdésének a) pontja |
|
– |
7. cikk (5) bekezdésének b) pontja |
|
– |
7. cikk (5) bekezdésének c) pontja |
|
– |
7. cikk (5) bekezdésének d) pontja |
|
7a. cikk (1) bekezdése |
– |
|
7a. cikk (2) bekezdése |
8. cikk |
|
7b. cikk |
9. cikk |
|
– |
10. cikk |
|
8. cikk |
11. cikk |
|
9. cikk |
12. cikk |
|
10. cikk |
13. cikk (1) bekezdés |
|
– |
13. cikk (2) bekezdés |
|
11. cikk |
14. cikk |
|
12. cikk (1) bekezdése |
– |
|
12. cikk (2) bekezdése |
– |
|
12. cikk (3) bekezdése |
15. cikk |
|
– |
16. cikk |
|
13. cikk |
17. cikk első albekezdése |
|
– |
17. cikk második albekezdése |
|
– |
18. cikk |
|
14. cikk |
19. cikk |
|
I. melléklet |
– |
|
Ia. melléklet |
I. melléklet |
|
II. melléklet |
II. melléklet |
|
III. melléklet |
III. melléklet |
|
– |
IV. melléklet |
|
– |
V. melléklet |
|
– |
VI. melléklet |
( 1 ) HL C 112., 2004.4.30., 34. o.
( 2 ) Az Európai Parlament 2005. február 23-i véleménye (HL C 304. E, 2005.12.1., 202. o.), a Tanács 2006. szeptember 18.-i közös álláspontja (HL C 295. E, 2006.12.5., 1. o.), az Európai Parlament 2006. december 14-i álláspontja és a Tanács 2006. december 19-i határozata.
( 3 ) HL L 237., 1991.8.24., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
( 4 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.
( 5 ) HL L 124., 2002.5.9., 1. o. A legutóbb a 2005/30/EK bizottsági irányelvvel (HL L 106., 2005.4.27., 17. o.) módosított irányelv.
( 6 ) HL L 226., 2003.9.10., 4. o. A 2004/66/EK tanácsi irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
( 7 ) HL L 370. 1985.12.31., 8. o.
( 8 ) HL L 102., 2006.4.11., 1. o.
( 9 ) A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. szeptember 14-i 2000/56/EK bizottsági irányelv (HL L 237., 2000.9.21., 45. o.).
( 10 ) HL L 199., 1985.7.31., 56. o.
