(1)

A Bizottság „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban - Lehetőségek eszköztára” című, 2020. december 2-i közleményében megállapította, hogy az „alapértelmezetten digitális” elvvel összhangban korszerűsíteni szükséges a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőjogi eljárások uniós jogszabályi keretét, a társadalmi kirekesztődés elkerüléséhez szükséges valamennyi biztosíték rendelkezésre állása, valamint a kölcsönös bizalom, az interoperabilitás és a biztonság biztosítása mellett.

(2)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, teljes mértékben működőképes térség megvalósítása érdekében fontos, hogy valamennyi tagállam törekedjen a rendszerek digitalizációja terén meglévő esetleges egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint a releváns uniós finanszírozási mechanizmusok által kínált lehetőségek kihasználására.

(3)

Az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása céljából az illetékes hatóságok – ideértve az uniós szerveket és ügynökségeket – közötti, valamint az illetékes hatóságok és a természetes és jogi személyek közötti, polgári és kereskedelmi ügyekben történő kommunikációról rendelkező uniós jogi aktusokat ki kell egészíteni az e kommunikáció digitális eszközök útján történő folytatására vonatkozó feltételek megállapítása révén.

(4)

Ez a rendelet a bírósági eljárások hatékonyságának és eredményességének növelésére, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítésére törekszik a meglévő kommunikációs csatornák digitalizálása révén, aminek költség- és időmegtakarítást, az adminisztratív terhek csökkentését és a vis maior körülményekkel szembeni ellenállóképesség javítását kell eredményeznie a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésben részt vevő valamennyi hatóság számára. A digitális kommunikációs csatornák illetékes hatóságok közötti használatának mind rövid, mind hosszú távon az ügykezelési késedelmek csökkentését kell eredményeznie. Ennek a magánszemélyek, a jogi személyek és a tagállamok illetékes hatóságai javát kell szolgálnia, valamint erősítenie kell az igazságszolgáltatási rendszerekbe vetett bizalmat. A kommunikációs csatornák digitalizációja határokon átnyúló büntetőeljárások területén, valamint a bűnözés elleni uniós küzdelemmel összefüggésben is előnyökkel járna. E tekintetben a digitális kommunikációs csatornák által potenciálisan nyújtott magas szintű biztonság előrelépést jelent, az érintett személyek jogainak – például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jognak, valamint a személyes adatok védelméhez való jognak – a védelme tekintetében is.

(5)

Az e rendelet szerinti elektronikus adatcsere által érintett valamennyi személy alapvető jogait és szabadságait – különösen az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáféréshez való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a megkülönböztetés tilalmának elvét, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot – az uniós joggal összhangban teljeskörűen tiszteletben kell tartani.

(6)

E rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítése során valamennyi szervezetnek – a hatalmi ágak szétválasztásának elvére és a jogállamiság egyéb elveire tekintettel – tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét.

(7)

Az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyik alapvető célkitűzése. A digitális transzformáció kulcsfontosságú lépés az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek, valamint az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának, minőségének és átláthatóságának a javítása felé.

(8)

Fontos megfelelő csatornákat és eszközöket kialakítani, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek digitálisan hatékony módon tudjanak együttműködni. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy uniós szinten olyan egységes információtechnológiai eszköz jöjjön létre, amely lehetővé teszi az ügyekhez kapcsolódó adatok gyors, közvetlen, interoperábilis, megbízható, hozzáférhető, biztonságos és hatékony, határokon átnyúló elektronikus cseréjét az illetékes hatóságok között. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi szakemberek bevonását az igazságszolgáltatási rendszerek digitális transzformációjába.

(9)

Az ügyekhez kapcsolódó adatok digitális cseréjére olyan eszközök kerültek kifejlesztésre, amelyek lehetővé teszik a tagállamokban már meglévő informatikai rendszerek lecserélésének vagy költséges módosításának elkerülését. Az online adatcsere révén folytatott e-igazságügyi kommunikáció (e-CODEX) rendszere, amelynek jogi keretét az (EU) 2022/850 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) állapítja meg, az eddig kifejlesztett fő ilyen típusú eszköz az ügyekhez kapcsolódó adatok gyors, közvetlen, interoperábilis, fenntartható, megbízható és biztonságos, határokon átnyúló elektronikus cseréjének biztosítására az illetékes hatóságok között.

(10)

Az eljárások digitalizációjának mindenki számára – köztük a fogyatékossággal élő személyek számára is – biztosítania kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Az e rendelettel létrehozott decentralizált informatikai rendszernek és európai elektronikus hozzáférési pontnak meg kell felelnie az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott internetes akadálymentességi követelményeknek. Emellett az e rendeletben említett elektronikus fizetési módoknak meg kell felelniük az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott akadálymentességi követelményeknek is.

(11)

A határokon átnyúló kommunikáció digitális csatornáinak létrehozása közvetlenül hozzájárulna az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításához azáltal, hogy a polgári és kereskedelmi ügyek terén az uniós jog hatálya alá tartozó eljárásokban lehetővé tenné a természetes és jogi személyek számára jogaik védelmét és követeléseik érvényesítését, eljárások indítását, valamint az ügyekhez kapcsolódó adatok igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságokkal digitális formában történő cseréjét.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök pozitív hatást gyakoroljanak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, a tagállamoknak elegendő forrást kell fordítaniuk a polgárok digitális készségeinek és jártasságának javítására, és különös figyelmet kell fordítaniuk annak biztosítására, hogy a digitális készségek hiánya ne váljon a decentralizált informatikai rendszer használatának akadályává. A decentralizált informatikai rendszer hatékony használatának biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi érintett igazságügyi szakember – beleértve az ügyészeket, a bírákat és az igazgatási személyzetet is –, valamint az illetékes hatóságok számára képzést kínáljanak fel. E képzés célja, hogy Unió-szerte javuljon az igazságszolgáltatási rendszerek működése, valamint az alapvető jogok és értékek érvényesülése, különösen azáltal, hogy lehetővé válik az igazságügyi szakemberek számára a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytatott eljárások vagy meghallgatások során – e technológiák virtuális jellegéből adódóan – esetlegesen felmerülő kihívások hatékony kezelése. A Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat arra, illetve segítenie kell a tagállamokat abban, hogy a képzési tevékenységekhez a vonatkozó uniós pénzügyi programok keretében vissza nem térítendő támogatást igényeljenek.

(13)

E rendeletnek le kell fednie a kommunikáció olyan, határokon átnyúló vonatkozású ügyekben való digitalizációját, amelyek bizonyos, a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekre vonatkozó uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak. Ezeket a jogi aktusokat fel kell sorolni e rendelet mellékleteiben. E rendeletnek ki kell terjednie továbbá az illetékes hatóságok és az uniós szervek és ügynökségek – például az Európai Ügyészség vagy az Eurojust – közötti kommunikációra is olyan esetekben, amikor azok a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok értelmében illetékesek. Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértők a nemzeti jog alapján illetékességgel rendelkeznek arra, hogy fogadják az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti fizetésképtelenségi eljárásban a külföldi hitelezők által előterjesztett követeléseket, e szakértőket e rendelet értelmében illetékes hatóságnak kell tekinteni.

(14)

Ez a rendelet nem érintheti a határokon átnyúló bírósági eljárásokra vonatkozó, az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok által megállapított szabályokat, a digitális eszközök útján folytatott kommunikációval kapcsolatos, e rendelet által bevezetett szabályok kivételével. Ez a rendelet nem sértheti a kérelmek, iratok és információk ellenőrzésének és benyújtásának bármely vetületével foglalkozó hatóság, személy vagy szerv kijelölésére vonatkozó nemzeti jogot. Az alkalmazandó nemzeti jognak az iratok vagy információk hitelességére, pontosságára, megbízhatóságára, valódiságára és megfelelő jogi formájára vonatkozó követelményeit – a digitális eszközök útján folytatott kommunikációval kapcsolatos, e rendelet által bevezetett szabályok kivételével – érintetlenül kell hagyni.

(15)

Azt, hogy valamely ügyet határokon átnyúló vonatkozású ügynek kell-e tekinteni, az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok alapján kell meghatározni. Amennyiben az I. és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok kifejezetten megállapítják, hogy az illetékes hatóságok közötti kommunikációs eljárásra a nemzeti jog vonatkozik, ez a rendelet nem alkalmazandó.

(16)

Az e rendelet szerinti kötelezettségek a szóbeli – például telefonos vagy személyes – kommunikációra nem alkalmazandók.

(17)

E rendelet nem alkalmazandó sem az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti iratkézbesítésre, sem pedig az (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti bizonyításfelvételre. Az említett rendeletek már rendelkeznek külön szabályokról az igazságügyi együttműködés digitalizációjára vonatkozóan. Mindazonáltal a valamely más tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személynek történő közvetlen elektronikus iratkézbesítés megerősítése érdekében e rendeletnek bizonyos módosításokat kell bevezetnie az (EU) 2020/1784 rendeletbe.

(18)

Amennyiben a Bizottság az európai elektronikus hozzáférési pont tervezési és kiépítési szakaszában külső szereplőkkel működik együtt, e szereplőknek tapasztalattal kell rendelkezniük a biztonságos, felhasználóbarát és akadálymentesen elérhető informatikai fejlesztések terén.

(19)

A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló bírósági eljárások céljából a tagállamok közötti biztonságos, hatékony, gyors, interoperábilis, bizalmas és megbízható kommunikáció biztosítása érdekében megfelelő kommunikációs technológiát kell igénybe venni, feltéve hogy teljesülnek bizonyos feltételek a kapott iratok biztonságára, integritására és megbízhatóságára, valamint a kommunikáció résztvevőinek azonosítására vonatkozóan. Ezért ki kell alakítani egy biztonságos, hatékony és megbízható decentralizált informatikai rendszert a határokon átnyúló bírósági eljárások során történő adatcsere céljára. Az informatikai rendszernek arra kell irányulnia, hogy decentralizált jellegénél fogva lehetővé tegye az illetékes hatóságok közötti biztonságos adatcserét, anélkül, hogy ezen adatcserében tartalmi szempontból bármely uniós intézmény részt venne. Emellett a decentralizált informatikai rendszernek a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó esetekben lehetővé kell tennie a tagállamok és az uniós szervek és ügynökségek – például az Eurojust – közötti biztonságos adatcserét.

(20)

A decentralizált informatikai rendszernek a tagállamok és az érintett uniós szervek és ügynökségek háttérrendszereiből , valamint olyan interoperábilis hozzáférési pontokból kell állnia, amelyeken keresztül e rendszerek biztonságos összeköttetéseket használva kapcsolódnak egymáshoz. A decentralizált informatikai rendszer hozzáférési pontjainak az e-CODEX-en kell alapulniuk.

(21)

E rendelet alkalmazása céljából lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy nemzeti informatikai rendszer helyett a Bizottság által kifejlesztett szoftvert (a továbbiakban: a referenciaalkalmazási szoftver) használják. E referenciaalkalmazási szoftvert moduláris alapon kell kialakítani, vagyis azoktól az e-CODEX-elemektől, amelyek a szoftvernek a decentralizált informatikai rendszerhez való csatlakozásához szükségesek, külön kell csomagolni és rendelkezésre bocsátani. E kialakításnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok határokon átnyúló használat céljából újra felhasználhassák vagy továbbfejleszthessék a meglévő nemzeti igazságügyi kommunikációs infrastruktúrájukat. A tartási kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben a tagállamok a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által kifejlesztett szoftvert (iSupport) is használhatják.

(22)

A referenciaalkalmazási szoftvernek a beépített és alapértelmezett adatvédelem elvével és az akadálymentességi követelményekkel összhangban történő létrehozása, fejlesztése és karbantartása a Bizottság feladata kell, hogy legyen. A referenciaalkalmazási szoftvert a Bizottságnak az (EU) 2018/1725 (9) és az (EU) 2016/679 (10) európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) megállapított adatvédelmi követelményeknek és elveknek – különösen a beépített és alapértelmezett adatvédelem, valamint a magas szintű kiberbiztonság elvének – megfelelően kell megterveznie, fejlesztenie és karbantartania. Az említett követelményeknek és elveknek különösen minden olyan természetes vagy jogi személyre nézve kötelezőnek kell lenniük, aki, illetve amely részt vesz a nemzeti informatikai rendszerek vagy a referenciaalkalmazási szoftver létrehozásában, fejlesztésében vagy karbantartásában. A referenciaalkalmazási szoftvernek emellett megfelelő technikai intézkedéseket kell magában foglalnia, és lehetővé kell tennie a szervezeti intézkedéseket, ideértve az olyan biztonsági és interoperabilitási szint biztosításához szükséges felügyeletet, amely megfelelőnek minősül a határokon átnyúló bírósági eljárásokkal összefüggésben folytatott információcsere céljára. A nemzeti informatikai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében a referenciaalkalmazási szoftvernek alkalmasnak kell lennie az (EU) 2022/850 rendeletben meghatározottak szerinti digitális eljárási szabványoknak az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt megfelelő jogi aktusok tekintetében történő alkalmazására.

(23)

A kérelmezők részére történő gyors, biztonságos és hatékony segítségnyújtás érdekében az illetékes hatóságok, például a 4/2009/EK (12) és az (EU) 2019/1111 (13) tanácsi rendelet szerinti bíróságok és központi hatóságok közötti kommunikációt főszabályként a decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell folytatni.

(24)

A decentralizált informatikai rendszeren keresztüli továbbítást meghiúsíthatja a rendszer üzemzavara. Az üzemzavarokat az érintett uniós szerveknek és a tagállamoknak a lehető leghamarabb meg kell szüntetniük. A továbbítás a továbbítandó dolgok fizikai vagy technikai jellege miatt is kivitelezhetetlen lehet a gyakorlatban, ideértve például a tárgyi bizonyítékok továbbítását, azt az esetet, amikor a hitelesség ellenőrzése céljából az eredeti irat papírformátumban való továbbítására van szükség, vagy a vis maior esetét. A vis maior helyzetek főszabály szerint olyan előre nem látható és elkerülhetetlen eseményekből erednek, amelyek az illetékes hatóságon kívül álló okból következnek be. Amikor nem a decentralizált informatikai rendszert veszik igénybe, a kommunikációt a lehető legalkalmasabb alternatív módon kell elvégezni. Ezen alternatív módnak biztosítania kell többek között azt, hogy a továbbítás a lehető leggyorsabban, biztonságos módon, más biztonságos elektronikus eszköz, postai szolgáltatás vagy személyes átadás útján történjen, amennyiben az lehetséges.

(25)

Az illetékes hatóságok közötti kommunikáció során alapértelmezés szerint a decentralizált informatikai rendszert kell használni. Mindazonáltal az igazságügyi együttműködés rugalmasságának biztosítása érdekében bizonyos helyzetekben más kommunikációs eszközök megfelelőbbek lehetnek. Ez vonatkozhat például arra a helyzetre, amikor az illetékes hatóságoknak közvetlen személyes kommunikációra van szükségük, különösen a bíróságok közötti, az (EU) 2015/848 és az (EU) 2019/1111rendelet alapján folyatatott közvetlen kommunikációra, valamint az illetékes hatóságok közötti, a 2005/214/IB (14), a 2006/783/IB (15), a 2008/909/IB (16), a 2008/947/IB (17) a 2009/829/IB (18) tanácsi kerethatározat, a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) vagy az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) alapján folytatott közvetlen kommunikációra, amikor – az említett jogi aktusokban előírtak szerint – az illetékes hatóságok közötti kommunikáció céljára bármely eszköz vagy bármely megfelelő eszköz igénybe vehető. Ilyen esetekben az illetékes hatóságok kevésbé formális kommunikációs eszközöket – például e-mailt – is használhatnának.

Más kommunikációs eszközök is megfelelőek lehetnek, ha a kommunikáció különleges adatok kezelésével jár, vagy ha a terjedelmes dokumentáció elektronikus formába történő átalakítása aránytalan adminisztratív terhet ró a dokumentációt küldő illetékes hatóságra. Tekintettel arra, hogy az illetékes hatóságok különleges adatokkal dolgoznak, a megfelelő kommunikációs eszközök megválasztásakor minden esetben biztosítani kell az információcsere biztonságosságát és megbízhatóságát. Az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt jogi aktusok szerint létrehozott formanyomtatványok cseréje legmegfelelőbb eszközének minden esetben a decentralizált informatikai rendszert kell tekinteni. Mindazonáltal a formanyomtatványok cseréjét egyéb módon is le lehet bonyolítani azokban az esetekben, amikor különböző tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet II. mellékletében felsorolt jogi aktusok szerinti igazságügyi együttműködés területén folytatott eljárások végrehajtásában való segítségnyújtás céljából egy tagállamban ugyanazon a helyszínen tartózkodnak, ha az egyéb módon való továbbításra az ügy sürgőssége miatt van szükség, ideértve például a 2014/41/EU irányelv szerinti azon helyzeteket, amikor a kibocsátó hatóság segítséget nyújt az európai nyomozási határozatnak a végrehajtó államban történő végrehajtásához, vagy amikor különböző tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet II. mellékletében felsorolt jogi aktusok szerinti igazságügyi együttműködés területén folytatott eljárások keretében személyes találkozó keretében egyeztetnek.

(26)

A decentralizált informatikai rendszernek az Unió felelősségi körébe tartozó elemei tekintetében a rendszerkomponenseket kezelő szervnek – az (EU) 2022/850 rendeletben megállapított biztonsági követelményekkel összhangban – elegendő forrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítani tudja a rendszer elemeinek megfelelő működését.

(27)

A természetes és jogi személyek illetékes hatóságokhoz való, polgári és kereskedelmi ügyekben történő hozzáférésének megkönnyítése érdekében e rendeletnek a decentralizált informatikai rendszer részeként létre kell hoznia egy uniós szintű hozzáférési pontot (a továbbiakban: európai elektronikus hozzáférési pont), amelynek információkat kell tartalmaznia a természetes és jogi személyek számára a költségmentességhez való jogukról, és amelyen keresztül lehetővé kell tenni a számukra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó esetekben keresetet nyújtsanak be, kérelmet terjesszenek elő, eljárási szempontból releváns információkat küldjenek, kérjenek és fogadjanak, ideértve a digitalizált ügyiratokat vagy ügyiratrészeket, valamint kommunikáljanak az illetékes hatóságokkal – vagy a képviselőjük a nevükben ezeket megtegye –, illetve bírósági vagy bíróságon kívüli iratokat fogadjanak. Az európai elektronikus hozzáférési pontot az európai igazságügyi portálon kell elhelyezni, amely az Unióban az igazságügyi információk és szolgáltatások terén egyablakos ügyintézési pontként szolgál.

(28)

Az uniós és a nemzeti jog szerinti, költségmentességhez vagy jogi segítségnyújtáshoz való jog – különösen a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21), a 4/2009/EK és az (EU) 2019/1111 rendeletben, valamint a 2003/8/EK tanácsi irányelvben (22)meghatározott költségmentességhez való jog – alkalmazandó. Lehetővé kell tenni a természetes és jogi személyek számára, hogy az európai elektronikus hozzáférési ponton található linkeken keresztül hozzáférjenek az e-igazságügyi portálon található releváns információkhoz.

(29)

A természetes és jogi személyek illetékes hatóságokkal való, határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott kommunikációja keretében az elektronikus kommunikációt a meglévő kommunikációs eszközök – többek között nemzeti eszközök – alternatívájaként kell használni, anélkül, hogy ez érintené a természetes vagy jogi személyek nemzeti hatóságaikkal történő, nemzeti jog szerinti kommunikációjának módját. A jogi személyek illetékes hatóságokkal való kommunikációja esetében ösztönözni kell az elektronikus eszközök alapértelmezett használatát. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy az igazságszolgáltatáshoz digitális eszközök útján történő hozzáférés ne járuljon hozzá a digitális szakadék további kiszélesedéséhez, az e rendelet szerinti elektronikus kommunikáció és az egyéb kommunikációs eszközök közötti választást az érintett személyek mérlegelésére kell bízni. Ez különösen fontos az olyan személyek sajátos helyzetéhez való alkalmazkodás szempontjából, akik esetleg nem rendelkeznek a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges technikai eszközökkel vagy digitális készségekkel, vagy akik fogyatékossággal élnek, mivel a tagállamok és az Unió elkötelezték magukat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban álló megfelelő intézkedések meghozatala iránt.

(30)

A decentralizált informatikai rendszeren – többek között az európai elektronikus hozzáférési ponton – keresztül történő, határokon átnyúló elektronikus kommunikáció és elektronikus irattovábbítás megerősítése érdekében a decentralizált informatikai rendszeren keresztül továbbított iratok nem foszthatók meg joghatásuktól és nem tekinthetők az eljárásokban elfogadhatatlannak kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumúak. Mindazonáltal ez az elv nem érintheti az ilyen iratok – amelyek a nemzeti joggal összhangban bizonyítéknak minősülhetnek – joghatásainak vagy elfogadhatóságának megállapítását.

(31)

A határokon átnyúló vonatkozású polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott eljárásokban lefolytatott szóbeli meghallgatások megkönnyítése érdekében e rendeletnek rendelkeznie kell a videokonferencia vagy más távközlési technológia választható használatáról.

(32)

A videokonferenciának vagy más távközlési technológiának lehetővé kell tennie az illetékes hatóság számára, hogy hitelesítse a meghallgatandó személyek személyazonosságát, valamint a meghallgatás során lehetővé kell tennie a vizuális, hang- és szóbeli kommunikációt. Egy egyszerű telefonhívás nem tekinthető megfelelő távközlési technológiának a szóbeli meghallgatások esetében. Az alkalmazott technológiának meg kell felelnie a személyes adatok védelmére, a kommunikáció titkosságára és az adatbiztonságra vonatkozó, alkalmazandó előírásoknak, függetlenül attól, hogy milyen típusú meghallgatásra használják.

(33)

A videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatás nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy nem léteznek nemzeti szabályok a távközlési technológia használatára vonatkozóan. Ilyen esetekben a nemzeti jog szerint alkalmazandó legmegfelelőbb szabályokat – például a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat – kell értelemszerűen alkalmazni.

(34)

Ez a rendelet nem érintheti a tolmácsoláshoz való jogot, és a polgári, kereskedelmi vagy büntetőügyekben folytatott eljárásokban alkalmazott videokonferenciának vagy más távközlési technológiáknak lehetővé kell tenniük a tolmácsolás igénybevételét.

(35)

A határokon átnyúló vonatkozású polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott eljárásokban lefolytatott szóbeli meghallgatások megkönnyítése érdekében e rendeletnek rendelkeznie kell a videokonferencia vagy más távközlési technológia választható használatáról – feltéve, hogy az adott technológia rendelkezésre áll – a felek vagy képviselőik ilyen meghallgatásokon való részvételének céljára, arról a lehetőségről, hogy a felek véleményt nyilvánítsanak az ilyen technológia használatáról, valamint az ügy sajátos körülményei között az ilyen technológia használatának megfelelőségéről. Ez a rendelet nem zárhatja ki azt, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben a valamely fél számára segítséget nyújtó személyek és az ügyészek az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban videokonferencia útján vagy más távközlési technológia használatával részt vegyenek a meghallgatáson.

(36)

A videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytatott meghallgatások kezdeményezésére és lefolytatására vonatkozó eljárásra polgári és kereskedelmi ügyekben az eljárás helye szerinti tagállam jogának kell irányadónak lennie. Amennyiben a valamely polgári vagy kereskedelmi ügyben meghallgatást lefolytató tagállam nemzeti joga előírja a meghallgatások rögzítését, a feleket tájékoztatni kell ezekről a rendelkezésekről, valamint – ha a nemzeti jog azt előírja – arról, hogy lehetőségük van kifogást emelni a rögzítés ellen.

(37)

Annak eldöntésekor, hogy megengedi-e a felek és képviselőik számára, hogy videokonferencia vagy más távközlési technológia útján vegyenek részt egy polgári vagy kereskedelmi ügyben lefolytatott meghallgatáson, az illetékes hatóságnak a nemzeti eljárásjoggal összhangban megfelelő módszert kell választania a felek véleményének megismerésére.

(38)

Amennyiben egy polgári vagy kereskedelmi ügyben folytatott eljárásban az illetékes hatóság úgy döntött, hogy megengedi legalább az egyik félnek vagy más személyeknek a meghallgatáson videokonferencia útján történő részvételét, ennek az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy e személyek videokonferencia útján részt tudjanak venni a meghallgatáson. Így különösen az illetékes hatóságnak linket kell küldenie az említett személyek részére, hogy azok részt tudjanak venni az adott videokonferencián, valamint technikai segítséget kell nyújtania. Az illetékes hatóságnak például használati utasítást kell adnia a használni kívánt szoftverre vonatkozóan, és szükség esetén a meghallgatás előtt technikai tesztet kell szerveznie. Az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit.

(39)

Amennyiben valamely polgári vagy kereskedelmi ügyben folytatott eljárásban a nemzeti jog alapján gyermek vesz részt – különösen félként –, lehetővé kell tenni a gyermek számára, hogy a meghallgatáson az e rendeletben előírtak szerinti videokonferencia vagy más távközlési technológia útján vegyen részt, eljárási jogainak figyelembevétele mellett. Másrészről, ha a gyermek polgári vagy kereskedelmi ügyben történő bizonyításfelvétel céljából vesz részt az eljárásban – például ha tanúként kell meghallgatni –, videokonferencia vagy más távközlési technológia útján az (EU) 2020/1783 rendelettel összhangban is meghallgatható.

(40)

Amennyiben az illetékes hatóság polgári vagy kereskedelmi ügyben történő bizonyításfelvétel céljából kér fel valamely személyt a meghallgatáson való részvételre, az adott személy videokonferencia vagy más távközlési technológia útján való részvételére az (EU) 2020/1783 rendeletnek kell irányadónak lennie.

(41)

Helyénvaló, hogy ez a rendelet ne legyen alkalmazandó a videokonferencia vagy más távközlési technológiák polgári és kereskedelmi ügyekben történő használatára, amennyiben az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok már rendelkeznek ezek használatáról, valamint a határokon átnyúló vonatkozással nem rendelkező ügyekre. Helyénvaló továbbá, hogy ez a rendelet ne legyen alkalmazandó a videokonferencia vagy más távközlési technológia közjegyzői közokiratkészítési eljárásokban történő használatára.

(42)

Büntetőügyekben a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytatott meghallgatások kezdeményezését és lefolytatását szolgáló eljárásra annak a tagállamnak a joga kell, hogy irányadó legyen, amely a meghallgatást lefolytatja. A meghallgatást videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytató tagállam alatt a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatát kérő tagállam értendő.

(43)

Helyénvaló, hogy a videokonferencia vagy más távközlési technológia büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködési eljárások keretében történő meghallgatásokra való használatára vonatkozó, e rendeletben megállapított szabályok ne legyenek alkalmazandók az olyan, videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytatott meghallgatásokra, amelyek célja olyan bizonyításfelvétel, vagy olyan tárgyalás lefolytatása, amely egy gyanúsított vagy vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát megállapító határozat meghozatalát eredményezheti. Ez a rendelet nem érintheti a 2014/41/EU irányelvet, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, valamint a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatot (23).

(44)

A tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog biztosítása érdekében a gyanúsítottnak, a vádlottnak, az elítéltnek, vagy az (EU) 2018/1805 rendeletben meghatározottak szerinti – a gyanúsítottól, a vádlottól vagy az elítélttől eltérő – érintett személynek hozzá kell járulnia a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén folytatott eljárások során történő meghallgatás során a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatához. Lehetővé kell tenni az illetékes hatóság számára, hogy eltérjen a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy hozzájárulásának kérésére vonatkozó követelménytől, de csak olyan kivételes körülmények között, amikor ezt az eltérést egy ténylegesnek és meglévőnek vagy előreláthatónak bizonyuló komoly közbiztonsági vagy közegészségügyi veszély kellően indokolja. A videokonferenciához való hozzájárulás kérésére vonatkozó mentesség alkalmazásának a szükséges mértékre kell korlátozódnia, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta). Hozzájárulás kérése hiányában lehetővé kell tenni a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy számára, hogy a nemzeti joggal összhangban és a Chartának teljesen megfelelve jogorvoslattal éljen.

(45)

Amennyiben egy gyanúsított, vádlott vagy elítélt jogait egy videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytatott meghallgatás keretében megsértik, a Charta 47. cikkével összhangban garantálni kell számára a hatékony jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. A hatékony jogorvoslat igénybevételének lehetőségét a gyanúsítottól, a vádlottól vagy az elítélttől eltérő érintett személyek számára is garantálni kell az (EU) 2018/1805 rendelet szerinti eljárások keretében videokonferencia vagy más távközlési technológia útján lefolytatott meghallgatások tekintetében.

(46)

A büntetőügyekben videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatásért felelős illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy – az (EU) 2018/1805 rendelet szerinti eljárásokban – az érintett személy és ezek ügyvédje közötti kommunikáció az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban mind közvetlenül a meghallgatás előtt, mind pedig annak során bizalmas legyen.

(47)

Amennyiben büntetőügyekben videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatást szerveznek, annak az illetékes hatóságnak, amely megkeresést kap az ilyen meghallgatás megszervezésére (a továbbiakban: a megkeresett illetékes hatóság) biztosítania kell, hogy a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az (EU) 2018/1805 rendeletben meghatározottak szerinti érintett személy – beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is – hozzáférjen a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatához szükséges infrastruktúrához. Ennek magában kell foglalnia például az abba a helyiségbe való bejutás biztosításáért való felelősséget, ahol a meghallgatást le kell folytatni, és a rendelkezésre álló technikai eszközökhöz való hozzáférés biztosításáért való felelősséget. Amennyiben a megkeresett illetékes hatóság helyiségeiben nem állnak rendelkezésre technikai eszközök, lehetővé kell tenni, hogy az említett hatóság lehetőség szerint olyan gyakorlati megoldást alkalmazzon, hogy a meghallgatást egy másik hatóság helyiségeibe szervezi, annak videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő lefolytatása céljából, a nemzeti eljárásokkal összhangban.

(48)

A 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) közös uniós szabályozási keretet hoz létre az olyan elektronikus azonosító eszközök és elektronikus bizalmi szolgáltatások (a továbbiakban: e-IDAS bizalmi szolgáltatások) – különösen elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők, időbélyegzők, elektronikus kézbesítési szolgáltatások és weboldal-hitelesítés – elismerésére vonatkozóan, amelyeket a határokon átnyúlóan a fizikai megfelelőikkel azonos jogállásúként ismernek el. Ezért e rendeletnek a digitális kommunikáció céljára az e-IDAS bizalmi szolgáltatások használatát kell előírnia.

(49)

Amennyiben valamely, e rendelet szerinti elektronikus kommunikáció részeként továbbított irathoz bélyegző vagy aláírás szükséges, az illetékes hatóságoknak a 910/2014/EU rendeletben meghatározott, minősített elektronikus bélyegzőt vagy aláírást, a természetes vagy jogi személyeknek pedig minősített elektronikus aláírást vagy elektronikus azonosítást kell használniuk. E rendelet nem érintheti azonban a valamely kérelem alátámasztására – digitális eredeti példányként vagy hitelesített másolatként – benyújtott iratokra alkalmazandó alaki követelményeket. E rendelet nem érintheti továbbá az iratok átalakítására vonatkozó nemzeti jogot, valamint az iratok vagy információk hitelességére, pontosságára, megbízhatóságára, valódiságára és megfelelő jogi formájára vonatkozó követelményeket, kivéve a digitális eszközök útján folytatott kommunikációval kapcsolatos, e rendelet által bevezetett feltételeket.

(50)

Az I. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó, határokon átnyúló vonatkozású polgári és kereskedelmi ügyekben a díjak megfizetésének megkönnyítése érdekében a díjak elektronikus úton történő megfizetésére szolgáló technikai eszközöknek meg kell felelniük az akadálymentességre vonatkozó alkalmazandó szabályoknak. Lehetővé kell tenni az Unió egész területén széles körben elérhető fizetési módok, például a hitelkártyák, a betéti kártyák, az elektronikus pénztárcák és a banki átutalás online környezetben és az európai elektronikus hozzáférési ponton keresztül történő használatát.

(51)

E rendelet célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása, valamint a polgári, kereskedelmi és büntetőügyek területére vonatkozó meglévő uniós jogi aktusok e rendelettel való összehangolása érdekében e rendelettel módosításokat szükséges bevezetni a következő jogi aktusokba: a 805/2004/EK (25), az 1896/2006/EK (26), a 861/2007/EK (27), a 606/2013/EU (28), a 655/2014/EU (29), az (EU) 2015/848 és az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendeletbe. E módosítások célja annak biztosítása, hogy a kommunikációra az e rendeletben meghatározott szabályoknak és elveknek megfelelően kerüljön sor. A polgári, kereskedelmi és büntetőügyek területére vonatkozó irányelvek és kerethatározatok módosításait az (EU) 2023/2843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) tartalmazza.

(52)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (31) (22) és (23) bekezdésével összhangban a Bizottságnak értékelnie kell ezt a rendeletet az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt egyes jogi aktusokra vonatkozó konkrét nyomonkövetési intézkedések, többek között mennyiségi és minőségi értékelések révén gyűjtött információk alapján, annak érdekében, hogy felmérje e rendelet tényleges gyakorlati hatásait, különösen, hogy megvizsgálja a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizációjának hatékonyságára és eredményességére gyakorolt hatást, valamint a további intézkedések szükségességét.

(53)

A Bizottság által háttérrendszerként kifejlesztett referenciaalkalmazási szoftvernek programszerűen gyűjtenie kell a nyomonkövetési célokhoz szükséges adatokat, és ezeket az adatokat továbbítani kell a Bizottságnak. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a Bizottság által kifejlesztett referenciaalkalmazási szoftver helyett egy nemzeti informatikai rendszert vesznek igénybe, az ilyen rendszert alkalmassá lehet tenni az említett adatok programozott gyűjtésére, és ebben az esetben ezeket az adatokat továbbítani kell a Bizottságnak. Az e-CODEX-rendszer csatlakozóját szintén el lehetne látni egy funkcióval a releváns statisztikai adatok visszanyerésének lehetővé tételére.

(54)

Azokban az esetekben, amikor a videokonferencia alkalmazásával lefolytatott meghallgatások számára vonatkozó adatok nem gyűjthetők automatikusan, valamint az adatgyűjtéssel járó további adminisztratív terhek korlátozása céljából minden tagállamnak ki kell jelölnie legalább egy bíróságot vagy illetékes hatóságot ellenőrzési minta létrehozása céljából. A kijelölt bíróságot vagy illetékes hatóságot meg kell bízni azzal, hogy gyűjtse össze és bocsássa a Bizottság rendelkezésére a saját meghallgatásaira vonatkozó ilyen adatokat, amelyek arra szolgálnak, hogy azok alapján megbecsülhető legyen az e rendelet értékeléséhez szükséges, egy adott tagállamra vonatkozó adatok mennyisége. A kijelölt bíróságnak vagy illetékes hatóságnak illetékességgel kell rendelkeznie arra, hogy videokonferencia útján folytasson le meghallgatásokat e rendelettel összhangban. Azokon a területeken, ahol a bíróságoktól vagy ügyészektől eltérő hatóságok, például a közjegyzők tekintendők e rendelet értelmében vett illetékes hatóságnak, a kijelölt ellenőrzési mintának e rendelet általuk történő végrehajtása szempontjából is reprezentatívnak kell lennie.

(55)

E rendelet alkalmazása nem érinti a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét a tagállamokban, valamint a Chartában elismert és az uniós jogban rögzített eljárási jogokat, így például az eljárási jogokról szóló irányelveket, nevezetesen a 2010/64/EU (32), a 2012/13/EU (33), a 2013/48/EU (34), az (EU) 2016/343 (35), az (EU) 2016/800 (36) és az (EU) 2016/1919 (37) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, és különösen a tolmácsoláshoz való jogot, az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot, az ügy irataiba való betekintés jogát, a költségmentességhez való jogot és a tárgyaláson való jelenlét jogát.

(56)

A személyes adatok decentralizált informatikai rendszerben történő kezelésére az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet, valamint az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó. A decentralizált informatikai rendszeren keresztül küldött vagy kapott személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősség egyértelművé tétele érdekében e rendeletnek meg kell határoznia, hogy ki tekintendő a személyes adatok adatkezelőjének. E célból úgy kell tekinteni, hogy minden küldő vagy fogadó szervezet külön meghatározta a személyes adatok kezelésének célját és eszközeit.

(57)

E rendeletnek a decentralizált informatikai rendszer létrehozása tekintetében történő végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (38) megfelelően kell gyakorolni. A végrehajtási jogi aktusoknak lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok elvégezhessék érintett nemzeti informatikai rendszereiknek a decentralizált informatikai rendszerhez való csatlakozás céljából történő kiigazítását.

(58)

Mivel e rendelet céljait, különösen a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés harmonizált digitalizációját a tagállamok önállóan eljárva nem tudják kielégítően megvalósítani többek között amiatt, mert nem garantálható a tagállamok, valamint az uniós szervek és ügynökségek informatikai rendszereinek interoperabilitása, az Unió szintjén azonban az Unió koordinált fellépése miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(59)

Az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(60)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 25-én hivatalos észrevételeket tett,