EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 32014L0091
Directive 2014/91/EU of the European Parliament and of the Council of 23 July 2014 amending Directive 2009/65/EC on the coordination of laws, regulations and administrative provisions relating to undertakings for collective investment in transferable securities (UCITS) as regards depositary functions, remuneration policies and sanctions Text with EEA relevance
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/91/EU irányelve ( 2014. július 23. ) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/91/EU irányelve ( 2014. július 23. ) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
HL L 257., 2014.8.28., 186—213. o.
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Hatályos
Kapcsolat | Jogi aktus | Megjegyzés | Érintett szövegrész | Ettől az időponttól | Eddig az időpontig |
---|---|---|---|---|---|
módosítás | 32009L0065 | módosítás | melléklet I | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 14.2 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 75 .4 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 112 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 30 L1 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 23 .2 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 61 .3 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | teljesítés | cikk 69 .3 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 14 TR | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 26 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 50 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 12.3 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 112 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 23 .3 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 20.1 pont A) | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 62 .4 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 64 .4 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | megszüntetés | fejezet V SECTION III | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 2.1 pont S) | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 24 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 26 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 99 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 99 SX | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 23 .4 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 95 .1 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | teljesítés | cikk 78 .4 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 99 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 25 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 104 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 22 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 99 QQ | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 26 TR | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 111 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | megszüntetés | cikk 112 TR | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 22 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 43 .5 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | teljesítés | cikk 69 .1 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 81 .2 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 98 .2 pont D) | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 99 QT | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 99 TR | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 14 BI | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | kiegészítés | cikk 2.1 pont T) | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 52 .4 L3 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 78 .7 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 51 .4 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | módosítás | cikk 60 .6 | 17/09/2014 | |
módosítás | 32009L0065 | helyettesítés | cikk 78 .3 pont A) | 17/09/2014 |
Kapcsolat | Jogi aktus | Megjegyzés | Érintett szövegrész | Ettől az időponttól | Eddig az időpontig |
---|---|---|---|---|---|
helyesbítette: | 32014L0091R(01) | (ES, ET, EL, EN, HR, IT, HU, MT, NL, PT, FI) | |||
helyesbítette: | 32014L0091R(02) | (ET) | |||
helyesbítette: | 32014L0091R(03) | (LV) | |||
helyesbítette: | 32014L0091R(04) | (CS) |
28.8.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 257/186 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/91/EU IRÁNYELVE
(2014. július 23.)
az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) módosítani kell a piaci fejlemények, valamint a piaci szereplők és a felügyeletek eddigi tapasztalatainak figyelembevétele érdekében, különösen a letétkezelők kötelezettségeire és felelősségére, a javadalmazási politikákra és a szankciókra vonatkozó nemzeti rendelkezések közötti eltérések kezelése céljából. |
(2) |
Annak elkerülése érdekében, hogy a rosszul kidolgozott javadalmazási rendszerek esetleg káros hatást gyakoroljanak az eredményes kockázatkezelésre és az egyes személyek kockázatvállalási magatartásának ellenőrzésére, egyértelmű kötelezettséget kell előírni az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) alapkezelő társaságai számára arra vonatkozóan, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorló alkalmazotti kategóriák tekintetében az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn. Ezen alkalmazotti kategóriákba kell tartozniuk az alapok és a részalapok szintjén döntéshozatali pozícióban levő munkavállalóknak és egyéb alkalmazottaknak, továbbá az alapkezelőknek és valódi befektetési döntéseket hozó személyeknek, azon személyeknek, akiknek hatalmukban áll befolyásolni ezeket a munkavállalókat és alkalmazottakat, beleértve a befektetési tanácsadókat és elemzőket, a felső vezetést, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke tekintetében a felső vezetéssel és a döntéshozókkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókat. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni azokra a befektetési társaságokra is, amelyek nem jelöltek ki a 2009/65/EK irányelv szerint engedélyezett alapkezelő társaságot. E javadalmazási politikákat és gyakorlatokat arányosan alkalmazni kell minden olyan harmadik félre is, amely olyan befektetési döntéseket hoz, amelyek a 2009/65/EK irányelv 13. cikke szerint átruházott funkciók következtében érintik az ÁÉKBV kockázati profilját. |
(3) |
Amennyiben az ÁÉKBV alapkezelő társaságai és a befektetési társaságok a javadalmazási politikákra vonatkozó összes elvet alkalmazzák, lehetővé kell tenni számukra, hogy a méretüknek, az általuk kezelt ÁÉKBV méretének, belső szervezeti felépítésüknek, valamint tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelően eltérően alkalmazzák ezen politikákat. |
(4) |
Noha bizonyos intézkedéseket az ügyvezető testületnek kell meghoznia, biztosítani kell, hogy amennyiben az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság – a nemzeti jog szerint – több, különböző feladatokat ellátó testülettel rendelkezik, az „ügyvezető testületre” vagy „a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre” vonatkozó követelmények ezekre a testületekre – például a közgyűlésre – is, vagy az ügyvezető testület helyett ezekre vonatkozzanak. |
(5) |
Az ebben az irányelvben megállapított megalapozott javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó elvek alkalmazásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a 2009/384/EK bizottsági ajánlásban (4) meghatározott elveket, a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkáját és a G20-aknak a pénzügyi szolgáltatási ágazatbeli kockázatmérséklésre vonatkozó kötelezettségvállalásait. |
(6) |
A garantált változó javadalmazásnak kivételesnek kell lennie, mivel nincs összhangban sem az eredményes kockázatkezeléssel, sem a teljesítményarányos fizetés elvével, és csak az alkalmazás első évében adható. |
(7) |
A megalapozott javadalmazási politikákra vonatkozó elveket az ÁÉKBV által az alapkezelő társaságoknak vagy befektetési társaságoknak teljesített fizetésekre is alkalmazni kell. |
(8) |
A Bizottság felkérést kap, hogy elemezze, melyek a lakossági befektetési termékek általános költségei és kiadásai a tagállamokban, és hogy szükség van-e e költségek és kiadások további harmonizálására, a megállapításait pedig nyújtsa be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
(9) |
A javadalmazási politikák és gyakorlatok értékelésével kapcsolatos felügyeleti konvergencia előmozdítása érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljanak bizonyos, a vagyonkezelési ágazatbeli megalapozott javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások. Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) (EBH) segítséget kell nyújtania az ESMA számára az iránymutatások kidolgozásához. A javadalmazásról szóló rendelkezések megkerülésének kivédése érdekében ezeknek az iránymutatásoknak további útmutatást kell tartalmazniuk egyrészt arra vonatkozóan, hogy kikre alkalmazandók a javadalmazási politikák és gyakorlatok, másrészt pedig a javadalmazási elveknek az alapkezelő társaságok vagy a befektetési társaságok méretéhez, az általuk kezelt ÁÉKBV méretéhez, a belső szervezeti felépítésükhöz, valamint tevékenységeik jellegéhez, köréhez és összetettségéhez való igazítására vonatkozóan. A javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó ESMA-iránymutatásokat adott esetben, amennyire lehetséges, össze kell hangolni a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) szabályozott alapokra vonatkozó iránymutatásokkal. |
(10) |
A javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem sérthetik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) által garantált alapvető jogok maradéktalan gyakorlását, a nemzeti szerződési jog és munkajog általános elveit, a részvényesek jogaira és részvételére, valamint az érintett társaságok ügyvivő és felügyeleti testületének általános kötelezettségeire vonatkozó alkalmazandó jogszabályokat, valamint adott esetben a szociális partnerek jogát kollektív szerződés kötésére és érvényesítésére a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően. |
(11) |
Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a különböző tagállamokban a vonatkozó szabályozási előírások harmonizációjának szükséges szintjét, további szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a letétkezelők feladatait és kötelezettségeit, kijelölik azokat a jogi személyeket, amelyeket letétkezelőnek lehet kinevezni, és tisztázzák a letétkezelők felelősségét abban az esetben, ha az ÁÉKBV eszközei elvesznek a letéti elhelyezés során, vagy amikor a letétkezelők nem megfelelően teljesítik a felügyeleti kötelezettségeiket. E kötelezettségek nem megfelelő teljesítése eszközvesztést eredményezhet, de eredményezheti az eszközök értékének csökkenését is, ha például egy letétkezelő nem intézkedik az olyan befektetésekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az alap szabályzatának. |
(12) |
Szükséges annak tisztázása, hogy az ÁÉKBV-nek egyetlen letétkezelőt kell kijelölnie az ÁÉKBV eszközeinek általános felügyeletére. Egyetlen letétkezelő kinevezésének előírásával a cél azt biztosítani, hogy a letétkezelő áttekintéssel rendelkezzen az ÁÉKBV valamennyi eszköze felett, és mind az alap vezetői, mind a befektetők egy helyre fordulhassanak az eszközök letéti őrzésével vagy a felügyeleti funkció ellátásával kapcsolatos probléma esetén. Az eszközök letéti őrzése magában foglalja az eszközök letétben tartását, vagy ahol az eszközök jellege miatt a tényleges letétben tartás nem lehetséges, az eszközök tulajdonjogának ellenőrzését és nyilvántartás vezetését az eszközökről. |
(13) |
Feladatai ellátása során a letétkezelőnek becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. |
(14) |
Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban, az ÁÉKBV jogi formájától függetlenül biztosítani lehessen a letétkezelői kötelezettségek teljesítésének harmonizálását, szükséges a letétkezelőket a társasági típusú ÁÉKBV-k (befektetési társaság) és a kötelmi jog szerinti ÁÉKBV-k vonatkozásában terhelő felügyeleti kötelezettségek egységes felsorolásának a bevezetése. |
(15) |
A letétkezelőnek felelnie kell az ÁÉKBV pénzforgalmának megfelelő nyomon követéséért és különösen annak biztosításáért, hogy a befektetők pénzét és az ÁÉKBV-hoz tartozó készpénzt helyesen könyveljék el a 2006/73/EK bizottsági irányelv (8) 18. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett szervezetnél az ÁÉKBV nevében, az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitott számlákon. Ezért részletes rendelkezéseket kell elfogadni a pénzforgalom nyomon követésére vonatkozóan a hatékony és egységes szintű befektetővédelem biztosítása érdekében. A letétkezelőnek a befektető pénzének készpénzszámlákon történő könyvelésekor figyelembe kell vennie az említett irányelv 16. cikkében meghatározott elveket. |
(16) |
A csalárd készpénzátutalások megelőzése érdekében indokolt, hogy a letétkezelő tudomása nélkül ne lehessen az ÁÉKBV ügyleteihez kapcsolódó készpénzszámlát nyitni. |
(17) |
Az ÁÉKBV számára végzett letéti őrzésben lévő eszközöket el kell különíteni a letétkezelő saját eszközeitől, és minden esetben az ÁÉKBV-hez tartozó eszközként kell nyilván tartani. Ennek az előírásnak a célja további biztonsági háló nyújtása a befektetők számára a letétkezelő általi nemteljesítés esetére. |
(18) |
Az ÁÉKBV-hoz tartozó eszközök letéti őrzésének jelenlegi kötelezettségén túlmenően, meg kell különböztetni azokat az eszközöket, amelyek letéti őrzése lehetséges, azoktól az eszközöktől, amelyeké nem, és amelyekre ehelyett a nyilvántartási és tulajdonjog-ellenőrzési követelmény vonatkozik. A letétben őrizhető eszközök csoportját világosan el kell különíteni, mivel az elveszett eszközök megtérítése kötelezettségének csak erre a konkrét eszközkategóriára kell vonatkoznia. |
(19) |
A letétkezelő letéti őrzésében lévő eszközöket nem használhatja fel újra saját számlájára sem a letétkezelő, sem az a harmadik fél, amelyre a letéti őrzési funkciót átruházták. Az eszközöknek az ÁÉKBV számlájára történő újrafelhasználását meghatározott feltételekhez kell kötni. |
(20) |
Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel a letétkezelő a letéti őrzési feladatait harmadik félre ruházhatja át. Az átruházást és a továbbruházást objektíven meg kell indokolni, és azokra szigorú követelményeket kell előírni az átruházott funkcióval megbízott harmadik fél megfelelőségét, valamint azt illetően, hogy a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járjon el a harmadik fél kiválasztása, kinevezése és ellenőrzése során. Az egységes piaci feltételek és a hasonlóan magas szintű befektetővédelem megvalósítása céljából ezeket a feltételeket össze kell hangolni a 2011/61/EU irányelv szerint alkalmazandó feltételekkel. Rendelkezéseket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy azon harmadik felek, amelyekre letéti őrzési funkciókat ruháztak, rendelkezzenek a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges eszközökkel, és elkülönítsék az ÁÉKBV-k eszközeit. |
(21) |
Amennyiben a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott valamely központi értéktár (CSD) vagy valamely harmadik országbeli központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése; továbbá legalább vagy értékpapírok könyvelési rendszerbe való kezdeti bevezetése az értékpapírszámlákon végzett kezdeti jóváírás révén, vagy felső szintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése szolgáltatásokat nyújt az említett rendelet mellékletének A. szakaszában meghatározottak szerint, akkor nem kell a letéti őrzési funkció átruházásának tekinteni ezen szolgáltatásoknak az érintett központi értéktár által az ÁÉKBV azon értékpapírjai tekintetében történő nyújtását, amelyeknek sor került a könyvelési rendszerbe történő bevezetésére az érintett központi értéktár által az értékpapírszámlákon végzett kezdeti jóváírás révén. Ha azonban az ÁÉKBV értékpapírjainak letéti őrzését központi értéktárra vagy harmadik országbeli központi értéktárra bízzák, azt a letéti őrzési funkciók átruházásának kell tekinteni. |
(22) |
Lehetővé kell tenni, hogy azon harmadik fél, amelyre az eszközök letéti őrzését átruházták, gyűjtőszámlát tartson fenn elkülönített közös számlaként egyszerre több ÁÉKBV részére. |
(23) |
A letéti őrzés harmadik félre történő átruházása esetében annak biztosítására is szükség van, hogy a harmadik félre vonatkozzanak a hatékony prudenciális szabályozás és felügyelet konkrét előírásai. Ezenkívül rendszeres külső ellenőrzést kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközök annak a harmadik félnek a birtokában legyenek, amelyre a letéti őrzést átruházták. |
(24) |
A befektetővédelem egységesen magas szintjének biztosítása érdekében a működésre és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell elfogadni, és minden helyzetben alkalmazni kell, beleértve a letéti őrzési feladatok átruházásának esetét is. Ezen szabályoknak különösen biztosítaniuk kell a letétkezelő, az ÁÉKBV és az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság feladatainak és funkcióinak egyértelmű elhatárolását. |
(25) |
A befektetővédelem magas szintjének biztosítása és a prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet megfelelő szintjének garantálása érdekében teljes körű listát kell készíteni azokról a jogi személyekről, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenység folytatására. Ezen jogi személyek körét a nemzeti központi bankokra, a hitelintézetekre és a tagállamok joga értelmében az ezen irányelv szerinti letétkezelői tevékenységek folytatására engedéllyel rendelkező egyéb olyan jogi személyekre kell korlátozni, amelyek prudenciális felügyelet és – legalább az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 315. vagy 317. cikke szerinti, választott módszer alapján számított követelményeknek megfelelő – tőkemegfelelőségi követelmények hatálya alá tartoznak, legalább a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 28. cikkének (2) bekezdése szerinti indulótőkével megegyező összegű szavatoló tőkével rendelkeznek, és a létesítő okirat szerinti székhelyük vagy fióktelepük az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban van. |
(26) |
Szükséges meghatározni és tisztázni az ÁÉKBV-letétkezelő felelősségét a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszköz elvesztése esetén. A letétkezelőt kötelezni kell arra, hogy a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök elvesztése esetén ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV rendelkezésére. Az eszközök elvesztésére vonatkozóan a kötelezettség alóli további mentesítés előírása nem indokolt, kivéve, ha a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna. Ebben az összefüggésben a letétkezelő nem mentesülhet a felelősség alól belső körülményekre, például egy munkavállaló által elkövetett csalásra hivatkozva. |
(27) |
Ha a letétkezelő letéti őrzési feladatokat ruház át, és a harmadik fél letéti őrzésében lévő pénzügyi eszközök elvesznek, a felelősséget a letétkezelőnek kell viselnie. A letéti őrzésben lévő eszközök elvesztése esetén a letétkezelőnek ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget kell rendelkezésre bocsátania, még akkor is, ha az eszközök elvesztése olyan harmadik félnél történt, amelyre a letéti őrzést átruházták. A letétkezelő csak akkor mentesíthető ez alól a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése az érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, és minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járt. Ebben az összefüggésben a letétkezelő nem mentesülhet a felelősség alól belső körülményekre, például egy munkavállaló által elkövetett csalásra hivatkozva. Nem tehető lehetővé sem a jogszabályban, sem a szerződésben előírt felelősség alóli mentesítés azokban az esetekben, amikor egy letétkezelő vagy olyan harmadik fél veszíti el az eszközöket, amelyre a letéti őrzést ártuházták. |
(28) |
Minden ÁÉKBV-alapba befektetőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a letétkezelője helytállási kötelezettségeivel kapcsolatos igényeket közvetlenül vagy közvetve az alapkezelő társaságon keresztül érvényesítse. A letétkezelővel szembeni jogorvoslat nem függhet az ÁÉKBV jogi formájától (vállalati vagy szerződéses), sem pedig a letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetők között fennálló jogviszony természetétől. A befektetőknek a letétkezelői felelősség érvényesítéséhez fűződő joga nem vezethet a jogorvoslat megkettőzéséhez vagy a befektetőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz. |
(29) |
Ezen irányelvben foglaltak betartása mellett, a letétkezelő számára nem tiltható meg, hogy az ÁÉKBV-t vagy az ÁÉKBV befektetőit érő károkkal és veszteségekkel szemben fedezetről gondoskodjon. Így különösen, a fedezeti intézkedések nem jelenthetik a letétkezelő mentesülését a felelőssége alól, nem eredményezhetik a letétkezelő felelősségének áthárítását vagy módosulását, és nem akadályozhatják a befektetői jogoknak, köztük a jogorvoslati jognak az érvényesítését. |
(30) |
A Bizottság 2010. július 12-én módosításokat javasolt a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (12) annak érdekében, hogy magas szintű védelmet nyújtson az ÁÉKBV befektetőinek olyan esetekben, amikor a letétkezelő nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit. A javaslatot kiegészíti a letétkezelők és azon harmadik felek kötelezettségeinek, valamint felelősségi körének ezen irányelvben történő pontosítása, amelyekre a letéti őrzési funkciókat átruházták. |
(31) |
A Bizottság felkérést kap, hogy vizsgálja meg, hogy az ÁÉKBV-letétkezelőknek és azon harmadik feleknek, amelyekre a letéti őrzési funkciókat átruházták, a nemteljesítése milyen helyzetekben okozhat az ÁÉKBV befektetőinek az ezen irányelv alapján nem fedezhető veszteséget, készítsen további elemzést arról, hogy milyen intézkedésekkel lenne biztosítható a befektetők magas szintű védelme, függetlenül a befektető és a nemteljesítéssel érintett átruházható értékpapírok közötti közvetítői lánctól, és megállapításait nyújtsa be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
(32) |
Gondoskodni kell arról, hogy a letétkezelőkre ugyanazok a követelmények vonatkozzanak, függetlenül az ÁÉKBV jogi formájától. A követelmények egységességének fokoznia kell a jogbiztonságot, növelnie kell a befektetővédelmet, és hozzá kell járulnia az egységes piaci feltételek kialakításához. A Bizottság nem kapott értesítést arról, hogy bármilyen befektetési társaság eltérést vett volna igénybe azon általános kötelezettség tekintetében, hogy eszközeit letétkezelőre bízza. Ezért a 2009/65/EK irányelvben meghatározott, a befektetési társaságok letétkezelőjére vonatkozó előírások feleslegesnek tekintendők. |
(33) |
Bár ez az irányelv meghatározza azokat a minimális jogköröket, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell, e jogköröket a nemzeti jog teljes rendszerén belül kell gyakorolni, amely garantálja az alapvető jogok, köztük a magánélethez való jog tiszteletben tartását. Azon jogkörök gyakorlásához, amelyek jelentős beavatkozást jelentenek a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő joghoz, a tagállamoknak megfelelő és hatékony biztosítékokat kell bevezetniük a visszaélések megakadályozására, beleértve adott esetben az érintett tagállam igazságügyi hatóságai általi előzetes engedélyezés megkövetelését is. A tagállamoknak olyan mértékben kell engedélyezniük az illetékes hatóságok számára az ilyen beavatkozással járó jogkörök gyakorlását, amilyen mértékig erre a súlyos esetek megfelelő kivizsgálásához szükség van, és nem áll rendelkezésre más, ezzel egyenértékű eszköz ugyanazon eredmény hatékony elérésére. |
(34) |
Az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételei és adatforgalmi nyilvántartásai, valamint a távközlési szolgáltatók telefon- és adatforgalmi nyilvántartásai fontos és időnként az egyetlen bizonyítékot jelentik az ezen irányelvet átültető nemzeti jog megsértésének feltárása és bizonyítása során, valamint annak ellenőrzésekor, hogy az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek betartják-e az ezen irányelvben és az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben megállapított befektetővédelmi előírásokat és egyéb előírásokat. Ezért az illetékes hatóságoknak jogot kell kapniuk arra, hogy bekérjék az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek birtokában lévő, telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételeket, elektronikus kommunikációt és adatforgalmi nyilvántartásokat. A telefonforgalmi nyilvántartásokhoz és adatokhoz való hozzáférés az ezen irányelvben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt előírások megszegésének a felderítéséhez és az előírások megszegése miatti szankciók kiszabásához szükséges. Annak érdekében, hogy az Unióban azonos feltételek vonatkozzanak a távközlési szolgáltatók birtokában lévő telefonforgalmi és meglévő adatforgalmi nyilvántartásokhoz, vagy az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek birtokában lévő, telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételekhez és adatforgalmi nyilvántartásokhoz való hozzáférésre, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti joggal összhangban bekérjék a távközlési szolgáltatók birtokában lévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat – a nemzeti jog értelmében engedélyezett mértékig –, valamint az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek birtokában lévő, telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételeket és adatforgalmi nyilvántartásokat olyan esetekben, amikor ésszerűen feltételezhető, hogy a vizsgálat vagy nyomozás tárgyához kapcsolódó ezen nyilvántartások relevánsak lehetnek az ezen irányelvben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt előírások megsértésének bizonyítása szempontjából. A távközlési szolgáltatók birtokában lévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokhoz való hozzáférés nem foglalhatja magában az elhangzott telefonbeszélgetés tartalmát. |
(35) |
A pénzügyi szektorra vonatkozó prudenciális és üzletviteli szabályok stabil keretrendszerének erős felügyeleti, vizsgálati és szankciórendszerre kell épülnie. E célból az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell az eljáráshoz szükséges hatáskörökkel, és gondoskodni kell arról, hogy ezen irányelv megsértésének esetére egységes, szilárd és visszatartó erejű szankciórendszerekre támaszkodhassanak. A Bizottság a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i közleményében felülvizsgálta a szankciók kiszabására vonatkozó meglévő hatásköröket és e hatáskörök gyakorlati alkalmazását, hogy előmozdítsa a szankcióknak a felügyeleti tevékenységek teljes skáláját átfogó konvergenciáját. Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy olyan pénzbírságokat szabhassanak ki, amelyek kellően magasak ahhoz, hogy hatékonyak, visszatartó erejűek és arányosak legyenek, az ezen irányelvben meghatározott előírások megszegésével elérhető előnyök ellensúlyozása érdekében. |
(36) |
Habár a tagállamok szabadon állapíthatnak meg ugyanarra a jogsértésre nézve közigazgatási és büntetőjogi szankciókra vonatkozó szabályokat is, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat állapítsanak meg ezen irányelv megsértései tekintetében, amennyiben azok a tagállami büntetőjog hatálya alá tartoznak. A nemzeti joggal összhangban a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy ugyanarra a jogsértésre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi szankciót is megállapítsanak, de amennyiben nemzeti joguk ezt megengedi, lehetővé kell tenni számukra ezt. Ha azonban ezen irányelv megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett inkább büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, ez nem korlátozhatja, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy ezen irányelv alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan ne állapítsanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat. Az a lehetőség, hogy a tagállamok a közigazgatási szankciók helyett vagy azok mellett büntetőjogi szankciókat is megállapíthatnak, nem használható fel az ezen irányelvben foglalt szankciórendszer megkerülésére. |
(37) |
A valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazás biztosítása érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik az összes lényeges körülményt vegyék figyelembe. |
(38) |
A szankcióknak a szélesebb nyilvánosságra gyakorolt visszatartó hatásának erősítése érdekében és annak érdekében, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a szabályok olyan megsértéséről, amely a befektetővédelmi szempontból hátrányos, a szankciókat – pontosan meghatározott esetek kivételével – közzé kell tenni. Az arányosság elve betartásának biztosítása érdekében a szankciókat anonim módon kell közzétenni, ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek. |
(39) |
Annak érdekében, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően tovább erősíthesse a felügyeleti eredmények egységességét, minden nyilvánosságra hozott szankciót egyidejűleg be kell jelenteni az ESMA-nak is, amelynek éves jelentést kell közzétennie valamennyi kiszabott szankcióról. |
(40) |
Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és e hatóságoknak hatékony mechanizmusokat kell kialakítaniuk, amelyekkel ösztönzik a lehetséges vagy tényleges jogsértések bejelentését. A lehetséges vagy tényleges jogsértésekre vonatkozó információk várhatóan azt is elő fogják segíteni, hogy az ESMA hatékonyan lássa el az 1095/2010/EU rendelet szerinti feladatait. Ezért az ESMA-nak is ki kell alakítania a lehetséges vagy tényleges jogsértések bejelentésére szolgáló kommunikációs csatornákat. Az ESMA-nak bejelentett lehetséges vagy tényleges jogsértésekre vonatkozó információk kizárólag az ESMA feladatainak – az 1095/2010/EU rendelettel összhangban történő – ellátásához használhatók fel. |
(41) |
Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi az EUMSZ-ben foglalt Chartában elismert elveket. |
(42) |
Ezen irányelv céljainak elérése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Így különösen, a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek rendelkeznek a letétkezelő és az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság közötti típusmegállapodásban feltüntetendő adatokról, a letétkezelői funkció ellátásának feltételeiről, ideértve a letétkezelő letéti őrzési kötelezettségeinek körébe tartozó pénzügyi eszközök típusait, azokról a feltételekről, amelyekkel a letétkezelő teljesítheti a letéti őrzési kötelezettségeit a központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében, és azokról a feltételekről, amelyek alapján a letétkezelőnek a névre szólóan kibocsátott és a kibocsátónál vagy a részvénykönyv-vezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök letéti őrzését végeznie kell, a letétkezelőknek a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségeiről, az elkülönített kezelési kötelezettségről, azokról a feltételekről és körülményekről, amelyek esetében a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközöket elveszettnek kell tekinteni, és arról, hogy mit lehet minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen, érdemleges befolyásán túlmenő külső eseménynek tekinteni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak legalább olyan szintű befektetői védelmet kell nyújtaniuk, mint a 2011/61/EU irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. |
(43) |
A 2009/65/EK irányelv működésének átfogó felülvizsgálata keretében, és figyelembe véve a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13), a Bizottság felül fogja vizsgálni a származtatott ügyletekre alkalmazandó partnerkockázati kitettségek értékhatárait, figyelmet fordítva arra, hogy ezen értékhatárokat megfelelő kategóriákba kell sorolni annak érdekében, hogy a hasonló kockázati jellemzőkkel rendelkező derivatívákat azonos módon kezeljék. |
(44) |
A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (14) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása. |
(45) |
Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az ÁÉKBV-kbe vetett befektetői bizalom erősítését a letétkezelők kötelezettségeire és felelősségére, valamint az alapkezelő társaságok és befektetési társaságok javadalmazási politikájára vonatkozó követelmények megerősítése révén, valamint az irányelv megsértésének fontosabb eseteire vonatkozó szankciókkal kapcsolatos egységes előírások bevezetése révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(46) |
A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) összhangban konzultációt folytattak az európai adatvédelmi biztossal, és a biztos 2012. november 23-án véleményt (16) nyilvánított. |
(47) |
A 2009/65/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2009/65/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki: „s) »ügyvezető testület«: valamely alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő legmagasabb szintű döntéshozó szerve, amely ellátja a felügyeleti és az ügyvezetési feladatokat, illetve csak az ügyvezetési feladatokat, amennyiben a két feladatkört különválasztották. Amennyiben az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő – a nemzeti jog szerint – több, különböző feladatokat ellátó testülettel rendelkezik, az ezen irányelvben az »ügyvezető testületre« vagy »a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre« vonatkozóan meghatározott követelmények az »ügyvezető testület« vagy »a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testület« mellett vagy helyett az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő egyéb testületeinek azon tagjaira is vonatkoznak, akikre az alkalmazandó nemzeti jog az adott feladatkört ruházza; t) »pénzügyi eszköz«: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) I. mellékletének C szakaszában meghatározott pénzügyi eszköz. (17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól és a 2002/92/EK és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).”" |
2. |
Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: „14a. cikk (1) A tagállamok kötelezik az alapkezelő társaságokat, hogy olyan, az eredményes és hatékony kockázatkezelést előmozdító és azzal összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek sem nem ösztönzik az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást, sem nem akadályozzák az alapkezelő társaság azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ÁÉKBV-k érdekét legjobban szolgálva járjon el. (2) A javadalmazási politikának és gyakorlatoknak ki kell terjednie mind a fizetések, mind a nem kötelező nyugdíjjuttatások állandó és változó összetevőire. (3) A javadalmazási politikák és gyakorlatok azon alkalmazotti kategóriákra alkalmazandóak – köztük a felső vezetésre, a kockázatvállalásért és a kontrollfunkciókért felelős alkalmazottakra és az olyan, a teljes javadalmazásuk mértéke alapján a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókra –, akik az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy az általuk kezelt ÁÉKBV kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak. (4) Az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerint az ESMA az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi piaci szereplőknek címzett iránymutatásokat bocsát ki az e cikk (3) bekezdésében említett személyekre és a 14b. cikkben említett elvek alkalmazására vonatkozóan. Ezen iránymutatások meghatározásánál figyelembe kell venni a 2009/384/EK bizottsági ajánlásban (18) meghatározott, megalapozott javadalmazási politikákra vonatkozó elveket, az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV méretét, azok belső szervezeti felépítését, valamint tevékenységeik jellegét, körét és összetettségét. Ezen iránymutatások kidolgozása folyamán az ESMA szorosan együttműködik az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) (EBH) a pénzügyi szolgáltatások más szektoraira – különösen a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra – kidolgozott követelményekkel való összhang biztosítása érdekében. 14b. cikk (1) A 14a. cikkben említett javadalmazási politikák meghatározásakor és alkalmazásakor az alapkezelő társaságok a méretüknek, belső szervezeti felépítésüknek és tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben betartják az alábbi elveket:
(2) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban jogosult az illetékes hatóságoktól információkat kérni az ezen irányelv 14a. cikkében említett javadalmazási politikákról és gyakorlatokról. Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve a javadalmazási politikákról szóló iránymutatások részeként rendelkezik arról, hogy miként kell alkalmazni az egyes ágazati javadalmazási elveket, például a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20), illetve a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) megfogalmazott elveket, ha a munkavállalók vagy a személyzet más kategóriába tartozó tagjai olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre különböző ágazati javadalmazási elvek vonatkoznak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott elveket alkalmazni kell az alapkezelő társaságok által kifizetett bármilyen típusú juttatásra, a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett minden összegre, beleértve a jutalékokat is, és az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bármely átruházására, amelyek azon alkalmazotti kategóriák javára történnek – beleértve a felső vezetést, a kockázatvállalásért és a kontrollfunkciókért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke alapján a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókat – akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljára. (4) A méretük vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős alapkezelő társaságoknak javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket. Az adott esetben a 14a. cikk (4) bekezdésében említett, ESMA által kibocsátott iránymutatásoknak megfelelően létrehozott javadalmazási bizottság felelős a javadalmazásra vonatkozó – többek között az érintett alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV kockázatára és kockázatkezelésére hatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnökének az ügyvezető testület egyik olyan tagjának kell lennie, aki az érintett alapkezelő társaságban nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az ügyvezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat. Amennyiben a nemzeti jog előírja a munkavállalói képviseletet az ügyvezető testületben, a javadalmazási bizottság tagjai között lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek. A javadalmazási bizottságnak döntései előkészítése során figyelembe kell vennie a befektetők és az érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit, valamint a közérdeket. (18) A Bizottság 2009. április 30-i 2009/384/EK ajánlása a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.)." (19) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)." (20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)." (21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”" |
3. |
A 20. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép: „22. cikk (1) A befektetési társaságnak, valamint az alapkezelő társaságnak az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében biztosítania kell, hogy egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki ezen fejezetnek megfelelően. (2) A letétkezelő kijelölését írásbeli szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben többek között szabályozni kell az ahhoz szükségesnek tartott információáramlást, hogy a letétkezelő el tudja látni az ezen irányelvben és az egyéb vonatkozó törvényekben, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott feladatait azon ÁÉKBV tekintetében, amelynek letétkezelőjének kijelölték. (3) A letétkezelőnek:
(4) A letétkezelőnek biztosítania kell az ÁÉKBV pénzforgalmának megfelelő nyomon követését és különösen azt, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy képviseletében történt valamennyi befizetés beérkezzen, és hogy az ÁÉKBV készpénzállománya olyan készpénzszámlákon legyen könyvelve, amelyeket:
Amennyiben a készpénzszámlákat az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitják meg, az első albekezdés b) pontjában említett szervezet készpénzét és a letétkezelő saját készpénzét nem lehet az ilyen számlákon nyilván tartani. (5) Az ÁÉKBV eszközeit letéti őrzés céljából az alábbiak szerint kell a letétkezelőre bízni:
(6) A letétkezelőnek az alapkezelő társaság, illetve a befektetési társaság részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁÉBKV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt. (7) A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközöket nem használhatja fel újra saját számlájára sem a letétkezelő, sem az a harmadik fél, amelyre a letéti őrzési funkciót átruházták. Az újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást. A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha:
A biztosíték piaci értékének mindenkor legalább meg kell egyeznie az újrafelhasznált eszközök felárral növelt értékével. (8) A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő és/vagy az Unió területén lévő azon harmadik fél fizetésképtelensége esetén, amelyre az ÁÉKBV eszközeinek letéti őrzését átruházták, ne lehessen az ÁÉKBV letéti őrzésben lévő eszközeit az ilyen letétkezelő hitelezői és/vagy az ilyen harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni. (22) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).”" |
5. |
Az irányelv a következő cikkel egészül ki: „22a. cikk (1) A letétkezelő a 22. cikk (3) és (4) bekezdésében említett feladatokat nem ruházhatja át harmadik felekre. (2) A letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésben említett feladatokat csak akkor ruházhatja át harmadik felekre, ha:
(3) A letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésében említett feladatokat csak akkor ruházhatja át harmadik félre, ha a harmadik fél a rá átruházott feladatok ellátása során mindenkor:
Az első albekezdés b) pontjának i. alpontja ellenére, amennyiben a harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi szervezet letéti őrzésébe kell helyezni, és az említett alpontban meghatározott átruházási előírásoknak egyetlen helyi szervezet sem felel meg, a letétkezelő csak az adott harmadik ország joga által előírt mértékben és csak olyan időtartamra ruházhatja át a funkcióit egy ilyen helyi szervezetre, amíg nincsenek olyan helyi szervezetek, amelyek megfelelnek az átruházási előírásoknak, továbbá csak abban az esetben, ha:
Ugyanezen követelmények teljesítése mellett a harmadik fél továbbruházhatja e funkciókat. Ilyen esetben a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az adott felekre. (4) E cikk alkalmazásában nem minősül a letéti őrzési feladat átruházásának a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) meghatározott szolgáltatások nyújtása az említett irányelv szerint ekként minősített értékpapír-kiegyenlítési rendszerek révén, illetve hasonló szolgáltatások nyújtása harmadik országok értékpapír-elszámolási rendszerei révén. (23) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).”" |
6. |
A 23. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép: „24. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben a letétkezelő vagy azon harmadik fél veszteségeiért, amelyre a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök letéti őrzését átruházták. A tagállamok biztosítják, hogy a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna. A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen továbbá az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben az általuk a letétkezelő jelen irányelv szerinti kötelezettségei megfelelő teljesítésének gondatlan vagy szándékos elmulasztása következtében elszenvedett minden más veszteségért is. (2) A letétkezelő (1) bekezdés szerinti felelősségét nem érinti a feladatok 22a. cikk szerinti átruházása. (3) Az (1) bekezdésben említett letétkezelői felelősséget nem lehet megállapodással kizárni vagy korlátozni. (4) Minden olyan megállapodás semmis, amely ellentétes a (3) bekezdéssel. (5) Az ÁÉKBV befektetői a letétkezelői felelősséget közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon vagy a befektetési társaságon keresztül is érvényesíthetik, feltéve, hogy ez nem eredményez a jogorvoslat tekintetében párhuzamosságot, illetve a befektetőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódot.” |
8. |
A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép: „25. cikk (1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre alapkezelő társaságként és letétkezelőként. Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre befektetési társaságként és letétkezelőként. (2) Saját feladatkörében az alapkezelő társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni. Saját feladatkörében a befektetési társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság tekintetében, amelyek az ÁÉKBV, az ÁÉKBV befektetői, az alapkezelő társaság és a letétkezelő között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői feladatainak ellátását az egyéb esetlegesen összeférhetetlen feladataitól működési és hierarchiai szempontból elválasztja, és a lehetséges összeférhetetlenségeket megfelelően meghatározza, kezeli, nyomon követi, és közli az ÁÉKBV befektetőivel.” |
9. |
A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép: „26. cikk (1) Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a közös alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek az ilyen leváltás esetén biztosítják a befektetők védelmét. (2) Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetére biztosítják a befektetők védelmét.” |
10. |
Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: „26a. cikk A letétkezelő, kérelemre, az illetékes hatóságai rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a kötelezettségei teljesítése során a birtokába jutott, és amely szükséges lehet az illetékes hatóságai, illetve az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság illetékes hatóságai számára. Ha az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság illetékes hatóságai nem azonosak a letétkezelő illetékes hatóságaival, a letétkezelő illetékes hatóságainak késedelem nélkül meg kell osztaniuk minden kapott információt az ÁÉKBV illetékes hatóságaival és az alapkezelő társaság illetékes hatóságaival. 26b. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 112a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározására:
|
11. |
A 30. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A 13–14b. cikkek értelemszerűen alkalmazandók azokra a befektetési társaságokra, amelyek nem jelöltek ki egy, ezen irányelv szerint felhatalmazott alapkezelő társaságot.” |
12. |
Az V. fejezet 3. szakaszát el kell hagyni. |
13. |
A 69. cikk a következőképpen módosul:
|
14. |
A 78. cikk a következőképpen módosul:
|
15. |
A 98. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
16. |
A 99. cikk helyébe a következő szöveg lép: „99. cikk (1) Az illetékes hatóságok 98. cikkben említett felügyeleti hatásköreinek, valamint a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy büntetőjogi szankciókról rendelkezzenek, és ilyen szankciókat alkalmazzanak, a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkoznak, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében. Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. A közigazgatási szankcióknak és az egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2016. március 18-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az e cikket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak és az ESMA-nak az említett rendelkezések későbbi módosításait is. (2) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban úgy döntenek, hogy az abban a bekezdésben említett előírások megsértése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, biztosítják, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a joghatóságukon belüli igazságügyi szervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges hatáskörrel, és ezáltal hozzájussanak az ezen irányelv esetleges megsértéseivel kapcsolatos vizsgálatokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkhoz, valamint ugyanezt biztosítsák más illetékes hatóságok és az ESMA számára, hogy teljesítsék az egymással és az ESMA-val ezen irányelv alkalmazása céljából történő együttműködés tekintetében fennálló kötelezettségüket. Az illetékes hatóságok a pénzbírságok behajtásának megkönnyítése érdekében is együttműködhetnek más tagállamok illetékes hatóságaival. (3) Az ezen irányelv működéséről készülő átfogó felülvizsgálatának részeként a Bizottság legkésőbb 2017. szeptember 18-ig áttekinti a közigazgatási és büntetőjogi szankciók alkalmazását és különösen azt, hogy szükség van-e az ezen irányelvben meghatározott követelmények megsértése esetére meghatározott közigazgatási szankciók további harmonizálására. (4) Az illetékes hatóság az tájékoztatás iránti megkeresést vagy a valamely vizsgálat kapcsán való együttműködés iránti megkeresést kizárólag az alábbi kivételes esetekben utasíthatja el:
(5) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kötelezettségek vonatkoznak az ÁÉKBV-kre, az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra vagy a letétkezelőkre, az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén – a nemzeti joggal összhangban – közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket lehessen alkalmazni az ügyvezető testület tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért. (6) A tagállamok – a nemzeti joggal összhangban – biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett minden esetben az alkalmazható közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések magukban foglalják legalább a következőket:
(7) A tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságokat a nemzeti joggal összhangban a (6) bekezdésben említetteken túli további szankciótípusok kiszabására, vagy a (6) bekezdés e), f) és g) pontjában említett összegeket meghaladó mértékű pénzbírságok kiszabására is. (25) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).”" |
17. |
Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: „99a. cikk A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg mindenekelőtt a következő esetekre vonatkozóan:
99b. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon indokolatlan késedelem nélkül közzétegyék azokat a jogerős határozatokat – annak a személynek a határozatról való értesítését követően, akivel szemben a szankciót vagy intézkedést kiszabták –, amelyekben az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése miatt közigazgatási szankciót vagy intézkedést szabtak ki. A közzétett tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek kilétére vonatkozó információkat. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra. A tagállamok biztosítják mindazonáltal, hogy amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy egy folyamatban lévő nyomozást, akkor az illetékes hatóságok az alábbi lehetőségek valamelyike szerint járjanak el:
A szankció vagy intézkedés név nélküli közzétételéről szóló döntés esetében az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni. (2) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kiszabott, de az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról, beleértve az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelmet és az ilyen jogorvoslati kérelem eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatban az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak, továbbá, hogy megkapják a jogerős ítéletet, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni. (3) Amennyiben a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat ellen az illetékes igazságügyi vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A szankció vagy intézkedést kiszabó korábbi határozatot hatályon kívül helyező határozatokat szintén közzé kell tenni. (4) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikknek megfelelően nyilvánosságra hozott információk a közzétételt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A közzétett információk között szereplő személyes adatokat csak annyi ideig szabad az illetékes hatóság hivatalos honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges. 99c. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, és figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt, így adott esetben az alábbiakat is:
(2) A 99. cikk szerinti, szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök, illetve a közigazgatási szankciók ezen irányelv által elérni kívánt eredményekkel járjanak. Az esetleges párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók és intézkedések több tagállamot érintő esetekben történő alkalmazása során is össze kell hangolniuk tevékenységüket a 101. cikknek megfelelően. 99d. cikk (1) A tagállamok annak érdekében, hogy ösztönözzék az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések lehetséges vagy tényleges megsértéseinek az illetékes hatóságok részére történő bejelentését, hatékony és megbízható mechanizmusokat – többek között az ilyen jogsértések bejelentésére szolgáló biztonságos kommunikációs csatornákat – hoznak létre. (2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé kell tartozniuk legalább a következőknek:
(3) Az ESMA biztosítja, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértéseinek bejelentésére egy vagy több biztonságos kommunikációs csatorna álljon rendelkezésre. Az ESMA gondoskodik arról, hogy ezek a kommunikációs csatornák megfeleljenek a (2) bekezdés a–d) pontjának. (4) A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési társaságok, az alapkezelő társaságok és a letétkezelők munkavállalói általi, az (1) bekezdésben és a (3) bekezdésben említett bejelentések ne minősüljenek a szerződésben vagy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt titoktartási kötelezettség megsértésének, és semmilyen módon ne írják elő a bejelentő személy felelősségét a bejelentésre vonatkozóan. (5) A tagállamok megkövetelik az alapkezelő társaságoktól, a befektetési társaságoktól és a letétkezelőktől, hogy azok rendelkezzenek a megfelelő eljárásokkal, amelyek révén munkavállalóik egy kifejezetten e célra szolgáló, független és önálló csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket. 99e. cikk (1) Az illetékes hatóságoknak évente összesített adatokat kell az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk a 99. cikknek megfelelően kiszabott minden szankcióról és intézkedésről. Az ESMA ezeket az adatokat éves jelentésben közzéteszi. (2) Ha az illetékes hatóság közigazgatási szankciót vagy intézkedést tesz közzé, akkor azzal egyidejűleg az ESMA-t is értesítenie kell az adott közigazgatási szankcióról vagy intézkedésről. Amennyiben a közzétett szankció vagy intézkedés egy alapkezelő társaságra vagy befektetési társaságra vonatkozik, az ESMA az alapkezelő társaságoknak a 6. cikk (1) bekezdése szerint közzétett jegyzékében hivatkozást illeszt be a közzétett szankcióra vagy intézkedésre vonatkozóan. (3) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásakor alkalmazandó eljárások és formai követelmények meghatározása céljából. Az ESMA legkésőbb 2015. szeptember 18-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására. (26) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).”" |
18. |
Az irányelv az alábbi cikkel egészül ki: „104a. cikk (1) A tagállamoknak a személyes adatok ezen irányelv alapján történő feldolgozása során a 95/46/EK irányelvet kell alkalmazniuk. (2) A személyes adatoknak az ESMA által ezen irányelv alapján végzett feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) alkalmazandó. (27) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).”" |
19. |
A 14. cikk (2) bekezdésében, a 43. cikk (5) bekezdésében, az 51. cikk (4) bekezdésében, a 60. cikk (6) bekezdésében, a 61. cikk (3) bekezdésében, a 62. cikk (4) bekezdésében, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 75. cikk (4) bekezdésében, a 78. cikk (7) bekezdésében, a 81. cikk (2) bekezdésében, a 95. cikk (1) bekezdésében és a 111. cikkben az „a 112. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban és a 112a. és 112b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel,” szöveg helyébe, illetve a 12. cikk (3) bekezdésében az „a 112. cikk (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban és a 112a. és 112b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel,” szöveg helyébe az „a 112a. cikkel összhangban” szöveg lép. |
20. |
Az 50a. cikkben „a 112a. cikk szerinti és a 112b. és 112c. cikk feltételeinek megfelelő,” szöveg helyébe „a 112a. cikkel összhangban” szöveg lép. |
21. |
Az 52. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében a „112. cikk (1) bekezdésében” szöveg helyébe a „112. cikkben” szöveg lép. |
22. |
A 112. cikk helyébe a következő szöveg lép: „112. cikk A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal (28) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. (28) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).”" |
23. |
A 112a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „112a. cikk (1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. (2) A Bizottságnak a 12., a 14., a 43., a 60., a 61., a 62., a 64., a 75., a 78., a 81., a 95. és a 111. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. január 4-től kezdődő hatállyal. A Bizottságnak a 26b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottságnak az 50a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. július 21-től kezdődő hatállyal. A Bizottságnak az 51. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2013. június 20-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időtartamok lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkekben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról. (5) A 12., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkek értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.” |
24. |
A 112b. cikket el kell hagyni. |
25. |
Az I. melléklet A listájának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2016. március 18-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok az első albekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket 2016. március 18-tól alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
M. SCHULZ
a Tanács részéről
az elnök
S. GOZI
(1) HL C 96., 2013.4.4., 18. o.
(2) Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(4) A Bizottság 2009. április 30-i 2009/384/EK ajánlása a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
(8) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(14) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(16) HL C 100., 2013.4.6., 12. o.