52019SC0941

EUROPEAN COMMISSION

Brussels, 20.11.2019

SWD(2019) 941 final

COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT

Accompanying the documents

Recommendation for a Council Decision establishing that no effective action has been taken by Hungary in response to the Council Recommendation of 14 June 2019

Recommendation for a Council Recommendation with a view to correcting the significant observed deviation from the adjustment path toward the medium-term budgetary objective in Hungary

{COM(2019) 921 final}
{COM(2019) 922 final}

COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT

Accompanying the documents

1.Introduction

Since 2013, Hungary has been subject to the preventive arm of the Stability and Growth Pact, which requires sufficient progress towards the medium-term budgetary objective. Hungary’s general government debt remains above 60% of GDP and it is expected to diminish at a satisfactory pace in line with the debt-reduction benchmark.

On 22 June 2018, the Council decided in accordance with Article 121(4) of the Treaty on the Functioning of the European Union ("TFEU") that a significant observed deviation from the medium-term budgetary objective occurred in Hungary in 2017. In view of the established significant deviation, the Council on 22 June 2018 issued a recommendation for Hungary to take the necessary measures to ensure that the nominal growth rate of net primary government expenditure 1 does not exceed 2.8% in 2018, corresponding to an annual structural adjustment of 1.0% of GDP 2 .

On 4 December 2018, the Council found that Hungary had not taken effective action in response to the 22 June 2018 recommendation and issued a revised recommendation. In the revised recommendation the Council asked Hungary to take the necessary measures to ensure that the nominal growth rate of net primary government expenditure does not exceed 3.3% in 2019, corresponding to an annual structural adjustment of 1.0% of GDP 3 . It recommended Hungary to use any windfall gains for reducing its deficit, while budgetary consolidation measures should ensure a lasting improvement in the general government structural balance in a growth-friendly manner. The Council established a deadline of 15 April 2019 for Hungary to report on the action taken in response to the recommendation. The Hungarian authorities submitted their report on action taken in response to Council recommendation (hereafter: "the report") on 15 April 2019. Moreover, on 20 March 2019, the Commission undertook an enhanced surveillance mission in Hungary for the purpose of on-site monitoring under the Article -11(2) of Council Regulation (EC) No 1466/97 and subsequently reported to the Council on 5 June 2019 and made its findings public. On 14 June 2019, the Council adopted a decision establishing that no effective action was taken by Hungary in response to the Council Recommendation of 4 December 2018.

Moreover, on 14 June 2019 the Council decided in accordance with Article 121(4) TFEU that an observed significant deviation from the adjustment path towards the medium-term budgetary objective occurred in Hungary in 2018. In view of the established significant deviation, the Council on 14 June 2019 issued a recommendation for Hungary to take the necessary measures to ensure that the nominal growth rate of net primary government expenditure does not exceed 3.3% in 2019 and 4.7% in 2020, corresponding to an annual structural adjustment of 1% of GDP in 2019 and 0.75% of GDP in 2020. The recommended effort for 2020 was deemed appropriate, contingent on compliance with the requested adjustment in 2019. It also recommended Hungary to use any windfall gains for deficit reduction, while budgetary consolidation measures should ensure a lasting improvement in the general government structural balance in a growth-friendly manner. The Council established a deadline of 15 October 2019 for Hungary to report on action taken in response to the recommendation.

On 9 July 2019, the Council addressed recommendations to Hungary within the context of the European Semester. In the area of public finances, the Council recommended that Hungary ensure compliance with the Council Recommendation of 14 June 2019 with a view to correct the significant deviation from the adjustment path toward the medium-term budgetary objective.

The Hungarian authorities delivered their report on action taken in response to that Council Recommendation (hereafter: "the report") on 15 October 2019. Moreover, on 26 September 2019 the Commission undertook an enhanced surveillance mission in Hungary for the purpose of on-site monitoring under the Article -11(2) of Regulation (EC) No 1466/97. The findings of the enhanced fiscal surveillance mission were subsequently made public.

Section 2 of this document presents macroeconomic developments and outlook in 2019-20. Sections 3 presents fiscal developments in 2019 and updated budgetary projections for 2020. Section 4 assesses compliance with the Council Recommendation of 14 June 2019, while Section 5 proposes a new adjustment path for 2020. Section 6 concludes.

2.Macroeconomic developments and outlook 2018-2019

GDP growth in 2018 was revised by the Hungarian Central Statistical Office to 5.1% up from 4.9%. Strong growth persisted in the first half of 2019 as domestic tailwinds in construction and the automotive industry managed to offset the adverse impact of the global slowdown. However, these temporary factors are set to fade by the end of 2019 and GDP growth is expected to drop from 4.6% in 2019 to 2.8% in 2020. Slower economic growth is set to limit further employment gains while a less tight labour market is also forecast to reduce real wage growth. Consequently, household consumption growth is projected to slow in 2020. Investment growth is forecast to slow on account of a drop in public investments. Export growth is set to remain modest, in line with sluggish growth on main export markets. The current account slipped into a deficit in 2018 which is projected to widen in 2019, but then narrow in 2020 thanks to slowing import demand.

Inflation is projected to decrease due to cooling domestic demand and wage growth, as well as lower imported inflation. The Harmonised Index of Consumer Prices inflation is forecast at 3.4% in 2019 and 3.1% in 2020. Rising construction costs have fed into the GDP deflator, which is forecast to rise by 4.2% in 2019. Easing capacity constraints in construction are expected to slow the rise of prices, and this will contribute to a slowdown of the GDP deflator in 2020 to 3.7%.

The Commission GDP growth forecast for 2019 and 2020 was revised up since spring 2019, on the back of data revisions, and higher-than-projected GDP growth in the first half of 2019. In particular, investment and net export projections were increased. When assessing the level of nominal GDP and household consumption in 2020, the latest Commission forecast is broadly similar to the authorities’ assessment in the 2019 Convergence Programme, whose macroeconomic scenario also provided the basis for the 2020 budget. This is the result of statistical revisions in 2018 and more favourable developments in 2019, but lower expected growth rates in 2020 than the authorities’ projections. For compensation of employees the authorities’ projections remain more favourable than the Commission forecast.

Based on the Commission 2019 spring forecast and the commonly agreed methodology for calculating the cyclical position of the economy, the positive output gap is projected to become wider in 2019 and to narrow in 2020.

Table 1: Macroeconomic developments and forecast

3.Fiscal developments and outlook 2018-2019

On 26 September 2019, the Commission undertook an enhanced surveillance mission in Hungary for the purpose of on-site monitoring under Article -11(2) of Council Regulation (EC) No 1466/97. After having transmitted its provisional findings to the Hungarian authorities for comments, the Commission reported its findings to the Council on 20 November 2019 and made its findings public. The Commission report finds that, despite a better carry-over from 2018 and higher than expected nominal growth in the first two quarters of 2019, the Hungarian authorities continue to target a headline deficit of 1.8% of GDP in 2019 that had been approved with the 2019 budget in July 2018 and confirmed in the 2019 Convergence Programme. That policy implies an improvement in the underlying structural deficit in 2019 which, however, is far from the adjustment required by the Council recommendation.

The mission also finds that the government's target for 2020 is a headline deficit of 1.0% in ESA (accrual) terms, the same as announced in the 2020 budget adopted on 12 July 2019, and 0.5% of GDP better than the target of 1.5% of GDP included in the 2019 Convergence Programme. The improvement builds on expected strong growth, improvement in tax collection and contained expenditure growth. However, some revenue measures that underpin the 2020 deficit target remain to be specified. That policy implies an improvement in the underlying structural deficit in 2020 which is above the adjustment required by the Council recommendation.

Updated budgetary projections for 2019 and 2020 and reported action

In their report on action taken, the authorities maintain the general government deficit target from the 2019 Convergence programme of 1.8% of GDP in 2019. This is despite the more favourable macroeconomic and fiscal developments so far in 2019. For 2020, the authorities confirmed the target of a headline deficit of 1.0% of GDP, in line with the 2020 budget, and 0.5% of GDP better than the target included in the 2019 Convergence Report. As a result, the budget is planned to reach a deficit of 0.7% of GDP in 2021 and 0.4% of GDP in 2022 and a balanced position in 2023.

The report highlights that the unchanged 2019 deficit target is accompanied by changes in the revenue and expenditure sides of the budget. Compared to the 2019 Convergence Programme, the authorities expect higher tax revenues, partly compensated by reduced financing from EU funds by 0.3% of GDP on EU-funded projects due to financial corrections related to projects completed in 2017 and 2018. However, the deficit-improvement resulting from these developments is expected to be fully absorbed by extra spending. In particular, higher expenditure is expected in relation to nationally-financed investment, the extension of the housing subsidies and measures included in the Family Protection Action Plan (known also as the ‘demography programme’ 4 ), in particular the pre-natal baby support and the car purchase subsidy). Higher expenditure is also linked to pensions, due to the payment of the pension supplement and pension premium following higher inflation and economic growth than anticipated by the government.

The report recalls the high reserve (1% of GDP) included in the 2020 deficit target, which is aimed at managing external risks and which could be used only if the deficit target is to be met. The report lists the expansionary fiscal measures contained in the “Economic Protection Action Plan” that the government adopted on 30 May 2019, which the government expects to support dynamic growth in the years to come and thereby to ensure a high level of revenues. The report also recalls that the key priority of the 2020 budget is to support demographic developments through the expansionary ‘demography programme’. On the consolidation side, the report refers to efforts aimed at enhancing collection efficiency undertaken in the past, most notably the introduction of the online invoicing system as of July 2018 as well as initiatives at international level to fight aggressive tax planning and the changes implemented by the authorities following the EU Anti Avoidance Tax Directive. These measures also contributed to the reduction in the estimated VAT gap (from 21% in 2013 to 9% in 2018). For 2020, according to the report, tax compliance measures are currently under development, in line with the authorities' plan to boost competitiveness, aimed at simplifying administrative tax obligations, increase the efficiency of tax collection and extend the use of electronic means of payment. A timeline for these measures is missing. Finally, the report recalls the measures introduced in recent years to reduce labour taxation, improve tax collection and simplifying the tax system. Among these, the reduction in employer’s social security contribution rate, the introduction of simplified tax schemes (Kata and Kiva), and additional simplifications in the taxation system for SMEs.

Contrary to what was required by the Council recommendation, the report does not contain any fiscal projection, neither of aggregates nor of individual budgetary items or categories. Moreover, the authorities do not quantify the budgetary impact of the discretionary measures and spending programmes listed in the report. Table 2 presents those measures listed in the report with their estimated impact coming from subsequent exchanges with the authorities and the 2019 Convergence Programme.

Table 2: Discretionary revenue measures included in the Commission 2019 autumn forecast (fiscal impact in % of GDP)

Table 3: Discretionary fiscal measures listed in the report (fiscal impact in % of GDP)

Based on the Commission autumn 2019 forecast, the general government deficit is projected to decrease to 1.8% of GDP in 2019. This is in line with the authorities’ budgetary target. Tax revenues remain buoyant, on the back of favourable macroeconomic developments. The increase remains, however, below nominal GDP growth, partly due to a 2 percentage point cut in employers’ social security contributions. Despite a financial correction of 0.3% of GDP, the absorption of EU funds is also expected to increase compared to 2018, reaching its peak over the current Multiannual Financial Framework. The only factor contributing to the deficit’s reduction is the moderate increase in total current expenditure compared to GDP, taking also into account the full use of free reserves in the budget. Interest expenditure is expected to remain stable as a share of GDP, due to the high premium offered by new retail bonds launched in June 2019. The deficit-reducing contribution of current spending is only partly offset by an increase in capital expenditure resulting from the implementation of the programme to develop villages, the take-up of the pre-natal loan under the ‘demography programme’ and to higher-than-foreseen national co-payments to EU funded projects.

The general government deficit is projected by the Commission 2019 autumn forecast to decrease in 2020 to 1% of GDP, in line with the authorities’ budgetary target. The level of EU funds absorption is assumed to decline by 0.5% of GDP. Tax revenues are expected to continue increasing but at a lower rate compared to the previous year, as the economy is expected to slow and following the measures included in the Economy Protection Action Plan, in particular the further cut of employers’ social security contributions by 2 percentage points. Except for interest spending, current expenditure growth is expected to remain moderate, thus contributing to the deficit reduction. The drop in capital expenditure (by 1% of GDP), following also a lower absorption of EU funds, is only partly offset by higher capital transfers due to the increasing take-up of the ‘demography programme’. These projections assume almost the full use of the substantially high level of free reserves (1% of GDP) foreseen in the budget.

As a consequence of the fiscal developments described above, according to the Commission autumn 2019 forecast, the structural deficit is estimated to improve from 3.8% of GDP in 2018 to 3.3% in 2019. The net impact of one-off measures amounted to -0.2% of GDP, consisting of a deficit-improving effect of assets sales of 0.1% GDP and a deficit-increasing one-effect of 0.3% of GDP related to a correction of EU funding. In 2020, the structural deficit is estimated to improve to 2.1% (see Table 4).

A positive risk to the 2020 budget balance forecast comes from possibly higher revenues, in case some of the currently unspecified revenue measures are adopted in time. On the other hand, higher expenditure could materialize in relation to public investments and the measures in the ‘demography programme’, whose take-up was higher than expected in 2019.

The composition of the budget and its adjustments in nominal and structural terms are presented in Table 4.

General government debt developments

In 2018, the general government debt-to-GDP ratio reached 70.2%. The general government debt-to-GDP ratio is projected by the Commission to further decrease to 68.2% in 2019 and 66.7% in 2020, thanks to the improving budgetary position and the projected high nominal GDP growth.

In 2018, Hungary complied with the debt rule as the government debt-to-GDP ratio remained below the debt-reduction benchmark. A similar conclusion is reached for 2019 and 2020 on the basis of the Commission 2019 autumn forecast.

Table 4: Composition of the budgetary adjustment

Table 5: Debt developments

4.Compliance with the Council Recommendation of 14 June 2019

On 14 June 2019, the Council recommended Hungary to take the necessary measures to ensure that the nominal growth rate of net primary government expenditure does not exceed 3.3% in 2019 and 4.7% in 2020, corresponding to an annual structural adjustment of 1% of GDP in 2019 and 0.75% of GDP in 2020. The recommended effort for 2020 was deemed appropriate, contingent on compliance with the requested adjustment in 2019.

In 2019, based on the Commission 2019 autumn forecast, both pillars point to a risk of a deviation from those requirements. The nominal growth rate of net primary government expenditure is projected to be well above the recommended reference rate in 2019 (deviation of 1.3% of GDP). The structural balance is estimated to improve by 0.5% of GDP, to -3.3% of GDP, falling short of the recommended adjustment (deviation of 0.5% of GDP). The expenditure benchmark is negatively impacted by the use of a lower GDP deflator underlying that indicator compared to current estimates. Also the smoothing of nationally financed investment impacts marginally and negatively the reading of the expenditure benchmark. The structural balance, in turn, is positively impacted by the higher potential growth estimate underlying that indicator but negatively impacted by revenue shortfalls. Taking into account these factors, the overall assessment confirms that both indicators point to a risk of a deviation in 2019 from the requirements of the Council Recommendation of 14 June 2019.

In 2020, based on the Commission 2019 autumn forecast, the nominal growth rate of net primary government expenditure is expected to exceed the applicable expenditure benchmark of 4.7%, leading to a deviation of 1% of GDP from the requirement set in the Council Recommendation for 2020. On the contrary, the structural balance is expected to improve by 1.2% of GDP, reaching a deficit of 2.1% of GDP. This improvement is above the effort of 0.75% of GDP recommended by the Council by 0.4% of GDP (Table 6). Therefore, the expenditure benchmark points to a risk of a deviation from the required adjustment while the structural balance points to compliance, with a relatively large discrepancy. Public investment has been steadily increasing in recent years to reach a level of 6.4% of GDP in 2019, by far the highest in the EU. In this context, the planned reduction in 2020 is seen as a longer lasting normalization of the public investment rate. While the reduction in investment is fully reflected in the change of the structural balance, the smoothened profile of investment in the expenditure benchmark results in an overly negative indication of the fiscal effort given by the expenditure benchmark. The expenditure benchmark is also negatively impacted by the use of a lower GDP deflator compared to current estimates. When taking into account these factors, the expenditure benchmark would point to compliance with the requirement. At the same time, the structural balance is positively influenced by a higher point estimate of potential GDP growth (3.9%) underlying its calculation compared to the medium-term average (3.0%) underlying the expenditure benchmark. Taking into account these considerations, the overall assessment concludes that Hungary would deliver the recommended adjustment in 2020.

Table 6: Compliance with the Medium-Term Budgetary Objectiveor the required adjustment towards it

5.Proposed adjustment path to the medium-term budgetary objective and required fiscal effort

Based on the Commission 2019 autumn forecast, Hungary’s structural balance is estimated to improve from -3.8% of GDP in 2018 to -3.3% of GDP in 2019 and -2.1% in 2020, approaching albeit still far away from its medium-term budgetary objective. Hungary is projected to remain in good economic times, as its projected output gap of +2.5% in 2020 well exceeds +1.5% of potential GDP. In addition, in 2020, real GDP growth (at 2.8%) is forecast to be lower than the growth potential (at 3.9%). Finally, the general government debt is set to remain above the 60%-of-GDP threshold. The required structural effort prescribed by Regulation (EC) No 1466/97 and the matrix 5 of requirements, which factors in the prevailing economic circumstances and sustainability concerns, amounts to 0.75% of GDP in 2020. That fiscal effort seems appropriate, in light of the overall macro-fiscal developments against the backdrop of the expected deceleration of economic activity in the next years as cyclical factors, which have been supporting growth in recent years, are expected to gradually wear off.

The Commission 2019 autumn forecast expects Hungary’s structural deficit to improve by 1.2% of GDP in 2020, while the expenditure benchmark points to a deviation from the requirement. Taking into account the factors influencing both the structural balance and the expenditure benchmark, a structural improvement of 0.75% of GDP in 2020 does not translate into the need to adopt additional structural measures in 2020 compared to the current baseline in the Commission 2019 autumn forecast. Based on current projections, the budget for 2020 adopted by the Hungarian government is expected to deliver the required effort.

Based on the Commission forecast, the above-mentioned 0.75% of GDP structural adjustment in 2020 is consistent with a nominal growth rate of net primary government expenditure of 4.7% of GDP.

6.Conclusion

In the report on action taken in response to the recommendation, the authorities retain their initial general government deficit target of 1.8% of GDP for 2019. At the same time, for 2020 the authorities plan to reach a deficit, of 1% of GDP, which is lower compared to the target of 1.5% of GDP set in the 2019 Convergence Programme.

The Commission 2019 autumn forecast projects a general government deficit for 2019 and 2020 in line with the authorities’ current target. This implies an improvement of both the headline and structural balance in both years. However, while in 2019, based on the Commission 2019 autumn forecast, both the expenditure benchmark and the structural balance pillars point to a deviation from the fiscal effort recommended by the Council, for 2020, the overall assessment concludes that Hungary would deliver the recommended adjustment. Overall, Hungary has not delivered the recommended improvement in the structural balance, nor has it contained net primary government expenditure as requested by the Council in June.

In light of an insufficient response to the Council Recommendation of 14 June 2019 overall, it is appropriate to address to Hungary a revised recommendation. A revised recommendation to improve Hungary's structural balance by 0.75% of GDP in 2020 relative to 2019 would put Hungary on an appropriate adjustment path towards the medium-term budgetary objective . Such an improvement is consistent with a nominal growth rate of net primary government expenditure not exceeding 4.7% of GDP in 2020.

(1) Net primary government expenditure is comprised of total government expenditure excluding interest expenditure, expenditure on Union programmes fully matched by Union funds revenue and non-discretionary changes in unemployment benefit expenditure. Nationally financed gross fixed capital formation is smoothed over a four-year period. Discretionary revenue measures or revenue increases mandated by law are factored in. One-off measures on both the revenue and expenditure sides are netted out.

(2) Council Recommendation of 22 June 2018 with a view to correcting the significant observed deviation from the adjustment path toward the medium-term budgetary objective in Hungary (OJ C 223, 27.6.2018, p. 1).

(3) Council Recommendation of 4 December 2018 with a view to correcting the significant observed deviation from the adjustment path toward the medium-term budgetary objective in Hungary (OJ C 460, 21.12.2018, p. 4-5).

(4) The ‘demography programme’ includes measures such as expanded house purchase subsidies; a subsidised pre-natal loan for young women, which is partly convertible to a capital grant after the birth of a second additional child after taking the loan, and fully convertible after the third additional child; a car purchase subsidy for large families; the increase of places in nurseries; and the exemption of women with four or more children from personal income tax.

(5) “Commonly agreed position on Flexibility within the SGP”, formally endorsed by ECOFIN Council on 12 February 2016, available at: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14345-2015-INIT/en/pdf

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.11.20.

SWD(2019) 941 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

amely a következő dokumentumot kíséri

Ajánlás – A Tanács határozata a 2019. június 14-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról

Ajánlás – A Tanács ajánlása Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról

{COM(2019) 921 final}
{COM(2019) 922 final}

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

amely a következő dokumentumot kíséri

Ajánlás – A Tanács határozata a 2019. június 14-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról

Ajánlás – A Tanács ajánlása Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról

1.Bevezetés

Magyarország 2013 óta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, amely előírja, hogy megfelelő előrelépést kell tenni a középtávú költségvetési cél felé. Magyarország államadóssága továbbra is meghaladja a GDP 60 %-át, és várhatóan az adósságcsökkentési referenciaértéknek megfelelően kielégítő ütemben csökken.

2018. június 22-én a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 121. cikkének (4) bekezdése szerint megállapította, hogy Magyarországon 2017-ben a középtávú költségvetési céltól való jelentős, megfigyelhető eltérés következett be. A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2018. június 22-én ajánlást adott ki Magyarország számára arról, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások 1 nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1,0 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg 2 .

2018. december 4-én a Tanács megállapította, hogy Magyarország a 2018. június 22-i ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket, és módosított ajánlást adott ki. A módosított ajánlásban a Tanács felkérte Magyarországot, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 1,0 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg 3 . Magyarország azt az ajánlást kapta, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács 2019. április 15-i határidőt tűzött ki Magyarország számára, hogy jelentést tegyen az említett ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. A magyar hatóságok 2019. április 15-én benyújtották a tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről szóló jelentést (a továbbiakban: a jelentés). Emellett a Bizottság 2019. március 20-án az 1466/97/EK tanácsi rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából megerősített felügyeleti látogatást tett Magyarországon, majd ezt követően 2019. június 5-én jelentésben számolt be a Tanácsnak a látogatásról, és megállapításait nyilvánosságra hozta. A Tanács 2019. június 14-én határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy Magyarország a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket.

A Tanács emellett 2019. június 14-én az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Magyarországon 2018-ban a középtávú költségvetési céltól való jelentős, megfigyelhető eltérés következett be. A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2019. június 14-én ajánlást adott ki Magyarország számára arról, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, 2020-ban pedig a 4,7 %-ot, ami 2019-ben a GDP 1 %-át, 2020-ban pedig 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A 2020-ra ajánlott intézkedéseket – feltéve, hogy 2019-ben teljesül a kért kiigazítás – a Tanács megfelelőnek találta. Magyarország továbbá azt az ajánlást kapta, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács 2019. október 15-ét tűzte ki határidőként arra, hogy Magyarország jelentésben számoljon be az ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

2019. július 9-én a Tanács az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Magyarországhoz. Az államháztartást illetően a Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy biztosítsa a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásnak való megfelelést a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés megszüntetése céljából.

A magyar hatóságok 2019. október 15-én benyújtották a tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről szóló jelentésüket (a továbbiakban: a jelentés). Emellett a Bizottság 2019. szeptember 26-án az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából megerősített felügyeleti látogatást tett Magyarországon. A megerősített költségvetési felügyeleti látogatás megállapításait a látogatást követően nyilvánosságra hozták.

E dokumentum 2. szakasza a 2019–2020. évi makrogazdasági fejleményeket és kilátásokat ismerteti. A 3. szakasz bemutatja a 2019. évi költségvetési fejleményeket és a 2020-ra vonatkozó aktualizált költségvetési előrejelzéseket. A 4. szakasz értékeli a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásnak való megfelelést, az 5. szakasz pedig javaslatot tesz a 2020-ban követendő új kiigazítási pályára vonatkozóan. A 6. szakasz a következtetéseket tartalmazza.

2.Makrogazdasági fejlemények és előrejelzések (2018-2019)

A 2018. évi GDP-növekedést a Központi Statisztikai Hivatal 4,9 %-ról 5,1 %-ra módosította. 2019 első felében erős volt a növekedés, mivel az építőiparból és az autóiparból induló kedvező hazai tényezők ellensúlyozni tudták a globális lassulás kedvezőtlen hatását. Mindazonáltal ezek az átmeneti tényezők 2019 végére várhatóan gyengülnek, és az előrejelzés szerint a GDP-növekedés a 2019. évi 4,6 %-ról 2020-ban 2,8 %-ra esik vissza. A visszafogottabb gazdasági növekedés várhatóan korlátozza a foglalkoztatás további bővülését, és az előrejelzés szerint a kevésbé szűk munkaerőpiac csökkenti a reálbér-növekedést is. Következésképpen a háztartási fogyasztás bővülése az előrejelzések szerint 2020-ban lassul. A beruházásnövekedés az állami beruházások visszaesése nyomán várhatóan lassul. Az export növekedése mérsékelt marad, ami a fő exportpiacok lanyhuló növekedésével magyarázható. A folyó fizetési mérleg 2018-ban hiányba fordult át, ami az előrejelzés szerint 2019-ben tovább nő, majd 2020-ban az importkereslet lassulásának köszönhetően szűkülni kezd.

Az infláció a belső kereslet és a béremelkedés megtorpanása, valamint az alacsonyabb importált infláció miatt várhatóan csökken. Az előrejelzés szerint a HICP-infláció (harmonizált fogyasztói árindex) 2019-ben 3,4 %, 2020-ban pedig 3,1 % lesz. Az emelkedő építési költségek beépültek a GDP-deflátorba, amely 2019-ben várhatóan 4,2 %-kal emelkedik. Az építőipari kapacitáskorlátok enyhülése miatt várhatóan lassul az áremelkedés, ami hozzájárul ahhoz, hogy a GDP-deflátor 2020-ban 3,7 %-ra csökkenjen.

A Bizottság az adatrevíziók következtében, valamint amiatt, hogy 2019 első felében a vártnál magasabb volt a GDP-növekedés, 2019 tavaszához képest felfelé módosította a 2019-re és 2020-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését. Mindenekelőtt a beruházásokra és a nettó exportra vonatkozó előrejelzések lettek magasabbak. A nominális GDP és a háztartási fogyasztás 2020. évi szintjét vizsgálva megállapítható, hogy a Bizottság legfrissebb előrejelzése nagyjából hasonló a hatóságok által a 2019. évi konvergenciaprogramba foglalt értékeléshez; a konvergenciaprogramhoz használt makrogazdasági forgatókönyv jelentette az alapját a 2020. évi költségvetésnek is. Ez a 2018-as statisztikai revíziók, valamint a 2019-ben bekövetkezett kedvezőbb fejlemények, ugyanakkor a hatóságok előrejelzésénél alacsonyabbra becsült 2020. évi növekedési ráták eredménye. Ami a munkavállalói jövedelmeket illeti, a hatóságok előrejelzései továbbra is kedvezőbbek, mint a Bizottság előrejelzése.

A Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése és a gazdaság ciklikus pozíciójának kiszámításához használt közös módszertan alapján a pozitív kibocsátási rés 2019-ben várhatóan szélesedik, majd 2020-ban szűkül.

1. táblázat: Makrogazdasági fejlemények és előrejelzés

3.A költségvetés alakulása és kilátások 2018–2019-ben

A Bizottság 2019. szeptember 26-án az 1466/97/EK tanácsi rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából megerősített felügyeleti látogatást tett Magyarországon. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a magyar hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2019. november 20-án jelentésben számolt be a Tanácsnak, és a megállapításokat nyilvánosságra hozta. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy a 2018-ból áthúzódó kedvező hatások, és a 2019 első két negyedévében bekövetkezett, a vártnál magasabb nominális növekedés ellenére a magyar hatóságok 2019-re vonatkozó célkitűzése továbbra is a GDP 1,8 %-ának megfelelő államháztartási hiány, amelyet a 2019. évi költségvetés keretében 2018 júliusában hagytak jóvá és a 2019. évi konvergenciaprogramban megerősítettek. Ez a politika a mögöttes strukturális hiány 2019. évi javulását feltételezi, amely azonban messze elmarad a tanácsi ajánlásban előírt kiigazítástól.

A látogatás során azt is megállapították, hogy a kormány 2020-ra vonatkozó államháztartási hiánycélja az ESA szerint (eredményszemlélet alapján) számítva 1,0 %, ami megegyezik a 2019. július 12-én elfogadott 2020. évi költségvetésben szereplővel, és a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben meghaladja a 2019. évi konvergenciaprogramban meghatározott, GDP-arányosan 1,5 %-os hiánycélt. A javulás a várt erős növekedést, az adóbehajtás javulását és a visszafogott kiadásnövekedést tükrözi. A 2020. évi hiánycélt alátámasztó bevételi intézkedések némelyikét még pontosítani kell. Ez a politika a mögöttes strukturális hiány 2020-as javulását feltételezi, amely meghaladja a tanácsi ajánlásban előírt kiigazítást.

2019-re és 2020-ra vonatkozó aktualizált költségvetési előrejelzések és bejelentett intézkedések

A megtett intézkedésekről szóló jelentésükben a magyar hatóságok fenntartják a 2019. évi államháztartási hiányra vonatkozóan a 2019. évi konvergenciaprogramban kitűzött, a GDP 1,8 %-ának megfelelő célt, annak ellenére, hogy 2019-ben eddig kedvező makrogazdasági és költségvetési fejlemények következtek be. A hatóságok 2020 vonatkozásában megerősítették a GDP 1,0 %-ának megfelelő államháztartási hiánycélt, amely összhangban van a 2020. évi költségvetéssel, és a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben meghaladja a 2019. évi konvergenciajelentésben foglalt célt. Következésképpen a költségvetés a tervek szerint 2021-ben a GDP 0,7 %-ának, majd 2022-ben 0,4 %-ának megfelelő mértékű hiányt mutat fel, 2023-ban pedig kiegyensúlyozott pozícióba kerül.

A jelentés rámutat arra, hogy a változatlan 2019. évi hiánycélhoz a költségvetés bevételi és kiadási oldalának változása kapcsolódik. A 2019. évi konvergenciaprogramhoz képest a hatóságok magasabb adóbevételekkel számolnak, ezt azonban részben ellensúlyozza, hogy a 2017-ben és 2018-ban lezárt projektekhez kapcsolódó pénzügyi korrekciók miatt az uniós finanszírozású projektek a GDP 0,3 %-át kitevő mértékben csökkentett támogatást kapnak az uniós alapokból. Mindazonáltal e tételek hiánycsökkentő hatását várhatóan teljes mértékben eltüntetik a többletkiadások. Mindenekelőtt magasabb kiadásokkal kell számolni a nemzeti finanszírozású beruházásokkal összefüggésben, a lakhatási támogatások, valamint a családvédelmi akciótervbe (vagy demográfiai programba 4 ) foglalt intézkedések kiterjesztése miatt, különösen ami a babaváró támogatást és az autóvásárlási támogatást illeti. Magasabb kiadások kapcsolódnak a nyugdíjakhoz is, a nyugdíj-kiegészítések, továbbá a magasabb infláció és a kormány által vártnál jobb gazdasági növekedés nyomán biztosított nyugdíjprémiumok kifizetéséből eredően.

A jelentés emlékeztet a 2020. évi hiánycélba foglalt jelentős tartalékra (a GDP 1 %-a), melynek célja a külső kockázatok kezelése, és amely csak a hiánycél várható teljesülése esetén használható fel. A jelentés felsorolja a kormány által 2019. május 30-án elfogadott „gazdaságvédelmi akciótervben” szereplő expanzív költségvetési intézkedéseket, amelyek a kormány várakozásai szerint a következő években alátámasztják a dinamikus növekedést és ezáltal biztosítják a bevételek magas szintjét. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2020. évi költségvetés fő prioritása a demográfiai fejlemények támogatása az expanzív demográfiai program révén. A konszolidációs oldalt illetően a jelentés utal az adóbeszedés hatékonyságának fokozását célzó, korábban végrehajtott intézkedésekre, elsősorban az online számlázási rendszer 2018. júliusi bevezetésére, valamint az agresszív adótervezés leküzdésére irányuló, nemzetközi szinten elindított kezdeményezésekre, továbbá a hatóságok által az adókikerülés elleni uniós irányelv alapján végrehajtott módosításokra. Az említett intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a becsült áfabevétel-kiesés a 2013. évi 21 %-ról 2018-ra 9 %-ra csökkent. A jelentés szerint 2020 tekintetében folyamatban van az adózási fegyelemre vonatkozó intézkedések kidolgozása, összhangban a hatóságok azon tervével, hogy fokozzák a versenyképességet; az intézkedések célja a közigazgatási adókötelezettségek egyszerűsítése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése és az elektronikus fizetési módok használatának bővítése. A hatóságok azonban még nem dolgozták ki az említett intézkedések ütemtervét. Végül a jelentés emlékeztet azokra a közelmúltban bevezetett intézkedésekre, amelyek a munkát terhelő adók csökkentésére, az adóbeszedés javítására és az adórendszer egyszerűsítésére irányultak. Ezek közé tartozik a munkáltatói szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése, az egyszerűsített adórendszerek (Kata és Kiva) bevezetése, valamint a kkv-kra vonatkozó adórendszer további egyszerűsítése.

A tanácsi ajánlásban előírtakkal ellentétben a jelentés nem tartalmaz költségvetési előrejelzéseket sem összesítve, sem egyes költségvetési tételekre vagy kategóriákra vonatkozóan. Emellett a hatóságok nem számszerűsítik a jelentésben felsorolt diszkrecionális intézkedések és kiadási programok költségvetési hatását. A 2. táblázat bemutatja a jelentésben felsorolt intézkedéseket és azok becsült hatását, az adatok forrása a hatóságokkal folytatott ismételt információcsere és a 2019. évi konvergenciaprogram.

2. táblázat: A Bizottság 2019. őszi előrejelzésében szereplő diszkrecionális bevételi intézkedések (költségvetési hatás a GDP %-ában)

3. táblázat: A jelentésben felsorolt diszkrecionális költségvetési intézkedések (költségvetési hatás a GDP %-ában)

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján a költségvetési hiány 2019-ben a GDP 1,8 %-ára csökken. Ez összhangban van a magyar hatóságok költségvetésbe foglalt céljával. A kedvező makrogazdasági fejleményeknek köszönhetően az adóbevételek továbbra is nőnek. A növekedés azonban elmarad a nominális GDP-növekedéstől, részben a munkáltatói szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése következtében. A GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékű pénzügyi korrekció ellenére a tervek szerint az uniós alapok felhasználása várhatóan nőni fog 2018-hoz képest, és a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában eléri a csúcspontját. A hiánycsökkentéshez hozzájáruló egyetlen tényező a folyó kiadások teljes összegének mérsékelt növekedése a GDP-hez képest, figyelembe véve a költségvetésben rendelkezésre álló tartalékok teljes felhasználását is. A 2019 júniusában bevezetett új lakossági kötvényekre kínált magas hozam miatt a GDP-arányos kamatkiadások várhatóan stabilak maradnak. A folyó kiadások hiánycsökkentő hozzájárulását csak részben ellensúlyozza a falufejlesztési program végrehajtásából eredő tőkekiadások növekedése, a „demográfiai program” keretében nyújtott „babaváró hitel” igénybevétele, valamint az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, a tervezettnél nagyobb nemzeti társfinanszírozás.

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány – a hatóságok költségvetési céljával összhangban – 2020-ban a GDP 1 %-ára csökken. A becslések szerint az uniós források felhasználásának szintje a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben csökken. Az adóbevételek emelkedése várhatóan folytatódik, de az előző évihez képest kisebb mértékben, a gazdasági növekedés lassulása és a gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt intézkedések nyomán, különösen a munkáltatói szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkenése miatt. A folyó kiadások növekedése – a kamatkiadások kivételével – várhatóan mérsékelt marad, ami hozzájárul a hiány csökkenéséhez. A tőkekiadások – többek között az uniós alapok csekélyebb felhasználását követő (a GDP 1 %-át kitevő) – visszaesését csak részben ellensúlyozzák a demográfiai program nagyobb mértékű igénybevételéből eredő magasabb tőketranszferek. Ezek az előrejelzések a költségvetésben előirányzott jelentős szabad tartalékok (a GDP 1 %-a) szinte teljes mértékű felhasználását feltételezik.

A fent ismertetett költségvetési fejlemények következtében – a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint – a strukturális hiány várhatóan a 2018. évi GDP-arányos 3,8 %-ról 2019-ben 3,3 %-ra javul. Az egyszeri intézkedések GDP-arányosan –0,2 %-os nettó hatása a GDP 0,1 %-át kitevő eszközértékesítések hiánycsökkentő hatásából, valamint az uniós finanszírozás korrekciójából eredő egyszeri hiánynövelő hatásból (a GDP 0,3 %-a) tevődik össze. A becslések szerint a strukturális hiány 2020-ban 2,1 %-ra javul (lásd a 4. táblázatot).

A 2020. évi költségvetési egyenlegre vonatkozó előrejelzést kedvezően befolyásolhatja a bevételi szint esetleges emelkedése, amennyiben egyes, jelenleg nem pontosított bevételi intézkedéseket időben elfogadnak. Másrészről viszont magasabb kiadásokat eredményezhet az állami beruházások növekedése és a demográfiai program keretében bevezetett intézkedések vártnál nagyobb mértékű igénybevétele 2019-ben.

A költségvetés összetételét, valamint nominális és strukturális kiigazításait a 4. táblázat mutatja be.

Az államadósság alakulása

A GDP-arányos államadósság 2018-ban a GDP 70,2 %-a volt. A Bizottság előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta a javuló költségvetési helyzetnek és a várható magas nominális GDP-növekedésnek köszönhetően 2019-ben és 2020-ban tovább csökken, a GDP 68,2 %-ára, illetőleg 66,7 %-ára.

Magyarország 2018-ban megfelelt az adósságszabálynak, mivel a GDP-arányos államadósság az adósságcsökkentési referenciaérték alatt maradt. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján 2019 és 2020 vonatkozásában is hasonló következtetés vonható le.

4. táblázat: A költségvetési kiigazítás összetétele

5. táblázat: Az adósságállomány alakulása

4.A 2019. június 14-i tanácsi ajánlásnak való megfelelés

2019. június 14-én a Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, 2020-ban pedig a 4,7 %-ot, ami 2019-ben a GDP 1 %-át, 2020-ban pedig 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A 2020-ra ajánlott intézkedéseket – a 2019-re vonatkozóan kért kiigazítás teljesítésétől függően – a Tanács megfelelőnek találta.

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019-ben mindkét pillér alapján fennáll az említett követelménytől való eltérés kockázata. A nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése az előrejelzés szerint 2019-ben jelentősen meghaladja az ajánlott referenciaértéket (a GDP 1,3 %-ának megfelelő eltérés). A strukturális hiány várhatóan a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben, a GDP –3,3 %-ára javul, ami elmarad az ajánlott kiigazítástól (a GDP 0,5 %-ának megfelelő eltérés). A kiadási referenciaértéket kedvezőtlenül befolyásolja a mutatót megalapozó, a jelenlegi becsléseknél alacsonyabb GDP-deflátor. Emellett az állami beruházások egyenletesebbé válása csak kismértékben és negatívan befolyásolja a kiadási referenciaértéket. Ezzel szemben a strukturális egyenleget az alapjául szolgáló, a potenciális növekedésre vonatkozó magasabb becslés kedvezően, míg a bevételek visszaesése kedvezőtlenül befolyásolja. E tényezőket figyelembe véve az átfogó értékelés megerősíti, hogy mindkét mutató annak kockázatára utal, hogy 2019-ben az ország eltér a 2019. június 14-i tanácsi ajánlás követelményeitől.

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2020-ban várhatóan meghaladja az alkalmazandó 4,7 %-os kiadási referenciaértéket, ami a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű eltérést eredményez a tanácsi ajánlásban 2020-ra meghatározott követelménytől. Ezzel szemben a strukturális egyenleg várhatóan a GDP 1,2 %-ának megfelelő mértékben javul és a hiány a GDP 2,1 %-át éri el. Ez a javulás GDP-arányosan 0,4 %-kal meghaladja a Tanács által ajánlott, a GDP 0,75 %-ának megfelelő mértékű kiigazítást (6. táblázat). Következésképpen a kiadási referenciaérték az előírt kiigazítástól való eltérés kockázatára utal, míg a strukturális egyenleg – viszonylag nagy eltéréssel – megfelelést jelez. Az állami beruházások szintje az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2019-ben eléri a GDP 6,4 %-át, ami messze a legmagasabb az EU-ban. Ezzel összefüggésben a 2020-ra tervezett csökkentés az állami beruházási ráta tartós normalizálásának tekinthető. Miközben a beruházások visszafogása teljes mértékben tükröződik a strukturális egyenleg változásában, az egyenletesebb beruházási szint a kiadási referenciaérték szempontjából azt eredményezi, hogy ez a mutató túlságosan negatív képet ad a költségvetési kiigazításról. A kiadási referenciaértéket hátrányosan befolyásolja a jelenlegi becsléseknél alacsonyabb GDP-deflátor alkalmazása is. E tényezők figyelembevételével a kiadási referenciaérték a követelménynek való megfelelésre utal. Ugyanakkor a strukturális egyenleget kedvezően befolyásolja a számítás alapjául szolgáló, a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó becslés (3,9 %), amely meghaladja a kiadási referenciaérték számításához használt középtávú átlagot (3,0 %). E megfontolásokat figyelembe véve az átfogó értékelésből megállapítható, hogy Magyarország 2020-ban végrehajtja az ajánlott kiigazítást.

6. táblázat: A középtávú költségvetési célnak vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályának való megfelelés

5.A középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pálya és a szükséges költségvetési kiigazítás

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján Magyarország strukturális egyenlege a becslések szerint a 2018. évi GDP-arányos –3,8 %-ról 2019-ben a GDP –3,3 %-ára, 2020-ban pedig –2,1 %-ára javul, és közeledik a középtávú költségvetési célhoz, bár továbbra is messze elmarad attól. Az előrejelzések szerint Magyarországon fennmarad a kedvező gazdasági helyzet, mivel a 2020-ban várt +2,5 %-os kibocsátási rés jóval meghaladja a +1,5 %-os potenciális GDP-t. Emellett az előrejelzés szerint a reál-GDP növekedése (2,8 %) 2020-ban nem éri el a növekedési potenciált (3,9 %). Végezetül az államadósság a tervek szerint a GDP 60 %-ában meghatározott küszöbérték felett marad. Az 1466/97/EK rendelet és az aktuális gazdasági helyzetet, illetve a fenntarthatósági aggályokat is figyelembe vevő követelménymátrix 5 által előírt strukturális kiigazítás 2020-ban a GDP 0,75 %-át teszi ki. Az általános makroszintű költségvetési fejleményeknek a gazdaság következő években várható lassulásával összefüggő általános alakulása fényében ez a költségvetési kiigazítás megfelelőnek tűnik, mivel az elmúlt években a növekedést támogató ciklikus tényezők várhatóan fokozatosan meg fognak szűnni.

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint Magyarország strukturális hiánya 2020-ban a GDP 1,2 %-ának megfelelő mértékben javul, míg a kiadási referenciaérték a követelménytől való eltérésre utal. A strukturális egyenleget és a kiadási referenciaértéket egyaránt befolyásoló tényezőket figyelembe véve megállapítható, hogy a GDP 0,75 %-ának megfelelő 2020. évi strukturális javulás nem teszi szükségessé további strukturális intézkedések elfogadását 2020-ban, szemben a Bizottság 2019. őszi előrejelzésében levő jelenlegi alapforgatókönyvvel. A jelenlegi előrejelzések alapján a magyar kormány által elfogadott 2020. évi költségvetéssel várhatóan megvalósítható az előírt kiigazítás.

A Bizottság előrejelzése alapján a fent említett, a GDP 0,75 %-át kitevő 2020. évi strukturális kiigazítás a nettó elsődleges államháztartási kiadások GDP-arányosan 4,7 %-os nominális növekedésének felel meg.

6.Következtetés

Az ajánlásra válaszul tett intézkedésekről szóló jelentésükben a magyar hatóságok fenntartják a 2019-re eredetileg megállapított államháztartási hiánycélt, amely a GDP 1,8 %-ának felel meg. Ugyanakkor a hatóságok 2020-ra a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű hiány elérését tervezik, ami alacsonyabb a 2019. évi konvergenciaprogramban meghatározott, a GDP 1,5 %-ának megfelelő célnál.

A Bizottság 2019. őszi előrejelzésében meghatározott 2019. és 2020. évi államháztartási hiány összhangban van a hatóságok által kitűzött jelenlegi céllal. Ez mindkét évben az államháztartási és a strukturális egyenleg javulását jelenti. Ugyanakkor noha a Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján 2019 tekintetében mind a kiadási referenciaérték, mind a strukturális egyenleg a tanácsi ajánlásban javasolt költségvetési kiigazítástól való eltérésre utal, az átfogó értékelés alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy Magyarország 2020-ban teljesíti az ajánlott kiigazítást. Összességében Magyarország nem valósította meg a strukturális egyenleg ajánlott javulását, és nem fogta vissza a nettó elsődleges államháztartási kiadásokat, ahogy azt a Tanács júniusban kérte.

A 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra adott nem kielégítő válasz ismeretében helyénvaló módosított ajánlást adni Magyarország számára. Az ajánlás módosításával, amely szerint Magyarország strukturális egyenlegének 2019-hez képest 2020-ban a GDP 0,75 %-át kitevő mértékben kell javulnia, Magyarország a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő kiigazítási pályára kerülne. Ez a javulás a nettó elsődleges államháztartási kiadások GDP-arányosan legfeljebb 4,7 %-os 2020. évi nominális növekedésének felel meg.

(1) A nettó elsődleges államháztartási kiadás a teljes államháztartási kiadás, a következők kivételével: kamatkiadások, az uniós programokra fordított azon kiadások, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, valamint az álláskeresési járadékokra fordított kiadások nem diszkrecionális változásai. A hazai finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozás négyéves időszakra van szétterítve. A diszkrecionális bevételi intézkedéseket, illetve a törvényben előírt bevételnövelést figyelembe veszik, a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket pedig nettósítják.

(2) A Tanács ajánlása (2018. június 22.) Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 223., 2018.6.27., 1. o.).

(3) A Tanács ajánlása (2018. december 4.) Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 460., 2018.12.21., 4. o.).

(4) A demográfiai program keretébe tartozik többek között a lakásvásárlási támogatások körének bővítése, a fiatal nők számára nyújtott kedvezményes hitel („babaváró hitel”), mely a második gyermek megszületését követően részben, majd a harmadik gyermek megszületését követően teljes egészében tőketámogatásra váltható át, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a bölcsődei helyek számának növelése, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő nők személyi jövedelemadó alóli mentessége.

(5) „Közös álláspont a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasságról” – e dokumentumot az Ecofin Tanács 2016. február 12-én fogadta el, elérhető: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14345-2015-INIT/en/pdf

Top

Choose the experimental features you want to try