Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-290/05. sz., Friedrich Weber kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. december 11-én hozott végzése ellen Friedrich Weber által 2007. február 13-án benyújtott fellebbezés

(C-107/07. P sz. ügy)

(2007/C 95/49)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Friedrich Weber (képviselő: W. Declair ügyvéd)

Másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a következőkkel indokolja az Elsőfokú Bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezését.

A kereseti kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítása az Elsőfokú Bíróság által azért volt jogellenes, mert e kérelem alapján az Elsőfokú Bíróságnak bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítására kellett volna köteleznie az eljárásban résztvevő másik felet. Az Európai Közösségek Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint az Elsőfokú Bíróság ilyen utasítási jogkörrel nem rendelkezik. Továbbá a megtámadott határozat szerint a fellebbező fél módosított kérelmét nem lehetett úgy értelmezni, hogy ez a kérelem hallgatólagosan az eljárásban résztvevő másik fél megtámadott határozatának megsemmisítésére irányul. Ez a következtetés nem fogadható el, a fellebbező módosított kérelme nemcsak hallgatólagosan, hanem kifejezetten az eljárásban résztvevő másik fél megtámadott határozatának megsemmisítésére irányul. A fellebbező módosított kérelme a bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló részében elfogadható. Ezért jogellenes a keresetet összességében elfogadhatatlannak minősíteni.

Az Elsőfokú Bíróság megtámadott határozatában kifejti, hogy a keresetlevél „a közjogi műsorszolgáltató szervezetekkel és más állami intézményekkel szembeni vádaskodást tartalmaz”. A fellebbező állításainak ilyen minősítése elfogadhatatlan módon diszkreditálja a fellebbező által előadott tényállást. A kereseti kérelem „vádaskodáskénti ”lekicsinylő minősítése azt bizonyítja, hogy az Elsőfokú Bíróság a kifogások rendkívüli jelentőségét és a közösségi jog ezzel összefüggő megsértését nem vizsgálta arra nézve, hogy azok a kereseti kérelem megalapozottsága szempontjából mennyiben bírnak jelentőséggel. Az Elsőfokú Bíróság ezzel figyelmen kívül hagyta a meghallgatáshoz való jogot. A fellebbező tartózkodóan megfogalmazott előadása értékelésének ez a módja az elfogulatlanság hiányának gyanúját és a tisztességes eljárással kapcsolatos kétségeket is megalapozza.

A megtámadott határozat sérti az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés elveit. Figyelmen kívül hagyja a Közösségnek a demokrácia és a jogállamiság fejlesztésére és megerősítésére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányuló kinyilvánított akaratát. Az Elsőfokú Bíróság végzése azt is figyelmen kívül hagyja, hogy milyen jelentőséggel bír a nyilvánosság elve akkor, amikor a Közösség hitet tesz a demokrácia mellett, és kinyilvánítja ezzel kapcsolatos akaratát. Az Elsőfokú Bíróság elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy az alperes határozata összeegyeztethető-e a Közösség céljaival. Így a megtámadott határozat a hatályos közösségi jogba ütközik.

A fellebbező szerint nem igaz, hogy a kérelem azon része, amely a vitatott bizottsági dokumentumhoz való hozzáférés jogára vonatkozik, maradéktalanul elintézést nyert. Az alperes az Elsőfokú Bíróság előtt megerősítette ugyan az egyik folyóiratban közzétett bizottsági levél hitelességét, a fellebbező azonban egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az eljárásban résztvevő másik fél általi megerősítés nem jelenti a kereset érdemi elintézését. Indokolásként különösen arra hivatkozik, hogy a kérdéses folyóirat nem az eljárásban résztvevő másik fél hivatalos közleményeinek közzétételére szolgáló fórum.

Mindezen okok miatt az Elsőfokú Bíróság megtámadott határozatát hatályon kívül kell helyezni.

(1)  HL C 331., 42. o.