Válassza ki azokat a kísérleti funkciókat, amelyeket ki szeretne próbálni

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32014R0749

A Bizottság 749/2014/EU végrehajtási rendelete ( 2014. június 30. ) a tagállamok által az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási eljárásáról és felülvizsgálatáról

HL L 203., 2014.7.11., 23–90. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Már nem hatályos, Érvényesség vége: 31/12/2020; hatályon kívül helyezte: 32020R1208

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/749/oj

2014.7.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/23


A BIZOTTSÁG 749/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 30.)

a tagállamok által az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási eljárásáról és felülvizsgálatáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (7) és (8) bekezdésére, 8. cikke (2) bekezdésére, 12. cikke (3) bekezdésére, 17. cikke (4) bekezdésére és 19. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) – melyet a 94/69/EK tanácsi határozat (2) hagyott jóvá –, a keretegyezményhez tartozó, a 2002/358/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott Kiotói Jegyzőkönyv, valamint a 2009-ben elfogadott, integrált energiaügyi és éghajlat-változási csomagként említett uniós jogszabálycsomag értelmében fennálló, az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátásának korlátozásával vagy csökkentésével kapcsolatos uniós és tagállami kötelezettségek teljesítésében elért tényleges haladás értékelésének lehetővé tétele érdekében szükség van azokra az információkra, amelyeket az 525/2013/EU rendelet értelmében a Bizottság részére jelentenek. Ezek az információk egyúttal lehetővé teszik az Unió éves jelentéseinek az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeknek megfelelő elkészítését.

(2)

Az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 19/CMP.1. határozat az egyezmény részes felei számára kötelezően követendő iránymutatásokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozóan. Az UNFCCC részes feleinek konferenciáján elfogadott, az UNFCCC I. mellékletében felsorolt részes felek éves jegyzékeire vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások felülvizsgálatáról szóló 24/CP.19. határozatban az egyezmény részes felei megállapodtak az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatások alkalmazásáról, az új IPCC globális felmelegedési potenciál értékeinek használatáról, valamint az e határozat mellékletében foglalt felülvizsgált egységes jelentéstételi táblázatok alkalmazásáról.

(3)

Mivel a 280/2004/EK határozatot (4) felváltotta az 525/2013/EU rendelet, a 280/2004/EK határozat végrehajtására vonatkozó szabályokra vonatkozó 2005/166/EK bizottsági határozatot (5) úgy kell módosítani, hogy figyelembe vegye a nemzetközi szinten elfogadott iránymutatások változásait és biztosítsa azon rendelkezések végrehajtásának egységes feltételeit, amelyek az 525/2013/EU rendeletben újnak minősülnek a 280/2004/EK határozathoz képest. Ezeknek az egységes végrehajtási rendelkezéseknek ki kell terjedniük az üvegházhatást okozó gázok jegyzékéről szóló jelentésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, hozzávetőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről szóló jelentésekre, a szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az előrejelzésekre vonatkozó információkra, továbbá az árverezésből származó bevételeknek és a projektekből származó jóváírásoknak az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (6) alkalmazásában történő felhasználására. Mivel a 2005/166/EK irányelvet számos ponton módosítani kell, helyénvaló azt hatályon kívül helyezni és új jogszabállyal felváltani.

(4)

Annak biztosítására, hogy a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak (7) való megfelelés hiteles, egységes, átlátható módon és megfelelő időben kerüljön értékelésre, az 525/2013/EU rendelet rendelkezik az üvegházhatást okozó gázok tagállamok által benyújtott jegyzékeivel kapcsolatos uniós szintű felülvizsgálati folyamatról. Annak érdekében, hogy a felülvizsgálati folyamat időben és hatékony módon kerülhessen végrehajtásra, meg kell határozni az üvegházhatást okozó gázok tagállamok által benyújtott jegyzékeit érintő átfogó és éves felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozó menetrendet és fázisokat.

(5)

A C(2014) 1539 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) olyan érdemi követelményeket határoz meg az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozóan, amelyek az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 19/CMP.1. határozat szerinti kötelezettségek teljesítését célozzák. A kötelezettségek hatékony és időben való biztosítása érdekében szükséges meghatározni a Bizottság és a tagállamok között folytatandó, az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos együttműködés és koordináció menetrendjét.

(6)

Annak érdekében, hogy az Unió és a tagállamok jelentéstételi kötelezettsége tekintetében a Kiotói Jegyzőkönyv alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak leteltét követően is szavatolható legyen a jogbiztonság, a 2005/166/EK határozat 18., 19. és 24. cikkének hatályát fenn kell tartani.

(7)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 525/2013/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályokat állapít az alábbiak tekintetében:

a)

tagállami jelentések az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jegyzékeiről, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, becsült adatokat tartalmazó jegyzékekről, a szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az előrejelzésekre vonatkozó információkról, az árverésekből származó bevételek és a projektekből származó jóváírások felhasználásáról az 525/2013/EU rendelet 7., 8., 12., 13., 14. és 17. cikkének megfelelően;

b)

tagállami jelentések az 529/2013/EU határozatnak megfelelően;

c)

az üvegházhatást okozó gázok tagállamok által benyújtott jegyzékeit érintő átfogó és éves felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozó menetrend és fázisok az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének megfelelően;

d)

a Bizottság és a tagállamok között folytatandó, az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos együttműködés és koordináció menetrendje.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„egységes jelentéstételi táblázat”: az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információk feltüntetésére alkalmas táblázat, melyet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek konferenciáján elfogadott 24/CP.19. határozat II. melléklete és az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 6/CMP.9. határozat melléklete tartalmaz;

2.

„referenciamegközelítés”: az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) referenciamegközelítése, amelyet az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások tartalmaznak, melyek a C(2014) 1539 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének megfelelően alkalmazandók;

3.

„1. számú megközelítés”: a 2006. évi IPCC-iránymutatások vagy a bevált gyakorlatokra vonatkozó 2003. évi IPCC-iránymutatások szerinti alapvető módszer;

4.

„kulcskategória”: olyan kategória, amelynek jelentős hatása van egy tagállam vagy az Unió üvegházgáz-kibocsátási jegyzékére a kibocsátások és elnyelések abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és elnyelések tendenciája vagy a kibocsátások és elnyelések bizonytalansága terén;

5.

„ágazati megközelítés”: a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban rögzített ágazati IPCC-megközelítés.

II. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI

3. cikk

Az üvegházgáz-kibocsátásokra vonatkozó jelentések általános szabályai

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (1)–(5) bekezdésében felsorolt információkat a tagállamok jelentik a Bizottságnak, illetve másolatban az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek oly módon, hogy a C(2014) 1539/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének és e rendelet szabályainak megfelelően kitöltik:

a)

az egységes jelentéstételi táblázatokat, melyek a rendelkezésükre álló szoftvertől függően tartalmazzák több munkalapos vagy XML-formátumú (Extensible Markup Language) adatfájlok teljes készletét, lefedve ezzel az 525/2013/EU rendelet szerinti földrajzi területüket;

b)

a Kiotói Jegyzőkönyv által meghatározott, az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott, kibocsátáscsökkentési egységekre vonatkozó szabványos elektronikus űrlapokat, figyelembe véve a vonatkozó jelentéstételi utasításokat;

c)

e rendelet I–VIII. és X–XV. mellékletét.

(2)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett, nemzeti jegyzékről szóló teljes jelentést a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, az üvegházhatást okozó gázok éves jegyzékeire vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások függelékében meghatározott felépítés szerint és az ebben a rendeletben előírt szabályok figyelembevételével kell összeállítani.

4. cikk

Jelentéstétel a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy annak valamely melléklete alkalmazásával

(1)   A tagállamoknak a 6., 7. és 9–16. cikkben előírt információkat és táblázatokat a nemzeti jegyzékről szóló jelentésbe vagy annak valamely külön mellékletébe kell belefoglalniuk annak megfelelően, ahogy azt az I. melléklet meghatározza.

(2)   Amennyiben a tagállamok választhatnak, hogy az információkat és táblázatokat a nemzeti jegyzékről szóló jelentésbe foglalják-e bele vagy annak valamely külön mellékletébe, az I. melléklet kitöltésével egyértelműen meg kell adniuk, hol tüntették fel az információt.

5. cikk

A jelentéstétel folyamata

A tagállamok az 525/2013/EU rendelet 4., 5., 7., 8. és 12–17. cikke szerinti információk benyújtásához az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ReportNet eszközeit használják, melyek a 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alapján állnak rendelkezésre.

6. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerekről

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos információkról a tagállamok szöveges formában nyújtanak be jelentést, melyben megadják:

a)

az adott tagállam nemzeti jegyzékéért teljes körű felelősséget viselő nemzeti szerv nevét és elérhetőségét;

b)

a különböző ügynökségeknek és szerveknek a nyilvántartás tervezési, elkészítési és irányítási folyamataival kapcsolatos szerep- és felelősségi körét, valamint a nyilvántartás elkészítése érdekében hozott intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket;

c)

a tevékenységére vonatkozó adatok gyűjtésével, a kibocsátási tényezők és a módszerek kiválasztásával, valamint a kibocsátásbecslések elkészítésével kapcsolatos folyamat leírását;

d)

az alkalmazott megközelítések leírását és a kulcskategóriák beazonosításának eredményeit;

e)

azon folyamatok leírását, amelyek meghatározzák, hogy mikor kell elvégezni a már benyújtott jegyzék adatainak újraszámítását;

f)

a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési terv, a végrehajtás, valamint a meghatározott minőségi célok leírását, továbbá az UNFCCC részes feleinek konferenciáján – mely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgál – elfogadott 19/CMP.1. határozatban meghatározott, nemzeti rendszerekre vonatkozó iránymutatásokkal összhangban lévő külső és belső értékelési és felülvizsgálati folyamatokról és azok eredményeiről szóló információkat;

g)

a nyilvántartásról szóló hivatalos vizsgálat és jóváhagyás folyamatának leírását.

(2)   A tagállamok megküldik azon intézkedések leírását, amelyek biztosítják a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságok hozzáférését az 525/2013/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett adatokhoz; a leírásnak tartalmaznia kell többek között az adatokat rendelkezésre bocsátó szervezetekről szóló információkat, az adatokhoz való rendszeres hozzáférés menetrendjét, valamint a hozzáférhető adatok bontási és teljességi szintjét.

7. cikk

A légköri szennyező anyagokra vonatkozóan közölt adatok konzisztenciájáról szóló jelentés

(1)   A tagállamoknak szöveges tájékoztatást kell nyújtaniuk az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése m) pontjának i. alpontja szerinti ellenőrzési eredményekről és az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatok konzisztenciájáról; a tájékoztatásnak magában kell foglalnia a következőket:

a)

rövid értékelés arról, hogy a tagállamok által a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) alapján és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye keretében benyújtott jegyzékekben szereplő, szén-monoxid (CO), kén-dioxid (SO2), valamint a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozó becslések konzisztensek-e azokkal a megfelelő becslésekkel, amelyeket az 525/2013/EU rendelet szerinti, üvegházhatást okozó gázkibocsátások jegyzékei tartalmaznak;

b)

a 2001/81/EK irányelv és az ENSZ-EGB-nek a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye keretében benyújtott azon jelentések benyújtási időpontjai, amelyeket összehasonlítottak az 525/2013/EU rendelet szerint benyújtott jegyzékkel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés eredménye +/– 5 %-ot meghaladó eltérést mutat egy adott légköri szennyező anyagnak az 525/2013/EU rendelet szerinti és a 2001/81/EK irányelv szerinti, illetve az ENSZ-EGB-nek a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye szerinti, az X–2. évre vonatkozó összkibocsátása között, nem számítva a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF) eredő kibocsátásokat, akkor az érintett tagállam az (1) cikk szerinti szöveges tájékoztatáson túlmenően az e rendelet II. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával is köteles jelentést tenni a szóban forgó légköri szennyező anyagról.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett, +/– 5 %-ot meghaladó eltérés a hibás adatok helyesbítéséből, illetve az egyes jogi eszközök földrajzi hatókörének vagy alkalmazási területének különbözőségéből adódik, a tagállamoknak elegendő csupán a szöveges tájékoztatásra szorítkozniuk.

8. cikk

Jelentéstétel az újraszámításokról

Az e rendelet III. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti bázisévre vagy időszakra és az X–3. évre vonatkozó újraszámítások okairól.

9. cikk

Jelentéstétel az ajánlások és kiigazítások végrehajtásáról

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja értelmében, az e rendelet IV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek minden olyan kiigazítás és minden olyan ajánlás végrehajtásáról, amelyet a legutoljára közzétett UNFCCC felülvizsgálati jelentés felsorol; a tagállami jelentésben meg kell adni többek között az ilyen ajánlás végre nem hajtásának okait.

(2)   Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek minden olyan ajánlás végrehajtásának állásáról, amelyet a 35. cikk (2) bekezdése szerinti legfrissebb felülvizsgálati jelentés felsorol.

10. cikk

Jelentéstétel a közölt kibocsátási adatoknak és a kibocsátáskereskedelmi rendszer adatainak konzisztenciájáról

(1)   Az e rendelet V. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említett adatokról.

(2)   A tagállamok szöveges tájékoztatást nyújtanak az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerinti ellenőrzési eredményekről.

11. cikk

Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházgázokra vonatkozó adatokról

A tagállamok szöveges tájékoztatást nyújtanak az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése m) pontjának ii. alpontja szerinti ellenőrzési eredményekről; a tájékoztatásnak tartalmaznia kell többek között:

a)

a tagállam által végzett ellenőrzések részletességének ismertetését, az összehasonlított adatsorokat és megküldött információkat;

b)

az ellenőrzések legfontosabb eredményeit és a leglényegesebb eltérések magyarázatait;

c)

arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 842/2006/EK rendelet (11) 3. cikkének (6) pontjában említett üzemeltetők által gyűjtött adatok felhasználásra kerültek-e, illetve miként;

d)

amennyiben az ellenőrzéseket nem végezték el, arra vonatkozó magyarázatot, hogy azokat miért nem tekintették relevánsnak.

12. cikk

Jelentéstétel az energiaadatokkal való konzisztenciáról

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése m) pontjának iii. alpontja értelmében a tagállamok szöveges tájékoztatást nyújtanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jegyzékében foglalt adatok alapján kiszámolt referenciamegközelítés és az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 4. cikke és az e rendelet B. mellékletének megfelelően jelentett adatok alapján számított referenciamegközelítés közötti összehasonlításról.

(2)   A VI. melléklet szerinti táblázat felhasználásával a tagállamok mennyiségi tájékoztatást és magyarázatot nyújtanak a +/– 2 %-ot meghaladó azon eltérésekre, amelyek a teljes látható nemzeti fosszilis energiahordozó-felhasználásban mutatkoznak az X–2 évre vonatkozóan, összesített szinten, valamennyi fosszilis energiahordozó-kategória tekintetében.

13. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerekben vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben bekövetkező változásokról

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben a tagállam egyértelműen jelzi, ha az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének n) és o) pontjában említett nemzeti nyilvántartási rendszerekben vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben a nemzeti jegyzékről szóló jelentés utolsó benyújtása óta nem történt változás.

14. cikk

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti bizonytalanságról szóló jelentéstétel céljából a tagállamok 1. számú megközelítés szerinti bizonytalanságbecslést nyújtanak be a következők tekintetében:

a)

kibocsátási szintek és tendenciák, valamint

b)

a tevékenységgel kapcsolatos adatok, kibocsátási tényezők vagy a megfelelő kategóriaszinten alkalmazott más becslési paraméterek, az e rendelet VII. melléklete szerinti táblázat felhasználásával.

(2)   Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti általános teljességi értékelésnek a következőket kell magában foglalnia:

a)

azon kategóriák áttekintése, amelyeket a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások alapján „nem becsültként” jelentettek, valamint erre a jelölésmódra vonatkozó részletes magyarázatok, különösen olyan esetekben, amelyekre nézve az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások becslési módszereket írnak elő az ilyen gázok kibocsátásai tekintetében;

b)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke földrajzi hatókörének ismertetése.

(3)   Amennyiben egy tagállam az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv keretében, illetve az 525/2013/EU rendelet keretében eltérő földrajzi hatókörű jegyzéket nyújt be, a szóban forgó tagállamnak az Unió területén fekvő területeire vonatkozó jegyzék összeállításakor röviden ismertetnie kell azon elveket és módszereket, amelyeket annak érdekében alkalmazott, hogy az Unió területe tekintetében jelentett kibocsátásokat és elnyeléseket megkülönböztesse a nem az Unió területe tekintetében jelentett kibocsátásoktól és elnyelésektől.

15. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítéséhez szükséges egyéb elemekről

(1)   Ahhoz, hogy össze lehessen állítani az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti, az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentést, a tagállamok XML-formátumú adatfájlok és egységes jelentéstételi táblázatok felhasználásával jelentést tesznek az azon kategóriák esetében alkalmazott kibocsátási tényezőkről és módszertanról, amelyek uniós kulcskategóriaként kerültek meghatározásra.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság a jegyzék benyújtását megelőző év október 31-éig rendelkezésre bocsátja az uniós kulcskategóriák legfrissebb listáját.

(3)   A tagállamok ágazatonként és összesítve ismertetik és értelmezik a múltbeli kibocsátási tendenciákat és az egyes évek egymáshoz viszonyított váltakozásait, többek között megadják azon beazonosított főbb tényezőket, amelyek e tendenciákat jelentősen befolyásolják. A hangsúlyt a legutóbbi nyilvántartási év 1990-es állapottal való összevetésének értelmezésére, valamint a legutóbbi jelentéstételi évek egymáshoz viszonyított, különösen az X–3. évnek az X–2. évhez viszonyított változásainak értelmezésére kell helyezni.

16. cikk

Jelentéstétel a módszertani leírásokat érintő nagyobb változásokról

A VIII. melléklet szerinti táblázat felhasználásával a tagállamok minden év március 15-éig jelentést tesznek azon fontosabb, módszertani leírásokat érintő változásokról, amelyek a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben történtek annak az előző év április 15-én esedékes benyújtása óta.

17. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatást okozó gázok hozzávetőleges adatokat tartalmazó jegyzékéről

(1)   A tagállamok az egységes jelentéstételi táblázatnak (2. összefoglaló táblázat) megfelelően jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése szerinti, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, hozzávetőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről a következőképpen:

a)

a forráskategóriákra olyan szintű bontást kell alkalmazni, hogy az visszatükrözze az X–1. évre vonatkozó becslések elkészítéséhez rendelkezésre álló azon adatokat és módszereket, amelyek a tevékenységgel kapcsolatosak;

b)

az LULUCF ágazatból származó, hozzávetőleges CO2-egyenértékben kifejezett összkibocsátást és -elnyelést nem kell számítani;

c)

a táblázatba – az adatok rendelkezésre állása esetén – be kell iktatni két oszlopot azon kibocsátások forráskategóriánkénti jelentésére, amelyek egyfelől a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) létrehozott Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, másfelől a 406/2009/EK határozat hatálya alá esnek.

(2)   A tagállamok magyarázatokkal szolgálnak, többek között a 2. összefoglaló táblázatban jelentett kibocsátásokra vonatkozó tendenciák főbb tényezőivel kapcsolatban, összehasonlításban a már benyújtott jegyzékkel. E magyarázatok kizárólag a X–1. évet érintő becslések elkészítése céljából rendelkezésre álló adatokra vonatkozhatnak.

18. cikk

Az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének elkészítését célzó együttműködés és koordináció menetrendje

A IX. mellékletben meghatározott időkeret figyelembevételével a tagállamok és a Bizottság együttműködik és összehangolja feladatait az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének elkészítése és az uniós jegyzékről szóló jelentés összeállítása terén.

19. cikk

Jelentéstétel a kibocsátható mennyiség meghatározásáról

A kiszámítás megkönnyítését szolgáló jelentésről szóló 2/CMP.8 határozat I. mellékletével összhangban, a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének 7a., 8. és 8a. bekezdése alapján a tagállamok a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan jelentést nyújtanak be a Bizottság részére a közösen, illetve az Unió által kibocsátható mennyiség kiszámítását megkönnyítő adatokkal, három hónappal a szóban forgó jelentésnek az UNFCCC-hez való benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt.

20. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikák és intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti és uniós rendszerei tekintetében

A tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a szakpolitikákkal, intézkedésekkel és előrejelzésekkel kapcsolatos nemzeti rendszerekről; a jelentésnek tartalmaznia kell többek között a következőket:

a)

a releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket érintő információk, ideértve az érintett tagállam szakpolitikai értékeléséért és az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátására vonatkozó előrejelzésekért teljes körű felelősséget viselő megfelelő nemzeti szerv(ek) kijelölését;

b)

a szakpolitikák értékelése, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítése érdekében a tagállamokon belül meghozott releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedések ismertetése;

c)

a szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott adatok, valamint az előrejelzésekkel kapcsolatban benyújtott információk naprakész voltát, átláthatóságát, pontosságát, koherenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét biztosító releváns eljárási intézkedések és menetrendek leírása;

d)

az adatok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos teljes eljárás ismertetése, valamint annak értékelése, hogy a szakpolitikák, az intézkedések és az előrejelzés-készítés értékelését konzisztens adatgyűjtési és -felhasználási eljárások támasztják-e alá, továbbá azon ágazatok megnevezése, amelyek tekintetében előrejelzések készültek;

e)

a szakpolitikák értékelését szolgáló feltételezések, módszertanok és modellek kiválasztási folyamatának, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátásaira vonatkozó előrejelzés-készítés folyamatának leírása;

f)

a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési tevékenységeknek, valamint az elkészített előrejelzések érzékenységi elemzésének ismertetése.

21. cikk

Jelentéstétel a tagállamok dekarbonizációs fejlesztési stratégiáinak frissítéseiről

A tagállamok jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikkal kapcsolatos frissítésekről; a jelentésnek tartalmaznia kell többek között:

a)

az elvégzett frissítés célját és rövid ismertetését;

b)

a dekarbonizációs fejlesztési stratégiának és frissítésének jogi státusát;

c)

a dekarbonizációs fejlesztési stratégián eszközölt módosításokat és a frissítés várható hatásait a végrehajtás tekintetében;

d)

a dekarbonizációs fejlesztési stratégiának és frissítésének végrehajtásával kapcsolatos folyamat menetrendjét és ismertetését, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a frissítéshez kapcsolódó várható költség és haszon értékelését;

e)

annak módját, ahogy az információkat az 525/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a nyilvánosság számára elérhetővé teszik.

22. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikákról és intézkedésekről

(1)   A tagállamok az e rendelet XI. melléklete szerinti táblázat felhasználásával és a Bizottság által előírt jelentéstételi űrlap és benyújtási eljárás alkalmazásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett szakpolitikákról és intézkedésekről.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett táblázat adatain túlmenően, szöveges formában minőségi információkat jelentenek az (1) bekezdés szerint jelentett különféle szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolatokról, valamint arról, hogy e szakpolitikák és intézkedések miként járulnak hozzá a különböző előrejelzési forgatókönyvekhez, ideértve a dekarbonizációs fejlesztési stratégia megvalósításához való hozzájárulásuk értékelését is.

23. cikk

Jelentéstétel az előrejelzésekről

(1)   A tagállamok az e rendelet XII. melléklete szerinti táblázat felhasználásával és a Bizottság által előírt jelentéstételi űrlap és benyújtási eljárás alkalmazásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 14. cikkében említett, az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információkról.

(2)   A tagállamok szöveges formában további információkat is nyújtanak az alábbiakat illetően:

a)

a üvegházhatást okozó gázok jelentett összkibocsátásával kapcsolatos érzékenységi elemzés eredményei, valamint egy rövid magyarázat arról, hogy mely paraméterek változtak és miként;

b)

a következő bontásban végzett érzékenységi elemzés eredményei: a 406/2009/EK határozat hatálya alá tartozó összkibocsátás, a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó összkibocsátás, illetve – amennyiben ilyen adat rendelkezésre áll – a LULUCF ágazatból származó összkibocsátás;

c)

a jegyzékbeli adatok tárgyéve (bázisév) és a jegyzékről szóló, az előrejelzések kiindulópontjául használt jelentés éve;

d)

az előrejelzésekhez használt módszertanok, ideértve az alkalmazott modelleknek és azok ágazati, földrajzi és időbeli hatókörének rövid ismertetése, a modellekre vonatkozó további információkra való hivatkozások, valamint a legfontosabb alkalmazott külső feltételezésekre és paraméterekre vonatkozó adatok.

(3)   Az Unió összesített előrejelzéseinek konzisztenciáját biztosítandó, kilenc hónappal az 525/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerinti, előrejelzésekkel kapcsolatos bejelentés benyújtásának lejárta előtt és a tagállamokkal történő egyeztetést követően a Bizottság ajánlást tesz szupranacionális szinten meghatározott paraméterek harmonizált értékeire, ideértve a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá eső szén-dioxid-árakat, valamint a nemzetközi olaj- és szénimportárakat is.

24. cikk

Jelentéstétel az árverésből származó bevételek felhasználásáról

A tagállamok az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában és 17. cikke (2) bekezdésében említett, az árverezésből származó bevételek felhasználására vonatkozó adatokról.

25. cikk

Jelentéstétel a projektekből származó jóváírásoknak a 406/2009/EK határozatnak való megfelelés érdekében történő felhasználásáról

A tagállamok az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával jelentést tesznek az 525/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett, a projektekből származó jóváírásoknak a 406/2009/EK határozatnak való megfelelés érdekében történő felhasználására vonatkozó adatokról.

26. cikk

Jelentéstétel a létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalásáról

(1)   A tagállamok az e rendelet XV. mellékletében meghatározott táblázat felhasználásával jelentést tesznek a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalásáról.

(2)   A Bizottság szolgálatai évente összefoglaló jelentést készítenek a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokból, és azt elektronikus formában elérhetővé teszik. Az ilyen jelentések csak összesített adatokat tartalmazhatnak, és az egyes tagállamok tekintetében nem hozhatják nyilvánosságra az éves kibocsátási jogosultságok egységárait.

III. FEJEZET

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK UNIÓS SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA

27. cikk

A felülvizsgálat megszervezése

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (1) és (2) bekezdésében említett felülvizsgálat elvégzésekor a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkáját egy műszaki szakértői felülvizsgálati csoport támogatja.

(2)   A felülvizsgálat során az Európai Környezetvédelmi Ügynökség titkárságként jár el.

(3)   A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elegendő számú felülvizsgálati szakértőt választ ki, akik a nyilvántartás szerinti megfelelő ágazatokat képviselik; ezzel biztosítja az üvegházhatást okozó gázok érintett jegyzékének szakszerű felülvizsgálatát a rendelkezésre álló időn belül.

(4)   A (3) bekezdés értelmében kiválasztott felülvizsgálati szakértőknek tapasztalatokkal kell rendelkezniük az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének összeállítása terén, és lehetőleg tevékenyen kell részt venniük a felülvizsgálati folyamatban.

(5)   A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport azon tagja, aki részese volt valamely tagállam üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos jegyzéke összeállításának, vagy aki azon tagállam állampolgára, amelynek jegyzékét felül kívánják vizsgálni, nem vehet részt a szóban forgó jegyzék felülvizsgálatában.

(6)   A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség törekszik annak biztosítására, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének felülvizsgálata valamennyi érintett tagállamban következetesen és objektív módon kerüljön végrehajtásra annak érdekében, hogy biztosítva legyen a műszaki értékelés jó minősége.

(7)   A felülvizsgálatokat dokumentumokon alapuló vagy központosított felülvizsgálatként kell elvégezni.

(8)   A titkárság dönthet arról, hogy:

a)

ugyanabban az évben dokumentumokon alapuló és központosított felülvizsgálatra kerüljön sor;

b)

a dokumentumokon alapuló vagy a központosított felülvizsgálaton kívül országlátogatásra is sor kerüljön a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport ajánlását és az érintett tagállammal való egyezetést követően.

28. cikk

A titkárság feladatai

A 27. cikk (2) bekezdésében említett titkárság feladatai a következők:

a)

a felülvizsgálati munkaterv elkészítése;

b)

a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport munkájához szükséges információk összeállítása és rendelkezésre bocsátása;

c)

az e rendeletben meghatározott felülvizsgálati tevékenység koordinálása, ideértve a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport és a felülvizsgálat alá vont tagállam által kijelölt kapcsolattartó(k) közötti kommunikációt, valamint egyéb gyakorlati intézkedések meghozatalát;

d)

a Bizottsággal történő egyeztetést követően azon esetek megerősítése, amikor a 31. cikk értelmében vett jelentős ügyek merülnek fel a tagállamnak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos jegyzékét illetően;

e)

a végső és időközi felülvizsgálati jelentések összeállítása és bemutatása az érintett tagállamnak és a Bizottságnak.

29. cikk

Az éves felülvizsgálat első fázisa

A benyújtott információk 525/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének vizsgálatát célzó ellenőrzések a következőket foglalják magukban:

a)

arra vonatkozó értékelés, hogy a jelentés kiterjed-e az 525/2013/EU rendeletben előírt valamennyi kibocsátási forráskategóriára;

b)

arra vonatkozó értékelés, hogy a kibocsátási adatok idősorai konzisztensek-e;

c)

arra vonatkozó értékelés, hogy az implikált kibocsátási faktorok valamennyi tagállam tekintetében összehasonlíthatók-e, figyelembe véve, hogy az alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezőknek különböző nemzeti adottságok felelnek meg;

d)

a „nem becsült” jelölésmód alkalmazásának értékelése, amennyiben elő vannak írva 1-es szintű IPCC módszerek, és a jelölésmód alkalmazása a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások 37. bekezdése alapján nem indokolt;

e)

a jegyzék benyújtása érdekében történő újraszámítások elemzése, különösen olyan esetben, amikor az újraszámítás eltérő módszertannal történik;

f)

az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében jelentett, megvizsgált kibocsátások összehasonlítása az 525/2013/EU rendelet 7. cikke szerint jelentett üvegházgáz-kibocsátással olyan területek beazonosítása céljából, amelyeken a felülvizsgálat alá vont tagállam által benyújtott kibocsátási adatok és tendenciák jelentősen eltérnek más tagállamok adataitól;

g)

az Eurostat referenciamegközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok referenciamegközelítéséből fakadó eredményekkel;

h)

az Eurostat ágazati megközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok ágazati megközelítéséből fakadó eredményekkel;

i)

arra vonatkozó értékelés, hogy a korábbi uniós vagy UNFCCC felülvizsgálatokon alapuló azon ajánlások, amelyeket a tagállam nem hajtott végre, eredményeznének-e technikai korrekciót;

j)

arra vonatkozó értékelés, hogy az adott tagállam jegyzékében vannak-e esetleg valamely kulcskategória tekintetében túl- vagy alulbecslések.

30. cikk

Az éves felülvizsgálat második fázisának kiváltó oka

Az éves jelentés keretében el kell végezni a 32. cikkben meghatározott ellenőrzéseket, ha a 29. cikk szerinti ellenőrzések a 31. cikk értelmében vett jelentős ügyeket azonosítanak be, vagy ha egy tagállam ezt kéri, vagy ha a jegyzéket későn nyújtják be, és ezért a felülvizsgálat első fázisa a XVI. mellékletben meghatározott menetrend szerint már nem végezhető el, vagy abban az esetben, ha a felülvizsgálat első fázisát nem követi reakció.

31. cikk

Jelentőségi küszöb

(1)   A korábbi uniós vagy UNFCCC felülvizsgálatokon alapuló azon ajánlások, amelyek nem kerültek végrehajtásra, az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti jelentős ügynek minősülnek, ha az ajánlás vagy kérdés az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében szereplő adatok túl- vagy alulbecslésére vonatkozik, ami adott esetben technikai korrekciót eredményezhet, valamint ha a tagállam nem adott kielégítő magyarázatot arra, miért mulasztotta el az említett ajánlások végrehajtását.

(2)   A jegyzékében szereplő adatok túl- vagy alulbecslése nem minősül az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti jelentős ügynek, ha az a felülvizsgálat alá vont jegyzék tárgyévében a tagállam üvegházhatást okozó összes gázkibocsátásának legfeljebb 0,05 %-át teszi ki (a LULUCF ágazatból származó kibocsátást nem számítva), vagy nem haladja meg az 500 kt CO2-egyenértéket, attól függően, hogy melyik érték az alacsonyabb.

32. cikk

Az éves felülvizsgálat második fázisa

(1)   Az olyan esetek azonosítása céljából végzett, az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések, amelyeknél a jegyzékben szereplő adatokat nem az UNFCCC útmutatásainak vagy az uniós szabályoknak megfelelően állították össze, a következőket foglalhatják magukban:

a)

a jegyzékben szereplő becslések részletes vizsgálata, ideértve a tagállam által a jegyzék elkészítéséhez alkalmazott módszertant;

b)

az érintett tagállam számára a felülvizsgálat alá vont jegyzék benyújtása előtt rendelkezésre bocsátott legfrissebb éves UNFCCC felülvizsgálati jelentésben vagy az e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti végső felülvizsgálati jelentésben felsorolt, a jegyzékkel kapcsolatos becslések javítását célzó ajánlások tagállami végrehajtásának részletes elemzése; amennyiben az ajánlások nem kerültek végrehajtásra, a tagállam arra vonatkozó indoklásának részletes elemzése, hogy az ajánlások végrehajtását miért mulasztotta el;

c)

arra vonatkozó részletes értékelés, hogy az üvegházgáz-kibocsátásokra vonatkozó becslések nemzeti jegyzékének idősorai koherensek-e;

d)

arra vonatkozó részletes értékelés, hogy a tagállam által az adott benyújtandó jegyzékkel kapcsolatban az előzőhöz viszonyítva elvégzett újraszámítás átlátható módon került-e jelentésre, és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban történt-e;

e)

az e rendelet 29. cikke szerinti ellenőrzések eredményeinek, valamint a felülvizsgálat által érintett tagállam által a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport kérdésére válaszként benyújtott kiegészítő információknak a nyomon követése, továbbá egyéb ellenőrzések.

(2)   Az a tagállam, amely saját kérésére kívánja alávetni magát az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseknek, erről a szándékáról a vonatkozó felülvizsgálat évét megelőző év október 31-ig értesíti a Bizottságot.

33. cikk

Átfogó felülvizsgálat

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatnak ki kell terjednie a jegyzék egészét érintő, az e rendelet 29. és 32. cikke szerinti ellenőrzésekre.

(2)   Az átfogó felülvizsgálat magában foglalhatja annak megvizsgálását, hogy az UNFCCC szerinti vagy az uniós felülvizsgálat keretében az egyik tagállam tekintetében beazonosított problémák más tagállamok esetében is felmerülnek-e.

34. cikk

Technikai korrekciók

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében vett technikai korrekció szükségesnek tekintendő, ha a túlbecslések és alulbecslések átlépik az e rendelet 31. cikke szerinti jelentőségi küszöböt. Az e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti végső felülvizsgálati jelentésbe csak a szükségesnek tekintett technikai korrekciókat kell belevenni, és hozzájuk bizonyítékokon alapuló indoklást kell csatolni.

(2)   Amennyiben egy technikai korrekció az idősor nem minden évében lépi át a jelentőségi küszöböt, de a felülvizsgálat alá vont jegyzék legalább egyik tárgyévében igen, akkor a technikai korrekciót a felülvizsgálat alá vont összes többi évre vonatkozóan is ki kell számítani annak érdekében, hogy az idősor konzisztenciája biztosítva legyen.

35. cikk

Felülvizsgálati jelentés

(1)   A titkárság minden év április 20-áig időközi felülvizsgálati jelentésben tájékoztatja az érintett tagállamot a 30. és 31. cikk szerinti jelentős ügyekről. E jelentés csak a legkésőbb március 31-ig felmerülő ügyeket tartalmazhatja.

(2)   A felülvizsgálat befejezéséről a titkárság végső felülvizsgálati jelentésben tájékoztatja az érintett tagállamot:

a)

április 20-ig – azon esetekben, amelyekről nem készült az (1) bekezdés szerinti időközi felülvizsgálati jelentés;

b)

június 30-ig – ha az éves felülvizsgálat második fázisa véget ért;

c)

augusztus 30-ig – ha az átfogó felülvizsgálat véget ért.

36. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1)   A tagállamok:

a)

részt vesznek a felülvizsgálat valamennyi fázisában a XVI. melléklet szerinti menetrendnek megfelelően;

b)

az uniós felülvizsgálat céljaira nemzeti kapcsolattartót neveznek ki;

c)

szükség esetén szorosan együttműködnek a titkársággal az országlátogatás megszervezésében, illetve elhárítanak minden akadályt e látogatás elől;

d)

adott esetben a felülvizsgálati jelentéshez kapcsolódóan válaszokat, kiegészítő információkat és észrevételeket közölnek.

(2)   A tagállamok kérésére a végső felülvizsgálati jelentésbe bele kell foglalni a felülvizsgálati megállapításokhoz fűzött megjegyzéseket.

(3)   A Bizottság értesíti a tagállamokat a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összetételéről.

37. cikk

A felülvizsgálat menetrendje

Az átfogó és éves felülvizsgálatokat a XVI. mellékletben meghatározott menetrend szerint kell elvégezni.

IV. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ 529/2013/EU HATÁROZATNAK MEGFELELŐEN

38. cikk

A párhuzamos jelentéstétel elkerülése

Amennyiben egy tagállam e rendelet 3. cikkének megfelelően nemzeti jegyzékről szóló jelentésébe felveszi azon információkat, amelyek felvétele az 529/2013/EU határozat értelmében kötelező, a szóban forgó tagállamot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette az említett határozat szerinti vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeit.

39. cikk

Jelentéstételi követelmények a szántóföldi gazdálkodási és a legelőgazdálkodási rendszerekkel kapcsolatban

(1)   Amennyiben egy tagállam nemzeti jegyzékről szóló jelentésében nem szerepelteti az e rendelet 38. cikkében meghatározott információkat, köteles szöveges tájékoztatást nyújtani az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett, a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátás és elnyelés becslésére szolgáló meglévő és kialakítandó rendszerekről, ideértve az alábbi elemeket is:

a)

a Kiotói Jegyzőkönyv keretében meghatározott, a 19/CMP.1. határozat melléklete szerinti nemzeti rendszerekre vonatkozó követelményekkel, valamint a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatásokban meghatározott nemzeti intézkedésekre vonatozó követelményekkel összhangban hozott intézményi, jogi és eljárási intézkedések leírása;

b)

annak ismertetése, hogy a végrehajtott rendszerek miként konzisztensek a következő IPCC-jelentések szerinti követelményekkel: „a Kiotói Jegyzőkönyvből fakadó, kiegészítő módszereket is tartalmazó átdolgozott IPCC-iránymutatások, valamint a bevált módszerekre vonatkozó 2013. évi iránymutatások”, „az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatások”, valamint adott esetben „az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokhoz készült, a vizes élőhelyekre vonatkozó 2013. évi kiegészítés”.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott információkat külön jelentésként nyújtják be a Bizottságnak az alábbi ütemezés szerint:

a)

2016-ban az első jelentést a 2014-es jelentési évre vonatkozóan, beleértve a 2013. január 1-je utáni fejleményeket,

b)

2017-ben a második jelentést a 2015-ös jelentési évre vonatkozóan, továbbá

c)

2018-ban a harmadik jelentést a 2016-os jelentési évre vonatkozóan.

(3)   Az első jelentést követő jelentéseikben foglalt információk tekintetében a tagállamok a hangsúlyt azon változásokra és fejleményekre helyezik, amelyek rendszereikben az előző jelentésükhöz képest történtek.

40. cikk

Jelentéstételi követelmények a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásra és elnyelésre vonatkozó éves becslésekkel kapcsolatban

(1)   Azon tagállamok, amelyek választása a Kiotói Jegyzőkönyv keretében nem a szántóföldi gazdálkodásra és a legelőgazdálkodásra esett, a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásra és elnyelésre vonatkozóan az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerinti kiindulási, előzetes és nem kötelező erejű éves becsléseket nyújtanak be, ideértve az adott bázisévvel vagy -időszakkal kapcsolatos, az 529/2013/EU határozat VI. mellékletében meghatározott adatokat is.

(2)   Az első jelentést 2015-ben kell benyújtani a 2013-as jelentési évre vonatkozóan.

(3)   Azon tagállamok, amelyekre alkalmazandó e cikk (1) bekezdése, a szántóföldi gazdálkodásból és a legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásra és elnyelésre vonatkozóan az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének c) pontja szerinti éves végleges becsléseket a 2013. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban valamennyi jelentési év vonatkozásában az 529/2013/EU határozat VI. mellékletében meghatározott, releváns bázisévvel vagy -időszakkal kapcsolatos, végleges adatok rendelkezésre bocsátása révén nyújtják be.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti adatok benyújtásakor a tagállamoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)

ki kell tölteniük a második kötelezettségvállalási időszak tekintetében a Kiotói Jegyzőkönyv keretében végzett tevékenységekre vonatkozóan minden releváns, a 6/CMP.9. határozat mellékletében foglalt egységes jelentéstételi táblázatot, ideértve a tevékenységi kör összefoglaló táblázatait, a földhasználat-változást feltüntető táblázatot és az elszámolási adatok táblázatát, valamint

b)

a nemzeti jegyzékről szóló jelentésbe magyarázó információkat kell foglalniuk az alkalmazott módszertanról és a felhasznált adatokról, összhangban a Kiotói Jegyzőkönyvön alapuló 2/CMP.8. határozattal és annak II. mellékletével.

41. cikk

Egyedi jelentéstételi követelmények

(1)   E rendelet 38. cikkétől eltérve, amennyiben egy tagállam a 2/CMP.7. határozat mellékletének (37)–(39) bekezdésében meghatározott, erdőültetvényekre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban jelentést nyújt be a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti elszámolási kötelezettségei tekintetében, köteles az 529/2013/EU határozat szerinti kötelezettségei alapján az erdőgazdálkodási és erdőirtási tevékenységekre vonatkozóan külön egységes jelentéstételi táblázatokat benyújtani, melyek a 2/CMP.7. határozat melléklete (37)–(39) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazása nélkül töltendők ki.

(2)   E rendelet 38. cikkétől eltérve, az a tagállam, amelynek választása a Kiotói Jegyzőkönyv keretében nem a szántóföldi gazdálkodásra és a legelőgazdálkodásra esett, jelentést nyújt be a vizes élőhelyek lecsapolásáról és elárasztással való helyreállításáról a Jegyzőkönyv szerinti elszámolás érdekében, illetve amennyiben a szóban forgó tagállam alkalmazza az 529/2013/EU határozat 3. cikkének (3) bekezdését, az adott tevékenységekre vonatkozóan külön egységes jelentéstételi táblázatokat nyújt be, melyeket az említett határozatnak megfelelően kell kitölteni.

42. cikk

Információk benyújtása

(1)   Az e rendelet 39., 40. és 41. cikkében meghatározott jelentéstételi kötelezettségeknek megfelelő információkat az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, a nemzeti jegyzékről szóló jelentés külön mellékleteként kell benyújtani a Bizottság részére.

(2)   Amennyiben e rendelet 38. cikke nem alkalmazható, a tagállamok az 529/2013/EU határozat 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése és 3. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségük alapján az e rendelet 3. cikkének megfelelően tesznek jelentést, és abba belefoglalják az 525/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett, nemzeti jegyzékről szóló jelentésük mellékletében foglalt információkat is.

43. cikk

Jelentéstétel az elszámolási időszak végén

Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok ezen rendelet 3. cikkének és az ezen fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtanak be információkat.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezés

A 2005/166/EK határozat hatályát veszti. A 18., 19. és 24. cikk hatályát fent kell tartani.

45. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)   HL L 165., 2013.6.18., 13. o.

(2)  A Tanács 1993. december 15-i 94/69/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről (HL L 33., 1994.2.7., 11. o.).

(3)  A Tanács 2002. április 25-i 2002/358/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről (HL L 130., 2002.5.15., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (2004. február 11-i 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról (HL L 49., 2004.2.19., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2005. február 10-i 2005/166/EK határozata az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 55., 2005.3.1., 57. oldal).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 529/2013/EU határozata az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

(8)  A Bizottság C(2014) 1539 felhatalmazáson alapuló rendelete az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó érdemi követelmények megállapításáról, valamint a globális felmelegedési potenciálokban és a nemzetközileg elfogadott nyilvántartási iránymutatásokban bekövetkezett változások figyelembevételéről.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 401/2009/EK rendelete az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 842/2006/EK rendelete egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 161., 2006.6.14., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i1099/2008/EK rendelete az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).


I. MELLÉKLET

A jelentéstételi követelmények és a bejelentések áttekintő táblázata

E rendelet [cikke]

A nemzeti jegyzékről szóló jelentésben megadandó információk

(jelölje be)

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés egyik külön mellékletében megadandó információk

(jelölje be)

Hivatkozás a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy az egyik külön melléklet fejezetére

(részletezze)

6. cikk: Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerekről

Kötelező

Nem alkalmazható

 

7. cikk: A légköri szennyező anyagokra vonatkozóan közölt adatok konzisztenciájáról szóló jelentés

Lehetséges

Lehetséges

Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben van: A nemzeti jegyzékről szóló jelentés minőségbiztosításról, minőségellenőrzésről és hitelesítési tervről szóló fejezete

9. cikk (1) bekezdés: Jelentéstétel az ajánlások és kiigazítások végrehajtásáról

Kötelező

Nem alkalmazható

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés újraszámításról és javításokról szóló fejezete

9. cikk (2) bekezdés: Jelentéstétel az ajánlások és kiigazítások végrehajtásáról

Nem alkalmazható

Kötelező

 

10. cikk (1) bekezdés: Jelentéstétel a közölt kibocsátási adatoknak és a kibocsátáskereskedelmi rendszer adatainak konzisztenciájáról

Nem alkalmazható

Kötelező

 

10. cikk (2) bekezdés: Jelentéstétel a közölt kibocsátási adatoknak és a kibocsátáskereskedelmi rendszer adatainak konzisztenciájáról

Lehetséges

Lehetséges

Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben van: A nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó pontjai

11. cikk: Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházgázokra vonatkozó adatokról

Nem alkalmazható

Kötelező

 

12. cikk: Jelentéstétel az energiaadatokkal való konzisztenciáról

Lehetséges

Lehetséges

Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben van: A nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó pontjai

13. cikk: Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerekben vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben bekövetkező változásokról

Kötelező

Nem alkalmazható

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó fejezetei

14. cikk: Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről

Kötelező

Nem alkalmazható

A CRF 9. táblázata és a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó fejezetei

15. cikk (1) bekezdése: Jelentéstétel az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítéséhez szükséges egyéb elemekről

Kötelező

Nem alkalmazható

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó fejezetei

15. cikk (3) bekezdés: Jelentéstétel az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítéséhez szükséges egyéb elemekről

Kötelező

Nem alkalmazható

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó fejezetei

16. cikk: Jelentéstétel a módszertani leírásokat érintő nagyobb változásokról

Lehetséges

Lehetséges

Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben van: A nemzeti jegyzékről szóló jelentés újraszámításokra és javításokra vonatkozó fejezete


II. MELLÉKLET

Űrlap a 7. cikk alkalmazásában a légköri szennyező anyagokra vonatkozóan közölt adatok konzisztenciájáról szóló jelentéséhez

Szennyezőanyag:

KIBOCSÁTÁSKATEGÓRIÁK

Az ÜHG-jegyzékben jelentett X szennyező anyag kibocsátásai (kt)

A 2001/81/EK irányelv alapján jelentett X szennyező anyag kibocsátásai, X bejelentésváltozat (kt)

Abszolút eltérés kt-ben  (1)

Relatív eltérés %-ban  (2)

Az ENSZ-EGB nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye alapján jelentett X szennyező anyag kibocsátásai, X bejelentésváltozat (kt)

Abszolút eltérés kt-ben  (1)

Relatív eltérés %-ban  (2)

Az eltérések magyarázata

Összes (nettó kibocsátás)

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Energia

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Tüzelőanyag-égetés (ágazati megközelítés)

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Energiaipar

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Feldolgozóipar és építőipar

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Egyéb ágazatok

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Szilárd tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Ipari eljárások és termékfelhasználás

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Ásványipar

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Vegyipar

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Fémipar

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

 

 

 

 

 

 

 

 

G.

Egyéb termékgyártás és -felhasználás

 

 

 

 

 

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Mezőgazdaság

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Trágyakezelés

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Mezőgazdasági talajok

 

 

 

 

 

 

 

 

F.

Mezőgazdasági maradékok szabadföldi égetése

 

 

 

 

 

 

 

 

J.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Hulladék

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Szilárd hulladék ártalmatlanítása

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Szilárd hulladék biológiai kezelése

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Szennyvízkezelés és -kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

 

E.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

(3)

A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni


(1)  Az ÜHG-jegyzékben jelentett kibocsátások mínusz a 2001/81/EK irányelv alapján jelentett, valamint nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény alapján jelentett kibocsátások

(2)  Eltérés kt-ban, elosztva az ÜHG-jegyzékben jelentett kibocsátásokkal


III. MELLÉKLET

Űrlap a 8. cikk alkalmazásában az újraszámításokról szóló jelentéshez

Az újraszámítás tárgyéve

A következő gázok tekintetében:

CO2, N2O, CH4

ÜHG FORRÁS- ÉS NYELŐKATEGÓRIÁK

Előző bejelentés

(CO2-egyenérték, kt)

Legutóbbi bejelentés

(CO2-egyenérték, kt)

Eltérés

(CO2-egyenérték, kt)

Eltérés  (1)

%

Újraszámítás hatása az összkibocsátásra (LULUCF nélkül)  (2)

%

Újraszámítás hatása az összkibocsátásra (LULUCF ágazattal együtt)  (3)

%

Újraszámítás indokai

Nemzeti összkibocsátás és -elnyelés

 

 

 

 

 

 

 

1.

Energia

 

 

 

 

 

 

 

A.

Tüzelőanyag-égetés

 

 

 

 

 

 

 

1.

Energiaipar

 

 

 

 

 

 

 

2.

Feldolgozóipar és építőipar

 

 

 

 

 

 

 

3.

Közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

4.

Egyéb ágazatok

 

 

 

 

 

 

 

5.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

B.

Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

 

 

 

 

 

 

 

1.

Szilárd tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

 

 

2.

Olaj és földgáz

 

 

 

 

 

 

 

C.

CO2-szállítás és -tárolás

 

 

 

 

 

 

 

2.

Ipari eljárások és termékfelhasználás

 

 

 

 

 

 

 

A.

Ásványipar

 

 

 

 

 

 

 

B.

Vegyipar

 

 

 

 

 

 

 

C.

Fémipar

 

 

 

 

 

 

 

D.

Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

 

 

 

 

 

 

 

G.

Egyéb termékgyártás és -felhasználás

 

 

 

 

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

3.

Mezőgazdaság

 

 

 

 

 

 

 

A.

Emésztőrendszeri fermentáció

 

 

 

 

 

 

 

B.

Trágyakezelés

 

 

 

 

 

 

 

C.

Rizstermesztés

 

 

 

 

 

 

 

D.

Mezőgazdasági talajok

 

 

 

 

 

 

 

E.

Füves területek előírt felégetése

 

 

 

 

 

 

 

F.

Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése

 

 

 

 

 

 

 

G.

Meszezés

 

 

 

 

 

 

 

H.

Karbamid alkalmazása

 

 

 

 

 

 

 

I.

Egyéb széntartalmú trágyák

 

 

 

 

 

 

 

J.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

4.

Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) (nettó)  (4)

 

 

 

 

 

 

 

A.

Erdő

 

 

 

 

 

 

 

B.

Szántó

 

 

 

 

 

 

 

C.

Legelő

 

 

 

 

 

 

 

D.

Vizes élőhely

 

 

 

 

 

 

 

E.

Lakott terület

 

 

 

 

 

 

 

F.

Egyéb földterület

 

 

 

 

 

 

 

G.

Fakitermelésből származó termékek

 

 

 

 

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

5.

Hulladék

 

 

 

 

 

 

 

A.

Szilárd hulladék ártalmatlanítása

 

 

 

 

 

 

 

B.

Szilárd hulladék biológiai kezelése

 

 

 

 

 

 

 

C.

Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

 

 

 

 

 

 

 

D.

Szennyvízkezelés és -kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

E.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

6.

Egyéb (az 1.A. összegzésben meghatározottak szerint)

 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok:

 

 

 

 

 

 

 

Nemzetközi üzemanyag-raktárak

 

 

 

 

 

 

 

Légi közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

Hajózás

 

 

 

 

 

 

 

Multilaterális műveletek

 

 

 

 

 

 

 

Biomasszából származó CO2-kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

CO2-leválasztás

 

 

 

 

 

 

 

Hosszú távú széntárolás hulladéktárolókban

 

 

 

 

 

 

 

Közvetett N2O-kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

Közvetett CO2-kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

F-gáz: Tényleges összkibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

Év

A következő gázok tekintetében:

PFC-k, HFC-k, SF6, HFC-k és PFC-k meg nem határozott vegyítéke, NF3

ÜHG FORRÁS- ÉS NYELŐKATEGÓRIÁK

Előző bejelentés

(CO2-egyenérték, kt)

Legutóbbi bejelentés

(CO2-egyenérték, kt)

Eltérés

(CO2-egyenérték, kt)

Eltérés  (1)

%

Újraszámítás hatása az összkibocsátásra (LULUCF nélkül)  (2)

%

Újraszámítás hatása az összkibocsátásra (LULUCF ágazattal együtt)  (3)

%

Újraszámítás indokai

2.B.9.

Fluortartalmú kémiai anyagok előállítása

 

 

 

 

 

 

 

2.B.10.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

2.C.3.

Alumíniumgyártás

 

 

 

 

 

 

 

2.C.4.

Magnézium-előállítás

 

 

 

 

 

 

 

2.C.7.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

2.E.1.

Integrált áramkör és félvezető

 

 

 

 

 

 

 

2.E.2.

TFT-síkképernyő

 

 

 

 

 

 

 

2.E.3.

Fotovoltaikus berendezések

 

 

 

 

 

 

 

2.E.4.

Hőátadó folyadék

 

 

 

 

 

 

 

2.E.5.

Egyéb (a 2-II. táblázatban meghatározottak szerint)

 

 

 

 

 

 

 

2.F.1.

Hűtő- és légkondicionáló-berendezés

 

 

 

 

 

 

 

2.F.2.

Habosító anyag

 

 

 

 

 

 

 

2.F.3.

Tűzvédelem

 

 

 

 

 

 

 

2.F.4.

Aeroszolok

 

 

 

 

 

 

 

2.F.5.

Oldószerek

 

 

 

 

 

 

 

2.F.6.

Egyéb alkalmazások

 

 

 

 

 

 

 

2.G.1.

Elektromos berendezések

 

 

 

 

 

 

 

2.G.2.

Egyéb termék használatából eredő SF6 és PFC-k

 

 

 

 

 

 

 

2.G.4.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

2.H.

Egyéb (nevezze meg:)

 

 

 

 

 

 

 


(1)  A becslés az újraszámításból az előző jelentéshez képest adódó százalékos változásra vonatkozik (százalékos változás = 100 x [(LS-PS)/PS], ahol LS = a legfrissebb jelentés, PS = az előző jelentés. A nemzeti jegyzékről szóló jelentésben fel kell tüntetni és indokolni kell a forrás/nyelő kategóriára vonatkozó becslések újraszámításának eseteit.

(2)  Az összkibocsátás a CO2-egyenértékben kifejezett teljes ÜHG-kibocsátás összmennyisége, nem számítva a LULUCF ágazat ÜHG-kibocsátását. Az újraszámítás összkibocsátásra gyakorolt hatását a következőképpen kell kiszámítani: újraszámítás hatása (%) = 100 x [(forrás (LS) – forrás (PS))/összkibocsátás (LS)], ahol LS = a legfrissebb jelentés, PS = az előző jelentés.

(3)  Az összkibocsátás a CO2-egyenértékben kifejezett teljes ÜHG-kibocsátás összmennyisége, nem számítva a LULUCF ágazat ÜHG-kibocsátását. Az újraszámítás összkibocsátásra gyakorolt hatását a következőképpen kell kiszámítani: újraszámítás hatása (%) = 100 x [(forrás (LS) – forrás (PS))/összkibocsátás (LS)], ahol LS = a legfrissebb jelentés, PS = az előző jelentés.

(4)  Jelentendő adat a nettó CO2kibocsátás/elnyelés.


IV. MELLÉKLET

Űrlap a 9. cikk alkalmazásában az ajánlások és kiigazítások végrehajtásáról szóló jelentéséhez

CRF-kategória vagy -téma

Felülvizsgálati ajánlás

Felülvizsgálati jelentés/pont

Tagállam reakciója/a végrehajtás állása

A nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezete/pontja

 

 

 

 

 


V. MELLÉKLET

Űrlap a 10. cikk alkalmazásában a közölt kibocsátási adatoknak és a kibocsátáskereskedelmi rendszer adatainak konzisztenciájáról szóló jelentéséhez

A létesítmények és az üzemeltetők által a 2003/87/EK irányelv alapján bejelentett hitelesített kibocsátások besorolása az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének forráskategóriáiba

Tagállam

Jelentés tárgyéve:

Adatbázis: a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó hitelesített kibocsátások és ÜHG-kibocsátások az x – 2. évre vonatkozóan jelentett jegyzék szerint

 

Összkibocsátás (CO2-egyenérték)

 

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátások

[kt CO2-egyenérték]  (3)

A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátások

[kt CO2-egyenérték]  (3)

%-os arány

(hitelesített kibocsátások/jelentett kibocsátások)  (3)

Megjegyzés  (2)

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásai (összkibocsátás a LULUCF ágazat ÜHG-jegyzék tekintetében jelentett kibocsátásai nélkül, az 1.A.3.a. Polgári légiközlekedés kibocsátásai nélkül; a 2003/87/EK irányelv 3h. cikke szerinti létesítmények összkibocsátása)

 

 

 

 

CO2-kibocsátások (CO2-összkibocsátás a LULUCF ágazat ÜHG-jegyzék tekintetében jelentett kibocsátásai nélkül, az 1.A.3.a. Polgári légiközlekedés kibocsátásai nélkül; a 2003/87/EK irányelv 3h. cikke szerinti létesítmények összkibocsátása)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória  (1)

CO2-kibocsátások

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátások

[kt]  (3)

A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátások

[kt]  (3)

%-os arány

(hitelesített kibocsátások/jelentett kibocsátások)  (3)

Megjegyzés  (2)

1.A.

Tüzelőanyagok elégetésével járó tevékenységek, összesen

 

 

 

 

1.A.

Tüzelőanyagok elégetésével járó tevékenységek, helyhez kötött égetés

 

 

 

 

1.A.1.

Energiaipar

 

 

 

 

1.A.1.a.

Közcélú áram- és hőtermelés

 

 

 

 

1.A.1.b.

Kőolaj-finomítás

 

 

 

 

1.A.1.c.

Szilárd tüzelőanyagok gyártása és más energetikai iparágak

 

 

 

 

Vas és acél (az ÜHG-jegyzékben az 1.A.2.a+ 2.C.1 + 1.A.1.c és egyéb olyan releváns CRF-kategóriákkal kombinálva, amelyek magukban foglalnak vasból és acélból származó kibocsátásokat (pl. 1.A.1.a., 1.B.1.) (4))

 

 

 

 

1.A.2.

Feldolgozóipar és építőipar

 

 

 

 

1.A.2.a.

Vas és acél

 

 

 

 

1.A.2.b.

Nemvas fémek

 

 

 

 

1.A.2.c.

Vegyi anyagok

 

 

 

 

1.A.2.d.

Cellulóz-, papír- és nyomdaipar

 

 

 

 

1.A.2.e.

Élelmiszer-feldolgozás, italok és dohány

 

 

 

 

1.A.2.f.

Nemfém ásványok

 

 

 

 

1.A.2.g.

Egyéb

 

 

 

 

1.A.3.

Közlekedés

 

 

 

 

1.A.3.e.

Egyéb szállítási módok (csővezetékek)

 

 

 

 

1.A.4.

Egyéb ágazatok

 

 

 

 

1.A.4.a.

Kereskedelem/Intézmények

 

 

 

 

1.A.4.c.

Mezőgazdaság/Erdészet/Halászat

 

 

 

 

1.B.

Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

 

 

 

 

1.C.

CO2-szállítás és -tárolás

 

 

 

 

1.C.1.

CO2-szállítás

 

 

 

 

1.C.2.

Besajtolás és tárolás

 

 

 

 

1.C.3.

Egyéb

 

 

 

 

2.A.

Ásványi termékek

 

 

 

 

2.A.1.

Cementgyártás

 

 

 

 

2.A.2.

Mészgyártás

 

 

 

 

2.A.3.

Üveggyártás

 

 

 

 

2.A.4.

Karbonátfelhasználással járó egyéb eljárások

 

 

 

 

2.B.

Vegyipar

 

 

 

 

2.B.1.

Ammóniagyártás

 

 

 

 

2.B.3.

Adipinsavgyártás (CO2)

 

 

 

 

2.B.4.

Kaprolaktám, glioxál és glioxilsav előállítása

 

 

 

 

2.B.5.

Karbidgyártás

 

 

 

 

2.B.6.

Titán-dioxid előállítása

 

 

 

 

2.B.7.

Nyersszóda-előállítás

 

 

 

 

2.B.8.

Petrolkémiai termékek előállítása és koromgyártás

 

 

 

 

2.C.

Fémgyártás

 

 

 

 

2.C.1.

Vas- és acélgyártás

 

 

 

 

2.C.2.

Vasötvözetek gyártása

 

 

 

 

2.C.3.

Alumíniumgyártás

 

 

 

 

2.C.4.

Magnézium-előállítás

 

 

 

 

2.C.5.

Ólomgyártás

 

 

 

 

2.C.6.

Cinkgyártás

 

 

 

 

2.C.7.

Egyéb fémgyártás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória  (1)

N2O-kibocsátások

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátások

[kt CO2-egyenérték]  (3)

A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátások

[kt CO2-egyenérték]  (3)

%-os arány

(hitelesített kibocsátások/jelentett kibocsátások)  (3)

Megjegyzés  (2)

2.B.2.

Salétromsavgyártás

 

 

 

 

2.B.3.

Adipinsavgyártás

 

 

 

 

2.B.4.

Kaprolaktám, glioxál és glioxilsav előállítása

 

 

 

 

Kategória  (1)

PFC-kibocsátások

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátások

[kt CO2-egyenérték]  (3)

A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátások

[kt CO2-egyenérték]  (3)

%-os arány

(hitelesített kibocsátások/jelentett kibocsátások)  (3)

Megjegyzés  (2)

2.C.3.

Alumíniumgyártás

 

 

 

 

Jelmagyarázat: x = a jelentés tárgyéve


(1)  A hitelesített kibocsátások besorolását a jegyzék négy különböző kategóriájába akkor kell jelenteni, ha lehetséges az ilyen besorolás, és történt kibocsátás. A jelentéshez az alábbi jelzések alkalmazandók:

NO (not occurring)= nincs kibocsátás

IE (included elsewhere)= máshol került beszámításra

C (confidential)= bizalmas

negligible= elhanyagolható; a megfelelő CRF-kategóriában kis mennyiségű hitelesített kibocsátás jelentkezhet, mely a kategóriához tartozó kibocsátások kevesebb mint 5 %-a

(2)  A „Megjegyzés” oszlopban röviden össze kell foglalni az elvégzett ellenőrzéseket, illetve a tagállam, ha kívánja, kiegészítő magyarázatot adhat a jelentett besorolásokhoz.

(3)  A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

(4)  A „Vas és acél”-ra vonatkozó kombinált CRF-kategóriák alapján kell kitölteni, melyeket minden tagállam maga határoz meg; a megadott kombináció csak példa.


VI. MELLÉKLET

Űrlap a 12. cikk alkalmazásában az energiaadatokkal való konzisztenciáról szóló jelentéséhez

TÜZELŐANYAG-TÍPUSOK

Az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás

Az 1099/2008/EK rendelet szerint jelentett adatokon alapuló látható fogyasztás

Abszolút eltérés  (1)

Relatív eltérés  (2)

Az eltérések magyarázata

(TJ)  (3)

(TJ)  (3)

(TJ)  (3)

%  (3)

Folyékony fosszilis tüzelőanyagok

Elsődleges tüzelőanyagok

Nyersolaj

 

 

 

 

 

Orimulsion

 

 

 

 

 

Földgáz-kondenzátumok

 

 

 

 

 

Másodlagos tüzelőanyagok

Benzin

 

 

 

 

 

Sugárhajtómű-kerozin

 

 

 

 

 

Egyéb kerozin

 

 

 

 

 

Palaolaj

 

 

 

 

 

Gázolaj/dízelolaj

 

 

 

 

 

Fűtőolaj-maradék

 

 

 

 

 

Propán-bután gáz

 

 

 

 

 

Etán

 

 

 

 

 

Nafta

 

 

 

 

 

Bitumen

 

 

 

 

 

Kenőanyagok

 

 

 

 

 

Ásványolajkoksz

 

 

 

 

 

Finomítói nyersanyagok

 

 

 

 

 

Más olajok

 

 

 

 

 

Egyéb folyékony fosszilis tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

Folyékony fosszilis tüzelőanyagok összesen

 

 

 

 

 

Szilárd fosszilis tüzelőanyagok

Elsődleges tüzelőanyagok

Antracit

 

 

 

 

 

Kokszosítható szén

 

 

 

 

 

Egyéb bitumenes kőszén

 

 

 

 

 

Sovány szén

 

 

 

 

 

Lignit

 

 

 

 

 

Olajpala és kátrányhomok

 

 

 

 

 

Másodlagos tüzelőanyagok

Barnaszén- és kőszénbrikett

 

 

 

 

 

Kokszolókemence- és gázkoksz

 

 

 

 

 

Kőszénkátrány

 

 

 

 

 

Egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

Szilárd fosszilis tüzelőanyagok összesen

 

 

 

 

 

Gáznemű fosszilis tüzelőanyagok

Földgáz (száraz)

 

 

 

 

 

Egyéb gáznemű fosszilis tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

 

Gáznemű fosszilis tüzelőanyagok összesen

 

 

 

 

 

 

Hulladék (nem biomassza hányad)

 

 

 

 

 

Egyéb fosszilis tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

 

Tőzeg

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 


(1)  Az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás mínusz az 1099/2008/EK rendelet alapján jelentett adatok szerinti látható fogyasztás

(2)  Abszolút eltérés, elosztva az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztással

(3)  A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.


VII. MELLÉKLET

Űrlap a 14. cikk alkalmazásában a bizonytalanságról szóló jelentéshez

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

IPCC-kategória

Gáz

Bázisév kibocsátásai és elnyelései

Az X. év kibocsátásai és elnyelései

Tevékenységi adatok bizonytalansága

Kibocsátási tényező/becslési paraméterek bizonytalansága

Kombinált bizonytalanság

Hozzájárulás a varianciához kategóriánként az X. évben

Az A. típus érzékenysége

A B. típus érzékenysége

A nemzeti kibocsátási tendenciának a kibocsátási tényező/becslési paraméterek bizonytalansága miatti bizonytalansága

A nemzeti kibocsátási tendenciának a tevékenységi adatok bizonytalansága miatti bizonytalansága

A nemzeti összkibocsátási tendencia bizonytalansága

 

 

Bemeneti adatok

Bemeneti adatok

Bemeneti adatok

A. megjegyzés

Bemeneti adatok

A. megjegyzés

Formula

Formula

B. megjegyzés

Formula

I * F

C.megjegyzés

J * E *

Formula

D. megjegyzés

K2 + L2

 

 

Gg CO2-egyenérték

Gg CO2-egyenérték

%

%

%

 

%

%

%

%

%

Pl. 1.A.1. Energiaipar 1. tüzelőanyag

CO2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pl. 1.A.1. Energiaipar 2. tüzelőanyag

CO2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

Formula

Formula

 

 

 

Formula

 

 

 

 

Formula

 

 

 

 

 

Bizonytalanság százalékos aránya a teljes jegyzék tekintetében:

Formula

 

 

 

Tendencia bizonytalansága:

Formula

Forrás: 2006-os IPCC-iránymutatások, 1. rész, 3.2. táblázat: 1. megközelítés, bizonytalansági számítások


VIII. MELLÉKLET

Űrlap a 16. cikk alkalmazásában a módszertani leírásokat érintő nagyobb változásokról szóló jelentéséhez

ÜHG FORRÁS- ÉS NYELŐKATEGÓRIÁK

MÓDSZEREK LEÍRÁSA

ÚJRASZÁMÍTÁSOK

HIVATKOZÁS

Jelölje be, hogy a nemzeti jegyzékről szóló legfrissebb jelentés hol tartalmaz nagyobb, módszertani leírásokat érintő változásokat az előző évi jelentéshez képest

Jelölje be, hogy hol tükröződnek e változások az előző évek CRF-jéhez képest végzett újraszámításokban is

Bejelölés esetén adja meg a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó pontját vagy oldalszámát, illetve adott esetben néhány további információt, pl. azt az alkategóriát vagy gázt, amelyet a változás érint

Összes (nettó kibocsátás)

 

 

 

1.

Energia

 

 

 

A.

Tüzelőanyag-égetés (ágazati megközelítés)

 

 

 

1.

Energiaipar

 

 

 

2.

Feldolgozóipar és építőipar

 

 

 

3.

Közlekedés

 

 

 

4.

Egyéb ágazatok

 

 

 

5.

Egyéb

 

 

 

B.

Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

 

 

 

1.

Szilárd tüzelőanyagok

 

 

 

2.

Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások

 

 

 

C.

CO2-szállítás és -tárolás

 

 

 

2.

Ipari eljárások és termékfelhasználás

 

 

 

A.

Ásványipar

 

 

 

B.

Vegyipar

 

 

 

C.

Fémipar

 

 

 

D.

Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

 

 

 

E.

Elektronikai ipar

 

 

 

F.

Ózonkárosító anyagokat helyettesítő termékek

 

 

 

G.

Egyéb termékgyártás és -felhasználás

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

3.

Mezőgazdaság

 

 

 

A.

Emésztőrendszeri fermentáció

 

 

 

B.

Trágyakezelés

 

 

 

C.

Rizstermesztés

 

 

 

D.

Mezőgazdasági talajok

 

 

 

E.

Füves területek előírt felégetése

 

 

 

F.

Mezőgazdasági maradékok szabadföldi égetése

 

 

 

G.

Meszezés

 

 

 

H.

Karbamid alkalmazása

 

 

 

I.

Egyéb széntartalmú trágyák

 

 

 

J.

Egyéb

 

 

 

4.

Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás

 

 

 

A.

Erdő

 

 

 

B.

Szántó

 

 

 

C.

Legelő

 

 

 

D.

Vizes élőhely

 

 

 

E.

Lakott terület

 

 

 

H.

Egyéb földterület

 

 

 

G.

Fakitermelésből származó termékek

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

5.

Hulladék

 

 

 

A.

Szilárd hulladék ártalmatlanítása

 

 

 

B.

Szilárd hulladék biológiai kezelése

 

 

 

C.

Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

 

 

 

D.

Szennyvízkezelés és -kibocsátás

 

 

 

E.

Egyéb

 

 

 

6.

Egyéb (az 1.A. összegzésben meghatározottak szerint)

 

 

 

 

 

 

 

Kiotói Jegyzőkönyv, LULUCF

 

 

 

3. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységek

 

 

 

Erdősítés/újraerdősítés

 

 

 

Erdőirtás

 

 

 

3. cikk (4) bekezdése szerinti tevékenységek

 

 

 

Erdőgazdálkodás

 

 

 

Szántóföldi gazdálkodás (ha ezt választott ák)

 

 

 

Legelőgazdálkodás (ha ezt választott ák)

 

 

 

Rekultiváció (ha ezt választott ák)

 

 

 

Vizes élőhelyek lecsapolása és elárasztással való helyreállítása (ha ezt választott ák)

 

 

 


Nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezete

LEÍRÁS

 

HIVATKOZÁS

Jelölje be, ahol a nemzeti jegyzékről szóló legfrissebb jelentésben nagyobb, a leírásokat érintő változások szerepelnek az előző évi jelentéshez képest

 

Bejelölés esetén adjon meg néhány további információt, pl. a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó oldalszámát

1.2. fejezet: A nemzeti jegyzékkel kapcsolatos intézkedések ismertetése

 

 

 


IX. MELLÉKLET

Az uniós ÜHG-jegyzék és jegyzékről szóló jelentés összeállítására vonatkozó eljárások és időkeret

Eljárás

Ki

Mikor

Mit

1.

Éves tagállami jegyzék benyújtása (teljes CRF és a nemzeti jegyzékről szóló jelentés egyes elemei)

Tagállamok

Évente, január 15-ig

Az 525/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésében és e rendelet 3. cikkében felsorolt elemek

2.

Benyújtott tagállami jelentések „kezdeti ellenőrzése”

A Bizottság, beleértve az ESTAT főigazgatóságot (Eurostat), a JRC főigazgatóságot, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) segítségével

Tagállami benyújtás január 15-től legkésőbb február 28-ig.

Első ellenőrzés és konzisztencia ellenőrzése (EEA). A tagállamok CRF energiaadatainak és az Eurostat energiaadatainak (ágazati és referenciamegközelítés) Eurostat és EEA általi összehasonlítása. A tagállamok LULUCF-jegyzékének JRC főigazgatóság általi ellenőrzése (a tagállamokkal való egyeztetéssel). A kezdeti ellenőrzés megállapításait rögzítik.

3.

Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének összeállítása (az uniós jegyzékről szóló jelentés egyes elemei)

A Bizottság, beleértve az Eurostatot, a JRC főigazgatóságot, az EEA segítségével

Február 28-ig

Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezet (a tagállami adatok összeállítása) a tagállami jegyzékek és – szükség esetén – kiegészítő információk alapján (benyújtva január 15-ig)

4.

A kezdeti ellenőrzés megállapításainak köröztetése, többek között jelentés az esetleges hiánypótlásról

A Bizottság az EEA segítségével

Február 28.

A kezdeti ellenőrzés megállapításainak köröztetése, többek között jelentés az esetleges hiánypótlásról és a megállapítások elérhetővé tétele

5.

Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének köröztetése

A Bizottság az EEA segítségével

Február 28.

Az uniós jegyzék tervezetének a köröztetése február 28-án a tagállamok között. A tagállamok ellenőrzik az adatokat.

6.

Frissített vagy kiegészítő adatok és a nemzeti jegyzékről szóló végleges jelentések benyújtása a tagállamok részéről

Tagállamok

Március 15-ig

Tagállamok által benyújtott frissített vagy kiegészítő adatok (ellentmondások megszüntetésére, hiányok felszámolására) és a nemzeti jegyzékről szóló végleges jelentések

7.

Tagállami észrevételek az uniós jegyzék tervezetéhez

Tagállamok

Március 15-ig

Szükség esetén javított adatok és észrevételek az uniós jegyzék tervezetéhez

8.

Tagállami reakciók a kezdeti ellenőrzéshez

Tagállamok

Március 15-ig

Tagállamok esetleges reakciói a kezdeti ellenőrzéshez

9.

A kezdeti ellenőrzés következtetéseinek köröztetése

A Bizottság az EEA segítségével

Március 31.

A kezdeti ellenőrzés következtetéseinek köröztetése és a megállapítások elérhetővé tétele

10.

Nemzeti jegyzékből hiányzó adatok becsült értékei

A Bizottság az EEA segítségével

Március 31.

A Bizottság elkészíti a hiányzó adatok becsléseit tárgyév év március 31-ig, és ezeket közli a tagállamokkal.

12.

Tagállamok észrevételei a hiányzó adatok bizottsági becsléseihez

Tagállamok

Április 7.

A Bizottság általi megfontolás céljából a tagállamok megteszik észrevételeiket a hiányzó adatok bizottsági becsléseihez.

13.

Tagállami reakciók a kezdeti ellenőrzés következtetéseihez

Tagállamok

Április 7.

A tagállamok reagálnak a kezdeti ellenőrzés következtetéseire

13a.

Tagállami jelentések benyújtása az UNFCCC-nek

Tagállamok

Április 15.

Jelentések benyújtása az UNFCCC-nek (másolatban az EEA-nak)

14.

Végleges éves uniós jegyzék (mely tartalmazza az uniós jegyzékről szóló jelentést)

A Bizottság az EEA segítségével

Április 15.

Végleges éves uniós jegyzék benyújtása az UNFCCC-nek

15.

Tagállami adatok esetleges újbóli benyújtása

Tagállamok

Május 8-ig

Tagállami adatok újbóli benyújtása a Bizottságnak és megküldése az UNFCCC titkárságának. A tagállamok pontosan meghatározzák az átdolgozott részeket, hogy megkönnyítsék azok felhasználását az ismételten benyújtandó uniós jelentésben. Az újbóli benyújtást lehetőség szerint el kell kerülni.

Az ismételten benyújtandó uniós jelentésnek is meg kell felelnie a Kiotói Jegyzőkönyv 8. cikke szerinti útmutatóban megállapított határidőknek, ezért amennyiben az ismételten benyújtott jelentés olyan adatokat vagy információkat helyesbít, amelyeket az uniós jegyzék összeállításában felhasználnak, a Bizottság részére adott esetben újból benyújtott adatokat a Kiotói Jegyzőkönyv 8. cikke szerinti útmutatóban jelzett időszaknál korábban kell megküldeni.

16.

Az uniós jegyzéknek a tagállami adatok újbóli benyújtása következtében történő ismételt benyújtása

A Bizottság az EEA segítségével

Május 27.

Szükség esetén a végleges éves uniós jegyzék újbóli benyújtása az UNFCCC-nek

17.

Bármely más jelentés újbóli benyújtása a kezdeti ellenőrzési fázist követően

Tagállamok

A kiegészítő ismételt jelentés benyújtásakor

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják azon ismételten benyújtott jelentéseket (CRF vagy nemzeti jegyzékről szóló jelentés), amelyeket az első ellenőrzés fázisát követően újból benyújtottak az UNFCCC titkárságának.


X. MELLÉKLET

Űrlap a 406/2009/EK határozat hatálya alá tartozó ÜHG-kibocsátásokról szóló jelentéshez

A

 

X – 2

B

ÜHG-kibocsátások

kt CO2-egyenérték

C

ÜHG-összkibocsátás a LULUCF ágazat nélkül (1)

 

D

A 2003/87/EK (2) irányelv hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó hitelesített összkibocsátás

 

E

A polgári légiközlekedésből (1.A.3.A.) származó CO2-kibocsátás

 

F

A vállaláselosztási határozat hatálya alá eső összkibocsátás (= C-D-E)

 

Jelmagyarázat: x = a jelentés tárgyéve


(1)  Teljes ÜHG-kibocsátás az Unió földrajzi területén, mely konzisztens a CFR 2. összefoglaló táblázatában az azonos évre jelentett, a LULUCF ágazatból származó kibocsátás nélküli ÜHG-összkibocsátással.

(2)  A 2003/87/EK irányelv 3h. cikkében meghatározott hatálynak megfelelően, a szóban fogó irányelv I. mellékletében szereplő légi közlekedésen kívüli tevékenységek összefüggésében.


XI. MELLÉKLET

Űrlap a 22. cikk alkalmazásában a szakpolitikákról és intézkedésekről szóló jelentéshez

1. táblázat: A szakpolitikákról és intézkedésekről vagy intézkedéscsomagokról szóló jelentés tárgyát képező ágazatok és gázok, valamint a szakpolitikai eszköz típusa

Szakpolitika/intézkedés száma

Szakpolitika/intézkedés elnevezése

Érintett ágazat(ok) (1)

Érintett ÜHG (2)

Cél (3)

Számszerűsített cél (4)

Rövid leírás (5)

Szakpolitikai eszköz típusa (6)

Uniós politika, amely a szakpolitikához/intézkedéshez vezetett

Végrehajtás állása (9)

Végrehajtási időszak

Forgatókönyv, amelybe a szakpolitika/intézkedés illeszkedik

A szakpolitika végrehajtásáért felelős szerv (10)

Az előrelépés nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatók

Hivatkozás az értékelésre és az azt alátámasztó műszaki jelentésre

Általános észrevételek

Uniós politika (7)

Egyéb (8)

Kezdete

Vége

 

Típus

Elnevezés

Leírás

Értékek (11)

[Év]

[Év]

[Év]

[Év]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzések: Rövidítések: ÜHG = üvegházhatást okozó gázok; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.


2. táblázat: Az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az éghajlatváltozás mérséklésére létrejött a szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatására vonatkozó előzetes és utólagos értékelések rendelkezésre álló eredményei  (12)

Szakpolitika vagy intézkedés, illetve szakpolitika- és intézkedéscsomagok

A kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy a vállaláselosztási határozat hatálya alá eső kibocsátásokat (mindkettő is választható) befolyásoló szakpolitika

Előzetes értékelés

Utólagos értékelés

 

ÜHG-kibocsátáscsökkenés t-ben (kt CO2-egyenérték/év)

ÜHG-kibocsátáscsökkenés t+5-ben (kt CO2-egyenérték/év)

ÜHG-kibocsátáscsökkenés t+10-ben (kt CO2-egyenérték/év)

ÜHG-kibocsátáscsökkenés t+15-ben (kt CO2-egyenérték/év)

A csökkenés éve

Átlagos kibocsátáscsökkenés (kt CO2-egyenérték/év)

A mérséklődéssel kapcsolatos becslések alapjára vonatkozó magyarázat

A szakpolitikák/intézkedések által érintett tényezők

Dokumentáció/A becslés forrása, ha elérhető (azon jelentés webcíme, ahonnan a számokat vették)

EU kibocsátáskereskedelmi rendszer

Vállaláselosztási határozat

LULUCF

Összesen

EU kibocsátáskereskedelmi rendszer

Vállaláselosztási határozat

Összesen

EU kibocsátáskereskedelmi rendszer

Vállaláselosztási határozat

Összesen

EU kibocsátáskereskedelmi rendszer

Vállaláselosztási határozat

Összesen

EU kibocsátáskereskedelmi rendszer

Vállaláselosztási határozat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.


3. táblázat: Az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az éghajlatváltozás mérséklésére létrejött a szakpolitika- és intézkedéscsomagok rendelkezésre álló várható és tényleges költsége és haszna

Szakpolitika vagy intézkedés, illetve szakpolitika- és intézkedéscsomagok

Várható költség és haszon

Tényleges költség és haszon

Költség EUR/megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenértékben

Abszolút éves költség EUR-ban (adja meg az évet, amelyre nézve a költséget kiszámolták)

Költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana)

Az árak tekintetében alapul vett év

A számítás tárgyéve

Dokumentáció/A költségbecslés forrása

Költség EUR/megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenértékben

Az árak tekintetében alapul vett év

A számítás tárgyéve

Költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában)

Dokumentáció/A költségbecslés forrása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés: A tagállamoknak meg kell adniuk mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

Az űrlapon negatív költségként kell feltüntetni a hasznot.

Ha az adatok rendelkezésre állnak, az ugyanazon szakpolitikákhoz és intézkedésekhez vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokhoz tartozó költséget és hasznot külön-külön sorban kell feltüntetni, valamint külön, harmadik sorba kell írni a nettó költséget. Amennyiben a jelentett költségek olyan nettó költségek, amelyek pozitív költséget és hasznot (azaz negatív költséget) egyaránt magukban foglalnak, akkor ezt fel kell tüntetni.

Kérdőív: Arra vonatkozó információk, hogy a tagállami fellépések milyen szerepet töltenek be a nemzeti szintű törekvésekben, valamint hogy az együttes végrehajtás, a tiszta fejlesztési mechanizmus és a nemzetközi kibocsátáskereskedelem tervezett igénybevétele milyen mértékben egészíti ki a nemzeti fellépéseket

Kérdőív a Kiotói Jegyzőkönyv mechanizmusainak a 2013-2020-as időszakra vonatkozó célok teljesítésében történő alkalmazásáról

1.

Szándékában áll-e az Ön tagállamának a Kiotói Jegyzőkönyv alapján együttes végrehajtást (JI), tiszta fejlesztési mechanizmust (CDM) és nemzetközi kibocsátáskereskedelmet (IET) (kiotói mechanizmusok) alkalmazni a mennyiségileg meghatározott korlátozások vagy csökkentési kötelezettségek teljesítése érdekében? Ha igen, milyen előrelépés történt a megvalósítási rendelkezések (működési programok, intézményi döntések) és bármely más, kapcsolódó hazai jogszabály alkalmazása tekintetében?

2.

Az Ön tagállama az Y határozat X. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján fennálló, mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozás vagy csökkentési kötelezettség mekkora mennyiségű teljesülését várja a kiotói mechanizmusoktól a mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozásokra és -csökkentésekre vonatkozó második, 2013 és 2020 közötti kötelezettségvállalási időszak során? (Tüntesse fel a táblázatban.)

3.

Adja meg a kiotói mechanizmusokra összesen felhasználható keretet EUR-ban, valamint, ha lehetséges, mechanizmus és kezdeményezés, program vagy pénzösszeg szerinti bontásban, megjelölve a keret felhasználására rendelkezésre álló időkeretet is.

4.

Az Ön tagállama mely országokkal kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodást vagy kölcsönös egyetértési memorandumot vagy szerződést a projektalapú tevékenységek megvalósítására?

5.

Adjon tájékoztatást minden olyan tervezett, folyamatban lévő és lezárult CDM és JI projekttevékenységről, amelyben az Ön tagállama részt vesz, az alábbiak szerint:

a)

Projektcím és -kategória (JI/CDM)

b)

Fogadó ország

c)

Finanszírozás: ismertesse röviden a kormányzati és a magánszféra pénzügyi részvételét, alkalmazzon olyan kategóriákat, mint „magán”, „állami”, „köz- és magánszféra partnersége”.

d)

Projekt típusa: ismertesse röviden. Példa:

 

Energia és villamos áram: Tüzelőanyag-váltás, megújulóenergia-termelés, energiahatékonyság javítása, tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások csökkentése, egyéb (nevezze meg)

 

Ipari eljárások: Anyagkiváltás, folyamat- vagy berendezésmódosítás, hulladékkezelés, hasznosítás vagy újrafeldolgozás, egyéb (nevezze meg)

 

Földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás: Erdősítés, újraerdősítés, erdőgazdálkodás, szántóföldi gazdálkodás, legelőgazdálkodás, rekultiváció

 

Közlekedés: Áttérés más tüzelőanyagra, energiahatékonyság javítása, egyéb (nevezze meg)

 

Mezőgazdaság: Trágyakezelés, egyéb (nevezze meg)

 

Hulladék: Szilárdhulladék-kezelés, metángáz kinyerése lerakóból, szennyvízkezelés, egyéb (nevezze meg)

 

Egyéb: ismertesse röviden az egyéb projekttípust.

e)

Státusz: alkalmazza a következő kategóriákat:

javasolt,

jóváhagyott (a kormány jóváhagyása rendelkezésre áll és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek),

kivitelezés alatt álló (indulási vagy kivitelezési fázis),

üzemben lévő,

befejezett,

felfüggesztett.

f)

Élettartam: adja meg az alábbi információkat:

hivatalos jóváhagyás dátuma (pl.: a tiszta fejlesztési mechanizmus projektjei az együttes végrehajtási projektek befogadó országának végrehajtó bizottsága részéről);

projektkezdés dátuma (működés kezdete),

projektbefejezés várható dátuma (élettartam),

jóváírási időszak (azok az évek, amelyek tekintetében a kibocsátáscsökkentési egységek és az igazolt kibocsátáscsökkentések megvalósulnak);

kibocsátáscsökkentési egységek (befogadó ország általi) vagy igazolt kibocsátás-csökkentések (CDM végrehajtó bizottság általi) kibocsátásának dátuma(i).

g)

Első vagy második jóváhagyási eljárás (csak együttes végrehajtási projektek esetében).

h)

A második kötelezettségvállalási időszak végéig felhalmozódó előrejelzett összes és éves kibocsátáscsökkentés.

i)

A projekt által megvalósított kibocsátáscsökkentési egységek és igazolt kibocsátáscsökkentések, melyeket a tagállam megszerez.

j)

A jelentéstételi év végéig felhalmozott jóváírások: adjon tájékoztatást az együttes megvalósítási projektekkel, tiszta fejlesztési projektekkel megszerzett (összes és éves) jóváírások számáról, valamint a földhasználatból, földhasználat-változásból és erdészeti tevékenységekből származó jóváírásokról.

Egység típusa

A második kötelezettségvállalási időszakban felhasználandó előrejelzett összmennyiség

Előrejelzett éves átlagos mennyiség

Felhasznált mennyiség (megszerzett és visszavont egységek)

x – 1.

Kibocsátható mennyiségi egységek (AAU-k)

 

 

 

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER-ek)

 

 

 

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU-k)

 

 

 

Igazolt hosszú távú kibocsátáscsökkentési egységek (lCER-ek)

 

 

 

Igazolt ideiglenes kibocsátási egységek (tCER-ek)

 

 

 

Eltávolítási egységek (RMU-k)

 

 

 

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve


(1)  A tagállamoknak a következő ágazatok közül kell választaniuk: energiaellátás (tüzelőanyagok kitermelése, szállítása, elosztása és tárolása, valamint energia- és villamosenergia-termelés), energiafogyasztás (tüzelőanyagok és villamos energia végfelhasználók – pl. háztartások, szolgáltatások, ipar, mezőgazdaság – általi fogyasztása), közlekedés, ipari eljárások (anyagok kémiai vagy fizikai tulajdonságait átalakító ipari tevékenységek, amelyek során ÜHG-kibocsátás történik, az ÜHG-k termékekben való felhasználása, fosszilis tüzelőanyagok nem energiacélú felhasználása), mezőgazdaság, erdészet/LULUCF, hulladékgazdálkodás/hulladék, horizontális és egyéb ágazatok.

(2)  A tagállamoknak a következő ÜHG-k közül kell választaniuk (egynél több is választható): szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), fluorozott szénhidrogén (HFC), perfluor-karbonok (PFC), kén-hexafluorid (SF6), nitrogén-trifluorid (NF3).

(3)  A tagállamoknak a következő célok közül kell választaniuk (egynél több cél is választható, illetve további célok is megadhatók az „Egyéb” alatt):

 

Az energiaellátás tekintetében – megújuló energiák részarányának növelése; alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérés; nem megújuló alacsony szén-dioxid-kibocsátású (nukleáris) energiatermelés növelése; veszteségek csökkentése; hatékonyság javítása az energiaiparban és a közlekedési ágazatban; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás; az energiatermelésből származó illékony kibocsátások korlátozása; egyéb energiaellátási célok.

 

Az energiafogyasztás tekintetében – épületek energiahatékonyságának növelése; készülékek energiahatékonyságának növelése; szolgáltatások és ipari végfelhasználók energiahatékonyságának növelése, keresletszabályozás, keresletcsökkentés; egyéb energiafogyasztási célok.

 

A közlekedés tekintetében – járművek hatékonyságának növelése; modális átállás a tömegközlekedésre vagy a motor nélküli közlekedési eszközökre; alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok/elektromos autók; keresletszabályozás, keresletcsökkentés; fogyasztói attitűd javítása; jobb közlekedési infrastruktúra; egyéb közlekedési célok.

 

Az ipari eljárások tekintetében – megfelelő kibocsátáscsökkentési technológiák bevezetése; fluortartalmú gázok kibocsátásainak csökkentése; fluortartalmú gázok helyettesítése más anyagokkal; az ipari eljárásokból származó illékony kibocsátások hatékonyabb korlátozása; ipari eljárásokkal kapcsolatos egyéb célok.

 

A hulladékgazdálkodás/hulladék tekintetében – keresletszabályozás, keresletcsökkentés; fokozottabb mértékű újrahasznosítás; fokozottabb mértékű CH4-gyűjtés és -felhasználás; jobb hulladékkezelési technológiák; hatékonyabb szemétlerakóhely-üzemeltetés; energiahasznosítással járó hulladékégetés; szennyvíz-gazdálkodási rendszerek javítása; lerakott hulladékmennyiség csökkentése; egyéb hulladékgazdálkodási célok.

 

A mezőgazdaság tekintetében – szántóföldi műtrágyázás/trágyázás mértékének csökkentése; a szántóföldi gazdálkodás és az állattartás minőségét javító egyéb tevékenységek, állati eredetű hulladékok hatékonyabb kezelése; a legelőgazdálkodás minőségét javító tevékenységek, szerves talajok hatékonyabb kezelése; egyéb mezőgazdasági célok.

 

Az erdészet/LULUCF tekintetében – erdősítés és újraerdősítés; a meglévő erdők széntartalmának megőrzése, a meglévő erdők termőképességének fokozása, a faipari termékek széntartalmának növelése, hatékonyabb erdőgazdálkodás, erdőirtás megelőzése, a természetes bolygatásokkal szembeni védelem megerősítése, ÜHG-intenzív alapanyagok faipari termékekkel való helyettesítése; vizes élőhelyek lecsapolásának és elárasztásának megakadályozása, leromlott talajok helyreállítása, egyéb LULUFC ágazati célok.

 

A horizontális ágazatok tekintetében – keretpolitika, több ágazatra kiterjedő politika, egyéb horizontális célok.

 

Az egyéb ágazatok tekintetében a tagállamoknak röviden ismertetniük kell a célokat.

(4)  Számszerűsített cél(ok) esetében a tagállamoknak fel kell tüntetniük a megfelelő számo(ka)t is.

(5)  A tagállamoknak jelezniük kell az ismertetésben, ha terveik szerint valamely szakpolitika vagy intézkedés a 406/2009/EK határozat 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az ÜHG-kibocsátások csökkentése tekintetében meghaladja a 406/209/EK határozat szerinti tagállami kötelezettségeket.

(6)  A tagállamoknak a következő szakpolitika-típusok közül kell választaniuk: gazdaság; pénzügy; önkéntes/tárgyalásos megállapodások; szabályozás; tájékoztatás; oktatás; kutatás; tervezés; egyéb.

(7)  A nemzeti politikával végrehajtott uniós politika vagy olyan esetek, amikor a nemzeti politikák homlokterében uniós politikai célok elérése áll. A tagállamoknak egy szakpolitikát kell választaniuk a táblázat elektronikus változtában felsorolt lehetőségek közül.

(8)  Másodlagos uniós szakpolitika: Amennyiben a nemzeti szakpolitika vagy intézkedés több uniós politikát is érint, a tagállamnak olyan uniós politikát kell megadnia, amely az előző oszlopban nem szerepel, illetve valamely további uniós politikát.

(9)  A tagállamoknak a következő kategóriák közül kell választaniuk: tervezett; elfogadott; végrehajtott; lejárt.

A lejárt szakpolitikákat vagy intézkedéseket csak akkor kell feltüntetni az űrlapon, ha még mindig hatással vannak vagy várhatóan később még hatással lesznek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására.

(10)  A tagállamoknak a megfelelő rovatban fel kell tüntetniük a szakpolitika vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szerv nevét: nemzeti kormány; regionális szervek; helyi önkormányzatok; társaságok/vállalkozások/ipartestületek; kutatási intézmények; egyéb (egynél több is választható).

(11)  A tagállamoknak meg kell adniuk a szakpolitikák és intézkedések folyamatainak nyomon követéséhez és értékeléséhez alkalmazott mutatókat és értékeket. Az értékek lehetnek előzetesek vagy utólagosak. Azt az évet is meg kell adni, amelyre ezek az értékek vonatkoznak.

(12)  A tagállamoknak meg kell adniuk mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.


XII. MELLÉKLET

Űrlap a 23. cikk alkalmazásában az előrejelzésekről szóló jelentéshez

1. táblázat: Üvegházhatást okozó gázok gázonkénti és kategóriánkénti bontásban

Kategória  (1)  (3)

Az 525/2013/EU rendelet I. melléklete szerinti valamennyi üvegházhatást okozó gáz (gázcsoport) (kt)

Teljes ÜHG-kibocsátás (kt CO2-egyenérték)

A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá eső kibocsátás (kt CO2-egyenérték)

A vállaláselosztási határozat hatálya alá eső kibocsátás (kt CO2-egyenérték)

 

Előrejelzés báziséve

t-5

t

t+5

t+10

t+15

Előrejelzés báziséve

t-5

t

t+5

t+10

t+15

Előrejelzés báziséve

t-5

t

t+5

t+10

t+15

Előrejelzés báziséve

t-5

t

t+5

t+10

t+15

Teljes (LULUCF ágazat nélkül)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes (LULUCF ágazattal együtt)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Energia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Tüzelőanyag-égetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Energiaipar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a.

Közcélú áram- és hőtermelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b.

Kőolaj-finomítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c.

Szilárd tüzelőanyagok gyártása és más energetikai iparágak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Feldolgozóipar és építőipar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a.

EU-n belüli légi közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b.

Közúti szállítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c.

Vasúti közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

d.

EU-n belüli hajózás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

e.

Egyéb szállítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Egyéb ágazatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a.

Kereskedelem/Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b.

Háztartások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c.

Mezőgazdaság/Erdészet/Halászat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Szilárd tüzelőanyagok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

CO2-szállítás és -tárolás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Ipari eljárások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Ásványipar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből cementgyártás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Vegyipar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Fémipar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből vas- és acélgyártás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E.

Elektronikai ipar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

F.

Ózonkárosító anyagokat (2) helyettesítő termékek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

G.

Egyéb termékgyártás és -felhasználás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Mezőgazdaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Emésztőrendszeri fermentáció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Trágyakezelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Rizstermesztés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Mezőgazdasági talajok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E.

Füves területek előírt felégetése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

F.

Mezőgazdasági maradékok szabadföldi égetése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

G.

Meszezés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

H.

Karbamid alkalmazása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I.

Egyéb széntartalmú trágyák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

J.

Egyéb (nevezze meg:)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Erdő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Szántó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Legelő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Vizes élőhely

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E.

Lakott terület

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

H.

Egyéb földterület

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

G.

Fakitermelésből származó termékek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

H.

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Hulladék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Szilárd hulladék ártalmatlanítása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Szilárd hulladék biológiai kezelése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D.

Szennyvízkezelés és -kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E.

Egyéb (nevezze meg:)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemzetközi üzemanyag-raktárak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Légi közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hajózás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biomasszából származó CO2-kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CO2-leválasztás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hosszú távú széntárolás hulladéktárolókban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közvetett N2O-kibocsátás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá eső nemzetközi légiközlekedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.


2. táblázat: Szakpolitikák és intézkedések előrejelzett folyamatainak nyomon követésére és értékelésére vonatkozó mutatók

Mutató (4)/számláló/nevező

Egység

Útmutató/meghatározások (4)

Útmutató/forrás

Meglévő intézkedésekkel

Kiegészítő intézkedésekkel

Bázisév

t

t+5

t+10

t+15

Bázisév

t

t+5

t+10

t+15

Jelmagyarázat: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.


3. táblázat: Jelentés az előrejelzésekhez használt paraméterekről

Használt paraméterek (8) („meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv)

Év

Értékek

Alapértelmezett egység

Kiegészítő információ az egységről (7)

Adatforrás

Adatforrás közzétételének éve

Előrejelzések azon ágazat tekintetében, amelyre nézve a paramétert használják (6)

Észrevétel (útmutatásként)

Bázisév/referenciaév

Bázisév/referenciaév

t-5

t

t+5

t+10

t+15

1.A.1.

Energiaipar

1.A.2.

Feldolgozóipar és építőipar

1.A.3.

Közlekedés (kivéve 1.A.3.a. EU-n belüli légiközlekedés)

1.A.4.a.

Kereskedelem/Intézmények

1.A.4.b.

Háztartások

1.B.

Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

2.

Ipari eljárások és termékfelhasználás

3.

Mezőgazdaság

4.

LULUCF

5.

Hulladék

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá eső nemzetközi légiközlekedés + 1.A.3.a. EU-n belüli légiközlekedés

Általános paraméterek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Népesség

 

 

 

 

 

 

 

Szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bruttó hazai termék (GDP)

Tényleges növekedési ráta

 

 

 

 

 

 

 

%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Állandó árak

 

 

 

 

 

 

 

millió EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

A teljes ipar bruttó hozzáadott értéke

 

 

 

 

 

 

 

millió EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

EUR átváltási árfolyama (euróövezeten kívüli országok esetében), adott esetben

 

 

 

 

 

 

 

EUR/valuta

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

USD átváltási árfolyama, adott esetben

 

 

 

 

 

 

 

USD/valuta

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

USD t-10

Szén-dioxid-kibocsátási ár az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerben

 

 

 

 

 

 

 

EUR/EUA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Nemzetközi (nagykereskedelmi) tüzelőanyag-importárak

Villamos energia, szén

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

Igen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Nyersolaj

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Földgáz

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Energiaipari paraméterek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tüzelőanyagok nemzeti kiskereskedelmi árai (adókkal)

Szén, ipar

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Szén, háztartások

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Fűtőolaj, ipar

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Fűtőolaj, háztartások

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Közlekedés, benzin

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

Igen

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Közlekedés, dízelolaj

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

Igen

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Földgáz, ipar

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Földgáz, háztartások

 

 

 

 

 

 

 

EUR/GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Villamos energia nemzeti kiskereskedelmi árai (adókkal)

Ipar

 

 

 

 

 

 

 

EUR/kWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Háztartások

 

 

 

 

 

 

 

EUR/kWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR t-10

Bruttó hazai (primerenergia-) fogyasztás

Szén

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olaj

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Földgáz

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megújuló energiák

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nukleáris energia

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bruttó villamosenergia-termelés

Szén

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olaj

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Földgáz

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megújuló energiák

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nukleáris energia

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes nettó villamosenergia-behozatal

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes bruttó energiafogyasztás

 

 

 

 

 

 

 

TWh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végső energiafogyasztás

Ipar

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közlekedés

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Háztartások

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőgazdaság/Erdészet

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szolgáltatások

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fűtést igénylő napok száma

 

 

 

 

 

 

 

Szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fűtést igénylő napok száma

 

 

 

 

 

 

 

Szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közlekedési paraméterek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Utaskilométer (valamennyi közlekedési mód)

 

 

 

 

 

 

 

millió pkm

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tonnakilométer (valamennyi közlekedési mód)

 

 

 

 

 

 

 

millió tkm

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közúti közlekedés végfelhasználói energiaigénye

 

 

 

 

 

 

 

GJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Épületek paraméterei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Háztartások száma

 

 

 

 

 

 

 

Szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Háztartás mérete

 

 

 

 

 

 

 

Lakó/háztartás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőgazdasági paraméterek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Állatállomány

Tejelő szarvasmarha

 

 

 

 

 

 

 

1 000 egyed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemtejelő szarvasmarha

 

 

 

 

 

 

 

1 000 egyed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Juh

 

 

 

 

 

 

 

1 000 egyed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sertés

 

 

 

 

 

 

 

1 000 egyed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Baromfi

 

 

 

 

 

 

 

1 000 egyed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szintetikus műtrágyák alkalmazásából eredő nitrogénbevitel

 

 

 

 

 

 

 

kt nitrogén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Trágyázásából eredő nitrogénbevitel

 

 

 

 

 

 

 

kt nitrogén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nitrogénmegkötő kultúrák által megkötött nitrogén

 

 

 

 

 

 

 

kt nitrogén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Növényi maradványok révén a talajba visszakerülő nitrogén

 

 

 

 

 

 

 

kt nitrogén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Művelés alatt álló szerves talajú terület

 

 

 

 

 

 

 

Ha (hektár)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hulladékgazdálkodási paraméterek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Települési szilárd hulladék (MSW) keletkeztetése

 

 

 

 

 

 

 

tonna MSW

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hulladéklerakókba kerülő MSW

 

 

 

 

 

 

 

tonna MSW

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Visszanyert CH4 aránya a hulladéklerakóban keletkező összes CH4-ből

 

 

 

 

 

 

 

%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb paraméterek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyéb paraméterek jelentéséhez illesszen be további sorokat  (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.


4. táblázat: A modell adatlapja

A modell neve

 

A modell teljes neve

 

A modell verziója és állapota

 

Legutóbbi átdolgozás időpontja

 

URL a modell leírásához

 

A modell típusa

 

A modell leírása

Összefoglalás

 

Alkalmazás tervezett területe

 

A fő adatkategóriák és adatforrások ismertetése

 

Hitelesítés és értékelés

 

Kapacitás

 

Érintett ÜHG

 

Ágazati lefedettség

 

Földrajzi lefedettség

 

Időbeli lefedettség (pl. időszakok, időtartam)

 

Kapcsolódás más modellekhez

 

Inputok más modellek részéről

 

A modell felépítése (ha van ábra, csatolja az űrlaphoz)

 

Az ÜHG-előrejelzések készítéséhez alkalmazott egyes almodellekre jellemző adatok jelentése érdekében a tagállamok sokszorosíthatják ezt a táblázatot.


(1)  Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások és az UNFCCC felülvizsgált, jegyzékekről szóló jelentésre szolgáló CRF táblázatai szerinti IPCC-kategóriák.

(2)  ODS (ozone-depleting substances).

(3)  A jelmagyarázat használata: az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott használati feltételek (lásd 8. fejezet: Jelentéstételi útmutató és táblázatok) szerint a következő rövidítések alkalmazhatók: IE (included elsewhere) = „máshol került beszámításra”, NO (not occurring) = „nincs kibocsátás”, C (confidential) = „bizalmas”, valamint NA (not applicable) = „nem alkalmazandó”, azaz az előrejelzések nem prognosztizálnak adatot az adott jelentéstételi szint tekintetében (lásd: 2006. évi IPCC-iránymutatások).

A NE (not estimated) = „nem becsült” jelzés olyan esetekben alkalmazandó, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésre volna szükség egy kategóriának vagy adott kategóriájú gáz adatainak az összegyűjtéséhez ahhoz képest, amennyire ezek az adatok a nemzeti kibocsátások összessége vagy tendenciája szempontjából lényegesek. Ilyenkor a tagállamnak fel kell sorolnia mindazon kategóriákat és gázokat, amelyekre vonatkozóan a fenti oknál fogva nem került sor adatgyűjtésre, és meg kell indokolnia az adatgyűjtés elmaradását, feltüntetve a kibocsátás vagy elnyelés valószínű szintjét, illetve a kategóriát a NE rövidítés alkalmazásával „nem becsültként” kell bevezetnie a jelentéstételi táblázatba.

(4)  Az előrejelzéshez használt minden egyes mutató feltüntetésére illesszen be egy-egy újabb sort.

(5)  Az előrejelzéshez használt minden egyes paraméter feltüntetésére illesszen be egy-egy újabb sort. Ez a „változókra” is vonatkozik, mivel a felsorolt paraméterek bizonyos előrejelzési eszközök esetében változók lehetnek, az alkalmazott modelltől függően.

(6)  Válaszoljon igennel vagy nemmel.

(7)  A különböző ágazati modellekben használt paraméterekre vonatkozóan adja meg a további eltérő értékeket is.

(8)  A jelmagyarázat használata: a mindenkori esetnek megfelelően a következő rövidítések alkalmazhatók: IE (included elsewhere) = „máshol került beszámításra”, NO (not occurring) = „nincs kibocsátás”, C (confidential) = „bizalmas”, NA (not applicable) = „nem alkalmazandó”, valamint NE (not estimated) = „nem becsült”. A NE jelzés olyan esetekben alkalmazandó, amikor a javasolt paramétert nem használják és nem is jelentik a tagállami előrejelzésekkel összefüggésben.


XIII. MELLÉKLET

Jelentés az árverésből származó bevételek felhasználásáról a 24. cikk alkalmazásában

1. táblázat A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek az x–1. évben

1

 

Összeg az x–1. évben

2

 

1 000 euro

1 000 tagállami pénznemben, adott esetben  (1)

3

A

B

C

4

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó összes bevétel

B5+B6 összege

C5+C6 összege

5

Ebből az a bevételi összeg, mely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik a 2003/87/EK irányelv 10. cikke alapján

 

 

6

Ebből az a bevételi összeg, mely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján

 

 

7

Összes bevétel, mely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik, vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték, amelyet a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében és 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott célra fordítottak

 

 

8

Ebből az a bevételi összeg, mely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik és amelyet a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében meghatározott célra fordítottak (amennyiben a külön-külön jelentéshez az adatok rendelkezésre állnak)

 

 

9

Ebből az a bevételi összeg, mely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik és amelyet a 2003/87/EK irányelv 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott célra fordítottak (amennyiben a külön-külön jelentéshez az adatok rendelkezésre állnak)

 

 

10

Az X–1. év előtti években keletkezett, árverésből származó összes bevétel vagy az azzal megegyező, előirányzott pénzügyi egyenérték, melyet az X–1. év előtti években nem használtak fel, és az X–1. évre kifizetés céljából átvittek.

 

 

Megjegyzések:

x = a jelentés tárgyéve


2. táblázat A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikkében meghatározott tagállami és uniós célra fordítása

1

Az a cél, amelyre a bevételeket fordították

Rövid leírás

Összeg az X–1. évre

Státusz  (3)

A bevételekre vonatkozó rendelkezés

[jelölje a megfelelő oszlopban]  (6)

Felhasználás jellege  (4)

Pénzügyi eszköz  (5)

Végrehajtó szerv:

2

(pl. program, jogi aktus, intézkedés vagy projekt megnevezése)

(adott esetben hivatkozás a részletesebb információkat tartalmazó internetes forrásokra)

1 000 euro

1 000 tagállami valuta  (2)

előirányzott/kifizetett

2003/87/EK irányelv 3d. cikk

2003/87/EK irányelv 10. cikk

A 2003/87/EK irányelv szerinti felhasználási kategóriák

Válasszon: adóügyi vagy pénzügyi támogatási politika, a pénzügyi támogatás elősegítő tagállami szabályozási politika, egyéb

(pl. illetékes minisztérium)

3

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

4

 

 

 

 

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

 

 

 

6

Összes bevétel vagy azzal megegyező pénzügyi egyenérték

 

A C oszlop összege

A D oszlop összege

 

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:


3. táblázat A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nemzetközi célra fordítása

1

 

Az X–1. évben előirányzott összeg  (8)

Az X–1. évben kifizetett összeg  (8)

2

A KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK ÁRVERÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK VAGY AZ AZOKKAL MEGEGYEZŐ PÉNZÜGYI EGYENÉRTÉK NEMZETKÖZI CÉLRA FORDÍTÁSA  (9)

1 000 euro

1 000 hazai pénznemben, adott esetben  (7)

1 000 euro

1 000 hazai pénznemben, adott esetben  (7)

3

A

B

C

D

E

4

A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében és 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott, a fejlődő országokon kívüli harmadik országok támogatásának céljára fordított teljes összeg

 

 

 

 

5

A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében és 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott, a fejlődő országok támogatásának céljára fordított teljes összeg

 

 

 

 

Jelmagyarázat: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:


4. táblázat A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikkében meghatározott, a fejlődő országok többoldalú csatornák révén történő támogatásának céljára fordítása  (14)  (17)

1

 

Összeg az x–1. évben

Státusz  (10)

Támogatás jellege  (16)

Pénzügyi eszköz  (15)

Ágazat  (11)

2

 

1 000 euro

1 000 tagállami valuta  (13)

Válassza ki: előirányzott/kifizetett

Válassza ki: enyhítés, alkalmazkodás, horizontális, egyéb, nincs információ

Válassza ki: állami támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, részvény, egyéb, nincs információ

Válassza ki: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdészet, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információ

3

A fejlődő országok többoldalú csatornák révén történő támogatásának céljára fordított teljes összeg

 

 

 

 

 

 

4

ebből többoldalú alapokon keresztül felhasznált (adott esetben)

 

 

 

 

 

 

5

Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap, GEEREF (2003/87/EK irányelv 10. cikk (3) bekezdés a) pont)

 

 

 

 

 

 

6

Alkalmazkodási Alap az UNFCCC keretében (2003/87/EK irányelv 10. cikk (3) bekezdés a) pont)

 

 

 

 

 

 

7

Különleges Éghajlat-változási Alap, SCCF, az UNFCCC keretében

 

 

 

 

 

 

8

Éghajlat-változási Alap az UNFCCC keretében

 

 

 

 

 

 

9

A legkevésbé fejlett országok alapja, LDCF

 

 

 

 

 

 

10

A kiegészítő tevékenységek vagyonkezelő alapja az UNFCCC keretében

 

 

 

 

 

 

11

A REDD+ tevékenységek többoldalú támogatása

 

 

 

 

 

 

12

Egyéb többoldalú, éghajlatváltozással kapcsolatos alap (nevezze meg)

 

 

 

 

 

 

13

ebből többoldalú pénzügyi intézményeken keresztül felhasznált (adott esetben)

 

 

 

 

 

 

14

Globális Környezetvédelmi Segélyalap, GEF

 

 

 

 

 

 

15

Világbank (12)

 

 

 

 

 

 

16

Nemzetközi Pénzügyi Társaság (12)

 

 

 

 

 

 

17

Afrikai Fejlesztési Bank (12)

 

 

 

 

 

 

18

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (12)

 

 

 

 

 

 

19

Amerika-közi Fejlesztési Bank (12)

 

 

 

 

 

 

20

Egyéb többoldalú pénzügyi intézmények vagy támogatási programok

 

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:


5. táblázat A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikkében meghatározott, a fejlődő országok kétoldalú vagy regionális támogatásának céljára fordítása  (22)  (24)

1

Program/projekt címe

Fogadó ország/régió

Összeg az x – 1. évben

Státusz  (18)

Támogatás jellege  (20)

Ágazat  (19)

Pénzügyi eszköz  (23)

Végrehajtó szerv:

2

 

 

1 000 euro

1 000 tagállami valuta  (21)

Válassza ki: előirányzott/kifizetett

Válassza ki: enyhítés, alkalmazkodás, REDD+, horizontális, egyéb

Válassza ki: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdészet, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információ

Válassza ki: állami támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, részvény, projektekbe történő közvetlen beruházások, beruházási alapok, adótámogatási politika, pénzügyi támogatási politika, egyéb, nincs információ

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:


(1)  A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2)  A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(3)  A jelentés részeként a tagállamoknak közelebbről meg kell határozniuk az „előirányzat” és a „kifizetés” fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából alkalmasabb. A táblázat kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

(4)  A 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében említett kategóriák a következők:

a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

az európai stratégiai energiatechnológiai tervben és az európai technológiai platformokban szereplő kezdeményezések finanszírozása;

a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése annak érdekében, hogy 2020-ra 20 % legyen a megújuló forrásból származó energia felhasználásának részaránya;

a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

technológiák kifejlesztése azon vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2020-ig az energiahatékonyság 20 %-kal növekedjen;

az EU-ban megvalósuló erdősítés;

a CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítése és geológiai tárolása;

az alacsony kibocsátású közlekedésre és a tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése;

az energiahatékonysággal és a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozása;

olyan intézkedések, amelyek az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányulnak;

a közösségi rendszer igazgatásával kapcsolatos adminisztrációs költségek;

az üvegházhatást okozó gázkibocsátás egyéb csökkentése;

alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz;

egyéb tagállami felhasználás.

A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha egy adott felhasználás több típushoz is hozzárendelhető, akkor több típus is kiválasztható, ugyanakkor a feltüntetett összeg csak egyszer számolható el: ezért az összeg egyetlen adatmezőjéhez új sorokat kell illeszteni a felhasználási típusok feltüntetése céljából.

(5)  Több kategória is kiválasztható, amennyiben a jelentésben feltüntetett programhoz vagy projekthez több releváns finanszírozási eszköz is kapcsolódik.

(6)  Ezt azt oszlopot nem kell tölteni, ha a jelentés a szóban forgó bevételekkel megegyező pénzügyi egyenértéken alapul.

(7)  A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(8)  A jelentés részeként a tagállamoknak közelebbről meg kell határozniuk az „előirányzat” és a „kifizetés” fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából alkalmasabb. A táblázat kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

(9)  A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legalkalmasabbat kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(10)  A státusra vonatkozó információt, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. A jelentés részeként a tagállamoknak közelebbről meg kell határozniuk az „előirányzat” és a „kifizetés” fogalmát. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából alkalmasabb.

(11)  Több releváns ágazat is választható. A tagállamoknak, amennyiben rendelkezésre áll ilyen információ, az ágazatonkénti megoszlást is fel kel tüntetniük. A „nincs információ” opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(12)  Ebben a táblázatban csak az éghajlat-vonatkozású (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

(13)  A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(14)  A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legalkalmasabbat kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(15)  A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns finanszírozási eszköz is kapcsolódik. Állami támogatásban többnyire a többoldalú intézmények részesülnek, míg a többi kategóriát kevésbé alkalmazzák. Ennek ellenére több kategóriát adunk meg az UNFCCC keretében kétévente készítendő jelentésekre vonatkozó követelményekkel való összhang érdekében. A „nincs információ” opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(16)  Akkor kell kitölteni, ha a többoldalú alap vagy bankok tekintetében rendelkezésre áll ilyen információ. A „nincs információ” opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(17)  A „nincs információ” opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(18)  A státusról szóló információt legalább a 3. táblázatban fel kell tüntetni, ebben a táblázatban pedig, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából alkalmasabb.

(19)  Több releváns ágazat is választható. A tagállamoknak az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A „nincs információ” opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(20)  Ebben a táblázatban csak az éghajlat-vonatkozású (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának indikátorai szerinti) támogatások tüntetendők fel.

(21)  A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(22)  A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legalkalmasabbat kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(23)  A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns finanszírozási eszköz is kapcsolódik. A „nincs információ” opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(24)  A „nincs információ” opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.


XIV. MELLÉKLET

Jelentés a projektekből származó jóváírásoknak a 406/2009/EK határozatnak való megfelelés érdekében történő felhasználásáról a 25. cikk alkalmazásában

1

Jelentéstevő tagállam

Az ESD megfelelési számlára átvitt egységek az X – 1. évben

 

2

Az információ típusa

Származási ország

ERU-k

CER-ek

lCER-ek

tCERS-ek

Egyéb egységek  (1)

A jóváírásokra alkalmazott minőségi feltételek indoklása/magyarázata  (2)

 

A

 

B

C

D

E

F

G

3

A projektekből származó jóváírások felhasználása tonnában (= az ESD megfelelési számlára átvitt összes egység)

 

 

 

 

 

 

 

4

Földrajzi megoszlás: a kibocsátáscsökkentés származási országa

Országonként egy sort kell kitölteni; a megfelelő egységeket az oszlopokban kell feltüntetni.

 

 

 

 

 

 

 

5

Ebből a 406/2009/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti projektekből származó jóváírások

 

 

 

 

 

 

 

6

Ebből a 406/2009/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti projektekből származó jóváírások

 

 

 

 

 

 

 

7

Ebből a 406/2009/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdése szerinti projektekből származó jóváírások

 

 

 

 

 

 

 

8

Ebből a 406/2009/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti projektekből származó jóváírások

 

 

 

 

 

 

 

9

Ebből a 406/2009/EK határozat 5. cikke (2) és (3) bekezdése szerinti projektekből származó jóváírások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

Ebből olyan jellegű projektekből származó jóváírások, amelyeket az üzemeltetők nem alkalmazhatnak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (3)

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzések:

X = a jelentés tárgyéve


(1)  A 406/2009/EK határozat 5. cikke (2) és (3) bekezdése szerinti felhasznált egységek.

(2)  A tagállamoknak fel kell tüntetniük a 406/2009/EK határozat 5. cikkének megfelelően felhasznált jóváírásokra alkalmazandó minőségi feltételeket.

(3)  Ha a jóváírások olyan jellegű projektekből származnak, amelyeket az üzemeltetők nem alkalmazhatnak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében, az ilyen jóváírások felhasználásához részletes magyarázatot kell fűzni a G oszlopban.


XV. MELLÉKLET

Jelentés a létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalásáról a 26. cikk alkalmazásában

A létrejött átruházásokra vonatkozó információk az X–1. évben

Átruházások száma

 

Átruházás 1 (1)

 

Éves kibocsátásjogosultsági egységek (AEA-k) mennyisége

 

Átruházó tagállam

 

Átvevő tagállam

 

AEA-nkénti ár

 

Átruházási megállapodás időpontja

 

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben történő végrehajtás feltételezett éve

 

Egyéb információk (pl. ökológiai vonatkozások)

 

Megjegyzés:

X = a jelentés tárgyéve


(1)  Ugyanaz, mint az X-1. évre vonatkozóan feltüntetett átruházásszám


XVI. MELLÉKLET

1. táblázat: A tagállamok éves kibocsátási jogosultságának a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdése szerinti meghatározását szolgáló átfogó felülvizsgálat menetrendje

Tevékenység

Feladat leírása

Időkeret

A felülvizsgálat első fázisa

A titkárság elvégzi a tagállami jegyzékek e rendelet 29. cikke szerinti átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének vizsgálatát.

január 15 – március 15.

Felülvizsgálati anyag összeállítása a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport számára

A titkárság előkészíti és összeállítja az anyagot a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport számára.

március 15 – április 30.

Dokumentumokon alapuló felülvizsgálat

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport elvégzi az e rendelet 32. cikke szerinti ellenőrzéseket, az április 15-ig benyújtott jelentés alapján összeállítja az első kérdéseket, figyelembe véve az UNFCCC-nek újból benyújtott adatokat is. A titkárság megküldi a kérdéseket a tagállamoknak.

május 1 – május 21.

Az első kérdésekre adandó tagállami válaszok határideje

A tagállamok megválaszolják a kérdéseket – a válaszadásra két hét áll rendelkezésükre.

május 21 – június 4.

A felülvizsgálatot végző szakértők ülése

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeül, hogy megvitassa a tagállami válaszokat, beazonosítsa a horizontális ügyeket, biztosítsa a megállapítások egységességét a tagállamok tekintetében, ajánlásokat fogalmazzon meg stb. Kiegészítő kérdéseket állít össze, melyeket a titkárság még ugyanebben az időszakban megküld a tagállamoknak.

június 5 – június 29.

A kiegészítő kérdésekre adandó tagállami válaszok határideje.

A tagállamok megválaszolják a kérdéseket.

július 6-ig

A felülvizsgálati jelentések tervezetének elkészítése, a tagállamokhoz intézett esetleges további kérdésekkel

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport elkészíti a felülvizsgálati jelentések tervezetét, amely magában foglalja a tagállamoknak feltett, megoldatlan kérdéseket, a jegyzék esetleges javítását célzó, a tagállamok figyelmébe ajánlott javaslatokat, valamint – adott esetben – a lehetséges technikai korrekciókkal kapcsolatos részleteket és indoklásokat. A titkárság a jelentéseket megküldi a tagállamoknak.

június 29 – július 29.

A felülvizsgálati jelentés tervezetéhez fűzendő tagállami észrevételek határideje

A tagállamok észrevételeket fűznek a jelentéstervezethez, megválaszolják a megoldatlan kérdéseket, és – megfelelő esetben – elfogadják vagy elutasítják a csoport ajánlásait.

július 13 – augusztus 3.

A felülvizsgálati jelentések véglegesítésének határideje

Informális egyeztetés a tagállamokkal az esetleges tisztázatlan ügyekről. A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport véglegesíti a jelentéseket, melyeket a titkárság átnéz és megszerkeszt.

augusztus 17-ig

Végső felülvizsgálati jelentések

A titkárság megküldi a végső felülvizsgálati jelentéseket a tagállamoknak.

augusztus 17-ig


2. táblázat: Az 525/2013/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelő átfogó felülvizsgálat menetrendje

Tevékenység

Feladat leírása

Időkeret

A felülvizsgálat első fázisa, majd az eredmények ismertetése a tagállamokkal

A titkárság a január 15-ig benyújtott jelentés alapján elvégzi az e rendelet 29. cikke szerinti átláthatóság, pontosság, koherencia, összehasonlíthatóság és teljesség vizsgálatát, és a felülvizsgálat első fázisának eredményeit megküldi a tagállamoknak.

január 15 – február 28.

Válasz a felülvizsgálat első fázisának eredményeire

A felülvizsgálat első fázisának eredményeire adott válaszaikat a tagállamok megküldik a titkárságnak.

március 15-ig

A felülvizsgálat első fázisának eredményeit követő intézkedések, majd ezek eredményeinek közlése a tagállamokkal

A titkárság értékeli a felülvizsgálat első fázisának eredményeire adott tagállami válaszokat, és megküldi a tagállamoknak az értékelés eredményét és az egyéb tisztázatlan kérdéseket.

március 15 – március 31.

Válasz az értékelés eredményeire

A tagállamok észrevételeket fűznek a titkársági értékelés eredményéhez és az egyéb tisztázatlan kérdésekhez.

április 7-ig

Felülvizsgálati anyag összeállítása a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport számára

A titkárság összeállítja a tagállamok április 15-ig benyújtott jelentésein alapuló átfogó felülvizsgálat anyagát.

április 15 – április 25.

Dokumentumokon alapuló felülvizsgálat

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport elvégzi az e rendelet 32. cikke szerinti ellenőrzéseket, és összeállítja az első kérdéseket a tagállamok számára az április 15-ig benyújtott jelentésekről.

április 25 – május 13.

Az első kérdések közlése

A titkárság közvetíti az első kérdéseket a tagállamok felé.

május 13-ig

Válasz

A tagállamok megküldik a titkárságságnak az első kérdésekre adott válaszaikat.

május 13 – május 27.

A szakértők ülése

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeül, hogy megvitassa a tagállami válaszokat, beazonosítsa a horizontális ügyeket, biztosítsa a megállapítások egységességét a tagállamok tekintetében, és ajánlásokat fogalmazzon meg, elkészítse a technikai korrekciók tervezetét stb. További kérdéseket állít össze, melyeket még ugyanebben az időszakban megküldenek a tagállamoknak.

május 28 – június 7.

Válasz

A tagállamok a titkárságnak választ küldenek a szakértői ülés során feltett kérdésekre, valamint reagálnak a technikai korrekciók potenciális eseteire.

május 28 – június 7.

A technikai korrekciók megküldése

A titkárság megküldi a tagállamoknak a technikai korrekciók tervezetét.

június 8-ig

Válasz

A tagállamok megküldik a titkárságságnak technikai korrekciókra adott válaszaikat.

június 22-ig

A felülvizsgálati jelentések tervezetének összeállítása

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport elkészíti a felülvizsgálati jelentések tervezetét, amely magában foglalja az esetleges megoldatlan kérdéseket, az ajánlástervezeteket, valamint – adott esetben – a lehetséges technikai korrekciókkal kapcsolatos részleteket és indoklásokat is.

június 8 – június 29.

Esetleges országlátogatás

Kivételes esetben, amikor a tagállami jegyzékben a jelentős ügyek tartós problémát jelentenek, vagy a műszaki szakértői felülvizsgálati csoportnak nem sikerül megoldania bizonyos kérdéseket, országlátogatásra kerülhet sor.

június 29 – augusztus 9.

A felülvizsgálati jelentések tervezete

A titkárság megküldi a tagállamoknak a felülvizsgálati jelentések tervezetét.

június 29-ig

Észrevételek

A tagállamok megküldik a titkárságnak észrevételeiket a felülvizsgálati jelentések tervezetéhez, ideértve azokat is, amelyekkel kapcsolatban jónak látnák, ha azokat a végső felülvizsgálati jelentés magában foglalná.

augusztus 9-ig

A felülvizsgálati jelentések véglegesítése

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport véglegesíti a felülvizsgálati jelentéseket. Szükség esetén informális egyeztetés a tagállamokkal az esetleges tisztázatlan ügyekről. A titkárság ellenőrzi a felülvizsgálati jelentéseket.

augusztus 9 – augusztus 23.

A végső felülvizsgálati jelentések megküldése

A titkárság megküldi a végső felülvizsgálati jelentéseket a Bizottságnak és a tagállamoknak.

augusztus 30-ig


3. táblázat: Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelő éves felülvizsgálat menetrendje

Tevékenység

Feladat leírása

Időkeret

Az éves felülvizsgálat első fázisa

A felülvizsgálat első fázisa, majd az eredmények ismertetése a tagállamokkal

A titkárság a január 15-én benyújtott jelentés alapján elvégzi az e rendelet 29. cikke szerinti átláthatóság, pontosság, koherencia, összehasonlíthatóság és teljesség vizsgálatát, valamint a felülvizsgálat első fázisának eredményeit és a lehetséges jelentős ügyeket megküldi a tagállamoknak.

január 15 – február 28.

Válasz a felülvizsgálat első fázisának eredményeire

A felülvizsgálat első fázisának eredményeire adott válaszaikat a tagállamok megküldik a titkárságnak és reagálnak a technikai korrekciók potenciális eseteire.

március 15-ig

A felülvizsgálat első fázisának eredményeit követő intézkedések, majd ezek eredményeinek közlése a tagállamokkal

A titkárság értékeli a felülvizsgálat első fázisának eredményeire adott tagállami válaszokat, és beazonosítja a jelentős ügyeket, melyek adott esetben indokolttá tehetik az éves felülvizsgálat második fázisának megindítását. Ezt követően az értékelés eredményét és a lehetséges jelentős ügyek listáját megküldi a tagállamoknak.

március 15 – március 31.

Válasz az értékelés eredményeire

A tagállamok megküldik a titkárságnak a lehetséges jelentős ügyekhez fűzött észrevételeiket.

április 7-ig

A tagállami válaszok vizsgálata

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport kiértékeli a tagállami válaszokat, és megállapítja, hogy mely tagállamok esetében lehet szükség az éves felülvizsgálat második fázisának megindítására. Ha egy tagállam esetében nem azonosítottak be lehetséges jelentős ügyet, akkor a csoport megállapítja, hogy az adott tagállam esetében nincs szükség a 35. cikk szerinti második fázis megindítására.

április 7 – április 20.

Megoldatlan jelentős ügyek

A titkárság azon tagállamoknak, amelyek esetében meg kell indítani az éves felülvizsgálati jelentés második fázisát, időközi felülvizsgálati jelentést küld, mely tartalmazza az első fázisban beazonosított valamennyi megoldatlan jelentős ügyet. Azok a tagállamok, amelyek esetében nem szükséges megindítani az éves felülvizsgálati jelentés második fázisát, végső felülvizsgálati jelentést kapnak.

április 20-ig

Az éves felülvizsgálat második fázisa

A felülvizsgálati anyag összeállítása

A titkárság összeállítja a felülvizsgálati anyagot a március 15-ig benyújtott jelentésen alapuló második fázis tekintetében.

március 15 – április 15.

A felülvizsgálat második szakasza

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport elvégzi a 32. cikk szerinti ellenőrzéseket, majd beazonosítja a lehetséges technikai korrekciókat, és elvégzi azok kiszámítását. A felülvizsgálat második hetében a tagállamoknak rendelkezésre kell állniuk válaszadásra.

április 15 – április 28.

A technikai korrekciók megküldése

A titkárság megküldi a tagállamoknak a lehetséges technikai korrekciókat.

április 28-ig

Válasz

A tagállamok megküldik a titkárságságnak a lehetséges technikai korrekciókhoz fűzött észrevételeiket.

május 8-ig

A felülvizsgálati jelentések tervezete

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeállítja a felülvizsgálati jelentések tervezetét, amely magában foglalja az ajánlástervezeteket és a lehetséges technikai korrekciók indoklását is.

május 8 – május 31.

A felülvizsgálati jelentések tervezetének megküldése

A titkárság megküldi a tagállamoknak a felülvizsgálati jelentések tervezetét.

május 31-ig

Válasz

A tagállamok megküldik a titkárságnak észrevételeiket a felülvizsgálati jelentések tervezetéhez, ideértve azokat is, amelyekkel kapcsolatban jónak látnák, ha azokat a végső felülvizsgálati jelentés magában foglalná.

június 15-ig

A felülvizsgálati jelentések összeállítása

A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport frissíti a felülvizsgálati jelentések tervezetét és ha szükséges, tisztázza a tagállamokkal a megoldatlan kérdéseket.

A titkárság ellenőrzi és szükség esetén megszerkeszti a felülvizsgálati jelentéseket.

június 15 – június 25.

A végső felülvizsgálati jelentések megküldése

A titkárság megküldi a végső felülvizsgálati jelentéseket a Bizottságnak és a tagállamoknak.

június 30-ig


Az oldal tetejére